E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. év december 17.-i ülésére Tárgy: Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program elfogadása Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés előkészítésében részt vett: Városüzemeltetési Osztály Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi, Helyi Közéleti, Kistérségi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága, Pénzügyi, Ellenőrző és Gazdasági Bizottság Láttam:... dr. Árpásy Tamás jegyző

Tisztelt Képviselő-testület! A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács operatív programjának keretében KDOP- -5.11./2F számon pályázati felhívást tett közzé az oktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése érdekében. A pályázati kiírásra a Város 1 pályázatot kíván benyújtani Bakonybéllel közösen a két óvoda és a zirci általános iskola fejlesztésére 500 millió Ft-os támogatási igénnyel. A pályázati kiírás alapján a támogatás mértéke 90%, a szükséges önerő 10%. A korábbi egyeztetések alapján Bakonybél igénye a pályázati keretből 100 millió Ft, a zirci bölcsőde-óvoda, illetve általános iskola fejlesztésére kb. 400 m Ft jut, de a pontos költségek a tervezői költségbecslések után kalkulálhatók. A pályázati dokumentáció kötelezően benyújtott eleme a közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés, illetőleg program, melyet a Képviselő-testületnek el kell fogadnia. Wohlfart Zsuzsa közoktatási szakértő a Kt. korábbi határozatban (320/.) hozott megbízása alapján elkészítette az elemzést és programot, melyet az előterjesztéshez mellékelek. Kérem Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására. Zirc,. december 07. Ottó Péter polgármester

Határozati javaslat: Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testület../. (XII.17.) számú határozata Zirc Városi Önkormányzati Képviselő-testülete a KDOP--5.1.1./2F pályázathoz (oktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése) szükséges települési közoktatási és esélyegyenlőségi helyzetelemzést és programot elfogadja. Felelős: Ottó Péter polgármester Határidő: azonnal

Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Zirc és Környéke Közoktatási Társulás Zirc. Közoktatási esélyegyenlőségi Program Zirc és Környéke Közoktatási Iskola, Óvoda Társulás Zirc. Tartalomjegyzék 1. A helyzetelemzés összegzése... 1 2. Akcióterv az esélyegyenlőségi programhoz kapcsolódóan...2 3. Megvalósítás...13 4. Monitoring és nyilvánosság...14 5. Konzultáció és visszacsatolás...15 A dokumentumot Zirc város, Bakonybél, Pénzesgyőr, Lókút Önkormányzata Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzésében foglalt adatok, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által közzétett Sablon társulási közoktatási esélyegyenlőségi program a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében című útmutató alapján készítette Wohlfart Zsuzsanna tanügyigazgatási szakértő 1

Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Zirc és Környéke Közoktatási Társulás Zirc. 1. A helyzetelemzés összegzése 1.1. A társulásban biztosítottak és elérhetőek az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások, kivételt képez a gyermekjóléti alapellátások közül a családi napközi, a családok átmeneti otthona és a házi gyermekfelügyelet. 1.2. A településen élő 3-14 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátási feltételei biztosítottak a társulás által fenntartott intézményekben. Létszám tekintetében biztosítottak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű óvodáztatásának és közoktatási ellátásának feltételei, de a településeken nincsenek pontos adatok arról, kik és hányan halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. 1.3. A településen az országos átlagot nem haladja meg a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya. A felülvizsgálat a jogszabályoknak megfelelően történik. A jelenlegi kimutatott adatok alapján a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya sem haladja meg az országos átlagot. 1.4. Valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű tanuló intézményes nevelésben-oktatásban részesül, nincs felmentett tanuló, a magántanulók száma minimális. A bölcsődei szolgáltatással a 0-3 éves gyermekek felügyelete biztosított. Ezt a szolgáltatást ki kell terjeszteni a társulás településeire is, ami előreláthatólag férőhely növelést követel. 1.5. Az óvodai férőhely lehetővé teszi, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket 3 éves kortól az óvodák fogadni tudják. A nyilvántartás pontosítása és folyamatos vezetése intézkedést követel. 1.6. A társulás területén kiegyenlített a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. A tanulók utaztatása szervezett. A társulás területén a körzethatárok meghatározása megtörtént. 1.7. A lemorzsolódási adatokat elemezése azt mutatja, hogy, hogy az országos átlaghoz képest az intézményekben kisebb százalékban fordul elő évfolyamismétlés: Nincs az intézményekben 250 óránál többet hiányzó gyermek, tanuló. 1.8. A gimnáziumokban továbbtanulók száma az intézményekben jóval meghaladják a 2005-2006-os országos átlagot. Hasonlóan a szakiskolai képzésre is az országos átlagnál jóval többen jelentkeznek. A szakközépiskolák érettségit is adó képzésnél azonban jóval alulmarad. Speciális szakiskolákban az általános iskolából elsősorban a sajátos nevelési igényű diákok jelentkeztek. 1.9. Az országos kompetencia mérések eredményei nem térnek el jelentősen az országos átlagtól, és az iskolák közötti eltérés sem jelentős. 1.10. A humán erőforrás tekintetében a társulás intézményeiben nincs jelentős eltérés, a szakos ellátottság megfelelő. Az infrastrukturális feltételek változó helyzetet mutatnak az intézmények vonatkozásában, mely intézkedést követel. 1.11. Az intézmények a lehetséges igényelhető normatívák közül nem igényelték az integrációs, képesség kibontakoztató normatívát, melynek igénylése intézkedést követel. 1.12. A sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához szükséges, jogszabályokban meghatározott feltételek biztosítottak. 2

Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Zirc és Környéke Közoktatási Társulás Zirc. 2. Akcióterv az esélyegyenlőségi programhoz kapcsolódóan Az akciótervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) kell reagálnia. Az akcióterv összeállításánál azonban arra is törekedni kell, hogy az elemzésből ne csak a hiányosságokra, hanem az erősségekre is koncentráljunk. Az elért eredmények megtartása mindenképpen fontos célkitűzés. Ez csak úgy valósítható meg, ha szükség esetén beavatkozást kezdeményezünk. A fő feladat a prevenció, illetve olyan garanciális elemek működtetése, amelyek biztosítják az esélyegyenlőség fenntartását. 1. 1. Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása Az intézkedés leírása felelőse megvalósításának határideje rövidtávon (1 év) középtávon (3 év) hosszútávon (6 év) 2. Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása Az intézkedés leírása felelőse megvalósításának határideje rövidtávon (1 év) középtávon (3 év) hosszútávon (6 év) A közoktatási szakszolgáltatások nem teljes körűen biztosítottak. A korai fejlesztés, gondozás elérhetőségének növelése. A szűrések és a korai fejlesztés rendszerének kidolgozása, a feltételek megteremtése. Együttműködési szerződések kialakítása, társulási együttműködés lehetőségének kihasználása. Intézményvezetők, esélyegyenlőségi megbízott -től folyamatos Tárgyalási jegyzőkönyvek. Minden érintett család meglátogatása. Ellátott gyermekek száma. Tanév végi intézményi beszámolók Partneri elégedettség mérés a szolgáltatásról. A közoktatási szakszolgáltatások nem teljes körűen biztosítottak A gyógy testnevelésre utalt tanulók szakszerű ellátása. A tanulók egészségügyi felmérése, osztályba sorolás. Gyógy testneveléshez szükséges a feltételek megteremtése. Azokon a településeken, ahol nincs, a meglévőknél folyamatos bővítés, fejlesztés. Intézményvezetők, iskola egészségügyi szolgálat, esélyegyenlőségi megbízott. januártól folyamatos A tanulók átfogó szűrő vizsgálata. Szolgáltatás kiépítéséhez szerződéskötés. A gyógy testnevelési órák száma, testnevelési órán kívüli órák. Egészségügyi mérések. Minden tanuló egészségügyi besorolása alapján kerül foglalkoztatásra. 3

Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Zirc és Környéke Közoktatási Társulás Zirc. 3. Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása Az intézkedés 4. leírása felelőse megvalósításának határideje rövidtávon (1 év) középtávon (3 év) hosszútávon (6 év) Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása Az intézkedés Gyermekjóléti alap-ellátások teljessé tétele A családi napközi, házi gyermek felügyelet szolgáltatás elérhetővé válik. Igények felmérése, szükség esetén együttműködési szerződések elkészítése, társulási együttműködés lehetőségének kihasználása. Esélyegyenlőségi megbízott 2009. december 30-ig A szolgáltatást igénylők száma. A szolgáltatást igénybevevők száma. A HH és a HHH családok számára a szolgáltatás teljes körűen kiépítetté válik. A településen az óvodáztatás és iskoláztatás intézményi feltételei teljes körűen biztosítani kell. A településen meg kell teremteni a HH és a HHH gyermekek pontos, naprakész nyilvántartását. HH és HHH gyermekek naprakész nyilvántartása. A nyilvántartás számadatainak ismeretében intézkedések meghozatala, a hátrány kompenzáció érdekében. leírása A szülők felkeresése, szülői nyilatkozatok elkészítése, ösztönzése. A családsegítő szolgálat irányításával rendszeres családlátogatások. felelőse megvalósításának határideje. december 30. rövidtávon (1 év) középtávon (3 év) hosszútávon (6 év) Intézményvezetők, gyermekjóléti szolgálat vezetője, esélyegyenlőségi megbízott A szülői nyilatkozatok száma. A családokkal kapcsolatos dokumentált kapcsolatok mérőszáma. A nyilvántartott HH és HHH gyermekek számának valós növekedése. A HH és a HHH nyilvántartások. Önkormányzati határozatok az óvodáztatás, iskoláztatás feltételeinek javításáról. A rendszeres iskolába járás alóli felmentések az országos szint alatt maradnak. A tankötelezettség teljesítése a tanköteles korban kezdődik (túlkorosok száma csökken a csoportban) 4

Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Zirc és Környéke Közoktatási Társulás Zirc. 5. Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása Az intézkedés leírása felelőse megvalósításának határideje rövidtávon (1 év) középtávon (3 év) hosszútávon (6 év) 6. Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása Az intézkedés leírása felelőse megvalósításának határideje 2013. rövidtávon (1 év) középtávon (3 év) hosszútávon (6 év) Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a HH és a HHH gyermekek lehetőleg 3, de legkésőbb 4 éves koruktól garantáltan óvodába járhassanak. Minden HH és HHH gyermek 3 éves kortól óvodába jár A védőnők segítségével minden településen el kell készíteni, és frissíteni kell az óvodáskorú gyerekek létszámára vonatkozó nyilvántartást. Intézményvezetők, gyermekjóléti szolgálat vezetője, esélyegyenlőségi megbízott 2008. június 1-ig A beíratott gyermekek számának növekedése. A nyilvántartott HH és HHH gyermekek száma nő az óvodában. Beiratkozási dokumentumok. A tankötelezettség teljesítése időben történik. Az óvodás és bölcsődés gyermekek egy korszerű épületben való elhelyezése. Az óvodai férőhelyek korszerűsítése, bölcsődei férőhelyek a jogszabálynak megfelelőek lesznek. Pályázatokon forrásbiztosítás. Pályázat előkészítése, elkészítése Önkormányzati megbízott, intézményvezető, esélyegyenlőségi megbízott, A pályázat benyújtása Eredményes pályázat, a munkálatok megindítása Zircen és Bakonybélben korszerű feltételek között, Zircen egy épületben történik az óvodáztatás. Kapacitás kihasználtsági mutatók. 5

Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Zirc és Környéke Közoktatási Társulás Zirc. 7. Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása Az intézkedés 8. leírása felelőse megvalósításának határideje 2013. rövidtávon (1 év) középtávon (3 év) hosszútávon (6 év) Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása Az intézkedés leírása felelőse megvalósításának határideje rövidtávon (1 év) középtávon (3 év) hosszútávon (6 év) Az általános iskola épületének bővítése, korszerűsítse Az alsó és felső tagozatos tanulók egy telephelyen történő nevelése-oktatása Pályázati forrásbiztosítás, a pályázat előkészítse, elkészítése Önkormányzati megbízott, esélyegyenlőségi megbízott, intézményvezető Pályázat elkészítése, benyújtása Eredményes pályázat, a munkálatok megkezdése Egy telephelyen történő oktatás. Kapacitás kihasználtsági mutatók megfelelők. Sajátos nevelési igényű tanulók pontos nyilvántartásának gondozása. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók naprakész nyilvántartása. A nyilvántartás számadatainak ismeretében intézkedések meghozatala, a hátrány kompenzáció érdekében. Szakértői vélemények, intézményi határozatok, szülői kérelmek egy helyen kezelése. Szükséges dokumentumok folyamatos csatolása. Intézményvezetők, esélyegyenlőségi megbízott 2008-tól folyamatosan Az SNI tanulók szakértői felülvizsgálatainak száma. Intézményi beszámolók Nyomon követés. Nyomon követés. 6

Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Zirc és Környéke Közoktatási Társulás Zirc. 9. Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása Az intézkedés leírása felelőse megvalósításának határideje 2009. január 30. rövidtávon (1 év) középtávon (3 év) hosszútávon (6 év) 10. Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása Az intézkedés leírása felelőse megvalósításának határideje rövidtávon (1 év) középtávon (3 év) hosszútávon (6 év) A különböző telephelyen működő intézmények feltételeinek azonos szintű biztosítása. A humán erőforrás, szakos ellátottság, tárgyi feltételek biztosítása, fejlesztése. Önkormányzati döntés az óvodáztatás/iskoláztatás feltételeinek folyamatos javításáról. Helyzet- és igényfelmérés, kapacitás térkép készítése Kistérségi társulási együttműködés hatásvizsgálata. Különböző támogatások és normatívák, pályázatok igényjogosultságának számbavétele. Intézményvezetők, esélyegyenlőségi megbízott. Továbbképzések nyilvántartása. Tanórán kívüli foglalkozási lehetőségek biztosítása. 11/1994. MKM rendelet alapján a kötelező felszerelési és eszközlisták teljesülése. A fenntartó által biztosított források nagyságának összehasonlítása. Partneri igényfelmérés és elégedettség vizsgálat. Nem szakrendszerű oktatás működésének mutatói. A magántanulók számának szinten tartása A magántanulói státusz okainak vizsgálata. A szülők ösztönzése a státusz megszüntetésére. Szűrővizsgálatok a pedagógiai szakszolgálat segítségével. A felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása. Intézményvezetők, esélyegyenlőségi megbízott, -től folyamatos A magántanulók száma nem emelkedett. Intézményi beszámolók. A magántanulók száma az országos átlag alatti értéket mutat. Speciális gondozás, egyéni fejlesztés a visszahelyezett tanulók esetében. A magántanulók száma az országos átlag alatti értéket mutatja. 7

Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Zirc és Környéke Közoktatási Társulás Zirc. 11. Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása Az intézkedés 12. leírása felelőse megvalósításának határideje 2008. szeptember 1. rövidtávon (1 év) középtávon (3 év) hosszútávon (6 év) Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása Az intézkedés leírása felelőse megvalósításának határideje rövidtávon (1 év) középtávon (3 év) hosszútávon (6 év) A bölcsődei ellátás biztosítása minden igénylő részére Ha igény mutatkozik, az optimális lehetőség megtalálása a feladat ellátására. Az ellátórendszer helyi, térségi szintű szakmai össze-hangolása. A feladatellátással kapcsolatosan igények felmérése Az igények alapján az optimális feladatellátás kiválasztása. Intézményvezető, esélyegyenlőségi megbízott Számszerűsített igények. Az optimális feladatellátás tervének elkészülte, a partnerek, források megtalálása. Az igényelt feladatellátás működik. Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a HHH gyermekek lehetőleg 3, de legkésőbb 4 éves koruktól garantáltan óvodába járhassanak. Minden HHH gyermek időbe kerüljön be az óvodába A védőnők segítségével a társulás minden településén el kell készíteni, és folyamatosan frissíteni kell az óvodáskorú gyerekek létszámára vonatkozó nyilvántartást. Intézményvezető, esélyegyenlőségi megbízott 2008. márciusig Beiratkozási dokumentáció és a nyilvántartás egyezősége Valamennyi HHH gyermek óvodába jár Valamennyi HHH gyermek óvodába jár 8

Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Zirc és Környéke Közoktatási Társulás Zirc. 13. Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása Az intézkedés 14. leírása felelőse megvalósításának határideje rövidtávon (1 év) középtávon (3 év) hosszútávon (6 év) Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása Az intézkedés leírása felelőse megvalósításának határideje rövidtávon (1 év) középtávon (3 év) hosszútávon (6 év) Rendszeresen ellenőrizni kell az óvodai felvételi kérelmek elutasítási gyakorlatát. Minden HH és HHH gyermek kerüljön be az óvodába, elutasítás ne történjen. A HHH gyerekek is hosszabb ideig járjanak óvodába. A nyilvántartásban szereplő gyerekek elutasítás nélküli fogadása Intézményvezető, esélyegyenlőségi megbízott 2008. januártól folyamatos Számszerűsített, beírt gyermekek Minden HH és HHH gyermek 3 éves kortól óvodába jár. Minden HH és HHH gyermek 3 éves kortól óvodába jár. A HHH gyerekek, tanulók számára biztosítani kell az óvodai, iskolai alapszolgáltatások ingyenességét. Anyagi támogatásokkal is ösztönözni kell a 3. életév betöltését követő minél korábbi beíratást. Minden érintett gyermek, tanuló kapja meg a jogszabályban kötelezően előírt kedvezményeket. Szülők ismerjék a kedvezményeket. Minden évben, az intézményi költségvetésben tervezni kell a kötelező kedvezményeket intézményvezető, esélyegyenlőségi megbízott, 2008. januártól Minden kedvezményhez jutó gyermek, tanuló rendszeresen jár az óvodába, iskolába. Intézményi beszámolók, intézményi költségvetés. Minden kedvezményhez jutó gyermek rendszeresen jár az óvodába, időben megkezdheti az iskolát Minden kedvezményhez jutó gyermek rendszeresen jár az óvodába, időben megkezdheti az iskolát. 9

Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Zirc és Környéke Közoktatási Társulás Zirc. 15. Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása leírása A már bevezetett ingyenes étkeztetésen túl, a HHH gyerekeknek évi kétszeri (őszi, tavaszi) óvodáztatási segélyt kell biztosítani, hogy az óvodába járáshoz szükséges, évszaknak megfelelő ruházatot és felszerelést, az iskolában a megfelelő iskolai felszereléseket be tudják szerezni. Minden érintett gyermek, tanuló a kötelező kedvezmény mellett, kiegészítő kedvezményt is kap. Meg kell határozni az óvodáztatási, iskoláztatási segély összegét, a segélyezés módját. Családlátogatások Minden évben, a költségvetésben tervezni kell. Az intézkedés felelőse intézményvezető, esélyegyenlőségi megbízott, családsegítő megvalósításának határideje rövidtávon (1 év) középtávon (3 év) 2008. szeptembertől A HHH gyerekek valós száma nő. Minden kedvezményhez jutó gyermek rendszeresen jár az óvodába, iskolába időben megkezdheti az iskolát, a szükséges felszerelésekkel rendelkeznek. hosszútávon (6 év) 16. Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása leírása Minden kedvezményhez jutó gyermek rendszeresen jár az óvodába, időben megkezdheti az iskolát, jár iskolába. Biztosítani kell az ellátások szakmai és törvényi minimumát. A jogszabálynak való megfelelés A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált oktatásának bevezetésével felmenő rendszerben meg kell szüntetni a normál iskolában működő eltérő tantervű tagozatot. Az intézkedés felelőse megvalósításának határideje rövidtávon (1 év) középtávon (3 év) hosszútávon (6 év) Intézményvezető, esélyegyenlőségi megbízott 2008. szeptember 1-től Integráció megléte Intézményi beszámoló, statisztika Minden SNI gyermek, tanuló integrált oktatásban vesz részt. Statisztika, intézményi beszámoló Minden SNI gyermek, tanuló integrált oktatásban vesz részt, megfelelően felkészült szakemberekkel 10

Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Zirc és Környéke Közoktatási Társulás Zirc. 17. Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása leírása felelőse Biztosítani kell az ellátások szakmai és törvényi minimumát. Az integrált oktatás személyi feltételének megteremtése, a meglévő, a jelenlegi személyi feltétel továbbfejlesztése Biztosítani kell, hogy az integrált oktatásban résztvevő SNI tanulók megfelelően felkészült szakemberek irányításával tanuljanak. Tanítók, szaktanárok továbbképzésének támogatása. Továbbképzési terv készítése. intézményvezető Az intézkedés megvalósításának határideje rövidtávon (1 év) középtávon (3 év) 2008-tól folyamatosan Intézményi beszámoló, személyi feltétel továbbképzéssel történő megoldása, Pedagógusok beiskolázása. A tanítók, szaktanárok 30 %-a továbbképzéssel felkészülnek az integrált nevelés-oktatásfeladatainak végzésére. Továbbképzési terv megvalósulása. 18. hosszútávon (6 év) Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása leírása A tanítók, szaktanárok 50 %-a továbbképzéssel felkészülnek az integrált nevelés-oktatásfeladatainak végzésére. Továbbképzés terv megvalósulása. Az általános iskolának rendszeres visszajelzést kell kapniuk volt tanulóik további középfokú iskolai pályafutásáról, esetleges lemorzsolódásáról. A középfokú lemorzsolódási arányok ismerete nélkül az átgondolt minőségfejlesztés elképzelhetetlen. Az erre vonatkozó visszajelzésekből származó adatoknak be kell épülniük a tervezett egységes mérési értékelési rendszerbe, illetve az általános iskolák önértékelésébe. -től folyamatosan meg kell kérni a középfokú iskoláktól a tanulók eredményéről, a lemorzsolódásról. Az eredmények beépítése a PP-ba. Az intézkedés felelőse megvalósításának határideje rövidtávon (1 év) középtávon (3 év) hosszútávon (6 év) Intézményvezető, esélyegyenlőségi megbízott 2008-tól folyamatosan A középfokú iskolák 50 %-a megküldi a diákok eredményét A munkaterv tartalmazza a visszajelzések tapasztalatait, a feladatokat. A középfokú iskolák 100 %-ban megküldik az eredményeket. 11

Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Zirc és Környéke Közoktatási Társulás Zirc. 19. Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása leírása felelőse A HHH tanulók iskoláztatási támogatását szolgáló ösztöndíjas programokat megerősítve kell fenntartani és hosszabb távra kiszámíthatóvá kell tenni. Útravaló ösztöndíj program és a városi középiskolai ösztöndíj feltételeinek megismertetése a diákokkal, szülőkkel. A pályázat megfelelő előkészítése, elkészítése, a pályázaton való részvétel ösztönzése Intézményvezető Az intézkedés megvalósításának határideje rövidtávon (1 év) középtávon (3 év) 2008-tól folyamatosan Sikeres pályázat. Intézményi beszámoló. Mentorok biztosítása. Munkaterv feladatai között szerepel, tanév végi értékelés. 20. hosszútávon (6 év) Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása leírása felelőse Minden rászoruló, a feltételeknek megfelelő diák pályázik Csökkenteni kell a HHH gyermekek, tanulók körében a sajátos nevelési igényűvé minősítési arányokat. A diagnosztika valós legyen. Ki kell dolgozni a diagnosztikai eljárások szigorú protokollját és minőségbiztosítását. Intézményvezető Az intézkedés megvalósításának határideje 2008. június 30. rövidtávon (1 év) középtávon (3 év) Bővül a SNI tanulókat segítő fejlesztési kínálata, már első osztálytól. Megfelelő szakember háttér. A fejlesztő foglalkozások segítik a minősítési arányok csökkenését, a csökkenés 4. osztály végére 20%-os. hosszútávon (6 év) A felső tagozatban eredményesen teljesítenek a tanulók. 12

Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Zirc és Környéke Közoktatási Társulás Zirc. 21. Helyzetelemzés megállapítására (problémára, vagy erősségre) hivatkozás Cél konkrét szöveges megfogalmazása A társulás telephelyei között biztosítani kell az iskolabuszt Minden gyermek biztonságosan utazhat leírása Költségvetési tervezés, az iskolabusz működtetésének megszervezése Az intézkedés felelőse megvalósításának határideje rövidtávon (1 év) középtávon (3 év) hosszútávon (6 év) Intézményvezető 2008. január 1-től folyamatosan A társulás telephelyeire járó gyerekek iskolabusszal közlekednek Tanulói, szülői elégedettség mérés eredménye 80 %- os Tanulói, szülői elégedettség mérése 80 %-os 3. Megvalósítás A Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Programban leírtak megvalósításában az érintett intézményeknek szorosan együtt kell működniük. 3.1. Az intézményvezetők feladata, hogy a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései. 3.2. Évente értékelésre kerül a programba leírtak megvalósítása, (intézményvezető önértékelés, pedagógus önértékelés, beszámolók) 3.3. A végrehajtás érdekében a fenntartónak szervezetten biztosítani kell a döntéshozók, tisztségviselők és az intézményvezetők felkészítését. cél A társulás településeinek dokumentumaiban érvényesüljenek az esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a célkitűzések. feladat módszer/eszköz gyakoriság felelős A közoktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok és a közszolgáltatásokat meghatározó dokumentumok vizsgálata dokumentumelemzés A dokumentumok módosításakor Esélyegyenlőségi megbízott, intézményvezető, szükségszerűen szakértő bevonása 13

Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Zirc és Környéke Közoktatási Társulás Zirc. cél feladat módszer/eszköz gyakoriság felelős A folyamatos visszacsatolással és értékeléssel az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elveinek folyamatos érvényesítése Az értékelés, visszacsatolás megtervezése Munkaterv készítése és az ütemezett feladatok végrehajtása Évente Esélyegyenlőségi megbízott cél feladat módszer/eszköz gyakoriság felelős Felkészült szakemberek döntéshozók, intézményvezetők az érintett területen Továbbképzések, konzultációk, fórumok szervezése Szakemberek meghívása Évente Esélyegyenlőségi felelős 4. Monitoring és nyilvánosság A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Programban fontos szerepet tölt be a program megvalósulásának nyomon követése. Ennek eszközei: 4.1. Az eredményesség értékelése, ellenőrzése évente történik. 4.2. Az éves monitoring vizsgálatok eredményeinek nyilvánossá tétele. Figyelmet kell fordítani a személyes adatok védelmének biztosítására. 4.3. Az évente történő ellenőrzés időpontját a képviselő-testület az éves munkatervben határozza meg. 4.4. Szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiát bevonni (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. 4.5. Az évenkénti értékelés során feltárt hiányosságok felszámolására intézkedési tervet kell készíteni, amelyben meghatározásra kerülnek a célkitűzések, tevékenységek, határidők, sikerkritériumok. cél feladat módszer/eszköz gyakoriság felelős Az eredményesség megállapítás Az intézkedésekhez kapcsolt indikátorok teljesülése. Az adatok feldolgozása Évente szempontok alapján az éves beszámolókban Intézményvezetők és az esélyegyenlőségi megbízott 14

Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Zirc és Környéke Közoktatási Társulás Zirc. cél feladat módszer/eszköz gyakoriság felelős Minden érintett megismerhesse a programban rögzített célkitűzéseket. Az éves eredmények közzététele Intézményi fórumok, önkormányzati, lakossági fórumok, az önkormányzat, illetve az intézmények honlapjai Évente egyszer, de jelentős események esetén többször is lehet Intézményvezetők és települési esélyegyenlőségi felelős 5. Konzultáció és visszacsatolás A Társulási közoktatási esélyegyenlőségi program a települések életét érinti. Ezért a Társulás Önkormányzatai vállalják, hogy a programot a képviselő-testületi véleményezés és elfogadás előtt konzultációra bocsátja. Ennek érdekében: o fórumot szervez a közoktatási intézmények vezetői és pedagógusai, szakmai és társadalmi partnerei számára o a partnerek véleményeit jegyzőkönyvvel dokumentálja, és az észrevételeket, amennyiben nem ütköznek a program alapgondolatával, a program megvalósítása során felhasználja. 6. Szankcionálás Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, az évi monitoring, az önértékelés során arra derül fény, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az önkormányzat o elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külső szakértő bevonásával, o megállapítja a felelősségeket, o intézkedési tervet készít. A Közoktatási esélyegyenlőségi programban foglaltak a 2003. évi CXXV. Törvény - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról alapján készültek, így szándékos be nem tartásuk, illetve akaratlagos hátráltatásuk e szerint kerül elbírálásra. Az esélyegyenlőségi programot a társult önkormányzatok az alábbi határozati számmal elfogadták, aláírásukkal hitelesítették. Zirc,. december... Bakonybél Község Lókút Község Pénzesgyőr Község Polgármestere Polgármestere Polgármestere Kt. hat.: Kt. hat.: Kt. hat: Zirc Város Polgármestere Kt. hat.: 15

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Zirc és Környéke Közoktatási Óvoda, Iskola Társulás Tartalomjegyzék 1. Alapszabályok, előzmények....... 2 1.1. Jogszabályi hivatkozások...2 1.2. Fontosabb fogalmak...6 2. Bevezetés.. 8 2.1. A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja...8 2.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek...9 3. Zirc és Környéke Közoktatási Társulás közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés...10 3.1. Demográfiai adatok...10 3.2. Népességvándorlás...11 3.3. Szociális helyzet a településen...12 3.4. A közszolgáltatások elérhetősége, a szolgáltatásnyújtás fenntartói, szervezeti háttere..13 3.5. Óvodáztatás...18 3.6. Általános iskola...19 3.7. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma..20 3.8. Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma a településen, bejárók, utazási feltételek...21 3.10. Gyermekek, tanulók száma a társulás intézményeiben...22 3.12. A társulás szakember-ellátottsága...25 3.13. Integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatás az egyes intézményekben...26 3.14. Az önkormányzati hozzájárulásának mértéke a társulás intézményeiben...27 4. A helyzetelemzés összegzése...33 A dokumentumot Zirc Város. Bakonybél, Pénzesgyőr, Lókút Önkormányzata és az intézmények által nyújtott adatok, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által közzétett Helyzetelemzést segítő adatlap a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program tervezéséhez című útmutató alapján készítette Wohlfart Zsuzsanna tanügyigazgatási szakértő 1

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Zirc és Környéke Közoktatási Óvoda, Iskola Társulás 1. Alapszabályok, előzmények 1.1. Jogszabályi hivatkozások 1.1.1. 1949. évi XX. Törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról Az alapvető jogok és kötelességek: 54. (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. 70/A. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. 70/B. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. (2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. (3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének. (4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz. 70/C. (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon. (2) A sztrájkjogot, az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni. 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. 70/E. (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. 70/F. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. 2

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Zirc és Környéke Közoktatási Óvoda, Iskola Társulás 70/J. A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. 70/K. Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők. 1.1.2. Az 1993. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról a témához kapcsolódó egyes rendelkezései A törvény bevezető mondata már kiemeli az esélyegyenlőség fontosságát: A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése. A törvény 10..-a foglalkozik a tanulói jogokkal, 11.. a tanulói különös jogokkal, ennek a paragrafusnak kiemelt jelentőségű a (7) bekezdése: (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit - az e törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan. 83. (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. (2) A tanuló, a szülő, az óvoda, az iskola, a kollégium döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. (3) Az eljárást megindító kérelem, ha a) egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtják be, felül bírálati kérelem; b) jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, törvényességi kérelem. (4) A fenntartó képviselője jár el, és hoz másodfokú döntést a) a törvényességi kérelem; továbbá 3

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Zirc és Környéke Közoktatási Óvoda, Iskola Társulás b) az óvodai felvételekkel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felül bírálati kérelem tekintetében. (5) A fenntartó képviselője a (4) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, illetve a döntést jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén a) megváltoztathatja, vagy b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja. (6) A felül bírálati kérelmet - a (4) bekezdésben felsorolt felül bírálati kérelmek kivételével - az iskolaszék, illetve, ha ilyen nem működik, a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább háromtagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, illetve a bizottság a) a felül bírálati kérelmet elutasítja; b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja; c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja. (7) A felül bírálati kérelem és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) A tanuló, a szülő a fenntartónak a törvényességi kérelem, továbbá - a 76. (2) bekezdésének a)-b) pontjában és a 76. (5) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott fegyelmi ügyek kivételével - a felül bírálati kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközésre hivatkozással. Eddig is szabályozta a jogrend az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogokat. Több jogszabályban és Alkotmány Bírósági határozatban szerepel, ezzel kapcsolatos állásfoglalás, de nem voltak egységesek a használt fogalmak, nem szankcionálta kellőképpen ezeknek, a jogoknak a megsértését a szabályozás. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény törekszik ezeknek a hiányosságoknak pótlására, az európai normákkal való összhang megteremtésére! Az Alkotmánybíróság gyakorlata az Alkotmány 70/A. (1) bekezdése és az 54. (1) bekezdésében biztosított emberi méltósághoz való jogot az egész jogrendszer tekintetében az állam kötelezettségévé teszi. Az Alkotmány 70/A. (1) bekezdésében foglalt tilalom nem csak az emberi, illetve az alapvető állampolgári jogokra irányadó, hanem e tilalom - amennyiben a különbségtétel sérti az emberi méltósághoz való jogot - kiterjed az egész jogrendszerre. [ABH 1992. 280, 281.]. Az Alkotmánybíróság szerint az a megkülönböztetés sérti az emberi méltóságot, amely önkényes, vagyis nincs tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994. 197, 200.]. Az Alkotmány 8. (1) bekezdése szerint az alapjogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Ennek megfelelően az egyenlő emberi méltóságában sérelmet szenvedett személy számára az államnak megfelelő jogvédelmet kell biztosítania. Egyenlő bánásmód esélyegyenlőség - pozitív megkülönböztetés A 2003 évi CXXV. Törvény egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályokat. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. 4

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Zirc és Környéke Közoktatási Óvoda, Iskola Társulás Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosult oldalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Hétköznapi nyelven fogalmazva jogsérelem esetén az államnak kötelessége a sérelem ellen fellépni, tehát az illető elvárhatja ennek betartását! Ezzel szemben az esélyegyenlőség esetén senkinek sincs jogosultságként kikényszeríthető igénye, hétköznapi nyelven ilyen elvárással nem léphet fel elmaradása esetén! Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat leküzdhessék, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles, de az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számára is előírhat. Az esélyegyenlőségre törekvés látszólag ellentmond az egyenlő bánásmód elvének, de ez az ellentmondás csak látszólagos. Az esélyegyenlőségre törekvés bizonyos személyeket a többiekhez képest előnyösebb helyzetbe hoz, de ezt azért teszi, hogy az eleve fennálló hátrányukat csökkentse. Ezt nevezzük pozitív diszkriminációnak!. Az Alkotmánybíróság szerint... ha valamely - az Alkotmányba nem ütköző - társadalmi cél vagy valamely alkotmányos jog csakis úgy érvényesíthető, hogy e szűkebb értelemben vett egyenlőség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek minősíteni [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990. 46, 48.] Ennek megfelelően az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében tett intézkedés az egyenlő bánásmód követelményének alkotmányos korlátja lehet, vagyis e két szabályozási terület - minden különbözőségük ellenére - csak szerves egységben szemlélhető. Az egyenlő bánásmód szabályozása normatív. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatban keretszabályozás kialakítására tesz kísérletet. Az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson (ezért keretszabályozás) ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: 27. a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, 5

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Zirc és Környéke Közoktatási Óvoda, Iskola Társulás b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján Olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. 1.2. Fontosabb fogalmak Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. 6

Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés Zirc és Környéke Közoktatási Óvoda, Iskola Társulás Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely az előző pontban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. Települési/társulási esélyegyenlőségi program - a Programban meghatározott célokkal összhangban - az önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen/társulásban élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. A diszkrimináció és esélyegyenlőség kapcsolata: A diszkrimináció tilalma azonban önmagában nem oldja meg a törvényi előírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létező egyenlőtlenségeket. Pontosan ezért van szükség esélyegyenlőségi politikára. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket tegyenek a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal élők (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb., de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok. Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település önkormányzata hatékonyan eléri az érintetteket kapcsolatos információkkal, javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket. Szolgáltatási kötelezettségek: A szolgáltatás nyújtása során arra kell törekedni, hogy a célcsoportok, a lakosság tagjai: o Minél nagyobb számban kapjanak információt szolgáltatásairól, o Minél nagyobb számban részesüljenek a szolgáltatásaiból és más tevékenységéből, o Versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit érdemben javítsák, o Személyre szabott, speciális igényeket kielégítő szolgáltatásokat kapjanak. Esélyegyenlőség érvényesítése: Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet. 7