Közoktatási Esélyegyenlőségi Program

Átírás

1 1 Vértes Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Készítették: a Ráció Szakértői Iroda munkatársai Törzsök Károlyné dr. irodavezető Szakértői ig. szám: Törzsök Károly szakértő Szakértői ig. szám: Várpalota, Tési út 6. Tel.: , fax: , ratioszak@invitel.hu

2 2 Tartalomjegyzék Bevezetés: 4 Jogszabályi hivatkozások: 4 Fontosabb fogalmak: 8 1. Helyzetelemzés: Az esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálatához (minimálisan) szükséges kistérségi adatok: Demográfia: Népességvándorlás: Szociális helyzet a kistérségben: Közszolgáltatások elérhetősége: A szolgáltatásnyújtás fenntartói háttere: Óvodai nevelés: Általános iskola: Bejáró tanulók száma: Sajátos nevelési igényű tanulók: HHH-s gyermekek száma képzési forma szerinti bontásban: Napközis ellátás: Lemorzsolódási mutatók (3 évre): A kistérség általános iskolában tanuló diákok továbbtanulási mutatói: HHH-s tanulók továbbtanulási mutatói: Kompetencia mérések eredményei: Elsős és nyolcadik osztályos tanulók száma: Szakember-ellátottság: Integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatás igénylése: Építményi és infrastrukturális ellátottság: Az esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálati szempontjai, és az esélyegyenlőségi kockázatok kezelésére javasolt beavatkozások: A közszolgáltatások elérhetősége: A kistérségben biztosítottak-e a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának és iskoláztatásának feltételei? A kistérség alapfokú intézményei között érvényesül-e a szegregáció? A kistérség intézményeiben az oktatás hatékonyságában és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességében van-e jelentős eltérés? A kistérség intézményei között az oktatás feltételeiben van-e jelentős különbség? A Program célja: A Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja: Konkrét célok: Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrációja: Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása: Fejlesztő pedagógiai hálózat kiépítése: 31

3 3 3. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek: Kijelölés kötelezettsége Irányító: Megvalósító: Panasz kezelése: Biztosítási kötelezettség: Lakossági, szakmai és társadalmi partnerek: Önkormányzat, közoktatási intézmények: Megismerési kötelezettség: Akcióterv: A tervezett beavatkozásokkal el kell érni a kitűzött fejlesztési célokat.: A fejlesztési célok konkrét meghatározása: Sorrendiség a fejlesztési célok között: Azonnali beavatkozást igénylő helyzetek: Érzékelhető javulást kell elérni középtávon: Az akcióterv táblázatos formában: Megvalósítás: Biztosítjuk és vizsgáljuk: Ellenőrzés, értékelés visszacsatolás: Felkészítés továbbképzés: Monitoring és nyilvánosság: Konzultáció és visszacsatolás: Szankcionálás: 37 A dokumentumot a Vértes Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás és intézményei által szolgáltatott adatok, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által közzétett Helyzetelemzést segítő adatlap a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program tervezéséhez című útmutató alapján készítették a Ráció Szakértői Iroda munkatársai: Törzsök Károlyné dr. irodavezető, régiós, térségi, kistérségi közoktatási szakértő és Törzsök Károly, régiós, térségi/kistérségi közoktatási szakértő

4 4 Bevezetés Jogszabályi hivatkozások ÉVI XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁRÓL Az Alapvető jogok és kötelességek -ből kiemelve: 54. (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. 70/A. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. 70/F. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. 70/J. A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. 70/K. Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők. A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYNEK A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYES RENDEL- KEZÉSEI (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) A törvény bevezető mondata kiemeli az esélyegyenlőség fontosságát: A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott a művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése.

5 5 A törvény 10..-a foglalkozik a tanulói jogokkal, a 11.. a tanulói különös jogokkal, az utóbbi paragrafus (7) bekezdése kiemelt jelentőségű: (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit - az e törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan. 83. (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. (2) A tanuló, a szülő, az óvoda, az iskola, a kollégium döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. (3) Az eljárást megindító kérelem, ha a) egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtják be, felülbírálati kérelem; b) jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, törvényességi kérelem. (4) A fenntartó képviselője jár el, és hoz másodfokú döntést a) a törvényességi kérelem; továbbá b) az óvodai felvételekkel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbírálati kérelem tekintetében. (5) A fenntartó képviselője a (4) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, illetve a döntést jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén a) megváltoztathatja, vagy b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja. (6) A felülbírálati kérelmet - a (4) bekezdésben felsorolt felülbírálati kérelmek kivételével - az iskolaszék, illetve, ha ilyen nem működik, a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább háromtagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, illetve a bizottság a) a felülbírálati kérelmet elutasítja; b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja; c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja.

6 6 (7) A felülbírálati kérelem és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) A tanuló, a szülő a fenntartónak a törvényességi kérelem, továbbá - a 76. (2) bekezdésének a)-b) pontjában és a 76. (5) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott fegyelmi ügyek kivételével - a felülbírálati kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközésre hivatkozással. EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ESÉLYEGYENLŐSÉG - POZITÍV MEGKÜLÖNBÖZTETÉS (2003 évi CXXV. törvény) Eddig is szabályozta a jogrend az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogokat. Több jogszabályban és Alkotmánybírósági határozatban szerepel ezzel kapcsolatos állásfoglalás, de nem voltak egységesek a használt fogalmak, nem szankcionálta kellőképpen ezeknek, a jogoknak a megsértését a szabályozás. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény törekszik ezeknek, a hiányosságoknak pótlására, az európai normákkal való összhang megteremtésére. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent, a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosult oldalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat leküzdhessék, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. Az esélyegyenlőségre törekvés látszólag ellentmond az egyenlő bánásmód elvének, de ez az ellentmondás csak látszólagos. Az esélyegyenlőségre törekvés bizonyos személyeket a többiekhez képest előnyösebb helyzetbe hoz, de ezt azért teszi, hogy az eleve fennálló hátrányukat csökkentse. Ezt nevezzük pozitív diszkriminációnak. A 2003 évi CXXV. törvény egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályokat. Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: 27. (1) a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás).

7 7 (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján Olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.

8 8 Fontosabb fogalmak évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Hátrányos megkülönböztetés 8. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt a) neme, b) faji hovatartozása, c) bőrszíne, d) nemzetisége, e) nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, f) anyanyelve, g) fogyatékossága, h) egészségi állapota, i) vallási vagy világnézeti meggyőződése, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, s) érdekképviselethez való tartozása, t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. 9. Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. -ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás 10. (1) Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személynek a 8. -ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. (2) Jogellenes elkülönítésnek minősül az a magatartás, amely a 8. -ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít.

9 9 (3) Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget. Előnyben részesítés 11. (1) Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul, ha az a) törvényen vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleten, illetve kollektív szerződésen alapul, és határozott időre vagy határozott feltétel bekövetkeztéig szól, vagy b) a párt ügyintéző és képviseleti szervének megválasztása, valamint a pártnak a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott választásokon történő jelöltállítása során a párt alapszabályában meghatározott módon érvényesül. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. 31. (1) A Köztársasági Esélyegyenlőségi Program (a továbbiakban: Program) célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét. 35. A települési önkormányzat - a Programban meghatározott célokkal összhangban - helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőséget elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. A diszkrimináció és esélyegyenlőség kapcsolata A diszkrimináció tilalma azonban önmagában nem oldja meg a törvényi előírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létező egyenlőtlenségeket. Pontosan ezért van szükség esélyegyenlőségi politikára. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket tegyenek a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal élők (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb., de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok. Esélyek javítása, kiegyenlítése Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település önkormányzata hatékonyan eléri az érintetteket kapcsolatos információkkal, javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket, a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket.

10 10 Szolgáltatási kötelezettségek A szolgáltatás nyújtása során arra kell törekedni, hogy a célcsoportok, a lakosság tagjai: minél nagyobb számban kapjanak információt a szolgáltatásról, minél nagyobb számban részesüljenek a szolgáltatásból, versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit érdemben javítsák, személyre szabott, speciális igényeket kielégítő szolgáltatásokat kapjanak. Esélyegyenlőség érvényesítése Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet évi LXXIX. törvény a közoktatásról, értelmező rendelkezések 121. (1) 14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; 16. integrációs felkészítés az esélyt teremtő nevelésnek és oktatásnak az oktatásért felelős miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történő megszervezése, melyben a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak, oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket; 28. sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a fejlesztő felkészítéshez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása;

11 sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló (SNI) az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. (9) Ha jogszabály az óvodai nevelésben részt vevő, a tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban álló vagy a képzési kötelezettséget teljesítő fogyatékos gyermek részére kedvezményt, juttatást, jogosultságot, kötelezettséget állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót kell érteni. A Vértes Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás a fenti törvények szellemében a következőkben foglaltak szerint dolgozza ki a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését és Programját, vállalva, hogy a Társulási Tanács által elfogadott jelen dokumentumot (az évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 85. alapján) összehangolja az önkormányzati intézkedési tervvel, az önkormányzati minőségirányítási programmal, valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények működtetésével, a pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumaikkal. Adatgyűjtés A program elkészítéséhez az adatgyűjtés október első felében történt. Alapul vettük a Kistérségi Közoktatási Intézkedéséi és Feladatellátási tervet Minden más adatot a minisztériumi ajánlás szerinti kérdőíveken gyűjtöttük be. Ezek tartalmaznak állandó adatokat, illetve folyamatosan változó adatokat. A változó adatok október második hetére érvényesek. (pl. szociális támogatásban részesülők, HH-s HHH-s, SNI-s gyermekek, munkanélküliségi mutatók) Alkalmazott módszerek: adatgyűjtés kérdőíveken a kistérség valamennyi települési önkormányzatától az adatok elemzése: statisztikai elemzés, matematikai elemzés az adatok logikai csoportosítása a kistérségi intézkedési terv és társulási megállapodás elemzése folyamatos konzultáció a kistérségi irodával a programtervezett áttekintése a kistérségi iroda dolgozójával a szükséges korrekciók, kiegészítések elvégzése

12 12 1. Helyzetelemzés 1.1. Az esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálatához (minimálisan) szükséges adatok: Demográfia A kistérség népessége Alcsútdoboz Bicske Bodmér Csabdi Csákvár Etyek Felcsút Gánt Kajászó Mány Óbarok Szár Tabajd Vál Vértesacsa Vértesboglár Újbarok Lakónépesség száma: fő Állandó népesség száma: fő Legkisebb lakosság számú: Bodmér (250 fő), legnagyobb lakosság számú: Bicske ( fő), a többség lakosságszám körüli Etnikailag szegregált (telepszerű) lakókörnyezetben élők száma Etnikailag elkülönült Összesen halmozottan hátrányos helyzetűek Etnikailag szegregált (telepszerű) lakókörnyezetben élők száma: Bicske Mány Bicske Mány 3-5 éves gyermekek száma ebből ebből óvodába jár általános iskolás tanulók száma A kistérségben két településen található szegregált lakókörnyezetben élő közösség, Bicskén és Mányban. Bicskén a lakosság 8,9 %-a, Mányban 14,6 %-a él etnikailag elkülönült településrészen.

13 13 A lakosság korösszetétele 18 éves korig éves 6-14 éves 3-5 éves 0-2 éves Alcsútdoboz Bicske Bodmér Csabdi Csákvár Etyek Felcsút Gánt Kajászó Mány Óbarok Szár Tabajd Vál Vértesacsa Vértesboglár Újbarok Állandó népességből 0-2 évesek száma: 1272 fő 3-5 évesek száma: 1209 fő 6-14 évesek száma: 3706 fő évesek száma: 1991 fő A kistérség településeinek jelentős részében a 0-2 évesek száma meghaladja a 3-5 éves gyermekek számát. Jellemző ez elsősorban Bicskére, Etyekre, Szárra, Tabajdra, Válra Népességvándorlás Állandó népességszám változása között: növekedés: 1078, csökkenés 35 fő A kistérség egyes településeinek népessége növekszik. Kiugró a gyarapodás Etyek (573 fő), Vál (+158 fő), Felcsút (+221 fő), Újbarok (+57 fő), Tabajd (+50 fő) községek esetében. A növekedést a kedvező földrajzi helyzet, a főváros és az 1-es számú főközlekedési út közelsége eredményezi A többi településre általában a stagnálás jellemző. A kistérségben jelentős a külterületen élők száma, megközelíti az 1200 főt, az állandó népesség 3 százalékát teszi ki.. Kiugróan magas Alcsútdobozon 11,5 %, Mány 8,7 %, Újbarok 5 %, Etyek 4,8 %, Óbarok 4,5 %, Csabdi 2,4 %, Bicske 2 %. A külterületen élők már eleve hátrányos helyzetben vannak a többi lakossal szemben a közszolgáltatások elérhetősége és minősége tekintetében.

14 Szociális helyzet Munkanélküliek száma Lakosság %- ában Tartósan munkanélküli Rendszeres szoc. Segélyt kap Igénylés gyermekvédelmi támogatásra 0-18 éves korú lakosság %- ában Nyilatkoztak HHH-s helyzetről Nyolc általánosnál magasabb végzettség Nem nyilatkoztak Alcsútdoboz 9 0,6 % ,2 % Bicske 442 3,8 % ,1 % Bodmér Nincs adat - Nincs adat - Nincs adat Csabdi Nincs adat - Nincs adat ,7 % Csákvár , ,3 % Etyek Nincs adat - Nincs adat ,1 % 5-78 Felcsút 35 2,0 % ,0 % Gánt Nincs adat Nincs adat Nincs adat Kajászó 28 2,5 % ,2 % Mány 50 2,1 % ,7 % Óbarok Nincs adat Nincs adat 2 Nincs adat Szár 19 1,1 % , Tabajd 25 2,5 % ,9 % Újbarok 6 1,5 % ,3 % Vál 54 2,2 % ,2 % Vértesacsa 54 3,0 % Vértesboglár 47 4,8 % ,0 % 7-15 A munkanélküliek aránya (a kapott adatok szerint) lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál, alig haladja meg a 4 %-ot, létszámuk 1391 fő. (Több településről Bormér, Csabdi, Etyek, Gánt, Óbarok nem kaptunk adatot.) A 18 évesnél idősebbek 0,5 %-a részesül rendszeres szociális segélyben. A munkanélküliek közül rendszeres szociális segélyben részesül: nem részsül részesül Az adatok megközelítően pontosak. Csabdi, Etyek, Óbarok községek jeleznek rendszeres szociális segélyben részesülőket, ugyanakkor munkanélkülieket nem.

15 Közszolgáltatások elérhetősége Szakszolgálati feladatok ellátása. Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Alcsútdoboz helyben - helyben Bicske helyben helyben helyben helyben helyben - helyben Csabdi Bicskén - - Bicskén helyben - - Csákvár Székesfeh Székesfeh Székesfeh Bicskén helyben Székesfeh helyben Etyek Bicskén Biatorb. helyben Bicskén helyben Budapest helyben Felcsút Bicskén - helyben Bicskén helyben Székesfeh. Bicskén Gánt Kajászó helyben helyben helyben helyben Mány helyben Bicskén helyben helyben Óbarok Bicskén Bicskén Bicskén Bicskén helyben - helyben Szár helyben helyben Tabajd Bicskén helyben Székesfeh Vál Bicskén helyben Vértesacsa Székesfeh Székesfeh Székesfeh Székesfeh helyben Székesfeh helyben Vértesboglár Székesfeh Bicskén helyben Székesfeh Gyermekjóléti alapszolgáltatások Gyermekjóléti Iskolai napközi Bölcsőde Családi napközi szolgáltatás Alcsútdoboz Helyben Helyben Bicske Helyben Helyben Helyben Bodmér Csabdi Helyben Helyben Csákvár Helyben Helyben Helyben Etyek Helyben Helyben Helyben Felcsút Helyben Helyben Gánt Kajászó Helyben Helyben Mány Helyben Helyben Óbarok Helyben Bicskén Szár Bicskén Helyben Tabajd Helyben Újbarok Bicskén Bicskén Száron Vál Helyben Helyben Vértesacsa Társulás Etyek Helyben Vértesboglár Helyben Csákváron Helyben Házi gyermekfelügyelet Családsegítés, gyermekjóléti feladatok ellátása három mikrotársulásban történik: Bicske központtal: Felcsút, Óbarok, Szár, Újbarok Csákvár központtal: Bodmér,Gánt, Vértesboglár Etyek központtal: Alcsútdoboz, Csabdi, Mány, Vértesacsa, Vál Családok átmeneti otthona a kistérségben nincs.

16 A szolgáltatásnyújtás fenntartói háttere Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú műv. oktatás Gyógyped. tanácsadás Korai fejlesztés Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztá -si tanácsadás Gyógytestnevelés Alcsútdoboz, Bicske, Csákvár, Felcsút, Szár, Vértesacsa, Gyermekjóléti szolgált. Önkormányzat, vagy gazdasági társasága Alcsútdoboz, Bicske, Csabdi, Csákvár, Etyek, Felcsút, Kajászó, Mány, Óbarok, Szár, Tabajd, Vál, Vértesacsa, Alcsútdoboz, Bicske, Csabdi, Csákvár, Etyek, Felcsút, Mány, Szár, Tabajd, Vértesacsa, Non profit, civil, egyházi szervezet Csákvár, Tabajd, Bicske, Tabajd, Intézményfenntartó társulás Vértesboglár Vál, Kajászó, Vértesboglár Többcélú társulás Megyei önkormányzat Bicske Csákvár, Etyek, Vál, Bicske Csákvár, Etyek, Bicske, Etyek, Felcsút, Mány, Bicske, Csabdi, Etyek, Felcsút, Mány, Óbarok, Vál, Vértesacsa, Bicske Bicske, Etyek, Etyek, Óbarok, Vértesacsa, Bicske, Csabdi, Csákvár, Felcsút, Kajászó, Csabdi Vértesboglár Vértesacsa, Alcsútdoboz, Bicske, Csákvár, Mány, Tabajd, Szár, Vértesacsa, Alcsútdoboz, Etyek, Szár, Vál, Kajászó, Vértesboglár Csabdi, Csákvár, Felcsút, Csabdi, Csákvár, Vértesacsa, Csabdi, Csákvár, Mány, Vértesacsa, Bicske, Felcsút, Csákvár, Felcsút, Vértesacsa, Egyéb Vértesacsa, Etyek, Kajászó, Etyek, Kajászó, Vértesacsa, Kajászó, Csabdi, Etyek, Kajászó, Bölcsőde Bicske, Mány, Csákvár, Vértesacsa, Családi napk. Etyek, Vértesacsa, Iskolai napközi Házi gyermekfelü. Családok átmeneti otth. Alcsútdoboz, Bicske, Csabdi, Csákvár, Etyek, Felcsút, Kajászó, Mány, Tabajd, Szár, Vértesacsa Óvodai nevelés Feladatellátási helyek száma: 15 Bicske, Tabajd, Vértes-boglár Kajászó, Etyek, Vértesacsa,

17 17 Település Az óvoda fenntartója Óvodai férőhelyek száma Óvodába felvettek száma Az óvoda kihasznált-sága Óvodai csoportok száma Csoportok átlagos létszáma HHH-s gyermekek száma HHH-s gyermekek aránya Alcsútdoboz Helyi önkorm % 2 25,5 - - Bicske Helyi önkorm ,1 % 18 21,7 2 0,5 % Csabdi Helyi önkorm % 2 25,0 - - Csákvár Helyi önkorm ,4 % 6 24,1 7 4,9 % Etyek Helyi önkorm ,1 % 6 28,8 2 1,1 % Felcsút Helyi önkorm ,4 % 3 23,3 3 4,2 % Gánt Társ. Zámoly ,0 - - Kajászó Társ. Vállal ,3 % 2 19,0 - - Mány Helyi önkorm ,0 % 4 22,2 - - Óbarok Helyi önkorm ,0 % 1 24,0 - - Szár Társ. Újbarok ,3 % 3 24,3 2 2,7 % Tabajd Helyi önkorm % 1 21,0 - - Vál Helyi önkorm ,2 % 4 30,0 - - Vértesacsa Helyi önkorm ,3 % 2 23,0 - - Vértesboglár Társ. Bodmér ,0 % 2 17,5 - - A kistérséghez tartozó Gánt társulásban látja el a feladatot a kistérséghez nem tartozó Zámoly és Sukoró településekkel. Tabajdon egyházi óvoda is működik 12 fővel. Külterületen élő óvodáskorú gyermekek száma 37 fő. Közülük óvodába jár 33 fő. A külterületen élő óvodások közül halmozottan hátrányos 16 fő. (Csákváron van 7 fő), megközelíti az országos átlagot. Az óvodai férőhelyek száma 1423, a felvettek száma A kihasználtság 91,2 %-os. Az egy óvodai csoportra jutó gyermekek száma 23,1 fő. (Egy csoportban a megyében 22,5 gyermeket helyeztek el átlagosan 2005-ben.) Óvodába fel nem vett óvodáskorú gyermekek száma magas Etyek községben, a 3-5 éves korosztályból 42 fő, köztük tanköteles korú is lehet. Óvodába bejáró gyerekek Bejáró Tömegközleköz Falugondnoki Egyéni (szülői Iskolabusszal -lekedésel Szolgáltatással szgk-val) Össz. HHH Össz. HHH Össz. HHH Össz. HHH Össz. HHH Alcsútdoboz Bicske Csabdi Csákvár Felcsút Kajászó Mány Szár Vértesboglár A bejáró óvodáskorú gyermekek száma nem magas, nincs bejáró gyermek Etyek, Gánt, Óbarok, Tabajd, Vál, Vértesacsa településeken. Nem tart fenn óvodát Bodmér és Újbarok.

18 18 Más településre átjáró óvodások: Felcsút: 2 fő (Bicske) Mány: 5 fő Óbarok: 3 fő (Bicske, Tatabánya) Vál: 2 fő (Budapest, Budaörs) Vértesacsa: 6 fő (Lovasberény) Vértesboglár: 2 fő (Óbarok, Budapest) Általános iskola Feladatellátási helyek száma: 14 Telephelyek száma: 14 Település Fenntartó Tanulók száma Osztályok száma Osztályok átlaglétszáma SNI-s gyermekek száma SNI-s gyermekek aránya (%) HHH-s gyermekek száma HHH-s gyermekek aránya (%) Napközisek száma Napközisek aránya (%) Államilag nevelt gyermekek száma Alcsútdoboz Helyi önk ,7 4 2, ,3 1 Bicske Helyi önk ,6 67 8, ,6 - Csabdi Helyi önk , ,4 - Csákvár Helyi önk ,2 31 7,0 14 3, ,3 - Etyek Helyi önk ,2? 5 1, ,7 4 Felcsút Helyi önk ,1 10 6,9 11 7, ,0 - Gánt társulás , Kajászó Társ. Vállal , , ,8 - Mány Helyi önk ,1 10 5,8 1 0, ,9 - Szár Társ. Újbarok , ,0 - Tabajd Helyi önk ,0 2 13, ,0 Vál Társ. Kajászó ,4 10 3, ,6 3 Vértesacsa Helyi önk ,7 11 9, ,2 - Vértesboglár Társ. Bodmér , ,8 9 8,6 - Tabajd községben az alsó tagozatot az egyház működteti 27 fővel. Bicskén két intézményt nem a helyi önkormányzat tart fenn (egyház (192 tanuló) és a főváros (57 tanuló)) Gánt intézményfenntartó társulásban van a kistérséghez nem tartozó Zámollyal és Sukoróval, a településen csak 1-4. osztály működik. Vál és Kajászó intézményfenntartó társulásban van, Kajászón csak alsós gyermekek tanulnak. Óbarok nem tart fenn iskolát, a gyerekek Bicskére járnak. Bodmér nem tart fenn iskolát, Vértesboglárral társult. Újbarok nem tart fenn iskolát, Szárral társult. Az önkormányzatok által fenntartott általános iskolákban 160 tanulócsoportban 2802 gyermek tanul. Az tanulócsoportra jutó átlag 17,5 fő. A megyében 2005-ben egy tanulócsoportra jutó átlag 19,9 fő volt. Külterületen élő általános iskolások száma 54 fő. Közülük halmozottan hátrányos helyzetű 13 fő, a külterületen élők 24,5 %-a.

19 Bejáró tanulók száma: Vértesboglár Vértesacsa Tabajd Szár helyben élő bejáró Mány Kajászó Gánt Felcsút Etyek Csákvár Csabdi Bicske Alcsútdoboz Alcsútdobo z Bicske Csabdi Csákvár Etyek Felcsút Gánt Kajászó Mány Szár Tabajd Vértesacsa Vértesboglá r bejáró helyben élő Sajátos nevelési igényű tanulók Szegregált oktatásban Az intézményekben szegregált osztályban/tagozaton, illetve integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók száma Szegregált gyógypedagógiai oktatásban részesül: Csákváron 12 fő Integrált oktatásban részesül: Sajátos nevelést igénylő tanulók aránya integrált oktatásban Vértesboglár Vértesacsa Vál Tabajd Szár Mány Kajászó Felcsút Etyek Csákvár Csabdi Bicske Alcsútdoboz nomál SNI-s Település Tanu- SNI-s SNI-s

20 20 lók gyermekek száma aránya (%) gyermekek száma Alcsútdoboz ,6 Bicske ,3 Csabdi Csákvár ,0 Etyek Felcsút ,9 Gánt Kajászó Mány ,8 Szár Tabajd ,3 Vál ,4 Vértesacsa ,3 Vértesboglár Kistérség összesen normál SNI-s Az integrált oktatásban részesülő SNI-s gyermekek aránya változatos képet mutat. Csabdin, Gánton, Vértesbogláron, Kajászón, Száron egyáltalán nincs, magas Csákváron, Felcsúton, Tabajdon Vértesacsán és Bicskén. Utóbbi három településen meghaladja az országos átlagot HHH-s gyermekek száma képzési forma szerinti bontásban Óvodában: Halmozottan hátrányos gyermeket a települések nem jelölnek. Általános iskolában Normál tanterv Emelt szintű, vagy két tanítási Gyógypedagógiai nyelvű tagozat Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH Alcsútdoboz Bicske Csabdi Csákvár Etyek Felcsút Gánt Kajászó Mány Szár Tabajd Vál Vértesacsa Vértesboglár A halmozottan hátrányos helyzetűek jellemzően a normál tantervű osztályokba járnak, az emelt szintű osztályokban nem található HHH-s gyermek.