Erik Štenpien A HÁRMASKÖNYV TOVÁBBÉLÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSAI SZLOVÁKIÁBAN 1918. UTÁN * Feszty Árpád festményén II. Ulászló előtt álló ítélőmester átadja az uralkodónak a kéziratát és a mű szentesítésére kéri a Felséges Urat. Ki tudja mi jár a fejében? Félelem, vajon a király el fogja e fogadni művét, melynek oly sok időt szentelt? Remény, hogy az ország nagy pecsétje által műve hosszabb ideig marad hatályban? Vagy oly magabiztos, hogy már előre tudja, mi lesz a vége ennek a ceremóniának? Werbőczy mint a nemesség vezetője már abban az időben sejthette, hogy a hatályos szokásjog sikeres összeírása során túl sok ellenséget szerzett magának, így a Hármaskönyv törvény formájú publikálása veszélyeztetve lehet. Megoldását ma már ismerjük. Így született az első nyomtatott hazai törvénykönyv, melynek népszerűsége majd meghaladta Werbőczy reményeit. A szerző nem tudhatta, hogy műve több mint 500 évig marad a joggyakorlatban, nem sejthette azt sem, hogy ami a kiadványok számát illeti, a könyve megközelíti a Szent Bibliát. Ma már viszont tudjuk, hogy éppen a Hármaskönyv hosszú évszádokon át a magánjog terén a jogászok valóságos bibliájává változott. Attól eltekintve, hogy voltak időszakok, mikor kiválósági, egyedi státusza veszélyeztetve volt, egészen a 19. század végéig megtartotta magának kivételes állását. A közös Monarchia szétesése után Magyarországon majdnem 20 évig hatályban maradnak a magánjogi szabályai, 1 Csehszlovákia és később Szlovákia területén viszont még hosszabb ideig maradnak fenn. Itt csak a 141/1950 sz. Polgári Törvénykönyvről szóló törvény helyezi hatályon kívül a Tripartitum maradék magánjogi szabályait. Nézzük tehát, milyen volt a sorsa a Hármaskönyvnek 1918. után Szlovákia területén. 1918 után Csehszlovákia három jogrendszert örökölt. Csehországban hatályban maradtak a német és osztrák jogszabályok, Szlovákiában pedig tovább élt a magyar magánjog, mely a Hármaskönyv által rögzített szabályokon, újabb törvényeken és bírói döntéseken alapult. Végső sorban a csehszlovák jogrendszer az 1861.-beli Országbírói Értekezleten rögzített jogi helyzetet örökölte. Tudjuk, hogy maga a Hármaskönyv nem fejti ki a jogképesség jelentését. Közismert magánjogi intézménynek tekinti ezért nem szabályozza azt, mit jelent az emberi forma, az élet jelei, stb. A természetes személy jogképességet akkor szerez, ha élve megszületik és emberi alakja van, mondja ki a magyar feudális jog. Az élet jelei alatt a mozgást, sírást, stb. értette, az emberi alak pedig a megszokott emberi formát jelentette. A Hármaskönyv csak az ún. nasciturus jogképességét említi. 2 A modern csehszlovák 1918.-utáni jog e meg nem született gyermek örökségi jogáról szóló rendelkezést átveszi. 3 A 1894:XXXIII. tc. Az állami anyakönyvekről Csehszlovákiában 1949-ig maradt hatályban, mikor a 268/1949 sz. * A tanulmány közzététele a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. 1 1931: XXII. Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szüntette meg maradványait. 2 Tripartitum, II/62, 2. 3 A 11/1918 ún. recepciós szabály az összes csehszlovák állam létezését nem veszélyeztető előbbi magyar jogszabályt átvette, mivel új jogot alkotott, valamint biztosította a jogbiztonság elvét az újonnan született állam területén. Számának ellenére ez az új Csehszlovákia első törvénye. 1
anyakönyvekről szóló törvény lépett helyébe. 1920-38 között több jogszabályt fogadtak el Csehszlovákiában. Változások történtek, ami az első világháború idejében eltűnt személyek holttá nyilvánítását illeti. Szintén új gyámhivatalokat alapítottak és elrendeződtek az árvák vagyonkezelési kérdései. A 56/1928 sz. törvény abban az esetbe engedte meg a gyermekek örökbefogadását, ha a szülők vagyoni kárt okoztak nekik. A cselekvőképességet illetően a feudális magyar jog 10 státuszi körülményt ismert: - életkor; - egészség; - tékozlás; - emberi nem; - családi állapot; - becsület; - hitvallás; - honosság; - foglalkozás; - rendiség. 1918. október 28-i Csehszlovák állam alapítása után az egyik legfontosabb magánjogi reform a polgárok törvény előtti egyenlőségét vezette be, melyet a csehszlovák 121/1920 sz. Alkotmánylevél hirdette ki. Ennek a kihirdetésnek hatása volt a fent említett státuszi körülmények szabályozására is. A 61/1918 valamint a 243/1920 sz. törvények a rendiséget, nemesi címeket és kitüntetéseket, így a rendiségi hozzátartozás körülményét is szüntették meg. Ezzel összefüggésben volt az emberi nemből, valamint foglalkozásból kifolyó privilégiumok megszüntetése is. Szlovákia területén ennek ellenére a honoráciorok még hosszabb ideig megtartották különleges jogállásukat, és a nemesek vagyonjogi privilégiumai is hatályban maradtak. Így Szlovákia területén a közömbös polgárokkal eltérő magánjogi szabályok a nemesek és honoráciorok jogi státuszát szabályozták. A családi hitbizományok megszüntetéséről szóló 179/1924 sz. törvény a családtagok és a hitbizományi tagok általi beleegyezéssel a hitbizomány intézményét, ami a feudális rendszer maradványainak eltörlését és a nemesi vagyon szabaddá tételét jelentette és birtokosa szabadon rendelkezhetett róla. Ami az életkort illeti az eredeti határokat (törvénytelen kor 12 év alatt, törvényes kor 12-24 (lányoknál 16) év között, felnőttkor 24 (lányoknál 16) évtől, aggkor 60 évtől) a 447/1919 sz. törvény csak annyiban változtatta meg, hogy a felnőttkort az ország egész területén 21 évre egyesítette. A 256/1921 és 71/1922 sz. 4 törvények pedig az alacsonykorúak védelmét szolgálva az állam szerepére voltak figyelemmel. A többi státuszi körülményt illetően változatlan maradt az egészség szabályozása, persze a testi fogyatkozást e körülmény már nem érintette. A tékozlás szabályzata változatlan maradt. 5 Az emberi nem és családi állapot körülményei a 320/1919 sz. ún. házassági módosítás által jelentősen megváltoztak. 6 A törvény a házasság megkötését kizárólag állami beleegyezéssel engedélyezte. A jegyesek maguk dönthették el, vajon a házasságot állami szerv előtt, vagy egyházi szentesítés által (a törvény kiszabta feltételek teljesítése mellett) kötik meg. Ha a jegyesek előbb az állami szerv előtt esküdtek, megtarthatták akaratuk szerint utólag az egyházi szertartást. Ha viszont előbb egyházi szertartás szerint esküdtek, a 4 A 71/1922 sz. törvény az alacsonykorú külföldre való kiköltözéséről szólt, a 256/1921 sz. törvény pedig a gondozás alatt álló gyermekek védelmét szolgálta. 5 Fajnor, V. Záturecký, A.: Nástin súkromého práva platného na Slovensku a v Podkarpatskej Rusi (Szlovákiában és Kárpátalján érvényes magánjog alapjai). Bratislava: Nákladom Právnickej jednoty na Slovensku, 1924, 152. o. 6 Rouček, F. Sedláček, J.a kol.: Komentář k Československému zákoníku občanskému a občanské právo platné na Slovensku a v Podkarpatské Rusi. (A csehszlovák polgári törvénykönyv magyarázata és Szlovákián valamint Kárpátalján érvényes polgári jog) Praha 1935, első rész, 369-370. o. 2
házasságukat nem volt szükséges az állami szerv előtt megerősíteni. 7 A törvény szabályozta a házasságot megszüntető okokat is. 8 A házasság a következő okok miatt szűnhetett meg: - házasságtörés, - a házastárs 3 és több éves börtönben való szabadságvesztés büntetésre szóló ítélése, vagy rövidebb, ha a bűncselekményt elfajult indokból követte el, - a házastárs rosszakaratú elhagyása (ha a házastárs bírósági felszólítás ellen nem tért vissza 6 hónapon belül az elhagyott hitveséhez A bíróság nyilvánosan felhívta erre, ha a tartózkodási helye ismeretlen volt) - a házastárs életére törő cselszövés, - a házastárssal való többszörös szellemi és testi rossz bánás, - feslett életmód, - 3 évnél hosszabb szellemi betegség (pl. nehéz formájú hisztéria, iszákosság, idegmérgek két évnél hosszabb szedése, egy évnél hosszabban tartó epilepszia nehezebb formája), - a házasság mély felbomlása, - ellenállhatatlan ellenzés (ez esetben csak akkor volt lehetőség a házasság megszüntetésére, ha mindkét házastárs együtt kérte a bíróságtól). Ellenállhatatlan ellenzés esetén a házastársak elvállása előtt többször is a bíróság kimondhatta az asztaltól és ágytól való elkülönülésről szóló ítéletet. A házasságtörés esetében nem volt az elvállás előtt szükséges a büntető ítélet létezése. 9 1918 után Szlovákia területén a házasság még az egyik házastárs halálával, vagy a magyar 1911:I. tc. 745 -a szerinti bírósági kihirdetéssel szűnhetett meg. Az 1894:XXXI. tc. rendelkezései hatályosak maradtak. A feudális jog által kiszabott házasságkötési akadályok szintén hatályban maradtak. 10 A sógorság akadálya, mely akadályt egyetlen házasságkötési akadályként, említette a Hármaskönyv így változatlanul hatályban maradt. 11 Ami a vagyonjogot illeti, itt nem történt oly sok változás. A csehszlovák jog átvette a telekkönyvi rendet, és 177/1927 sz. törvénye által újjárendezte. Ez a szabály Szlovákia területére hatott ki leginkább, mivel éppen itt addig nem sikerült teljesen elkészíteni a telkek nyilvántartását. További új szabályok születtek, ami az ingatlan vagyon kisajátítását, és azon felüli szabad rendelkezést illeti. A kötelmi jog területén nem történt jelentősebb változás. A magyar jog egykori szabályai a kötelmek terén hatályban maradtak. Így az új Csehszlovákia a következő kötelmek formáit ismerte. - a vagyoncserét szolgáló szerződések: csere, 12 adásvétel, 13 érdemért járó bejegyzés (a Hármaskönyv vegyes adományként ismeri), 14 ajándékozás, 15 társasági szerződés. 16 - a vagyon használatát szolgáló szerződések: haszonkölcsön, 17 kölcsön, 18 bérlet. 19 - az érték érvényesítését szolgáló szerződések: zálog. 20 7 Uo., 595. o. 8 Ezesetben jelentéktelen volt a házastársak vallása. 9 A 224/1916 sz. Felsőbírósági Döntés értelmében. 10 Gerlich, K. Rozvod, rozluka a alimenty (Elvállás, felbontás és eltartási díj) Praha 1934, 330 o. 11 HK, I/ 106-108. 12 HK, I/70-73. 13 HK, I/59, 74, III/34. 14 HK, I/13, 3.. 15 HK, I/5, 57, 59, III/13. 16 Csak újabb magyar jog által ismert, Werbőczi nem ismerte. 17 HK, Előszó 2, 4.. Annak ellenére, hogy a haszonkölcsön nagyon régi szerződés, Werbőczi csak egy helyen említette. 18 Ennél az intézménynél csak a magyar törvényes szabályok maradtak meg az átvételre. Werbőczi nemes köröknél ellenezte, így a Hármaskönyv nem említi. 19 HK, I/67, 68. 3
- cselekvés, vagy annak eredményéhez kötött szerződések: munkaszerződés, 21 elkészítési szerződés, 22 letét, 23 zárlat, 24 megbízatás, 25 megbízatás nélküli cselekvés. 26 - deliktuális kötelmek: kártérítés 27, jogalap nélküli gazdagodás. 28 Az öröklési jog területén sem történt változás. A Hármaskönyv szabályai ezen a területen is hatályban maradtak. 29 1919-ben Az Unifikációs Minisztérium elkezdte a magánjogi rekodifikáció terveinek készítését. Lényege abban az időben az volt, Szlovákia és Kárpátalja területén megszüntesse a magyar magánjogot és egységes Polgári törvénykönyvet alapítson, mely az osztrák ABGB és a csehszlovák házassági módosítás elveiből indulna ki. A revíziós bizottságok 1926-ban ültek össze azzal a céllal, hogy átnézzék a kész törvényalapokat. Szlovákiában dolgozó jogászok nagyon hatásosan ellenezték a magyar jog kiiktatását. Nézetük szerint szükséges volt a magánjog kodifikálása, viszont a nép nem tudna használni a számára idegen szabályokat. Így végső sorban a magánjog rekodifikálása a 20.-években csődbement. A 30-as években a rekodifikálási bizottságok újra elkezdtek tárgyalni. 1931-ben az Igazságügyi Minisztérium elkészítette az első elaborátumot, melynek címe: Az általános polgári törvény kiadásáról szóló törvény. Alapja a teljes mértékű osztrák polgári jog átvétele lett volna, mivel viszont a csehszlovák jogászok jelentős része nem értett egyet. Annak ellenére, hogy a szakemberek ellenezték a magyar jogmaradványokkal való teljes felszámolást, a Kormány 1937 elején a Képviselő Kamara elé terjesztette az polgárjogi elaborátum második, átdolgozott változatát. Ennek a címe megváltozott most A Kormány Polgári törvénykönyv kiadásáról szóló törvényjavaslata -ként lépett a történelembe. Újra fellázadtak a magyar jog eltörlését ellenző szakemberek, s hozzájuk csatlakoztak azok is, akik a családi jog elkülönítését vonták kritikájuk alá. Az év vége felé Pozsonyban a rekodifikálási bizottság ülésén utoljára megtárgyalták az Országgyűlés által elutasított javaslatot. Az viszont már semmit sem segített azon, hogy a polgári jog rekodifikálása végleges kudarcot vallott. A háborús Szlovák Köztársaság kikiáltása után sem sikerült lényegesebb változásokat hozni a polgári jog területén. A magyar magánjog hatályban maradt, lényegesebb változását csak a házassági szabályzat jelentette, mely által a válási eljárásban kötelező lett a kibékülés kísérlete a bíróság előtt. Egészen 1950-ig viszont nem sikerült elfogadni a Polgári törvénykönyv új szövegét. Gondolta-e Werbőczi, hogy műve oly sok ideig hatályban marad? És hogy 2010.-ben publikált első szlovák fordítása után újra megszületik, mint a hamvában elpusztult Főnixmadár Hármaskönyv így nagyon fontos közös ponttá változhat a szlovák- magyar történelem kutatása során. 20 HK, I/60, 81. A Hármaskönyv káros intézménynek nevezi. Nézetét persze a modern jog nem vette át. 21 HK nem szabályozta. A modern csehszlovák jog átvette a magyar törvényeket. 22 A csehszlovák jog két formáját ismerte - ingó tárgy feldolgozásáról szóló szerződést valamint szállítmányozási szerződést. 23 Szintén csak törvényes szabályozás formájában ismert. 24 HK, I/111, 126. 25 HK, II/13, 7-8, III/13. 26 Ha a személy, mely érdekét a cselekvő szolgálja, ezt utólag elismeri. 27 HK, III/33. 28 HK, I/126. 29 Itt főleg a HK első részének szabályairól van szó. 4
TRIPARTITUM NA SLOVENSKU A JEHO ZMENY PO ROKU 1918 Autor v príspevku venuje svoju pozornosť osudu Tripartita na území Slovenska po roku 1918. Podáva prehľad vývoja a prvotných zmien jednotlivých inštitútov upravovaných Tripartitom v období rokov 1918-1950, kedy ešte Werbőczyho dielo ostalo na Slovensku v platnosti. Kľúčové slová: Tripartitum, súkromné právo Slovenska po roku 1918. 5