Konzervációbiológia Új populációk létrehozása Simon Edina Populációk védelme Visszatelepítés: új populáció létrehozása a faj eredeti élőhelyén Gyarapítás: egy létező populáció gyarapítása új egyedekkel Bevezetés: új populáció létrehozása olyan helyen, amely az adott faj számára alkalmas élőhely, de az eddigi elterjedési területen kívül esik Általános tapasztalatok Nagyvadakat nagyobb sikerrel lehet visszatelepíteni (86%), mint a ritkákat (44%) Jó minőségű élőhelyen nagyobb a siker (84%), mint rossz minőségűn (38%) Jó élőhely belsejében nagyobb siker (78%), mint a periférián (48%) Vadon befogott állatok nagyobb sikerrel telepíthetők vissza (75%), mint a fogságban neveltek (38%) A növényevő fajokat könnyebb visszatelepíteni (77%), mint a ragadozókat (48%) Célok Adott fajból önfenntartó, genetikailag változatos, szaporodóképes populáció jöjjön létre Gyakran minimum 500 egyed az álomhatár Populációra leselkedő veszélyeztető tényezők feltérképezése, kiiktatása, helyi lakossággal való kapcsolatfelvétel Folyamatos monitoring és publikálás! Griffith et al. 1989 A szabadon bocsátott állatok viselkedése Fogságban nevelt állatok ingerszegényebb környezetben élnek: Ugyanaz a ketrec vagy kifutó Rendszeres táplálék, hasonló összetétel Egyedüllét vagy nem természetes összetételű csoport Az ilyen állatok nem sajátítják el: Felderítési, táplálékkeresési magatartás, természetes táplálékfajták ismerete, együttműködésen alapuló táplálékszerzés, veszély érzékelés, párválasztási és utódgondozási szociális ismeretek, stb.. Az arany oroszlánmajmocska Amazonas-menti esőerdők fragmentációja veszélybe sodorta Az 1970-es évekre <500 vadon élő egyed maradt! Leontopithecus rosalia 1
Tapasztalatok a faj visszatelepítése során Megfelelő egyedek pároztatása -> genetikai diverzitás megőrzése Szabadon engedés megfelelő élőhelyeken, ahol már élnek vad populációk Túlélési módszerek tanítása a fogságban élő egyedeknek Fákon való közlekedés elsajátítása szabadtéri erdőben Fokozatos szabadon engedés etetőhelyek Vad tanító-egyedek A kaliforniai kondor 1985-ben 6 vadon élő és 21 fogságban élő pár Élőhely-védelem nehéz: 2,4 millió hektáron keres élelmet.. Példányok befogása, állatkerti tenyésztés embertől elszigetelten Puha szabadon engedés Gymnogyps californianus 20 milliárd $ a védelmi programra Kakapo Bagolypapagáj Tarvarjú Kihaltnak hitték Ragadozó- és patkánymentes szigetekre telepítették át őket Táplálék-kiegészítéssel (alma, édesburgonya) növelték a költés gyakoriságát Minden madarat jeladóval láttak el Strigops habroptila Az erőteljes vadászat miatt a 16. századra Európa nagy részén kipusztult Jelenleg vadon csak kb. 450, fogságban kb. 2000 madár él. Visszatelepítések: Marokkó, Olaszország, Ausztria Geronticus eremita Górési Ragadozómadár Repatriáló Telep Néhány sikertelen program Oxyura leucocephala Castor canadensis Anser erythropus 2
Új növénypopulációk létrehozása Új növénypopulációk létrehozása Létfontosságú a veszélyeztetettség okának és a növényfaj környezeti igényeinek ismerete: Csírázási körülmények Talajadottságok Víz-, hő-, fényigény Kompetíciós viszonyok Patogének és herbivorok Beporzási és magterjedési mód, magbank típus Zavarásokra adott válaszok -> természetvédelmi kezelések Vegetatív szaporító-képletekkel Magvetéssel: Talajelőkészítés, magágy bezárása Vetési denzitás Mikro-élőhelyek Időzítés (csírázási típus, időjárás) Szkarifikáció, duzzasztás, stb. Palánták nevelésével: Ültetési mélység Ültetés időzítése (évszak, időjárás) Utókezelések (öntözés) DE Botanikus Kert és HNPI Új növénypopulációk létrehozása Godefroid, S., Vanderborght, T. 2011: Plant reintroductions: the need for a global database. Biodiversity & Conservation 20: 3683-3688. 82 tanulmány 1989 és 2009 között Ezen kívül 629 faj, 39 országból nehéz utánajárni Szükség lenne egy részletes globális adatbázisra Angelica palustris Bulbocodium vernum Ex situ védelem Élőhelyen kívüli védelem, akkor alkalmazzák ha a megmaradt populáció(k) túl kicsi(k) vagy veszélyeztetett(ek) Egyedek begyűjtése a kedvezőtlenné vált élőhelyről -> mesterséges szaporítás -> egyedek kijuttatása egy megfelelő élőhelyre Cél: új, önfenntartó, (fél)vad populáció létrehozása In situ védelemmel kiegészítik és segítik egymást Fontos szemléletformáló (600.000 látogató/év az USAbeli állatkertekben) Ex situ vs. In situ védelem In situ védelem előnyei: Élőhelyvédelem Természetesebb módszer Sokszor kevésbé költséges Hosszabb távon fenntartható eredmények Gyakran biztosabb a beavatkozás sikere Számos faj együttes védelmét segíti elő A sikeres visszatelepítésnek alapfeltétele a megfelelő in situ védelem 3
Az ex situ védelem korlátai Túl kicsi populációméret Genetikai módosulások jöhetnek létre az utódnemzedékekben a tartási körülmények miatt Megváltozott viselkedésminták, pl. nem félnek az embertől Folytonos fenntartásban való megakadás végzetes Katasztrófák veszélye tűzvész, tornádó, stb. Feleslegben levő állatok Bizonyos állatfajok ex situ tartása megoldhatatlan (pl. tengeri emlősök) vagy jelenlegi tudásunk szerint lehetetlen a szaporításuk Állatkertek A világon <2000 állatkert van 3000 gerinces faj (halak nélkül) kb. 1 millió példányát tartják A bemutatás mellett ma már egyik fő céljuk a veszélyeztetett fajok mesterséges szaporítása és az ezekhez kapcsolódó kutatások Új technikák kidolgozása: elkábítás, szállítás, fertőzések megelőzése, stresszoldás, szaporítás terén Állatkerti szaporítási technikák Dávid-szarvas Pótanyás nevelés 1. fészekalj pótanyával neveltetése, így lesz 2. fészekalj is Mesterséges keltetés: utódok a fejlődés kezdeti, sérülékeny szakaszában emberi gondozásba kerülnek Mesterséges megtermékenyítés, embrió-átültetés Vitatott csúcstechnológiák: klónozás, interspecifikus keresztezés, sejtek vagy szövetek lefagyasztása Elaphurus davidianus Durrell Widlife Park, Jersey Royal Botanic Gardens, Kew 121 ha alapterület 700 fős személyzet 2 millió látogató/év 30.000 élő növényfaj 7 millió tételből álló herbárium 750.000 kötetes botanikai könyvtár Millenium Seed Bank Project 24.000 faj magja 4
Pannon Magbank Projekt Ajánlott Irodalom A Pannon biogeográfiai régió edényes növényeinek ex-situ magbankja 969 090 költségvetés Gyűjtés aktivisták segítségével tisztítás validálás információs rendszer kiépítése hűtve tárolás Tápiószelén; duplikátumok tárolása az Esztramos hegy alatt fajok visszatelepítése Standovár T., Primack R.B. 1998: A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 293-389. http://www.pannonmagbank.hu/life/life4.html 5