SZAKMAI PROGRAM 2013

16. melléklet Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ Fruska Gyermekotthon SZAKMAI PROGRAM 2013 A Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás Tanácsa..sz. határozatával jóváhagyta Miskolc,... elnök

Általános bevezető Az 1993. évi III. tv. (Szociális törvény) és az 1997. évi XXXI. tv. (Gyermekvédelmi törvény) a szociális biztonság megteremtése, megőrzése, valamint a gyermekek érdekeinek védelme érdekében, meghatározza az állam és az önkormányzatok által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezetét, a működésük alapvető szabályait, ellátásra való jogosultság feltételeit és érvényesítésük garanciáit. Mindkét törvény kimondja, hogy a szociális, gyermekjóléti-, gyermekvédelmi ellátások feltételeinek biztosítása az egyének önmagukért és családjukért, valamint kisebb közösségeknek a tagjaiért viselt felelősségen túl az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. Miskolc Megyei Jogú Város 2013. január 1-től a szociális-, gyermekjóléti-, gyermekvédelmi feladatokat, valamint az egészségügyi alapellátások körébe tartozó védőnői és iskolaegészségügyi ellátást egy integrált saját fenntartásban működő intézmény keretei között kívánja biztosítani. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének IX-262/3443/2012.sz. határozata értelmében az önkormányzat fenntartásában működő intézmények a Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központba olvadnak be, és a jogutód intézmény neve 2013. január 1-től Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ elnevezésre változik. A struktúra átalakítás elsődleges célja, hogy átláthatóbb, tervezhetőbb és hatékonyabban működtethető szolgáltató rendszer jöjjön létre. A javasolt szervezeti felépítés biztosítja a szakszerűbb és magasabb színvonalú szakmai munka keretfeltételeit és megalapozza az egységes minőségirányítási rendszer bevezetését. Az integrált intézményben szakmai és finanszírozási szempontok mentén feladatcsoportonként önálló szervezeti egységek (igazgatóságok) kerülnek létrehozásra, melyek között egyértelműen elkülönülnek az alap és szakellátási feladatok, illetve a különböző célcsoportokat érintő ezáltal eltérő szakmai kompetenciákat igénylő feladatok. Az integrált intézmény szakmai feladatellátását az igazgató irányításával 6 szakmai igazgatóság (5 szakterületi és 1 stratégiai) biztosítja szakmai igazgatóhelyettes közvetlen vezetése mellett. Valamennyi támogató funkció a létrejövő gazdasági igazgatóságon kap helyet, mely gazdasági igazgatóhelyettes irányításával működik. Az öt szakterületi igazgatóság alá rendeződnek az Szt. és a Gyvt. által ellátandó alap és szakosított ellátások, valamint az egészségügyi szolgálat. A stratégiai igazgatóság koordinál /ill. irányít minden olyan feladatot, amely valamennyi, ill. több szakterületet érint, összehangolja az egyes szakterületek munkáját (továbbképzés, képzési rendszer, fejlesztések pályázati munka koordinálása, intézményi szintű programok, rendezvények, intézmény arculata, PR tevékenység, kommunikáció, információáramlást, stb.) A gazdasági igazgatóságon kap helyet valamennyi támogató funkció (gazdasági adminisztráció, pénzügy-, számvitel, beszerzés, élelmezés konyhák üzemeltetése, műszakszállítás, technikai kisegítő feladatok ellátása, stb.) Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének VI-144/4981/2013.sz. határozatának 4. pontja alapján a Közgyűlés hozzájárult a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ fenntartói feladatainak a Miskolc Környéki Társulás részére történő átadásához. 2013. július 1-től a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ fenntartója a Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás. 2

I. A Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ szervezeti felépítése Szakterületi igazgatóságok és az általuk ellátott feladatok 1. Családsegítés és Gyermekjóléti Alapellátások Igazgatóság családsegítés gyermekjóléti szolgálat/központ gyermekek átmeneti gondozása (Gyermekek Átmeneti Otthona és Családok Átmeneti Otthona) 2. Gyermekek napközbeni Ellátása Bölcsődei Igazgatóság 3. Gyermekvédelmi Szakellátások Igazgatósága nevelőszülői hálózat gyermekotthon(ok) utógondozói ellátás 4. Célcsoport Specifikus Szociális Ellátások Igazgatósága időskorúak szociális ellátása (étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, idősek átmeneti elhelyezése) fogyatékos személyek ellátása (fogyatékosok nappali ellátása, fogyatékos személyek átmeneti ellátása, támogató szolgálat) pszichiátriai betegek ellátása (pszichiátriai betegek közösségi ellátása) 5. Egészségügyi Szolgáltatások Igazgatóság területi védőnői szolgálat iskola egészségügyi szolgálat Stratégiai igazgatóság és az általa ellátott feladatok továbbképzési rendszer, belső képzési rendszer működtetése, terepintézményi feladatok koordinálása, minőségbiztosítási rendszer bevezetése, minőségirányítási rendszer működtetése, szakmai nyilvántartási rendszer koordinálása, ellenőrzése, szakterületek közötti koordináció, információáramlás biztosítása, intézményi szintű programok, rendezvények szervezése, koordinálása, lebonyolítása, pályázati munka koordinálása, szakmai fejlesztések előkészítése, tervezése, bevezetése, 3

intézményi arculat (PR) A Stratégiai igazgatóság referensi rendszerben látja el a feladatokat. Gazdasági Igazgatóság gazdálkodási szervek (gazdasági adminisztráció, pénzügy, számvitel, vagyongazdálkodás, beszerzések) műszak-, szállítás-, anyaggazdálkodási egység ( karbantartás, üzemeltetés, őrzés-védelem, parkgondozás, energetika, gépjárművek üzemeltetése, stb.) élelmezés, konyhák technikai feladatok (takarítás, mosás, stb.) II. Az egyes szakterületi igazgatóságok telephelyei, a telephelyeken ellátott feladatok 1. Családsegítés és Gyermekjóléti Alapellátások Igazgatósága 1.1.Családsegítést, adósságkezelési tanácsadást és gyermekjóléti szolgáltatás/központ feladatait ellátó telephelyek, szolgáltatás céljára nyitva álló helyiségek Arany János úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Arany János u. 37. székhely) Kassai úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Kassai u. 19. szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség) Fazola úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Fazola H. u. 4. szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség) Avasi Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Szentgyörgy u. 42-44. szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség) Perecesi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Bollóalja u. 115. szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség) 1.2.Gyermekek Átmeneti Otthona (Miskolc, Egyetem u. 1.) 1.3.Családok Átmeneti Otthona (Miskolc, Egyetem u. 1.) 4

2. Gyermekek Napközbeni Ellátása Bölcsődei Igazgatóság Napsugár Bölcsőde Miskolc, Selyemrét u. 36. Mesemalom Bölcsőde Miskolc, Dózsa Gy. u. 36. Dobó katica Bölcsőde Miskolc, Hadirokkantak u. 26. Heim Pál Bölcsőde Miskolc, Kassai u. 19. Katica Bölcsőde Miskolc, Szilvás u. 39. Napsugár Bölcsőde Miskolc, Hajós u. 1. Petneházy Bölcsőde Miskolc, Petneházy u. 10-12. Margaréta Bölcsőde Miskolc, Bokréta u. 1. Diósgyőri Bölcsőde Miskolc, Kuruc u. 65/a. Kilián Bölcsőde Miskolc, Könyves K. u. 31. 3. Gyermekvédelmi Szakellátások Igazgatósága 3.1. Nevelőszülői Hálózat (Miskolc, Egyetem u. 1.) 3.2. Utógondozói ellátást is biztosító gyermekotthonok Fruska Módszertani Gyermekotthon (Miskolc, Egyetem u. 1.) Junior Gyermekotthon (Miskolc, Egyetem u. 1.) Aranyhíd Gyermekotthon (Miskolc, Egyetem u. 1.) 3.3. Lakásotthon Aranyhíd Lakásotthon (Miskolc, Kiss tábornok u.) 4. Célcsoport Specifikus Szociális Ellátások Igazgatósága 4.1.Idősek ellátását biztosító szervezeti egységek Székhelyen (Miskolc, Arany J. u. 37.) nyújtott ellátások (Derűs Alkony Szolgáltatási Központ) 5

étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Segítő kezek Szolgáltatási Központ Miskolc, Szondy Gy. u. 50. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Szépkor Szolgáltatási Központ Miskolc, Mátyás király u. 15. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Újgyőri Szolgáltatási Központ Miskolc, Andrássy u. 10. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Vársétány Szolgáltatási Központ Miskolc, Bartók B. u. 7. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Hámori Szolgáltatási Központ Miskolc, Palota u. 16. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Hejőcsabai Szolgáltatási Központ Miskolc, Sütő J. u. 6. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Arany Alkony Szolgáltatási Központ Miskolc, Kabar u. 4. étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek átmeneti elhelyezése Bulgárföldi Szolgáltatási Központ Miskolc, Fazola H. u. 4. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, idősek átmeneti elhelyezése Észak-Kiliáni Szolgáltatási Központ Miskolc, Kacsóh P. u. 8. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, idősek átmeneti elhelyezése Avasi Szolgáltatási Központ 2 telephellyel Miskolc, Testvérvárosok u. 6. Miskolc, Klapka Gy. u. 6-8. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása 4.2.Fogyatékos személyek szociális ellátásai Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona és Fogyatékos Személyek Gondozóháza Miskolc, Meggyesalja u. 10. (fogyatékos személyek nappali ellátása, fogyatékos személyek átmeneti elhelyezése) Támogató Szolgálat Miskolc, Meggyesalja u. 10. 6

4.3. Pszichiátriai betegek ellátása pszichiátriai betegek közösségi ellátása Miskolc, Meggyesalja u. 10. 5. Egészségügyi Szolgáltatások Igazgatósága területi védőnői szolgálat védőnői körzetek szerint iskola egészségügyi szolgálat oktatási, nevelési intézmények szerint 6. Székhelyen ellátott egyéb feladatok Stratégiai Igazgatóság feladatai Gazdasági Igazgatóság gazdasági adminisztráció Munkaügyi-, Humánpolitikai feladatok Módszertani feladatok III. A struktúra átalakítást meghatározó szempontok várható pozitív hatása Szakmai szempontok funkcionálisan és strukturálisan jól tagolt, átláthatóbb szervezeti keret kialakítása (vertikális szempont), melyben az egyes szakterületek világosan és egyértelműen lehatárolásra kerülnek, önálló szakmai irányítással a létrejövő szervezeti keret biztosítsa a tervezhetőbb, hatékonyabb szolgáltatásszervezést, a magas színvonalú szakmai munka feltételeit a területi kiegyenlítés elve, a városon belüli kapacitásszabályozás érvényesíthető legyen, a szervezeti forma nyújtson alapot a szükségletalapú szociális szolgáltatások biztosításához területi ellátások összehangolása, mely biztosítja a megfelelő ellátáshoz való gyors hozzájutást, csökkenti a bürokráciát, ugyanakkor kiszűrhetővé teszi a rendszerkihasználókat (horizontális szempont) az új szervezeti keret lehetőséget ad arra, hogy a fejlesztések, a pályázati munka összehangolt, egységes rendszerben működjön minőségirányítási rendszer keretfeltételeinek megteremtése Gazdasági szempontok szolgáltatások volumenéhez igazodó infrastruktúra biztosítása az ellátási szükséglethez optimálisan igazodó szakmai jogszabályok előírásait betartó szakmai létszám biztosítása párhuzamosságok kiszűrése, megszüntetése 7

az indokolt racionalizálás eredményeként az egyes ellátások szolgáltatási önköltségének reális mértékű csökkenése finanszírozhatóság fenntarthatóság biztosítása Szolgáltatásfejlesztés szempontjai Pályázati forrás bevonásával (TIOP, ÉMOP, stb.) elavult, kihasználatlan infrastruktúra kiváltása, gazdaságosan működtethető épületekre, melyek modern és optimális szolgáltatási környezetet biztosítanak leromlott állapotban lévő infrastruktúra felújítása, a gazdaságosabb működtetés mellett, a munkafeltételek javítás Belső szolgáltatásfejlesztéssel a meglévő infrastruktúra bázisán olyan kötelező feladatnak minősülő de jelenleg el nem látott szolgáltatási formák bevezetése, melynek működési feltételeit az állami finanszírozás fedezi szolgáltatási profil bővítése alapfeladaton túli, piacképes és hiánytpótló szolgáltatások bevezetésével többletfinanszírozást nem igénylő Jó gyakorlatok rendszerszintű működtetése, adaptálása minőségbiztosítási rendszer ütemezett bevezetése minden ellátási területen Egy struktúra átalakítás (bármely strukturális változásról legyen szó) csak abban az esetben éri meg az áldozatot, ha annak érzékelhetően pozitív következményei lesznek minden rendszerszereplő (ellátott/igénybe vevő, dolgozó, fenntartó) számára. Az intézményi integráció Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ létrehozását egy átgondolt, csak egy éves előkészítő munka előzte meg, melyben minden rendszerszereplő szempontja, javaslata érvényre jutott. Ennek fényében az átszervezés várható és realizálható pozitív hatása ellátotti oldalról: jobb és gyorsabb tájékozódás az ellátórendszerben összehangolt, magasabb színvonalú szolgáltatáshoz, ellátáshoz való hozzájutás dolgozói oldalról: továbbra is intézményi keretben történő működés kiszámíthatóságot jelent továbbfoglalkoztatás minden aktív dolgozó számára garantált foglalkoztatás biztonsága nő várható összehangolt fejlesztések révén a munkafeltételek, a munkavégzés körülményei javulnak fenntartói oldalról: a rendszer átláthatóbbá válik érvényesíthető az egységes önkormányzati szociálpolitikai szemlélet 8

tulajdonosi/fenntartói kontroll jobban érvényesíthető TARTALOMJEGYZÉK Előzmények...3 1. A gyermekotthonra vonatkozó strukturális szabályok..4 1.1. A gyermekotthon neve, címe..4 1.2. A Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon bemutatása 4 1.3. A Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon specialitásai, egyedisége...5 1.4. A Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon tárgyi feltételei..6 1.5. A Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon gyermekösszetételének bemutatása..8 1.6. A Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon szervezeti felépítése 12 1.7. A gyermekotthon elsődleges feladatai, célok, alapelvek.....13 1.8. A Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon fejlesztési elképzelései... 16 1.9. Amit a Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon módszertani feladatairól tudni kell.17 2. A szolgáltatás szabályai, a szakmai program összetevői 18 2.1. Egyéni elhelyezési tervek...18 2.2. Felvétel az otthonba..18 2.3..Egyéni gondozási nevelési tervek.19 2.4. A gondozás nevelés elemei:...19 9

2.4.1. Esetkezelő szolgáltatások...19 2.4.2. Nevelési szolgáltatások.20 2.4.3. A gyermekotthoni nevelés során alkalmazott módszerek, eszközök lehetőségei egyénre alkalmazva..22 2.4.4. Rekreációs szolgáltatások..23 2.4.5. Egészségügyi és étkeztetési szolgáltatások, egészséges táplálkozás.......24 2.4.6. Napi életgyakorlat...24 2.4.7. A családokkal való kapcsolattartás 25 2.5. A Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon intézményen belüli és más intézményekkel történő együttműködés.26 2.6. Minőségbiztosítás.29 2.6.1. Minőség fejlesztési folyamatok a gyermekotthon minőségi céljai...29 2.6.2. A Minőségfejlesztési Program elemeinek struktúrája és kapcsolatrendszere......33 2.7. Elbocsátás az otthonból utógondozás utógondozói ellátás...33 3. Az igénybevevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme 34 4. A személyes gondoskodást nyújtók szakmai felkészültség biztosításának módja..35 5. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja.36 6. Dokumentáció a macis nyilvántartás.... 36 7. Gazdálkodási feltételek......38 7.1. A részjogkörű gazdálkodás területei 39 7.2. Csoport munkatervek...40 MELLÉKLET: Utógondozói megállapodás A Fruska Gyermekotthon Házirendje A Fruska gyermekotthon SZMSZ-e Előzmények: Az elmúlt évek során mind a törvényi változások, mind a fenntartó önkormányzat 2004. évi és 2007. évi gyermekvédelmi koncepciói, a BAZ Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának törvényességi vizsgálatainak megállapításai az elmúlt években -, az egyre korszerűbbé váló hazai és nemzetközi gyermekvédelem szakmai üzenetei, s közvetlen tartalmi szempontból az a gyermeki korosztályi és személyiség összetételű változás, mely az utóbbi évek 2011-2012 - legnagyobb tartalmi kihívását jelentik a gyermekotthoni szakmai munkának szükségessé tették a Szakmai Program átdolgozását. A makro-mikro környezetben végbemenő társadalmi, gazdasági változások új és újabb követelményeket állítanak a családon kívül nevelkedő gyermekek életre történő felkészítésére, életbe indításuk előkészítésére. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a világ, az európai és a hazai gazdasági válság hatásait, a munkanélküliséget, a foglalkoztatási gondokat. A Szakmai Programunk összhangban van a 2006. évben elfogadott Gyermekotthoni Minőségfejlesztési Programunkkal, melynek évenkénti tapasztalatait értékelve építettük be Szakmai Programunkba. A gyermekotthon vezetője részt vett az országos gyermekotthoni standardok kidolgozásában, majd helyszíni gyakorlati kipróbálásában. A még hivatalosan bevezetésre nem került 41 standard szellemiségére szintén támaszkodunk Programunkban. Hasonlóan a 2011. évi gyermekotthoni engedély nélküli eltávozások ok-okozati összefüggéseinek kutatási tapasztalatait, melyet az NCSSZI irányít, koordinál. 10

A tartalmi követelmények változásai mellett figyelembe kell venni a gyermekotthoni humánerőforrást, mint meghatározó tényezőt a Szakmai Program gyakorlati megvalósításában. Jelenleg a testületre jellemző a jól felkészült, innovatív, változásra és változtatásra kész munkatárs, a kevésbé vállalkozó, a korszerűtlenné vált, a hagyományokhoz ragaszkodó, kisebb mértékben kiégett munkaerő együttes jelenléte. A gyermeki összetétel 2011. szeptember 1.-től megváltozott! A csoportjaink fokozatosan alakultak koedukált csoportokká, elsősorban a testvér gyermekek együttes elhelyezését valósítjuk meg. Szakmai munkánkat jelenleg még meghatározza a nagy intézmény megléte, a multifunkcionális szervezeti felépítés, a teljes pénzügyi önállóság hiánya. A Szakmai Program támaszkodik azokra a tartalmi, módszertani tapasztalatokra, melyeket, mint Módszertani Gyermekotthon szerzett a kilenc éves gyakorlati munkája során. A régió, a megye, de az országos tapasztalatok is igen sok elméleti és gyakorlati szakmai segítséget nyújt a gyermekotthoni testületnek! Különösen hasznos szakmai-módszertani támogatást jelentett és további innovációs folyamatokat indított el a szakmai tapasztalatcsere látogatások gyakorlati üzenetei! Fontos pénzügyi kiegészítő forrást így a gondozó-nevelő, életre történő felkészítést segítő jelentettek a TÁMOP pályázatokon, valamint a Városi Szociális Alap pályázatokon való eredményes részvétel. A pályázati források lehetővé tették új szolgáltatások bevezetését, melyek elősegítették a differenciált, egyéni-kiscsoportos fejlesztéseket! 11

1. A gyermekotthonra vonatkozó strukturális szabályok (szervezeti jellemzők) 1.1. A gyermekotthon neve, címe: Székhely neve: Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ Székhely címe: 3530 Miskolc, Arany János u. 37. Telephely neve: Fruska Gyermekotthon Telephely címe: 3515 Miskolc, Egyetem u. 1. 1.2.A Fruska Gyermekotthon bemutatása A Fruska Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon működési engedélyben meghatározott létszáma: 36 fő (3 X 12) Az elhelyezett gyermekek és fiatalok nevelését, gondozását három családias jellegű csoportban biztosítjuk: Kisasszony fészek családias csoport Napsugár lak családias csoport Tini tanya családias csoport A csoportok életkor szerint vegyes, nemek szerint heterogén összetételűek. Szakmailag teljes önállósággal, gazdaságilag részjogkörű hatáskörrel közvetlenül irányítja, vezeti, szervezi, koordinálja a 1997. évi XXXI. törvény és a 15/1998. (IV.30) NM rendelet ide vonatkozó feladatait. A kisközösségek, csoportok bemutatása: Alapvető feladatunk a teljes körű otthont, biztonságot nyújtó ellátás, a családi kapcsolatok erősítése, fenntartása, a munkahelyi és önálló életre történő felkészítés, igény és a jogszabályi feltételek esetén utógondozás. Kiemelt feladatunk az iskolára való fejlesztés, felkészítés, a pályaválasztás, a pályaorientáció illetve az önálló tanulás megtanítása, segítése, a praktikus ismeretek elsajátíttatása, jártasságok, készségek, szokások kialakítása. Mindhárom csoportban vannak tehetséges gyermekek, elsősorban sport- és művészetek terén. Tehetséggondozásukra nagy gondot fordítunk, támogatjuk őket különböző városi tevékenységekben való részvételben. Szakkörökre, tagozatos osztályba járnak, több helyi városi megyei - országos versenyen vettek/vesznek részt, ahol szép sikereket értek el. Eredményeikre büszkék vagyunk, ezt érzékeltetjük is, példaképül állítjuk őket a közösség elé, ami ösztönző erőként hat mindannyiukra. Fejlesztjük az önértékelés, a kommunikációs készségeiket, a konfliktus kezelés agresszivitás nélküli megvalósítását, alkalmazzuk a mediáció módszereit, eszközeit. Európai Uniós ismeretek, nyelvtanulás és az informatikai tudás, ismeret elsajátíttatása fontos feladata csoportjainknak. Gyermekeinket családi pótlékuk engedélyezett felhasználásával számítógépekkel látjuk el életkoruknak és igényeiknek megfelelően. 12

Nevelés-személyiségfejlesztés terén a 13-17 éves korosztályra kiemelt figyelmet fordítunk, új módszerek, eszközök felkutatásával törekszünk az eredményesebb nevelésükre. Fontos feladatunk a valós életre való felkészítés, az akadályok, nehézségek megoldására való felkészítés, a családi életre, gyermeknevelésre, foglalkoztathatóságra való felkészítés. 1.3. A Fruska Gyermekotthon specialitásai, egyedisége A Fruska Gyermekotthon jogelődje a Miskolci Gyermekváros (1973.-ban kezdte meg működését), majd a Miskolci Gyermekjóléti Gyermekvédelmi Központ nevelőotthona több mint három évtizedes múltra tekint vissza. 2013.-ban lesz 40 éves az anya intézmény! A Gyermekotthon jelenlegi három csoportja Tini tanya, Napsugár lak, Kisasszony fészek 1973. óta leányok elhelyezését biztosította a nagy nevelőotthonon belül, mint 1, 4, 11 számú csoportok. 2011. szeptember 1-től fokozatos koedukáció valósult meg a csoportokon belül elsősorban testvér gyermekek együttes elhelyezésével. A fruska lányok elődjeire mindig jellemző volt a rend, a tisztaság, az esztétikus környezet. Igazi leány-lakok voltak, ahol sok volt mindig a suttogás, a felhőtlen öröm és boldogság, de gyakran volt sírás-rívás egéritatás egy-egy legény után. A volt lányaink közül vannak egyetemi, főiskolai, szakközépiskolai végzettségűek, vannak családanyáink, házi asszonyaink, üzletvezetőnk, vállalati alkalmazottak, irodai adminisztrátorok, multi -ban dolgozó munkatársak, külföldön egzisztenciát teremtők (Dánia, Kanada). Sajnos előfordult (-dul), hogy egy-egy volt leányunk az éjjeli menedékhelyen köt ki, vagy éppen most veszítette el munkáját és kér rövidebb-hosszabb időre visszahelyezést volt otthonába. Igen! Van eredmény, van kudarc! (Hál Istennek talán ebből van kevesebb!). Sok telefont, levelet, személyes megkeresést kapunk leányainktól, gyakran gyermekeikkel, férjükkel, párjukkal együtt s ilyenkor csak mesélnek és mesélnek életükről, sorsukról. Ma már divat az iwiwen, a facebookon való információ áramlás is szövegben és képekben, gyermekeinkkel. Hallgatjuk leányainkat, unokáinkat, s bizony van mit tanulnunk belőle, hisz sok mindent elmondanak arról, ahogy ők látták a csoportjukat, bennünket, s mindent, ami velük történt. Bizony van mit tanulnunk belőle, van mit csiszolnunk nevelésünkön, módszereinken! Talán ez az összetartozás, ez a nagy család, ami számunkra a legfontosabb visszajelzés mindennapi életünkben. Jól egészíti ki ezt a családias közösséget a fiú testvérek csoportjainkba kerülése. A fruskák jellemzője, hogy szeretnek hímezni, kötni, korábban subát szőni, rongyszőnyeget készíteni. Ma talán legfontosabb az üvegkerámia készítés, melynek során nagyon szép tárgyak, emlékek készülnek csoportjainkon belül. Lányokról lévén szó, természetesnek tűnhet, hogy a főzés-sütés nagy mesterei készülnek szinte nap, mint nap arra, hogy a konyha művészete terén újabb és újabb finom falatokat alkossanak. Az otthonban mindig ünnepélyesek a névnapok, születésnapok, a Húsvét, a Karácsony, vagy az újév előtti házias szilveszter. A leányok művészei a terítésnek, az asztaldíszek készítésének, a tálalásnak, a változatos süteményes tálak készítésének. A fiútestvérek gyorsan beilleszkedtek a háztartási közös munkába. Feladatunk, hogy további fiús tevékenységeket találjunk részükre. 13

A Fruska Gyermekotthon leányai imádják a természetet, az erdőt, a vizet, a szabadlevegőt. Igaz ez akkor is, ha sajnos néhányan cigarettáznak, s erről nem tudnak leszokni. A túrák, kirándulások a közeli tapolcai erdőbe igen gyakori és igényelt szabadidő eltöltési forma a gyerekek részére. Igazi boldogság a nyári szabadtéri tábor tó partján, vagy strand közelében. Ha tehetnék, egész nyáron vízben élnének, igazán ott felszabadultak, boldogok. Valamennyi leányunk és a fiúk is tudnak úszni több úszásnemben is s gyakran egy-egy versenyre is sor kerül közöttük. Igazi specialitásuk a nyári táborok önellátása során a bográcsban, vagy üstben főzött lecsó, slambuc, milánói makaróni, s természetesen a friss palacsinta desszertként, melynek sütésében igazi művészmutatványokra is készek. Jó hangulatban pucolják a krumplit, a hagymát, sárgarépát, vigyáznak a tűz melegére, s néha egy-egy kanálnyi kóstolásra is sor kerül a kíváncsiak közül. Jó közösség és emberformáló időszak ez mind nevelőknek, mind a gyermekeknek. Talán ezek az alkalmak a legjobb lehetőségek a családis nevelésre, a pozitív tulajdonságok felszínre kerülésének, a másság kezelésére, az egymás iránti tolerancia kezelésére. A fiúk illeszkedése és a szabadidős tevékenységekbe való bekapcsolódásuk pozitív, aktívan veszik ki részüket a közös munkából, kezd kialakulni a sajátos feladataik, szerepük. Talán a legszebb része a közös főzésnek a tűz parazsa és szikrái melletti beszélgetések, a hangulat ébresztette örömök és bántódások felszínre kerülése. Bizony gyakran éjfélig is tart a dumcsi, igaz néha már félálomban hallgatják egymást. A leányaink tanulmányi eredményeire, a saját magukhoz viszonyított többlet teljesítményre mindig is büszkék vagyunk, s örülünk a pár tizedes érdemjegy javításának is. Mint nevelők szívesen megyünk beíratni leányainkat szakmunkásképző iskolába, vagy szakközépiskolába. Életünkhöz hozzátartozik a bukott leányok problémái is, akik sajnos kimaradnak egy-egy iskolából, s újból és újból kezdik másik iskolában, mindaddig, amíg sikerül szakmát szerezniük. Összességében részesei vagyunk a nagy családosok minden örömének és gondjának a kis és nagy fruskák és most már fiúk között. Elmondhatjuk, hogy leányaink döntő többsége szakmát szerez ha nem is 18 éves korára és ha nehezen is, de munkába állításuk is eredményes. A tanulmányi munka területén egyre eredményesebben működik a speciális team pszichológus, fejlesztőpedagógus, család-utógondozó az egyéni és csoportos fejlesztés terén. A gyermekeink iskoláival élő, napi szakmai kapcsolatunk van. Sajnos egy-egy nehéz esetünk még mindig gondot jelent a nevelési-oktatási intézményeknek! 1.4. A Fruska Gyermekotthon tárgyi feltételei Az 1971-73-ban épült épülettömb a maga idejében kimondottan gyermekvédelmi célokra épült. A nevelőotthoni részleg egy-egy csoportja általában az ajtón belül egy folyosóból nyíló fürdőszoba, WC-k, négy hálószoba és egy nagy tanulótérből állt. A kollégiumi funkciónak inkább megfelelő csoportokban 30 fő gyermek élt 7-8 ágyas szobákban, s egy olyan tanulóban, ahol egyszerre 30 gyermeknek lehetett leülni a tanuló asztalokhoz a tanulási időben. A fürdőszoba zuhanyzóit és a WC-t csak forgószínpad szerűen 14

egymást váltva a hálók - tudták használni a gyerekek. A berendezésre főleg a kezdeti időkben jellemző volt az egyhangúság, az uniformizálás, a szürkeség. Ez volt a korábbi valóság, a természetes, az elfogadott, a megszokott, sőt talán még az elvárt követelmény is. Az otthonosság első lépéseire akkor került sor, mikor az 1980-as években az európai országokban Hollandia, Nyugat-Németország, Svájc, Franciaország, Anglia, Ausztria személyesen szembesültünk a gyermekek életkorához és személyiségükhöz igazodó bútorzattal, berendezésekkel, egyéni élettér kialakításával, a gyermeki színes világgal. Kezdeti lépésként egy-egy heverőt áthúzattunk színesebb huzattal, kezdtük a gyermekek fényképeivel, az általuk készített színes subákkal, szőttesekkel díszíteni hálójukat, környezetüket. A tanuló asztalokra kis terítők kerültek, virágvázákba friss virágok, s az általuk készített kaspókba szobanövények. Színesedett, hangulatosabb lett a gyermekek környezete, melyet tovább alakított a változatos faliszőnyegek felrakása, s az ágyak mellé ha szűkösen is kis éjjeli szekrények és szőnyegek elhelyezése. Különösen a kis szekrények nyerték el gyermekeink tetszését, ahová közvetlen személyes kis tárgyaikat el tudták helyezni, ki tudták rakni fénykép tartóikat, mütyűrkéiket. S az utóbbi években megjelentek a számítógép asztalok és számítógépek is! Az igazi áttörést az első csoportkonyhák kialakítása jelentette, melyet a nagy tanulókból választottak le. Beépítették a főzőtűzhelyt, mosogatót, konyhaszekrényeket, s az ételek tárolására hűtőszekrényeket kapott a csoport és teljes étkészlet felszerelést. A konyhai sarok ülőgarnitúra igazi csoda volt gyermekeink részére, hisz azon bármikor, saját elhatározása alapján bárki ehetett a hűtőből, vagy éppen eltett ebéd maradékból. A szép és boltíves konyhákban megkezdődött az élet. Szinte mindennap főztek valamit a leányok, ha mást nem egy rántottát, teát, vagy éppen bundás kenyeret. Ma már ez természetese, de az 1980-as évek végén még újdonságnak s talán egy kicsit renitensnek is tűnhetett. A KÖJÁL szakemberei nyugodtak bele a legnehezebben a kis konyhák működésébe! Otthonaink csoportjai országosan is újat alkottak, mely az általánostól, a szürkétől eltért. Lassan csökkent a gyermeklétszám, mely a 80-as években annyit jelentett, hogy fokozatosan 20-25 fő volt egy-egy csoportban, s csak az 1990-es évek elejére csökkent 18-20 főre. Ez a létszám csökkenés tette lehetővé, - hogy saját erőből 1985-ben elkészült a nyolc ágyas hálók leválasztása 2 és egy 3 ágyas önálló kis szobákra és előterére. Micsoda luxusnak számított abban az időben. A leányok valóságos honfoglalást rendeztek az új szobáikban. Közösen választották ki a bútorokat, a huzatok színeit, a függöny anyagát, a sötétítőket, a kisméretű egyéni tanuló asztalokat, hozzá székeket, kis szekrényeket, polcokat. Bizony az első emberléptékű szobákba való kerülés igazi kiváltságnak és nagy tisztességnek számított a fruskák életében. Harmonizálódott a környezet, mely mentálisan igen pozitívan hatott a gyermekek fejlődésére! Ma már úgy fogalmazunk, hogy az első háló átalakítást követte a többi, majd a fürdőszoba és WC-k humanizálása, nevelői szoba, mosókonyha, raktár kialakítása. A valóságban óriási erőfeszítés, küzdelem, harc árán saját erőnkből és pályázati pénzekből sikerült a mai formát kialakítani, mely európai mércével mérve is megállja helyét és a rendeleti követelményeknek is megfelel. Igazi leányszobák, fruska lak lett az otthonuk, sok-sok ötletes, maguk készítette terítők, kis párnák, különböző kerámia figurák díszítik otthonukat. Az elmúlt években sikerült egy-egy számítógépet is beszereznünk, s leányaink ma már elég gyakran használják, - életkoruknak és értelmi szintjüknek megfelelően. 2011.-ben a fiúk fogadása érdekében tovább fejlesztettük csoportjainkat, külön mosdóhelységet alakítottunk ki számukra, megfelelni az egészségügyi előírásoknak. 15

A sikeres pályázatainknak is köszönhetjük, hogy kialakítottunk egy szülőfogadó szobát nagyon szépen, korszerűen berendezve, így biztosítva, hogy egy-egy napot a szülők gyermekükkel együtt, otthonukon belül is eltölthessenek. A fejlesztő játékszoba igazi játék-paradicsom kisebb gyermekeinknek. A német modell alapján kialakított szobánkban van fából beépített mászóka, csúszda, alagút, kötélhágcsó, bábszínfal, s a legkülönbözőbb konstrukciós játékok szolgálják szakavatott fejlesztő pedagógus segítségével gyermekeink kognitív funkcióinak fejlesztését. Az örömök mellett jelentkezik a nagy épület hátrányai, a nyílászárók elavulása, a víz, villany, szennyvíz csatornák elfáradása, a bútorok, berendezések elavulása. Nagyon fontos szerepet tölt be az épületet körülvevő kert, játszó udvar, sportpályák. Leányaink és fiaink elsősorban a röplabda, foci és kosárlabda pálya bitumenjét koptatják szívesen. Izgalmas meccseket játszanak otthonok között és iskolás társaikkal szemben egyaránt. A kicsik a felrajzolt ugróiskolát gyakorolják, vagy hulla-hopp karikával ügyesítik mozgásukat. A kerékpározás, rollerezés is igen kedvelt udvari játék a mindennapok szabadidő töltésében. Készítettünk már jégpályát is télen, de nem volt mindig sikeres, így inkább a városi sportcsarnok jégpályáját használják telente a kis fruskák. A dombos udvarunk viszont szinte természetes szánkó lesikló hely, melyet kicsik és nagyok igen kedvelnek a tél örömei között. Jó együttműködésünknek köszönhetően versenyekre használhatjuk a Miskolci Egyetem sport létesítményeit is! 1.5. A Fruska Gyermekotthon gyermekösszetételének bemutatása (2012. március 31.-i állapot) a./ A Fruska Gyermekotthon gyermekeinek korcsoportonkénti összetétele Csoport neve Kisasszony fészek Napsugár lak Tini tanya Összesen Csoportlétszám 7 (6 lány, 1 fiú) 8 (8 lány) 11 (9 lány, 2 fiú) 26 (23 lány, 3 fiú) 6 éven aluli 6-10 éves 10-14 éves 14-18 éves 18-24 éves - - 2 4 (3 lány, 1 fiú) - - 1 7-2 2 2 (2 fiú) 2 (2 fiú) 3 3 1 6 14 13 lány, 1 fiú) 1 2 b./ A Fruska Gyermekotthonban elhelyezett testvér gyermekek Csoport neve 1 testvére van 2 testvére van 3 testvére van 4 testvére van 5 vagy több testvére van Kisasszony fészek 2 - - - - 4 - - - - 16

Napsugár lak Tini tanya - - - - 7 Összesen 6 - - - 7 c./ A Fruska Gyermekotthonban elhelyezett gyermekek iskoláztatási adatai Csoport neve Kisasszony fészek Napsugár lak Tini tanya Összesen Óvodás Ált. iskola 1-8 Eltérő tanterv ű iskola Spec. szakisk. Szakm. képző Szakköz. Gimnázium Nem tanul 1 3 1 1-1 - - 2 1 4 1 - - - - 2 5 2 1-1 - - - 2 8 6 6 2 1 1 - Dolg. d./ A Fruska Gyermekotthon gyermekeinek beutalás szerinti megoszlása Csoport neve Kisasszony fészek Napsugár lak Anyagi okok Környezeti okok Erkölcsi okok Alkohol Egyéb 1 3 3 1-3 3 3 1 1 Tini tanya 1 5 1 1 3 Összesen 5 11 7 3 4 e./ A Fruska Gyermekotthon gyermekeinek családi kapcsolata Csoport neve Kisasszon y fészek Napsugár lak Tini tanya Összesen Vérszerinti kapcsolat Személyes kapcsolat Levelezés Patronáló kapcsolat Kortárs Nincs kapcsolat 4 2 1-1 3 4 4 2-3 1 9 8 1-1 1 17 14 4-5 5 17

f./ A Fruska Gyermekotthon gyermekeinek egészségügyi állapota (krónikus betegségek) Csoport neve Kisasszon y fészek Napsugár lak Tini tanya Cuk.bet. Lisztérz. Tan. probl. Mozg. sérült Szemüvege t visel Gyerm. ideggy. Szenv.bet. cigaretta - 1 5 - - - 4 - - 5 - - 1 3 - - 6-1 1 1 Összesen - 1 16-1 2 8 g./ A Fruska Gyermekotthon gyermekeinek érdeklődési köre Csoport neve Kisasszony fészek Napsugár lak Tini tanya Összesen Zene Hímzés kötés Olvasás Kerámia Sport Kertép. Sütésfőzés Színházmozi 3 1 2 2-4 1 5 5 2 1 1-4 2 3 8 3 3 4-5 3 8 16 6 6 7-13 6 16 A Fruska Gyermekotthon gyermeklétszámának az alakulása az elmúlt években mennyiségében nem, összetételében lényeges változásokon ment és napjainkban is megy keresztül. Alapvető a változás a következő területeken: arányában láthatóan megnőtt a 13-17 éves beutalt fiatalok száma, minimális vagy nincs 3-6 éves korú beutalt gyermek az otthonban. Az életkori változás magával hozta a viselkedési, személyiségbeli, idegrendszeri, értelmi, norma és értékrendi változást is az újonnan érkező fiatalok esetében. Jellemző az újonnan érkező fiatalokra a szabad élet utáni azonnali vágy (engedély nélküli eltávozás), a tanulás-munka, mint érték durva elutasítása (iskolakerülés), a szabályok-kötelességek be nem tartása (kimenő, önkiszolgálás stb.), egyes esetekben gátlástalan erkölcsi és szexuális élet utáni vágy, kisebb-nagyobb szabálysértések, bűncselekmények elkövetése, illetve azok folytatása. 2011. szeptember 1.-től csoportjaink nemek szerint heterogén összetételű csoportokká alakultak. A testvér gyermekek leányok, fiúk együttes elhelyezése változást eredményezett a csoportok kialakult tartalmi munkájában, módszereikben! 18

A megváltozott gyermek összetétel új kihívások elé állította a testületet. A kezdeti megdöbbenés, kudarcok és konfliktusok legyőzése után a gyermekotthon munkatársai ha nem is valamennyien igyekeznek megfelelni az új szakmai követelményeknek, s eredményes választ adni az új kihívásokra. Megjegyezve, hogy a feladat megoldása nem rövid távú, nem könnyű, s magában hordozza a sikertelenséget is egy-egy rövidebb időszakra. A gyermekotthoni módszertan oldaláról a kérdés úgy vetődik fel, hogy egy aránylag rövid idő alatt a 16-17 éves lányok maximum 1-2 évet töltenek el a szakellátás rendszerében kell olyan módszereket megtalálni, melyek e rendkívül érzékeny korosztály nevelésében, fejlesztésükben rövidtávon is eredményre vezethetnek. A leányok-fiúk együttes nevelése a vártnál kevesebb problémát jelentett, a testvérek többsége jó hatással voltak egymásra, közösen élik életüket a közösségen belül. A Módszertani Gyermekotthon éves képzési tervében a gyermekösszetételt figyelembe vevő továbbképzések, tréningek szerepelnek! 1.6. A Fruska Gyermekotthon szervezeti felépítése: 19

1 nevelő 1 nevelő 2 gyermekvédelmi 2 gyermekvédelmi 4 gyermekvédelmi asszisztens asszisztens asszisztens 2 gyermekfelügyelő 1 gyermekfelügyelő 1 családgondozó 1 család-gondozó 1 család-gondozó (10 óra/hét) (10 óra/hét) (10 óra/hét) 1 módszertani szaktanácsadó 20