Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ MONITORING Az aktív eszközök ben lezárult akcióinak vizsgálata Somogy megye
1. A 2006. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI A monitoring vizsgálat egy kérdıíves felmérésen alapul. A kérdıíveket azon személyeknek, illetve az álláskeresıket foglalkoztató munkaadóknak juttattuk el, akiknek során fejezıdött be a támogatása (kivéve a bértámogatást, a foglakoztatási támogatást és a munkaviszonyos képzést, mivel ezeknél a továbbfoglalkoztatási kötelezettség járt le ebben az idıszakban). A felmérésre a támogatás, illetve a kötelezı továbbfoglalkoztatás befejezését követı harmadik hónap után került sor. A követéses vizsgálat ebben az évben is a képzésekbıl kikerültekre, illetve a bértámogatásban, a vállalkozóvá válás támogatásában, a pályakezdık munkatapasztalat szerzési- és foglalkoztatási támogatásában részesültekre irányult, de emellett a vizsgálat a közhasznú munkán foglalkoztatottakról is szolgáltat információt, melyhez saját nyilvántartási adatainkat használtuk fel. A vizsgálatba bevontak számának alakulása Eszközök 2005. év 2005. év = 100% Ajánlott (csoportos) képzés 862 455 189,5 Elfogadott (egyéni) képzés 11 49 22,4 RKK képzés 322 - - Álláskeresık képzése összesen 1 195 504 237,1 Munkaviszonyban állók képzése 113 146 77,4 Képzés összesen 1 308 650 201,2 Vállalkozóvá válás támogatása 97 72 134,7 Bértámogatás 855 566 151,1 Munkatapasztalat szerzés támogatása 162 64 253,1 Foglalkoztatási támogatás 15 8 187,5 Nyomon követésbe bevontak összesen 2 437 1 360 179,2 Közhasznú foglalkoztatás 2 867 4 755 60,3 Megfigyeltek összesen 5 304 6 115 86,7 A ben befejezett programok monitoring vizsgálata összesen 5304 fırıl nyújtott információt. Ebbıl 2437-en kerültek be a követéses vizsgálatokba, a további 2867 fı közhasznú munkán foglalkoztatott személyrıl pedig a saját nyilvántartásunk adataiból nyertünk információkat a vizsgálathoz. A bevont létszám összességében 811 fıvel, 13,3%- kal maradt el az egy évvel korábbi 6115-tıl. Megyénkben ben a képzési programokat befejezettek száma 1308 fı volt, ami 658 fıvel meghaladja az elızı évit. A vállalkozóvá válás támogatásában részesülık száma 25 fıvel 97-re, míg a bértámogatottaké 289 fıvel 855 fıre emelkedett a 2005. évi adatokhoz viszonyítva. A pályakezdık munkatapasztalat szerzési támogatásában részesülı 162 fı mintegy 100 fıvel több az elızı évinél, a foglalkoztatási támogatásban részvett 15 fı pedig 7 fıvel haladja meg azt. 2005. évhez viszonyítva egyedül a közhasznú munkán foglalkoztatottak száma mérséklıdött, annak mértéke azonban jelentıs volt: 1888 fıt érintı. 1
(%) 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 A válaszadási arányok alakulása az egyes aktív eszközöknél a 2005. és a i monitoring vizsgálatban 2005. év 54,955,3 63,3 63,6 99,3 100,0 54,0 55,7 58,3 75,3 68,4 87,5 87,0 75,0 73,3 0,0 Ajánlott képzés Elfogadott képzés RKK képzés Munkaviszonyban állók képzése Vállalkozóvá Bértámogatás válás támogatása Munkatapasztalat szerzés támogatása Foglalkoztatási támogatás Kedvezı, hogy a válaszadásnál átlagosan minden eszköznél elértük azt a szintet, amely mellett a választ adókra vonatkozó adatokból következtetéseket a teljes sokaságra is lehet értelmezni. A kérdıíves megkeresésre ben a képzésbıl kikerülık az elızı évit kissé meghaladó arányban válaszoltak, melynek mértéke egyenként 1 százalékpont alatti volt. A vállalkozóvá válásban részvettek, a bértámogatásban, a munkatapasztalat szerzés támogatásában és a foglalkoztatási támogatásban részesültek esetében a válaszadási hajlandóság mérséklıdött az egy évvel korábbi eredményekhez képest, melynek mértéke sorrendben 2,6, 6,9, 0,5, illetve 1,7 százalékpontos. Az elhelyezkedési, munkában állási arányoknak, azok országostól való eltérésének alakulása a i monitoring vizsgálat eredményei alapján Megnevezés Elhelyezkedési, munkában állási arányok (%) 2005. év Eltérés az országostól (százalékpont) Ajánlott képzés 39,8 34,8-1,3 Elfogadott képzés 42,9 54,8-8,0 RKK képzés 34,5 - -6,1 Munkaviszonyban állók képzése 91,2 98,6 n.a. Bértámogatás 65,3 62,4 3,0 Közhasznú munka 0,7 0,6-0,4 Pk. munkatapasztalat szerzés támogatása 73,8 64,3 7,2 Pk. foglalkoztatási támogatás 18,2 66,7-46,8 Vállalkozóvá válás támogatása 92,6 95,2 6,2 A befejezett programoknál az elhelyezkedési mutatók differenciáltan alakultak. Az ajánlott képzésbıl kikerülıknél, a bértámogatásban és a munkatapasztalat szerzés támogatásában részvetteknél a munkában állási mutatók javultak, a többieknél csökkenés következett be. A vizsgált támogatási formák közül a bértámogatás, munkatapasztalat szerzés és a vállalkozóvá válás támogatása esetében a munkában állási, illetve munkában maradási mutatók valamelyest kedvezıbbek az országosnál, míg a képzés, közhasznú munkavégzés és a pályakezdık foglalkoztatási támogatása esetében rosszabbak az országos átlagnál. 2
(Ft/fı) 900 000 800 000 700 000 600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 145 050 429 635 275 746 A fajlagos költségek alakulása az aktív eszközöknél a monitoring eredménymutatói alapján 2005. és ben 758 923 141 633 274 084 184 260 508 110 89 414 93 770 85 946 100 131 Ajánlott képzés Elfogadott képzés Munkaviszonyos képzés 200 121 204 739 214 797 234 830 Vállalkozóvá válás támogatása 388 035 622 913 326 991 524 209 Bértámogatás 552 827 879 006 628 137 865 110 Pályakezdık munkatapasztalat szerzési támogatása Egy fıre jutó FA támogatás 2005. év Köv etéskor munkában állókra ill. mőködı v állalkozókra jutó FA támogatás 2005. év Egy fıre jutó FA támogatás Köv etéskor munkában állókra ill. mőködı v állalkozókra jutó FA támogatás 1 315 960 245 793 362 262 227 934 Pályakezdık foglalkoztatási támogatása A ben befejezett aktív programok költségeit tekintve az egy fıre jutó támogatás összege a bértámogatás, a pályakezdık foglalkoztatási támogatása és a munkaviszonyos képzés kivételével amelyeknél sorrendben 15,7, 7,3, illetve 3,9%-kal csökkent valamennyi vizsgált eszköznél nıtt 2005. évhez képest, legnagyobb mértékben (90,1%-kal) az ajánlott képzésnél, a növekedés mértéke az elfogadott képzésnél 30,1%-os, a munkatapasztalat szerzés támogatásnál 13,6%-os, a vállalkozóvá váláshoz nyújtott támogatás esetében pedig 7,3%-os volt. A követéskor munkában állókra jutó FA támogatás a munkában állási arány csökkenése miatt a foglalkoztatási támogatásnál emelkedett meg a legnagyobb mértékben (263%-kal) az elızı évihez viszonyítva. Az ajánlott képzésnél 76,6%-kal, az elfogadott képzésnél 85,4%-kal, a munkaviszonyban állók képzésénél pedig 6,8%-kal került többe egy fı munkába állítása (maradása). A munkában állókra jutó FA támogatás összege a vállalkozóvá válásban részvetteknél 14,7%-os növekedést, a bértámogatásból kikerülıknél 15,8%-os, a pályakezdık munkatapasztalatszerzési támogatása esetében pedig 1,6%-os csökkenést mutat az elızı évhez képest. 2. A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT 2.1. Munkaerı-piaci képzések A i monitoring vizsgálat 1308 képzést befejezett személyre terjed ki. Ezen belül 862- en ajánlott, 11-en elfogadott, 113-an pedig munkaviszony melletti képzésben vettek részt. A Pécsi Regionális Képzı Központ képzési kerete terhére szervezett tanfolyamokat 322 álláskeresı végezte el. 2.1.1. Ajánlott képzés ben Somogy megyében 50 ajánlott tanfolyam fejezıdött be, amelyeken 862 nyilvántartott álláskeresı fejezte be tanulmányait. A tanfolyamok induló létszáma összesen 945 volt, azonban a beiskolázottaknak 8,8%-a különbözı okok miatt abbahagyta tanulmányait, lemorzsolódott, így a tanfolyamokat a résztvevık 91,2%-a fejezte be sikeresen. A ben ajánlott képzést befejezett 862 fı, 407-tel magasabb az egy évvel korábbi létszámnál. Az egy évvel ezelıtti alacsony létszám hátterében az áll, hogy a képzéseknek a közbeszerzési eljárásba történt bevonása a tanfolyamok indításában jelentıs idıeltolódást okozott. 2004. II. félévében egy munkaerı-piaci program keretében szervezett hosszabb idıtartamú tanfolyam indítására került sor, a következı csoportos képzés 2005. áprilisában indult el. 3
A befejezett tanfolyamok közel felét két képzési kör tette ki: nyelvi és informatikai. Mindkét körben 9 tanfolyam indult, 5 pedig kombinált nyelvi és informatikai képzés volt. 5 kurzus ért véget vendéglátó (szakács, pincér, vendéglátó eladó) szakmacsoportban, 7 tanfolyam pedig a munkaerı-piacon keresett hegesztı, minısített hegesztı, NC-CNC gépkezelı, kımőves szakmákat nyújtott. Szociális gondozó és ápoló tanfolyamból kettı, míg az alábbiakból 1-1 fejezıdött be: 7-8. osztály és kisgépkezelı; betanított parkgondozó, fakitermelı; felzárkóztató képzés és településkarbantartó; kereskedı-vállalkozó; kéz- és lábápoló, mőkörömépítı; közbeszerzési referens; gyógymasszır; nehézgépkezelı; pályázatíró és projektmenedzser; takarító; vállalkozási és pályázatírási alapismeretek; épületszigetelı. A kurzusok átlagos nyitó létszáma 19 fı volt. Az egyes tanfolyamokon résztvevık száma 2 (kımőves) és 37 fı között alakult (kereskedı-vállalkozó). A tanfolyamok átlagos (létszámmal súlyozott) óraszáma 583 2005-ben 318 volt. Legalacsonyabb óraszáma a vállalkozási és pályázatírási alapismereteket oktató kurzusnak volt (60 óra). A másik végletet a 1320 órás szociális gondozó és ápoló tanfolyam jelentette. A tanfolyamokon végzık között a nık voltak többségben, a férfiak aránya 43,7%-ot tett ki. Az elızı évben még fordított volt a nem szerinti részvétel az ajánlott képzésekben, akkor a férfiak 58,5%-ot képviseltek. Iskolai végzettség szerinti összetételüket tekintve a képzéseket legnagyobb arányban (42,7%) középfokú végzettségőek fejezték be, a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık 26,8%-os, a legfeljebb általános iskolát végzettek 23,2%-os, a diplomások pedig 7,3%-os arányt képviseltek az összesenen belül. Az elızı évhez képest növekedett az érettségizettek és a diplomások részvétele a képzésben (11,9, ill. 5,3 százalékponttal), míg a legfeljebb általános iskolát végzetteké 12,4, a szakmunkásoké pedig 4,8 százalékponttal mérséklıdött. Az ajánlott képzést befejezettek iskolai végzettség szerinti összetétele Az ajánlott képzést befejezettek életkor szerinti összetétele technikum 5,7% gimnázium 13,5% fıiskola 5,9% egyetem 1,4% 8 általánosnál kevesebb 3,2% 8 általános 20,0% 40-44 év 9,0% 45-49 év 7,4% 50-54 év 4,3% 55 év felett 0,5% 20 év alatt 10,2% 20-24 év 27,5% 35-39 év 11,7% szakközépiskola 23,5% szakiskola 1,3% szakmunkásképzı 25,5% 30-34 év 12,8% 25-29 év 16,6% Életkor szerinti megoszlásukat vizsgálva megállapítható, hogy az életkor elırehaladtával a tanulási hajlandóság jelentısen csökken. A képzést befejezık 54,3%-a 30 évnél fiatalabb, tehát ık vállalják legszívesebben a képzési lehetıségeket. A 30-39 évesek aránya 24,5, a 40-49 éves korosztályba tartozóké 16,4%-ot tett ki, az ennél idısebbek hányada pedig 4,8% volt. A 2005. évi összetételükhöz viszonyítva tovább emelkedett (8,1 százalékponttal) a 30 évnél fiatalabbak részvétele a képzésben, ezzel szemben a 30-39 éveseké 4,3, a 40-49 éveseké 2,7, az 50 év felettieké pedig 1,1 százalékponttal csökkent. A programba lépés elıtt az ajánlott képzést befejezı álláskeresık közel negyede valamely típusú munkaügyi ellátásban részesült (elsısorban járadékban), 11%-uk rendszeres szociális segélyt kapott, míg 65%-uk ellátás nélküli volt. 4
A ben vizsgáltak 36,5%-át a kaposvári kirendeltségen regisztrálták. 10%-os vagy a feletti a marcali, a balatonboglári, a barcsi és Az ajánlott képzést befejezettek regisztráló kirendeltség szerinti összetétele a siófoki körzetbıl képzésbe kerültek aránya, míg a legkisebb arányban (2,9%) a csurgói Csurgó Tab Barcs Balatonboglár 2,9% 5,2% 11,3% térségben nyilvántartottak végeztek a most 11,7% befejezett kurzusokon. Az elızı évi Siófok 10,0% megoszlásukhoz viszonyítva a balatonboglári, a siófoki és a tabi körzetben nyilvántartott álláskeresık aránya növekedett a képzést befejezettek között, a kaposvári és a Nagyatád Kaposvár nagyatádi térség hányada a 2005. évi szint 7,2% Marcali 36,5% 15,2% körül alakult, míg a csurgói, a barcsi és a marcali körzeté mérséklıdött. A tanfolyam elvégzését követı 3 hónap eltelte után az általunk kiküldött kérdıívet a megkeresettek 55,3%-a (477 fı) juttatta vissza munkaügyi központunkhoz. A kapott eredmények alapján a válaszadók 39,8%-a (190 fı) helyezkedett el, ami 1,3 százalékponttal alacsonyabb az országos aránynál, de 5 százalékponttal kedvezıbb a 2005. évi megyei adatnál. A ben képzést befejezettek és követéskor munkában állók közül átlagosan 73,7% tudott az újonnan megszerzett képzettségének megfelelı munkakörben elhelyezkedni. Az elhelyezkedési arányokat a képzésben részvettek nem szerinti bontásában vizsgálva megállapítható, hogy a férfiaknak nagyobb arányban sikerült munkaviszonyt létesíteniük (40,7%), míg a nık esetében a mutató értéke 39,2% volt. Az elızı évi adatokhoz viszonyítva a férfiak mutatója kis mértékő (0,6 százalékpontos), míg a nıké jelentıs mértékő (mintegy 13 százalékpontos) javulást jelez. A tanfolyamokat befejezık képzés elıtti iskolai végzettsége alapján az átlagosnál magasabb arányban sikerült elhelyezkedniük a szakmunkásképzıt végzetteknek (45,5%) és a diplomával rendelkezıknek (42,1%), míg az érettségizetteknél a munkaviszonyban állók aránya 38,1%- ot, a legfeljebb általános iskolát végzettek esetében pedig 35,7%-ot tett ki. Az elızı évhez képest az általános iskolát (vagy azt sem) végzettek elhelyezkedési aránya csökkent (5,2 százalékponttal), míg az ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezıké javult: a szakmunkásoké 10,1, az érettségizetteké 9,9, a diplomásoké pedig 22,1 százalékponttal. Korcsoportok alapján vizsgálva az elhelyezkedési arányokat megállapítható, hogy a 20 év alattiak, a 20-29 év közöttiek és az 50 éven felüliek esetében alacsonyabb az arány az átlagosnál (arányuk sorrendben 34,0, 37,8, ill. 33,3%). A 30-39 évesek 42,1%-a, a 40-49 éveseknek pedig 46%-a állt munkaviszonyban a képzési programok befejezését követı 3 hónap után. Az elızı évi elhelyezkedési arányokhoz képest valamennyi korosztályba tartozók mutatói javulást mutatnak. A képzést befejezetteket nyilvántartó kirendeltségek alapján a megyei átlagot meghaladó arányban sikerült elhelyezkednie a tabi, a siófoki, a barcsi, a nagyatádi, a marcali és a balatonboglári körzetbıl résztvevıknek (az arányok sorrendben: 48,2%, 45,7%, 44,2%, 41,2%, 40,5% és 40,4%), a kaposvári és a csurgói térségbıl képzésbe kerültek munkában állási aránya átlagtól elmaradó mértékő (35,7%, illetve 31,3%). Az elızı évhez viszonyítva a balatonboglári és a csurgói körzet kivételével minden kirendeltségen javultak az elhelyezkedési arányok. 5
A 2006-ban befejezıdött 50 tanfolyammal összefüggésben 260,6 millió Ft támogatás került folyósításra, ami 192,6 millió Ft-tal meghaladja az elızı évit. A támogatás 60,3%-át a tanfolyami díjak tették ki, a fennmaradó 103,3 millió Ft többsége keresetpótló juttatásként került kifizetésre. A képzési költségeket a tanfolyam nyitó létszámára vetítve az ajánlott képzésben résztvevık körében az egy fıre jutó támogatás összege 275 746 Ft volt, ami az elızı évinél 90%-kal több, míg az országos átlagot 5%-kal haladja meg. Az egy fıre jutó tanfolyami díj átlagosan 166 381 Ft-ot (a 2005. évinél 68,4%-kal többet), az 1 fı 1 képzési órájára jutó tanfolyami díj pedig 285 Ft-ot a 2005. évinél 8,4%-kal kevesebbet tett ki. Az egy fıre jutó támogatás és tanfolyami díj elızı évhez viszonyított nagy mértékő emelkedésének hátterében egyrészt az áll, hogy a 2005-ben befejezıdött tanfolyamok nagy része viszonylag rövid idejő, kisebb költségő tanfolyam volt. Az egy fıre jutó támogatások emelkedésében közrejátszott a keresetpótló támogatás összegének emelkedése is. Ezen kívül a befejezıdött tanfolyamok közül kettı (felzárkóztató képzés és településkarbantartó, illetve számítógépkezelı-használó) 32 fıt érintıen halmozottan hátrányos helyzetőek képzése volt, mely tanfolyamokat a Pécsi Regionális Képzı Központ szervezett, és amelyek esetében a tanfolyami díj a központi FA-ból került finanszírozásra, így a munkaügyi központ támogatása a keresetpótló juttatás és az utazás támogatására korlátozódott. Az elızı évben 4 ilyen tanfolyam lebonyolítására került sor, melyeken 68-an vettek részt. Amennyiben az 1 fıre esı és az 1 órára jutó tanfolyami díj számításánál figyelmen kívül hagyjuk azon személyeket, akiknek a tanfolyami díja nem a munkaügyi központ képzési keretébıl lett finanszírozva, akkor az elıbbi mutató értéke 172 213 Ft-ot az elızı évinél 49%-kal többet, az utóbbié pedig 299 Ft/fı-t (a 2005. évi adatnál 21,7%-kal kevesebbet) tesz ki. A költséghatékonyság szempontjából fontos mutató az elhelyezkedettekre jutó ráfordítások összege. Mivel a válaszadóknak ben 39,8%-a állt munkaviszonyban, így az elhelyezkedettekre jutó támogatás összege az ajánlott képzésbıl kikerülıknél az elızı évinél 76,6%-kal többet, 758 923 Ft-ot tett ki, ami a fajlagos költségek emelkedésébıl adódott. 2.1.2. Elfogadott képzés A képzéseknek a közbeszerzési eljárásba történt bevonása miatt egyéni képzésbe a 2005-ös év során nem került álláskeresı, ezért az elfogadott képzési formában ben mindössze 10 tanfolyam fejezıdött be, melyeken 13-an kezdték meg, és ebbıl 11-en fejezték be tanulmányaikat. A 2005-ben befejezıdött 16 egyéni tanfolyamon 49-en végeztek. Hét tanfolyam jármővezetıi képesítés, 1-1 tanfolyam számítástechnikai adminisztratív jellegő foglalkozások, illetve egészségügyi, oktatási szolgáltatási foglalkozások megszerzésére irányult, egy pedig nyelvi képzés volt A tanfolyamokat befejezı 11 fı közül 7 fı (63,6%) férfi volt, a nık száma mindössze 4 volt (36,4%). A 2005. évi tanfolyamokon a nık részesedése volt a magasabb (63,3%). A képzést befejezettek között a középiskolai érettségivel rendelkezık szerepeltek a legnagyobb számban (7 fı, 63,6%), 3 fı (27,3%) szakmunkás-bizonyítvánnyal, 1 fı (9,1%) pedig általános iskolai végzettséggel rendelkezett. Életkorukat tekintve 6 fı a 20-29 éves, 4 fı a 30-39 éves, 1 fı pedig a 40-49 éves korosztályhoz tartozott. A programba lépésüket megelızıen 1 fı járadékot, 3 fı rendszeres szociális segélyt kapott, míg 3-3 fı pályakezdı, illetve ellátásra nem jogosult volt. Nyilvántartó kirendeltség alapján 8-an a kaposvári, 2-en a barcsi, 1 fı pedig a csurgói körzetbe tartozott. 6
A képzést befejezett személyek közül 7-en válaszoltak a kiküldött kérdıívre, közülük háromnak (42,9%) sikerült munkaviszonyt létesítenie, melyben megszerzett képesítésüket hasznosítani is tudják. A válaszadási arány hasonlóan alakult az elızı évihez, az elhelyezkedési arány azonban 11,9 százalékponttal kedvezıtlenebb annál, és rosszabb az országos átlagos 50,9%-os adatnál is. A tanfolyamok átlagos (létszámmal súlyozott) óraszáma 218 2005-ben 457 volt. Az elfogadott képzésekre 2,4 millió Ft összegő támogatást folyósítottunk, így az egy fıre jutó támogatás összege 184 260 Ft volt, ami az országostól 16,5%-kal, az egy évvel korábbi megyei adatnál pedig 30,1%-kal magasabb. Az 1 fıre esı tanfolyami díj 158 875 Ft-ot, az egy órára jutó tanfolyami díj pedig 729 Ft/fı-t tett ki, elıbbi 13,3, utóbbi 137,5%-kal haladja meg az elızı évi adatot. Az egy fıre jutó támogatási összeg emelkedését egyrészt az okozta, hogy a 2006-ban befejezıdött elfogadott képzések zöme jármővezetıi képzés volt, melyek viszonylag kevés óraszámú, ugyanakkor jelentıs költségő tanfolyamok, másrészt emelkedett kifizetett keresetpótló juttatás összege is. A követı vizsgálat idején a képzést befejezettek 42,9%-a állt munkaviszonyban. Az összes ráfordítást erre a létszámra vetítve a dolgozókra jutó FA támogatás összege 508 110 Ft-ot tesz ki, a 2005. évinél 85%-kal, az országos átlagnál pedig 53%-kal többet. 2.1.3. Munkaviszonyban állók képzése folyamán 113 munkaviszonyos képzésben résztvett személynek járt le a továbbfoglalkoztatási kötelezettsége. Számuk az eltelt egy év alatt 33 fıvel, 22,6%-kal csökkent. A résztvevık közül 41 fı nehézgépkezelı, 18 fı könnyőgépkezelı, 14 fı főrészipari gépkezelı, 10 fı minısített hegesztı, 8 fı eljárás szerinti hegesztı, 6 fı gyermekés ifjúságvédelmi asszisztens, 4-4 fı szociális gondozó és ápoló, illetve élelmezésvezetı, 3 fı mentálhigiénés asszisztens, 2 fı dajka szakképzettséget, 3 fı pedig ECDL-Start bizonyítványt szerzett. A monitoring eredménymutatói ebben a körben kedvezıek, hiszen munkahelyük megtartása érdekében a dolgozók jobban motiváltak a képzésben való részvételben, és annak sikeres befejezésében egyaránt. A kiküldött kérdıíveket valamennyi munkáltató visszajuttatta munkaügyi központunkhoz. A feldolgozott eredmények alapján a képzés befejezése után a dolgozók 91,2%-a az egy évvel korábbinál 7,4 százalékponttal kevesebb az eredeti munkáltatónál került foglalkoztatásra, munkájuk során valamennyien hasznosítják az újonnan megszerzett képesítésüket. A képzéssel kapcsolatban felmerülı költségeket ennél a képzési formánál a munkaügyi központ a munkaadókkal közösen viseli, emiatt a képzés költségei itt relatíve alacsonyak. A befejezett képzések támogatására a munkaügyi szervezet összesen 10,3 millió Ft-ot fordított, az egy fıre jutó támogatás (a tanfolyamok nyitólétszámára vetítve) átlagosan 85 946 Ft-ot tett ki, ami 3,9%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbi költségeknél. A munkahelymegtartás 91,2%-os aránya miatt a követéskor munkába állókra 100 131 Ft egy fıre jutó támogatás jutott, ami az elızı évit 6,8%-kal meghaladja. 7
2.1.4. Pécsi Regionális Képzı Központ által szervezett tanfolyamok A regionális képzı központok a Munkaerıpiaci Alap foglalkoztatási alaprészén belül elkülönített képzési kerettel rendelkeznek, mely keret terhére a munkaügyi központoknál nyilvántartott álláskeresık képzésbe kerülhetnek. ben 322 Somogy megyei álláskeresı fejezte be tanulmányait a regionális képzı központ által szervezett tanfolyamokon. A tanfolyamok induló létszáma összesen 346 fı volt, azonban a résztvevık 6,9%-a lemorzsolódott. A vizsgált idıszakban 19 csoportos tanfolyam fejezıdött be, melyek átlagos (létszámmal súlyozott) óraszáma 362 volt. A kiküldött kérdıívet a képzést befejezettek 54%-a küldte vissza munkaügyi központunknak. A válaszok alapján 34,5%-uknak sikerült munkaviszonyt létesítenie a képzés befejezését követı 3 hónap után. Az elhelyezkedettek 70%-a az újonnan megszerzett képesítését hasznosítja munkája során. A munkaügyi központ által szervezett ajánlott képzés eredményeivel összehasonlítva a PRKK-s tanfolyamokon végzettek körében 5,3 százalékponttal alacsonyabb a munkában állók és 3,7 százalékponttal a megszerzett képesítést hasznosítók aránya. A Pécsi Regionális Képzı Központ szervezésében lebonyolított tanfolyamok esetében a képzések tanfolyami költsége a szervezıt terheli, így a munkaügyi központ támogatása a keresetpótló juttatást és az utazás támogatását foglalja magában. A 19 tanfolyammal kapcsolatban 38,2 millió Ft FA támogatás kifizetésére került sor, így egy fıre 110 491 Ft-nyi támogatás jutott. A munkában állókra jutó FA támogatás összege 344 307 Ft-ot tett ki. 2.2. Vállalkozóvá válás támogatása ben az egy évvel korábbi létszámnál 34,7%-kal több, összesen 97 vállalkozásba kezdı álláskeresı, átlagosan 5,5 hónapig tartó az elızı évinél 0,3 hónappal hosszabb támogatása fejezıdött be. A befejezett támogatások adatai alapján az elızı évhez hasonlóan a férfiak vállalkozási kedve volt nagyobb, részarányuk 2006-ban 60,8%-ot, 2005. évben 56,9%-ot tett ki. Iskolai végzettség szerinti megoszlásukat vizsgálva megállapítható, hogy legnagyobb hányaduk (45,4%) szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezett, az érettségizettek aránya 40,2%, a diplomásoké 8,2%, a legfeljebb 8 általánost végzetteké pedig 6,2% volt. Az egy évvel korábbi arányokhoz képest az alacsony iskolázottságúak és az érettségizettek aránya növekedett (elıbbieké 0,6, utóbbiaké 2,7 százalékponttal), a szakmunkásoké 3,2 százalékponttal mérséklıdött, a felsıfokú végzettségőeké pedig szinte változatlan maradt. Életkor szerinti összetételüket tekintve a 30 évnél fiatalabbak aránya 32%, a 30-39 éveseké 38,1%, a 40-49 éves korosztályba tartozóké 21,7%, az ennél idısebbeké pedig 8,2% volt. Az elızı évi arányokhoz viszonyítva a támogatásban részesülı 30 évnél fiatalabbak hányada 5,6 százalékponttal emelkedett, ezzel szemben a 30-39 éveseké 3,6, a 40-49 év közöttieké 0,5, az 50 évnél idısebbeké pedig 1,5 százalékponttal mérséklıdött. A támogatásban részesülık legnagyobb arányban (34%) a kereskedelemben, 17,5%-uk a pénzügyi közvetítés, 13,4%-uk az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, 12,4%-uk pedig az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás nemzetgazdasági ágban kezdte meg tevékenységét. 8
10,3%-uk vállalkozási profilja építıipari, 5,2%-uké szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, 4,1%-uké pedig mezıgazdasági tevékenység volt. Az érintettek 93,8%-a egyéni vállalkozó lett, négyen (4,1%) betéti társasághoz, 1 fı (1%) Kft-hez csatlakozott, 1 fı pedig ıstermelıi igazolvánnyal vállalkozott. A vállalkozóvá válási támogatásban részesültek 29,9%-a Kaposvári Kirendeltségen, 18,6%-a a siófoki, 13,4%-a a balatonboglári, 11,3-11,3%-a a barcsi és a marcali körzetben volt nyilvántartva, míg a csurgói, a nagyatádi és a tabi térség álláskeresıinek aránya a támogatottak között 6,2, 5,2, illetve 4,1% voltak. Az elızı évi adatokkal összehasonlítva a támogatottak regisztráló kirendeltségek szerinti megoszlását az tapasztalható, hogy a kaposvári körzetbıl támogatásba kerülık aránya csökkent jelentısebb mértékben (7,6 százalékponttal), a marcali és a tabi térség támogatottjainak hányada pedig emelkedett (4,4, illetve 2,7 százalékponttal), míg a többi térségben nyilvántartottak aránya a támogatottak között 1 százalékpontos vagy azon belüli változást mutat. A megkeresett 97 személybıl 54-en juttatták vissza a kiküldött adatlapot munkaügyi központunkhoz, így a válaszadási arány 55,7%-os lett, ami 2,6 százalékponttal alacsonyabb a az elızı év adatánál. A támogatások eredményessége ennél az aktív eszköznél jórészt a rövid követési idıszaknak is köszönhetıen kedvezınek tekinthetı, hiszen a támogatás lejárta után három hónappal a vállalkozásoknak átlagosan még 92,6%-a mőködött, ez 2,6 százalékponttal kevesebb az egy évvel korábbinál, de 6,2 százalékponttal kedvezıbb az országos adatnál. A munkaügyi szervezettıl kapott támogatás szerepét illetıen a választ adó vállalkozóknak a az elızı évinél 1,4 százalékponttal kisebb A támogatás szerepének megítélése aránya (29,6%-a) nyilatkozott úgy, hogy (%) 47,6 46,3 vállalkozói tevékenységét a támogatás nélkül is 50,0 2005. év elindította volna. A vállalkozók 45,0 46,3%-a a támogatás hiányában késıbbre 40,0 31,0 35,0 29,6 halasztotta volna tevékenységét, arányuk 1,3 30,0 24,1 százalék-ponttal alacsonyabb az egy évvel 21,4 25,0 korábbinál. Ezzel szemben nıtt azoknak az 20,0 aránya, akik a támogatás nélkül egyáltalán nem 15,0 tudtak volna vállalkozásba kezdeni (24,1%). A 10,0 5,0 válaszok alapján megállapítható, hogy a 0,0 vállalkozások indításához nyújtott támogatás az Támogatás nélkül is Támogatás nélkül késıbb Támogatás nélkül nem ugyanakkor vállalkozott volna vállalkozott volna vállalkozott volna érintettek mintegy 70%-ának jelentett tényleges segítséget az álláskeresı státusból való kikerüléshez. (%) 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 A vállalkozás jövıjének megítélése 2005. év 62,5 46,0 30,0 44,0 A támogatást befejezett vállalkozóknak 10%- a reális lehetıséget lát vállalkozá-sának továbbfejlesztésére, 2005. évben 7,5%-uk bízott ebben. Csökkent azoknak az aránya, akik inkább vállalkozásuk szinten tartásában bíznak (46%) és 44%-uk (14 százalékponttal többen, mint egy évvel korábban) bizonytalannak látja a vállalkozása jövıjét. 20,0 7,5 10,0 10,0 0,0 Fejleszthetı Szintentartó Bizony talan 9
A kérdıívet visszaküldı és a követéskor még mőködı 50 vállalkozónál összesen 9 személy állt alkalmazásban, így az egy mőködı vállalkozásra jutó alkalmazottak száma 0,18 volt, hasonló az egy évvel korábbi 0,20-hoz. A vállalkozásba kezdık részére kifizetett támogatás összege a vizsgált idıszakban összesen 20,8 millió Ft volt, 1 fıre átlagosan 214 797 Ft támogatás jutott, 7,3%-kal több, mint egy évvel korábban. A támogatások 5,46 hónapos átlagos idejét figyelembe véve egy vállalkozó támogatása a munkaügyi központnak havonta átlagosan 39 340 Ft-ba került, amely 330 Ft-tal (0,8%-kal) több a 2005. évinél, és mintegy 418 Ft-tal (1,1%-kal) meghaladja az országos adatot is. A követéskor is mőködı vállalkozókra fejenként jutó támogatás összege 234 830 Ftot az elızı évinél 14,7%-kal többet tett ki. 2.3. Foglalkoztatás bıvítését szolgáló bértámogatás A munkáltatók számára elıírt továbbfoglalkoztatási kötelezettség miatt ez a program biztosítja a résztvevıi számára a leghosszabb ideig tartó foglalkoztatást. A programból 2006. évben kikerülık (és a kérdıívre válaszadók) átlagosan 5,77 hónapig voltak támogatással foglalkoztatva. A kötelezı továbbfoglalkoztatással együtt a folyamatosan munkában töltött idı 11,5 hónapot tett ki. A követéses vizsgálatba a többi programtól eltérıen itt azok kerültek be, akiknél a vizsgálat idıpontjában a kötelezı továbbfoglalkoztatás ideje is három hónappal korábban lezárult. A kötelezı továbbfoglalkoztatást is figyelembe véve ben összesen 855 az elızı évinél 51,1%-kal több tartósan munkanélküli támogatott foglalkoztatása fejezıdött be. A program résztvevıinek legnagyobb csoportját (30,8%-át) azok tették ki, akik a programot megelızıen fél-egy éve voltak álláskeresık, további 27,1%-uk legfeljebb félévnyi munkanélküliség után került be a programba. 19,3%-uknak egytıl két évig terjedıen, 22,8%- uknak pedig már több mint két éve nem volt munkája. A 2005. évi arányokhoz viszonyítva a legfeljebb fél évig és a két évnél hosszabb ideje álláskeresık aránya 7, illetve 3,5 százalékponttal emelkedett, míg a 0,5-1 és az 1-2 év között nyilvántartottak aránya 8,6 és 1,9 százalékponttal mérséklıdött. A programból kikerülık nemek szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a 2005. évi viszonylag kiegyenlített arányokkal szemben a 2006-ban lezárult támogatások esetében a támogatottak között a nık kerültek többségbe (52,9%). 2005. év A bértámogatásban részesültek megoszlása iskolai végzettség szerint 9 9 96 188 149 284 8 12 80 145 22 33 52 76 35 73 124 0% 20% 40% 60% 80% 100% (%) 8 ált. alatt 8 általános szakmunkásképzı szakiskola szakközépiskola technikum gimnázium fıiskola egy etem aránya (18,5%, ill. 34,6%) az egy évvel korábbihoz hasonlóan alakult. 26 A bértámogatással foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti összetételében kis mértékő változások figyelhetık meg. A jelenleg befejezett támogatásokban a középiskolai érettségivel rendelkezık nagyobb arányban vettek részt, mint az elmúlt évben: hányaduk most 29,4%-ot az elızı évinél 2,2 százalékponttal többet tett ki, ugyanakkor a diplomások aránya ugyanekkora mértékben süllyedt a 2005. évihez képest (jelenleg 17,5%). A legfeljebb 8 általánost végzettek és a szakmunkások összlétszámon belüli 10
A támogatott foglalkoztatásban legnagyobb arányban a 30 évesnél fiatalabb korosztályok vannak jelen (most 36,4%, 2005. évben 37,6%), a 30-39 év közöttiek aránya 22,8%-os, a 40-49 éveseké 22,3%, az ennél idısebbeké pedig 18,5%. Kedvezınek tekinthetı, hogy az eltelt egy év alatt közel 4 százalékponttal emelkedett a 40 éven felüli korosztályok részvétele a bértámogatásban. A bértámogatásban résztvevı álláskeresık 18%-át a feldolgozóiparban, 17%-át a kereskedelemben alkalmazták. Ezen kívül jelentıs volt még a közigazgatásban, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás gazdasági ágban és az építıiparban (9-9%), az egészségügyi, szociális ellátás ágban (8%), az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás gazdasági ágban, a mezıgazdaságban és az oktatásban (6-6%) bértámogatással foglalkoztatott álláskeresık aránya. Balatonboglár 5,2% Siófok 4,1% Nagyatád 11,1% Marcali 4,8% A bértám ogatásból kikerülık megoszlása kirendeltségenként Csurgó 8,8% Tab 2,1% térségé pedig 1 százalékpontos. Barcs 14,3% Kaposvár 49,6% A legtöbb bértámogatással történı foglalkoztatás 2006-ban a kaposvári térségben fejezıdött be (49,6%), ezt a barcsi és a nagyatádi körzet követi (14,3, illetve 11,1%). Az elızı év adataival összehasonlítva a kaposvári és a barcsi térségnek nıtt a részaránya (12,1, ill. 1,8 százalékponttal), míg többi körzeté mérséklıdött, legnagyobb mértékben a nagyatádié (4,6 százalékponttal). 2,1-2,4 százalékpont közötti volt a tabi, a csurgói és a balatonboglári körzet részesedésének csökkenése, a siófokié 1,6, a marcali A követéses vizsgálat során megkérdezett munkaadók válaszadási hajlandósága az egy évvel korábbihoz viszonyítva 6,9 százalékponttal csökkent, jelenleg 68,4% volt. 2006-ban a támogatott foglalkoztatásból kikerülıknek átlagosan 65,3%-a az országosnál 3 százalékponttal nagyobb aránya a kötelezı továbbfoglalkoztatási idı lejárta után három hónappal is ugyanannál a munkáltatónál állt munkaviszonyban. Ennek a mutatónak a megyei értéke 2005. évben 62,4%-os volt. A munkában állási arány a nık esetében 66,1%, ami 1,7 százalékponttal meghaladja a férfiakét. Iskolai végzettség szerint vizsgálva a mutatót, megállapítható, hogy a legmagasabb arányban (69,7%) a szakmunkás végzettségőek tudták megtartani a munkahelyüket, ıket a középiskolai érettségivel rendelkezık követték 66,5%-os aránnyal. A diplomások és a legfeljebb 8 általánost végzettek munkában állási aránya az átlagos alatt maradt (elıbbi csoport körében az arány 63%, utóbbinál 58,6%). Életkor alapján a 40-49 éves korosztály munkában állási mutatója a legkedvezıbb (74%), a 30 év alatti válaszadók 64,8%-át, a 30-39 év közöttiek 63,8%-át, az 50 év felettiek esetében pedig 57,7%-ukat foglalkoztatták tovább a munkáltatók. A legnagyobb arányban (84,6%) a tabi körzetben alkalmazták a foglalkoztatási kötelezettség lejártát követıen továbbra is a bértámogatásban résztvevıket, ezt a barcsi (76,4%), a marcali (75,9%), a siófoki (74,1%) és a nagyatádi (67,2%) követte. A megyeszékhely körzetében 11
62,7%, a balatonboglári térségben 52,8%, a csurgóiban pedig mindössze 50,9% volt ennek a mutatónak az értéke. (%) 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 A támogatás szerepének megítélése 15,6 20,6 Támogatás nélkül is alkalmazta volna a munkanélküli személyt 2005. év A támogatás szerepérıl nyilatkozó munkáltatók legnagyobb csoportját (37%, 2005-ben 34%) azok a munkáltatók tették ki, akik támogatás nélkül késıbbre halasztották volna a felvételt, 34%-uk támogatás nélkül senkit sem alkalmazott volna, 21%-uk pedig támogatás nélkül is alkalmazta volna az álláskeresıt. 8%- uk nyilatkozott úgy, hogy támogatás nélkül kevesebb munkavállalót alkalmazott volna. A munkáltatóknak a támogatás szerepére adott válaszait az egy évvel korábbiakkal összehasonlítva megállapítható, hogy 15,6%-ról 20,6%-ra emelkedett a program un. holtsúlya, vagyis azoknak a munkáltatóknak az aránya, akik támogatás nélkül, önerıbıl is megvalósították volna a tervezett foglalkoztatást. A ben bértámogatásból kikerülı 855 fıt érintı támogatás összes költsége 279,6 millió Ft-ot tett ki, az egy fıre jutó támogatás összege átlagosan 326 991 Ft volt, 15,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, az elızı évinél rövidebb támogatási idı miatt. Az országos adathoz viszonyítva megyénkben az egy fıre jutó támogatás 5,7%-kal magasabb. Kirendeltségenként az egy fıre jutó támogatás összege a munkabérek nagyságától, a program hosszától, a támogatás mértékétıl függıen 236 ezer és 453 ezer Ft/fı között szóródott. Az egy fıre jutó havi támogatás összege a pénzügyileg támogatott hónapokra átlagosan 59 313 Ft-ot, a foglalkoztatás teljes idıtartamára pedig 29 657 Ft-ot tett ki. A pénzügyileg támogatott hónapokra jutó 1 fıre esı összeg 4,5%-kal magasabb az egy évvel korábbinál, és 17,9%-kal meghaladja az országos adatot is. A véglegesített dolgozókra vetítve a támogatott foglalkoztatással kapcsolatban felmerült költségeket, a normál munkaviszony létesítés egy fıre jutó költsége 2006-ban átlagosan 524 209 Ft volt, ami 15,8%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbi összegnél. 2.4. Közhasznú foglalkoztatás 9,5 8,3 Támogatás nélkül kevesebbet alkalmazott volna 34,1 36,7 Támogatás nélkül késıbbre halasztotta volna a felvételt 40,8 34,4 Támogatás nélkül senkit sem alkalmazott volna A foglalkoztatást támogató programok közül a közhasznú foglalkoztatás a legnagyobb létszámot lekötı aktív eszköz. 2006. január 1-én a közhasznú munkások nyitólétszáma 568 fı volt. Az év során mintegy 2300 fı támogatása kezdıdött meg, így összességében 2006. folyamán 2867-en vettek részt közhasznú foglalkoztatásban, 1888 fıvel, 39,7%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatásból az év során 2399 fı lépett ki, az összes érintett létszám 84%-a. A támogatottak átlagos statisztikai létszáma 775 fı volt, ami az elızı év adatától 246 fıvel, illetve 24%-kal alacsonyabb. Az elızı évhez képest nıtt a foglalkoztatás átlagos hossza, hiszen az átlaglétszám jóval kisebb mértékben csökkent, mint az érintett létszám. A közhasznú munkán résztvevı 2867 fı 61,1%-át a férfiak tették ki. Arányuk az elızı évi adatokhoz viszonyítva 8 százalékponttal csökkent. A közhasznú munkások többségének (51,8%-uknak) legfeljebb 8 általános iskolai végzettsége volt, ebbıl 10,1% azok aránya, akik még az általános iskolát sem fejezték be. Szakképzıt, szakiskolát 31,3%-uk végzett, középiskolai érettségivel 13,9%-uk rendelkezett, míg 3%-uk 12
diplomás volt. Az elızı évben támogatottak iskolai végzettségéhez viszonyítva az tapasztalható, hogy nagyobb arányban vettek részt közhasznú munkán magasabb végzettségőek, mivel a szakmunkások, az érettségizettek és a diplomások aránya (sorrendben 2,8, 3,5, illetve 1,7 százalékponttal) emelkedett, a legfeljebb 8 osztályt végzetteké pedig 8 százalékponttal mérséklıdött. A közhasznú munkán részvettek életkor szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult: a 30 éven aluliak aránya 22%, a 30-39 év közöttieké 25,6%, a 40-49 év közöttieké 27% volt, míg az 50 év felettiek 25,4%-ot képviselnek az összlétszámon belül. A 2005. évi adatokhoz képest a 29 évnél fiatalabbak, a 30-39 és a 40-49 évesek aránya csökkent (2, 1,4, illetve 2,7 százalékponttal), míg az 50 évnél idısebbeké 6,1 százalékponttal emelkedett. A közhasznú foglalkoztatottak döntı része (86,4%-a) kommunális területen, 3,7%-uk egészségügyi, szociális, 2,2%-uk oktatási, mővelıdési, 7,7%-uk pedig egyéb területen dolgozott. Balatonboglár 7,0% A közhasznú munkán részvettek megoszlása kirendeltségenként Csurgó 11,3% Tab 10,9% Siófok 8,1% Nagyatád 16,6% Barcs 13,4% Marcali 13,4% Kaposvár 19,3% A legtöbben a kaposvári körzetbıl vettek részt a támogatásokban, de magas volt a támogatottak aránya a nagyatádi (l6,6%), a barcsi és a marcali (13,4-13,4%) körzetekben is. Az elızı évi arányokhoz viszonyítva a kaposvári, a nagyatádi és a balatonboglári körzet részaránya csökkent (sorrendben 4,7, 2,5 és 1,9 százalékponttal), míg a többi körzeté emelkedett, legnagyobb mértékben a marcali (3,7 százalékponttal). Az álláskeresık közhasznú foglalkoztatásához a munkaügyi központ összesen 528,7 millió Ft támogatást fizetett ki, 121,6 millió Ft-tal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az egy fıre jutó támogatás havi összege megyei átlagban 56 845 Ft-ot tett ki, ami 7,1%-kal magasabb a 2005. évinél és 1,7%-kal meghaladja az országos adatot is. A támogatás a foglalkoztatással kapcsolatban felmerült közvetlen költségeknek átlagosan 68%-át tette ki szemben az elızı évi 70%-kal. A közhasznú foglalkoztatottak többsége a programból való kikerülést követıen ismét álláskeresıvé válik. Ezt támasztja alá az is, hogy a támogatott foglalkoztatás befejezıdésével igen alacsony hányadban, az érintett létszám mindössze 0,7%-át (20 fıt) foglalkoztatták tovább támogatás nélkül is a munkáltatók. Egy évvel korábban a megyei arány 0,6% volt (28 fı). A munkába állási arány országosan is alacsony, mindössze 1,1%-os. E mögött az áll, hogy az önkormányzatok anyagi lehetıségei meglehetısen szőkösek, valamint nem is érdekeltek abban, hogy a közhasznú munkásokkal elvégeztethetı feladatokat a munkaügyi szervezet forrásai helyett saját erıbıl oldják meg. 2.5. Pályakezdık munkatapasztalat szerzı támogatása 2006-ban az elızı évinél 2,5-ször több összesen 162 fiatal támogatott foglalkoztatása fejezıdött be. A támogatott foglalkoztatásból kikerülı fiatalok nemek szerinti megoszlása az alábbi: a férfiak aránya 53,7%, a nıké 46,3%. A nık aránya egy év alatt 1 százalékponttal emelkedett. 13
A résztvevık 6,2%-a általános iskolát (vagy azt sem), 23,5%-a szakmunkásképzıt, 47,5%-a középiskolát, 22,8%-a fıiskolát, egyetemet végzett. Az egy évvel korábbi arányokhoz viszonyítva a középiskolai érettségivel rendelkezık aránya növekedett (6,9 százalékponttal), az alacsony iskolázottságúak hányada szinte változatlan maradt, míg a szakmunkások aránya 6,2, a felsıfokú végzettségőeké 0,6 százalékponttal mérséklıdött. A programot befejezettek 17,9%-a 20 éven aluli, 75,3%-a 20-24 év közötti, 6,8%-a pedig 25-29 év közötti volt. Szinte mindegyik nemzetgazdasági ágban foglalkoztattak a vizsgált pályakezdıkbıl, de közülük legtöbben a feldolgozóiparban (16%), a kereskedelemben és a közigazgatásban (15-15%) álltak alkalmazásban. A követéses vizsgálat során megkérdezett munkáltatók a támogatott foglalkoztatásból 2006- ban kikerülı pályakezdıknek átlagosan 87%-áról adtak információt, ami 0,5 százalékponttal kevesebb az egy évvel korábban tapasztalt válaszadási aránynál. A támogatott foglalkoztatást befejezett fiatalok között 73,8% (egy évvel korábban 64,3% volt) a véglegesített, támogatás nélkül tovább foglalkoztatottak aránya. A támogatás befejezését követı foglalkoztatási arány 7,2 százalékponttal jobb az országosnál. A továbbfoglalkoztatási mutatókat nemek szerint vizsgálva megállapítható, hogy a férfiak mutatója (74,7%) 2,1 százalékponttal magasabb a nıkénél. Iskolai végzettség szerint a legalacsonyabb és a legmagasabb végzettségőeket véglegesítették a legnagyobb arányban a munkáltatók (elıbbiek körébıl mind a 8 fıt, utóbbiakból 79,4%-ot), míg a szakmunkások továbbfoglalkoztatási mutatója 68,8%-os, a középfokon képzetteké pedig 70,1%-os volt. Életkoruk alapján a 20 év alattiak körében (81%) volt átlagosnál nagyobb a támogatás lejárta után is foglalkoztatottak aránya, míg a 20-24 évesek körében 73,6%, a 25-29 év közöttieknél pedig 60% volt. A pályakezdık foglalkoztatásának költségeihez a munkaügyi központ a vizsgált idıszakban összesen 101,8 millió Ft-tal járult hozzá, így 1 fıre átlagosan 628 137 Ft támogatás jutott, ami 13,6%-kal több az egy évvel korábbinál. A támogatás egy fıre jutó összege havonta 53 077 Ft volt, 12,4%-kal magasabb a 2005. évinél, de 15,4%-kal elmarad az országos átlagtól. A munkában állókra jutó támogatás összege az országosnál 23,3%-kal kevesebbet átlagosan 865 110 Ft-ot tett ki, ami a véglegesített fiatalok arányának emelkedése miatt az elızı évinél 1,6%-kal alacsonyabb. 2.6. Pályakezdık foglalkoztatási támogatása Ez a támogatási forma döntıen az alacsony támogatható összeg miatt bevezetésétıl kezdve kevésbé népszerő, mint a munkatapasztalat szerzı támogatás. A vizsgált idıszakban mindössze 15 fı támogatásának továbbfoglalkoztatási kötelezettsége járt le, de ez is több az egy évvel korábbi 8 fıs létszámnál. A 15 fıbıl 7 fiú, 8 pedig lány volt, életkorukat tekintve 9-en 20 év alattiak, 6-an 20-24 év közöttiek voltak. A 15 fıbıl 11-rıl adtak információt a munkáltatók, és mindössze 2 személy (18,2%) állt munkaviszonyban a követéskor, a 2005. évben kétharmaduknak sikerült megtartania az állását a támogatás lejártát követıen. 14
A 15 pályakezdı támogatott foglalkoztatásához a 3,4 millió Ft-tal járultuk hozzá, az 1 fıre jutó támogatás 227 934 Ft volt, ami 7,3%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbi összegnél. A követéskor munkában állókra 1 315 960 Ft támogatás jutott. Kaposvár, 2007. július 31. Dr. Brebán Valéria fıigazgató 15
A monitoring eredménymutatói 2005. és ben Megnevezés 2005. év Ajánlott képzés Tanfolyamot befejezett létszám (fı) 862 455 1 fıre jutó FA támogatás (Ft/fı) 275 746 145 050 1 órára jutó tanfolyami díj (Ft/fı/óra) 285*; 299** 311*; 382** Tanfolyamot befejezettek aránya (%) 91,2 97,0 Követéskor munkában állókra jutó FA támogatás (Ft/fı) 758 923 429 635 Munkában állók aránya (%) 39,8 34,8 Megszerzett képesítést hasznosítók aránya (%) 73,7 74,7 Válaszadási arány (%) 55,3 54,9 Elfogadott képzés Tanfolyamot befejezett létszám (fı) 11 49 1 fıre jutó FA támogatás (Ft/fı) 184 260 141 633 1 órára jutó tanfolyami díj (Ft/fı/óra) 729 307 Tanfolyamot befejezettek aránya (%) 84,6 94,2 Követéskor munkában állókra jutó FA támogatás (Ft/fı) 508 110 274 084 Munkában állók aránya (%) 42,9 54,8 Megszerzett képesítést hasznosítók aránya (%) 100,0 94,1 Válaszadási arány (%) 63,6 63,3 Munkaviszonyban állók képzése Tanfolyamot befejezett létszám (fı) 113 146 1 fıre jutó FA támogatás (Ft/fı) 85 946 89 414 Tanfolyamot sikeresen befejezettek aránya (%) 94,2 96,7 Követéskor munkavisz. állókra jutó FA támogatás (Ft/fı) 100 131 93 770 Követéskor munkaviszonyban állók aránya (%) 91,2 98,6 Megszerzett képesítést hasznosítók aránya (%) 100,0 100,0 Válaszadási arány (%) 100,0 99,3 Vállalkozóvá válás Érintett létszám (fı) 97 72 1 vállalkozóra jutó FA támogatás (Ft/fı) 214 797 200 121 1 vállalkozóra jutó FA tám. a válaszadóknál (Ft/fı) 217 435 194 989 Követéskor mők. 1 vállalkozóra jutó FA tám. (Ft/fı) 234 830 204 739 Követéskor mőködı vállalkozások aránya (%) 92,6 95,2 * összes résztvevıvel számított 1 órára jutó tanfolyami díj ** az 1 órára jutó tanfolyami díj számításánál figyelmen kívül hagyásra kerültek azon személyek, akiknek a tanfolyami díja nem a munkaügyi központ képzési keretébıl lett finanszírozva 16
Megnevezés 2005. év Követéskor mőködı vállalkozásoknál 1 vállalkozóra jutó alkalmazottak száma (fı) 0,18 0,20 Válaszadási arány (%) 55,7 58,3 Bértámogatás Érintett létszám (fı) 855 566 1 fıre jutó FA támogatás (Ft/fı) 326 991 388 035 1 fıre jutó FA támogatás a válaszadóknál (Ft/fı) 342 304 388 955 Követéskor munkaviszonyban állókra jutó FA tám. (Ft/fı) 524 209 622 913 Követéskor munkaviszonyban állók aránya (%) 65,3 62,4 Válaszadási arány (%) 68,4 75,3 Közhasznú foglalkoztatás Érintett létszám (fı) 2 867 4 755 1 fıre jutó havi átlagos támogatás (Ft/fı/hó) 56 845 53 071 Nem támogatott munkaviszonyt létesítık aránya (%) 0,7 0,6 Pályakezdık munkatapasztalat szerzésének támogatása Érintett létszám (fı) 162 64 1 fıre jutó támogatás összesen (Ft/fı) 628 137 552 827 1 fıre jutó támogatás a válaszadóknál (Ft/fı) 638 096 565 075 Követéskor munkaviszonyban állókra jutó támogatás (Ft/fı) 865 110 879 006 Követéskor munkaviszonyban állók aránya (%) 73,8 64,3 Válaszadási arány (%) 87,0 87,5 Pályakezdık foglalkoztatási támogatása Érintett létszám (fı) 15 8 1 fıre jutó támogatás összesen (Ft/fı) 227 934 245 793 1 fıre jutó támogatás a választ adóknál (Ft/fı) 239 265 241 508 Követéskor munkaviszonyban állókra jutó támogatás (Ft/fı) 1 315 960 362 262 Követéskor munkaviszonyban állók aránya (%) 18,2 66,7 Válaszadási arány (%) 73,3 75,0 17