Vidék- és környezetpolitika EU szakpolitikái Környezet- és természetvédelmi politika A fenntarthatóság Fenntarthatóság története I. 1962 Rachel Carson 1972 - Római Klub, Dennis Meadows és Stockholm 1987 Brundtland jelentés 1992- Rio de Janeiro 1997 Tokió 2002 Johannesburg 2009 - Koppenhága Vázlat Fenntarthatóság fogalma Fenntarthatóság története A hét fő állomás Főbb ökológiai problémák Globális felmelegedés Ökológiai lábnyom A fenntarthatóság és a mezőgazdaság Forrás: Jámbor (2010) 1
Fenntarthatóság története I. Rachel Carson Silent Spring (1962) Egy csodálatos világ képe Hirtelen gonosz varázslat minden megváltozik Tavasz van és mégis minden néma Egy rémes történetet ír le, ami olyan elemekből áll, amelyek már valahol megtörténtek A könyv az okokat tárja fel Amit a föld több száz millió év alatt létrehozott, mi néhány száz év alatt Mi az a Római Klub? Non-profit szervezet, amely nemzetközi politikai kérdésekről folytat globális eszmecserét Alapítás éve: 1968 Székhely: Winterthur (Svájc), 2008-ig Hamburg Aktív tagok száma: 66 (max. 100) Jelentés a Római Klub számára http://www.clubofrome.org/eng/home/ http://www.ifs.du.edu/introduction/index.as px A Meadows-féle kutatás I. A fenntarthatósággal foglalkoztak Dennis Meadows és szerzőtársai is Három könyv (1972, 1992, 2002) A növekedés határai 5 paramétert vizsgáltak a világ népességét a nyersanyagkészleteket az egy főre jutó élelmiszerkészleteket az egy főre jutó ipari termelést környezet szennyezettségi fokát Fosszilis üzemanyag Mivel számoltak? A fogyasztás átlagos éves növekedése 1900-1970 között (tényleges adatok) Bázisvonal forgatókönyv -höz rendelt értékek Hatékonyság forgatókönyv -höz rendelt értékek Szén 1,7% 4%±1% 1%±0,25% 1,6% Kőolaj 6,9% 4%±1% 1%±0,25% 1,4% Földgáz 7,5% 4,7%±0,7% 1,2%±0,2% 3% A fogyasztás átlagos éves növekedése 1970-2000 között (tényleges adat) 2
1. Forgatókönyv (Meadows) 1970-es erőforráskészlettel számolva 1900-2100 között, hogyan alakul a változók helyzete? A növekedés folyamatossága az életfeltételek összeomlásához vezet (élelmiszertermelés/fő, ipari termelés/fő) a 21. század kezdetére. A 2100-ra kapott értékek jóval alacsonyabbak, mint az 1900- as induló állapot értékei. Az összeomlást a nem megújuló erőforrások kimerülése gyorsítja fel. Legyünk optimistábbak Nagyon optimista megközelítés: végtelen nem megújuló erőforrásból indul ki (pl. totális újrafelhasználás, korlátlan hozzáférés az energiához) Az összeomlást ebben az esetben a szennyezés eszkalálódása váltja ki. A modellben ez vezet a mg-i output csökkenéséhez, ami közvetlenül befolyásolja a népesség nagyságának alakulását. Ez a szabályozó hatás tk. az éhezés. Legyenek okos tudósaink akik megoldást találnak a szennyezésre új technológia lényegesen csökkenti=modellben negyedére vettük a szennyezést. Közben optimisták maradunk az erőforrásokkal kapcsolatban. A szennyezés csökkentése átmenetileg lehetőséget ad a népesség növekedésére, ami végül irreverzibilis talajpusztuláshoz vezet megint mg. output csökkenés-éhezés Még ne adjuk fel A tudósaink most az agrártermelést is felturbózzák, jól ellensúlyozva a korlátozottan rendelkezésre álló termőföld problémáját. A népesség kevesebb időt tölt az élelmiszertermeléssel, helyette az ipari termelésre fókuszál (korlátlan erőforrás), de a szennyezés kontroll ellenére ismét termőföld pusztulás következik be, a népesség fogyás beindul. 3
Dobjuk be a születésszabályozást is Átmeneti stabilizáció után ugyanaz a folyamat játszódik le, mint az előző forgatókönyv alapján: a ipari termelés robbanásszerű növekedése miatt, a szennyezés ugrásszerűen megnő, talajpusztulás, éhezés, stb. Következtetés Elég egyszerű: mindaddig, amíg a globális modell olyan speciális szabályokat követ, mint különösen az egy főre jutó ipari kibocsátás folyamatos növekedése (ami ma minden ország számára alap), addig a végső összeomlás kikerülhetetlen, függetlenül attól, hogy minden más tekintetben mennyire optimista hipotéziseket fogalmazunk meg. A modell szerint az egyetlen módja az összeomlás elkerülésének az elsődleges termelő szektor kibocsátásának a csökkentése egy olyan szintre, ami a bolygónk adottságaival összeegyeztethető. Gazdasági növekedés ipari növekedés? Kérdések Véges nem megújuló erőforrás-kínálat esetén lehetséges-e a végtelen növekedés megvalósítása? Figyelem! Meadows-ék nem jósoltak, hanem próbálták megérteni, hogy az események láncolata hova vezethet. Különböző hipotézisekkel dolgoztak, megelőző intézkedéseket fogalmaztak meg, hogy biztosítható legyen hosszú távon a kielégítő fogyasztás és várható élettartam. 4
Stabilizációs lépések a modellben Népesség 1975-ös szinten stabilizálódik (nyilván nem valósult meg) Az ipari tőke 1990 után stabilizálódik (ez sem következett be) Az ipari vállalatok nem megújuló energiafelhasználása a negyedére csökken 1975-re A gazdaságon belül a szolgáltató szektor aránya nő (OK) Az ipari vállalatok és a mg. szennyezése az 1970-es szint negyedére csökken már 1975- re A stabilizáció eredménye Ezekkel a megkötésekkel a modell az ipari és mg-i kibocsátást (/fő) az 1970-es szint háromszorosán stabilizálja, és elkerüli a szennyezés fokozódását. HA A BEAVATKOZÁS IDŐBEN TÖRTÉNT! Ha az előző modell beavatkozási pontját 2000-től indítjuk Csupán átmeneti stabilizáció érhető el. A Meadows-féle kutatás II. Elértük a túllövés állapotát Termelő-fogyasztó tevékenységek sürgős csökkentése A boldogság nem egyenlő a fogyasztással Hatékony társadalmi cselekvés és szemléletváltás szükséges Pesszimista jövőkép 5
Mit tehet egy átlagember a fenntarthatóságért? (Meadows-ék szerint) Vegyünk energiatakarékos autót Gyűjtsük szelektíven a hulladékot Politikai választásokon szavazzunk tájékozottan Éljünk mértéktartóan Maximum két gyermeket vállaljunk Segítsünk egy családnak a szegénységből kikerülni Műveljünk meg egy darabka földet OLAJCSÚCS elmélet Marion King Hubbert geofizikus által 1956-ban megalkotott olajcsúcs más néven olajhozam-csúcs elmélet szerint globális szinten a kőolaj kitermelés harang alakú görbét vesz fel az időintervallum és a kitermelhető mennyiség viszonylatában. Az olajcsúcs vonatkozhat egy meghatározott terület, illetve kiterjesztve a Föld teljes olajkitermelésére. Hubbert Egyesült Államok olajkitermelésének csúcsát 1965-1970 közé tette. A tényleges csúcs 1971-ben következett be. Alapvetően igazolódni látszik a Föld egészének olajkitermelési csúcsára vonatkozó előrejelzése is, miszerint a globális olajkitermelési csúcs bekövetkeztét a XXI. század első évtizedére prognosztizálta (egészen pontosan 2015-re). Kritikusok: van más készlet is, új technológiák is kitolják ezt a csúcsot, illetve leginkább a geopolitikai tényezők határozzák meg a rendelkezésre álló kőolaj tartalékok nagyságát. (Molnár A.: Peak Oil és a jövő kőolaj konfliktusai, Kül-Világ IX. évf. 2012/1-2) Stagnáló termelés mellett a Mi az a BTU? fogyasztás. BTU elvileg már nem létező mértékegység British Thermal Unit (Brit termikus egység, 1 Btu = 1055,0559 J): az energia mértékegysége 1 BTU nem sok kb. egy gyufafej elégésével keletkező hőnek felel meg. 1 quadrillion BTU (10 15 )= 45 millió tonna szén, vagy 170 millió hordó kőolaj, stb. energiájának megfelelő hőmennyiség 6
A pesszimista prognózis a 2000-es évek első évtizedeitől kezdve az energiaszolgáltatás kimaradásait, majd 2025 tájékára az ipari társadalom végét valószínűsíti. Ez a szemlélet sem új erőforrások bevonásában, sem megújuló energiák hasznosításában, sem a tudomány fejlődésében nem lát lehetőséget az energiakatasztrófa bekövetkeztének megakadályozásában. A német Bundsanstalt für Geowissenschaften und Rohstoffe által 2004-ben készített, az ásványi anyagok várható élettartamáról készített előrejelzés Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Munkacsoport Fenntarthatóság története II. 1972 Stockholm (ENSZ konferencia) Döntéshozatalnál környezeti szempontok Hosszú távú környezetvédelmi gondolkodás Összehangolt környezetpolitika Erőforrás-gazdálkodás újragondolása Keletkezés helyén kezeljük a szennyezést Szennyezés okozója fizessen büntetést (Polluter Pays Principle) Fenntarthatóság története III. 1984 Brundtland Bizottság 1987-re jelentés Elnök: Gro Harlem Brundtland Hosszú távú FF stratégiák Nemzetek közötti összefogás Kölcsönösen előnyös megoldások 7
Összhang vagy ellentmondás? Ökológia Gazdaság Társadalom Brutland jelentés A jelen és a jövő generációk szükségleteinek a kielégítéséről, vagyis a jelen és a jövő generációk jólétéről beszél, ami a felhalmozott tőke nagyságától és attól is függ, hogy mekkora az ellátandó népesség száma. Amennyiben feltételezzük, hogy a természeti tőke nagysága nem csökken az időben (szigorú fenntarthatóság), a jólét akkor is csökkenhet, ha a népességszám nő. A népességszám-növekedést ellensúlyozhatja a technológiai haladás, ami elősegítheti, hogy egységnyi természeti tőke nagyobb jólétet eredményezzen. Kuznetz-görbe (1971) A Világbank 1992-ben megjelent kötete (World Development Report) bemutatja, hogy a gazdasági növekedés bizonyos szintjén a növekedés és a környezetszennyezés elválik egymástól. Tízezer dollár egy főre jutó GDP felett olyan környezeti mutatók, mint például a kén-dioxid-kibocsátás, a tisztítatlan szennyvíz mennyisége, a levegő ólom- és más nehézfém-tartalma stb. egyértelműen javulnak. Valaki rajzoljon nekünk egy Kuznetzgörbét! https://videotorium.hu/hu/recordings/detail s/2420,termeszetvedelem_a_globalis_go ndok_szoritasaban 8
Fenntarthatóság története IV. 1992 Rio de Janeiro (Föld-csúcs) Nyilatkozat ez ma is alapdokumentum Éghajlatváltozási Keretegyezmény Agenda 21 konkrét keretprogramok Globális Környezeti Alap pénzügyi háttér FF Bizottságok országonként Biológiai Sokféleség Egyezmény Erdőkre vonatkozó elvek nyilatkozata Fenntarthatóság története V. 1997 Kiotó 1990-hez képest 2012-ig 5,2% üvegházhatású gáz emisszió csökkentés USA máig, Oroszország 2004-ig nem írta alá Elindul a kvótakereskedelem Greenpeace Kioto Light Fenntarthatóság története VI. 2002 Johannesburg Kevés konkrétum 1992 óta 2015-ig - 50%, aki nem jut ivóvízhez 2020-ig ne legyen vegyi szennyezés Megújuló energia kell, de nincs konkrét szám Szegénység megfékezése 2010-ig szinten tartani a biodiverzitást 2015-ig újratelepíteni a túlhalászott vizeket Oktatásban FF bevezetése Fenntarthatóság története VII. 2009 Koppenhágai klímakonferencia Egyértelmű kudarc a végeredmény 2 hét, közel 200 ország, 100 magas rangú állami vezető Összes megállapodás egy 3 oldalas dokumentum Egy közös pont: globális felmelegedés nem haladhatja meg a +2 C-t Semmi határidő vagy kötelezettségvállalás 9
Főbb fenntarthatósági problémák a világon Élelmezési problémák Szegénységi problémák Oktatás Esélyegyenlőségi problémák Egészségügyi problémák Ökológiai problémák Millennium fejlesztési célok - ENSZ 2000-ben 189 ENSZ-tagállam kötelezte el magát amellett, hogy 2015-ig Véget vetnek a súlyos szegénységnek és éhínségnek Megvalósítják a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatást Előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget és segítik a nők felemelkedését Csökkentik a gyermekhalandóságot Javítják az anyai egészségügyet Küzdenek a HIV/AIDS, a malária és más betegségek ellen Biztosítják a környezeti fenntarthatóságot A fejlesztés érdekében globális partnerséget építenek ki Népesség és földterület nagyság http://www.origo.hu/idojaras/20131121- klimakonferencia-varso-cop19- klimavaltozas-uveghazgaz-ensz-miert-tartismet-a-csod-fele-a-nagy.html http://444.hu/2013/10/31/szimulalt-terkepen-figyelheto-hogy-valtozik-a-foldnepessege/ 7 6.5 6 5.5 5 4.5 4 3.5 3 1962 1967 1972 1977 1982 1987 1992 1997 2002 2007 Mezőgazdasági földterület (milliárd ha) Népesség (milliárd fő) Forrás: Jámbor, FAO (2010) alapján 10
Néhány konkrét adat Kb. 3 milliárd ember él kevesebb, mint napi 2,5 USD-ből A népesség legszegényebb 40%-a a globális jövedelem 5%-a felett rendelkezik (a leggazdagabb 20% pedig a 75%-a felett) Kb. 1 milliárd ember még mindig analfabéta A fejlődő országokban a gyerekek kb. 28%a alultáplált Globális felmelegedés A felszín közeli levegő és az óceánok átlagos hőmérsékletének emelkedése Átlaghőmérséklet 1905 és 2005 között 0,74 ± 0,18 C-kal nőtt meg Fő okok: üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése Vita: vajon az emberi tevékenység ezt mennyiben befolyásolja? http://www.globalissues.org/article/26/poverty-facts-and-stats#src1 Forrás: Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC, http://www.ipcc.ch/ A globális felmelegedés következményei Tengerszint emelkedése Csapadék mennyisége és térbeli eloszlása változik Gleccserek felolvadnak Szélsőséges időjárási körülmények gyakoribbá válnak Biodiverzitás csökken Az ökológiai lábnyom fogalma Kifejezi, hogy mekkora földterületre van szüksége egy embernek, hogy biztosítva legyenek az általa felhasznált nyersanyagok forrásai, illetve a keletkezett hulladékok nyelői. http://myfootprint.org/en/ take_action/reduce_your _footprint/ 11
Emberiség ökológiai lábnyoma EFP térkép Forrás: WWF Living Planet Report 2008 Forrás: Csutora Mária (szerk) Az ökológiai lábnyom ökonómiája, Bp., 2011 (46-66. diák)..elszámolási keretrendszer, amely bemutatja, hogy az ökoszisztéma termékeiből és szolgáltatásaiból mekkora részt képvisel a humán célú felhasználás, és ennek meghatározásához a termékek és szolgáltatások előállításhoz szükséges bioproduktív területek (szárazföld és tenger) nagyságát használja fel mutatóként. (Ewing et al., 2010, p. 1.) A humánerőforrás-felhasználások valamint a hulladéktermelések jelentős része megragadható, kifejezhető azon földterület nagyságával, amely elégséges ahhoz, hogy folyamatosan és hosszú távon biztosítsa ezeket az ökológiai szolgáltatásokat. Az ökológiai lábnyom segítségével a globális ökoszisztéma által nyújtott ökológiai szolgáltatások egy részét egyetlen közös mértékegységben tudjuk kifejezni, amely mennyiségileg jellemzi a Föld produktív területeiből emberiség által kisajátított részt. Nem tartalmaz ugyanakkor a terület minőségi romlásával kapcsolatos jellemzőket (Mózner et al., 2012). 12
Földhasználati típusok EFP A rendelkezésre álló bioproduktív területek nagyságát (szárazföld és tenger együtt) biokapacitásnak nevezzük, ez jelképezi azt a területet, amely maximálisan rendelkezésre áll arra a célra, hogy a termékek, szolgáltatások iránti igényünket megtermeljük. 11,2 (12,6) milliárd ha. 1,7 gha/fő világátlag szántóföldek: a termesztett mezőgazdasági növények előállítására szolgáló területek, legelők: a legeltető állattartás céljából felhasznált földterületek, halászterületek: a halászati célra felhasznált tengeri területek, erdőterületek: erdővel borított területek, beépített területek: az ipari, közlekedési vagy lakóházak céljára szolgáló, infrastruktúrával fedett, beépített területek, karbonelnyelő területek: a kibocsátott szén-dioxid elnyeléséhez elméletileg szükséges erdőterületek nagysága. De! Nem a ténylegesen igénybe vett (felhasznált) területtel, hanem az ún. globális hektárral számolunk. Globális hozamok alapján kalkulált hipotetikus földterület. Összehasonlítás lehetséges, de nem tudjuk figyelembe venni az egyes országok által igénybe vett terület tényleges nagyságát. ÖL számítás EFp= P/Yn * YF*EQF Efp: ökológiai lábnyom globális hektárban P: Elsődleges termék mennyisége. CO2 esetében összes kibocsátott szén-dioxid (tonna). Yn: Egy hektárra eső hozam YF: Hozamfaktor (nemzeti hozam/világátlag hozam) Földterület termelékenységi ekvivalencia faktor 13
Az ökológiai lábnyom 2010-ben publikált adatbázisa mintegy 160 növénytermesztési terméket tartalmaz. Az ezekre vonatkozó összes termelést (tonnában, P) osztja el az egy hektárra eső hozammal (YN). Az YF (hozam faktor) a nemzeti hozam és a világátlaghozam aránya. Az ökológiai lábnyom számításához ugyanis a ténylegesen megtermelt nemzeti terménymennyiséget az átlagos világhozammal osztjuk le, ezt a korrekciót szolgálja az YF tényező. Az így kapott értéket egy a különböző földtípusok egymáshoz viszonyított termékenységét kifejező EQF értékkel szorozva kapjuk a globális hektárt, amely az ökológiai lábnyom mértékegysége. A másodlagos termékek ökológiai lábnyomát az elsődleges termékekéből vezetjük le oly módon, hogy az elsődleges termékek ökológiai lábnyomát megszorozzuk egy konverziós tényezővel, amely megmutatja, hogy egységnyi másodlagos termék (pl. marhahús) előállítása mennyi elsődleges termék (pl. széna, táp, szalma stb.) felhasználását feltételezi. 14
Magyarország ökológiai lábnyoma 2008- ban 3,59 gha volt. Ennek döntö részét adja 1,63gha-val a karbonlábnyom és 1,29 gha-val az élelmiszerlábnyom. A fogyasztás ökológiai lábnyoma kb 0,9 gha-val haladja meg az ország biokapacitását, és kb. 2 Földre lenne szükség ahhoz, ha mindenki ugyanúgy akarna élni, ahogy mi Magyarországon. Biokapacitás és ökológiai lábnyom Magyarország Földterület típusok ökológiai lábnyoma Magyarországon Az ökológiai lábnyom legnagyobb részét Magyaroszágon a többi iparosodott országgal egyetemben a fosszilis energiahordozók felhasználásából származó szén- dioxid-kibocsátás karbonlábnyoma adja. Főként ennek tudható be, hogy az ország ökológiai lábnyoma meghaladja a biokapacitás mértékét. 15
A második legnagyobb területfoglaló a növénytermesztés, ami érthető, hisz az ország területének legnagyobb részén mezőgazdasági hasznosítású földek terülnek el. Az erdőhasználat ökológiai lábnyoma ugyan jelentős, azonban nem haladja meg a biokapacitás mértékét, vagyis az ökológiai lábnyom leegyszerűsített mutatója nem indukál fenntarthatatlan mértékű erdőhasználatot. Az ökológiai lábnyom módszer kritikái 1. Míg az elsődleges termékek előállítói esetében minden esetben megtörténik az átszámítás globális hektárra, addig a másodlagos termékek átszámításánál a regionális konverziós tényezőket alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy az elsődleges termelőknél pl. mezőgazdasági termelőknél történő esetleges hatékonyságnövelés nem csökkenti az adott ország ökológiai lábnyomát, addig a másodlagos termelőké pl. pékeké igen. A kétféle típusú termék eltérő kezelése módszertani következetlenséget sejtet. 2. Hipotetikus földterülettel számol, amelyet laikusok könnyen összetéveszthetnek a valóságos földhasználattal. Pl. a karbonlábnyom azt a feltételezett erdőterületet mutatja, amely alkalmas lenne a kibocsátott szén-dioxid megkötésére. Ez a hipotetikus földterület meghaladhatja a Föld teljes hasznosítható területét, míg a valóságos földhasználat esetében erre természetesen nincs mód. A túllövés napja az a nap, amelyen a globális ökológiai lábnyom a Föld biokapacitását meghaladja, ezen a számításon alapul. Egyes kritikusok ezért azt ajánlják, hogy a nemzet határain belülre korlátozódó ökológiailábnyom- számítások esetén inkább építsünk a tényleges, mint a globális hipotetikus) hektárra, mint 3. Az erősen intenzív mezőgazdasági termelés ökológiai lábnyoma indokolatlanul kisebb, mint az extenzív és biogazdaságé, minthogy a mutató az előbbi esetében nem veszi figyelembe a talajok túlhasználatát, a talajok és talajvizek minőségére gyakorolt negatív hatásokat. 16
4. Ökológiai szempontból problémás a biokapacitás módjának kiszámítása, hisz az intenzívebb termelés nagyobb biokapacitást eredményez, miközben ökológiai szempontból a monokultúrák kevésbé értékes területek. Közgazdasági szempontból azonban ez nem feltétlenül problémás, hisz a technológia valóban kitágította az eltartó képesség határait. A biokapacitás megnevezés azonban valóban nem szerencsés. Az ökológia lábnyom a karbonelnyelő kapacitást nézi, tehát nem foglalkozik az összes üvegházgázzal, csak a széndioxiddal, hiszen pl. a freonok elnyeletése erdőtelepítéssel nem lehetséges. Fenntarthatósági indikátor? Az ökológiai lábnyom mutatót eredetileg nemzetek szintjére dolgozták ki, később sor került az egyéni ökológiai lábnyom kalkulátorok kidolgozására is (pl. a GFN, a redefining progress vagy a Best Foot Forward lábnyomai). Jóval később indult meg a mutatószám alkalmazása szubnacionális vagy regionális szinten (van városi szintű is). A legproblémásabbnak az ökológiai lábnyom vállalati szintű mérése bizonyult. NEM egészen Van viszont pl.: ISEW, HDI, ESI, GPI a fenntarthatóságnak három pillére van! Ökológiai lábnyom: a fogyasztás hipotetikus terület-felhasználását ragadja csak meg. Még is ez a legismertebb karbon lábnyom 17
Milyen előnyei vannak? Figyelem felhívás fogyasztás környezeti hatásaira felhívta a figyelmet ez mit jelent? Nem csak a termelés, hanem a túlzott fogyasztás is felelős a természeti környezet eltűnésért sőt Az első olyan indikátor, amely a külkereskedelem hatásait is figyelembe vette. Milyen hatás lehet ez? Közérthető, laikusok számára is érthető következményeket mutat be. Módszertana elérhető bár fizetni kell érte. Back to EF Közel sem tökéletes mutató, de hát a GDP sem az (Jóléti mutatószámnak értelmezzük, pedig inkább pénzforgalmi indikátor) És akkor néhány kíváncsi kérdés: Hogyan változik a GDP, ha a háztartási munkát mondjuk bejárónőre bízzuk? A természet rombolása meglátszik-e a GDPn? És a természet helyreállítása? Milyen hatása van a nagy hidegnek a GDP- További kérdések: Az EU sikeresen csökkentette 10 év alatt az üvegház hatású gázok kibocsátását, méghozzá kb 10%-al hogyan? 18
HDI: (= HUMAN DEVELOPMENT INDEX, azaz emberi fejlődési index). ENSZ hozta létre a 70-es években. Évente publikálják. Három fő komponensből áll: a nemzeti jövedelemből, az élet hosszúságára utaló indexből, és a tudás mérőszámából. Hibái: Nem veszi figyelembe a természeti erőforrások elfogyasztását; Minden országban egyenlő súllyal számítanak a különböző tényezők ami viszont nem feltétlenül igaz. Az egy főre jutó GDP mellett tartalmazza az írástudatlanságot, a gyermekhalandóságot, a várható élettartamot. Forrás: Besenyei M., 2012 Ökológiai lábnyom és HDI összefüggés Erős korreláció van az ökológiai lábnyom és a HDI között. Megállapítható, hogy az ökológiai lábnyom csak úgy csökken, ha csökken a jólét is. A közepes jövedelmű országok közel állnak a fenntarthatósághoz. A teljes ökológiai lábnyomuk csak 0,1 tizeddel nagyobb mint a globálisan szükséges, nincs ökológiai deficitjük (+0,18). Ugyanakkor a jólétük nem éri el a gazdag országokét. Jól látható, hogy a magas és az alacsony jövedelmű országok fenntarthatatlanok. A magas jövedelmű országok esetében óriási az ökológia lábnyom (6,4 gha/fő), az ökológiai deficit (-3,12), ami ugyanakkor magas jóléttel (0,91) párosul. A teljes ökológiai deficit 90%-ért a magas jövedelmű országok a felelősek. Az alacsony jövedelmű országokban alacsony az ökológiai lábnyom (0,8), a jólét (0,59), ugyanakkor a magas népesség miatt kicsi a területük egy főre jutó biokapacitása (0,7) es ezért ökológiai szempontból mar éppen fenntarthatatlannak (-0,09) tekinthetők. [Tóth I. János: Az eltartóképesség társadalomfilozófiai vonatkozási, Fejlõdés és környezeti felelősség környezetetikai konferencia, Szeged, 2008.] 19
HDI alakulása OECD tagállamok Kelet- és Közép Európai államok, FÁK Közép- és DélAmerika, Karib térség Kelet-Ázsia Arab államok Dél-Ázsia Fekete (Szubszaharai) Afrika GPI (1995) Genuine Progress Indicator =Valódi fejlődés indikátor HDI hiányosságainak kiküszöbölése volt a cél. A HDI-nél több tényezőt mér + súlyozott tényezők. GDP-ből kivonja a természeti erőforrások kiaknázásának, a környezetszennyezésnek, honvédelemnek, a családok és a társadalmi háló felbomlásának becsült költségeit, + hozzáadják az önkéntes és a házimunka hozzávetőleges értékét, az így nyert indexet még több faktorral korrigálják. Minél szélesebb a tulajdonosi réteg, minél kisebbek az elosztási különbségek, minél kevésbé támaszkodik a gazdaság külföldi hitelekre, minél hosszabb a fogyasztási cikkek élettartama, minél több az emberek szabadideje, annál több pontot adnak hozzá. Fenntarthatósági indikátorok ISEW: Index of Sustainable Economic Welfare (fenntartható gazdasági jólét indexe) Értéke az átlagos fogyasztáson, az eloszlási egyenlőtlenségeken, a természeti környezetben okozott károk költségein (hosszú távú környezeti károsodás figyelembe vétele: pl. globális felmelegedés, ózon koncentráció csökkenés, stb.) alapul. Gyenge pontja ugyanakkor, hogy nehezen kalkulálható az adatok hiánya miatt pl. közepesen vagy alacsonyan fejlett országok esetében. 19 mutatót használ a GDP módosítására. 20
Hogy jön ide a mezőgazdaság? Természettől leginkább függő szektor Élelmiszer-termelés forrása Tájkép fenntartója Talaj-, víz- és levegőminőségért felelős Élővilág természetes mechanizmusaihoz hozzájárul Vidéki térség szociális életét szervezi Milyen a fenntartható mezőgazdaság? Társadalmilag egyenlő Környezetileg érzékeny Gazdaságilag életképes A fenntartható mezőgazdasággal szembeni elvárások Értékes beltartalmú, szermaradvány mentes, egészséges és biztonságos élelmiszerek A meg nem újítható nyersanyagok és energia takarékos felhasználása A talajt, vizeket, levegőt érintő környezetterhelés csökkentése, vízbázisaink és a termőföld megőrzése A kultúrtáj ápolása és a biodiverzitás fenntartása A vidék kulturális és agrikulturális értékeinek megőrzése Munkalehetőség és elfogadható jövedelem biztosítása a lehető legtöbb ember számára 21
Ajánlott irodalom Ángyán József (2001): Az európai agrármodell, a magyar útkeresés és környezetgazdálkodás. Agroinform, Budapest Meadows, Donella Meadows, Dennis Rangers, Jorgen (2005): A növekedés határai harminc év után. Kossuth Kiadó, Budapest UN Millenium Development Goals WWF Living Planet Report 2008 Környezetpolitika Források: Bándi Gyula: Környezetjog, Osiris Kiadó, Bp, 2004, 2008. Láng István: Környezet és fenntartható fejlődés, 2002 MTE Győri Róbert: Vadvízországtól fokgazdálkodásig, Korall 2000/1. 20-26.o) Mit nevezünk környezetnek? Próbáljunk adni néhány lehetséges meghatározást! - Miért kell ismerni a fogalmakat? - Azért mert ahhoz pl. hogy meg tudjuk határozni történt-e környezetkárosítás, ismernünk kell a környezet a fogalmát. 22
Luganói Egyezmény 1993, Európa Tanács Ezenkívül: ami nálunk környezetkárosítás, az vajon más országban is annak számít? Nemzetközi megállapodás a környezetkárosítással, a környezeti károkkal kapcsolatos jogi szankcionálás kérdéseiről, a kapcsolatos polgári felelősségről. A nemzetközi megállapodások és a magyar jog Kihirdetés = magyar jogszabályban átveszik, ilyenkor állampolgár számára is jogot és kötelezettséget állapíthat meg. Közzététel = csak publikálják, állampolgár számára jogot és kötelezettséget nem állapíthat meg. Mi a környezet? A környezet magában foglalja a természetes erőforrásokat, (legyenek azok élők, vagy élettelenek, mint amilyen a levegő, víz, talaj, a flóra, a fauna és mindezek közötti kölcsönhatások); ugyancsak ide tartoznak mindazok a vagyontárgyak, amelyek a kulturális örökség részét alkotják; illetve a tájkép meghatározó jellemzői. 23
A környezetvédelem (1995. LIII. törvény)... olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása A környezetvédelem jogi szabályozásának története I. Sokáig a természet csak legyőzendő valaminek számított. Környezet-, illetve természetvédelmi szabályok nem léteztek. II. Ipari forradalmak változást hoztak. 1700-as évek London: már kimutatják a kéményseprő foglalkozás és a hererák közti összefüggést. Volt hogy rendeletben tiltották meg a barnaszénnel való tüzelést Föld Napja a társadalmi mozgalom A környezetvédelminek mondott szabályoknak számos előzménye megtalálható, amelyek igazolják, hogy az ember egyre határozottabb befolyást gyakorol környezetére, és a különböző korokban egyaránt szükséges volt a káros környezeti hatások elleni fellépés. XX. század hatvanas évek,amerikai Egyesült Államok: 1970. április 22-én tartották meg az az első Föld Napja rendezvényt. 24
Miért az USA? Egyre erőteljesebb szabályozás a XX. század közepe táján jelenik meg, amikor a környezeti ártalmak sokasodása azt kikényszerítette Korszakos jelentőségű környezeti változások igen rövid idő leforgása alatt Fontos megállapítás Dustbowl? - sivatagosodó területet jelent Hatalmas szárazság a középnyugati és déli síkságon. fekete hóviharok (porviharok). Az emberi fejlődésnek és e fejlődés erősödő, gazdasági-technikai vetületének szinte kikerülhetetlen velejárójaként, nemkívánatos melléktermékeként jelent meg a környezeti értékek károsítása, szennyezése, veszélyeztetése. 25
UNESCO Ember és Bioszféra programja. Nemzetközi együttműködési programot fogadtak el többéves előkészítő munka után. Alapvetően azt vizsgálták, hogy az egyes éghajlati övezetek - mint pl. a trópusi erdők, mérséklet égövi erdők, szavannák és füves területek, hegyi ökoszisztémák, illetve tavak folyók, tengerparti övezetek, szigetek - élővilága, és az emberi tevékenység között milyen kölcsönhatások alakulnak ki (1970. október) Szűk negyven-ötven éve beszélhetünk a környezet érdekeit figyelembe vevő jogi szabályozásról. Nemzetközi téren az ENSZ 1972-es (június 5. azóta a Környezetvédelmi Világnap) stockholmi környezetvédelmi világkonferenciája számítható fordulópontnak. A részes országokban már létezett valamilyen környezetvédelmi szabályozás, de a komplexitás igénye nélkül. A nemzetközi környezetjog alapelvei 1 (Stockholm, 1972) A Stockholmi Konferencia eredménye a következő dokumentumok és intézkedések megszületése, elfogadása volt: Nyilatkozatot az emberi környezetről Nyilatkozatot az irányelvekről Akcióprogram-javaslatok. A nemzetközi együttműködés elvei az államok szuverén joga hasznosítani természeti erőforrásaikat, de ezzel nem okozhatnak kárt más állam területén támogatni kell a fejlődő országokat államok közti együttműködés a fejlett országok előírásai nem alkalmazhatók automatikusan a fejlődőkre A nemzeti szabályozásra (is) vonatkozó nemzetközi elvek az egészséges, és emberhez méltó környezethez mindenkinek joga van az erőforrások ésszerű felhasználása érdekében a környezetvédelem szempontjait integrálni kell a fejlesztési döntésekbe tervszerűség a környezetvédelem oktatása és kutatása, támogatása. 26
Határozat született egy új ENSZ szakosított szervezet, az Egyesült Nemzetek Környezeti Programja (United Nations Environmental Programme - UNEP) felállításáról. Az új szervezet Titkárságának székhelyéül Kenya fővárosát, Nairobit választották. A Konferencia elsősorban a természeti és az épített környezet (levegő, víz, talaj, élővilág, táj, települések) problémáira koncentrált. Természetesen az emberiség egyéb súlyos gondjai is szóba kerültek, mint például a gazdasági és technológiai szakadék a fejlődő és a fejlett országok között, a globális nukleáris katasztrófa lehetősége, a fegyverkezés és a helyi háborúk környezeti hatásai. A konferenciára jellemző még az end-of-pipe megközelítés. (Kezdetben ugyanis a környezetvédelem jogi szabályozását a szektoriális megközelítés jellemezte, inkább az orvoslást, mint a megelőzést szolgáló eszközökkel (pl. hulladék kezelése, lerakása, égetése, ahelyett, hogy a hasznosítást preferálja) A Konferencia nagy hatással volt a környezetvédelmi politikák kialakulására nemzeti szinten. A tanácskozás nyomán létrehozták az állami környezetvédelmi szervezeteket - hivatalok, minisztériumok alakultak. Magyarországon 1977-ben alapították meg az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt mint illetékes főhatóságot 27
Stockholm után tíz évvel egyre jobban érlelődött az a felismerés, hogy a környezetvédelmi problémákat önmagukban véve nem lehet megoldani, hanem együtt kell szemlélni őket a gazdasági szektorok tevékenységével. Más szavakkal: a környezetpolitikát és a gazdaságpolitikát integrálni kell. Kezdett kialakulni egy új koncepció, amelyet fenntartható fejlődésnek neveztek el. A környezet és a fejlődés (angolul: environment and development) fogalma fokozatosan összekapcsolódott 1984-ben az ENSZ közgyűlés határozatára megalakult a Környezet és Fejlődés Világbizottsága. A Világbizottság négy évig működött, és 1987-ben fogadta el a Közös jövőnk (Our Common Future) című jelentést, mely 27 nyelven, több millió példányban jelent meg. A Világbizottság fő feladata az volt, hogy vázolja fel az ezredforduló és az azt követő időszak várható tendenciáit, és tegyen ajánlásokat az új kihívásokra adandó új válaszokra. Ezzel egyúttal megalapozta egy következő ENSZ világkonferencia alapvető koncepcionális tételeit. A Brundtland-jelentés fő üzenete a fenntartható fejlődés szükségességének felerősítése volt. 28
Az ENSZ közgyűlés 1989-ben úgy döntött, hogy 1992-re konferenciát szerveznek Rio de Janeiróba, hivatalos nevén az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciáját. Ekkorra már a környezetvédelem mellett a gazdasági szektor szerepe is előtérbe került, természetesen abban az értelemben, hogy miként egyeztethető össze a gazdasági érdek a környezeti érdekkel. A Riói Konferencia (1992) főbb dokumentumai A Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről összesen 27 alapelvet tartalmazott. Feladatok a 21. századra (AGENDA-21) című dokumentum, amely több száz oldalas ajánlás-gyűjtemény 40 fejezetben összefoglalva. Ezek az ajánlások jogilag nem kötelezőek. Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról - e dokumentum lényegében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célozta meg, s jogilag kötelező azokra az államokra nézve, amelyek aláírták. Egyezmény a Biológiai Sokféleségről - a biodiverzitás egyezmény a teljes élővilág védelmét szorgalmazza és jogilag kötelező. Elvek az Erdőkről - e dokumentum eredetileg nemzetközi egyezménynek indult, de csak irányelv-dokumentum lett belőle. Jogilag nem kötelező. 29
Nagy elhatározás született Rióban: a fejlett országok vállalták, hogy a bruttó nemzeti össztermékük 0,7 százalékát a fejlődőknek adják környezetkímélő technológiák bevezetésére. A fenntartható fejlődés fogalma Rióban bekerült az összes dokumentumba. Úgy tűnt, hogy sikerült a világot egy új fejlődési pályára helyezni. A nemzetközi környezetjog alapelvei 2 (Rio de Janeiro, 1992) A nemzetközi együttműködés elvei a globális összetartozás (közös, de megosztott felelősség) fokozott figyelem a szegényebb és egyben a környezeti hatásoknak leginkább kiszolgáltatott országok szükségleteinek A nemzeti szabályozásra (is) vonatkozó nemzetközi elvek a fenntartható fejlődés jegyében a jövő generációk szükségleteit is biztosítani kell hatásvizsgálat a szennyező fizet a környezeti adottságok és környezetvédelmi szabályok összhangja a magánszemélyek részére részvételi és információs jogok Kioto 1997-ben az ENSZ közgyűlés rendkívüli ülésén áttekintették a Rio után eltelt öt év tapasztalatait, és sajnálattal állapították meg, hogy a riói elhatározásokból kevés valósult meg. A kudarc okai -továbbra sem működik a környezetvédelem integrációjának elve; -a világ sokkal több erőforrást használ fel, mint a mit az ökoszisztéma elviselne; -a pénzügy, kereskedelem, beruházás és technológia terén hiányoznak az összefüggő politikák és a hosszútávú szemlélet; -kevés a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi forrás. 30
Ezért az ENSZ úgy döntött, hogy néhány év múlva újabb világkonferenciát hív össze. A helyszín Dél-Afrika, Johannesburg, az időpont 2002. augusztus 26-tól szeptember 4-ig. A rendezvény címe ENSZ Világtalálkozó a Fenntartható Fejlődésről volt. A Johannesburgi Konferencia dokumentumai Johannesburgi Nyilatkozat a fenntartható fejlődésről 32 pontot tartalmaz. Végrehajtási Terv, amely 153 pontból áll Új elemek A konferencia nem volt kudarc, de átütő új sikert sem hozott. Tény, hogy a riói nagy vállalások jelentős része nem teljesült. Ezért újabb ígéretek helyett a Konferencia visszatért a riói elvekhez és kötelezettségvállalásokhoz. A dokumentumok megerősítették a korábbi elveket és a régebbi vállalások teljesítését szorgalmazták. 2015-ig felére kell csökkenteni azok számát, akik ma még nem jutnak egészséges ivóvízhez, illetve azok számát, akiknek a napi jövedelme nem éri el az 1 US dollárt. Nagyobb hangsúly esett a környezet-egészségügy kérdéskörére is 31
Johannesburg nagy újdonsága, hogy megjelent a fenntartható fejlődés szociális dimenziója, vagyis a környezetpolitika és a szociálpolitika integrálódása. A fenntartható fejlődésnek tehát három tartópillére, más szavakkal három dimenziója van: a környezeti, a gazdasági és a szociális tényező, melyek összefonódva és egymást kiegészítve jelennek meg. 2009: Klímacsúcs teljes kudarccal Koppenhágában 2010: Klímacsúcs Cancúnban http://cimkezes.origo.hu/cimkek/cancuni- klimakonferencia- 2010/index.html?tag=canc%FAni+kl%ED makonferencia+2010 A környezetet érő hatások jellemzői Együtthatás: Az ember környezeti befolyása kezdetektől fogva megfigyelhető, de szemben az egykor elszigetelt, csak az egyes környezeti összetevőket, elemeket érintő hatásmechanizmussal, a mai emberi beavatkozás szinte teljességgel áthatja a környezet természetes és mesterséges összetevői. Térbeli korlátlanság: A káros, veszélyes környezeti hatások térben is szinte korlátlanul terjednek, területi határokat nem ismerve. A környezet válságjelenségei így előbb regionálissá, majd globálissá válnak, sőt túlléphetnek a Föld határain. 32
Időbeli elhúzódás: Tovább erősíti a veszélyhelyzeteket és nehézzé teszi az azokkal szembeni fellépés vagy azok kivédésének, megelőzésének, a káros következmények enyhítésének esélyeit. Nehéz prognosztizálhatóság: A keletkező hatásmechanizmusok eredményét nem lehet előre látni, legalábbis kevéssé lehet felmérni. Emberi tényező: hanyagság, mulasztás, vagy akár szándékos magatartás révén előidézett veszélyhelyzetek, káresemények lehetősége is nő. Nemzetközi környezetvédelmi jog Balesetek: Ki nem számítható következmények potenciális környezeti veszélye. Emberi értékek, érdekek rangsora: Hol jelennek meg a környezeti értékek? Milyen környezeti problémákkal szembesülünk napjainkban? Erőforrások kihasználása? Levegő és vízminőség? Biodiverzitás? Éghajlat? Emberi egészség? 33
Miért nehéz megoldást találni? 1. A helyi lokális- szennyezésnek lehet globális, de legalábbis regionálisan kiterjedt hatása 2. Ki képes, vagy akar áldozni a környezetvédelemért? - gazdagabb országokra jellemző, hogy a társadalmi igénnyé válik a jó környezet általában a környezeti problémák felismerése után. Szegényebb államok a gazdasági fejlődés érdekében feláldozzák inkább a környezetet. 3. Sok esetben csak utókezelést alkalmazunk jogszabályinkkal a probléma felmerülését követi a szabályozás. A környezetjog elvei Tágabb értelemben Az egész környezetvédelem legáltalánosabb keretei. Pl.: 1973: Az Európai Közösség Tanácsa elfogadja az első környezeti akcióprogramot. Az első akcióprogram 1976-ig tartott, a célokat és alapelveket fogalmazta meg. Alapelvek az első akcióprogramban - megelőzés A szennyezés, illetve a környezeti ártalmak forrásánál kell fellépni, és lehetőleg a szennyezés megakadályozását kell elérni End of pipe = csővégi szemlélet 34
Elővigyázatosság A természeti erőforrások ésszerű hasznosítására kell törekedni, kerülni kell az olyan felhasználásokat, amik az ökológiai egyensúlyt jelentősen károsítják, olyan technológiákat kell alkalmazni, amely a környezetet nem károsítja Szennyező fizet A környezeti ártalmak megakadályozásának és megszüntetésének költségeit főszabályként a szennyezőnek kell viselnie. Partnerség A környezetvédelem mindenki ügye, mindenkinek tisztában kell lenni annak fontosságával Együttműködés Közösség és tagállamok hallassák a hangjukat a környezeti problémákkal foglalkozó nemzetközi szervezetekben, és közösen kialakított álláspontjuk alapján kezdeményezően lépjenek fel. 35
Szubszidiaritás Ott kell cselekedni, ahol az a leghatékonyabb (helyi, regionális, nemzeti, közösségi, nemzetközi). Környezeti politikák harmonizálásának elve Fejlődő országok érdekeinek figyelembevétele. A magyar jogszabályokban megjelenő elvek (NKP I-II-III:) fenntartható fejlődés elve elővigyázatosság elve megelőzés elve partneri viszony gazdaszemlélet károkozó felelősségének alapelve (szennyező, használó) gondoskodás elve (elővigyázatosság, megelőzés) hatékonyság elve( felelős gondolkodás, politikák integrálása, partneri viszony, megosztott felelősség elve, szubszidiaritás elve, regionalitás elve, információhoz való hozzáférés elve, környezeti mutatókkal indukált tervezés elve, társadalmi részvétel elve 36
Szakosított elvek Szakterületekre vonatkoznak pl. speciálisan a hulladékra. Nemzetközi dokumentumokban is találkozunk velük. Példa a szakosított elvekre a (régi és az új) Hulladékgazdálkodási törvény alapján Úgy kell végezni a tevékenységeket, hogy abból hulladék lehetőleg ne származzon, vagy a lehető legkevesebb keletkezzen...megelőzés elve. Azonos célra szolgáló termékek közül a termelés, fogyasztás során azt kell előnyben részesíteni, amelyik kisebb mennyiségű hulladék keletkezéséhez vezet, illetve kisebb környezeti terheléssel jár...helyettesítés elve A hulladék termelőjének hulladékkal kapcsolatos kötelezettségei a termék teljes életciklusára kiterjednek (ezt szerződéssel másra ruházhatja, +kivétel a lakosság fogyasztása során keletkező hulladék)...termelői felelősség elve. A keletkezett hulladékot hasznosítani kell, ha az ökológiailag előnyös, technikailag lehetséges és gazdaságilag megalapozott... hasznosítás elve. Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei megteremthetők, a hulladékot fajtánként, elkülönítve kell gyűjteni szelektív gyűjtés elve. 37
A hulladék keletkezésének csökkenése, hasznosítása, kezelése, illetve azzal kapcsolatos bármely tevékenység során a környezetre a lehető legkisebb veszélyt, legkisebb terhelést eredményező megoldást kell alkalmazni, ha az nem jár a várható eredményhez képest aránytalanul nagy költséggel...hatékonyság elve Szennyező fizet elve. A felelősség átruházhatósága a kezelést végző szolgáltatóra. A szándékosan előidézett következményekért a felelősség másra nem hárítható. (2012. évi CLXXXV. törvény a a hulladékról) Együttműködés elve...az érintett környezethasználók együttműködnek a jogalkotóval, illetve a hatóságokkal annak érdekében, hogy a vonatkozó jogszabályok és hatósági határozatok a környezet védelmét hatékonyan szolgáló, tartós eredménnyel járó és megvalósítható jogokat és kötelezettségeket tartalmazzanak az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elve:a hulladékképződés megelőzése érdekében a termékek újrahasználatát, javítását, újratöltését, a hulladék újrahasználatra előkészítését, az újrahasználati és javító hálózatok kiépítését jogi, gazdasági és műszaki eszközökkel, valamint az anyag vagy tárgy beszerzésére vonatkozó kritériumok és számszerűsített célok kitűzésével kell elősegíteni 38
a kiterjesztett gyártói felelősség elve: a gyártó felelős a termék és a technológia jellemzőinek a megelőzés és a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából történő kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességének, élettartamának és újrahasználhatóságának, javíthatóságának, továbbá a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből képződő hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését; a kiterjesztett gyártói felelősség alapján a gyártó felelős továbbá a visszavitt termék visszaváltásáért, visszavételéért, a termékből származó hulladék átvételéért, gyűjtéséért, valamint a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott további hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzéséért, amelyek az e tevékenységekért vállalt pénzügyi felelősséget is magukban foglalják; az önellátás elve: az Európai Unió tagállamaival együttműködésben biztosítani kell, hogy Magyarország területén a hulladék ártalmatlanítására, valamint a vegyes hulladék hasznosítására alkalmas hulladékgazdálkodási létesítmények önálló hálózata jöjjön létre és működjön, figyelembe véve a földrajzi adottságokat, valamint azt, hogy bizonyos hulladék esetében különleges hulladékgazdálkodási létesítményekre van szükség; az önellátás elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie; a közelség elve: biztosítani kell, hogy hulladékgazdálkodási létesítmények hálózata lehetővé tegye a hulladék egyik legközelebbi, a célnak megfelelő hulladékgazdálkodási létesítményben és a leginkább alkalmas módszerek, valamint technológiák segítségével történő hasznosítását vagy ártalmatlanítását, figyelembe véve a környezeti adottságokat, a környezeti és gazdasági hatékonyságot, az elérhető legjobb technikát, valamint az adott hulladék különleges kezelési igényét; a közelség elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie; a szennyező fizet elve: a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdálkodás költségeinek megfizetéséért; 39
biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve: elő kell segíteni a biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtését és hasznosítását annak érdekében, hogy a hasznosítás után a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, valamint a hulladéklerakókon lerakásra kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma csökkenjen; a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a költséghatékony környezetvédelmi célok megválasztásával és a közszolgáltatást igénybe vevő lakosság fizetőképessége szerint fenntartható üzemeltetési költségekre figyelemmel úgy kell biztosítani, tervezni és fejleszteni, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása a legkisebb mértékben tegye szükségessé a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj és a hulladék ártalmatlanítása után fizetendő díj emelését, és az ártalmatlanítás díja ne eredményezhesse a hulladéklerakási járulék közszolgáltatóra vagy a lakosságra történő áthárítását; Miért fontosak az alapelvek? a keresztfinanszírozás tilalmának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját úgy kell megállapítani, hogy az fedezetet nyújtson a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségeire és ráfordításaira, valamint a közszolgáltató e tevékenységével kapcsolatos ésszerű nyereségére; az ésszerű nyereség nem tartalmazhatja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívül eső egyéb, gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét. Ma érvényesülő tendenciákon alapulnak, azok elméleti összegzései. Iránymutatást adnak a jogalkotás számára. Eligazítást adnak a jogszabályok gyakorlati alkalmazásához, a jogalkotói szándék értelmezéséhez 40
Az alapelvek kifejtése Megelőzés, elővigyázatosság, helyreállítás Az ember magatartás, emberi tevékenység általában A környezetre pot. hatást gyakorló emberi tevékenységek előkészülete az elővigyázatosság szakasza a megelőzés szakasza a tevékenység megvalósulási folyamata a negatív környezeti hatás a környezeti hatások halmozódása a megelőzés és a helyreállítás szakasza együttesen érvényesül Az elővigyázatosság a megelőzéshez képest egy lépéssel előbbre gondolkodik. Ártatlanság vélelme helyett bűnösség vélelme. Ártalmatlannak gondolt emberi tevékenységek kiválthatnak negatív környezeti hatásokat. Megelőzés:az ártalmak keletkezésének megelőzése mellett a károsító folyamatok további hatásai elleni fellépést is magában foglalja. 41
A harmonikus vagy fenntartható fejlődés, illetve az integráció elve Fenntartható fejlődés: a gazdasági fejlődés tekintettel van a környezet értékeire és védelmére is. Ide tartozik a megújuló erőforrások alkalmazása a meg nem újulók helyett, a hulladékok hasznosítási módjának keresése, termékéletciklus elemzés, stb. Integráció: a környezeti érdekek védelmének szempontjai helyet kapnak a nem környezetvédelmi érdekű döntéshozatalban. pl. Kt. 43-44. : a környezetre várhatóan hatást gyakorló jogszabálytervezetek, vagy országos, illetve regionális hatást eredményező döntések elfogadása előtt azok potenciális környezeti hatásait is fel kell mérni. Mit kell vizsgálni? A vizsgálati elemzés elkészítése a döntéselőkészítő feladata. Igénybe vehető saját szakértő, külső szakértő, szakértői iroda egyaránt. Kivétel: önkormányzatokra nem vonatkozik. A tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, illetőleg javítják a környezet állapotát? A tervezett intézkedés elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet ill. a lakosságot? A hazai feltételek mennyiben adottak a tervezett intézkedés bevezetéséhez? A közig. szervek mennyiben felkészültek a tervezett intézkedés végrehajtására? Rendelkezésre állnak-e az állami, pénzügyi, szervezeti és eljárási feltételek? 42
A tervszerűség elve információ gyűjtés - elemzés célkitűzés eszköz, intézmény, jogi és igazgatási keret meghatározása visszacsatolás, ellenőrzés beépítése Az információ: nehéz az összes környezetre vonatkozó információ egyidejű megismerése - nem egyetlen szervezet kezeli. Egységes információs rendszer? Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer létrehozása, működtetése. Feladat: megnézni saját település objektumait és a rájuk vonatkozó adatokat (http://okir.kvvm.hu/) tervezési szintek Nemzetközi összehasonlíthatóság! - 1991- es Espooi Egyezmény: határokon túlterjedő hatású egyes létesítmények környezeti hatásainak vizsgálatáról. Feltételezi olyan információs rendszer létét, melynek adatait más országok is elfogadják, illetve értelmezni és értékelni tudják. Országos döntéshozatali szint: beépülhet egy magasabb döntéshozatali szintbe (EU és tagállamok) általános, átfogó tervezés: Nemzeti Környezetvédelmi Program (http://ftvktvf.zoldhatosag.hu/files/nkp/2009-2014_nkp_hatarozat.pdf ) szakterületi tervek: természetvédelmi terv, hulladékgazdálkodás átfogó tervezése 43
Regionális vagy területi döntéshozatal: az ország közigazgatási beosztásával kapcsolatos szintek (regionális tervezés - köfe (pl veszélyes hulladék); megyei szint (pl. megyei ök. környezetvédelmi program), megyei szint alatti körzetek) állami, vagy önkormányzati (járási) döntéshozatal (az előzőek bármelyike lehet) átfogó, vagy szakterületi tervezés. Helyi döntéshozatal: az állami és önkormányzati szintű tervezés közötti feladatmegosztásban elsőbbsége van az ök-knak (településhez kapcsolódó terület általános gazdája). 2013. jan.1-től bizonyos zöldfunkciók átkerültek a járásokhoz. Egyedi szintű - vállalati döntéshozatal: a vállalati menedzsmentnek részét kell hogy alkossa (ezt szolgálják a környezetvédelmi szabályozás egyes kötelező eszközei). A Kt. rendelkezése szerint a Nemzeti Környezetvédelmi Programot a Kormány dolgozza ki és az Országgyűlés fogadja el egy hatéves ciklusra vonatkozóan. Az első programot 1997 őszén fogadták el, a másodikat 2002-ben. A harmadik program 2009-2014 közötti időszakra szól. További szintek a regionális környezetvédelmi programok (lehetőség) és az önkormányzati környezetvédelmi program(kötelezettség) A települési önkormányzat környezetvédelmi programja Minimum tartalom: települési környezet tisztasága; csapadékvíz-elvezetés; kommunális szennyvízkezelés lakossági és közszolgáltatási eredetű zaj, rezgés és légszennyezés elleni védelem; helyi közlekedésszervezés; ivóvízellátás; energiagazdálkodás zöldterület gazdálkodás feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárítása és a környezetkárosodás csökkentésének településre vonatkozó feladatai és előírásai. 44