Bodosi Balázs. Az emberi test 40-45%-a izom.

Hasonló dokumentumok
??? eredés. Biceps brachii. Triceps brachii. tapadás. Az emberi test 40-45%-a izom.

Bodosi Balázs. Az emberi test 40-45%-a izom.

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés

Izomélettan. Vázizom

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

Biofizika I

Kollár Veronika

Testtömegünk kb. felét az izomszövet teszi ki.

Biofizika I

BIOMECHANIKA 3 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben

Az izomműködés élettana

Biofizika I

Az izommőködéssel járó élettani jelenségek

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A projekt

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

Szignalizáció - jelátvitel

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

Az izomszövet biokémiája. Izombetegségek. Szerkesztette: Fekete Veronika

Vázizom Simaizom. Szentesi Péter

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton.

A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük

Izomműködés. Harántcsíkolt izom. Simaizom és simaizom-alapú szervek biofizikája.

A biológiai mozgások. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai 4/22/2015. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Szerkezeti homológia

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony.

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton. Az aktin.

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása november 2.

Vázizom elektrofiziológia alapjai. Tóth András, PhD

A somatomotoros rendszer

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Egy idegsejt működése

Az agyi értónust befolyásoló tényezők

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

A harántcsíkolt izomrostok típusai:

A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Membránpotenciál, akciós potenciál

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

A biológiai mozgások. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai

Speciális működésű sejtek

Kardiovaszkuláris rendszer működésének

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

Izom energetika. Szentesi Péter

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet

Érzékszervi receptorok

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

Elektromiográfia. I. Háttér. II. Mérési elvek. III. Kísérletes célkitűzések

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok

A simaizmok szerkezete

Citoszkeleton. Sejtek rugalmassága. Polimer mechanika: Hooke-rugalmasság. A citoszkeleton filamentumai. Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12.

Emberi szövetek. A hámszövet

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

BIOMECHANIKA 2 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben

Energia források a vázizomban

Mozgás élettani jelentősége

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

Az ingerületi folyamat sejtélettani alapjai

A szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Intracelluláris ion homeosztázis I.-II. Február 15, 2011

11/15/10! A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER! Polimerizáció! Polimerizációs egyensúly! Erő iránya szerint:! 1. valódi egyensúly (aktin)" Polimer mechanika!

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

Endothel, simaizom, erek

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A szív ingerképző és vezető rendszere

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

A mozgatórendszer biomechanikája. Az előadás diáinak magyarázó szövege

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?

Mozgás, mozgásszabályozás

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Vazokonstrikciót kiváltó tényezők hatása a neurovaszkuláris kapcsolatra

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER (Nyitrai Miklós, )

8. előadás. Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

A 2-es típusú diabetes és oxidatív stressz vaszkuláris hatásai

HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK

Szövettan (Histologia) Sály Péter

Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Biofizika szeminárium

Átírás:

Bodosi Balázs AZ EMBERI TEST VÁZIZOMZATA Az emberi test 40-45%-a izom. 1

AZ ALKAR HAJLÍTÁSA ÉS FESZÍTÉSE eredés ín A vázizom elsődleges feladata a csontok egymáshoz képest való elmozdítása. (kivételek: záróizmok, rekeszizom, szemizmok, etc.) Izomerő: 30-40 N/cm 2 Biceps brachii ín HAJLÍTÁS 10/2=5 terület=r 2 Π 5*5*3.14 =78cm 2 78*30 = 2340N = 234Kg??? Triceps brachii tapadás FESZÍTÉS csont ín ér A VÁZIZOM RÉSZLETES FELÉPÍTÉSE izom epimysium (az egész izmot veszi körül) perimysium (az izomköteget veszi körül) izomköteg plazmamembrán Izomszál (izomsejt) 2

epimysium (az egész izmot veszi körül) perimysium (az izomköteget veszi körül) A VÁZIZOM RÉSZLETES FELÉPÍTÉSE erek izomköteg izomszál (izomsejt) sejtmembrán A HARÁNTCSÍKOLAT MIKROSZKÓPOS KÉPE anizotrop sejtmag izotrop 3

AZ IZOMSEJT FELÉPÍTÉSE Myofibrillum sejtmembrán transzverzális tubulus I csík A sáv Z lemez H zóna terminális ciszterna I csík Z lemez a sarcoplazmás reticulum csövecskéi SARCOMER vastag filamentum MYOSIN vékony filamentum AKTIN elernyedés összehúzódás Z lemez A-csík I-csík 4

Fokhagymafüzér A CSÚSZÓFILAMENTUM-TEÓRIA TEÓRIA LÉNYEGE: egyik filamentum hossza sem változik, csak a köztük levő távolság rövidül 5

A TRIÁD SZERKEZETE ÉS A CALCIUM ÚTJA sarcolemma akciós potenciál Ca-pumpa rianodinreceptor sarcoplazma terminális ciszterna Dihidropiridin receptor láb transzverzális tubulus calciumcsatorna ATP A eltávolítása a sarcoplazmából: a) aktív visszapumpálás a sarcoplazmás reticulumba b) Na-Ca cserélő a sejtmembránban c) Ca-pumpa a sejtmembránban troponin A VÉKONY FILAMENTUM FELÉPÍTÉSE Troponin I (Inhibition) Troponin C ( ) Troponin T (Tropomyosin) AKTIN TROPOMYOSIN Fej-farok átfedés 6

A myosin mintegy végiglépeget az aktin felszínén 7

AZ IZOM BEIDEGZÉSE A NEUROMUSCULARIS JUNCTIO A motoneuront és az általa beidegzett izomrostok összességét motoros egységnek nevezzük. A neuromuscularis junctio Ranvier-féle befűződés Schwann-sejt myelinhüvely axon dendrit szinaptikus végkészülék szinaptikus vezikulum neurotranszmitter sarcoplazmás reticulum T-tubulus myofibrillum 8

Idegimpulzus hatására a végkészülék feszültségfüggő csatornái Ca-t engednek be, ami felszabadítja a transzmittert, ez ligandfüggő Na-csatornákat nyit, amely depolarizálja a membránt, majd egy küszöb felett nyílnak a feszültségfüggő Na-csatornák, ez akciós potenciált generál, mely végigterjedve az izomsejt membránján, elér a T-tubulusokba, ott Rianodinreceptorokon át nyitja a SR Cacsatornáit, ez elárasztja a sarcoplazmát Ca ionokkal. SARCOPLAZMÁS RETICULUM IZOMSEJT serkenti: Ach Nikotin Acetil-kolin-kötőhely pórus gátolja: Curare Szukcinil-kolin Extracelluláris tér M2 α-helix sejtmembrán kapu Intracelluláris tér 9

A VÁZIZOM ENERGIAFORRÁSAI ATP kreatinfoszfát (ATP regenerálás) szénhidrát- (aerob/anaerob-tejsav) és zsírsav-felhasználás A VÁZIZOM TÍPUSAI fehér izmok (gyors, de fáradékony) vörös izmok (lassúbb,de kitartó, myoglobin) A VÁZIZOM AKTIVÁLÓDÁSA ÉS A SZERVEZET EGÉSZE Kontrakcióerősség befolyásolása: a) akciós pot frekv emeléssel b) több izomrost aktivációjával c) motoneuronok aszinkron tüzelése Oxigénigény kielégítése Anyagcseretermék elszállítása Hőháztartás egyensúlya Fáradás ( izomláz ) A VÁZIZOM HŐTERMELÉSE nyugalmi hő anyagcsere aktivációs hő Ca-felszabadulás rövidülési hő kereszthíd-aktivitás relaxációs hő pumpa regenerációs hő raktárak feltöltése A KONTRAKCIÓTÍPUSOK MYOGRAMJAI látens periódus kontrakció relaxáció akciós potenciál A B C D stimulus rángás kontrakciószummáció inkomplett tetanusz komplett tetanusz idő 10

relatív feszülés (%) A VÁZIZOMROST HOSSZ-FESZÜLÉS ÖSSZEFÜGGÉSE 150 teljes feszülés 100 passzív feszülés 50 aktív (izometriás) feszülés 0 0.5 1.5 2.5 3.5 sarcomerhossz (µm) AZ IZOM KONTRAKCIÓTÍPUSAI kontraktilis rész soros viszkoelasztikus elem mozgás rögzítési pont párhuzamos viszkoelasztikus elem Izometriás Izotóniás Auxotóniás 11

IZOMTÍPUSOK MIKROSZKÓPOS HOSSZMETSZETI KÉPEI harántcsíkolt izom simaizom szívizom a) Vázizom b) Simaizom izomszál (izomsejt) izomsejt myofibrillum sejtmembrán sötét testecskék hatszögletű elrendezés sejtmag Sarcomer véletlenszerű elrendezés vastag filamentumok réskapcsolat vékony filamentumok I csík H zóna A sáv Z lemez 12

A VÁZIZOM ÉS A SIMAIZOM ÖSSZEHASONLÍTÁSA VÁZIZOM harántcsíkolat akaratlagosan működtethető idegi stimulusra húzódik össze izomrostok közt nincs anatómiai kapcsolat FELÉPÍTÉSE Kontraktilis elemek AKTIN+tropomyosin MYOSIN (nehéz/könnyű lánc) Regulátorfehérjék Troponin Foszfatázok Struktúrfehérjék Aktinin Dezmin Vimentin MŰKÖDÉSE gyors összehúzódás SIMAIZOM nincs csíkolat autonom módon működik idegi vagy kémiai vagy mechanikai stimulusra húzódik össze izomrostok közt gap junction van FELÉPÍTÉSE Kontraktilis elemek AKTIN+tropomyosin MYOSIN (nehéz/könnyű lánc) Regulátorfehérjék Kalmodulin Miozin-könnyűlánc-kináz Foszfatázok Struktúrfehérjék Aktinin Dezmin Vimentin MŰKÖDÉSE lassú összehúzódás A simaizom fehérjéinek molekuláris felépítése tropomyosin caldesmon calponin actin nélkülözhetetlen könnyűlánc szabályozó könnyűlánc myosin 13

A SIMAIZOM ÖSSZEHÚZÓDÁSÁNAK BIOKÉMIÁJA Feszültségfüggő Ca-csatorna IP 3 receptor ENDOTHELIUM EREDETŰ RELAXÁLÓ FAKTOR (EDRF) Acetilkolin Acetilkolin Érfal-símaizom (endothel hiányzik) Teljes érfal (endothel ép) Kontrakció Relaxáció 14

A LEGHATÉKONYABB EDRF: A NITROGÉN MONOXID Sildenafil citrát Receptor G q α Calmodulin Arg NOS PLC IP3 Ca Citrullin + NO NO GTP PKG Ca-csökkenés Guanililcikláz cgmp Foszfodiészteráz Inaktiváció RELAXÁCIÓ L-NAME Endothelsejt Simaizomsejt NO NOS: NOS-1 (nnos): neurális NOS-2 (inos): phagocyták (nem Ca, hanem cytokin-indukált NOS) NOS-3 (konstitucionális): endothelsejt NO-t aktiválnak: acetilkolin hisztamin (H1) bradykinin VIP (vazoaktív intesztinális peptid) SP (substance P = P anyag) NA (csökkenti az NA-okozta vazokonstrikciót) nyírófeszültség 15

SIMAIZOMRA HATÓ ANYAGOK IZOM ENDOTHEL ET-A IP3/Ca TP 5HT2a Endothelin-1 Kontrakció B1 TXA2 NK2 Szerotonin 5HT2a M1 α1 Bradykinin B1 H1 Neurokinin A NK2 NK1 Kontrakció Acetilkolin M1 α2 Noradrenalin α1 camp A1 Hisztamin H1 Substance P NK1 H2 CGRP?? Relaxáció VIP?? A2 Adenozin PGE2 camp EP1-4 IP PGI2 NO IP3/Ca NO IDEG Egyegységes simaizom SIMAIZOMSEJT Többegységes simaizom RELAXÁCIÓ KONTRAKCIÓ KONTRAKCIÓ Többegységes: Egyegységes: idegi hatás miogén idegi humorális 16

szabad zsírsavak lipidek szabad zsírsavak lipidek tejsav tejsav glükóz NAD FAD NADP glükóz glikogén interstitium citrátciklus elektrontranszport glikogén normál kontrakció gyengébb kontrakció citoplazma mitokondriumok Normál anyagcsere Anaerob anyagcsere szinaptikus végkészülék szinaptikus vezikulumok 1. Az akciós potenciál eléri a végkészüléket. 2. Calciumionok a végkészülékbe diffundálnak. 3. A szinaptikus vezikulumok acetilkolint (ACh) szabadítanak fel. 4. ACh a sarcolemmában lévő receptorokhoz kötődik. 5. Az ACh receptorokban lévő ioncsatornák megnyílnak. A Na + belép és K + hagyja el a sarcoplasmát egyazon csatornán, létrehozva a véglemez-potenciált (EPP) 17

6. Az EPP depolarizálja a membránt és feszültségfüggő ioncsatornákat nyit. Na + és K + áramlik a megfelelő csatornákon és létrehozza az izomsejt akciós potenciálját. 7. Az akciós potenciál végigterjed a membránon és a T-tubulusok révén az izomsejt belsejéig is elhatol. 8. A SR terminális ciszternája ionokat szabadít fel a sarcoplasmában. 9. Calcium ionok a troponin C-hez kötődnek. 10. A troponin-tropomiozin complex elmozdul és felfedi a kötőhelyet. troponin tropomiozin aktív helyek miozin Aktiváció 11. Egy ATP molekula kötődik a miozinfejhez, mely elbomlik ADP-re és P i- -re, ám a miozinhoz kötve marad egyelőre. Kereszthíd-kötések kialakulása Erőgenerálás 12. Aktivált miozin immáron képes lesz az aktinmonomerhez kötődni. 13. A miozin elengedi az ADP-t és a P i -t, a fej meghajlik és magával húzza a vékony filamentumot. 18

14. A miozinfej behajlítva és az aktinhoz kötve marad egészen egy újabb ATP kötődéséig. 15. Egy új ATP hozzákötődésének hatására a miozin elengedi az aktint és visszatér a korábbi helyzetébe egy újabb ciklusra készen. 16. A motoneuron beszünteti a tüzelést. 17. Acetilkolin (ACh) felszabadulás megszűnik. 18. ACh disszociál a receptorról. 20. Calcium ionok visszavételre kerülnek a sarcoplasmás reticulumba. 19. A szabad ACh-t a kolinészteráz-enzim bontja, a kolin visszavételre kerül a végkészülék. Az izom ingerlése megszűnik. 21. Calcium ionok disszociálnak a troponinról. 22. A troponin blokkolja az aktin kötőhelyeit, ezzel a kereszthíd-kötések lehetőségét megszünteti. 19