Következik a 140. oldal.
140
A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok 54. cikk (1) Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása a II. és a III. cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2) (6) bekezdésében megállapított alapvető jogok kivételével fel függeszt he tő vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható. (2) Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem füg geszt hető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. (3) A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. (4) A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. Szkok Iván: Új alkotmány születik (2011. április 25.) A mai törvényhozóknak a történelem példát mutat, hogy napjaink tudásával, meggyőződéssel a jövőnek üzenjenek és megfeleljenek. A festmény főmotívuma a törvényasztalon látható, Magyarország Alaptörvénye. A kompozíció főalakja Szent István, az államalapító, az alkotmány ikonikus jelképe a kardot a pengéjénél fogja, melynek jelentése kettős: figyelmeztetés a vállalkozás komolyságára, a megfontoltságra, másrészt a markolat vetett árnyéka a vörös mezőn a kettős kereszt heraldikus képi magyarázata. A szarvasmotívum a pogány eredetre és a honfoglalók mondavilágára, ősi törvényeire való utalás. A festmény centrális, szimmetrikus szerkezetével az ünnepélyességet kívántam hangsúlyozni, a portrékkal a szellemi és művészeti múltunk bőségéből ízelítőt adni, és a koronázási palást arcképcsarnokát megsejtetni. Szkok Iván 141
142
Záró rendelkezések 1. Magyarország Alaptörvénye 2012. január 1-jén lép hatályba. 2. Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. (3) bekezdés a) pontja és 24. (3) bekezdése alapján fogadja el. 3. Az ezen Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket az Országgyűlés a 2. pont szerinti eljárásban, külön fogadja el. 4. A Kormány köteles az Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni. * * * Mi, a 2010. április 25-én megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában, élve alkotmányozó hatalmunkkal, Magyarország első egységes Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg. Legyen béke, szabadság és egyetértés. Dr. Schmitt Pál s. k. Kövér László s. k. köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke Barta Réka (14 éves): Egy család Magyarországon ahogy én képzelem A 2011-ben kiírt, Magyarország múltja, jelene és jövője című gyermekrajzpályázat győztes alkotása. 143
144 A Himnusz kottája Erkel Ferenc kézírásával
Zárszó Amikor a nagyközönség kézbe veszi ezt a grandiózus és remekmívű kötetet, amellyel a kommunizmus előtti korszak nagyszabású munkáinak sorához kívánunk csatlakozni bár méltatlan, de igyekvő utódokként, tágabb hazánkat, Európát éppen a legmélyebb kétségek gyötrik. Megrendülés fenyegeti kontinensünknek az ipari forradalomtól máig vezető idők során kiharcolt és megérdemelt világpolitikai és világkereskedelmi pozícióit. A gazdasági haszon és a pénzügyi nyereség eddig ismert mértékeit nagyságrendekkel meghaladó profit reményében és zabolátlan vágyától hajtva, a Nyugat s benne a mi Európánk olyan világgazdasági rendszert épített föl, s tett általánossá a földgolyó minden pontján és a föld minden nemzete számára, amely mára mintegy fejére visszahullva erejét meghaladó kihívásokat intéz hozzá. A mindközönségesen globalizációnak nevezett történelmi korszakban világméretűvé hizlalt termelés, befektetés és kereskedelem a világ olyan nemzetgazdaságait, esetenként kontinensnyi méretű nemzetgazdaságait szerszámozta fel a gazdasági verseny eszközeivel, amelyek belátható időn belül túlnövik a világgazdaság és világkereskedelem modern elméletének, szabályainak és intézményeinek kiötlőit és megalkotóit. Évszázadok óta nem látott próbatétel ez. Erő- és jellempróba egyszerre. Fel tudjuk-e venni a kesztyűt? Tudjuk-e, hogyan kell újjászervezni és megújítani hét évtizedes múltra visszatekintő európai politikai és gazdasági rendszerünket? S ha igen, mi, európai vezetők képesek leszünk-e ezt a tudást sikerrel kecsegtető tervekké kovácsolni? S ha igen, vajon Európa népei megértik-e? S ha igen, vajon elfogadják-e mindazt, ami ebből saját mindennapi életükre következik? Visszatalálnak-e Európa nemzetei a kemény munka, az ésszerű gazdálkodás és az egyéni felelősség világába? A gyötrő kétségek indokoltak. Indokoltak, mert civilizációnk de legalábbis annak európai fele lemondani látszik korábbi felemelkedésünk és gazdasági sikereink mögötti legfőbb hajtóerőiről, az élet spirituális mélységeiről, a házasság 145
és az utódok nyújtotta boldogságról és a nemzeti kultúrák szellemi energiájáról. Helyette istentelen kozmosszal, terméketlen magánnyal, a népélet kapillárisait mellőző magas kultúrával kísérletezik. Mi, magyarok megadtuk a magunk válaszát. A kommunizmus megdöntését és a szovjetek kiszorítását követő húsz zavaros év után végre gránitszilárdságú alapot vetettünk a jövő számára. Felülkerekedtünk oly gyakran hatalmába kerítő rosszabbik énünkön, rácáfoltunk korábbi gyengeségeinkre, legyőztük kishitűségünket, félretoltuk a hazánkat romlásba vezető erőket, és a nemzet történelmének nagyszerű pillanatait idéző mozdulattal öntörvényeink szerint és átütő erővel cselekedve létrehoztuk történelmünk egyik legnagyobb összefogását. Osztály, származás, életkor, vallás és politikai hitek határait átlépve valódi nemzeti, kétharmados parlamenti forradalmat vittünk végbe. Így és ezért született meg Magyarország alaptörvénye. Visszahelyeztük jogaiba az ősi és ezer éve megtartó magyar életösztönünket és kultúránkat, a kereszténység felszabadító erejét, a nemzeti büszkeséget, az őseink tiszteletét, a gyermekeink és unokáink iránti kötelességet, a munka becsületét, a szellem alkotásainak elismerését, az elesettek iránti irgalmat és az idegenek iránti lovagias nagyvonalúságot. Azt reméljük, hogy a XXI. századi magyar nemzet az őt megillető helyre kerül, a hozzá méltó magasságba emelkedik és kiérdemli a tehetsége és szorgalma alapján neki kijáró elismerést az európai nemzetek közösségében. Orbán Viktor miniszterelnök 146
A magyar alkotmány előképei A Magyar Királyság középcímere 1896 147
148 Honfoglalás kori tarsolylemez
A vérszerződés ix. század A magyar történelmi emlékezet egyik meghatározó eseménye a vérszerződés, melyet Anonymus 1200 körül keletkezett leírásából ismerünk. Azt bizonyosnak tekinthetjük, hogy az Anonymus által ismertetett esküszöveg későbbi alkotás, a 12. századi társadalmi viszonyokat tükrözi. Abban azonban nincs okunk kételkedni, hogy a magyar vezérek körében hasonló eskütétel végbement, akár több ízben is. Hérodotosztól tudjuk, hogy az eljárás ismert volt a sztyeppei népeknél. A görög történetíró a szkítákról írja a következőket: Esküt a következőképpen tesznek egymásnak a szküthák. Az eskütevők megszúrják magukat árral, vagy kis sebet vágnak a testükön tőrrel, és vérüket egy nagy agyagcsészében borral keverik. A csészébe ekkor kardot, nyílvesszőt, harci bárdot és lándzsát mártanak, majd a szerződést kötő felek elmondják az esküformát és megisszák a vért, amelyben néhány tekintélyes férfi is belekóstol. Mindezek alapján a magyar történeti hagyomány a vérszerződést jogosan tekinti az első magyar alapszerződésnek. Ez a kor az új európai rend kialakulásának kora. A Római Birodalom felbomlása miatt keletkezett hatalmi űrben egy új óriásállam, a Frank Birodalom emelkedett fel, miközben Bizánc keleti nagyhatalomként tovább őrizte a római örökséget. Európa hatalmi súlypontja ennek következtében megkettőződött: a nagyobb erő az Alpoktól északra, a frankok központi területein jött létre, délkeleten pedig Bizánc dominált. E két államon kívül tartós hatalmi pozíciót egyetlen más állam sem tudott kivívni, sem az orosz fejedelemségek, sem a bolgárok, sem a fokozatosan nemzetekké bomló szláv népek. A nyugat felé vonuló magyarság a vérszerződés idején a bizánci hatalmi szféra északi peremvidékén helyezkedett el, és annak a frankokkal közös határterületei felé tartott. Akkor közakarattal Álmos vezérnek ezt mondták:»a mai naptól kezdve téged vezérünkké és parancsolónkká választunk, s ahova a szerencséd visz, oda követünk téged.«majd a fent említett férfiak mindegyike Álmos vezérért pogány szokás szerint saját vérét egy edénybe csorgatta, s esküjét ezzel szentesítette. És noha pogányok voltak, mégis azt a hitet, melyet akkor egymás közt esküjükre tettek, mindhalálukig megtartották úgy, amint ez az eskü itt következik. Az eskü első szakasza így hangzott: Hogy ameddig csak az ő életük, sőt az utódaiké is tart, mindig Álmos vezér ivadékából lesz a vezérük. Az eskü második szakasza így hangzott: Hogy ami jószágot csak fáradalmaik árán szerezhetnek, mindegyiküknek része legyen abban. Az eskü harmadik szakasza így hangzott: Hogy azok a fejedelmi személyek, akik a tulajdon szabad akaratukból választották Álmost urukká, sem ők maguk, sem fiaik soha, semmi esetre ki ne essenek a vezér tanácsából és az ország tisztségeiből. Az eskü negyedik szakasza így hangzott: Hogyha valaki utódaik közül hűtlen lenne a vezér személyéhez, vagy egyenetlenséget szítana a vezér és rokonai között, a bűnösnek vére omoljon, amint az ő vérük omlott az esküben, melyet Álmos vezérnek tettek. Az eskü ötödik szakasza így hangzott: Hogyha valaki Álmos vezér és a többi fejedelmi személyek utódai közül az esküvel kötött megállapodásokat meg akarná szegni, örök átok sújtsa. Anonymus: Gesta Hungarorum 149
Honfoglalás kori hajfonatkorong 150
A pusztaszeri országgyűlés ix. század Amit a pusztaszeri törvényhozó gyűlésről, lényegét tekintve az első magyar országgyűlésről tudunk, Anonymustól tudjuk, más forrás nem erősíti meg. A történelmi emlékezetbe azonban igen erősen beépült ez az esemény, mint a honfoglalás jogi értelemben való kiteljesítése, a magyar államszervezet véglegesítése. Meglehet, hogy amint a kor legjelesebb kutatói gondolják, Anonymus helykijelölése pusztán utólagos névmagyarázat, de az sem zárható ki, hogy valóban ezen a helyen, Árpád vezérletével végbement egy fontos gyűlés. A honfoglaló magyarság igen rövid idő alatt alkalmazkodott az új körülményekhez, ebből az eredményből pedig világosan következik, hogy vagy a Szeri pusztán vagy másutt, de a magyar vezetők valószínűleg még Árpád életében szerét ejtették az ország dolgának, meghatározták azokat a jogi kereteket, amelyekben az új állam működni tudott. Ha a Vérszerződés a nemzet megalapításának szimbóluma, Pusztaszer az állam megalapításáé. A honfoglaló magyarság úgy érkezett a Kárpát-medencébe, hogy az nem állt sem a Frank Birodalom egyik örököseként felemelkedő német birodalom, sem Bizánc közvetlen ellenőrzése alatt, inkább azok közös végvidékének számított. Ugyanakkor mindkét nagyhatalom érdekszférájának tekintette a területet, és arra törekedett, hogy a Kárpát-medence bármely államszerveződését fennhatósága alá vonja. Árpád magyarjainak érkezése idején sem a Kárpát-medence egészét átfogó állam, sem etnikailag egységes nép nem létezett, nagy területek gyéren lakottak voltak. A honfoglaló magyarság kevésbé fegyverrel, inkább a körülményekhez alkalmazkodó államszervezet létrehozásával szüntette meg a hatalmi űrt, és hozott létre új államot. Ez az állam a továbbiakban sikeresen ellenállt a nagyhatalmak hódító törekvéseinek, ehelyett egyenrangú szövetségesként vett részt azok harcaiban, később pedig önálló kalandozásba kezdett. A diadal után Árpád vezér meg vitézei innen továbbvonulva addig a mocsárig mentek, melyet Körtvélytónak mondanak, s ott maradtak a Gyümölcsény-erdő mellett harmincnégy napig. Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának. Anonymus: Gesta Hungarorum 151