PREMONTREI SZENT NORBERT GIMNÁZIUM, EGYHÁZZENEI SZAKGIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM (Gödöllő, Takács Menyhért út 2.)

PREMONTREI SZENT NORBERT GIMNÁZIUM, EGYHÁZZENEI SZAKGIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM (Gödöllő, Takács Menyhért út 2.) PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1998. FELÜLVIZSGÁLVA A 28/2000 (IX. 21.) OM RENDELET ÉRTELMÉBEN A 2000/2001. TANÉVBEN. FELÜLVIZSGÁLVA A KT. TV 2003. ÉVI MÓDOSÍTÁSA MIATT A 2003/2004. TANÉV- BEN. FELÜLVIZSGÁLVA AZ ISKOLA KÉPZÉSI PROFILJÁNAK BŐVÜLÉSE MIATT A 2004/2005. TANÉVBEN. FELÜLVIZSGÁLVA A NAT MÓDOSÍTÁSA MIATT A 2008/2009. TANÉVBEN. FELÜLVIZSGÁLVA A 2011. ÉVI (XII. 29.) CXC. TÖRVÉNY ÉS A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI RENDELET ÉRTELMÉBEN A 2012/13. TANÉVBEN MÓDOSÍTVA A 2013/14. TANÉVBEN (1.2, 1.3, 10.1, 13., 16. FEJEZETEK) MÓDOSÍTVA A 2015/16. TANÉVBEN (1., 6.6, 10-12., 15., 20., 23. FEJEZETEK) NÉV ÉS CÍMVÁLTOZÁS MIATT MÓDOSÍTVA 2016.09.01.

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 4 1. Az iskola pedagógiai hitvallása... 4 1.1. A keresztény katolikus nevelés elvi alapjai... 4 1.2. Erkölcsi elvárások a tanároktól... 5 1.3. Erkölcsi elvárások a diákoktól... 6 1.4. Erkölcsi ajánlások a szülőknek... 6 1.5. Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai... 6 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 7 3. Az egészségnevelés és egészségfejlesztés... 9 3.1. Egészségnevelési program... 9 3.2. A drogprevenció... 11 3.3. Egészségfejlesztési program... 12 3.4. Az egészségfejlesztéssel és egészségneveléssel kapcsolatos feladatok:... 12 3.5. Az iskolai védőnő egészségnevelési és egészségfejlesztési munkaterve... 13 3.6. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 14 4. Közösségfejlesztés. Az iskola hagyományai, vallási élete és ünnepei... 15 4.1. Közösségfejlesztés... 15 4.2. A tanév jeles napjai... 16 4.3. Iskolai tanulmányi kirándulások programja... 17 5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 19 5.1. A pedagógusok munkakörükben ellátandó feladatai... 19 5.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre... 21 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 22 6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 22 6.2. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdők segítése... 23 6.3. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása... 23 6.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 24 6.5. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 25 6.6. Sajátos nevelési igényű tanulók... 26 7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 27 8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 28 9. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek... 29 10. A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezeléssel összefüggő ismeretek... 31 11. A tanulmányok alatti vizsgák rendszere... 32 11.1. Évfolyamvizsgák a 8. és a 10. évfolyamon... 32 11.2. Osztályozó, pótló és javítóvizsgák... 33 12. Tanuló átvétele másik iskolából... 33 13. A felvételi eljárás különös szabályai... 34 13.1. Az iskola alaptevékenysége, felvételi rendszere, beiskolázási körzete... 34 13.2. A szóbeli felvételi vizsga követelményei... 35 2

AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE... 37 14. A választott kerettanterv megnevezése... 37 14.1. Tantárgyak, kötelező óraszámok, szabad órakeret... 37 15. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 44 16. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 44 17. A választható tantárgyak, foglakozások és a pedagógusválasztás szabályai, valamint a csoportbontások, illetve az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 44 18. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése... 46 18.1. A tanuló tanulmányi munkájának értékelése... 46 18.2. A tanulói magatartás és szorgalom minősítésének elvei... 46 18.3. Az ismeretek számonkérésének rendje... 47 18.4. Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei, korlátai... 48 19. A mindennapos testnevelés, testmozgás, tanulók fizikai állapotának mérése... 49 20. Az iskola környezeti nevelési elvei... 50 21. Felkészítés az érettségi vizsgákra... 54 21.1. Középszinten... 54 21.2. Emelt szinten... 54 21.3. A középszintű érettségi vizsga témakörei... 54 Magyar nyelv és irodalom... 55 Matematika... 55 Történelem... 56 Élő idegen nyelvek (angol, német, francia, orosz)... 56 Latin nyelv... 56 Biológia 56 Dráma 56 Ének-zene... 57 Fizika 57 Földrajz 57 Informatika... 57 Katolikus hittan... 57 Kémia 58 Mozgóképkultúra és médiaismeret... 59 Művészettörténet... 59 Rajz és vizuális kultúra (vizuális kultúra)... 59 Testnevelés... 60 22. Felkészítés a szakmai vizsgára... 60 A KOLLÉGIUM KOLLÉGIUMÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (AZ ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE)... 63 3

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Az iskola pedagógiai hitvallása A római katolikus, keresztény értékrenden alapuló, a premontrei szellemiséget közvetítő nevelés oktatás. A Virtute Vinces jelmondatnak megfelelően a mindennapi életben megélt emberi, keresztény erények kiterjesztése; Isten, család és a haza szeretetére való nevelés. A nemzet szolgálatára, a társadalom lelki, erkölcsi és anyagi hasznára olyan felnőtt keresztény emberek nevelése, akik értelmi, érzelmi és fizikai szempontból is alkalmasak az evangélium szellemében a családi életre, házastársi, szülői hivatásra, és ezzel a szűkebb és tágabb közösség és a közjó szolgálatára. Az általános iskolai eredményekre építve a jóváhagyott Pedagógiai Program alapján folytatja a tanulók személyiségének fejlesztését, képessé teszi őket felsőfokú tanulmányok végzésére, szakképzettség megszerzésére, vagy az érettségi utáni munkavégzésre. 1.1. A keresztény katolikus nevelés elvi alapjai A mai társadalomban, amelyet a működés pluralizmusa jellemez, az Egyház égető szükségét érzi annak, hogy biztosítsa a keresztény gondolkodás jelenlétét, mert csak így alakíthat ki erős személyiségeket, akik képesek arra, hogy keresztény voltunknak megfelelően éljenek. A 21. századi közgondolkodás egyre jobban megkérdőjelezi a hagyományos értékrendeket, túlzott jelentőséget tulajdonít az egyéniség kibontakoztatásának, s miközben ésszerű korlátok nélkül hagyja a fiatalokat, azok egyre jobban elbizonytalanodnak. Ennek elkerülése érdekében iskolánk célul tűzi ki, hogy segítsen tanítványainak eligazodni nemcsak a tudományok kínálta óriási ismeretanyagban, hanem szellemi formálásuk és testi nevelésük mellett lelki teherbírásukat is fejlessze a keresztény hit igazságainak megismerésével. Célunk, hogy a személyesen megélt hit erőforrást jelentsen, segítsen helyes döntéseket hozni a mindennapos élethelyzetekben. A keresztény katolikus iskolában a nevelés és oktatás szoros egységben van. Az iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis belülről alakítsa az embert. Minden tudás, amely mögött nem áll biztos erkölcsi háttér, holt tudássá lesz. A XX. század történelme számos esetben példázza, az erkölcsileg kontrollálatlan tudomány milyen súlyos pusztításokra képes. Ezért minden tudást megfelelő erkölcsi háttérrel kell átadni. Nem szabad elfelejteni, s a fiataloknak is meg kell tanulniuk, hogy az érettségi, a diploma, a nyelvvizsga-bizonyítvány nem végcél, hanem eszköz, amely ahhoz kell, hogy küldetésünket itt a földön megvalósítsuk. Mint tudjuk, a hitre nevelés nem annyira szavakkal történik, mint inkább az életünkkel, ahogyan a hétköznapokon viselkedünk és gondolkodunk. A gyermek azt az életstílust sajátítja el, amit a közvetlen környezetében lát: otthon a szülőktől, az iskolában a tanároktól. A nevelés fontos színterei lehetnek a különböző hitéleti és közösségi események is. Ahogy a növendék fácskát óvjuk a vihartól, ugyanúgy kell óvni gyermekeinket a romboló tapasztalatoktól. Oda kell figyelnünk, mit olvas, milyen filmet néz meg, kikkel barátkozik. Kellenek ésszerű korlátok (házirend, napirend), amelyek gátolják, de egyben védik is őt. Biztonságos, szerető légkörben kell felnőnie, nem szabad lerombolni benne a jóba és szépbe vetett bizalmát, játékos kedvét, azt a képességét, hogy tud csodálkozni. Mindezt az iskola csak a szülőkkel teljes összhangban tudja elérni. A diákokat rá kell szoktatnunk a rendezett, fegyelmezett életre, illetve arra, hogy tetteiknek következményeit vállalniuk kell. Fejlesztenünk kell mind saját fejlődésükért, tanulmányaikért és 4

eredményeikért, mind másokért érzett felelősségérzetüket. Ha a fiatal nem tanul meg uralkodni szenvedélyein, vágyain, sosem lesz szabad. Lelki életében is ki lesz szolgáltatva az élmények, érzelmek sűrű váltakozásának. A nevelő számára is nehéz és adott pillanatban hálátlan feladat rászorítani diákjait az önfegyelemre, de tudnunk kell, hogy mulasztásunkkal súlyosan ártunk a ránk bízott fiataloknak. Otthon és az iskolában kisebb fájdalommal tanulhatják meg azt, amire oly nagy szükségük lesz az életben, s aminek hiánya később jóvátehetetlen következményekkel járhat. Az egyházi iskolák nevelési elveinek megfogalmazásakor figyelembe kell vennünk, hogy szekularizált világban élünk. Diákjaink szüleinek egy része nem kapott vagy nem kaphatott vallásos nevelést, ezért az iskolától várják e hiány pótlását. Sok szülőt gyermekén keresztül lehet elérni. Ezért számukra ezen az úton lehet biztosítani a hitben való előrehaladást, az igazi emberi értékekben való megerősödést. A szülők akkor tudnak a nevelésben partnerek lenni, ha van alkalmuk megismerni az iskola nevelési koncepcióját, ha elfogadják azt és egyetértenek vele. 1.2. Erkölcsi elvárások a tanároktól A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársait szerető emberekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyenekké kell lenniük. Hiszen a keresztény katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása nagyobb részben az ott tanítók tevékenységén és tanúságtételén múlik. Nyitott kell legyen minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a kulturális tájékozottság, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. A pedagógusokat a diákok szeretetéből fakadó humánumnak kell vezérelnie. A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Meg kell éreznie, melyik diáknak van éppen szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. A megalázást viszont minden esetben kerülni kell. Ezt a munkát csak a gyermek és családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, amely értéktelen, amely az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt, ami Isten helyett valami pótszert akar nyújtani az embernek. Mindezt úgy kell tennie, hogy igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaihoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon. A tanár életének összhangban kell állnia az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. A diákoknak és a kollegáknak tett ígéreteit megtartsa. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. Ezt a munkát csak magasan kvalifikált, a gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. A pedagógus szavainak és tetteinek mindig összhangban kell lennie, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a gyerekek számára a hamis tanúságtétel. Az iskolában minden olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak keresztény katolikus voltát, nem dolgozik a hitvallásos nevelés ellen. Alaposan tanulmányozza a keresztény tanítást, és munkája közben nem tesz elmarasztaló, sértő megjegyzést egyházra és tanítására, hiszen ez a diákokban meghasonlást idézhet elő. Az iskola katolikus volta, jó hírneve csak ebben az esetben biztosítható. A keresztény szellem, a tanúságtétel, az iskola lelki élete szervezése szempontjából elengedhetetlen, hogy minél több hitvalló pedagógus legyen a tanári karban. A fejlődés előfeltétele, hogy számarányuk növekedjen. Ez sohasem jelentheti azonban azt, hogy az egyszínűségre kell törekedni, mert a diákok akkor tanulnak igazán sokat nevelőiktől, ha azok a világ sokszínűségét tudják szilárd erkölcsi alapokkal képviselni. 5

1.3. Erkölcsi elvárások a diákoktól A mai magyar társadalom nagyon sokféle. Így a gyermekek is sokféle hatásnak vannak kitéve. Egyegy iskola tanulóifjúsága különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből, egyházból gyűlik egybe. Alapvető, hogy tanulóink elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és felelős tudásra irányuló nevelő tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák meg az emberi kapcsolatok szabályait. Csak az a fiatal képes ellenállni a fogyasztói társadalom csábításainak, aki szilárd értékrenddel, határozott döntési képességgel rendelkezik. találkozott az élő Istennel. Ehhez segíthetjük hozzá a fiatalt, ha felismertetjük bennük a tudás értékét; értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezébe. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: "Ti vagytok a világ világossága." Összefoglalva az elvárások a következők: - belső igény a szentre, a szépre, a jóra és az igazra - részvétel a vallásának megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban - tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt - mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása - alapos, rendszeres, pontos munka - a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése - a házirend betartása Az iskola a diákok nevelését a tanórákon túlmenően különböző szakkörökkel, tanulmányi kirándulásokkal, sport és kulturális események szervezésével biztosítja. Ezen a diákoknak erejükhöz mérten részt kell venniük. Fontosnak tartjuk, hogy lehetőleg minden tanuló vegyen részt a hitéleti eseményeken is. Ezeknek az alkalmaknak jelentős szerepe van atanulók nevelésében, ezért igyekszünk minél több lehetőséget biztosítani számukra. 1.4. Erkölcsi ajánlások a szülőknek Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga és kötelessége, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket, illetve ennek hiányában igyekezzenek ilyen iskolát alapítani. Az iskola igazán egyházi szelleme csak akkor születhet meg, ha a szülők is közösséget alkotnak, hiszen a keresztény hit is egy közösség ölén születik és növekszik. Így a gyermekek egy egyházi közösségből kerülnek be az iskola közösségébe, és az iskola elvégzése után oda kerülnek vissza. Ez hatalmas garancia arra, hogy a gyerekeket az iskola után nem sodorja el az élet sokszínű áramlata. Az iskola a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskolának az ökumené jegyében való katolikus keresztény szellemű nevelését, és ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen, hanem erkölcsileg is támogassák. Iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata, hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató megoldását. Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Az iskola azt szeretné, hogy a szülők ezeken aktívan részt vegyenek, hogy maguk is fejlődjenek hitben és tudásban, ezzel példát mutatva gyermekeiknek. 1.5. Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai Az iskola alaptevékenysége c. fejezetben már szóltunk a gimnáziumban és a szakközépiskolában folyó képzés irányairól és oktatási céljairól is, majd a katolikus iskola alapvető nevelési tevékenységéről. Mindezeket összefoglalva felfogásunk szerint a komoly, alapos oktatás egyúttal a legjobb nevelés is. A pedagógiai hagyományőrzés és folyamatos megújulás legfontosabb színtere a tanóra, legmeghatározóbb eleme a tanár-diák viszony. Fő célunk tehát az egyetemes és magyar kultúra 6

értékeinek átadása, közös megélése, gimnáziumként mindez elsősorban a felsőoktatásra való minél eredményesebb felkészítés jegyében tehetséggondozás és tehetségfejlesztés útján lehetséges. Az egyházi gimnáziumhoz szervesen kapcsolódó, a templomi, gyülekezeti szolgálatot ellátó leendő kántoroknak és karvezetőknek szóló oktatási forma a 4+1 éves, egyházzenész szakképesítést nyújtó egyházzenei szakgimnázium, amely egyedülálló kezdeményezés az országban. Az oktatás középiskolai szintű zenei felkészítést nyújt, előtérbe helyezve az egyházi és liturgikus zenei ismeretanyag, műfajok és korok megismertetését. A képzés során a tanuló választhat a kántor-énekvezető, kántorkórusvezető és kántor-orgonista szakirányok közül. Néhány szóban megfogalmazva: Az iskola tudást, hitet, emberséget, magyarságot akar adni diákjainak, így értékvilágában a humánus, egyetemes, katolikus, nemzeti és helyi értékek rendező elvként határozzák meg az oktatást-nevelést. A tanár feladatát úgy tudja ellátni, ha a teljes életet közvetíti műveltségi területének ismeretei segítségével, ha a különböző életszakaszoknak megfelelően szülője, vezetője, ideálja, partnere tud lenni a diákközösségnek. Ehhez az emberformáló, személyiségalakító, nevelő szerephez nélkülözhetetlen a tanárban meglévő többlet és a diákban meglévő igény. A többlet átadása áldozat, szeretet, odaadás, példaadás nélkül lehetetlen, hiszen a személyiség autonóm és a befogadás csak pozitív viszonyulás útján valósulhat meg. Az oktatás területén az iskola tantárgyakban gondolkodik, tantárgyi rendszerét a hagyományoknak illetve a tudományok tagolódásának megfelelően építi ki, s az új műveltségi tartalmakat a tantárgyak anyagába integrálja. De soha nem szabad elfelejteni, hogy a tanítás középpontjában legfontosabb szereplőként a gyermek áll a maga adottságaival és már elsajátított tudásával, s az elsajátítandó tudásanyag csakis eszköz lehet személyiségének minél sokszínűbb kibontakoztatásához és ahhoz, hogy megtanuljon a világban helyesen tájékozódni. Az iskola a műveltségi anyag szerkezeti felépítésében ahol ez lehetséges a linearitás elvét követi, de ahol ez nem lehetséges, ott is az egyszerűbből indul ki s tart a bonyolultabb felé. Ugyanez az elv érvényes az irodalom, történelem, művészetek területén a nemzeti ill. egyetemes ismeretanyag belső arányainak megállapításában. Az anyanyelvből, nemzeti irodalom-történelemből, zenéből stb. kiindulva alapozzuk meg a növendékek identitását, kötődését, s innen jutunk el annak megértéséig, hogy amilyen fontos nekünk a magunk anyanyelve, történelme, kultúrája, ugyanolyan fontosnak tartják mások is a magukét. Érdeklődésre, megértésre csak akkor tarthatunk számot, ha mi is érdeklődünk mások iránt. Mások kultúrájának megbecsülése, a belőlük való épülés a feltétele annak, hogy a miénket is megbecsüljék, abból is merítsenek, így jutunk el a kötődéstől a nyitottságig. Diákok-tanárok életteli tanórái és tanórán kívüli kapcsolatai formálják egyedivé az iskola arculatát. Az alapos, elmélyült tanítás-tanulás, az ünnepi alkalmak formaságoknak is jelentőséget tulajdonító hagyományőrző komolysága jól megfér a személyiség megbecsülésén alapuló jókedvű, sokszínű közösségi élettel. Ez szervesen folytatódik a tanórán kívüli iskolai élet színterein, s számos ponton kapcsolódik az iskolán kívüli lehetőségekhez. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés célja az egyénben rejlő lehetőségek kibontakoztatása, a család és társadalom számára pozitív személyiséggé nevelés. A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy fölismerjék, életüket, adottságaikat ajándékba kapták, s azokkal felelősen sáfárkodni kötelességük; hogy megérjenek a szabadság felelős használatára, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folyamatos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Isten és az emberek szolgálatára. A szolgálatot vállaló empatikus egyéniség kialakítását szolgálja a Knt 97. (2) bekezdés alapján az érettségit megelőző években végzett 50 óra közösségi munka, amely iskolánkban a 9-10. évfolyamon beépül a tanév programjába. Ezzel a korábbi évek hagyományát is folytatjuk, mivel iskolánk 7

tanulói már több éve végeznek szolgálatot a nyolcadik osztályban a Családsegítő Szolgálatnál vagy idősek otthonában. A személyiségfejlesztés minden tanár feladata, irányítója az adott osztályban az osztályfőnök. Az osztályfőnöki munkát az osztályfőnöki munkaközösség-vezető fogja össze, az igazgató irányítása mellett az iskolai nevelési program alapján. A személyiségfejlesztés feladatai : a tanuló személyiségének minél teljesebb megismerése a fejlesztendő területek meghatározása személyre szabott módszerek kialakítása szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, tájékoztatás A következő személyiségjegyeket fejlesztjük: önismeret etikus magatartás: pontosság, felelősségérzés, igényesség problémamegoldó készség konfliktuskezelési készség tárgyalási technikák, vitakultúra együttműködési készség érdekérvényesítési készség Bármilyen színes és tartalmas a tanítási órák anyaga, a szükséges nevelési hatásokat, a tanulók sokoldalú fejlesztését tervszerű, tanórán kívüli közösségi programokkal kiegészítve lehet megvalósítani. A személyiségfejlesztés módszerei: egyéni és közös beszélgetések, viták esetelemzések szituációs játékok irányítói és szervezői feladatok tanítása, gyakorlása élményszerű helyzetek (táborok, kirándulások) ismeretterjesztő előadások (külső előadó, tanár, tanuló) Szeretnénk, ha tanulóink olyan személyiséggé válnának, akik felnőtt korban minden élethelyzetben feltalálják magukat, és megfelelő magatartáskultúrával rendelkeznek. Az iskolai közösségi szolgálat (önkéntes munka) fontos szerepet játszik a személyiségfejlődés segítésében, a nevelésben. Egy egészséges társadalomban nem hagyják magukra a bajba jutottakat, azonban a segítségnyújtást, csakúgy, mint az együttélés más szabályait, tanulni kell. Az iskolai oktatás célja nem csak az ismeretek átadása, hanem a nevelés is. Minél fiatalabb korban tudatosítani kell a gyermekekben, fiatalokban, hogy nem önálló szigetekként élünk a világban, hanem egy közösség tagjai vagyunk, ezáltal felelősséggel tartozunk egymásért, a közösségért. A törvényi előírásoknak megfelelően (A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97. (2) bekezdés) az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1. után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. A közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. 8

Iskolánkban a közösségi szolgálatot a 9-10. évfolyamos tanulók számára szervezzük. A közösségi szolgálat szervezését az isgazgató által megbízott iskolai koordinátor végzi. Az iskolai közösségi szolgálat rendjének kidolgozásakor a következő szempontokat vettük figyelembe: települési adottságok, lehetőségek helyi igények a tanulók elképzelései, tervei egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe a közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető A közösségi szolgálat keretei között az egészségügyi, a szociális és jótékonysági, az oktatási, a kulturális és közösségi, a környezet- és természetvédelemi, a katasztrófavédelmi, az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység. bűn- és balesetmegelőzés 3. Az egészségnevelés és egészségfejlesztés WHO szerint az egészség: a testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség hiánya. Az egészségnevelés célja az egészség megőrzése, mely értelemszerűen jelenti az adott három komponens egyensúlyának fenntartását. Az egészségnevelés születéstől a halálig tartó komplex feladat, mely az egészséges életmód kialakítását célozza meg. Egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségnövelő módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az intézményes (iskolai) nevelés egyik részterülete az egészségnevelés. Az ez irányú nevelés a mindennapok nevelőmunkájának szerves része, a tanulók személyiségének fejlesztése érdekében. 3.1. Egészségnevelési program Célunk, hogy az egészségnevelés ne csak egy kampány formájában jelenjen meg, hanem az egész oktató-nevelő munkát hassa át. Az egészségnevelési program célja, hogy a tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt területeit. Ezek a következők: Az életkorral járó biológiai, pszichohigiénés, életmódbeli tennivalók A társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései Az egészségre káros szokások Antihumánus szenvedélyek Az egészséges életvitelhez szükséges képesség fejlesztésének lehetőségei Az egészségérték tudatosítása A személyiségfejlődésre nagy hatást gyakorol a családon, szülőkön kívül a közoktatási rendszeren keresztül a pedagógus társadalom is. 9

A pedagógus szerepe a megelőzés terén jelentős: fontos a kiváltó okok felismerése, kiküszöbölése, a következetes és preventív pedagógiai odafordulás, a személyiségfejlesztés. A nevelés értékközvetítést, értékteremtést, értékválasztásra való felkészítést, személyiségformálást jelent. Az, hogy a diákok mit tartanak értéknek, attól függ, hogy a család, a kortárscsoport és az iskola milyen értékeket közvetít a gyermekek felé. Az is fontos, hogy ezek az értékek milyen összhangban állnak egymással. Az iskola integráló szerepet tölt be a különböző, sokszor ellentétes értékek között. Ennek fontos színterei lehetnek az osztályfőnöki órák, előadások, a témával kapcsolatos szülői értekezletek (figyelemfelhívás, tanácsadás) összehívása, családlátogatás, stb. Alapvetően fontos a tanárok előzetes felkészítése erre a feladatra, amely rendkívüli odafordulást, tapintatot igényel. A fiataloknak 12 és 18 éves koruk között kell megbirkózniuk a testüket és lelküket érintő legjelentősebb változásokkal. A fejlődéspszichológia szerint ezek a következők: kivívni az elismerést a hasonló korúak között elérni a szülőktől és más felnőttektől való érzelmi függetlenséget és felkészülni a családtól való elszakadásra perspektívát találni a hivatást illetően a férfi vagy női szerepet elsajátítani felkészülni és alkalmassá válni a partnerkapcsolat megkezdésére, kialakítására felelősségteljes szociális magatartást kialakítani irányelvként egy értékrendet és etikai tudatot kialakítani A serdülők emberismereti képessége és önismereti érzékenysége ugrásszerűen megnövekszik. Meg akarják ismerni képességeiket, lehetőségeiket, cselekvéseik motívumait. A fejlődési periódus alatt a gyermek viselkedése megváltozik a szülőkkel szemben, bíráló szemmel nézi őket. A serdülés középpontjában az érzelmi függetlenedés, akarati önállósulás, az énkép és az egész személyiségstruktúra nagyarányú átalakulása áll. Ki kell alakítani az önálló célkitűzés és döntés képességét, a kudarctűrés és az önkritika, a reális önértékelés képességét. Mindezek kialakításához kell az iskolában is megfelelő hátteret, lehetőségeket és segítséget biztosítani. A közösséghez tartozás érzése meglévő hagyományok ápolásával és újak teremtésével elősegíthető. A személyiségfejlődésben jelentős szerepet játszanak a közösen megélt hitéleti események is. A személyiség fejlődését alapvetően meghatározza a szociális identifikáció, vagyis az egyén közösségekkel való azonosulása. Egy adott közösséghez való tartozás tudata jelentősen hozzájárul az önmagunkról alkotott kép kialakításához. Kiemelkedően fontos a család, a lakóhelyi környezet és az ifjúsági kortárscsoportok. Az ifjúsági kortárscsoportok a családtól és az iskolától független terepen működnek, sokszor az általuk képviselt normákkal ellentétes hatásokat közvetítenek. A szülők és a pedagógusok kiemelten fontos feladata, hogy a fiatalok kapcsolatairól, tevékenységéről folyamatosan tájékozódjanak, szükség esetén közbelépjenek. Olyan lehetőségeket kell biztosítsanak a fiataloknak, hogy megtanulják az önálló választás és döntés képességét a formális csoportok mellett, illetve azokon belül lehetőséget kell teremteni a különböző informális csoportok kialakítására is. Ebben segíthet az iskolai prevenciós program kialakítása és megvalósítása. Iskolánk elsődleges célja a gyerekek egészségesen fejlett személyiségének kialakítása. Meg kell tanítani a gyerekeket, hogy elfogadják önmagukat, nyitottak legyenek az emberi kapcsolatokra, döntéseikért és tetteikért felelősséget tudjanak vállalni. Fontos, hogy a tanulás önként vállalt, érdeklődéssel és teljes figyelem ráfordítással végzett tevékenység legyen. A pedagógus szerepe, hogy mindezek megvalósításában segítse a tanulókat megfelelő motiválással, elismeréssel, kudarc esetén segítségnyújtással, feltétel nélküli pozitív odafordulással, empatikus 10

megértéssel. A tanár személye, személyisége és egész tevékenysége, élete mintául szolgálhat a gyerekek számára. A személyiség egészére ható nevelés egyre hangsúlyozottabbá válik. Fontos számunkra, hogy ne tananyagot tanítsunk, hanem gyerekeket. A gyerek ne váljon csupán eszközzé egy oktatási cél elérése érdekében. A nevelésnek három fő területet kell érintenie: értelem (IQ), érzelem (EQ) és a fizikai erő, testi fejlettség. Ezek a területek összefüggésben állnak egymással, egymásra hatnak. Bármelyik terület fejlődésének elmaradása kihat a személyiség fejlődésére. Az értelmi és fizikai fejlődés lehetőségei legtöbb esetben biztosítottak (rengeteg ismeretanyag, testnevelés órák, különórák), de az érzelmi fejlődés terén hiányosságok mutatkoznak. Az EQ fejlesztésének szinte kizárólagos módja a többi emberrel végzett tevékenység. Ezt a célt szolgálják a művészeti nevelésre felhasznált órák, a hagyományőrző foglalkozások, közös együttlétek, közös tevékenységek. Mindezek kiemelten fontosak ahhoz, hogy a gyermek megtalálja helyét a világban, tartozzon valahová, megtanuljon bizonyos viselkedésmintákat, egészséges önképe alakuljon ki (önképünk a környezeti visszajelzések hatására alakul folyamatosan), kialakuljon a bizalmon alapuló emberi kapcsolatokra való képesség, mások elfogadása, empátia, másokhoz való odafordulás, az önkontroll, konfliktusmegoldás és együttműködés képessége. 3.2. A drogprevenció A drogok (alkohol, cigaretta, gyógyszerek, stb.) közül kiemelten kezelendő a kábítószer probléma, amely évről-évre veszélyesebb méreteket ölt és komoly pedagógiai nehézségeket okozhat. Az iskolai drogstratégia kialakításának önmagában elsődleges megelőző szerepe lehet (primer prevenció). A drogprevenció célcsoportjai: az egyének, a családok, különböző közösségi csoportok, tulajdonképpen a társadalom egésze. A prevenció különböző lehetőségei, szintjei: Elsődleges prevenció: a drogmentesek megóvása olyan egészségszemlélet és életmódi szokásrendszer kialakítása, amelyek hatására eredményes védelmi stratégia alakítható ki. Ezen a szinten a pedagógus munkája jelentős lehet. Másodlagos prevenció: a szerfogyasztók ártalomcsökkentő hatású megóvása ezen a szinten az egészségügyi szakembereké a döntő szerep, a pedagógusok a társadalmi tolerancia kialakulásában, kialakításában segíthetnek. Harmadlagos prevenció: a fogyasztók gyógyítását, valamint a "leszokott" ill. szermentes drogosok visszaesésének megakadályozását, terápiás kezelését és reszocializációját jelenti. A közoktatási intézményeknek az elsődleges prevenció terén van szerepük. Az osztályfőnöki órák keretében a következő témakörök megbeszélése ajánlott: Célok, akadályok, jövőkép Képességek Önbecsülés, énkép és jövőkép Kommunikáció és bizalom Felelősségvállalás Jó és rossz szokások Szabadság vagy függőség? Külső és belső kontroll Konfliktusok, amik jelen vannak az életedben Érzelmek: pozitív és negatív érzelmek hatása az életünkre Szokások kialakítása: a jó és a rossz szokások családi története A kommunikáció lehetőségei és az önbecsülés szerepe a szokások kialakításában 11

Ismét a jövőkép 3.3. Egészségfejlesztési program Az egészségfejlesztés a személyi és szociális fejlődési program egyik kulcseleme, ezért kitüntetett helye kell, hogy legyen az iskolai nevelés folyamatában. A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Iskolánk mindennapos működésében kiemelt figyelmet fordítunk a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen az egészséges táplálkozás, a mindennapos testnevelés, testmozgás, a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, a személyi higiéné területére. A teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, illeszkedik az átfogó prevenciós programba. Az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál beszerezzük az iskolapszichológus, az iskola-egészségügyi szolgálat, továbbá a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum véleményét. 3.4. Az egészségfejlesztéssel és egészségneveléssel kapcsolatos feladatok: A végrehajtás színterei: iskolai programok, tanórai foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások, iskolán kívüli rendezvények: kirándulások, sportprogramok Program-formák: klubok, filmvetítés, versenyek, vetélkedők, pályázatok, szakkörök, kiscsoportos beszélgetések, iskolarádió, dramatikus játékok, színjátszó kör, sportprogramok, tematikus előadások, diák önkormányzati programok. A feladatok meghatározásában és végrehajtásában a következő kollégák együttműködésére számítunk: iskolavezetőség, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, drog-koordinátor, mentálhigiénés szakemberek, pszichológus, testnevelők, DÖK-összekötő tanár, pályaválasztási tanácsadó, osztályfőnöki munkaközösség vezetője és tagjai, hittan tanárok, szaktanárok (különösen biológia, kémia, fizika) Segítő kapcsolatok: szülők; szülők közössége; öregdiákok, iskolaorvos, védőnő, védőnői hálózat, háziorvosok, iskolapszichológus, szakpszichológus; helyi illetve regionális iskolák drog-koordinátorai; Gyermekjóléti Szolgálatok, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Rendőrség ifjúságvédelmi csoportja, drogkonzultációs központok; egyházak, karitatív szervezetek, alapítványok, Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. Feladatok, tevékenységek: Nyári programok, táborok szervezése egészséges környezetben Törékeny kincs Boldog házasság hatrészes videofilm feldolgozása Kommunikáció fejlesztése videofilmek feldolgozása, gyakorlatok 12

Sporttevékenység: 24 órás kosárlabda mérkőzés, 12 órás foci, osztályok közötti bajnokságok, tanár diák szülő sportverseny, délutáni sportkörök Tanulási problémák kezelése, külső szakmai segítség igénybevétele Egészséges életmódra nevelés: egészséges napirend kialakítása helyes táplálkozási szokások kialakítása, kulturált étkezésre szoktatás, az étkezés egészséget befolyásoló szerepe önmagunk és egészségi állapotunk ismerete betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat a tanulás és a tanulás technikái, a tanulási környezet alakítása az idővel való gazdálkodás szerepe a szenvedélybetegségek elkerülése védőnői előadások, beszélgetések az éves munkaterv alapján rendszeres tisztasági vizsgálatok, szűrővizsgálatok Közösségi rendezvények szervezése Ki mit tud? szervezése Filmklub szervezése Szakkörök Iskolaújság és iskolarádió szervezése A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa ügyeletet tart az iskolában minden hónapban Pályaválasztási tanácsadás működtetése 3.5. Az iskolai védőnő egészségnevelési és egészségfejlesztési munkaterve 5. osztály: Az egészséges táplálkozás és a táplálkozással összefüggő betegségek. Helyes életmód és a balesetek megelőzése. Testmozgás fontossága, mozgáshiánnyal összefüggő megbetegedések. 6. osztály: A serdülőkor változásai és higiéniája. A menstruációról. A káros szenvedélyek: dohányzás, vizipipa. Szenvedélybetegségek, a számítógép veszélyei. Kötelező védőoltások fontossága gyermekbetegségek. Az energiaitalok káros hatásai és következményei 7. osztály: Káros szenvedélyek: dohányzás, alkoholizmus. Vízipipa, drogfogyasztás, AIDS. Kötelező védőoltások fontossága engerix B. Önismeret, önértékelés 8. osztály: Párkapcsolatok, felnőtté válás, szerelem. A fertőző májgyulladás megelőzése. A betegség következményei. Az AIDS megelőzése. Elsősegélynyújtás, családi életre nevelés Az energiaitalok káros hatásai és következményei 9. osztály: A serdülőkor problémái. Kortárs csoportok fontossága. Táplálkozási problémák: anorexia, bulémia. HPV oltás fontossága. Elsősegélynyújtás. 10. osztály: A férfi női nemi működés. Szeretet, szerelem, szexualitás. 13

Fogamzásgátlás, felelősség. Abortusz filmvetítés: Néma sikoly 11. osztály: A család feladata, szerepe. Terhesség, születés. Önismeret. Káros szenvedélyek: dohányzás, alkoholizmus, vízipipa, drogfogyasztás 12. osztály: Fogamzás, fogamzásgátlás. Újszülött, csecsemőgondozási feladatok. A szexuális úton terjedő fertőző megbetegedések megelőzése A tisztasági vizsgálatok alkalmával szó esik hajápolásról, körömápolásról, tisztálkodásról, öltözködésről. A védőnői szűrővizsgálatok közben táplálkozásról, a mozgáshiány következményeiről, helyes testtartásról, és a felmerülő aktuális problémákról beszélget a védőnő a tanulókkal 3.6. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegélynyújtás és oktatásának célja A tanulóknak életkoruknak megfelelően el kell sajátítaniuk az elsősegélynyújtás elméleti és gyakorlati ismereteit annak érdekében, hogy szükség esetén képesek legyenek a segítségnyújtásra mindaddig, amíg a szakszerű ellátást biztosító személy megérkezik. Az egészségnevelési program keretében a 8-9. évfolyamokon kiemelt feladat, hogy a tanulók megismerjék az elsősegélynyújtás szabályait. Az elsősegélynyújtás elemi szabályai Alapvető emberi tulajdonság, hogy segíteni szeretnénk azokon, akik bajbajutottak. Sokszor azonban akaratunk ellenére is árthatunk a bajbajutottnak, ha nem ismerjük az elsősegélynyújtás elemi szabályait. A segélynyújtónak néhány általános magatartási szabályt is meg kell tartania. A tanulóknak meg kell ismerniük: az elsősegélynyújtás fő szabályait a helyszín biztosításával kapcsolatos tudnivalókat a csapatmunka fontosságát a mentők tájékoztatásának módját a sérülések, sérültek osztályozásának módját, ezen belül az életveszélyes sérüléseket, a súlyos sérüléseket és a könnyű sérüléseket, belgyógyászati baleseteket a sérültellátás legfontosabb feladatait, a sebellátás módját az élet és halál jeleit, az újraélesztés módját, az újraélesztés ABC-jét Az ismeretek átadásának körülményei, formái Az ismeretek elsajátítása osztályfőnöki órák és tanórán kívüli foglalkozások keretében a védőnő és külső előadók (mentősök, orvosok, orvostanhallgató volt diákjaink) segítségével történik. A foglalkozásokon a frontális munka mellett fontos szerepe van a csoportmunkának és a szituációs játékoknak. A következő tantárgyak oktatása során is lehetőség van az elsősegély-nyújtási ismeretek átadására, ismétlésére: 14

Biológia vérzések, azok csillapítása; sebek és azok ellátása, kötözése Kémia vegyszerek, mérgezések okozta sérülések felismerése, kezelése Fizika égések és ellátásuk, áramütés hatásai Az érdeklődő tanulók az alapismereteken túl további képzésben részesülhetnek a Vöröskereszt által szervezett foglalkozásokon, csatlakozhatnak a szervezethez, és aktívan részt vehetnek annak munkájában, valamint versenyeken szervezőként, versenyzőként is kamatoztathatják tudásukat. A versenyekre való felkészítést a védőnő koordinálja. Az ismeretek átadásának ütemezését a védőnő az éves egészségnevelési programjában rögzíti, a szervezéssel kapcsolatos teendőket az osztályfőnökökkel egyezteti. 4. Közösségfejlesztés. Az iskola hagyományai, vallási élete és ünnepei 4.1. Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés lényegében a személyiségfejlesztés eszköze, az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közti kapcsolatot kialakítja. Célja: a személyes Istenkapcsolat közösségben való megélése harmonikus kapcsolat teremtése a társadalmi és természeti környezettel embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása közvetlen környezet értékeinek megőrzése, gyarapítása az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalok nevelése Mivel a gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium a trianoni békeszerződés után a bezárt kassai, rozsnyói és nagyváradi premontrei gimnáziumok anyaországi utódjaként létesült, a megszüntetett iskolák emlékének ébrentartása és a kisebbségi magyar iskolákkal való kapcsolattartás szintén átvett hagyományainkhoz tartozik. A hagyományok ápolásában nagy segítséget kapunk a Premontrei Öregdiákok Egyesületétől. Az 1924-ben megnyitott gimnázium eredeti épületének főhomlokzata Arisztotelész és Cicero nagyméretű szobrai között a földgömbből kimagasló kettős kereszttel és alattuk a VIRTUTE VINCES (erénnyel győzni fogsz) felirattal mintegy "kőbe rögzítve" hirdette a Gödöllői Premontrei Reálgimnázium pedagógiai programját, amely a görög-római oktatási és nevelési eszmény megkeresztelt, a nyugat-európai fejlődésre kész formája. Az 1992-ben újra megnyitott nyolcosztályos gimnázium ugyanezt az oktatási és nevelési programot tűzte ki célul, majd a később indított tagozatokon is ezt a nevelési elvet követtjük. Az iskola hagyományainak kialakításában a vallásos nevelésre törekszik. A mindennapi életbe beépülő lehetőségek körét igyekszünk bővíteni: A tanévet közös ünnepélyes szentmisével kezdjük és fejezzük be (Veni Sancte, Te Deum) Napi ima a tanítás kezdetén és végén, a tanulók az éppen azt az órát tanító pedagógussal közösen imádkoznak. Osztálymisék péntekenként, ahol egy-egy osztály tanulói az osztályfőnökökkel, és az egyházközség tagjaival együtt vesznek részt a szentmisén. A misén részt vevő gyerekek olvassák fel az olvasmányt, könyörgést. Előtte az ének- és a hittanórán az osztály közösen készül a szentmisére. (Miseénekeket gyakorolják, a könyörgésekbe saját kérésüket is megfogalmazhatják.) hétfő reggeli hétindító gondolatok pénteki laudesek 15

az egyházi év időszakainak megfelelően Úr Angyala imádság napközbeni imaórák keresztút Szorgalmazzuk a más felekezethez tartozó diákjaink részvételét a saját felekezetük egyházi alkalmain. Az osztályfőnöki órák programja, tematikája a katolikus kerettanterven alapszik. A katolikus iskolában kitüntetett helyet foglal el a hitoktatás. A más felekezetbe tartozók számára a hitoktatást a saját egyházközségük hitoktatói látják el. Ennek elsődleges célja a hit ébresztése, a diákok személyes Istenkapcsolatra vezetése. Hisz a megtanult hittételek csak megalapozott Istenkapcsolatban nyernek életet és értelmet. Ezért a hitoktatás alapvetően különbözik a többi tantárgy oktatásától, mert nemcsak az a célja, hogy az értelmet elvezesse a vallási igazságokhoz, hanem az egész embert Krisztus tanítványává tegye. Mindig tekintettel kell lenni a gyerekek életkorára és eddigi vallási műveltségükre. S ha mindent megtettünk, akkor is Isten kegyelme ad minden fejlődést a diákok lelkében. A tanév jeles napjai évről évre visszatérnek az iskola életében. Megünneplési módjuk szokásrendet, hagyományt alakít ki. Ezek kereszténységünk elmélyítésében és magyarságtudatunk kialakításában jelentős szerepet játszanak: megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjaira, megerősítik gyökereinket, a folyamatosság tudatát és stabilitást adnak. 4.2. A tanév jeles napjai szeptember október 6. október október 23. november 1,2. november november/február december február 25. február február-március március 6. március 15. húsvét előtt ősszel vagy tavasszal április 3. április 12. április 16. május június 4. Veni Sancte tanévnyitó szentmisével az aradi vértanúk ünnepe gólyaavató és gólyabál az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe megemlékezés mindenszentek és halottak napján szalagavató bál szülők bálja/premontrei bál adventkezdő szentmise, adventi gyertyagyújtások minden héten, a karácsonyi szünet előtti utolsó nap délutánján: az iskola tanulóinak karácsonyi műsora, dolgozók karácsonya a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja farsangi bál hamvazószerda, szentmise, a nagyböjt kezdete megemlékezés Fényi Ottó atya halálának évfordulójáról az 1848-as forradalom és szabadságharc ünnepe, népdaléneklési verseny a nagyhéten lelkigyakorlatos napok az iskola diákjainak lelkigyakorlatos napok a tanároknak Teleki Pál miniszterelnök halálának évfordulója, Teleki Pál Egyesület Kálmán hercegnek, a premontrei rend jótevőjének, a muhi csata hősének ünnepe a holokauszt áldozatainak emléknapja ballagás Nemzeti Összetartozás Napja Trianon megemlékezés 16

június 6. június vége június vége Szent Norbertnek, a rend alapítójának és egyben az iskola névadójának is az ünnepe. Ez a nap Premontrei Gimnázium Öregdiákjai évenkénti találkozójának is a napja, ahol a jelenlegi diákok a tanárokkal és az öregdiákokkal együtt ünnepelnek. Te Deum tanévzáró érettségi bankett a SZIE kisrektori termében A tanórákon kívüli foglalkozások szintén a hagyományteremtés eszközei, amelyek gazdagítják, színesítik az iskola életét és hozzájárulnak az oly fontos közösség formálásához. Premontrei Esték iskolaklub filmklub osztálykoncertek, ahol az egyes osztályok tanulói mutatkoznak be a szüleik, tanáraik és az érdeklődő iskolatársak előtt népdaléneklési verseny őszi papírgyűjtési akció a Föld napja alkalmából az iskola környékének rendbetétele tánciskola iskolai szakkörök és érdeklődési körök projektnapok: decemberben ajándékkészítés, tavasszal tematikus nap pl.:egészségnap a tanév utolsó napja: kulturális és sportnap iskolai kirándulások nyáron, több turnusban osztály- és iskolai táborok (álló, vándor, biciklis, kenus, nomád,stb.) szervezése a tanulók számára (természetesen a részvétel önkéntes, a költségeket a résztvevők vállalják) iskolai Ki mit tud? diáknap iskolai Szent Norbert nap 4.3. Iskolai tanulmányi kirándulások programja A tanórákon kívüli iskolai nevelés egyik kiemelt színtere a tanulmányi kirándulás. Megszervezésére minden osztálynak egy időben, szeptember első, vagy második hétvégéjén kerül sor a hivatalos tanévkezdés időpontjától függően. A részvétel önkéntes, de nevelési szempontból az a kívánatos, hogy minden tanuló részese legyen a tanulmányi kirándulásnak. A költségeket a szülők viselik, de az iskolát támogató alapítvány anyagi lehetőségéhez mérten a rászorulókat támogatja. Sok esetben a pillanatnyi lehetőségek, kapcsolatok (például olcsó szálláshelyek) határozzák meg az osztálykirándulások helyét, tartalmát. Célszerű ezért rögzítenünk az előzetes, több évfolyamra kidolgozott elveket az iskola pedagógiai programjában. A tudatos tervezés kiemelten fontos, hiszen ezekre a kirándulásokra igaz, hogy: minden tanulót érint több éven át, életreszóló +/ élményeket szerezve kihatással lehet a szülőföld szeretetére, illetve a későbbi kirándulásokhoz és utazásokhoz való hozzáálláshoz ilyen jó lehetőség, arra, hogy tematikusan bejárja az országot általában már felnőttkorban nem áll rendelkezésre, 17

a tanár-az iskola saját hitvallását sokkal hatékonyabban ki tudja fejteni ilyen alkalmakkor, mint iskolai tanórák során. Mi a tanulmányi kirándulás? Olyan élményt adó és szemléltető tanításon kívüli foglalkozás, amelyek alkalmával a diákok a tananyaghoz szorosan vagy kevésbé szorosan kapcsolódó helyeket megismerik. Megfogalmazott céljaink: alkalmazkodjon a történelem, irodalom, biológia, földrajz tananyaghoz, így a tananyag új ismeretekkel legyen bővíthető, összehasonlítható az iskola hitvallásának megfelelő legyen (kiválasztott helyszínek, a kiránduláshoz kapcsolódó programok) fejlődjön az osztályközösség, a közösség iránt érzett felelősség ne legyen egysíkú a tanulmányi kirándulás, változatos legyen az alap-program : épített környezet szépségei (múzeumok és látnivalók), természeti környezet értékei (táj, élővilág), hitéleti programok, kulturális programok és az un. kiegészítő programok (esti séta, közös főzés, játék) aránya megfelelő legyen. A pedagógiai programban ez, mint cél fogalmazódik meg, a részletes kidolgozása természetesen a konkrét osztálynál jelenik meg. ne legyen sok üresjárattal bíró lötyögés a tanulmányi kirándulás, de a másik végletbe sem szabad esni, amikor a túlzsúfolt program már feldolgozhatatlan és teljesítmény-centrikus érvényesüljön a fokozatosság elve: lakóhely, lakóhely környéke, megye, országrészek, utolsó évben esetleg határon túli, a magyar történelemhez tartozó területek egynapostól a többnapos felé (Az új évfolyamok számára 1-1 napos kirándulásokat szervezünk, a már több éve iskolánkba járó osztályainknak több naposat). További célként meg szeretnénk fogalmazni, hogy a hagyományos tanulmányi kirándulások mellett az évek során az osztályfőnökök vigyék el tanulóikat lehetőség szerint egy-egy témának szentelt útra. Például: lelkigyakorlat, természetjárás. Ezek nem a klasszikus tanulmányi kirándulás témakörébe tartoznak, így kidolgozásukat az osztályfőnökökre bízhatjuk. ÚTVONAL JAVASLATOK TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSOKHOZ 5. évfolyam: 1. út Százhalombatta Matrica Múzeum 2. út Óbuda- Aquincum 3. út Tác Gorsium 4. út Szentendre Skanzen 5. út Vác 6. évfolyam: 1. út Kecskemét - Kiskőrös - Nagykőrös- Szolnok (2 nap) 2. út Székesfehérvár Velencei-tó élővilága (2 nap) 3. út Esztergom Visegrád (2 nap) 4. út Eger- Szilvásvárad Bélapátfalva (2 nap) 7. évfolyam: 1. út Velencei-tó környéki települések Gárdony Pákozd Sukoró Kápolnásnyék Nadap (2 nap ) 2. út Komárom Komárno 3. út Nagytétény Érdi Földrajzi Múzeum Martonvásárhely 18

8. évfolyam: 1. út Felső-Magyarország: Sárospatak Aggtelek Szerencs Tokaj (3 nap) 2. út Hortobágy Debrecen (2 nap) 3. út Nyíregyháza Felső Tisza-vidék Tiszacsécse, Szatmárcseke, Tarpa, Csaroda ( 3 nap) 4. út Budapesti tematikus városnézés (1 nap) 9. évfolyam: 1. út Szarvas Békéscsaba Gyula Csolt-monostor Orosháza ( 3 nap) 2. út Veszprém Nagyvázsony Sümeg Keszthely Tapolca Balatonederics Salföld (3 nap) 10. évfolyam: 1. út Zalaegerszeg Őrség ( 3 nap) 2. út Szeged Fehér-tó Ópusztaszer Makó Mártély (3 nap) 11. évfolyam: 1. út Szekszárd Pécsvárad Pécs Siklós Mohács (3 nap) 2. út Balaton Somogyvár Nikla- Csurgó Duna-Dráva Nemzeti Park Szigetvár Kaposvár (3 nap ) 12. évfolyam: 1. út Pannonhalma Győr Csorna Fertőd Nagycenk Sopron (3nap) 2. út Pápa Sárvár Vasvár Szombathely Kőszeg (3 nap) 3. út Erdély (4 nap) 4. út Felvidék (4 nap) A későbbiekben az iskolai tanulmányi kirándulási tervünket un. múzeumlátogatási tervvel tervezzük kiegészíteni. 5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 5.1. A pedagógusok munkakörükben ellátandó feladatai A gyakornokok kivételével a pedagógusok munkaidejét a Nkt. 62. -a 5-7. pontjának megfelelően kell szabályozni. A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének (40 óra) nyolcvan százalékát 32 óra (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által az e törvény keretei között meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt hatvanöt százalékában 22-26 óra (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében 27-32 óra a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. A kötött munkakörben végzett munka nem képezi egyezkedés tárgyát a munkáltató és dolgozó között, ez különösen igaz a helyettesítések, felügyeletek, kíséretek, ügyeletek ellátásánál. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. Munkaidőn kívüli (heti pihenőnap, általános érvényű ünnepnap) végzett munkáért a rendeletben meghatározott térítést kell biztosítani. 19

A pedagógusok kötelességeit és jogait az Nkt. 62, 63. -a tartalmazza. A pedagógusoknak munkakörükben ellátandó feladatai (munkaköri leírásuk alapja): A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben (22-26 óra) a pedagógusok tanórai és tanórákon kívüli egyéb foglalkozásokat pl.: szakkör, diákkör, önképzőkör, emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő fakultációs órák, énekkar, tömegsport órák, korrepetálás, tehetséggondozás (a tanulók felkészítése tanulmányi-, kulturális- és sportversenyekre) tartanak. A kötött munkaidő fennmaradó részében (27-32 óra) a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést, eseti tanulószobai felügyelet, állandó helyettesként az iskolában való tartózkodás, ebédeltetésiés folyosófelügyelet, felügyelet az osztályozó- javító- és pótvizsgákon; tanulói kíséretet biztosít iskolán kívüli orvosi vizsgálatra vagy rendezvényre. A tanórán kívüli beosztásokat, feladatokat az iskola igazgatósága lehetőség szerint három nappal az esedékesség előtt a nevelők tudomására hozza. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Az intézményben a pedagógus munkakörbe tartozóknak a nevelés-oktatást előkészítő, illetve azzal összefüggő további feladatokat kell ellátnia: Éves tanórai munkáját tanmenetben tervezi meg, mely minimálisan tartalmazza a hónapra, hétre beosztott haladási ütemet, a kötelező iskolai dolgozatok írásának hozzávetőleges időpontját. A tananyagban való jelentős elmaradását jelenti az igazgatóságnak, és konzultál a pótlás módjáról, ha az éves tananyag elvégzését veszélyezteti. Felkészül a tanításra, foglalkozási terveket, segédanyagokat, szemléltető és kísérleti eszközöket készít elő. Az iskolai adminisztrációt pontosan elvégzi. Vezeti a haladási-, osztályozó-, elektronikus-naplót; illetve a tanulószobai, diákköri, sportköri, stb. naplókat, szakleltárokat, munkája elvégzését igazoló teljesítmény-nyilvántartó lapokat. A tanuló félévi és év végi osztályzatait a megadott határidőig lezárja, azt az elektronikus naplóban rögzíti. Anyakönyvet, egyéb hivatalos dokumentumot illetéktelen (tanuló, szülő) kezébe a tanár nem adhat. Ezzel összefüggésben gondoskodik arról, hogy az elektronikus napló használatához kialakított személyes belépési kódja illetéktelen személy tudomására ne jusson. Értékeli a tanulók munkáját. A dolgozatokat és feladatlapokat három héten belül kijavítja, ismerteti a tanulókkal az elbírálás szempontjait, valamint az érdemjegyeket. A tanulókkal minden egyes esetben közli szóbeli vagy írásos és egyéb teljesítményeikkel kapcsolatos érdemjegyüket. Javító- osztályozó- és pótvizsgákon vesz részt vizsgáztatóként, illetve bizottsági tagként. Részt vesz a tanári értekezleteken (osztályozó-, tanévnyitó és záró-, nevelési-, és munkaértekezletek). Részt vesz a félévenkénti fogadó órákon, továbbá az általános munkaidőn túli időpontban megjelöl havonta egy fogadóórát, melyről az igazgatóság értesíti a szülőket. A fogadóórán a tanár akkor áll a szülő rendelkezésére, ha tőle előzetesen írásban vagy szóban értesítést kapott. Tájékoztatja a szülőket a tanulók munkájáról, feladatairól, az iskolai programokról, rendezvényekről. Információkat továbbít az érintettekhez. Amennyiben a tanuló a tanévzárást megelőző 30. nap előtt elégtelen osztályzatra áll, a szaktanár írásos értesítést küld a szülőnek. Kulturális- és sportfoglalkozásokat szervez iskolán belül, és ezeken részt vesz (klubdélután, szaktárgyi és sportversenyek, előadások, stb.). Iskolán kívüli programokat szervez, és ezeken részt vesz (múzeum-, tárlat-, hangverseny és színházlátogatás, sport-, tanulmányi-, kulturális versenyek). 20

Részt vesz az iskolai és iskolán kívüli továbbképzéseken. Részt vesz a munkaközösségek munkájában. Tanulmányi kirándulásokat szervez, és azokon részt vesz. Részt vesz az iskolai ünnepségeken, szentmiséken, lelki gyakorlatokon, illetve ezek előkészítő- és szervezőmunkáiban, és ott a tanulókkal kapcsolatos teendőket ellátja. A tanítás nélküli munkanapon program, illetve beosztás szerint végzi a munkáját; Részt vesz a szertárrendezésben, leltározásban; testnevelőknél a tornacsarnok, szertárak, pálya rendjének biztosításában; Sportnapok szervezésében és irányításában vesz részt. Beíratási munkát beosztás szerint végez. Kezeli, megőrzi, rendben- és nyilvántartja a munkájához biztosított informatikai és technikai eszközöket, az átvett anyagokat, felszerelési tárgyakat, naprakész elszámolási állapotban. Az iskola könyvtárából, és tanári könyvtárából használatra megkapott / átvett, munkájához szükséges könyveket, tankönyveket, tanári segédkönyveket, a tanév végén június 30-ig visszaadja. Az iskolavezetés által hivatalosan megnevezett felsőoktatási intézmény hallgatójával annak tanítási gyakorlata alatt, a tanítási órákon, és azon kívül is foglalkozik. Részt vesz az iskola pedagógiai programjának, házirendjének, helyi tantervének elkészítésében. A pedagógus munkahelyére legkésőbb 10 perccel munkakezdés előtt érkezik meg (tanórák, felügyeletek, ünnepségek, kirándulások, stb.). Akadályoztatását legkésőbb 15 perccel munkakezdés előtt, de a nap folyamán mindenképpen jelzi (személyesen vagy telefon útján, vagy egyéb más módon). Távollétének várható időtartamát az igazgatóság tudomására hozza, elősegíti a helyettesítés megszervezését, a szakszerűen helyettesítő kollégát ellátja útbaigazítással, tankönyvvel, kijelöli az elvégzendő anyagot, stb. Tartós nyári vagy szorgalmi időn kívüli távollétének helyét, időtartamát, ideiglenes lakcímét távozása előtt az igazgatóságnak jelenti. Rendkívüli szabadságot, eltávozást, óracserét a tanár legalább egy nappal az esedékesség előtt kérhet (rendkívüli esetek kivételével). A munkahelyen az általános magatartási szabályoknak megfelelően, munkára kész állapotban jelenik meg, a kötelező iskolai ünnepségeken ünneplő ruhában. A tanár munkakörével összeférhetetlen ajándékot, kölcsönt, jogtalan előnyt nem fogadhat el, és nem vehet igénybe, kivéve a mindennapos életben szokásos apró figyelmességeket. Megbízás alapján ellátandó feladatok: Vezetői megbízások: igazgatóhelyettesi, munkaközösség-vezetői, osztályfőnöki megbízás. Megbízásos kíséretek: ifjúsági programokra, kulturális versenyekre, tanulmányi versenyekre, stb. Az iskola képviselete ünnepségeken, társadalmi rendezvényeken, tanácskozásokon, stb. (A tanulók bármilyen célú munkaköri kötelességként való kísérése kiküldetés, az útiköltség, és napidíj, továbbá szállásdíj, kiküldetési rendelvényen számolhatók el, csatolva a számlákat és egyéb bizonylatokat.) Egyéb megbízások: órarend készítése, beszámolók felmérések készítése, diákönkormányzat segítése, tankönyvrendelés elkészítése, munkakörbe nem tartozó adminisztratív feladatok, érettségi jegyzői feladatok. 5.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnöki megbízásokkal kapcsolatos pedagógiai és egyéb feladatok, elvek (a pedagógus munkaköri leírást kiegészítő munkaköri leírásuk alapja): Az osztályfőnökök tevékenységüket az osztályukkal együttesen kialakított program, tantestületi és munkaközösségi határozatok, valamint igazgatói utasítások alapján látják el. 21

A tanár osztályfőnöki megbízatásában kapcsolatot tart az osztályban tanító nevelőkkel, az iskola igazgatóságával, a diákönkormányzattal, osztálya szülői választmányával és a szülőkkel, a munkatervben meghatározott időpontokban fogadóórát, szülői értekezletet tart. Szükség esetén családlátogatást bonyolít le. Vezeti az elektronikus naplót, elkészíti az abban előírt statisztikákat, a tanulói adatváltozásokat átvezeti az elektronikus naplóba. Írásos dokumentumok alapján vezeti a hiányzások adminisztrálását az elektronikus naplóban a házirendben megfogalmazott elveknek megfelelően. Amennyiben a tanuló hiányzása a tanévben a 150 órát eléri, írásban figyelmezteti a szülőt a 250 óra elérése esetén várható következményekre. Beíratja a szülők számára szükséges információkat az ellenőrző könyvbe, azok tudomásulvételét ellenőrzi. Kiállítja és elkészíti az osztály anyakönyvét/törzslapját, a tanulók bizonyítványait. Szervezi és lebonyolítja osztálya tanulmányi kirándulásait. Az egységes pedagógiai eljárások kialakítása érdekében órákat látogat, osztályértekezleteket szervez, vezeti osztálya osztályozó értekezleteit. Lebonyolítja a fakultációs jelentkezéseket, a nyolcadikos és tízedikes évfolyamvizsgákra való jelentkezéseket. Segíti az érettségi vizsgákra és a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezést. Tanulóit értesíti minden kötelező iskolai programról, részt vesz minden osztályrendezvényen, ünnepségen, vagy gondoskodik maga helyett felelős felügyelőtanárról. Lehetőség szerint figyelemmel kíséri tanulói iskolán kívüli tevékenységét is. Nevelőmunkájában gondot fordít a tanulók teljes személyiségfejlődésére, kulturális és önképzési igényeik felkeltésére, fejlesztésére. Ennek érdekében tanórán kívüli színház-, múzeum-, stb. látogatásokat szervez. Értékeli és minősíti osztálya tanulóinak magatartását és szorgalmát. Az osztályozó konferencia előtt az osztály tanulóival, az osztályban tanító nevelőkkel egyezteti véleményét. Az osztályfőnökök beszámolási kötelezettséggel tartoznak az igazgatóságnak és nevelőtestületnek az osztály tanulmányi és nevelési problémáiról, szülői értekezletekről, tanulmányi kirándulások lefolyásáról, a hatáskörüket meghaladó fegyelmi ügyekről, balesetekről. Az osztályfőnök joga - a diákönkormányzat véleményének meghallgatásával - a szociális ügyekkel kapcsolatos javaslattétel. Saját hatáskörben végrehajtja a jutalmazásokat és büntetéseket, illetve ezek magasabb szintjére előterjesztést tesz az igazgatóságnak. Az osztályfőnökök tevékenységét az osztályfőnöki munkaközösség koordinálja. Új osztályfőnök megbízására vagy annak visszavonására az osztályfőnöki munkaközösség-vezető tesz javaslatot az igazgatónak. 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás és fejlesztés az intézmény egyik legfontosabb pedagógiai célkitűzése. Ennek keretében inspiráljuk és segítjük az általánosan, vagy egy-egy területen kiemelkedő képességeket mutató diákok munkáját, illetve igyekszünk megtalálni minden egyes tanulónál a fejlesztési pontokat és lehetőségeket. Fontos alapelv e vonatkozásban az, hogy elkerüljük a tanulók túlterhelését, erre ügyelni az osztályfőnökök feladata. Irányításával kell a tehetséges tanulók verseny és egyéb formákban való részvételét illetően szelektálni, súlypontozni. Tevékenységek, eszközök: legfontosabb eszköz a színvonalas tanítási óra a tehetséggondozás fontos eszköze a kötelező nyelvórák számának kiegészítése a szabadon tervezhető és a nem kötelező órakeretből, továbbá a matematika több éven keresztül 22

csoportbontásban való oktatása, és bizonyos évfolyamokon heti óraszámának 1 órával való megnövelése, valamint a természettudományos tárgyak óraszámának növelése a szabadon tervezhető órakeretből a napközi és tanulószobai órakeret egy része szakköri, versenyfelkészítési, célokat is szolgál a tanulók ösztönzése versenyzésre, továbbtanulásra, nyelvvizsgák letételére, emeltszintű érettségi fölkészülési lehetőségek igénybevételére a 11-12. évfolyamon "fakultációs" foglalkozások szervezése az emelt szintű érettségire való felkészüléshez a versenyeken való részvételt érdemjeggyel is lehet honorálni a tanuló nyelvvizsgára/előrehozott érettségire való felkészüléshez 4 nap (magában foglalja a vizsga napját), tanulmányi versenyre való felkészülés címén 3 nap (nem foglalja magában a verseny napját) időtartamra "tanulmányi szabadságot" kérhet ; a tanulmányi szabadságot a szaktanár javaslata alapján az osztályfőnök bírálja el és tartja nyilván; helyezésre esélyes versenyző esetén szaktanári javaslatra az osztályfőnök a szabadságnapok számát növelheti kapcsolat a város oktatási és tudományos intézményeivel: a Szent István Egyetemmel, a gödöllői általános és középiskolákkal, a Művészetek Házával, a városi könyvtárral illetve múzeummal, valamint a külföldi partneriskolákkal eszközként alkalmazzuk e téren a jutalmazás minden formáját, elsősorban a tanévzáró ünnepségen a tanulmányi és versenyeredmények nyilvános dicséretét 6.2. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdők segítése A zavar okának minél szélesebb körű feltárása, lehetőség szerinti megszüntetése vagy mérséklése érdekében az osztályfőnök állandó kapcsolatot tart a szülőkkel és az osztályban tanító kollégákkal. Közösen keresik a megoldást, ha kell, igénybe veszik a különböző szakterületek segítségét: egészségügy (iskolaorvos, pszichológus, szakorvosok), nevelési tanácsadó, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, gyermekvédelem, gyámügy, rendőrség. Szakértői vélemény alapján magántanulóként is teljesítheti a tanuló a tankötelezettséget. Tevékenységek, eszközök: beszélgetések, szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatások, környezettanulmány felvilágosítás, propaganda logopédiai, pszichológiai, egészségügyi szakvizsgálat az iskola egész közösségi és kulturális programja, hagyományainak ápolása az iskola követelményrendszerének érvényesítése szükség esetén jelzés a hatóságnak, fegyelmi eljárás A felzárkóztatás elsősorban a tanuló hosszabb távolléte, mulasztása esetén szükséges osztályfőnöki és szaktanári feladat. Vonatkozik az iskola felzárkóztatási kötelezettsége azokra is, akik szociális hátrányokkal vagy tanulási nehézségekkel küzdenek. tanulószobai csoportot(okat) működtetünk, ahol biztosítva van a szaktanári segítséggel történő felkészítés a következő napra szükség szerint tantárgyi egyéni és csoportos korrepetálást szervezünk 6.3. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Célok: a tanulók családi, szociális viszonyaik minél sokrétűbb megismerése. A fenyegető veszélyek feltérképezése. 23

együttműködés a szülőkkel, kollegákkal, diákönkormányzattal, a fenntartó Premontrei Perjelséggel, hivatott állami szervekkel a tanulók minél gazdagabb iskolai tevékenységének, programjának biztosítása, a veszélyek ellensúlyozására Eszközök: beszélgetések, szülői értekezletek, megbeszélések, osztályértekezletek, fogadóórák, szükséges esetben családlátogatás - környezettanulmány felvilágosítás, propaganda az iskola egész közösségi, kulturális programja, hagyományaink ápolása az iskola követelményrendszerének érvényesítése szükség esetén jelzés a hatóságnak Közreműködők: osztályfőnökök, szaktanárok, igazgatóság 6.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Feladat: a szociális hátrányokkal küzdő tanulók feltérképezése, problémáik megismerése és lehetőség szerinti segítése Tevékenységek: felzárkóztató és tehetséggondozó programok egészségvédelmi, mentálhigiéniai ismeretek egészséges életmód tudatos formálása drog- és bűnmegelőzési programok tájékoztatás a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon vagy egyénileg a menzai térítési díjak csökkentése a három és többgyerekes családok tanulói illetve a szociálisan rászorultak számára Gödöllő Város Önkormányzata segítségével a Premontrei Szent Norbert Gimnáziumot és Tanulóit Segítő Közhasznú Alapítvány szociális támogatása tankönyvtámogatás a rászorultság elve szerint szempontok: - Szülői kérelem a támogatásért - A családban az egy főre jutó jövedelem - Iskolás gyermekek száma a családban - A tankönyvcsomag ára a tankönyvcsomag összeállításánál igen fontos szempont a jól használható, de olcsó tankönyvekre való törekvés katolikus és más országos pályázatokon való részvétel a tanulók iskoláztatási költségeinek enyhítésére a szociálisan rászorultak kedvezményes elhelyezése a B épület kollégiumi részében kapcsolattartás a szülőkkel és az osztályban tanító tanárokkal kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel (Forrás Szociális és Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat) Az osztályfőnökök és a szaktanárok munkáját az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse irányítja. 24

6.5. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az Európai Uniós elvárások alapján a köznevelési intézményeknek is a feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítanunk minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásokban, fejlesztésekben, a közoktatási intézményünkben. A társadalom, a pedagógusok, a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó, kiegyensúlyozott embereket szeretnénk nevelni. Intézményünkben az esélyegyenlőség feltételei részben biztosítottak. Megfelelő helyiségekkel alapvetően ellátott. Iskolánkban az egyik legfőbb törekvés, hogy a gyermekek nevelhetőségében fennálló jelentős eltérések ellenére minden gyereknél egységesen alakítsuk ki az alapismereteket, alapképességeket, a közösség alapértékeit követő életvezetést, életmódot. Alapvető célunk, hogy biztosítsuk a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Célunk az, hogy érvényesüljön a: az egyenlő bánásmód elve (a diszkrimináció tilalma, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes élethez való jog garantálása) (2003. évi CXXV. tv) szegregációmentesség, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása, minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása és az integráció biztosítása. Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez a következő elvek szerint biztosítjuk a nevelő-oktató munka feltételeit: az általános iskola 1 4. évfolyamán megalapozott, megszilárdított kulcskompetenciák, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztése, a kulcskompetenciák bővítése, iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése, a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása, a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül, egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési -értékelési eljárások alkalmazása. 25

Biztosítani kell a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását erre a csoportos tantárgyi korrepetálásokon kívül az egyéni foglalkozások is lehetőséget teremtenek. A pedagógusnak jeleznie kell, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik, vagy részképesség zavarokra utaló jeleket észlel. Fel kell figyelnie a családban jelentkező gondokra, problémákra, és azokat jeleznie kell az iskolai gyermekvédelmi felelősnek. A problémák megbeszélésére és megoldására az osztályfőnök osztályértekezletet hívhat össze. Amennyiben iskolai eszközökkel nem tudunk segítséget nyújtani, úgy a Gyermekjóléti Szolgálathoz vagy az Egységes Pedagógia Szakszolgálathoz fordulunk. Az iskolában olyan légkört, olyan igazgatási, pedagógiai tevékenységet alakítunk ki, amely eleve kizárja annak a lehetőségét, hogy bármelyik gyermek származása, bőrszíne, neme, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása vagy bármely más ok miatt hátrányos helyzetbe kerüljön. Minden tanuló részére biztosítjuk a fejlődéséhez szükséges feltételeket, azokat a lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a gyermek képességeit, tehetségét, kibontakoztathassa, szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármely más oknál fogva fennállnak. A családdal, szülőkkel való kapcsolattartás rendszerének alapvető célkitűzése, hogy a gyermek a családban nevelkedjen, kapja meg tőlük azt a segítséget, amely ahhoz szükséges, hogy iskolába járjon, és ott eredményesen dolgozzon. Figyelembe vesszük a tanulók azon jogát, hogy a családjuk anyagi helyzetétől függően, kérelmükre ingyenes, vagy kedvezményes étkezésben részesüljenek, tankönyvtámogatást kapjanak és szükség esetén szociális támogatást is nyújtunk. A felvételi eljárás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben részesítjük azokat a tanulókat, akiknek testvére(i) iskolánkba járnak, halmozottan hátrányos helyzetűek vagy hátrányos helyzetűek, ezt követően akinek különleges helyzete (pl.: árvaság, munkanélküli szülő(k), tartós betegség) ezt indokolja, valamint azt a jelentkezőt, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének településén található. 6.6. Sajátos nevelési igényű tanulók Keresztény-katolikus értékeken alapuló pedagógiai hitvallásunk alapelve, hogy iskolánk minden tanulójának meg kell kapnia azt a felkészítést, amelyik megfelel az állapotának, amelyik ahhoz nyújt segítséget, hogy személyiségét a lehető legteljesebb mértékben ki tudja bontakoztatni. A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő tanulót a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ezen túlmenően intézményünk a szakértői véleményben javasolt egyéni foglalkozást szervez munkaerő gazdálkodási és szakmai szempontok figyelembe vételével- a tanuló részére. Az egyéni foglalkozás keretében egyéni fejlesztési terv alapján segítjük tanulóinkat a többiekhez való felzárkózásban. A tanuló részére a vizsgaszabályzatban meghatározott vizsgákon különös tekintettel az érettségi vizsgán hosszabb felkészülési időt biztosítunk. Az írásbeli vizsgákon lehetővé tesszük az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép) használatát. Szükség esetén az írásbeli vizsga szóbeli vizsgával vagy a szóbeli vizsga írásbeli vizsgával történő felváltását engedélyezzük. Szoros együttműködést kell kialakítani a tanuló szüleivel annak érdekében, hogy a tanuló helyzetének legjobban megfelelő nevelési hatást tudjuk elérni az izoláció, az agresszió, a gyenge teljesítmény megszüntetése érdekében. Hibás nevelési helyzet esetén a pedagógiai kompetencián túl szükségessé válhat a gyermekvédelmi szinten történő problémakezelés is, együttműködve az illetékes gyermekjóléti szolgálattal és más szakemberekkel. 26

A pedagógusoknak tudniuk kell, hogy a gyermeki személyiség fejlődésében is egyszeri, egyedi és megismételhetetlen. Éppen ezért nyitottnak kell lenni az egyéni sajátosságokra, tisztelni kell a teremtményt a gyermekben, és nem gondolhatunk úgy tanulóinkra, mint azonos módon formálandó gyerekanyagra. Ezt a nyitottságot jeleníti meg az egyéni beszélgetés, amely problémamegoldó, feszültségoldó és tanácsadó funkcióin túl erősíti a bizalom és szeretet légkörét iskolánkban. Pedagógiai szakértelemmel, türelmetlenségünket legyőzve, kell rugalmas értékelési módszereket alkalmazni, a dicséret a biztatás különféle módjaival, a gyerek növelése érdekében és sohasem a fegyelmezés céljából. Pedagógusként céltudatosan, következetesen, ám keresztényi hittel, szeretettel és bizalommal kell a közösségi megbízatások rendszerén, és az elfogadó-megértő, nem agresszív minták közvetítésén keresztül integrálni az izolált gyermeket az osztályközösségbe, iskolánkba. 7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A tanulók az iskolai döntési folyamatokban a Diákönkormányzaton keresztül vesznek részt. 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja, amelybe a diákkörök is 2-2 főt delegálhatnak. Minden megválasztott (osztály- vagy diákköri) képviselő 1 szavazattal rendelkezik. 3. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. 4. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 5. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által öt éves időtartamra megbízott nevelő segíti. 6. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt a. saját működéséről, b. diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c. hatáskörei gyakorlásáról, d. egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e. iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. 7. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a. az iskolai SZMSZ-ben meghatározott ügyekben, b. az intézményi dokumentumok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos kérdésekben, c. a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek maghatározása illetve más, a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatala előtt, d. a házirend és az SZMSZ elfogadása előtt, e. a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, f. a nevelőtestület által hozott fegyelmi büntetések esetén, g. a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, h. a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, i. az iskolában üzemelő büfé működtetési időszakának meghatározásához, 27

j. a köznevelési intézmény megszüntetése, átszervezése, feladatának megváltoztatása, nevének megállapítása, vezetőjének megbízása és megbízásának visszavonása kapcsán, k. az éves munkaterv elkészítéséhez, l. véleményezési jog illeti meg a következő évben választható tantárgyakról és az azokat előreláthatólag tanító tanárokról, az érettségi vizsgára való felkészítés szintjéről, m. lehetővé kell tenni az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. n. véleményezési jog illeti meg a következő tanévben használatos szükséges ruházati és más felszerelésekről. 8. A tanulói tankönyvtámogatás megállapítása során, az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, a tankönyvrendelés elkészítésekor az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. (2001. évi XXXVII. törvény 29. (3).) Tájékoztatni kell őket továbbá a tankönyvkölcsönzés lehetőségeiről, és arról, milyen segítséget tud nyújtani az iskola a szülői költségek csökkentéséhez. 9. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és a meghívót a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzatnak. 10. A diákönkormányzat kezdeményezheti az iskola tanulmányi és közösségi életét érintő kérdésekben nevelőtestületi értekezlet összehívását. 11. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését. 12. A diákönkormányzat szervezésével és működésével kapcsolatos iratokat 5 évig meg kell őrizni. 12. A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. 13. A diákönkormányzat jogosult szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. 8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskolának mint nevelési-oktatási intézménynek legfontosabb partnerei a diákok és a szülők. Az ifjúság nevelésében igen lényeges az, hogy az iskola és a család azonos vagy hasonló értékrendet valljon. Ebben az életkorban a kettős vagy ellentmondásos nevelés hat a legnegatívabban, rombol a legtöbbet a tanulókban. Ha azonban az iskola és a család nevelési elvei találkoznak, felerősítik egymás pozitív hatását, megerősítést nyernek az ifjak lelkében. Ezért nagyon fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, az iskola közösségi életébe való fokozottabb bevonásuk, hogy ezáltal is meg tudjuk nyerni őket nevelési céljaink érdekében. A kapcsolattartás, együttműködés formái: elektronikus napló üzenő funkciója osztályszülői értekezletek kollégiumi szülői értekezletek egyéni fogadóórák szülői fogadóest egyéni konzultáció, szükség szerint családlátogatás 28

A szülők tevékenységük hatékonyabbá tétele érdekében 1994-ben létrehozták a Szülők a Gödöllői Premontrei Gimnáziumért Egyesületet. Szervezeti felépítését és működését alapszabályban rögzítették. Létrejöttének célja elsősorban az iskolában folyó keresztény értékrendnek megfelelő tanítás és nevelés erkölcsi és anyagi támogatása, együttműködés a tantestülettel, az iskola vezetőivel. Az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A szülői egyesület kezdeményezheti az iskola tanulmányi és közösségi életét érintő kérdésekben nevelőtestületi értekezlet összehívását. A gimnáziumban iskolaszék nem működik. A tanulók és a pedagógusok együttműködésének legfontosabb színtere maga a tanóra. A nevelés csak kölcsönös viszonyulásban képzelhető el, az ismeretek átadása pedig tanórai szoros együttműködés, együtt dolgozás eredménye lehet. Az együttműködés egyéb formái: szakkörök, érdeklődési körök egyéni és csoportos beszélgetések osztálymisék és iskolai közös szentmisék, hitéleti események tanórán kívüli osztály vagy iskolai szintű kulturális és sport programok 9. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek Jogi meghatározottság A fogyasztóvédelemről szóló irányadó jogszabályok rendelkeznek a fogyasztók oktatásáról. Vonatkozó hatályos jogunk írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. Eszerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatásban részt vevő intézmények, az e feladatra törvényben kijelölt államigazgatási szervek és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ben a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is nevelési-oktatási feladatként szerepel. A fogyasztóvédelmi oktatás célja A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. 29

Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék és a saját életükre vonatkozóan alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Környezettudatos fogyasztás: egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a fogyasztásmentesség között. Kritikus fogyasztói magatartás: a fogyasztói jogok érvényesítése. A fogyasztónak joga van: az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez, a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz, a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között, a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez, a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez, az egészséges és elviselhető környezetben való élethez. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait, és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai: Vizuális kultúra: A közvetlen és rögzített kommunikáció. A tömegtájékoztatás formáinak megkülönböztetése. A reklámplakátok szerepe. A fotó és a reklám hatásrendszerének feltárása. Földrajz: A fogyasztói kultúra fejlődése. Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás. Gyűjtőmunka nyomtatott információhordozókból hazánk gazdasági és település-földrajzi sajátosságairól. Az életmód és a fogyasztási szokások alakulása. Vásárlási, fogyasztási szokásaink. A család gazdálkodása. Informatika: Az internet egyes kommunikációs szolgáltatásainak használata. Vásárlás az interneten. Informatikai biztonság, az információ hitelessége, a szerzői jog fogalmának megismerése. Magyar nyelv és irodalom: A különböző irodalmi művek, filmek elemzésének egyik szempontja. Történelem: Az ipari és hírközlési forradalmak jelentőségének megértése. 30

További színterek: Tanórán kívüli elemek (vetélkedők, versenyek, rendezvények stb.). Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). Az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások. A fogyasztóvédelem módszertani elemei A módszereknek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák: Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés) 10. A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezeléssel összefüggő ismeretek Kriminológiai aspektusok Alapvető célunk a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással kapcsolatos ismeretek oktatása terén az iskolában tanulók jogkövető magatartásának elősegítése, esetleges bűnelkövetésük megakadályozása, a felmerülő problémák, konfliktusok, krízisek kulturált és hatékony kezelése. Napjainkban az iskola szerepét úgy szokták felvetni, hogy betölti-e a szükséges nevelő hatását, segít-e azokban a problémákban (érzelmi, szociális), melyek az iskolában megnyilvánulnak. A tünetek, zavarok, elváltozások minden életkorban más-más jellegűek, megnyilvánulásúak, más oki konstellációt tükröznek. Kisgyermekkorban a szülői kapcsolatokból való kiszakadás, az önállósodás, a kortárscsoportban az egyenrangú kapcsolatok kialakítása és megtartása jelentenek problémát, konfliktusforrást. Tízéves kor körül megjelennek a felnőtté válás problémái (felnőtt szerep, nemi szerep, identitástudat stb.). Gyakori jelenség, hogy a család nem köti meg eléggé a gyermeket, az iskola pedig nem integrálja kellőképpen a maga rendszerébe, ezért a szabadidő terén más kis csoport hatása alá kerül, melyek általában az iskolai és családi kultúra értékeivel szemben állnak és más viselkedési normákat közvetítenek, deviáns értékeket próbálnak megvalósítani. Ez többé-kevésbé nyílt konfliktus formájában is megjelenik az iskolában. A vázolt problémák fokozottan és halmozottan jelentkeznek a családi, anyagi, szociális gondokkal küzdő, hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett tanulók esetében. A bűnmegelőzés tartalmi elemei Az iskolai nevelés-oktatásban szükséges a lélektani motívumokra, a helyes és követendő értékrend kialakítására, információnyújtásra, figyelemmel kísérésre, a beilleszkedési problémák csökkentésére fektetni a hangsúlyt. 31

A cél elérése érdekében megvalósítandó feladatok: A helyes értékrend átadása és kialakítása a tanulóknál A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók folyamatos figyelemmel kísérése, jelzés az együttműködő segélyező szervezetek felé Információnyújtás a legális (cigaretta, alkohol stb.) és illegális (kábítószerek) drogok használatának negatív hatásairól, következményeiről A szabadidő hasznos és kulturált eltöltése alternatíváinak ismertetése és a lehetőségek biztosítása Hátránykompenzáció a különböző problémákkal küzdő tanulók esetében Az iskolai beilleszkedési problémák csökkentése, a pozitív társadalmi normák szerinti életvezetés elősegítése Esetkezelés, folyamatos segítségnyújtás a tanulóknak és családjaiknak Jogok és kötelezettségek ismertetése, tisztázása A joghátrányok és jogkövetkezmények megismerésének elősegítése A bűnmegelőzés iskolai módszertanának elemei Mentálhigiénia, krízis, erőszak, drog és bűnelkövetési, illetve áldozattá válás elleni előadások segítő szakemberek közreműködésével Szoros és folyamatos együttműködés gyermekjóléti és családsegítő intézményekkel, szakszolgálatokkal, különböző civil szervezetekkel, alapítványokkal, hatósági szervekkel (rendőrség, ügyészség, bíróság) Személyiségfejlesztés Közösségfejlesztés Drámapedagógiai eszközök 11. A tanulmányok alatti vizsgák rendszere 11.1. Évfolyamvizsgák a 8. és a 10. évfolyamon Az iskola egyik kiemelt célja az oktatás területén a kétszintű érettségire való eredményes felkészítés, ezért szükség van arra, hogy tanulóink időszakonként számot adjanak tudásukról. Az általános iskolások többsége a nyolcadik évfolyamon felvételi vizsgát tesz, amely fontos erőpróba elé állítja őket. Iskolánkban is a nyolcadik évfolyam végén tartunk vizsgákat bizonyos tantárgyakból, amely vizsgák jegyei az évközi érdemjegyekkel együtt alakítják ki a 8. év végi osztályzatokat. A vizsgatárgyak a következők: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika. A magyar nyelv és irodalom vizsga két részből áll: egy írásbeli magyar nyelvi és egy szóbeli irodalmi részből. Az idegen nyelv vizsgája írásban és szóban, a történelem szóban, míg a matematika írásban zajlik. A tizedik évfolyamos tanulmányaik befejeztével a tanulók szintén osztályvizsgát tesznek. Ennek tárgyai: idegen nyelv (a tanuló által az iskolában tanult nyelvek bármelyike; írásbeli és szóbeli vizsga), valamint a vizsgázó diák által választott fakultációs tárgyak egyike (ha nem választott ilyet, akkor a következő tanévre meghirdetett fakultációs tárgyak közül valamelyik; szóbeli vizsga). Az egyházzenész tanulók az idegen nyelv mellett egy választott szakmai tantárgyból vizsgáznak. Az emelt óraszámú biológia-kémia képzésben részt vevő tanulók az idegen nyelv mellett biológia vagy kémia tantárgyból vizsgáznak. Mentesül a 10. évfolyamos vizsgák alól az a tanuló, aki ugyanebben az időszakban valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tesz. Vizsga nélkül jeles érdemjegyet kap az adott tantárgyból az a tanuló, aki B2 (vagy annál magasabb szintű) komplex nyelvvizsgával rendelkezik, illetve aki a vizsga évében valamely vizsgatárgy minisztérium által meghirdetett tanulmányi versenyének országos döntőjébe jutott. A vizsgajegyeket az év végi osztályzatok kialakításakor kb. 25%-os súllyal vesszük figyelembe. 32

A nyolcadik és a tizedik évfolyam végi vizsgák célja egyaránt az, hogy segítsen felmérni a tanulók tudását és segítse a felkészülést a rendes érettségi vizsgákra. A vizsgákra való felkészítés lényege, hogy a tanulók képesek legyenek tudásuk összegzésére nemcsak egy-egy témakörre terjedően, hanem kettő vagy több év anyagából is. Fontos szempont a majdani érettségi vizsgák szempontjából a forma is: az iskolai vizsgák szervezése, lebonyolítása is a későbbi vizsgákra emlékeztessen, és a tanulók a 12. évfolyam végén ne számukra ismeretlen körülmények között adjanak számot tudásukról, így teljesítményük megközelítően azonos vagy jobb lehet az addig megszokott évközi eredményükhöz képest. 11.2. Osztályozó, pótló és javítóvizsgák Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, aki a) valamely tantárgyból tanulmányi kötelezettségeinek az iskola helyi tantervében foglaltaknál rövidebb idő alatt kíván eleget tenni. b) a nevelőtestület döntése alapján mulasztásai miatt osztályozó vizsgát tehet. c) átvételét kérte más iskolából, és számára az igazgató egyes tantárgyakból különbözeti (osztályozó) vizsga letételét írta elő. Pótló vizsgát tesz az a tanuló, aki osztályozó vizsgájáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, illetve a megkezdett vizsgáról annak befejezése előtt engedéllyel eltávozik. Javító vizsgát tesz az a tanuló, aki a) osztályozó vizsgájáról neki felróható okból elkésik, távol marad, illetve a megkezdett vizsgáról annak befejezése előtt engedéllyel eltávozik b) a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott A javító- és pótló vizsgák időpontját az iskola minden tanévben az augusztus 15-31. közötti időszakban, az osztályozó vizsgák időpontjait április hónapban jelöli ki. Utóbbiakra február 15-ig kell jelentkezni. A javító-, pótló és osztályozó vizsgák követelményei minden évfolyamon megegyeznek az adott tantárgy helyi tantervében meghatározott, az adott évfolyamra vonatkozó kimeneti követelményekkel. A vizsgák minden esetben írásbeli és szóbeli vizsgarészből állnak. Kivétel ez alól a matematika, melyből csak írásbeli, a hittan, melyből csak szóbeli, valamint a testnevelés, a művészetek és az informatika, melyekből csak gyakorlati vizsgát szervezünk. A vizsgázók értékelését az igazgató által megbízott vizsgabizottság végzi, mely döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A vizsgázók teljesítményét tantárgyanként és évfolyamonként egyetlen osztályzattal kell értékelni. 12. Tanuló átvétele másik iskolából Az átvétel a felvételhez hasonlóan jelentkezés alapján történik. Átvételre vonatkozó kérelem esetén megvizsgáljuk a jelentkező iskolájának helyi tantervét, majd ennek alapján egyes tantárgyakból különbözeti vizsga letételét írjuk elő. A különbözeti vizsgákra vonatkozó szabályok általánosságban az osztályozó vizsgákra vonatkozó szabályokkal egyeznek meg. Az átvételi kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról a kérelmező korábbi tanulmányi előmenetele, az esetlegesen előírt különbözeti vizsgák eredményei, valamint a kérelmezővel és gondviselőjével folytatott személyes beszélgetés és alapján az iskola igazgatója dönt. 33

13. A felvételi eljárás különös szabályai 13.1. Az iskola alaptevékenysége, felvételi rendszere, beiskolázási körzete Az iskola katolikus, premontrei rendi nyolcosztályos gimnáziumként kezdte újra működését 1992- ben. Alaptevékenysége az 1924-ben alapított iskola hagyományait követve az eredeti alapító okirat szerint is reálirányultságú gimnázium, korszerű informatikai képzéssel és nyelvoktatással. Iskolánk gimnázium és egyházzenei szakgimnázium, ahol a megfelelő színvonalú szakképzés, a tehetséggondozás és a főiskolai, egyetemi tanulmányokra való felkészítés az iskola legfontosabb feladata amellett, hogy érettségi bizonyítvánnyal a kezükben szilárd műveltségi alapokkal rendelkező keresztény értékrendű fiatalok hagyják el az iskola kapuit. A nyolcosztályos gimnázium kiemelkedő lehetősége a tehetséges tanulók felsőoktatásra való felkészítésének, tekintettel az együtt töltött idő hosszúságára. A matematika több éven át tartó csoportbontásban történő tanítása megalapozza a reáltantárgyak masgas szintű oktatását. A korszerű informatika képzés alatt azt értjük, hogy a tantervben egyébként kötelezően is szereplő informatika oktatás mellett lehetőség van az azt választó tanulóknak fakultáció keretében is tanulni az informatikát. Ennek a képzésnek keretében az Európai Számítógép-használói Jogosítvány, az ECDL bizonyítvány megszerzésére készítjük fel a tanulókat. A fejlett nyelvoktatás a NAT és a kerettanterv egyébként aránylag alacsony nyelvóraszámának lehetőség szerinti bővítését jelenti a szabadon tervezhető és a nem kötelező órakeretből, illetve szintén a régi iskola hagyományait követve - ahol francia tagozat is működött - az általánosan tanított angol és német nyelv mellett az iskola lehetőségeinek és a szülők tanulók igényeinek megfelelően folytatjuk a francia nyelv oktatását, és második idegen nyelvként az előbbiek mellett az orosz nyelv tanítását is bevezettük. A két világháború közt elkezdett nyolc évfolyamos gimnáziumi képzést 2000-től egészíti ki a négy évfolyamos gimnáziumi tagozat. A korábbi Közoktatási törvény 28. (4) bekezdése alapján 2004. szeptember 1-jétől a 9. évfolyamon az eddigi négy évfolyamos gimnazisták számára nyelvi előkészítő évfolyamot szervezünk angol és német nyelvi csoporttal. Az így öt évfolyamra bővült képzés kitűnő lehetősége a magas szintű informatikai és idegen nyelvi tudás megszerzésének, a többi közismereti tárgy ugyanolyan szintű elsajátítása mellett. A nyelvi előkészítő 9. évfolyamon a magas óraszámú informatika és idegen nyelv tantárgy biztosítja a nyelvvizsga megszerzésének lehetőségét, az emelt szintű érettségi letételét. A 2005 szeptemberétől beindult új 9. évfolyamos osztály (A - nyolc évfolyamos, B - nyelvi előkészítő, C - új osztály) fele hagyományos négy évfolyamos gimnáziumi csoport, az osztály másik fele egyházzenei szakgimnáziumi csoport lett. A templomi, gyülekezeti szolgálatot ellátó leendő kántoroknak és karvezetőknek szóló oktatási forma az Egyházzenész I.: OKJ 54 212 03, Egyházzenész II.: OKJ 54 212 02 szakmát adó képzés. A képzés folyamán az elsődleges hangsúly az egyházzenei szakoktatáson van, melynek alapjául szolgál a premontrei szerzetesek folyamatosan énekelt, ünnepélyes liturgiavégzése (zsolozsma, szentmise). A képzés során a tanuló választhat a kántor-énekvezető, kántor-kórusvezető és kántor-orgonista szakirányok közül. Nagy figyelem irányul a hangszeres tudás fejlesztésére is zongora, orgona, vonós, fafúvós, rézfúvós és ütőhangszerekből, valamint népzenei hangszerekből. A szakvizsga és az érettségi megszerzésével a tanulók megfelelően felkészülnek a felsőfokú egyházzenei, ill. általános zenei (pl. hangszer, énektanár-karvezető stb.) továbbtanulásra. Az oktatáspolitika fontos célkitűzése a műszaki és a reál tudományok felé irányítani a pályaválasztás előtt álló diákok figyelmét. A természettudományos pályák iránti megnövekedett érdeklődésnek megfelelően iskolánkban a 2014/15. tanévtől emelt óraszámú természettudományos képzés indult biológia-kémia szakiránnyal. Az új képzés indulását megalapozzák azok a tanulmányi versenyeredmények, amelyeket a diákok az elmúlt években természettudományos tantárgyakból értek el. 34

Gödöllő városa természetes földrajzi és közlekedési központja a hozzá kapcsolódó tájegységnek. Ez a városi társadalom erősödő polgárságot alakított ki, amelynek igényei kedvezően hatnak a szociálisan hátrányosabb helyzetűekre is. A gyorsan fejlődő, egyetemmel rendelkező, a felnőttek és gyerekek létszámában is gyarapodó Gödöllő kulturális, oktatási regionális központ is egyben. Ezért az iskola egyik fő feladatának tekinti a tehetséges vidéki tanulók oktatását is. A beiskolázási bázisát tehát a gödöllői gyerekek mellett a környező településeken (Mogyoród, Kerepes, Kistarcsa, Szada, Veresegyház, Erdőkertes, Valkó, Vácszentlászló, Zsámbok, Jászfényszaru, Isaszeg, Dány, Pécel, Bag, Galgahévíz, Hévizggyörk, Tura, Budapest egyes területei) élő tehetséges, tanulni vágyó, keresztény értékrendet követő tanulók jelentik kb. 50-50%-os arányban. A távolabbról érkező akár az egyházzenei szakközépiskolában, akár a gimnáziumban tanuló diákok számára a 2005 szeptemberében megnyílt 40 fős kollégium nyújt elhelyezési lehetőséget. Az iskola minden tagozatára megkeresztelt és vallásukat gyakorló diákok jelentkezését várjuk, a nem egyházi iskolákba járóktól plébánosi, lelkészi vagy hitoktatói ajánlást kérünk. Beiskolázási körzetünk Gödöllő város, a környező települések illetve Budapest peremkerületei, valamint a kollégium segítségével az ország távolabbi területei is. Az intézménybe járó diákok lakóhelyi jellemző szerinti megoszlásában a helybéliek és a bejárók aránya kb. 50-50%. Az iskola újraindulása óta minden tanévben kb. háromszor annyi tanuló jelentkezett felvételre, mint amennyit lehetőségünk van oktatni. A folyamatos túljelentkezés miatt az iskola az oktatásért felelős minisztérium által kiadott központi feladatlapok felhasználásával írásbeli felvételi vizsgákat szervez. A nyolc évfolyamos osztályunkba felvételizők számára a magyar nyelvből és matematikából tartott központi írásbeli vizsgát követően szóbeli meghallgatásra kerül sor, amelynek tárgyai: magyar nyelv és hitéleti beszélgetés. (A magyar nyelvből és matematikából elérhető maximális összpontszám azonos.) A négy és öt évfolyamos gimnáziumi osztályainkba jelentkezők számára a magyar nyelvből és matematikából tartott központi írásbeli vizsgát követően szóbeli meghallgatásra kerül sor, amelynek tárgyai: angol vagy német nyelv, az emelt óraszámú biológia-kémia képzés esetében a kémia és a biológia, illetve minden felvételizőnek a hitéleti beszélgetés. Az egyházzenei szakgimnáziumi osztály felvételi vizsgái: központi magyar nyelv és matematika írásbeli, valamint alapfokú zenei ismeretek (ének-, hangszer- és szolfézstudás), és hitéleti beszélgetés, mint szóbeli. A tanuló által szerzett összes pontszám minden esetben az általános iskolából hozott és a felvételin szerzett pontszámból adódik. Az összpontszám kiszámításának pontos szabályait a minden tanév októberében megjelenő felvételi tájékoztatónk tartalmazza. A felvételi vizsgákat az oktatásért felelős miniszter által kiadott, az aktuális tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően szervezzük, igazítva az időpontokat az iskolai programokhoz. A pontos menetrendet szintén felvételi tájékoztatónkban hozzuk nyilvánosságra. 13.2. A szóbeli felvételi vizsga követelményei 13.2.1. Az idegen nyelvi felvételi vizsga követelményei A vizsga két szóbeli részből áll. 1. feladat: A vizsgázó néhány mondatban mesél magáról a következő vázlatpontok alapján: Bemutatkozás Család Lakóhely Iskola Napirend - szabadidő. 35

2. feladat: 10-15 soros, hétköznapi témájú, egyszerű szöveg értő olvasása A tanár által megjelölt mondatok fordítása Kérdésekre válaszolás idegen nyelven Szókincsbeli és nyelvtani feladatok az 5-8. osztályban tanultak alapján Előzetes felkészülési idő kb. 10 perc. A vizsgázók segédeszközöket nem használhatnak, és jegyzeteket sem készíthetnek. 13.3.2 Az biológia-kémia felvételi vizsga követelményei Az általános iskola 7-8. évfolyolyamos keretantervi tananyagából kijelölt (a tanulók számára a felvételi vizsgák előtt ismertetett) témaköreiből szóbeli vizsgáztatás tételhúzással: tételkifejtés és gondolkodtató feladat 13.3.3 A magyar nyelvi szóbeli felvételi vizsga értékelésének szempontjai (A nyolc évfolyamos osztályunkba felvételizők számára) Mennyire használja kulturáltan és a vizsgahelyzetnek megfelelően a vizsgázó a ma-gyar nyelvet? Milyen a szókincse? Helyesen olvas-e hangosan? Mennyire érti az elolvasott bibliai szöveget? Tud-e válaszolni a feltett, műveltségét, olvasottságát mérő néhány kérdésre? 13.3.4 A hitéleti beszélgetés A hittanból felvételiző tanulónak számot kell adnia: a NAT alapján a KPSZTI által meghatározott kerettantervből a gyermek korának és évfolyamának megfelelő tananyagban szerzett ismereteiről, a mindennapi gyakorlati hitéletben való jártasságáról, hitbéli és biblikus tudásáról. 36

AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 14. A választott kerettanterv megnevezése Iskolánk az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteiben szereplő kerettantervek közül az egyes képzéstípusokhoz az alábbiakat választotta: Nyolc évfolyamos gimnáziumi képzéshez: 5. melléklet, Kerettanterv a gimnáziumok 5-12. évfolyama számára. Négy évfolyamos gimnáziumi képzéshez: 3. melléklet, Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára. Biológia-kémia emelt óraszámú képzéshez: 3. melléklet, Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára. Nyelvi előkészítő évfolyami képzéshez: 7. melléklet, Nyelvi előkészítő évfolyam kerettanterve. Egyházzenei szakgimnáziumi képzéshez: 6. melléklet, Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára. 14.1. Tantárgyak, kötelező óraszámok, szabad órakeret A választott kerettantervek tantárgyait, kötelező minimális óraszámait, valamint az évfolyamonkénti szabad órakeret felhasználását az alábbi táblázatok tartalmazzák. 37

Óraterv nyolcévfolyamos gimnázium: 38

Óraterv nyelvi előkészítő 5 évfolyamos gimnázium: Nyelvi előkészítő 1+4 évf. gimnázium 9. NY 9.évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Tantárgyak tényleges óraszáma= kerettantervi minimum+ a szabadon tervezhető óraszám adott tárgyra eső része kerettv-i min. plusz óra összesen Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 4 4 4 4 Retorika 1 1 I. idegen nyelv 15 15 3 2 5 3 2 5 3 1 4 3 1 4 II. idegen nyelv 3 1 4 3 1 4 3 1 4 3 0/2 3/5 Latin 3 3 Matematika 2 2 3 3 3 3 3 3 3 1 4 Történelem, társadalmi és állampolgári ism. 2 2 2 1 3 3 3 3 3 Hittan (erkölcstan, etika) 1 1 Biológia-egészségtan 2 2 2 2 2 2 Fizika 2 0,5 2,5 2 2 2 2 Kémia 2 2 2 2 Földrajz 2 2 2 2 Ének-zene 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 1 Művészetek (11. évf: dráma,tánc és vizuális kultúra; 12. évf. médiaismeret és ének-zene) 2 2 2 2 Informatika 3 3 1 0,5 1,5 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Emelt szintű érettségi előkészítő fakultáció 4 4 4 4 Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret 30 4 35 4 36 6 35 8 35 Hittan (kereten felül) 2 2 2 1 2 Teljes óraszám 32 37 38 36 37 kerettv-i min. plusz óra összesen kerettv-i min. plusz óra összesen kerettv-i min. plusz óra összesen kerettv-i min. plusz óra összesen 39

Négy évfolyamos gimnáziumi képzéshez (Emelt óraszámú biológia-kémia): 40

Négy évfolyamos gimnáziumi képzéshez: Négyévfolyamos gimnázium 9.évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Tantárgyak tényleges óraszáma= kerettantervi minimum+ a szabadon tervezhető óraszám adott tárgyra eső része kerettv-i min. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 4 4 4 4 I. idegen nyelv 3 2 5 3 2 5 3 1 4 3 1 4 II. idegen nyelv 3 1 4 3 1 4 3 1 4 3 0/2 3/5 Matematika 3 3 3 3 3 3 3 1 4 Történelem, társadalmi és állampolgári ism. 2 2 2 1 3 3 3 3 3 Hittan (erkölcstan, etika) 1 1 Biológia-egészségtan 2 2 2 2 2 2 Fizika 2 0,5 2,5 2 2 2 2 Kémia 2 2 2 2 Földrajz 2 2 2 2 Ének-zene 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 1 Művészetek (11. évf: dráma,tánc és vizuális kultúra; 12. évf. médiaismeret és ének-zene) 2 2 2 2 Informatika 1 0,5 1,5 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 Emelt szintű érettségi előkészítő fakultáció 4 4 4 4 Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret 4 35 4 36 6 35 8 35 Hittan (kereten felül) 2 2 1 2 Teljes óraszám 37 38 36 37 plusz óra összesen kerettv-i min. plusz óra összesen kerettv-i min. plusz óra összesen kerettv-i min. plusz óra összesen 41

Egyházzenei szakgimnáziumi párhuzamos képzés 2018/19-ig kifutó rendszerben: Egyházzenei szakgimnázium 9.évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf. Tantárgyak tényleges óraszáma= kerettantervi minimum+ a szabadon tervezhető óraszám adott tárgyra eső része SZAKMAI TÁRGYAK KÖZISMERET zenei alapok kerettv-i min. plusz óra összesen kerettv-i min. plusz óra összesen kerettv-i min. plusz óra összesen kerettv-i min. plusz óra összesen kerettv-i min. plusz óra összesen Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 4 4 4 4 I. idegen nyelv (angol) 3 3 3 3 3 3 3 3 Matematika 3 3 3 3 3 3 3 1 4 Történelem, társadalmi és 2 2 2 1 3 3 3 3 3 Hittan (erkölcstan, etika) 1 1 Biológia-egészségtan 2 2 2 2 1 1 Fizika 2 2 2 2 1 1 Kémia 2 2 1 1 Földrajz 2 2 1 1 Informatika 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 Szolfézs 1. 1 1 1 1 1 1 1 1 Zenetörténet 1. 1 1 1 1 1 1 1 1 munkavédelem Munkavédelem 1 1 idegen nyelv Idegen nyelv 2 2 foglalkoztatás Foglalkoztatás 1 1 Szolfézs 2. 1 1 1 1 1 1 1 1 3 3 Zeneelmélet 1 1 1 1 2 2 2 2 3 3 Zenetörténet 2. 1 1 1 1 1 1 1 1 3 3 Zongora kötelező 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Gregorián 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 Népének 1 1 1 1 2 2 Egyházzene irodalom 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 Orgonaismeret 1 1 Hittan 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Liturgia 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Népzene 2 2 egyházzene szolgáltatása kántor Szabadon tervezhető órakeret összesen Kórus (ebből 1 óra 10. évf.-on a 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Liturgikus gyakorlat 2 2 2 2 2 2 2 2 Liturgikus orgona 1 1 Vezetett gyakorlat 2 2 Latin 1 1 1 1 Orgona 1 1 1 1 1 1 Karvezetés 1 1 1 1 Hangképzés 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 I. Kerettantervi minimum közismereti óraszám 25 24 23 4 4 4 4 20 0 4 Heti szakmai óraszám a heti 40 órás szki tanterv szerint NAT művészet órából szakmai képzésre fordítható óraszám (kórus tantárgy egyik órájaként elszámolva a 10. évf-on) Szakmai képzésre fordítható összes óraszám II. Szakmai tárgyakra fordított óraszám III. Szabadon tervezhető órakeretből közismeretre felhasznált óraszám Rendelkezésre álló maximális óraszám Tényleges teljes óraszám az iskola egyházzenei képzéseében (I.+II.+III.) 11 12 13 16 31 1 15 17 17 20 35 13,5 15 17 18 33,5 1 1 40 40 40 40 35 38,5 40 40 39 33,5 42

Felnőttképzés: 43