A baktériumok alakja: A baktériumok alaktana. Coccusok. Mikroszkópos vizsgálat. Hajlott formák. Bacillusok

Hasonló dokumentumok
Mikrobiológia. Mikrobiológia. Orvosi mikrobiológia. A mikrobiológia tárgya. Orvosi asszisztensek. Az orvosi mikrobiológia feladata.

A vírusok kutatásának gyakorlati és elméleti jelentősége

Bakteriológia. 2. fejezet

Eukarióta mikroorganizmusok. Gombák

sejt működés jovo.notebook March 13, 2018

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE

Jellemző Prokarióta Eukarióta Filogenetikai csoportok

II. Mikrobiológiai alapok. Mekkorák a mikroorganizmusok? Szabad szemmel mit látunk a mikrobákból? Mikrobatenyészetek

BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

II. Mikrobiológiai alapok. Mikrobatenyészetek. Mekkorák a mikroorganizmusok? Mikrobatenyészetek. Szabad szemmel mit látunk a mikrobákból?

Vírusok szerkezete, osztályozása, általános tulajdonságai és szaporodása

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

ÖSSZETETT ÉS SPECIÁLIS SZÍNEZÉSI ELJÁRÁSOK

transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A centriólum és a sejtek mozgási organellumai

NUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok)

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

Az adenovírusok morfológiája I.

BIOLÓGIA ALAPJAI. Sejttan. Anyagcsere folyamatok 1. (Lebontó folyamatok)

A NÖVÉNYI SEJT FELÉPÍTÉSE

A kórokozók ellen kialakuló immunválasz jellemzői; vírusok, baktériumok

Fejlett betüremkedésekből Örökítőanyag. Kevéssé fejlett, sejthártya. Citoplazmában, gyűrű alakú DNS,

TestLine - Életjelenségek, mikrovilág Minta feladatsor

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok

Az emberi sejtek általános jellemzése

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

Minden ismert élőlény sejt(ek)ből épül fel A sejt a legegyszerűbb életre képes szerveződés. A sejt felépítése korrelál annak funkciójával

7. A SEJT A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

CzB Élettan: a sejt

A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb.

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

A vírusok szaporodása (vírusreplikáció)

Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45

SZIGORLATI KÉRDÉSEK Általános és orális mikrobiológia III. éves fogorvostan-hallgatók

Sejttan. A sejt a földi élet legkisebb szerkezeti és működési egysége, mely önálló működésre képes és életjelenségeket mutat (anyagcsere, szaporodás).

A géntechnológia genetikai alapjai (I./3.)

Élettan. Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok.

TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA

Cipó Ibolya - Epizootiológia I

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Sejtbiológiai alapok. Sarang Zsolt

Vírusok. A vírusok általános tulajdonságai, felépítésük: A vírusok eredete: Virion állapot: A vírusok vizsgálata, alakja, mérete:

A MIKROBIOLÓGIA TÖRTÉNETE BEVEZETÉS A MIKROBIOLÓGIÁBA I. BURIÁN KATALIN, 2018

Farmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34


A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai

Prokarióták. A sejtmag tehát csak eukariótákra jellemző. A magok száma

Mikroorganizmusok patogenitása

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus

12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció Hershey & Chase 1953!!!

Az endomembránrendszer részei.

Gyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata

Fehérje expressziós rendszerek. Gyógyszerészi Biotechnológia

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17

RNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

Vírusok I: általános

A mikroorganizmusok morfológiája, mikroszkópos vizsgálatok. Kanizsai Szilvia

3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben.

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

Mikroorganizmusok patogenitása

Intelligens molekulákkal a rák ellen

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia

A baktériumok genetikája

1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok

Chlamydiaceae család Obligát intracelluláris baktérium. Replikációs ciklus: Antigenitás. Humán patogén chlamydiák

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 67/33 kredit%)

11. évfolyam esti, levelező

Mikroszkópos vizsgálatok

A glükóz reszintézise.

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS

17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

A plazmamembrán felépítése

JELÁTVITEL A VELESZÜLETETT IMMUNRENDSZERBEN PRR JELÁTVITEL

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Nevük a latin virus, azaz méreg szóból ered, mivel felfedezésük előtt egyes vírusos fertőzések baktérium-kórokozóit a kutatók nem találva,

Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

Az endomembránrendszer részei.

1b. Fehérje transzport

A molekuláris biológia eszközei

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.

Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.

Az élő sejt fizikai Biológiája:

Biológia érettségire felkészítő kurzus. Stromájer Gábor Pál

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN

Szerkesztette: Vizkievicz András

Átírás:

A baktériumok alaktana A baktériumok alakja: genetikailag meghatározott osztályozásuk alapját képezi Fiatal baktériumok 3 forma 2009 LL 1 gömb coccus pálca bacillus spirális 2009 LL 2 Mikroszkópos vizsgálat Coccusok A baktériumok mérete: µm Készítmények: Natív élő baktériumok, egyesek mozognak Kenet festett preparátum, elölt baktériumok 2009 LL 3 2009 LL 4 Bacillusok Hajlott formák 2009 LL 5 2009 LL 6 1

S. pneumoniae Neisseria gonorrhoeae 2009 LL 7 2009 LL 8 Bacillus anthracis Clostridium botulinum 2009 LL 9 2009 LL 10 Haemophilus influenzae Treponema pallidum 2009 LL 11 2009 LL 12 2

Baktériumok prokarióta mikroorganizmusok Eukarióta sejt Endoplazmatikus retikulum Sejtmag Citoplazma membrán Prokarióta sejt Csilló Maganyag Sejtfal Nincs maghártyájuk Egy kromoszómát tartalmaznak Pilus/fimbria Gram + 2009 LL 13 Tok Citoplazma Belső membrán Szemcsék Külső membrán Gram - Mitokondriumok Riboszómák 2009 LL Sejtfal 14 A baktériumsejt felépítése A baktériumsejt szerkezete Nélkülözhetelen szerkezeti elemek maganyag citoplazma citoplazmahártya sejtfal Járulékos elemek tok csilló fimbria/pilus spóra 2009 LL 15 2009 LL 16 Maganyag A prokarióták nem tartalmaznak membránnal elhatárolt sejtmagot A genetikai anyag kettősszálú DNS. Általában cirkuláris, de ismertek lineáris DNS genomot tartalmazó baktériumok is A bakteriális genom mindig haploid 2009 LL 17 Citoplazma Protoplazma nagy viszkozitású folyadék, kb. 80% vizet tartalmaz Különböző tápanyagok oldatban találhatók (cukrok, aminosavak, nukleotidok, ionok) Bioszintézis, energiaszolgáltató folyamatok Itt találhatók a sejtorganellumok: maganyag, riboszómák, mezoszóma, valamint vakuolumok, granulumok, zárványok Zárványok tartalék tápanyag - diagnosztika Hiányzik a mikrotubulus és mikrofilament rendszer, endoplazmatikus retikulum, mitokondriumok 2009 LL 18 3

Riboszómák 2009 LL 19 Figure 4.19 Citoplazmahártya A sejtfal alatt helyezkedik el 7-8 nm vastagságú flexibilis réteg Unit vagy egységmembrán szerkezete megegyezik az eukarióták membránjával Kettős lipoprotein réteg Foszfolipidek - 30-40% Fehérjék 60-70% Nem tartalmaz szterolokat kivétel Mycoplasmák 2009 LL 20 Citoplazmahártya szerepe Transzportfolyamatok szabályozása Tápanyag felvétel Metabolikus termékek leadása Bioszintetikus folyamatok sejtfelszíni szerkezetekbe beépülő makromolekulák, energiaszolgáltató rendszer enzimei 2009 LL 21 2009 LL 22 Sejtfal Rigid szerkezet Meghatározza a baktériumsejt alakját Megőrzi a sejt integritását a változó környezeti ozmotikus viszonyok között Peptidoglikán: térhálós óriásmolekula NAG N-acetil glükózamin NAM N-acetil muraminsav Tetrapeptid oldallánc Keresztkötések rövid peptidek murein Keresztkötő peptidek szerkezete az egyes baktériumcsoportoknál eltérő Cukorgerinc azonos, peptidek különbözőek 2009 LL 23 2009 LL 24 4

Peptidoglikán Muraminsav Glukozamin 2009 LL 25 2009 LL 26 Peptidoglikán Csak a prokariótákban fordul elő A létrejöttéhez szükséges biokémiai folyamatok csak a baktériumokra jellemzőek Sejtfalszintézis antibiotikum terápia kiváló célpontja Természetes védekező mechanizmus lizozim NAG-NAM kötéseket hasítja Hidrolázok aktiválódásuk sejtek líziséhez vezet 2009 LL 27 Gram-pozitív sejtfal 10-80 nm vastag Több réteg peptidoglikán (30-40) A vastag peptidoglikánhoz savas poliszacharidok kapcsolódnak Teicholsav peptidoglikán réteghez kötődik, permeabilitási barrier Lipoteicholsav citoplazmamembránhoz kötődik, peptidoglikán rögzítése Sejtfal szerkezetét tartja egyben a sejtosztódás és növekedés során A sejtfelület negatív töltésének biztosítása Antigén tulajdonság Adhézióban betöltött szerep 2009 LL 28 Gram-negatív sejtfal Vékonyabb és sokkal komplexebb mint a Gram-pozitív sejtfal Sejtmembrán Periplazmatikus rés Peptidoglikán vékony réteg Kis specifikus lipoprotein murein lipoprotein, a külső membránhoz horgonyzódik le Külső membrán OM 2009 LL 30 5

Periplazmatikus rés (tér) Gél állapotú fehérjékből, oligoszacharidákból álló anyag tölti ki Itt helyezkedik el a peptidoglikán réteg Fontos funkcionális szerep Enzimek (hidrolázok, detoxikáló ) Transzportfolyamatok kötőfehérjéi Oligoszacharidok: ozmotikus puffer a sejt és környezete között Sejttérfogat 20-40%-át képezheti 2009 LL 31 Külső membrán Behatárolja a periplazmát Foszfolipid kettősréteg, nem szimmetrikus, külső rész LPS (külső réteg hidrofil, belső réteg hidrofób) Negatív felszínt biztosít Permeabilitási gát bizonyos anyagok számára Antibiotikumok Lizozim Permeabilitás fajtól függően változik 2009 LL 32 LPS Lipid A endotoxin 6-7 telítetlen zsírsavlánc, foszforilált glükózamin dimerhez kapcsolódva Az LPS molekulát a külső membránhoz horgonyozza R-mag Rövid cukorlánc 2-keto-3-dezoxi oktonsav és heptóz O specifikus oldallánc O antigén Transzportfolyamatokban van Hidrofil oldallánc szerepük Ismétlődő penta- és tetraszacharidokból 2009 LL 34 2009 LL 33 Külső membránban fehérjék is találhatók Major OMP Receptor funkció Adhéziót biztosító Porin fehérjék Csatornákat határolnak LPS n O-antigén variábilis R-mag Enzim Lipid A 2009 LL 36 6

A sejtfal bontására képes enzimek széles körben elterjedtek endopeptidáz, glukozidáz, muramidáz Lizozim a Gram-pozitív sejtek fala leemészthető (protoplasztfúzió, transzformálás, transzfekció) Károsító tényezők hatására: Protoplaszt Gram-pozitív sejtből Szferoplaszt Gram-negatív sejtből L-formák A sejtfal épsége fontos. A sejtfalszintézis bármely lépését gátló szer antibakteriális hatású 2009 LL 38 2009 LL 37 Gram-pozitív sejtfal Gram-negatív sejtfal Gram-festés 2009 LL 39 2009 LL 40 2009 LL 41 2009 LL 42 7

Tok Nyálkás, kocsonyás anyag 1-3 mikrométer vastagság Összetetétel fajonként változik polizaharid polipeptid Antigén tulajdonság szerológiai csoportosítás (tipizálás) tokduzzasztás Tokképzés nem állandó tulajdonság függ a környezeti tényezőktől Tok - virulencia tényező Védő szerep fagocitózis kiszáradás károsító tényezők 2009 LL 43 2009 LL 44 S. pneumoniae Csilló Az aktív mozgás szerve Flagellin polimer 2009 LL 45 2009 LL 46 A csillók elhelyezkedése peritrich amphitrich lophotrich monotrich 2009 LL 47 2009 LL 48 8

Fimbria/pilus Vékony, merev, üreges képletek Elektronmikroszkóppal vizualizálhatók Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumoknál Pericelluláris elrendeződés Nem a mozgást szolgálják Fehérje - pilin antigén 2009 LL 49 2009 LL 50 Adhéziós fimbriák Tapadást szolgálják Szerep patogenitásban Specifikus receptorok gazdaspecificitás szervspecificitás Szexpilusok Konjugációs cső Fimbria/pilus 2009 LL 51 2009 LL 52 Spóra Az endospóra a kedvezőtlen körülmények közé került baktérium túlélését szolgálja Spóra szerkezete: spóramag (core) Ca-dipikolinát bakteriális genom, fehérjeszintetizáló és energiatermelő rendszer elemei komplex membránréteg belső membrán peptidoglikán kortex köpeny Deformálja/nem a baktériumtestet Elhelyezkedés: centrális, szubterminális, terminális 2009 LL 53 2009 LL 54 9

Spórák rendkívül ellenállók Fertőtlenítőszerekkel, hővel szemben hosszú ideig életképesek maradnak Germináció hőrezisztencia elvesztése rehidráció szintetikus folyamatok beindulása növekedés vegetatív sejt osztódása Az eukarióta sejt szerkezete 2009 LL 55 2009 LL 56 2009 LL 57 2009 LL 58 2009 LL 59 2009 LL 60 10

Eukarióták Gombák eukarióták Sejtmag, magvacska Mitokondriumok, endoplazmatikus retikulum, Golgi-ekvivalens organellumok Citoplazma tápanyag szemcsék glikogén Sejtfal NAG homopolimere kitin Tok 2009 LL 61 2009 LL 62 A gombák alaktana Sarjadzó gombák egysejtűek kerek vagy ovális sejtek néhány µm átmérőjűek Gram-pozitívan festődnek Szaporodás bimbózással Fonalas gombák fonalakat (hifákat) képeznek fonalszövedék gyökér- és légmicélium penészek, bőrgombák Dimorf gombák szobahőn fonalas 37 C-n sarjadzó 2009 LL 64 2009 LL 63 A protozoonok alapvető tulajdonságai A protozoonok eukarióta egysejtűek Mag, magvacska, citoplazma (ektoplazma, endoplazma) Mozgás: speciális organellumokkal Ivaros és ivartalan szaporodás Méreteik: 2-3 60-80 µm Fajon belül is változhatnak a méretek Megjelenési formák Vegetatív forma trophozoita táplálkozik, mozog, szaporodik Cysta nyugalmi alak 2009 LL 66 2009 LL 65 11

Jellemzés A vírusok jellemzése, elnevezése és osztályozása Vírusok kórokozók heterogén csoportja Genetikai parazitáknak tekinthetők Méretek: 20 nm Parvovírus (átm.) 400 nm Poxvírus (átm.) 10000 nm Filovírusok hosszúsága Elektronmikroszkóppal tanulmányozhatók 2009 LL 67 2009 LL 68 Megjelenési formák Összetétel - nukleinsav (DNS vagy RNS) - fehérje - lipidek, szénhidrátok komplex vírusok Élő, fogékony sejtekben tenyészthetők 2009 LL 69 vegetatív vírus: gazdasejttel egyesült vírus (nukleinsav replikatív formában) provírus: a gazdasejt genomjába integrálodott vírusgenom virion: fertőző genetikai információ, fehérjeburokban levő géncsoport sejtből kijutott vírusrészecske, meghatározott fizikai és kémiai szerkezettel nem mutat életjelenségeket megőrzi fertőzőképességét (körülmények) 2009 LL 70 Vírust meghatározó kritériumok egyféle nukleinsavat tartalmaz fogékony sejtbe jutva a vírusnukleinsav irányítja a replikációt a vírusnukleinsav csak a gazdasejt bizonyos bioszintetikus folyamatainak jelenlétében képes replikációra nem képes kettéosztódásra nincs saját riboszómája, önmagában nem képes a replikációra A vírus nem sejtes fertőző ágens, amely csak egyféle kódoló nukleinsavból és fehérjéből áll. 2009 LL 71 2009 LL 72 12

Osztályozás vírusrészecske nukleinsavtartalma alapján: DNS vírusok RNS vírusok a virion morfológiája és fiziko-kémiai szerkezeti jellemzők alapján víruscsaládok antigénszerkezet, citotropizmus, fertőzött sejten belüli szaporodás helye, peplon felvétel helye, virion enzimtartalma alapján további felosztás Nemzetközi Vírustaxonómiai Bizottság (ICTV) víruscsalád (familia): -viridae (Picornaviridae) alcsalád (subfamilia): -virinae (Alphaherpesvirinae) nemzetség (genus): -virus (Enterovirus) 2009 LL 73 2009 LL 74 ICTV (2000) vírusok 3 rend 56 család 9 alcsalád 223 genus 1550 faj Víruscsalád: nukleinsav kémiai szerkezete: DNS vagy RNS egyszálú vagy kétszálú lineáris vagy cirkuláris nukleokapszid szimmetriatípusa: helikális kubikális binális komplex helikális vírusok: a nukleokapszid átmérője kubikális vírusok: a kapszomerek száma 2009 LL 75 2009 LL 76 Gerincesek orvosi vonatkozású vírusai: DNS vírusok (6 család) RNS vírusok (13 család) DNS vírusok Adenoviridae Hepadnaviridae Herpesviridae Papovaviridae Parvoviridae Poxviridae RNS vírusok Arenaviridae Bunyaviridae Caliciviridae Coronaviridae Filoviridae Flaviviridae Orthomyxoviridae Paramyxoviridae Picornaviridae Reoviridae Retroviridae Rhabdoviridae Togaviridae 2009 LL 77 2009 LL 78 13

Nukleinsav Kapszid Peplon A virion szerkezete Nukleinsav limitált mennyiségű genetikai információt tartalmaz Fehérjeburok: fehérjemolekulákból áll, ezek sokszorosan ismétlődnek, stabil egybeépülésük minimális energiaigénnyel vagy spontán történik 2009 LL 79 2009 LL 80 Kapszid A nukleinsavat körülvevő fehérjeburok, kapszomerek (morfológiai egység) alkotják. Kapszid és nukleinsav nukleokapszid. Szabályos kristály vagy csőszerű képződmény, egyes esetekben kétrétegű. A külső réteg felépítésének szimmetriája szerint: helikális szimmetria kubikális szimmetria kettős vagy binális szimmetria esetén a helikális és kubikális szimmetriatípus is megtalálható (bakteriofág) Peplon bizonyos vírusok rendelkeznek külső burokkal a gazdasejt membránnal határolt sejtalkotójából származik, akkor kapcsolódik a vírushoz, amikor az a sejtből kiszabadul vírusspecifikus fehérje alegységek peplomerek (EM: kiálló tüskék) komplex szimmetria (poxvírus, HIV) 2009 LL 82 2009 LL 81 Helikális vírusok a szerkezeti egységek (kapszomerek) egyenként épülnek össze a spirál formában hajlított nukleinsavval, amely a kapszomereken halad keresztül: nukleopkapszid csőszerű szerkezet, a szerkezeti egységek spirálvonal mentén helyezkednek el. pálca alak: dohánymozaik vírus, lyssavírus gömb alak a nukleokapszidszálon másodlagos csavarulatok: szabályos (Orthomyxovirus) szabálytalan (Paramyxovirus) osztályozásnál: fontos a nukleokapszidszál Helikális szimmetria (TMV) átmérője 2009 LL 83 2009 LL 84 14

2009 LL 85 2009 LL 86 Influenzavírus (EM) 2009 LL 87 2009 LL 88 Paramyxovírus (EM) Rhabdovírus 2009 LL 89 2009 LL 90 15

Kubikális vírusok a kapszidot kapszomerek alkotják pentamer, hexamer a kapszidot felépítő szerkezeti egységek elrendeződése szimmetrikus és ekvivalens. ikozahedrális szimmetria a kapszomerek száma meghatározott érték. 2009 LL 91 2009 LL 92 Papillomavírus 2009 LL 93 2009 LL 94 Papillomavírus (EM) Adenovírus 2009 LL 95 2009 LL 96 16

2009 LL 97 2009 LL 98 Herpes simplex vírus 2009 LL 99 2009 LL 100 2009 LL 101 2009 LL 102 17

Binális vírusok Komplex szimmetria Farkos bakteriofágok Mindazon vírusokat ide soroljuk, amelyek nem felelnek meg az előző három típus szimmetriaviszonyainak 2009 LL 103 2009 LL 104 HIV szerkezete 2009 LL 105 2009 LL 106 A vírusok kémiai összetétele Nukleinsavak Fehérjék, enzimek Lipidek Szénhidrátok 2009 LL 107 2009 LL 108 18

Nukleinsavak Egyfajta nukleinsav: DNS vagy RNS 7-400 gén Infektivitás (alacsonyabb szintű, de a gazdaspektrum szélesebb) Genom Egyszálú(ss) / kétszálú (ds) Lineáris / cirkuláris Szegmentált / nem szegmentált Osztatlan / osztott Pozitív / negatív polaritású Nukleotidszekvencia, összetétel jellegzetes Fehérjék 2-30 különböző vírusfehérje Külső / kapszid fehérjék Rezisztencia fehérjebontó enzimekkel szemben, genom védelme Affinitás a sejtfelszíni receptorok iránt, fogékony sejthez való kötődés Strukturális szimmetriát határozzák meg Antigénszerkezet Specifikus aktivitás (influenzavírus) Belső / core fehérjék Nukleinsavhoz kapcsolódnak Virion saját enzimei 2009 LL 109 2009 LL 110 Fehérjék Korai fehérjék nem szerkezeti elemek Szaporodási ciklus korai fázisában képződő polimerázok Transzkripció időbeli szabályozása Sejtciklus moduláció Prekurzor fehérjék átalakulás után beépülnek Késői fehérjék struktúrelemek 2009 LL 111 Enzimek Replikációhoz esszenciálisak Nukleinsav polimerázok - transzkriptázok Nukleázok Ligázok Replikációhoz nem feltétlenül szükségesek Kinázok Dehidrogenáz Foszfatáz Neuraminidáz lizozim 2009 LL 112 Lipidek Peplonban Belső vagy külső sejtmembránokból, ahol előzetesen vírusspecifikus fehérjék épültek bele Foszfo- és glikolipidek, neutrális zsírok sejtmembrán specifikusak Lipid tartalmú vírusok érzékenyek éterrel és szerves oldószerekkel szemben, hatásukra elveszítik fertőzőképességüket 2009 LL 113 Szénhidrátok Vírusburok glikoproteineket is tartalmaz Ezeket a vírus kódolja Szerep: Sejtreceptorhoz való kötődés Vírusantigének Neutralizációs antitestekkel kapcsolódnak 2009 LL 114 19