DOLGOZATOK AZ RDÉLYI ÚZU ÉR- ÉS RÉGISÉGTÁRÁBÓL ÚJ SOROZAT VIII. (XVIII.) KÖTT 2013 KOLOZSVÁR 2015 RDÉLYI ÚZU-GYSÜLT
Az rdélyi úzeum-gyesület, az ntz Géza űvelődéstörténeti Alapítvány és a Pósta Béla gyesület közlönye Az rdélyi úzeum-gyesület kiadása, 2015 Főszerkesztő KOVÁCS ANDRÁS Szerkesztőbizottság BAJUSZ ISTVÁN, BNKŐ LK, ŐDI TAÁS, LÁSZLÓ ATTILA Szerkesztőségi titkár DOBOS ALPÁR, OLNÁR ZSOLT, ORBÁN JÁNOS Felelős szerkesztő DOBOS ALPÁR, ORBÁN JÁNOS Szakreferensek FORISK PÉTR, KULCSÁR VALÉRIA, LŐVI PÁL, IKÓ ÁRPÁD, RÉVÉSZ LÁSZLÓ, SISA JÓZSF, TAKÁCS IR, VIDA TIVADAR Szerkesztőség: 400101 Kolozsvár, Tipografiei utca 12/1. Tel.: 0264-590974 mail: ega@mail.dntcj.ro szám megjelenését támogatta: Bethlen Gábor Alap, Pro Professione Alapítvány, voline - arosvásárhely Felelős kiadó: Biró Annamária Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României Dolgozatok az rdélyi úzeum Érem- és Régiségtárából d.: Kovács András Bajusz István, Benkő lek, mődi Tamás,... - Societatea uzeului Ardelean, 2014 Bibliogr. ISBN ; ISSN 1842-5089 I. Kovács András II. Bajusz István (coord.) III. Benkő lek (coord.) 902 Készült a GLORIA nyomdában Felelős vezető: Nagy Péter. Tel. 0264-431282
TARTALO 3 TARTALO TANULÁNYOK Kiss Csaba Pajzstövises csatok a Kárpát-medencei gepida területeken (az avar foglalásig)... 5 Schilddornschnallen im gepidischen Fundmaterial des Karpatenbeckens... 14 Gulyás dina egjegyzések az avar kori Kárpát-medence mellkeresztjeinek kapcsolatrendszeréhez... 33 Pectoral crosses in the Carpathian Basin during the Avar Age... 48 Gáll rwin Laczkó Nándor Doboka kora középkori hamvasztásos temetőjéről. Néhány gondolat a Kis-Szamos völgye 7 9. (10.?) századi településterületéről... 53 On the arly edieval cremation cemetery in Dăbâca (G.: Dobeschdorf; H.: Doboka). Some ideas on the settlement area in the Little Someș (G.: Somesch; H.: Szamos) Valley from the 7 th to the 9 th (10 th?) century... 72 Sófalvi András A székelyudvarhelyi Jézus-kápolna... 75 The Jesus Chapel in Odorheiu Secuiesc... 93 Kovács András Szilágysomlyó vára a 16. században... 95 The castle from Szilágysomlyó in the 16 th century... 106 N. Feketics rika A darlaci középkori falképek vizsgálata... 107 Die Analyse der Wandgemalde aus Durlasch... 120 Kémenes ónika A nagyváradi római katolikus püspökök 18. századi régi rezidenciája... 121 The 18 th century residence of the Roman Catholic bishops of Nagyvárad... 141 Oniga rika A marosvásárhelyi Református Kollégium főépülete... 143 The central building of the Reformed College in arosvásárhely... 168 Visky ária Bánffy iklós újabb arca két serleg tükrében... 171 A new image of iklós Bánffy in the view of two chalices... 184 KÖNYVISRTTŐK mlékkönyv Székely Zoltán születésének 100. évfordulójára (Szerkesztette: SZÉKLY ZSOLT), Háromszék Vármegye kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2012, 316 oldal. (Ilon Gábor)... 185 Rövidítések... 189 Szerzőink... 191
PAJZSTÖVISS CSATOK A KÁRPÁT-DNCI GPIDA TRÜLTKN 5 PAJZSTÖVISS CSATOK A KÁRPÁT-DNCI GPIDA TRÜLTKN (AZ AVAR FOGLALÁSIG) KISS CSABA A tanulmány a gepida viseletben el forduló pajzstövises csatokkal foglalkozik. z a csattípus gyakori a 6. századi n i és férfi viseletben, jellemz je, hogy a tüske karikánál lév részét pajzs alakúra képezték ki. A formai különbségek alapján lehetségessé vált a tárgytípus tipokronológiájának kidolgozása. Összesen 3 csoportot lehetett elkülöníteni, melyek az 5. század vége és az avar foglalás (567) között voltak használatban. Kulcsszavak: gepida, Kárpát-medence, meroving korszak, pajzstövises csatok, kronológia Schlagwörter: Gepiden, Karpatenbecken, erowingerzeit, Schilddornschnallen, Chronologie Pajzstövises csatok Jelen tanulmány a pajzstövises csatok tövisével foglalkozik részletesebben; a csatok formáját, kialakítását, az övek rögzítését, a viseleti helyet csak a keltezéssel kapcsolatban veszi figyelembe. A gy jtési kör az Alföld és rdély 5 6. századi, gepida szállásterülethez köthet leletanyagát öleli fel, a déli területek a bizonytalan etnikai és kulturális meghatározások miatt kimaradtak. Szintén nem részei a tanulmánynak a kora avar korban meglév pajzstövises (gomba alakú) csatok. A pajzstövises csatok az egyik legnagyobb csoportot képviselik a gepidák által használt csattípusok között. Közös jellemz jük, hogy a csattüskének a karikához rögzített végét 1 pajzs alakúra alakították ki, a bázis szélesebb, mint a tüske, a klasszikus csatoknál az oldalakon egy-egy kisebb ív található, mely két részre osztja a csatbázist. A pajzs alakja változó, ami a temetkezésekben el forduló egyéb kísér mellékletekkel együtt lehet séget teremt egy tipokronológiai rendszer felállítására. Jelen tanulmányba a Kárpát-medencében el forduló, a gepidákhoz köthet csatok közül csak az újabb közlések képei kerültek bele. indez a korábban megjelent rajzok gyengébb min ségével magyarázható. A csatok ezüstb l vagy bronzból készülnek, többségében az övet zárták, de cip csatként, vagy kardrögzít ként is el fordulnak (1. táblázat). A tanulmányban a keltez leletanyag kronológiája és a bázis formája alapján felépített sorrendben ismertetem a pajzstövises csatokat. Három típust lehetett szétválasztani (A, B, C, részletesebb leírásukat lásd a tanulmány végén): Az A típusban a csatok bázisa nem különül el a tövist l, oldalaik egyenesek vagy csak jelképes az elválasztó ív. A B típusnál a bázis markánsan elválik a tövist l, az oldalíveken 1-1 bemetszés található, a bázis íves záródású (ún. klasszikus csatok, a külön megnevezés a jellegzetes és nagyszámú pajzstövises csat miatt indokolt). A C típus csatbázisai nagy hasonlóságot mutatnak a B típuséval, de formailag változatosabbak (kerek-, hosszúkás bázis). A csattípus nagy számban fordul el a meroving világ soros temet iben, melyek formailag párhuzamba állíthatóak a Kárpát-medencei darabokkal. A nyugati szakirodalomban a nagyobb temet - 1 Továbbiakban bázis.
6 KISS CSABA elemzések 2 és összefoglalók 3 az 520 530-as évekre teszik a pajzstövises csatok megjelenését. ax artin, 4 Ursula Koch 5 és Ruth aria Plum 6 510 530 (utóbbi 510/25 565) közé keltezi a csattípus megjelenését, jelen tanulmány szerz je a gepida területeken az utóbbi keltezést tartja valószín bbnek. A Kárpát-medencei példányok keltezését nehezíti, hogy a legtöbb pajzstövises csat mell l nem kerül el a sírból olyan melléklet, ami alapján a pontos keltezést megadhatnánk. lemzés A típus A Szolnok-szandai temet 88. sírjának csatja (1. tábla/7) a legkorábbi típusok közé sorolható. A bázis a tüskét l kezdve szélesedik, vége íves. Az oldalak kidolgozása korai formát mutat, a bázis oldalai tagolatlanok, nem látható félkör alakú bemetszés, a csattüskét egy, a karikára visszahajlított nyúlvánnyal rögzítették. A Szolnok-szandai 88. sírban az elhunyt mellé egy kétél spátát helyeztek, markolatát egy cilindrikus krétagyöngy díszítette. A gyöngy hun hatásra jelenik meg a gepidáknál, egészen a 6. század elejéig használatban maradt. 7 A bal könyöknél egy kis erszény feküdt, melyet egy kis, csonka gúla alakú csattal (1. tábla/11.) zártak, utóbbi a 6. század els felére keltezhet. 8 A mellékletek alapján a sír a 6. század els felére tehet. Az A típusú csatokkal mutat rokonságot a Sz reg-téglagyári 9. sír csatja (1. tábla/20). A háztet átmetszet tüskéhez kiszélesed ovális bázis csatlakozik. Az övet három darab heged alakú rögzít fül díszíti. Az övveretek a kora meroving kultúra leletanyagának (frank, alamann, langobárd) részét képzik, a nyugat-európai pénzzel keltezhet sírok alapján a 6. század középs harmadában jelennek meg. 9 A planigi fejedelmi sírban a pajzstövises csat mellett egy heged alakú övveret található, a sír a többi melléklet alapján a 6. század elejére keltezhet. 10 Nagy argit a temet legkorábbi részéhez sorolja a sz regi sírt, az 5. század második felére keltezi. 11 A fent felsorolt párhuzamok alapján a sz regi pajzstövises csat a 6. század elején kerülhetett a földbe. A Szolnok-szandai temet 91. sír csatjának (1. tábla/13) bázisa nagy hasonlóságot mutat a Szolnok-Szanda 88. sír csatjáéval, bázisa nem válik el a tüskét l, oldalai tagolatlanok. A csat egy kislány övét zárta, mellette egy kopott bronzfibula feküdt (1. tábla/14). A fibula a Reggio milia csoportba tarozik, 12 az 5. század második felére keltezhet. A fibulán található kopásnyomok alapján biztosnak t nik, hogy nem a sírba eltemetett kislány volt az els tulajdonos, hozzá az 5. század végén kerülhetett, s vele együtt a 6. század elején tehették a földbe. A csat az 5. század végére, a 6. század elejére keltezhet, valószín leg még az 5. században készült. Négyszögletes bázisú csat fekszik a Hódmez vásárhely-kishomoki temet 93. sírjában eltemetett fiatal n jobb bokájánál. A csattest csonka gúla, a bázis négyszögletes alakú, oldalain egy-egy félköríves bevágás látható (1. tábla/1). A kishomoki 93. sír kronológiai helyzete bizonytalan, a sírban másodlagos helyzetben talált, kettétört omega fibula (1. tábla/5) párhuzamai az avar korszakban talál- 2 A teljesség igénye nélkül: BÖHNR 1958, Abb. 1b, Stufe 3; ARTIN 1976, 61 64, Abb. 21/1 8; KOCH 1977, Abb. 8B, Stufe 3. 3 SIGUND 1998, 24, Abb. 81. 4 ARTIN 2000, 186. 5 KOCH 2001, Abb. 21/Y24. 6 PLU 2003, 291. 7 NAGY 1993, 64. 8 BÓNA NAGY 2002b, 139. 9 ARTIN 1989, 134 135. 10 ARTIN 1989, 133. 11 NAGY 2005c, 197, Abb. 49. 12 BIRBRAUR 1975, 92.
PAJZSTÖVISS CSATOK A KÁRPÁT-DNCI GPIDA TRÜLTKN 7 hatóak. A sírgödör délnyugati sarkában fekv besimított, megtör oldalú fazék (1. tábla/6) a legkorábbi típusok közé tartozik, az 5. század végére datálható. 13 Négyszögletes, tagolt bázisú csat (1. tábla/15) található a Szolnok-szandai temet 93. sírjában. A temetkezés a bepecsételt kerámia alapján a 6. század els felére keltezhet. Köztes típusba tarozik a Szolnok-Szanda 47. n i temetkezés csatja (3. tábla/19). Tövise egyenl szélesség, bázisának két oldalát ívesen bemetszették, a bemetszés nem érte el a bázis alját. A tüske középs részén a kontúrok alig láthatóak. A sírban egy vas kés és egy csont fés töredékei voltak, ezeknek azonban nem lehet keltez értéket tulajdonítani. Avusy-Sézignin 325. sírjában hasonló csat található, 14 a tüske bázisa kiszélesedik, de az oldalíveket ebben az esetben is csak bevésték. A sírból Odoaker érme került el, az 5. század harmadik negyedére keltezhet. 15 A Krefeld-Gellep 1307. sírjában lév csat kidolgozása megegyezik a Szolnok-Szanda 47. sírjában található csatéval, a temetkezés a 6. század elejére keltezhet. 16 A szolnok-szandai 47. temetkezés csatja a 6. század elejére tehet, formailag átmeneti fázist képez a Szolnok-szandai temet 88. és 91. sírjai és a profilált pajzstövises csatok 17 között. A Sz reg-téglagyár 73. sírjában nyugvó férfi övét egy bronzból öntött pajzstövises csat zárta. A bázisa ovális, a tüskén két borda található (3. tábla/25). A csattövis formája a 6. század els felében urópa-szerte elterjedt típusokra hasonlít. 18 B típus A pajzstövises csatok következ típusába tartozik a Szolnok-szandai 6. sír csatja. A bázis pajzs alakú, még a tüskéb l szélesedik ki, de már megjelenik az elválasztó ív. A tüske közepét rovátkolták (4. tábla/6), a díszítés a 6. századi gepida csatokra jellemz. A halott mellé egy spáthát tettek, markolatánál cilindrikus krétagyöngy volt található, tokjára kardkoptatót szereltek. indkét tárgytípus az 5. századra keltezhet. A gyöngy hun hatásra terjed el a gepidáknál, 19 de a 6. században is használták, a koptató a nyugat-európai párhuzamok alapján datálható, 20 de a töredékes állapot miatt a típusba sorolás bizonytalan. A Szolnok-szandai temet 6. sír csattövisének kiképzése hasonlít legjobban a klasszikus pajzstövises csatokra, bázisát a középs harmadban található egy-egy ív (többségében félkör alakú bemetszés) két részre osztja, a bázis mindig szélesebb, mint a tüske nyúlványa. A Derecske-Újpatika 1 sírjának pajzstövises csatja (2. tábla/1) mellett egy kisebb, csonka gúla alakú csat (2. tábla/2) került el, amely valószín leg a fegyverövhöz tartozhatott. A csonka gúla alakú csatok a 6. századra jellemz ek, 21 a temetkezés 500-567 közé keltezhet. A Hódmez vásárhely-kishomoki 42. sírban az eltemetett férfi övét egy pajzstövises csat zárta (2. tábla/5). A karika nem maradt meg, a bázis a klasszikus pajzstövises csatokkal mutat rokonságot. A sírt a benne található pajzs alakú övveret (2. tábla/6) alapján a 6. századra keltezhetjük. A Szolnok-szandai 25. sír csatjának bázisa pajzs alakú, karikája facettált (4. tábla/9). A karikának több formai párhuzama van a 6. században. Hasonló bázisú csat került el a Szentes-nagyhegyi 13 BÓNA NAGY 2002b, 120. 14 ARTIN 1989, Abb. 7/1. 15 ARTIN 1989, 133. 16 ARTIN 1989, 133, Abb. 8. 17 Például Szolnok-Szanda 22, 25, 96, 109, 156. sírjai. 18 NAGY 2005b, 156. 19 NAGY 1993, 64. 20 NGHIN 1983, 125. 21 Lásd Hódmez vásárhely-kishomok, 93. sír.
8 KISS CSABA temet 8. fibulás, szíjvéges n i sírjából. 22 A csat tüskéje egyenes, pajzsos része két egyenl részre osztható, a karikája facettált. A szíjvég alapján a temetkezést a 6. század második harmadára keltezhetjük. A Szentes-nagyhegyi 20. férfisírból nem került el keltez anyag, a csat karikája gömböly átmetszet, de a pecek szinte megegyezik a Szolnok-szandai csatéval. 23 Kranj 91. és 93. sírjaiban lév síkozott karikájú csatok a 6. század els felére keltezhet ek, 24 Klepsau 4. sírjából a csattal együtt egy 541-re keltezhet pénzérme került el. 25 A Basel-bernerringi temet 30. sírjának esetében a síkozott csatkarika a legkorábbi horizontba keltezhet. 26 A pleidesheimi temet 102. és 120. sírjának facettált csatkarikái 530 555 közé keltezhet ek. 27 A Szolnok-szandai 25. sír csatjának karikája síkozott, a hasonló típusú csatok a 6. század els felében jelennek meg, 28 és mint az Szentes-Nagyhegy 8. sírjának esetében tapasztalható, a 6. század második harmadáig biztosan használatban maradtak. A Kiszombor B gepida temet 310. férfisírjában a csatkarika síkozott, a bázis pajzs alakú, 29 az elválasztó ívek közti terület igen sz k, a bázis alakja a C típussal mutat rokonságot. A csat az övet zárta, a szíjon két darab heged alakú szegeccsel rögzítették. z a szegecstípus a meroving területeken jellemz, a 6. században terjedt el. A Sz reg-téglagyári temet 64. sírjában eltemetett férfi övét klasszikus, B típusú pajzstövises csat zárta, a sírt a bronz szájlemezes tokban lév spáta és a bepecsételt dísz körte alakú edény alapján a 6. század els felére keltezhetjük. 30 A Szentes-berekháti 76. férfisírban az övön ún. klasszikus bázisú csat található, szemben a csattal egy ellenveret helyezkedett el. A sír többi melléklete nem segít a keltezésben, az ellenveret alapján a temetkezés a 6. század középs harmadára keltezhet. A Szolnok-szandai 97. sírba eltemetett feln tt övét pajzstövises csat (2. tábla/8) zárta, az övön három részes övgarnitúra (2. tábla/11 13) található. ind a csat, mind a veretek ezüstb l készültek. A veretek alapján a sír a 6. század középs harmadában kerülhetett a földbe. A Szolnok-szandai temet 205. sírjának csattüskéje pajzs alakú (2. tábla/14), formailag nem különbözik a Szolnok-szandai temet 22. és 25. sírjainak csatjaitól. A csatkarikán poncolt állatalakos díszítés látható, mely egy-egy egymással szembenéz állatfejben végz dik. Az ábrázolás gyakori a gepidáknál, már az 5. században megjelenik, ekkor még az állatalakok jól kivehet ek, 31 a 6. században az ábrázolás kidolgozása elnagyoltabbá válik. 32 A Szentes-nagyhegyi 84. sírban az elhunytat övr l lelógó szalaggal temették el, 33 a temetkezés leletei között kett, a Szolnok-szandai 205. sírban lév csathoz hasonló kidolgozású, állatfejes karikájú, de négyszögletes karikájú csatot találtak. 34 Az itt eltemetett n övét egy másodlagosan felhasznált kétkarú fibulával díszítették, 35 a szíj végén egy kis 22 CSALLÁNY 1961, Taf. XXIV/18. 23 CSALLÁNY 1961, Taf. XXVI/10. 24 ARTIN 2000, 169 170, Abb. 7 8. 25 ARTIN 2000, 185, Abb. 14/12. 26 ARTIN 1976, 136. 27 KOCH 2001, 303 304, 309. 28 ARTIN 1989, 135. 29 CSALLÁNY 1961, Taf. CXLVIII. 30 NAGY 2005c, 197. 31 Szolnok-Szanda, 118. sír: BÓNA 2002b, Taf. 44; Kistelek: GALLINA 1999, Kat. 20; Gyulavári: NAGY 2005a, Taf. 12; Ljubjana-Dravlje: BIRBRAUR 1975, Tav. LXXXII/1. 32 Szamosjen : NAGY 2002, Abb. 4/1; Szentes-Nagyhegy 15 és 84. sír: CSALLÁNY 1961, Taf. XXXI/2, Taf. XXXIX/7; Sz reg 97. sír: CSALLÁNY 1961, Taf. XXIX/2. 33 CSALLÁNY 1961, Taf. XXXIX/1 25, Taf. XL/1 20, Taf. XLI/1 6. 34 CSALLÁNY 1961, Taf. XXIX/7, Taf. XL/12. 35 CSALLÁNY 1961, Taf. XXXIX/5.
PAJZSTÖVISS CSATOK A KÁRPÁT-DNCI GPIDA TRÜLTKN 9 ereklyetartó függött, 36 mindkét tárgy a 6. század második harmadára keltezhet. A Szolnok-szandai 205. sírban a csat mellett egy korongolatlan kerámia volt, hasonló került el a kiskörei temet 24. sírjából, 37 valamint több langobard lel helyr l. 38 A Kárpát-medencében a langobardokkal jelenik meg ez a kerámiatípus, 39 kevés kivétellel gyereksírokban találhatóak, a 6. század els felére (568 el ttre) keltezhet ek. 40 A kis, négyszögletes csat pajzstövis alakú bázisa (2. tábla/18) ovális alakú, az oldalain található 1-1 elválasztó ív két részre osztja. A bázis formailag a C típushoz (lásd kés bb) tartozik. A Hódmez vásárhely-kishomoki temet 23. sírjából aranyozott, poncolt díszítés négyszögletes test csat került el (2. tábla/3), karikája B alakú, antik el zményekre vezethet vissza, 41 a csattesten található díszítésnek germán területen találhatóak párhuzamai. 42 A bázis a tövishez háromszög alakban csatlakozik, formailag a 6. század els felére keltezhet példányokkal mutat rokonságot. Szintén a sírból származik egy álvisszatekercselt lábú aláhajtott lábú fibula, mely a 6. század közepére, második felére keltezhet, 43 jelen esetben a temetkezés a 6. század középs harmadára tehet. C típus A C típusba tartozik a Szolnok-szandai temet 131. sír csatjának (3. tábla/14) bázisa, mely hosszúkás alakú, els harmada háromszög alakban kiszélesedik, egyéb formai tulajdonságaiban megegyezik a pajzstövises csatokkal. A karikát egybeöntötték a csattesttel, fülek segítségével rögzítették az övhöz. A csattest a mediterrán kultúrkör jellegzetes tárgytípusa, nagy változatosságban fordul el, közös jellemz jük a csattest és a karika egybeöntése és a fülek segítségével való rögzítés. A szolnokszandai 131. sír csatjának formai párhuzama Köln-St.-Severin temet jéb l került el. A temetkezés 600 körülre keltezhet, de több olyan tárgy is volt a sírban, ami 550-600 között készült. 44 A kárpátmedencei egybeöntött csatok 45 elterjedése az avar foglalással köthet össze, 567. el tt kevés példányuk került el a gepida területen. A csatbázis formai párhuzama Pinguente-éizza 170. sírjából került el, ez a temetkezés a 6. század közepére tehet. 46 A Hódmez vásárhely-kishomoki temet 94. sír csatjának bázisa nagy hasonlóságot mutat a Szolnok-szandai 131. sírból el került példánnyal. Nagy argit a 6. század els felére keltezte a temetkezést. 47 A Szentes-kökényzugi temet 64. sírjában eltemetett férfi övét egy egybeöntött test bronzcsat fogta össze, 48 tüskéjének bázisa pajzs alakú. A sírban tarsoly és csonka gúla alakú négyszögletes csat volt. A csatforma a 6. század elején jelent meg, 49 és egészen az avar foglalásig használatban maradt. Hosszúkás alakú a Hódmez vásárhely-kishomoki temet 41. sírjában lév csat bázisa (3. tábla/1). A temetkezés a benne található besimított dísz edény és bronz szíjvég alapján az 6. század els felére keltezhet. 50 36 CSALLÁNY 1961, Taf. XXXIX/4, Taf. XLI/2. 37 BÓNA NAGY 2002b, 129. 38 Bezenye 21. sír, ohács 3. sír, Rácalmás 7. sír, Szentendre 20,74, 77. sír, Tamási 14. sír, Vinkovci, Vörs 16. sír: BÓNA 1968, Abb. 2 3 alapján. 39 BÓNA 1968, 44. 40 BÓNA 1968, 40. 41 BÓNA NAGY 2002b, 125; LÁNYI 1972, Abb. 52, 11. 42 Például Viminacium, osonszentjános 1. sír, Rifnik 42. sír: BÓNA NAGY 2002b, 125, Abb. 62 63. 43 BÓNA NAGY 2002b, 120 (további irodalommal). 44 FINGRLIN 1967, 167, 170. 45 Formai párhuzamok: Szentes-Berekhát, 111. sír: CSALLÁNY 1961, Taf. LXXXV/2; Szentes-Kökényzug, 64. sír: CSALLÁNY 1961, Taf. XV/7; egyik változata: Kiszombor B, 244. sír: CSALLÁNY 1961, Taf. CXLI/14, 14a. 46 ARTIN 2000, 174, Abb. 11. 47 BÓNA NAGY 2002b, 105. 48 CSALLÁNY 1961, Taf. XV/7. 49 BÓNA NAGY 2002b, 139. 50 BÓNA NAGY 2002b, Abb. 75.
10 KISS CSABA A Szolnok-szandai 190. sír bronz, hosszúkás alakú pajzstövises csatja (3. tábla/15) az övveret és a szíjvég (3. tábla/16 17) alapján szintén a 6 század középs harmadára keltezhet. A Szentes-nagyhegyi 84. n i sírból két darab pajzstövises csat került el, egyik az övet fogta össze, a másikat az övr l lelógó szalagon viselték (pontos funkciója bizonytalan). A négyszögletes karikájú övcsat bázisa elnyújtott, az elválasztó ívek háromszög alakúak. A csatkarika két, egymással szembeforduló stilizált állatfejb l áll. A bázis formája az ún. klasszikus pajzstövises típushoz áll közel, a nyúlánkabb kiképzés a C típússal mutat rokonságot. A temetkezés a leggazdagabb gepida n i sírok közé tartozik, haját aranyozott ezüst t díszítette, nyaklánca borostyán- és arany hordó alakú gyöngyökb l állt. Övér l több szalag lógott le, melyek kis szíjvégekben, ezüst ereklyetartóban és kalcedon gömbben végz dtek. edencéjén aranyozott ezüstb l készült skandináv típusú egyenl karú fibula feküdt, amely a 6. század els felére keltezhet. 51 A fibula t tartóját eltávolították, a t b l nem maradt meg semmi, valószín leg a ruhára, vagy az övr l lelógó szalagra rögzítve viselhette a tulajdonosa. A mellékletek alapján a temetkezés a 6. század második harmadában kerülhetett a földbe. 52 A Hódmez vásárhely-kishomoki 64. sírban eltemetett férfi övét egy ovális karikájú, kerek bázisú pajzstövises ezüst csat zárta (4. tábla/20). A csontváz bal oldalán egy spátha feküdt, a tok végére ezüstlemezes kardkoptatót rögzítettek, mely egy U alakú keretbe illesztett ezüstlemezb l áll és a enghin-féle Lavoye típusba tartozik. 53 Az 5. század második felét l a 6. század els felének végéig keltezhet. Nagy argit a 6. századra keltezte a leletegyüttest. 54 A Szolnok-szandai 73. sírban eltemetett n övét szintén egy pajzstövises csat zárta (3. tábla/4), bázisa kör, a két kis bevágás félkör alakú. A csat alatt egy skandináv típusú fibula (3. tábla/13) feküdt, ami egy, az övr l lelógó szíjat díszített. A fibula a 6. század els felére keltezhet, 55 valószín leg a század közepén kerülhetett a földbe. A Szolnok-szandai csat párhuzama került el a Hódmez vásárhelykishomoki 64. férfisírjából (4. tábla/20), a csatok bázisa mindkét esetben kör alakú, formailag eltérnek a klasszikus csatok kialakításától. A Szolnok-szandai 73. sír alapján használatuk a 6. század középs harmadára tehet. Összefoglalás A típus (3. tábla/18 25; 2. táblázat) Az A típusba sorolható pajzstövises csatok (3. tábla/18 25) bázisa nem különül el a tövist l 56, oldalaik egyenesek vagy csak jelképes mélységben láthatóak az elválasztó ívek. Az A1-es típus (3. tábla/20 21) csatbázisai a tövisb l szélesednek ki, oldalaik egyenesek. Tipológiailag külön alcsoportot alkotnak a négyszögletes bázisú csatok (A2 típus), az oldalíveken lév félkör alakú bevágások jelképes mélység ek (3. tábla/18 19, 22). A harmadik altípust (A3) alkotó csatok esetében a csatbázis kör vagy félkör alakú (3. tábla/23 25) A csatok többségében az övet zárják, de cip csatként 57 is el fordulnak. Kísér mellékletként öntött, vésett indás dísz fibula, cilindrikus krétagyönggyel díszített kétél spátha, besimított dísz bikónikus kerámiák jellemzik az A fázist. A Szolnok-szandai 91. sír fibulája a díszítés stílusa alapján az 5. századra keltezhet, de a rajta lév kopásnyomok arra utalnak, hogy még a 6. században is használatban lehetett. A 6. századi használatra utal Hódmez vásárhely-kishomok 93. sírjának csonka gúla karikájú csatja és a temetkezésb l el került omega fibula. Szintén a 6. századra keltezhet ek a Sz reg-téglagyári 9. sír heged alakú övveretei. 51 HASLOFF 1981, 705. 52 AGNUS 2007, 191. 53 BÓNA NAGY 2002b, 112. 54 BÓNA NAGY 2002b, 105. 55 HASLOFF 1990, 38. 56 Hódmez vásárhely-kishomok, 93. sír; Szolnok-Szanda, 47, 88, 91. sír; Sz reg, 9, 73. sír. 57 Hódmez vásárhely-kishomok, 93. sír.
PAJZSTÖVISS CSATOK A KÁRPÁT-DNCI GPIDA TRÜLTKN 11 B típus (4. tábla/1 17; 2. táblázat) A B típus (4. tábla/1 17) esetében a bázis markánsan elválik a tövist l, az oldalíveken 1-1, többségében félkör alakú bemetszés helyezkedik el, a bázis íves lezárású (klasszikus típus). Bár a B típusú csatok bázisai között több formai és méretbeli eltérés tapasztalható, az alcsoportokra való felosztás jelenleg nem indokolt. A csatok többsége egy övhöz tartozik, ritkábban tarsoly 58 vagy övr l lelógó szalag 59 részét képezi. A csatokkal el kerül veretes övek 60, bepecsételt dísz edények 61, egybeöntött test 62 és csonka gúla alakú csatok 63 alapján ez a típus a 6. század els két harmadára keltezhet, a gepida leletanyagban a politikai hatalom végéig el fordulnak. Valószín leg a legkés bbi darabok közé tartoznak a Szentes-Nagyhegy 84. sírjába eltemetett n viseletéhez tartozó pajzstövises csatok is. A n övér l lelógó szalagot díszít fibula és a szalagon található ereklyetartó alapján a temetkezés a 6. század középs harmadában kerülhetett a földbe (lásd feljebb). Szintén a 6. század második harmadára keltezhet ek az egybeöntött test csatos temetkezések. C típus (4. tábla/18 24; 2. táblázat) A C típus esetében (4. tábla/18 24) a csatok bázisa változatossá válik, a klasszikus mellett kerek (C1 típus, 4. tábla/20, 22) és hosszúkás (C2 típus, 4. tábla/18 19, 21, 23 24) típus jelenik meg. A C1 típusú csatok 64 mell l a 6. századra jellemz leletanyag kerül el, a Szolnok-szandai temet 73. sírjában lév skandináv típusú fibula alapján valószín, hogy ez a típus a 6. század középs harmadában jelenik meg. A C2 típusú csatok szintén a 6. század középs harmadára keltezhet leletanyaggal t nnek fel. 65 A pajzstövises csatot tartalmazó sírokból ritkán kerül el olyan leletanyag (1 2 tábla, 3. tábla/1 17; 2. táblázat), ami pontos keltez értékkel bírna, illetve a keltezési fázisok sincsenek pontosan kidolgozva. A tanulmányban ismertetett, a formai tipológia alapján felépített fázisok jelenleg csak a pajzstövises csatokra érvényesek, a gepida emlékanyag és viseleti szokások további elemzése nagyban finomíthatja az így felállított kategóriákat. A legkorábbi csatok (A típus) a kés római, állatfejes karikájú, négyszögletes római- és a kerek bázisú 5. századra keltezhet csatokkal mutatnak rokonságot. Az A típus a B típusnál meglév csatbázis el zménye, megjelennek a pajzstövises csatoknál megfigyelhet formai jellemz k (a tüskéhez képest szélesebb bázis, a két oldalt megjelen félköríves bevágás, kerek lezárás), de csak különkülön, azaz a formai kidolgozás még nem egységes. Az A típus csatjai (Szolnok-Szanda, 91. sír) az 5. század végén jelennek meg, és a 6. század elején még biztosan használatban vannak (Hódmez vásárhely-kishomok, 93. sír, Sz reg-téglagyár, 9. sír). A 6. században (500 után) alakul ki a B típusra jellemz forma, ez a típus az egész eroving kultúra területén elterjed, a Kárpát-medencében az avar foglalásig jellemz marad. A 6. század középs harmadában a B típus formailag változatosabbá válik, kerek és hosszúkás bázisú csatok jelennek meg (C típus), melyeket a klasszikus csatok mellett használnak. A B és a C típus használatának lezárultát nem tudjuk pontosan meghatározni, de a jelenleg ismert leletanyag alapján a Kárpát-medencében 568 után nem használják ezt a típust. 58 Szolnok-Szanda, 205. sír. 59 Szentes-Nagyhegy, 84. sír. 60 Szentes-Berekhát, 76. sír; Szolnok-Szanda, 97, 190. sír. 61 Sz reg-téglagyár, 64. sír. 62 Kiszombor B, 244. sír; Szentes-Berekhát, 111. sír; Szentes-Kökényzug, 64. sír; Szolnok-Szanda, 131. sír. 63 Kiszombor B, 24. sír; Szentes-Berekhát, 42, 109. sír; Szentes-Kökényzug, 64. sír; Szentes-Nagyhegy, 8. sír. 64 Hódmez vásárhely-kishomok, 64. sír; Szolnok-Szanda, 73. sír. 65 Szolnok-Szanda 131. sírjában egybeöntött test csattal, Szolnok-Szanda 190. sírjában többtagú övvel együtt.
12 KISS CSABA A pajzstövises csatok el fordulása az egész alföldi gepida területen jellemz, legnagyobb számban Hódmez vásárhely-kishomokon, Kiszomborban, Szentesen (a Szentes környéki lel helyekr l) és Szolnok-Szandán fordulnak el. rdélyben jelenleg csak alomfalváról (ore ti, aros megye) ismert egy darab (3. tábla/18 25). A csatok elterjedése jól mutatja a gepidák Tisza menti szállásterületét, a korábbi képet színesítik a Császló-Rácz tag és Hajdúnánás-Fürjhalom d l n el került csatok, mindkett egy északi irányú, a 6. században végbement területi expanziót sejtet. 66 rdélyben ezzel szemben hiányoznak a 6. század els két harmadára keltezhet pajzstövises csatok. 67 IRODALO A GPIDÁK 1999 A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön. Gyulai Katalógusok 7. Gyula. BIRBRAUR,V. 1975 Die ostgotischen Grab- und Schatzfunde in Italien. Spoleto. BÓNA I. 1968 Über einen Archäologischen Beweis des langobardisch-slawisch-awarischen Zusammenlebens. ŠtZv AUSAV 16. 35 45. 2002a Gyula-Újvárosi Nagykert. In: BÓNA NAGY 2002a. 33. 2002b Szolnok-Szanda. In: BÓNA NAGY 2002a. 197-237. BÓNA I. NAGY. 2002a Gepidische Gräberfelder am Theissgebiet I. GAH 1. Budapest. 2002b Hódmez vásárhely-kishomok. In: BÓNA NAGY 2002a. 34 189. CSALLÁNY D. 1961 Archäologische Denkmäler der Gepiden im itteldonaubecken (454 568 u. Z.). ArchHung 38. Budapest. CSH J. ISTVÁNOVITS. LOVÁSZ. STRHÁZY K. NAGY.. NPPR I. SIONYI. 2005 Gepidische Gräberfelder im Theissgebiet II. GAH 2. Budapest. FINGRLIN,G. 1967 ine Schnalle mediterraner Form aus dem Rheiengräberfeld Güttingen, Ldkrs. Kontsanz. Badische Funde 23. 159 184. GALLINA ZS. 1999 Katalógus. In: A GPIDÁK 1999. 107 151. HASLOFF,G. 1981 Die germanische Tierornamentik der Völkerwanderungzeit: Studien zu Salin s Stil I. Berlin. 1990 Germanische und östliche Tierornamentik im Donauraum. In: Arrhenius, B. Haseloff, G. Wamers,. athias,. Schunk-Larrabee, G. Dohrn-Ihmig,. Klüssendorf, N.: Frankfurter Beiträge zur ittelalterarchäologie 2. 27 47. HGL 1993 Bóna I. Cseh J. Nagy. Tomka P. Tóth Á.: Hunok Gepidák Langobardok. Történeti és régészeti tézisek és címszavak. K 6. Szeged. KOVÁCS I. 1913 A mez bándi ásatások. Dolgozatok 4. 265 429. 66 zúton szeretnék köszönetet mindani Pintye Gábornak és Rácz Zsófiának a leletanyag megismertetéséért. 67 A kisszámú pajzstövises csat magyarázható a kutatottság hiányával is, alomfalva (ore ti, aros megye) és Baráthely (Bratei, Szeben megye) kivételével jelenleg nincs közölve olyan nagyobb leletanyag, ami a 6. század els két harmadára keltezhet.
PAJZSTÖVISS CSATOK A KÁRPÁT-DNCI GPIDA TRÜLTKN 13 KOCH,U. 2001 Das alamannisch-fränkische Gräberfeld bei Pleidelsheim. Forschungen und Berichte zur Vor- und Frühgeschichte in Baden-Württemberg 60. Stuttgart. LÁNYI V. 1972 Die spätantiken Gräberfelder von Pannonien. AAH 24. 53 213. AGNUS,B. 2007 Die Frau aus Grab 84 von Szentes-Nagyhegy und die gleicharmigen Relieffibeln der Völkerwanderungszeit. ComArchHung. 175 193. ARTIN,. 1976 Das fränkische Gräberfeld von Basel-Bernerring. Basler Beiträge zur Ur- und Frühgeschichte 1. Basel ainz. 1989 Bemerkungen zur chronologischen Gliederung der frühen erowingerzeit. Germania 67. 121 141. 2000 it Sax und Gürtel ausgestattete ännergräber des 6. Jahrhunderts in der Nekropole von Kranj (Slowenien). In: Bratož, R (Hrsg.): Slovenija in sosednje dežele med antiko in karolinško dobo. Za etki slovenske etnogeneze / Slowenien und die Nachbarländer zwischen Antike und karolingischer poche. Anfänge der slowenischen thnogenese I. Situla 39. Ljubljana. 141 198. NGHIN,W. 1983 Das Schwert im Frühen ittelalter. Chronologisch-typologische Untersuchungen zu den Langschwertern aus germanischen Gräbern des 5. bis 7. Jhs. n. Chr. Wissenschaftliche Beibände zum Anzeiger des Germanischen Nationalmuseums 1. Stuttgart. NAGY. 1993 Gepida viselet. In: HGL 1993. 63 64. 2005a Gyulavári (Kom. Békés). In: CSH T ALII 2005. 64 79. 2005b Szentes-Gyógyszertár (Kom. Kossuth Tér Pet fi utca) (Kom. Csongrád). In: CSH T ALII 2005. 117 119. 2005c Sz reg-téglagyár (Kom. Csongrád). In: CSH T ALII 2005. 120 202.. NPPR I. 2005 Derecske-Új Patika (Kom. Hajdú-Bihar). In: CSH T ALII 2005. 204. PLU,R.. 2003 Die merowingerzeitliche Besiedlung in Stadt und Kreis Aachen sowie im Kreis Düren. Rheinische Ausgrabungen 49. ainz. POPSCU,D. 1974 Das gepidische Gräberfeld von ore ti. Dacia NS 18. 189 239. SIGUND,F. 1998 erowingerzeit am Niederrhein. Die frühmittelalterliche Funde aus dem Regierungsbezirk Düsseldorf und den Kreis Heinsberg. Rheinische Ausgrabungen 34. Köln.
14 KISS CSABA SCHILDDORNSCHNALLN I GPIDISCHN FUNDATRIAL DS KARPATNBCKNS (ZUSANFASSUNG) Die Schilddornschnallen stellen eine bedeutende Gruppe des gepidischen Fundmaterials dar. Ihr Kennzeichen besteht in dem schildförmig ausgebildeten Dornende (Basis), wobei die Basis grundsätzlich eine größere Breite aufweist als der Dorn. Die Basis der klassischen Schnallen wird durch zwei kleine Halbkreise in zwei Teile getrennt. Dieser Schnallentyp ist in den Gräberfeldern des Theißgebietes (Hódmez vásárhely-kishomok, Kiszombor, Kreis Szentes, Szolnok-Szanda, usw.) und in Siebenbürgen verbreitet; zumeist wurden sie als Bestandteil des Gürtels, darüber hinaus aber auch auf Beutel und Schärpe getragen. Die unterschiedlichen Formen der Basis stellen eine gute öglichkeit zur typochronologischen Aufteilung dieser Fundgruppe dar. Schon bei den frühesten Schnallen wurde die verbreiterte Basis vom Dorn getrennt, während die Ränder noch nicht mit zwei gegenständigen inkerbungen versehen waren. ehrheitlich bildeten diese xemplare einen Bestandteil der Gürteltracht. Bei den im 6. Jh. verbreiteten klassischen Schilddornschnallen erfolgte die Trennung der Basis vom Schnallendorn, die Schnallen waren in dieser Zeit oftmals mit eingeritzten Verzierungen versehen und traten als Bestandteil von Gürtel, Beutel oder Schärpe auf. Im ausgehenden Gepidenreich ist das Fundspektrum durch eine größere Formenvielfalt gekennzeichnet, so erscheinen neben den klassischen xemplaren nun auch schlankere und runde Formen. Zur Awarenzeit verschwanden die Schilddornschnallen nicht, ihre Form ähnelt in dieser Periode einem Pilz. Allerdings lässt sich die Frage, ob dieser Typ bereits vor 567 oder erst danach gebräuchlich wurde, derzeit nicht mit Sicherheit beantworten.
PAJZSTÖVISS CSATOK A KÁRPÁT-DNCI GPIDA TRÜLTKN 15 Lel hely neve Nem Anyag éretek (csatkarika, cm) A típus Hódmez vásárhely- Kishomok, 93. sír (?) Szentes-Gyógyszertár, 7. sír (?) l kerülési helye N Bronz 1,4 x 1,4 Jobb bokánál Feln tt Bronz 2,6 x 3,1 Szolnok-Szanda, 47. sír N Bronz 1,8 x 3,1 Szolnok-Szanda, 88. sír Férfi Bronz 2,4 x 3,5 Szolnok-Szanda, 91. sír Kislány Bronz 1,6 x 2,5 edence és a bal combcsont találkozásánál Jobb combcsont és medence között Jobb medencelapátnál Jobb medencelapáton Szolnok-Szanda, 93. sír Gyerek Bronz 1,6 x 2,2 Keresztcsont alatt Sz reg-téglagyár, 9. sír Férfi Bronz 3 x 3,1 edencén Sz reg-téglagyár, 20. sír Férfi Vas alapon brozlemez 2,5 x 3,8 edencén Sz reg-téglagyár, 73. sír Férfi Bronz 2 x 2,8 edencén B típus Császló-Rácz-tag - Bronz - - Derecske-Újpatika, 1. sír - züst 2,4 x 3,8 - Gyula-Újvárosi nagykert Férfi züst 3,2 x 3,8 - Hajdúnánás-Fürjhalom-d l - Bronz - - Hódmez vásárhely-katona István halom, 25. sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 23. sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 42. sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 76.sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 89. sír Kétegyháza-Argyelán birtok, 3. sír Kétegyháza-Argyelán birtok, 6. sír Férfi Bronz - - N? züst 2 x 3 - Férfi Bronz - Férfi Bronz 2 x 3 Férfi Bronz 1,8x 3 Jobb medencelapáton, erszény része Bal medencelapát felett Bal medencelapát felett - - - - Férfi Bronz 2,3 x 3,5 - Kiszombor, 30. sír Férfi Vas 2,1 x 3 - Irodalom BÓNA NAGY 2002b, 73, Taf. 24/93.1. NAGY 2005b, 118, Taf. 36/7.2. Bóna 2002b, 209, Taf. 35/47.2. BÓNA 2002b, 213, Taf. 40/88.5. BÓNA 2002b, 214, Taf. 41/91.2. BÓNA 2002b, 214, Taf. 41/93.2. NAGY 2005c, 124, Taf. 48/9.2. NAGY 2005c, 126, Taf. 51/20.1. NAGY 2005c, 132, Taf. 60/73.2. Közöletlen, Pintye Gábor terepbejárása NPPR 2005, 204, Taf. 6/3. BÓNA 2002a, 33, Taf. 2/12. Közöletlen, Rácz Zsófia ásatása CSALLÁNY 1961, 124, Taf. CCLXXIX/6. BÓNA NAGY 2002b, 45, Taf. 11/23.4. BÓNA NAGY 2002b, 51, Taf. 14/42.3. BÓNA NAGY 2002b, 64, Taf. 20/76.2. BÓNA NAGY 2002b, 71, Taf. 24/89.2. CSALLÁNY 1961, 118, Taf. CXC/10. CSALLÁNY 1961, 118, Taf. CXC/5. CSALLÁNY 1961, 173, Taf. CXII/20.
16 KISS CSABA Lel hely neve Nem Anyag éretek (csatkarika, cm) l kerülési helye Kiszombor, 53. sír - Bronz 2,4 x 3,6 Bal kar alatt Kiszombor, 89. sír - Bronz 2 x 2,9 edence alatt Kiszombor, 102. sír Gyerek Bronz 1,3 x 2,1 edencén Kiszombor, 148. sír - Bronz 2,8 x 3,8 edencén Kiszombor, 162. sír - Bronz 2,5 x 3,7 Bolygatott Kiszombor, 231. sír - züst 2,6 x 3,8 Keresztcsont alatt Kiszombor, 244. sír Férfi züst 1,8 x 2,7 (töredékes) Kiszombor, 306. sír N? züst 1,9 x 2,8 Bal könyöknél Bal medencelapáton Kiszombor, 310. sír Férfi Bronz 2,2 x 3,5 Farcsontnál Kiszombor, 330. sír - Bronz 2,3 x 3,2 edencén Kiszombor, 357. sír - Ólom 2,3 x 3,2 edence alatt Kiszombor, 400. sír - Bronz 2,1 x 2,7 Farcsont alatt agyartés (Szentes-Zalotai út) - Bronz 1,9 x 2,3 - alomfalva, 50. sír N Bronz 1,2 x 1,8 ellkason Öcsöd-Köröspart - züst 2,8 x 4 - Szentes-Berekhát, 13. sír - Bronz 2 x 2,6 - Szentes-Berekhát, 27. sír N? züst 1,4 x 2,4 - Szentes-Berekhát, 27. sír N? Bronz 2,6 x 3 - Szentes-Berekhát, 28. sír - Bronz 3,7 x 9 - Szentes-Berekhát, 71. sír Férfi Bronz 2,3 x 4 - Szentes-Berekhát, 76. sír Férfi Bronz 2 x 3,6 - Szentes-Berekhát, 111. sír - Bronz - - Szentes-Berekhát, 247. sír - züst 2,3 x 3,2 - Szentes-Kökényzug, 64. sír Férfi Bronz 5,6 x 2 2,8 edencén (?) Szentes-Nagyhegy, 8. sír N Bronz 3,2 x 3,4 Szentes-Nagyhegy, 20. sír Férfi Bronz 2,5 x 3,5 Jobb medencelapátnál edence jobboldalán Irodalom CSALLÁNY 1961, Taf. CXXIII/17. CSALLÁNY 1961, Taf. CXIX/3. CSALLÁNY 1961, Taf. CXXII/4. CSALLÁNY 1961, Taf. CXXVII/5. CSALLÁNY 1961, Taf. CXXXIII/3. CSALLÁNY 1961, Taf. CXLV/13. CSALLÁNY 1961, Taf. CXLI/14. CSALLÁNY 1961, Taf. CXLIII/18. CSALLÁNY 1961, Taf. CXLVIII/11. CSALLÁNY 1961, Taf. CXLVII/2. CSALLÁNY 1961, Taf. CLIII/12. CSALLÁNY 1961, Taf. CLII/7. CSALLÁNY 1961, Taf. CIX/7. POPSCU 1974, Taf.11/9. CSALLÁNY 1961, Taf. XCIX/8. CSALLÁNY 1961, Taf. XLIX/9. CSALLÁNY 1961, Taf. LXXIX/14. CSALLÁNY 1961, Taf. XCIX/17. CSALLÁNY 1961, Taf. LXXXVII/9. CSALLÁNY 1961, Taf. LXXXIV/71. CSALLÁNY 1961, Taf. LXX/14. CSALLÁNY 1961, Taf. LXXXV/2. CSALLÁNY 1961, Taf. LXIX/2. CSALLÁNY 1961, Taf. XV/7. CSALLÁNY 1961, Taf. XXIV/18. CSALLÁNY 1961, Taf. XXVI/10.
PAJZSTÖVISS CSATOK A KÁRPÁT-DNCI GPIDA TRÜLTKN 17 Lel hely neve Nem Anyag éretek (csatkarika, cm) Szentes-Nagyhegy, 41. sír Férfi Bronz 2,3 x 3,3 l kerülési helye edence jobboldalán Szentes-Nagyhegy, 66. sír Férfi Bronz 1,2 x 1,8 Jobb karnál Szentes-Nagyhegy, 76. sír Férfi züst 2 x 3,1 edencén Szentes-Nagyhegy, 84. sír N züst 2,5 x 6 Szentes-Nagyhegy, 84. sír N züst 1,5 x 2,1 Szolnok-Szanda, 6. sír Férfi Vas karika bronz tüskével 3,4 x 4,4 Jobb medencelapáton Bal medencelapát és a karcsont között Jobb medencelapáton Szolnok-Szanda, 17. sír N Bronz 2,4 x 3,1 ellkas Szolnok-Szanda, 22. sír Férfi Bronz 2 x 2,9 Szolnok-Szanda, 25. sír Férfi Bronz 2,4 x 3,5 Szolnok-Szanda, 96. sír N Bronz 2,4 x 3,2 Bal medencelapáton Jobb medencelapáton Bal medencelapáton Szolnok-Szanda, 97. sír Feln tt züst 2 x 3,2 Bal csíp csontnál Szolnok-Szanda, 109. sír Férfi Bronz 2 x 3,1 Bal medencelapáton Szolnok-Szanda, 156. sír Férfi Bronz 2,6 x 3,4 Keresztcsonton Szolnok-Szanda, 205. sír Gyerek Bronz 0,9 x 1,5 Jobb medencelapáton Szolnok-Szanda, A sír - Bronz - - Sz reg-téglagyár, 58. sír Ifjú Bronz 1,5 x 2,3 Jobb medencelapáton Sz reg-téglagyár, 64. sír Férfi Bronz 2,3 x 3,2 edencén Hódmez vásárhely- Kishomok, 25. sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 41. sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 64. sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 94. sír C típus Férfi Bronz 2,4 x 3,5 Férfi Bronz 1,2 x 2 Bal medencelapáton Jobb medencelapát helyén, erszényen Férfi züst 2,4 x 3,6 Gerincoszlpon Férfi Bronz 1,8 x 2,4 Bal alkarnál, erszény része Kiszombor, 24. sír Férfi Bronz 2,1 x 3,1 edencén Kiszombor, 48. sír - züst 2,1 x 3,5 edencében (?) Kiszombor, 220. sír - züst 2,2 x 3,5 - Irodalom CSALLÁNY 1961, Taf. XXXIV/5. CSALLÁNY 1961, Taf. XXXVII/5. CSALLÁNY 1961, Taf. XXXV/16. CSALLÁNY 1961, Taf. XXXIX/7. CSALLÁNY 1961, Taf. XL/13. BÓNA 2002b, Taf. 31/6.3. BÓNA 2002b, Taf. 32/17.2. BÓNA 2002b, Taf. 32/22.2. BÓNA 2002b, Taf. 33/25.1. BÓNA 2002b, Taf. 41/96.2. BÓNA 2002b, Taf. 42/97.1. BÓNA 2002b, Taf. 43/109.1. BÓNA 2002b, Taf. 49/156.5. BÓNA 2002b, Taf. 53/205.3. BÓNA 2002b, Taf. 54/A.2. NAGY 2005c, Taf. 57/58.1. NAGY 2005c, Taf. 58/64.4. BÓNA NAGY 2002b, Taf. 11/25.2. BÓNA NAGY 2002b, Taf. 13/41.3. BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.2. BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/94.2. CSALLÁNY 1961, Taf. CXIV/12 CSALLÁNY 1961, Taf. CXXII/6. CSALLÁNY 1961, Taf. CXLI/4.
18 KISS CSABA Lel hely neve Nem Anyag éretek (csatkarika, cm) l kerülési helye Kiszombor, 271. sír - züst 2,1 x 3 edence alatt Szentes-Berekhát, 109. sír (?) Férfi Bronz 2,3 x 3,4 - Szolnok-Szanda, 73. sír N Bronz 3,2 x 4,8 Utolsó hátcsigolyánál Szolnok-Szanda, 131. sír Kislány Fehérbronz 1-2 x 5,2 - Szolnok-Szanda, 190. sír Gyerek Bronz - - Irodalom CSALLÁNY 1961, Taf. CXLVI/10. CSALLÁNY 1961, Taf. LXXXIV/10. BÓNA 2002b, Taf. 38/73.4. BÓNA 2002b, Taf. 46/131.2. BÓNA 2002b, Taf. 51/190.7. 1. táblázat
PAJZSTÖVISS CSATOK A KÁRPÁT-DNCI GPIDA TRÜLTKN 19 Lel hely neve Nem Anyag éretek (csatkarika, cm) gyéb melléklet Császló, Rácz-tag - Bronz - Nincs adat. - Derecske-Újpatika, 1. sír - züst 2,4 x 3,8 Homokszín, gyorskorongolt fazék (NPPR 2005, Taf. 6/9), ovális bronz csat (NPPR 2005, Taf. 6/3), csonkagúla alakú bronz csat (NPPR 2005, Taf. 6/1), bronz szegecs, vas tör (NPPR 2005, Taf. 6/7), vas kés (NPPR 2005, Taf. 6/8), vas kés töredéke (NPPR 2005, Taf. 6/4), köp s nyílhegy (NPPR 2005, Taf. 6/5), vas kard (NPPR 2005, Taf. 6/10), vastöredék (NPPR 2005, Taf. 6/6), ezüst kardtok veret. l kerülési helye? Pajzstövises csat Típus Közöletlen, Pintye Gábor terepbejárása. NPPR 2005, 204, Taf. 6/3. B B Gyula-Újvárosi nagykert Férfi züst 3,2 x 3,8 Nincs adat.? Hajdúnánás-Fürjhalomd l Hódmez vásárhely- Katona István halom, 25. sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 23. sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 25. sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 41. sír - Bronz - Férfi Bronz 2,2 x 3,2 N? züst 2 x 3 Férfi Bronz 2,4 x 3,5 Férfi Bronz 1,2 x 2 A koponyától keletre pajzstövises csat, a sírgödör északi felében kétsoros csontfés, a sír déli fala mellett vas kés, az állkapocs alatt három darab bronz szegecs. Bal lábfej mellett vas lándzsahegy (CSALLÁNY 1961, Taf. CCLXXIX/5), fej mellett kétsoros csontfés (CSALLÁNY 1961, Taf. CCXXV/24 25), mellen csiholó töredékei (CSALLÁNY 1961, Taf. CCXXV/17, 22 23), medencén ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CCLXXIX/6), vastöredékek (CSALLÁNY 1961, Taf. CCXXV/16, 26). Világoszöld, barázdált üveggyöngy (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 11/23.1), aláhajtott, álvisszatekercselt lábú fibula (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 11/23.2), aranyozott ezüst csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 11/23.2), vas kés (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 11/23.4). Kétsoros csontfés (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 11/25.1), ovális bronz csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 11/25.2), vas kés (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 11/25.3). Koponyától balra megtör oldalú, gyorskorongolt, sötétszürke fazék (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 13/41.9), a jobb felkarnál vas kés (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 13/41.8), a medencén erszény melyhez négyszögletes, pajzstövises csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 13/41.3), egy vas lemez (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 13/41.4; 6 7) és vas szerszámok (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 13/41.5) tartoztak. A medence közepén egy vas csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 13/41.1) feküdt. A jobb combcsonton bronz lemezes szíjvég töredéke (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 13/41.2). Koponyától keletre? edence helyén Bal medencelapáton Jobb medencelapát helyén, erszényen BÓNA 2002a, 33, Taf. 2/12. Közöletlen, Rácz Zsófia ásatása. CSALLÁNY 1961, 124, Taf. CCLXXIX/6. BÓNA NAGY 2002b, 45, Taf. 11/23.4. BÓNA NAGY 2002b, 46, Taf. 11/25.2. BÓNA NAGY 2002b, 51, Taf. 13/41.3. B B B B C C
20 Hódmez vásárhely- Kishomok, 42. sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 64. sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 76.sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 89. sír Férfi Bronz - Férfi züst 2,4 x 3,6 Férfi Bronz 2 x 3 Férfi Bronz 1,8x 3 A csontváz fel l 3 db vas koporsókapocs (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 14/42.7 9); a jobb medencelapáton erszény feküdt, melyhez csiholó, 2 db t zk (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 14/42.6) és egy bronz pajzstövises csattüske (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 14/42.3) tartozott. A jobb medencelapátnál vas t r (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 14/42.1) volt. Jobb combcsont és a medence találkozásánál bronz veret (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 14/42.5) volt. A szeméremcsont alatt vastüskés ovális bronz csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 14/41.2). Bal combcsontnál heged alakú rögzít fül (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 14/42.4.) Alsó csigolyáknál ezüst pajzstövises csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.2), melyet 3 rögzít fül (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.3) segítségével rögzítettek, a bal medencelapáton egy sax (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.13) feküdt, a jobb medencelapáton egy erszény volt, melyen egy öntött, ovális bronzcsat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.5), egy csiholó töredéke (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.7), két t zk és egy vas kés (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.21) tartozott. gy vas cs (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.9) volt az erszény szélén. Az erszényben egy vas cs (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.12), egy vas kés (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.21), 2 db vasrög (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.22 23) volt. A vas tárgyak alatt egy ovális vas csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.6) található. A jobb kéznél vas tárgy töredékei (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.10 11), a jobb láb küls felén egy kétél, ezüst tokszájveret és koptatójú spáta (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.1 1a) volt. A szeméremcsontnál egy négyszögletes bronz csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.4), a lábak között több koporsókapocs (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.14 20) feküdt. A fej alatt egy fés, a jobb medencelapátnál egy erszény volt, melyhez bronz csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 20/76.1), 3 db vaskés (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 20/76.3 4, 7), egy vas ár (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 20/76.5), olló (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 20/76.6) tartozott. A bal medencénél egy ovális bronz csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 20/76.2) feküdt. A sírban több helyen vas koporsókapcsot (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 20/76.8 15) találtak. A koponyától nyugatra egy csontfés (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/89.1) feküdt. A gerinc alatt vas koporsókapocs (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/89.4), a jobb alkarnál egy erszény volt, melyhez bronz csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/89.7), bronz lemez töredék (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/89.8), vas kés (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/89.6) tartozott. A bal alkarnál ovális bronz csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/89.2) és 2 db kerek fej rögzít fül (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/89.3) volt. Jobb medencelapáton, erszény része Gerincoszlopon Bal medencelapát felett Bal medencelapát felett KISS CSABA BÓNA NAGY 2002b, 51, Taf. 14/42.3. B BÓNA NAGY 2002b, 59, Taf. 18/64.2. C BÓNA NAGY 2002b, 64, Taf. 20/76.2. B BÓNA NAGY 2002b, 71, Taf. 24/89.2. B
PAJZSTÖVISS CSATOK A KÁRPÁT-DNCI GPIDA TRÜLTKN 21 Hódmez vásárhely- Kishomok, 93. sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 94. sír Kétegyháza-Argyelán birtok, 3. sír Kétegyháza-Argyelán birtok, 6. sír N Bronz 1,4 x 1,4 Férfi Bronz 1,8 x 2,4 - züst 2 x 3 Férfi Bronz 2,3 x 3,5 Kiszombor, 24. sír Férfi Bronz 2,1 x 3,1 A sír délnyugati sarkában egy megtör oldalú, gyorskorongolt, vékony falú, világosszürke fazék (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/93.6) állt. A bal karnál egy orsógomb (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/93.5), a medencén egy vas csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/89.4) és 2 db kerek fej rögzít fül (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/89.2) volt. A bal alsó lábszárnál egy bronz lemez (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/89.8), egy vas Omega fibula (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/89.7), vas lánc (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/89.3) volt. A jobb bokánál egy négyszögletes csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/89.1) feküdt. A fej alatt egy csontfés (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/94.1), a bal medencelapátnál egy erszény volt. Utóbbihoz ovális bronz csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/94.2), csiholó töredéke (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/94.3), vas kés (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/94.4) és vas szerszám maradványai (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/94.5) tartoztak. Fej alsó felénél gyorskorongolt fekete fazék (CSALLÁNY 1961, Taf. CLXXXIX/13, Taf. CCXLV/10), mellkas alsó részénél vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/9), jobb felkar mellett vas kés töredéke (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/15), t zk (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/14), két db vas lemez töredék (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/7 8), két t vel átütött vas lemez (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/16, 27), vas ár töredéke (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/12), vas kés hegyének és fogójának töredéke (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/13, 28). A bal combcsont bels oldalánál ezüst csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/10), a csat mellett pajzs alakú bronz rögzít fül (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/11.), a bal térdnél egy csontfés. A fej alatt gyorskorongolt szürke fazék (CSALLÁNY 1961, Taf. CLXXXIX/7), bal csíp nél spáta (CSALLÁNY 1961, Taf. CLXXXVII/1) és krétagyöngy (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/3), a medencén keresztbe vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/1), barna t zk (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/2), vas cs (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/6), a medence jobboldali felén egy nagyobb (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/5) és egy kisebb (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/4) bronz csat. Jobbra a fejt l vas lándzsahegy (CSALLÁNY 1961, Taf. CLIV/4), fej alsó felénél kétsoros csontfés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXIV/5), a medencén ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXIV/12) és egy rúd alakú vastöredék (CSALLÁNY 1961, Taf. CXIV/13), a medence alsó felénél négyszögletes vas csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXIV/11), 3 darab kerek fej rögzít fül (CSALLÁNY 1961, Taf. CXIV/6 10), és egy t töredéke. Jobb bokánál Bal alkarnál, erszény része Bal combcsont bels oldalán edence jobb oldalán edencén BÓNA NAGY 2002b, 73, Taf. 24/93.1. BÓNA NAGY 2002b, 73, Taf. 24/94.2. CSALLÁNY 1961, 118, Taf. CXC/10. CSALLÁNY 1961, 118, Taf. CXC/5. CSALLÁNY 1961, 170, Taf. CXIV/12 A (?) C B B C
22 Kiszombor, 29. sír Férfi Bronz 1,7 x 2,8 Kiszombor, 30. sír Férfi? Vas 2,1 x 3 Kiszombor, 48. sír - züst 2,1 x 3,5 Kiszombor, 53. sír - Bronz 2,4 x 3,6 Kiszombor, 89. sír - Bronz 2 x 2,9 A jobb vállnál kétsoros csontfés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXII/14), a jobb felkar mellett vas köp s lándzsahegy (CSALLÁNY 1961, Taf. CXII/15, Taf. CLV/3), bal medencelapáton ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXI/12), a medence alatt kis ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXI/8), két töredékes vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXI/25 26, 30, Taf. CXVII/11 13), vas ár töredéke (CSALLÁNY 1961, Taf. CXI/27), félhold alakú t zcsiholó (CSALLÁNY 1961, Taf. CXI/28), hajcsipesz (CSALLÁNY 1961, Taf. CXI/29), kett darab t zk (CSALLÁNY 1961, Taf. CXI/21 22). Balra a fejt l kétsoros csontfés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXII/21), jobbra fejt l vas lándzsahegy (CSALLÁNY 1961, Taf. CLIV/1), ismeretlen helyr l egy vas kés töredékei (CSALLÁNY 1961, Taf. CXII/18 19), és vas csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXII/20). Koponya fels felénél egysoros csontfés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXII/17), bal csíp csontnál egyél vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXII/11), a medencéb l ovális ezüst csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXII/6), medence alatt kis bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXII/5), uo. t zcsiholó töredékei (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXII/2) és két t zk (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXII/3, 7), a medence jobb oldalán vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXII/8) és töredékes vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXII/1). Jobb vállnál vas olló (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXIII/9, 14), bal kéznél vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXIII/15), bal medencelapát alatt rúd alakú t zcsiholó (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXIII/10) és egy obszidián (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXIII/11). A bal alkar alsó felében ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXIII/17), mellette kerek fej rögzít fül (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXIII/12), a keresztcsont alatt vas ár (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXIII/13) és vas csat töredéke (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXIII/16). Fejnél kétsoros vasfés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXIX/2), bal kézfejnél vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXIX/6), medence alatt ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXIX/3), mellette kisebb bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXIX/4), egy késsel összerozsdásodott csiholó (CSALLÁNY 1961, Taf. CXIX/6a), t zk (CSALLÁNY 1961, Taf. CXIX/7) és olló (CSALLÁNY 1961, Taf. CXIX/5). Bal medencelapáton - edencében (?) Bal kar alatt edence alatt Kiszombor, 102. sír Gyerek Bronz 1,3 x 2,1 edencén ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXII/4). edencén Kiszombor, 148. sír - Bronz 2,8 x 3,8 A fej alatt kétsoros csontfés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXVII/6 7), medencén ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXVII/3), egy kisebb ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXVII/5), medence alatt vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXVII/9), két t zk (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXVII/1 2), visszahajlított vég tarsolyfüggeszt (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXVII/8), csontt töredéke (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXVII/4). edencén KISS CSABA CSALLÁNY 1961, 173, Taf. CXXI/12.? CSALLÁNY 1961, 173, Taf. CXII/20. B CSALLÁNY 1961, 174, Taf. CXXII/6. C CSALLÁNY 1961, 175, Taf. CXXIII/17. B CSALLÁNY 1961, 177, Taf. CXIX/3. B CSALLÁNY 1961, 179, Taf. CXXII/4. B CSALLÁNY 1961, 180 181, Taf. CXXVII/5. B