AZ ERDÉLYI MÚZEUM ÉREM- ÉS RÉGISÉGTÁRÁBÓL

DOLGOZATOK AZ RDÉLYI ÚZU ÉR- ÉS RÉGISÉGTÁRÁBÓL ÚJ SOROZAT VIII. (XVIII.) KÖTT 2013 KOLOZSVÁR 2015 RDÉLYI ÚZU-GYSÜLT

Az rdélyi úzeum-gyesület, az ntz Géza űvelődéstörténeti Alapítvány és a Pósta Béla gyesület közlönye Az rdélyi úzeum-gyesület kiadása, 2015 Főszerkesztő KOVÁCS ANDRÁS Szerkesztőbizottság BAJUSZ ISTVÁN, BNKŐ LK, ŐDI TAÁS, LÁSZLÓ ATTILA Szerkesztőségi titkár DOBOS ALPÁR, OLNÁR ZSOLT, ORBÁN JÁNOS Felelős szerkesztő DOBOS ALPÁR, ORBÁN JÁNOS Szakreferensek FORISK PÉTR, KULCSÁR VALÉRIA, LŐVI PÁL, IKÓ ÁRPÁD, RÉVÉSZ LÁSZLÓ, SISA JÓZSF, TAKÁCS IR, VIDA TIVADAR Szerkesztőség: 400101 Kolozsvár, Tipografiei utca 12/1. Tel.: 0264-590974 mail: ega@mail.dntcj.ro szám megjelenését támogatta: Bethlen Gábor Alap, Pro Professione Alapítvány, voline - arosvásárhely Felelős kiadó: Biró Annamária Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României Dolgozatok az rdélyi úzeum Érem- és Régiségtárából d.: Kovács András Bajusz István, Benkő lek, mődi Tamás,... - Societatea uzeului Ardelean, 2014 Bibliogr. ISBN ; ISSN 1842-5089 I. Kovács András II. Bajusz István (coord.) III. Benkő lek (coord.) 902 Készült a GLORIA nyomdában Felelős vezető: Nagy Péter. Tel. 0264-431282

TARTALO 3 TARTALO TANULÁNYOK Kiss Csaba Pajzstövises csatok a Kárpát-medencei gepida területeken (az avar foglalásig)... 5 Schilddornschnallen im gepidischen Fundmaterial des Karpatenbeckens... 14 Gulyás dina egjegyzések az avar kori Kárpát-medence mellkeresztjeinek kapcsolatrendszeréhez... 33 Pectoral crosses in the Carpathian Basin during the Avar Age... 48 Gáll rwin Laczkó Nándor Doboka kora középkori hamvasztásos temetőjéről. Néhány gondolat a Kis-Szamos völgye 7 9. (10.?) századi településterületéről... 53 On the arly edieval cremation cemetery in Dăbâca (G.: Dobeschdorf; H.: Doboka). Some ideas on the settlement area in the Little Someș (G.: Somesch; H.: Szamos) Valley from the 7 th to the 9 th (10 th?) century... 72 Sófalvi András A székelyudvarhelyi Jézus-kápolna... 75 The Jesus Chapel in Odorheiu Secuiesc... 93 Kovács András Szilágysomlyó vára a 16. században... 95 The castle from Szilágysomlyó in the 16 th century... 106 N. Feketics rika A darlaci középkori falképek vizsgálata... 107 Die Analyse der Wandgemalde aus Durlasch... 120 Kémenes ónika A nagyváradi római katolikus püspökök 18. századi régi rezidenciája... 121 The 18 th century residence of the Roman Catholic bishops of Nagyvárad... 141 Oniga rika A marosvásárhelyi Református Kollégium főépülete... 143 The central building of the Reformed College in arosvásárhely... 168 Visky ária Bánffy iklós újabb arca két serleg tükrében... 171 A new image of iklós Bánffy in the view of two chalices... 184 KÖNYVISRTTŐK mlékkönyv Székely Zoltán születésének 100. évfordulójára (Szerkesztette: SZÉKLY ZSOLT), Háromszék Vármegye kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2012, 316 oldal. (Ilon Gábor)... 185 Rövidítések... 189 Szerzőink... 191

PAJZSTÖVISS CSATOK A KÁRPÁT-DNCI GPIDA TRÜLTKN 5 PAJZSTÖVISS CSATOK A KÁRPÁT-DNCI GPIDA TRÜLTKN (AZ AVAR FOGLALÁSIG) KISS CSABA A tanulmány a gepida viseletben el forduló pajzstövises csatokkal foglalkozik. z a csattípus gyakori a 6. századi n i és férfi viseletben, jellemz je, hogy a tüske karikánál lév részét pajzs alakúra képezték ki. A formai különbségek alapján lehetségessé vált a tárgytípus tipokronológiájának kidolgozása. Összesen 3 csoportot lehetett elkülöníteni, melyek az 5. század vége és az avar foglalás (567) között voltak használatban. Kulcsszavak: gepida, Kárpát-medence, meroving korszak, pajzstövises csatok, kronológia Schlagwörter: Gepiden, Karpatenbecken, erowingerzeit, Schilddornschnallen, Chronologie Pajzstövises csatok Jelen tanulmány a pajzstövises csatok tövisével foglalkozik részletesebben; a csatok formáját, kialakítását, az övek rögzítését, a viseleti helyet csak a keltezéssel kapcsolatban veszi figyelembe. A gy jtési kör az Alföld és rdély 5 6. századi, gepida szállásterülethez köthet leletanyagát öleli fel, a déli területek a bizonytalan etnikai és kulturális meghatározások miatt kimaradtak. Szintén nem részei a tanulmánynak a kora avar korban meglév pajzstövises (gomba alakú) csatok. A pajzstövises csatok az egyik legnagyobb csoportot képviselik a gepidák által használt csattípusok között. Közös jellemz jük, hogy a csattüskének a karikához rögzített végét 1 pajzs alakúra alakították ki, a bázis szélesebb, mint a tüske, a klasszikus csatoknál az oldalakon egy-egy kisebb ív található, mely két részre osztja a csatbázist. A pajzs alakja változó, ami a temetkezésekben el forduló egyéb kísér mellékletekkel együtt lehet séget teremt egy tipokronológiai rendszer felállítására. Jelen tanulmányba a Kárpát-medencében el forduló, a gepidákhoz köthet csatok közül csak az újabb közlések képei kerültek bele. indez a korábban megjelent rajzok gyengébb min ségével magyarázható. A csatok ezüstb l vagy bronzból készülnek, többségében az övet zárták, de cip csatként, vagy kardrögzít ként is el fordulnak (1. táblázat). A tanulmányban a keltez leletanyag kronológiája és a bázis formája alapján felépített sorrendben ismertetem a pajzstövises csatokat. Három típust lehetett szétválasztani (A, B, C, részletesebb leírásukat lásd a tanulmány végén): Az A típusban a csatok bázisa nem különül el a tövist l, oldalaik egyenesek vagy csak jelképes az elválasztó ív. A B típusnál a bázis markánsan elválik a tövist l, az oldalíveken 1-1 bemetszés található, a bázis íves záródású (ún. klasszikus csatok, a külön megnevezés a jellegzetes és nagyszámú pajzstövises csat miatt indokolt). A C típus csatbázisai nagy hasonlóságot mutatnak a B típuséval, de formailag változatosabbak (kerek-, hosszúkás bázis). A csattípus nagy számban fordul el a meroving világ soros temet iben, melyek formailag párhuzamba állíthatóak a Kárpát-medencei darabokkal. A nyugati szakirodalomban a nagyobb temet - 1 Továbbiakban bázis.

6 KISS CSABA elemzések 2 és összefoglalók 3 az 520 530-as évekre teszik a pajzstövises csatok megjelenését. ax artin, 4 Ursula Koch 5 és Ruth aria Plum 6 510 530 (utóbbi 510/25 565) közé keltezi a csattípus megjelenését, jelen tanulmány szerz je a gepida területeken az utóbbi keltezést tartja valószín bbnek. A Kárpát-medencei példányok keltezését nehezíti, hogy a legtöbb pajzstövises csat mell l nem kerül el a sírból olyan melléklet, ami alapján a pontos keltezést megadhatnánk. lemzés A típus A Szolnok-szandai temet 88. sírjának csatja (1. tábla/7) a legkorábbi típusok közé sorolható. A bázis a tüskét l kezdve szélesedik, vége íves. Az oldalak kidolgozása korai formát mutat, a bázis oldalai tagolatlanok, nem látható félkör alakú bemetszés, a csattüskét egy, a karikára visszahajlított nyúlvánnyal rögzítették. A Szolnok-szandai 88. sírban az elhunyt mellé egy kétél spátát helyeztek, markolatát egy cilindrikus krétagyöngy díszítette. A gyöngy hun hatásra jelenik meg a gepidáknál, egészen a 6. század elejéig használatban maradt. 7 A bal könyöknél egy kis erszény feküdt, melyet egy kis, csonka gúla alakú csattal (1. tábla/11.) zártak, utóbbi a 6. század els felére keltezhet. 8 A mellékletek alapján a sír a 6. század els felére tehet. Az A típusú csatokkal mutat rokonságot a Sz reg-téglagyári 9. sír csatja (1. tábla/20). A háztet átmetszet tüskéhez kiszélesed ovális bázis csatlakozik. Az övet három darab heged alakú rögzít fül díszíti. Az övveretek a kora meroving kultúra leletanyagának (frank, alamann, langobárd) részét képzik, a nyugat-európai pénzzel keltezhet sírok alapján a 6. század középs harmadában jelennek meg. 9 A planigi fejedelmi sírban a pajzstövises csat mellett egy heged alakú övveret található, a sír a többi melléklet alapján a 6. század elejére keltezhet. 10 Nagy argit a temet legkorábbi részéhez sorolja a sz regi sírt, az 5. század második felére keltezi. 11 A fent felsorolt párhuzamok alapján a sz regi pajzstövises csat a 6. század elején kerülhetett a földbe. A Szolnok-szandai temet 91. sír csatjának (1. tábla/13) bázisa nagy hasonlóságot mutat a Szolnok-Szanda 88. sír csatjáéval, bázisa nem válik el a tüskét l, oldalai tagolatlanok. A csat egy kislány övét zárta, mellette egy kopott bronzfibula feküdt (1. tábla/14). A fibula a Reggio milia csoportba tarozik, 12 az 5. század második felére keltezhet. A fibulán található kopásnyomok alapján biztosnak t nik, hogy nem a sírba eltemetett kislány volt az els tulajdonos, hozzá az 5. század végén kerülhetett, s vele együtt a 6. század elején tehették a földbe. A csat az 5. század végére, a 6. század elejére keltezhet, valószín leg még az 5. században készült. Négyszögletes bázisú csat fekszik a Hódmez vásárhely-kishomoki temet 93. sírjában eltemetett fiatal n jobb bokájánál. A csattest csonka gúla, a bázis négyszögletes alakú, oldalain egy-egy félköríves bevágás látható (1. tábla/1). A kishomoki 93. sír kronológiai helyzete bizonytalan, a sírban másodlagos helyzetben talált, kettétört omega fibula (1. tábla/5) párhuzamai az avar korszakban talál- 2 A teljesség igénye nélkül: BÖHNR 1958, Abb. 1b, Stufe 3; ARTIN 1976, 61 64, Abb. 21/1 8; KOCH 1977, Abb. 8B, Stufe 3. 3 SIGUND 1998, 24, Abb. 81. 4 ARTIN 2000, 186. 5 KOCH 2001, Abb. 21/Y24. 6 PLU 2003, 291. 7 NAGY 1993, 64. 8 BÓNA NAGY 2002b, 139. 9 ARTIN 1989, 134 135. 10 ARTIN 1989, 133. 11 NAGY 2005c, 197, Abb. 49. 12 BIRBRAUR 1975, 92.

PAJZSTÖVISS CSATOK A KÁRPÁT-DNCI GPIDA TRÜLTKN 7 hatóak. A sírgödör délnyugati sarkában fekv besimított, megtör oldalú fazék (1. tábla/6) a legkorábbi típusok közé tartozik, az 5. század végére datálható. 13 Négyszögletes, tagolt bázisú csat (1. tábla/15) található a Szolnok-szandai temet 93. sírjában. A temetkezés a bepecsételt kerámia alapján a 6. század els felére keltezhet. Köztes típusba tarozik a Szolnok-Szanda 47. n i temetkezés csatja (3. tábla/19). Tövise egyenl szélesség, bázisának két oldalát ívesen bemetszették, a bemetszés nem érte el a bázis alját. A tüske középs részén a kontúrok alig láthatóak. A sírban egy vas kés és egy csont fés töredékei voltak, ezeknek azonban nem lehet keltez értéket tulajdonítani. Avusy-Sézignin 325. sírjában hasonló csat található, 14 a tüske bázisa kiszélesedik, de az oldalíveket ebben az esetben is csak bevésték. A sírból Odoaker érme került el, az 5. század harmadik negyedére keltezhet. 15 A Krefeld-Gellep 1307. sírjában lév csat kidolgozása megegyezik a Szolnok-Szanda 47. sírjában található csatéval, a temetkezés a 6. század elejére keltezhet. 16 A szolnok-szandai 47. temetkezés csatja a 6. század elejére tehet, formailag átmeneti fázist képez a Szolnok-szandai temet 88. és 91. sírjai és a profilált pajzstövises csatok 17 között. A Sz reg-téglagyár 73. sírjában nyugvó férfi övét egy bronzból öntött pajzstövises csat zárta. A bázisa ovális, a tüskén két borda található (3. tábla/25). A csattövis formája a 6. század els felében urópa-szerte elterjedt típusokra hasonlít. 18 B típus A pajzstövises csatok következ típusába tartozik a Szolnok-szandai 6. sír csatja. A bázis pajzs alakú, még a tüskéb l szélesedik ki, de már megjelenik az elválasztó ív. A tüske közepét rovátkolták (4. tábla/6), a díszítés a 6. századi gepida csatokra jellemz. A halott mellé egy spáthát tettek, markolatánál cilindrikus krétagyöngy volt található, tokjára kardkoptatót szereltek. indkét tárgytípus az 5. századra keltezhet. A gyöngy hun hatásra terjed el a gepidáknál, 19 de a 6. században is használták, a koptató a nyugat-európai párhuzamok alapján datálható, 20 de a töredékes állapot miatt a típusba sorolás bizonytalan. A Szolnok-szandai temet 6. sír csattövisének kiképzése hasonlít legjobban a klasszikus pajzstövises csatokra, bázisát a középs harmadban található egy-egy ív (többségében félkör alakú bemetszés) két részre osztja, a bázis mindig szélesebb, mint a tüske nyúlványa. A Derecske-Újpatika 1 sírjának pajzstövises csatja (2. tábla/1) mellett egy kisebb, csonka gúla alakú csat (2. tábla/2) került el, amely valószín leg a fegyverövhöz tartozhatott. A csonka gúla alakú csatok a 6. századra jellemz ek, 21 a temetkezés 500-567 közé keltezhet. A Hódmez vásárhely-kishomoki 42. sírban az eltemetett férfi övét egy pajzstövises csat zárta (2. tábla/5). A karika nem maradt meg, a bázis a klasszikus pajzstövises csatokkal mutat rokonságot. A sírt a benne található pajzs alakú övveret (2. tábla/6) alapján a 6. századra keltezhetjük. A Szolnok-szandai 25. sír csatjának bázisa pajzs alakú, karikája facettált (4. tábla/9). A karikának több formai párhuzama van a 6. században. Hasonló bázisú csat került el a Szentes-nagyhegyi 13 BÓNA NAGY 2002b, 120. 14 ARTIN 1989, Abb. 7/1. 15 ARTIN 1989, 133. 16 ARTIN 1989, 133, Abb. 8. 17 Például Szolnok-Szanda 22, 25, 96, 109, 156. sírjai. 18 NAGY 2005b, 156. 19 NAGY 1993, 64. 20 NGHIN 1983, 125. 21 Lásd Hódmez vásárhely-kishomok, 93. sír.

8 KISS CSABA temet 8. fibulás, szíjvéges n i sírjából. 22 A csat tüskéje egyenes, pajzsos része két egyenl részre osztható, a karikája facettált. A szíjvég alapján a temetkezést a 6. század második harmadára keltezhetjük. A Szentes-nagyhegyi 20. férfisírból nem került el keltez anyag, a csat karikája gömböly átmetszet, de a pecek szinte megegyezik a Szolnok-szandai csatéval. 23 Kranj 91. és 93. sírjaiban lév síkozott karikájú csatok a 6. század els felére keltezhet ek, 24 Klepsau 4. sírjából a csattal együtt egy 541-re keltezhet pénzérme került el. 25 A Basel-bernerringi temet 30. sírjának esetében a síkozott csatkarika a legkorábbi horizontba keltezhet. 26 A pleidesheimi temet 102. és 120. sírjának facettált csatkarikái 530 555 közé keltezhet ek. 27 A Szolnok-szandai 25. sír csatjának karikája síkozott, a hasonló típusú csatok a 6. század els felében jelennek meg, 28 és mint az Szentes-Nagyhegy 8. sírjának esetében tapasztalható, a 6. század második harmadáig biztosan használatban maradtak. A Kiszombor B gepida temet 310. férfisírjában a csatkarika síkozott, a bázis pajzs alakú, 29 az elválasztó ívek közti terület igen sz k, a bázis alakja a C típussal mutat rokonságot. A csat az övet zárta, a szíjon két darab heged alakú szegeccsel rögzítették. z a szegecstípus a meroving területeken jellemz, a 6. században terjedt el. A Sz reg-téglagyári temet 64. sírjában eltemetett férfi övét klasszikus, B típusú pajzstövises csat zárta, a sírt a bronz szájlemezes tokban lév spáta és a bepecsételt dísz körte alakú edény alapján a 6. század els felére keltezhetjük. 30 A Szentes-berekháti 76. férfisírban az övön ún. klasszikus bázisú csat található, szemben a csattal egy ellenveret helyezkedett el. A sír többi melléklete nem segít a keltezésben, az ellenveret alapján a temetkezés a 6. század középs harmadára keltezhet. A Szolnok-szandai 97. sírba eltemetett feln tt övét pajzstövises csat (2. tábla/8) zárta, az övön három részes övgarnitúra (2. tábla/11 13) található. ind a csat, mind a veretek ezüstb l készültek. A veretek alapján a sír a 6. század középs harmadában kerülhetett a földbe. A Szolnok-szandai temet 205. sírjának csattüskéje pajzs alakú (2. tábla/14), formailag nem különbözik a Szolnok-szandai temet 22. és 25. sírjainak csatjaitól. A csatkarikán poncolt állatalakos díszítés látható, mely egy-egy egymással szembenéz állatfejben végz dik. Az ábrázolás gyakori a gepidáknál, már az 5. században megjelenik, ekkor még az állatalakok jól kivehet ek, 31 a 6. században az ábrázolás kidolgozása elnagyoltabbá válik. 32 A Szentes-nagyhegyi 84. sírban az elhunytat övr l lelógó szalaggal temették el, 33 a temetkezés leletei között kett, a Szolnok-szandai 205. sírban lév csathoz hasonló kidolgozású, állatfejes karikájú, de négyszögletes karikájú csatot találtak. 34 Az itt eltemetett n övét egy másodlagosan felhasznált kétkarú fibulával díszítették, 35 a szíj végén egy kis 22 CSALLÁNY 1961, Taf. XXIV/18. 23 CSALLÁNY 1961, Taf. XXVI/10. 24 ARTIN 2000, 169 170, Abb. 7 8. 25 ARTIN 2000, 185, Abb. 14/12. 26 ARTIN 1976, 136. 27 KOCH 2001, 303 304, 309. 28 ARTIN 1989, 135. 29 CSALLÁNY 1961, Taf. CXLVIII. 30 NAGY 2005c, 197. 31 Szolnok-Szanda, 118. sír: BÓNA 2002b, Taf. 44; Kistelek: GALLINA 1999, Kat. 20; Gyulavári: NAGY 2005a, Taf. 12; Ljubjana-Dravlje: BIRBRAUR 1975, Tav. LXXXII/1. 32 Szamosjen : NAGY 2002, Abb. 4/1; Szentes-Nagyhegy 15 és 84. sír: CSALLÁNY 1961, Taf. XXXI/2, Taf. XXXIX/7; Sz reg 97. sír: CSALLÁNY 1961, Taf. XXIX/2. 33 CSALLÁNY 1961, Taf. XXXIX/1 25, Taf. XL/1 20, Taf. XLI/1 6. 34 CSALLÁNY 1961, Taf. XXIX/7, Taf. XL/12. 35 CSALLÁNY 1961, Taf. XXXIX/5.

PAJZSTÖVISS CSATOK A KÁRPÁT-DNCI GPIDA TRÜLTKN 9 ereklyetartó függött, 36 mindkét tárgy a 6. század második harmadára keltezhet. A Szolnok-szandai 205. sírban a csat mellett egy korongolatlan kerámia volt, hasonló került el a kiskörei temet 24. sírjából, 37 valamint több langobard lel helyr l. 38 A Kárpát-medencében a langobardokkal jelenik meg ez a kerámiatípus, 39 kevés kivétellel gyereksírokban találhatóak, a 6. század els felére (568 el ttre) keltezhet ek. 40 A kis, négyszögletes csat pajzstövis alakú bázisa (2. tábla/18) ovális alakú, az oldalain található 1-1 elválasztó ív két részre osztja. A bázis formailag a C típushoz (lásd kés bb) tartozik. A Hódmez vásárhely-kishomoki temet 23. sírjából aranyozott, poncolt díszítés négyszögletes test csat került el (2. tábla/3), karikája B alakú, antik el zményekre vezethet vissza, 41 a csattesten található díszítésnek germán területen találhatóak párhuzamai. 42 A bázis a tövishez háromszög alakban csatlakozik, formailag a 6. század els felére keltezhet példányokkal mutat rokonságot. Szintén a sírból származik egy álvisszatekercselt lábú aláhajtott lábú fibula, mely a 6. század közepére, második felére keltezhet, 43 jelen esetben a temetkezés a 6. század középs harmadára tehet. C típus A C típusba tartozik a Szolnok-szandai temet 131. sír csatjának (3. tábla/14) bázisa, mely hosszúkás alakú, els harmada háromszög alakban kiszélesedik, egyéb formai tulajdonságaiban megegyezik a pajzstövises csatokkal. A karikát egybeöntötték a csattesttel, fülek segítségével rögzítették az övhöz. A csattest a mediterrán kultúrkör jellegzetes tárgytípusa, nagy változatosságban fordul el, közös jellemz jük a csattest és a karika egybeöntése és a fülek segítségével való rögzítés. A szolnokszandai 131. sír csatjának formai párhuzama Köln-St.-Severin temet jéb l került el. A temetkezés 600 körülre keltezhet, de több olyan tárgy is volt a sírban, ami 550-600 között készült. 44 A kárpátmedencei egybeöntött csatok 45 elterjedése az avar foglalással köthet össze, 567. el tt kevés példányuk került el a gepida területen. A csatbázis formai párhuzama Pinguente-éizza 170. sírjából került el, ez a temetkezés a 6. század közepére tehet. 46 A Hódmez vásárhely-kishomoki temet 94. sír csatjának bázisa nagy hasonlóságot mutat a Szolnok-szandai 131. sírból el került példánnyal. Nagy argit a 6. század els felére keltezte a temetkezést. 47 A Szentes-kökényzugi temet 64. sírjában eltemetett férfi övét egy egybeöntött test bronzcsat fogta össze, 48 tüskéjének bázisa pajzs alakú. A sírban tarsoly és csonka gúla alakú négyszögletes csat volt. A csatforma a 6. század elején jelent meg, 49 és egészen az avar foglalásig használatban maradt. Hosszúkás alakú a Hódmez vásárhely-kishomoki temet 41. sírjában lév csat bázisa (3. tábla/1). A temetkezés a benne található besimított dísz edény és bronz szíjvég alapján az 6. század els felére keltezhet. 50 36 CSALLÁNY 1961, Taf. XXXIX/4, Taf. XLI/2. 37 BÓNA NAGY 2002b, 129. 38 Bezenye 21. sír, ohács 3. sír, Rácalmás 7. sír, Szentendre 20,74, 77. sír, Tamási 14. sír, Vinkovci, Vörs 16. sír: BÓNA 1968, Abb. 2 3 alapján. 39 BÓNA 1968, 44. 40 BÓNA 1968, 40. 41 BÓNA NAGY 2002b, 125; LÁNYI 1972, Abb. 52, 11. 42 Például Viminacium, osonszentjános 1. sír, Rifnik 42. sír: BÓNA NAGY 2002b, 125, Abb. 62 63. 43 BÓNA NAGY 2002b, 120 (további irodalommal). 44 FINGRLIN 1967, 167, 170. 45 Formai párhuzamok: Szentes-Berekhát, 111. sír: CSALLÁNY 1961, Taf. LXXXV/2; Szentes-Kökényzug, 64. sír: CSALLÁNY 1961, Taf. XV/7; egyik változata: Kiszombor B, 244. sír: CSALLÁNY 1961, Taf. CXLI/14, 14a. 46 ARTIN 2000, 174, Abb. 11. 47 BÓNA NAGY 2002b, 105. 48 CSALLÁNY 1961, Taf. XV/7. 49 BÓNA NAGY 2002b, 139. 50 BÓNA NAGY 2002b, Abb. 75.

10 KISS CSABA A Szolnok-szandai 190. sír bronz, hosszúkás alakú pajzstövises csatja (3. tábla/15) az övveret és a szíjvég (3. tábla/16 17) alapján szintén a 6 század középs harmadára keltezhet. A Szentes-nagyhegyi 84. n i sírból két darab pajzstövises csat került el, egyik az övet fogta össze, a másikat az övr l lelógó szalagon viselték (pontos funkciója bizonytalan). A négyszögletes karikájú övcsat bázisa elnyújtott, az elválasztó ívek háromszög alakúak. A csatkarika két, egymással szembeforduló stilizált állatfejb l áll. A bázis formája az ún. klasszikus pajzstövises típushoz áll közel, a nyúlánkabb kiképzés a C típússal mutat rokonságot. A temetkezés a leggazdagabb gepida n i sírok közé tartozik, haját aranyozott ezüst t díszítette, nyaklánca borostyán- és arany hordó alakú gyöngyökb l állt. Övér l több szalag lógott le, melyek kis szíjvégekben, ezüst ereklyetartóban és kalcedon gömbben végz dtek. edencéjén aranyozott ezüstb l készült skandináv típusú egyenl karú fibula feküdt, amely a 6. század els felére keltezhet. 51 A fibula t tartóját eltávolították, a t b l nem maradt meg semmi, valószín leg a ruhára, vagy az övr l lelógó szalagra rögzítve viselhette a tulajdonosa. A mellékletek alapján a temetkezés a 6. század második harmadában kerülhetett a földbe. 52 A Hódmez vásárhely-kishomoki 64. sírban eltemetett férfi övét egy ovális karikájú, kerek bázisú pajzstövises ezüst csat zárta (4. tábla/20). A csontváz bal oldalán egy spátha feküdt, a tok végére ezüstlemezes kardkoptatót rögzítettek, mely egy U alakú keretbe illesztett ezüstlemezb l áll és a enghin-féle Lavoye típusba tartozik. 53 Az 5. század második felét l a 6. század els felének végéig keltezhet. Nagy argit a 6. századra keltezte a leletegyüttest. 54 A Szolnok-szandai 73. sírban eltemetett n övét szintén egy pajzstövises csat zárta (3. tábla/4), bázisa kör, a két kis bevágás félkör alakú. A csat alatt egy skandináv típusú fibula (3. tábla/13) feküdt, ami egy, az övr l lelógó szíjat díszített. A fibula a 6. század els felére keltezhet, 55 valószín leg a század közepén kerülhetett a földbe. A Szolnok-szandai csat párhuzama került el a Hódmez vásárhelykishomoki 64. férfisírjából (4. tábla/20), a csatok bázisa mindkét esetben kör alakú, formailag eltérnek a klasszikus csatok kialakításától. A Szolnok-szandai 73. sír alapján használatuk a 6. század középs harmadára tehet. Összefoglalás A típus (3. tábla/18 25; 2. táblázat) Az A típusba sorolható pajzstövises csatok (3. tábla/18 25) bázisa nem különül el a tövist l 56, oldalaik egyenesek vagy csak jelképes mélységben láthatóak az elválasztó ívek. Az A1-es típus (3. tábla/20 21) csatbázisai a tövisb l szélesednek ki, oldalaik egyenesek. Tipológiailag külön alcsoportot alkotnak a négyszögletes bázisú csatok (A2 típus), az oldalíveken lév félkör alakú bevágások jelképes mélység ek (3. tábla/18 19, 22). A harmadik altípust (A3) alkotó csatok esetében a csatbázis kör vagy félkör alakú (3. tábla/23 25) A csatok többségében az övet zárják, de cip csatként 57 is el fordulnak. Kísér mellékletként öntött, vésett indás dísz fibula, cilindrikus krétagyönggyel díszített kétél spátha, besimított dísz bikónikus kerámiák jellemzik az A fázist. A Szolnok-szandai 91. sír fibulája a díszítés stílusa alapján az 5. századra keltezhet, de a rajta lév kopásnyomok arra utalnak, hogy még a 6. században is használatban lehetett. A 6. századi használatra utal Hódmez vásárhely-kishomok 93. sírjának csonka gúla karikájú csatja és a temetkezésb l el került omega fibula. Szintén a 6. századra keltezhet ek a Sz reg-téglagyári 9. sír heged alakú övveretei. 51 HASLOFF 1981, 705. 52 AGNUS 2007, 191. 53 BÓNA NAGY 2002b, 112. 54 BÓNA NAGY 2002b, 105. 55 HASLOFF 1990, 38. 56 Hódmez vásárhely-kishomok, 93. sír; Szolnok-Szanda, 47, 88, 91. sír; Sz reg, 9, 73. sír. 57 Hódmez vásárhely-kishomok, 93. sír.

PAJZSTÖVISS CSATOK A KÁRPÁT-DNCI GPIDA TRÜLTKN 11 B típus (4. tábla/1 17; 2. táblázat) A B típus (4. tábla/1 17) esetében a bázis markánsan elválik a tövist l, az oldalíveken 1-1, többségében félkör alakú bemetszés helyezkedik el, a bázis íves lezárású (klasszikus típus). Bár a B típusú csatok bázisai között több formai és méretbeli eltérés tapasztalható, az alcsoportokra való felosztás jelenleg nem indokolt. A csatok többsége egy övhöz tartozik, ritkábban tarsoly 58 vagy övr l lelógó szalag 59 részét képezi. A csatokkal el kerül veretes övek 60, bepecsételt dísz edények 61, egybeöntött test 62 és csonka gúla alakú csatok 63 alapján ez a típus a 6. század els két harmadára keltezhet, a gepida leletanyagban a politikai hatalom végéig el fordulnak. Valószín leg a legkés bbi darabok közé tartoznak a Szentes-Nagyhegy 84. sírjába eltemetett n viseletéhez tartozó pajzstövises csatok is. A n övér l lelógó szalagot díszít fibula és a szalagon található ereklyetartó alapján a temetkezés a 6. század középs harmadában kerülhetett a földbe (lásd feljebb). Szintén a 6. század második harmadára keltezhet ek az egybeöntött test csatos temetkezések. C típus (4. tábla/18 24; 2. táblázat) A C típus esetében (4. tábla/18 24) a csatok bázisa változatossá válik, a klasszikus mellett kerek (C1 típus, 4. tábla/20, 22) és hosszúkás (C2 típus, 4. tábla/18 19, 21, 23 24) típus jelenik meg. A C1 típusú csatok 64 mell l a 6. századra jellemz leletanyag kerül el, a Szolnok-szandai temet 73. sírjában lév skandináv típusú fibula alapján valószín, hogy ez a típus a 6. század középs harmadában jelenik meg. A C2 típusú csatok szintén a 6. század középs harmadára keltezhet leletanyaggal t nnek fel. 65 A pajzstövises csatot tartalmazó sírokból ritkán kerül el olyan leletanyag (1 2 tábla, 3. tábla/1 17; 2. táblázat), ami pontos keltez értékkel bírna, illetve a keltezési fázisok sincsenek pontosan kidolgozva. A tanulmányban ismertetett, a formai tipológia alapján felépített fázisok jelenleg csak a pajzstövises csatokra érvényesek, a gepida emlékanyag és viseleti szokások további elemzése nagyban finomíthatja az így felállított kategóriákat. A legkorábbi csatok (A típus) a kés római, állatfejes karikájú, négyszögletes római- és a kerek bázisú 5. századra keltezhet csatokkal mutatnak rokonságot. Az A típus a B típusnál meglév csatbázis el zménye, megjelennek a pajzstövises csatoknál megfigyelhet formai jellemz k (a tüskéhez képest szélesebb bázis, a két oldalt megjelen félköríves bevágás, kerek lezárás), de csak különkülön, azaz a formai kidolgozás még nem egységes. Az A típus csatjai (Szolnok-Szanda, 91. sír) az 5. század végén jelennek meg, és a 6. század elején még biztosan használatban vannak (Hódmez vásárhely-kishomok, 93. sír, Sz reg-téglagyár, 9. sír). A 6. században (500 után) alakul ki a B típusra jellemz forma, ez a típus az egész eroving kultúra területén elterjed, a Kárpát-medencében az avar foglalásig jellemz marad. A 6. század középs harmadában a B típus formailag változatosabbá válik, kerek és hosszúkás bázisú csatok jelennek meg (C típus), melyeket a klasszikus csatok mellett használnak. A B és a C típus használatának lezárultát nem tudjuk pontosan meghatározni, de a jelenleg ismert leletanyag alapján a Kárpát-medencében 568 után nem használják ezt a típust. 58 Szolnok-Szanda, 205. sír. 59 Szentes-Nagyhegy, 84. sír. 60 Szentes-Berekhát, 76. sír; Szolnok-Szanda, 97, 190. sír. 61 Sz reg-téglagyár, 64. sír. 62 Kiszombor B, 244. sír; Szentes-Berekhát, 111. sír; Szentes-Kökényzug, 64. sír; Szolnok-Szanda, 131. sír. 63 Kiszombor B, 24. sír; Szentes-Berekhát, 42, 109. sír; Szentes-Kökényzug, 64. sír; Szentes-Nagyhegy, 8. sír. 64 Hódmez vásárhely-kishomok, 64. sír; Szolnok-Szanda, 73. sír. 65 Szolnok-Szanda 131. sírjában egybeöntött test csattal, Szolnok-Szanda 190. sírjában többtagú övvel együtt.

12 KISS CSABA A pajzstövises csatok el fordulása az egész alföldi gepida területen jellemz, legnagyobb számban Hódmez vásárhely-kishomokon, Kiszomborban, Szentesen (a Szentes környéki lel helyekr l) és Szolnok-Szandán fordulnak el. rdélyben jelenleg csak alomfalváról (ore ti, aros megye) ismert egy darab (3. tábla/18 25). A csatok elterjedése jól mutatja a gepidák Tisza menti szállásterületét, a korábbi képet színesítik a Császló-Rácz tag és Hajdúnánás-Fürjhalom d l n el került csatok, mindkett egy északi irányú, a 6. században végbement területi expanziót sejtet. 66 rdélyben ezzel szemben hiányoznak a 6. század els két harmadára keltezhet pajzstövises csatok. 67 IRODALO A GPIDÁK 1999 A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön. Gyulai Katalógusok 7. Gyula. BIRBRAUR,V. 1975 Die ostgotischen Grab- und Schatzfunde in Italien. Spoleto. BÓNA I. 1968 Über einen Archäologischen Beweis des langobardisch-slawisch-awarischen Zusammenlebens. ŠtZv AUSAV 16. 35 45. 2002a Gyula-Újvárosi Nagykert. In: BÓNA NAGY 2002a. 33. 2002b Szolnok-Szanda. In: BÓNA NAGY 2002a. 197-237. BÓNA I. NAGY. 2002a Gepidische Gräberfelder am Theissgebiet I. GAH 1. Budapest. 2002b Hódmez vásárhely-kishomok. In: BÓNA NAGY 2002a. 34 189. CSALLÁNY D. 1961 Archäologische Denkmäler der Gepiden im itteldonaubecken (454 568 u. Z.). ArchHung 38. Budapest. CSH J. ISTVÁNOVITS. LOVÁSZ. STRHÁZY K. NAGY.. NPPR I. SIONYI. 2005 Gepidische Gräberfelder im Theissgebiet II. GAH 2. Budapest. FINGRLIN,G. 1967 ine Schnalle mediterraner Form aus dem Rheiengräberfeld Güttingen, Ldkrs. Kontsanz. Badische Funde 23. 159 184. GALLINA ZS. 1999 Katalógus. In: A GPIDÁK 1999. 107 151. HASLOFF,G. 1981 Die germanische Tierornamentik der Völkerwanderungzeit: Studien zu Salin s Stil I. Berlin. 1990 Germanische und östliche Tierornamentik im Donauraum. In: Arrhenius, B. Haseloff, G. Wamers,. athias,. Schunk-Larrabee, G. Dohrn-Ihmig,. Klüssendorf, N.: Frankfurter Beiträge zur ittelalterarchäologie 2. 27 47. HGL 1993 Bóna I. Cseh J. Nagy. Tomka P. Tóth Á.: Hunok Gepidák Langobardok. Történeti és régészeti tézisek és címszavak. K 6. Szeged. KOVÁCS I. 1913 A mez bándi ásatások. Dolgozatok 4. 265 429. 66 zúton szeretnék köszönetet mindani Pintye Gábornak és Rácz Zsófiának a leletanyag megismertetéséért. 67 A kisszámú pajzstövises csat magyarázható a kutatottság hiányával is, alomfalva (ore ti, aros megye) és Baráthely (Bratei, Szeben megye) kivételével jelenleg nincs közölve olyan nagyobb leletanyag, ami a 6. század els két harmadára keltezhet.

PAJZSTÖVISS CSATOK A KÁRPÁT-DNCI GPIDA TRÜLTKN 13 KOCH,U. 2001 Das alamannisch-fränkische Gräberfeld bei Pleidelsheim. Forschungen und Berichte zur Vor- und Frühgeschichte in Baden-Württemberg 60. Stuttgart. LÁNYI V. 1972 Die spätantiken Gräberfelder von Pannonien. AAH 24. 53 213. AGNUS,B. 2007 Die Frau aus Grab 84 von Szentes-Nagyhegy und die gleicharmigen Relieffibeln der Völkerwanderungszeit. ComArchHung. 175 193. ARTIN,. 1976 Das fränkische Gräberfeld von Basel-Bernerring. Basler Beiträge zur Ur- und Frühgeschichte 1. Basel ainz. 1989 Bemerkungen zur chronologischen Gliederung der frühen erowingerzeit. Germania 67. 121 141. 2000 it Sax und Gürtel ausgestattete ännergräber des 6. Jahrhunderts in der Nekropole von Kranj (Slowenien). In: Bratož, R (Hrsg.): Slovenija in sosednje dežele med antiko in karolinško dobo. Za etki slovenske etnogeneze / Slowenien und die Nachbarländer zwischen Antike und karolingischer poche. Anfänge der slowenischen thnogenese I. Situla 39. Ljubljana. 141 198. NGHIN,W. 1983 Das Schwert im Frühen ittelalter. Chronologisch-typologische Untersuchungen zu den Langschwertern aus germanischen Gräbern des 5. bis 7. Jhs. n. Chr. Wissenschaftliche Beibände zum Anzeiger des Germanischen Nationalmuseums 1. Stuttgart. NAGY. 1993 Gepida viselet. In: HGL 1993. 63 64. 2005a Gyulavári (Kom. Békés). In: CSH T ALII 2005. 64 79. 2005b Szentes-Gyógyszertár (Kom. Kossuth Tér Pet fi utca) (Kom. Csongrád). In: CSH T ALII 2005. 117 119. 2005c Sz reg-téglagyár (Kom. Csongrád). In: CSH T ALII 2005. 120 202.. NPPR I. 2005 Derecske-Új Patika (Kom. Hajdú-Bihar). In: CSH T ALII 2005. 204. PLU,R.. 2003 Die merowingerzeitliche Besiedlung in Stadt und Kreis Aachen sowie im Kreis Düren. Rheinische Ausgrabungen 49. ainz. POPSCU,D. 1974 Das gepidische Gräberfeld von ore ti. Dacia NS 18. 189 239. SIGUND,F. 1998 erowingerzeit am Niederrhein. Die frühmittelalterliche Funde aus dem Regierungsbezirk Düsseldorf und den Kreis Heinsberg. Rheinische Ausgrabungen 34. Köln.

14 KISS CSABA SCHILDDORNSCHNALLN I GPIDISCHN FUNDATRIAL DS KARPATNBCKNS (ZUSANFASSUNG) Die Schilddornschnallen stellen eine bedeutende Gruppe des gepidischen Fundmaterials dar. Ihr Kennzeichen besteht in dem schildförmig ausgebildeten Dornende (Basis), wobei die Basis grundsätzlich eine größere Breite aufweist als der Dorn. Die Basis der klassischen Schnallen wird durch zwei kleine Halbkreise in zwei Teile getrennt. Dieser Schnallentyp ist in den Gräberfeldern des Theißgebietes (Hódmez vásárhely-kishomok, Kiszombor, Kreis Szentes, Szolnok-Szanda, usw.) und in Siebenbürgen verbreitet; zumeist wurden sie als Bestandteil des Gürtels, darüber hinaus aber auch auf Beutel und Schärpe getragen. Die unterschiedlichen Formen der Basis stellen eine gute öglichkeit zur typochronologischen Aufteilung dieser Fundgruppe dar. Schon bei den frühesten Schnallen wurde die verbreiterte Basis vom Dorn getrennt, während die Ränder noch nicht mit zwei gegenständigen inkerbungen versehen waren. ehrheitlich bildeten diese xemplare einen Bestandteil der Gürteltracht. Bei den im 6. Jh. verbreiteten klassischen Schilddornschnallen erfolgte die Trennung der Basis vom Schnallendorn, die Schnallen waren in dieser Zeit oftmals mit eingeritzten Verzierungen versehen und traten als Bestandteil von Gürtel, Beutel oder Schärpe auf. Im ausgehenden Gepidenreich ist das Fundspektrum durch eine größere Formenvielfalt gekennzeichnet, so erscheinen neben den klassischen xemplaren nun auch schlankere und runde Formen. Zur Awarenzeit verschwanden die Schilddornschnallen nicht, ihre Form ähnelt in dieser Periode einem Pilz. Allerdings lässt sich die Frage, ob dieser Typ bereits vor 567 oder erst danach gebräuchlich wurde, derzeit nicht mit Sicherheit beantworten.

PAJZSTÖVISS CSATOK A KÁRPÁT-DNCI GPIDA TRÜLTKN 15 Lel hely neve Nem Anyag éretek (csatkarika, cm) A típus Hódmez vásárhely- Kishomok, 93. sír (?) Szentes-Gyógyszertár, 7. sír (?) l kerülési helye N Bronz 1,4 x 1,4 Jobb bokánál Feln tt Bronz 2,6 x 3,1 Szolnok-Szanda, 47. sír N Bronz 1,8 x 3,1 Szolnok-Szanda, 88. sír Férfi Bronz 2,4 x 3,5 Szolnok-Szanda, 91. sír Kislány Bronz 1,6 x 2,5 edence és a bal combcsont találkozásánál Jobb combcsont és medence között Jobb medencelapátnál Jobb medencelapáton Szolnok-Szanda, 93. sír Gyerek Bronz 1,6 x 2,2 Keresztcsont alatt Sz reg-téglagyár, 9. sír Férfi Bronz 3 x 3,1 edencén Sz reg-téglagyár, 20. sír Férfi Vas alapon brozlemez 2,5 x 3,8 edencén Sz reg-téglagyár, 73. sír Férfi Bronz 2 x 2,8 edencén B típus Császló-Rácz-tag - Bronz - - Derecske-Újpatika, 1. sír - züst 2,4 x 3,8 - Gyula-Újvárosi nagykert Férfi züst 3,2 x 3,8 - Hajdúnánás-Fürjhalom-d l - Bronz - - Hódmez vásárhely-katona István halom, 25. sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 23. sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 42. sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 76.sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 89. sír Kétegyháza-Argyelán birtok, 3. sír Kétegyháza-Argyelán birtok, 6. sír Férfi Bronz - - N? züst 2 x 3 - Férfi Bronz - Férfi Bronz 2 x 3 Férfi Bronz 1,8x 3 Jobb medencelapáton, erszény része Bal medencelapát felett Bal medencelapát felett - - - - Férfi Bronz 2,3 x 3,5 - Kiszombor, 30. sír Férfi Vas 2,1 x 3 - Irodalom BÓNA NAGY 2002b, 73, Taf. 24/93.1. NAGY 2005b, 118, Taf. 36/7.2. Bóna 2002b, 209, Taf. 35/47.2. BÓNA 2002b, 213, Taf. 40/88.5. BÓNA 2002b, 214, Taf. 41/91.2. BÓNA 2002b, 214, Taf. 41/93.2. NAGY 2005c, 124, Taf. 48/9.2. NAGY 2005c, 126, Taf. 51/20.1. NAGY 2005c, 132, Taf. 60/73.2. Közöletlen, Pintye Gábor terepbejárása NPPR 2005, 204, Taf. 6/3. BÓNA 2002a, 33, Taf. 2/12. Közöletlen, Rácz Zsófia ásatása CSALLÁNY 1961, 124, Taf. CCLXXIX/6. BÓNA NAGY 2002b, 45, Taf. 11/23.4. BÓNA NAGY 2002b, 51, Taf. 14/42.3. BÓNA NAGY 2002b, 64, Taf. 20/76.2. BÓNA NAGY 2002b, 71, Taf. 24/89.2. CSALLÁNY 1961, 118, Taf. CXC/10. CSALLÁNY 1961, 118, Taf. CXC/5. CSALLÁNY 1961, 173, Taf. CXII/20.

16 KISS CSABA Lel hely neve Nem Anyag éretek (csatkarika, cm) l kerülési helye Kiszombor, 53. sír - Bronz 2,4 x 3,6 Bal kar alatt Kiszombor, 89. sír - Bronz 2 x 2,9 edence alatt Kiszombor, 102. sír Gyerek Bronz 1,3 x 2,1 edencén Kiszombor, 148. sír - Bronz 2,8 x 3,8 edencén Kiszombor, 162. sír - Bronz 2,5 x 3,7 Bolygatott Kiszombor, 231. sír - züst 2,6 x 3,8 Keresztcsont alatt Kiszombor, 244. sír Férfi züst 1,8 x 2,7 (töredékes) Kiszombor, 306. sír N? züst 1,9 x 2,8 Bal könyöknél Bal medencelapáton Kiszombor, 310. sír Férfi Bronz 2,2 x 3,5 Farcsontnál Kiszombor, 330. sír - Bronz 2,3 x 3,2 edencén Kiszombor, 357. sír - Ólom 2,3 x 3,2 edence alatt Kiszombor, 400. sír - Bronz 2,1 x 2,7 Farcsont alatt agyartés (Szentes-Zalotai út) - Bronz 1,9 x 2,3 - alomfalva, 50. sír N Bronz 1,2 x 1,8 ellkason Öcsöd-Köröspart - züst 2,8 x 4 - Szentes-Berekhát, 13. sír - Bronz 2 x 2,6 - Szentes-Berekhát, 27. sír N? züst 1,4 x 2,4 - Szentes-Berekhát, 27. sír N? Bronz 2,6 x 3 - Szentes-Berekhát, 28. sír - Bronz 3,7 x 9 - Szentes-Berekhát, 71. sír Férfi Bronz 2,3 x 4 - Szentes-Berekhát, 76. sír Férfi Bronz 2 x 3,6 - Szentes-Berekhát, 111. sír - Bronz - - Szentes-Berekhát, 247. sír - züst 2,3 x 3,2 - Szentes-Kökényzug, 64. sír Férfi Bronz 5,6 x 2 2,8 edencén (?) Szentes-Nagyhegy, 8. sír N Bronz 3,2 x 3,4 Szentes-Nagyhegy, 20. sír Férfi Bronz 2,5 x 3,5 Jobb medencelapátnál edence jobboldalán Irodalom CSALLÁNY 1961, Taf. CXXIII/17. CSALLÁNY 1961, Taf. CXIX/3. CSALLÁNY 1961, Taf. CXXII/4. CSALLÁNY 1961, Taf. CXXVII/5. CSALLÁNY 1961, Taf. CXXXIII/3. CSALLÁNY 1961, Taf. CXLV/13. CSALLÁNY 1961, Taf. CXLI/14. CSALLÁNY 1961, Taf. CXLIII/18. CSALLÁNY 1961, Taf. CXLVIII/11. CSALLÁNY 1961, Taf. CXLVII/2. CSALLÁNY 1961, Taf. CLIII/12. CSALLÁNY 1961, Taf. CLII/7. CSALLÁNY 1961, Taf. CIX/7. POPSCU 1974, Taf.11/9. CSALLÁNY 1961, Taf. XCIX/8. CSALLÁNY 1961, Taf. XLIX/9. CSALLÁNY 1961, Taf. LXXIX/14. CSALLÁNY 1961, Taf. XCIX/17. CSALLÁNY 1961, Taf. LXXXVII/9. CSALLÁNY 1961, Taf. LXXXIV/71. CSALLÁNY 1961, Taf. LXX/14. CSALLÁNY 1961, Taf. LXXXV/2. CSALLÁNY 1961, Taf. LXIX/2. CSALLÁNY 1961, Taf. XV/7. CSALLÁNY 1961, Taf. XXIV/18. CSALLÁNY 1961, Taf. XXVI/10.

PAJZSTÖVISS CSATOK A KÁRPÁT-DNCI GPIDA TRÜLTKN 17 Lel hely neve Nem Anyag éretek (csatkarika, cm) Szentes-Nagyhegy, 41. sír Férfi Bronz 2,3 x 3,3 l kerülési helye edence jobboldalán Szentes-Nagyhegy, 66. sír Férfi Bronz 1,2 x 1,8 Jobb karnál Szentes-Nagyhegy, 76. sír Férfi züst 2 x 3,1 edencén Szentes-Nagyhegy, 84. sír N züst 2,5 x 6 Szentes-Nagyhegy, 84. sír N züst 1,5 x 2,1 Szolnok-Szanda, 6. sír Férfi Vas karika bronz tüskével 3,4 x 4,4 Jobb medencelapáton Bal medencelapát és a karcsont között Jobb medencelapáton Szolnok-Szanda, 17. sír N Bronz 2,4 x 3,1 ellkas Szolnok-Szanda, 22. sír Férfi Bronz 2 x 2,9 Szolnok-Szanda, 25. sír Férfi Bronz 2,4 x 3,5 Szolnok-Szanda, 96. sír N Bronz 2,4 x 3,2 Bal medencelapáton Jobb medencelapáton Bal medencelapáton Szolnok-Szanda, 97. sír Feln tt züst 2 x 3,2 Bal csíp csontnál Szolnok-Szanda, 109. sír Férfi Bronz 2 x 3,1 Bal medencelapáton Szolnok-Szanda, 156. sír Férfi Bronz 2,6 x 3,4 Keresztcsonton Szolnok-Szanda, 205. sír Gyerek Bronz 0,9 x 1,5 Jobb medencelapáton Szolnok-Szanda, A sír - Bronz - - Sz reg-téglagyár, 58. sír Ifjú Bronz 1,5 x 2,3 Jobb medencelapáton Sz reg-téglagyár, 64. sír Férfi Bronz 2,3 x 3,2 edencén Hódmez vásárhely- Kishomok, 25. sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 41. sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 64. sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 94. sír C típus Férfi Bronz 2,4 x 3,5 Férfi Bronz 1,2 x 2 Bal medencelapáton Jobb medencelapát helyén, erszényen Férfi züst 2,4 x 3,6 Gerincoszlpon Férfi Bronz 1,8 x 2,4 Bal alkarnál, erszény része Kiszombor, 24. sír Férfi Bronz 2,1 x 3,1 edencén Kiszombor, 48. sír - züst 2,1 x 3,5 edencében (?) Kiszombor, 220. sír - züst 2,2 x 3,5 - Irodalom CSALLÁNY 1961, Taf. XXXIV/5. CSALLÁNY 1961, Taf. XXXVII/5. CSALLÁNY 1961, Taf. XXXV/16. CSALLÁNY 1961, Taf. XXXIX/7. CSALLÁNY 1961, Taf. XL/13. BÓNA 2002b, Taf. 31/6.3. BÓNA 2002b, Taf. 32/17.2. BÓNA 2002b, Taf. 32/22.2. BÓNA 2002b, Taf. 33/25.1. BÓNA 2002b, Taf. 41/96.2. BÓNA 2002b, Taf. 42/97.1. BÓNA 2002b, Taf. 43/109.1. BÓNA 2002b, Taf. 49/156.5. BÓNA 2002b, Taf. 53/205.3. BÓNA 2002b, Taf. 54/A.2. NAGY 2005c, Taf. 57/58.1. NAGY 2005c, Taf. 58/64.4. BÓNA NAGY 2002b, Taf. 11/25.2. BÓNA NAGY 2002b, Taf. 13/41.3. BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.2. BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/94.2. CSALLÁNY 1961, Taf. CXIV/12 CSALLÁNY 1961, Taf. CXXII/6. CSALLÁNY 1961, Taf. CXLI/4.

18 KISS CSABA Lel hely neve Nem Anyag éretek (csatkarika, cm) l kerülési helye Kiszombor, 271. sír - züst 2,1 x 3 edence alatt Szentes-Berekhát, 109. sír (?) Férfi Bronz 2,3 x 3,4 - Szolnok-Szanda, 73. sír N Bronz 3,2 x 4,8 Utolsó hátcsigolyánál Szolnok-Szanda, 131. sír Kislány Fehérbronz 1-2 x 5,2 - Szolnok-Szanda, 190. sír Gyerek Bronz - - Irodalom CSALLÁNY 1961, Taf. CXLVI/10. CSALLÁNY 1961, Taf. LXXXIV/10. BÓNA 2002b, Taf. 38/73.4. BÓNA 2002b, Taf. 46/131.2. BÓNA 2002b, Taf. 51/190.7. 1. táblázat

PAJZSTÖVISS CSATOK A KÁRPÁT-DNCI GPIDA TRÜLTKN 19 Lel hely neve Nem Anyag éretek (csatkarika, cm) gyéb melléklet Császló, Rácz-tag - Bronz - Nincs adat. - Derecske-Újpatika, 1. sír - züst 2,4 x 3,8 Homokszín, gyorskorongolt fazék (NPPR 2005, Taf. 6/9), ovális bronz csat (NPPR 2005, Taf. 6/3), csonkagúla alakú bronz csat (NPPR 2005, Taf. 6/1), bronz szegecs, vas tör (NPPR 2005, Taf. 6/7), vas kés (NPPR 2005, Taf. 6/8), vas kés töredéke (NPPR 2005, Taf. 6/4), köp s nyílhegy (NPPR 2005, Taf. 6/5), vas kard (NPPR 2005, Taf. 6/10), vastöredék (NPPR 2005, Taf. 6/6), ezüst kardtok veret. l kerülési helye? Pajzstövises csat Típus Közöletlen, Pintye Gábor terepbejárása. NPPR 2005, 204, Taf. 6/3. B B Gyula-Újvárosi nagykert Férfi züst 3,2 x 3,8 Nincs adat.? Hajdúnánás-Fürjhalomd l Hódmez vásárhely- Katona István halom, 25. sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 23. sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 25. sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 41. sír - Bronz - Férfi Bronz 2,2 x 3,2 N? züst 2 x 3 Férfi Bronz 2,4 x 3,5 Férfi Bronz 1,2 x 2 A koponyától keletre pajzstövises csat, a sírgödör északi felében kétsoros csontfés, a sír déli fala mellett vas kés, az állkapocs alatt három darab bronz szegecs. Bal lábfej mellett vas lándzsahegy (CSALLÁNY 1961, Taf. CCLXXIX/5), fej mellett kétsoros csontfés (CSALLÁNY 1961, Taf. CCXXV/24 25), mellen csiholó töredékei (CSALLÁNY 1961, Taf. CCXXV/17, 22 23), medencén ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CCLXXIX/6), vastöredékek (CSALLÁNY 1961, Taf. CCXXV/16, 26). Világoszöld, barázdált üveggyöngy (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 11/23.1), aláhajtott, álvisszatekercselt lábú fibula (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 11/23.2), aranyozott ezüst csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 11/23.2), vas kés (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 11/23.4). Kétsoros csontfés (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 11/25.1), ovális bronz csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 11/25.2), vas kés (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 11/25.3). Koponyától balra megtör oldalú, gyorskorongolt, sötétszürke fazék (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 13/41.9), a jobb felkarnál vas kés (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 13/41.8), a medencén erszény melyhez négyszögletes, pajzstövises csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 13/41.3), egy vas lemez (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 13/41.4; 6 7) és vas szerszámok (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 13/41.5) tartoztak. A medence közepén egy vas csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 13/41.1) feküdt. A jobb combcsonton bronz lemezes szíjvég töredéke (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 13/41.2). Koponyától keletre? edence helyén Bal medencelapáton Jobb medencelapát helyén, erszényen BÓNA 2002a, 33, Taf. 2/12. Közöletlen, Rácz Zsófia ásatása. CSALLÁNY 1961, 124, Taf. CCLXXIX/6. BÓNA NAGY 2002b, 45, Taf. 11/23.4. BÓNA NAGY 2002b, 46, Taf. 11/25.2. BÓNA NAGY 2002b, 51, Taf. 13/41.3. B B B B C C

20 Hódmez vásárhely- Kishomok, 42. sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 64. sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 76.sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 89. sír Férfi Bronz - Férfi züst 2,4 x 3,6 Férfi Bronz 2 x 3 Férfi Bronz 1,8x 3 A csontváz fel l 3 db vas koporsókapocs (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 14/42.7 9); a jobb medencelapáton erszény feküdt, melyhez csiholó, 2 db t zk (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 14/42.6) és egy bronz pajzstövises csattüske (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 14/42.3) tartozott. A jobb medencelapátnál vas t r (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 14/42.1) volt. Jobb combcsont és a medence találkozásánál bronz veret (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 14/42.5) volt. A szeméremcsont alatt vastüskés ovális bronz csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 14/41.2). Bal combcsontnál heged alakú rögzít fül (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 14/42.4.) Alsó csigolyáknál ezüst pajzstövises csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.2), melyet 3 rögzít fül (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.3) segítségével rögzítettek, a bal medencelapáton egy sax (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.13) feküdt, a jobb medencelapáton egy erszény volt, melyen egy öntött, ovális bronzcsat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.5), egy csiholó töredéke (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.7), két t zk és egy vas kés (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.21) tartozott. gy vas cs (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.9) volt az erszény szélén. Az erszényben egy vas cs (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.12), egy vas kés (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.21), 2 db vasrög (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.22 23) volt. A vas tárgyak alatt egy ovális vas csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.6) található. A jobb kéznél vas tárgy töredékei (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.10 11), a jobb láb küls felén egy kétél, ezüst tokszájveret és koptatójú spáta (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.1 1a) volt. A szeméremcsontnál egy négyszögletes bronz csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.4), a lábak között több koporsókapocs (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 18/64.14 20) feküdt. A fej alatt egy fés, a jobb medencelapátnál egy erszény volt, melyhez bronz csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 20/76.1), 3 db vaskés (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 20/76.3 4, 7), egy vas ár (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 20/76.5), olló (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 20/76.6) tartozott. A bal medencénél egy ovális bronz csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 20/76.2) feküdt. A sírban több helyen vas koporsókapcsot (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 20/76.8 15) találtak. A koponyától nyugatra egy csontfés (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/89.1) feküdt. A gerinc alatt vas koporsókapocs (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/89.4), a jobb alkarnál egy erszény volt, melyhez bronz csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/89.7), bronz lemez töredék (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/89.8), vas kés (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/89.6) tartozott. A bal alkarnál ovális bronz csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/89.2) és 2 db kerek fej rögzít fül (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/89.3) volt. Jobb medencelapáton, erszény része Gerincoszlopon Bal medencelapát felett Bal medencelapát felett KISS CSABA BÓNA NAGY 2002b, 51, Taf. 14/42.3. B BÓNA NAGY 2002b, 59, Taf. 18/64.2. C BÓNA NAGY 2002b, 64, Taf. 20/76.2. B BÓNA NAGY 2002b, 71, Taf. 24/89.2. B

PAJZSTÖVISS CSATOK A KÁRPÁT-DNCI GPIDA TRÜLTKN 21 Hódmez vásárhely- Kishomok, 93. sír Hódmez vásárhely- Kishomok, 94. sír Kétegyháza-Argyelán birtok, 3. sír Kétegyháza-Argyelán birtok, 6. sír N Bronz 1,4 x 1,4 Férfi Bronz 1,8 x 2,4 - züst 2 x 3 Férfi Bronz 2,3 x 3,5 Kiszombor, 24. sír Férfi Bronz 2,1 x 3,1 A sír délnyugati sarkában egy megtör oldalú, gyorskorongolt, vékony falú, világosszürke fazék (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/93.6) állt. A bal karnál egy orsógomb (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/93.5), a medencén egy vas csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/89.4) és 2 db kerek fej rögzít fül (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/89.2) volt. A bal alsó lábszárnál egy bronz lemez (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/89.8), egy vas Omega fibula (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/89.7), vas lánc (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/89.3) volt. A jobb bokánál egy négyszögletes csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/89.1) feküdt. A fej alatt egy csontfés (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/94.1), a bal medencelapátnál egy erszény volt. Utóbbihoz ovális bronz csat (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/94.2), csiholó töredéke (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/94.3), vas kés (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/94.4) és vas szerszám maradványai (BÓNA NAGY 2002b, Taf. 24/94.5) tartoztak. Fej alsó felénél gyorskorongolt fekete fazék (CSALLÁNY 1961, Taf. CLXXXIX/13, Taf. CCXLV/10), mellkas alsó részénél vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/9), jobb felkar mellett vas kés töredéke (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/15), t zk (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/14), két db vas lemez töredék (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/7 8), két t vel átütött vas lemez (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/16, 27), vas ár töredéke (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/12), vas kés hegyének és fogójának töredéke (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/13, 28). A bal combcsont bels oldalánál ezüst csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/10), a csat mellett pajzs alakú bronz rögzít fül (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/11.), a bal térdnél egy csontfés. A fej alatt gyorskorongolt szürke fazék (CSALLÁNY 1961, Taf. CLXXXIX/7), bal csíp nél spáta (CSALLÁNY 1961, Taf. CLXXXVII/1) és krétagyöngy (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/3), a medencén keresztbe vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/1), barna t zk (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/2), vas cs (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/6), a medence jobboldali felén egy nagyobb (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/5) és egy kisebb (CSALLÁNY 1961, Taf. CXC/4) bronz csat. Jobbra a fejt l vas lándzsahegy (CSALLÁNY 1961, Taf. CLIV/4), fej alsó felénél kétsoros csontfés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXIV/5), a medencén ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXIV/12) és egy rúd alakú vastöredék (CSALLÁNY 1961, Taf. CXIV/13), a medence alsó felénél négyszögletes vas csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXIV/11), 3 darab kerek fej rögzít fül (CSALLÁNY 1961, Taf. CXIV/6 10), és egy t töredéke. Jobb bokánál Bal alkarnál, erszény része Bal combcsont bels oldalán edence jobb oldalán edencén BÓNA NAGY 2002b, 73, Taf. 24/93.1. BÓNA NAGY 2002b, 73, Taf. 24/94.2. CSALLÁNY 1961, 118, Taf. CXC/10. CSALLÁNY 1961, 118, Taf. CXC/5. CSALLÁNY 1961, 170, Taf. CXIV/12 A (?) C B B C

22 Kiszombor, 29. sír Férfi Bronz 1,7 x 2,8 Kiszombor, 30. sír Férfi? Vas 2,1 x 3 Kiszombor, 48. sír - züst 2,1 x 3,5 Kiszombor, 53. sír - Bronz 2,4 x 3,6 Kiszombor, 89. sír - Bronz 2 x 2,9 A jobb vállnál kétsoros csontfés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXII/14), a jobb felkar mellett vas köp s lándzsahegy (CSALLÁNY 1961, Taf. CXII/15, Taf. CLV/3), bal medencelapáton ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXI/12), a medence alatt kis ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXI/8), két töredékes vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXI/25 26, 30, Taf. CXVII/11 13), vas ár töredéke (CSALLÁNY 1961, Taf. CXI/27), félhold alakú t zcsiholó (CSALLÁNY 1961, Taf. CXI/28), hajcsipesz (CSALLÁNY 1961, Taf. CXI/29), kett darab t zk (CSALLÁNY 1961, Taf. CXI/21 22). Balra a fejt l kétsoros csontfés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXII/21), jobbra fejt l vas lándzsahegy (CSALLÁNY 1961, Taf. CLIV/1), ismeretlen helyr l egy vas kés töredékei (CSALLÁNY 1961, Taf. CXII/18 19), és vas csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXII/20). Koponya fels felénél egysoros csontfés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXII/17), bal csíp csontnál egyél vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXII/11), a medencéb l ovális ezüst csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXII/6), medence alatt kis bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXII/5), uo. t zcsiholó töredékei (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXII/2) és két t zk (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXII/3, 7), a medence jobb oldalán vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXII/8) és töredékes vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXII/1). Jobb vállnál vas olló (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXIII/9, 14), bal kéznél vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXIII/15), bal medencelapát alatt rúd alakú t zcsiholó (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXIII/10) és egy obszidián (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXIII/11). A bal alkar alsó felében ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXIII/17), mellette kerek fej rögzít fül (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXIII/12), a keresztcsont alatt vas ár (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXIII/13) és vas csat töredéke (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXIII/16). Fejnél kétsoros vasfés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXIX/2), bal kézfejnél vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXIX/6), medence alatt ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXIX/3), mellette kisebb bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXIX/4), egy késsel összerozsdásodott csiholó (CSALLÁNY 1961, Taf. CXIX/6a), t zk (CSALLÁNY 1961, Taf. CXIX/7) és olló (CSALLÁNY 1961, Taf. CXIX/5). Bal medencelapáton - edencében (?) Bal kar alatt edence alatt Kiszombor, 102. sír Gyerek Bronz 1,3 x 2,1 edencén ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXII/4). edencén Kiszombor, 148. sír - Bronz 2,8 x 3,8 A fej alatt kétsoros csontfés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXVII/6 7), medencén ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXVII/3), egy kisebb ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXVII/5), medence alatt vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXVII/9), két t zk (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXVII/1 2), visszahajlított vég tarsolyfüggeszt (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXVII/8), csontt töredéke (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXVII/4). edencén KISS CSABA CSALLÁNY 1961, 173, Taf. CXXI/12.? CSALLÁNY 1961, 173, Taf. CXII/20. B CSALLÁNY 1961, 174, Taf. CXXII/6. C CSALLÁNY 1961, 175, Taf. CXXIII/17. B CSALLÁNY 1961, 177, Taf. CXIX/3. B CSALLÁNY 1961, 179, Taf. CXXII/4. B CSALLÁNY 1961, 180 181, Taf. CXXVII/5. B

PAJZSTÖVISS CSATOK A KÁRPÁT-DNCI GPIDA TRÜLTKN 23 Kiszombor, 162. sír - Bronz 2,5 x 3,7 Kiszombor, 220. sír - züst 2,2 x 3,5 Kiszombor, 231. sír - züst 2,6 x 3,8 Kiszombor, 244. sír Férfi züst 1,8 x 2,7 (töredékes) Kiszombor, 271. sír? züst 2,1 x 3 Kiszombor, 278. sír? züst 2,6 x 3,7 Kiszombor, 306. sír N? züst 1,9 x 2,8 Az embercsontok között ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXXIII/3), vas tárgyak töredékei (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXXIII/1 2; 4 5). Bolygatott Jobb váll alatt kétsoros csontfés töredékei (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLI/13), lapockák alatt vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLI/5), öt kerek fej rögzít fül (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLI8 12), ólomlemez (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLI/3), ovális ezüst csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLI/4), késsel összerozsdállt csiholó (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLI/6), t zk (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLI/2), obszidián (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLI/1), vas ár töredéke (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLI/7). Fej alatt kétsoros csontfés töredéke (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLV/19), bal kézfejnél vas koporsókapocs töredéke (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLV/15), keresztcsont alatt vas kés töredékei (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLV/16 17), hurok alakú bronz drót (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLV/18), három darab t zk (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLV/11 12, 14), kés alakú csiholó (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLV/9), ovális vas csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLV/10), ezüst pajzstövis (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLV/13). A bal könyöknél spáta (CSALLÁNY 1961, Taf. CLV/7), ezüst csattöredék (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLI/14 14a), vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLV/28), hát alatt csiholó (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLI/18) és három t zk (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLI/15 17). edence alatt ovális ezüst csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLVI/10), mellette vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLVI/12), kés alatt egy csiholó (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLVI/11). Balra a fejt l kétsoros csontfés töredéke (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXXIX/17), hát alatt két vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXXIX/15, 18), medence alatt ovális ezüst csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXXIX/12), jobb felkarnál vas csipesz (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXXIX/14), vas csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXXIX/13) és vas ár (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXXIX/16). Csíp alatt vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLIII/16), három kerek fej rögzít fül (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLIII/17, 21 22), bal medencelapáton ovális ezüst csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLIII/18), ez alatt vékonyabb ezüst csat vastüske töredékeivel (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLIII/20), mellkas közepén bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLIII/19). Lapocka alatt Keresztcsont alatt Bal könyöknél edence alatt edence alatt Bal medencelapáton CSALLÁNY 1961, 181, Taf. CXXXIII/3. CSALLÁNY 1961, 183, Taf. CXLI/4. CSALLÁNY 1961, 184, Taf. CXLV/13. CSALLÁNY 1961, 185, Taf. CXLI/14. CSALLÁNY 1961, 186, Taf. CXLVI/10. CSALLÁNY 1961, 187, Taf. CXXXIX/12. CSALLÁNY 1961, 188, Taf. CXLIII/18. B C B B C? B

24 Kiszombor, 310. sír Férfi Bronz 2,2 x 3,5 Kiszombor, 330. sír - Bronz 2,3 x 3,2 Kiszombor, 357. sír - Ólom 2,3 x 3,2 Kiszombor, 400. sír - Bronz 2,1 x 2,7 agyartés (Szentes- Zalotai út) alomfalva (ore ti), 50. sír Könyöknél gyöngy (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLVIII/6), ett l jobbra spáta (CSALLÁNY 1961, Taf. CLV/8), a jobb könyökön belül nyílhegyköteg (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLVIII/1, 4, 7, 12 17), keresztcsont alatt bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLVIII/11), mellette két heged alakú rögzít fül (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLVIII/9 10), csíp alatt összerozsdállt bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXXVIII/7 8), t zk (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLVIII/2), ólom lemez (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXXVIII/8), csiholó (CSALLÁNY 1961, Taf. CXXXVIII/10), vas ár (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLVIII/5), vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLVIII/18), a sírföldb l Terra Sigillata utánzat töredéke (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLVIII/3). Jobb oldalon vas lándzsahegy (CSALLÁNY 1961, Taf. CLIV/2), medencén ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLVII/2), vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLVII/1), vas ár töredéke (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLVII/4), öt t zk (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLVII/8, Taf.CXL/5), fen k (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLVII/9), kis vas csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLVII/3), csipesz (CSALLÁNY 1961, Taf. CXL/4), ezüst lunula (CSALLÁNY 1961, Taf. CXLVII/6), ismeretlen helyr l vas csiholó (CSALLÁNY 1961, Taf. CXL/1), ehhez rozsdásodva vaskampó (CSALLÁNY 1961, Taf. CXL/1a), mellette csiholó töredéke (CSALLÁNY 1961, Taf. CXL/3) és vastöredékek (CSALLÁNY 1961, Taf. CXL/2, Taf. CXLVII/7). Csíp alatt széttört, ovális ólom csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CLIII/12), kisebb bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CLIII/13) és egy vas lemez töredéke (CSALLÁNY 1961, Taf. CLIII/11). Jobbra a fejt l kétsoros csontfés (CSALLÁNY 1961, Taf. CLII/4), keresztcsont alatt ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. CLII/7.), uo. vas kés töredéke (CSALLÁNY 1961, Taf. CLII/6), fej és medence alatt, illetve a térdek között három vas koporsókapocs (CSALLÁNY 1961, Taf. CLII/5). Farcsontnál edencén edence alatt Farcsont alatt - Bronz 1,9 x 2,3 Szórvány. - Kislány Bronz 1,2 x 1,8 Koponya jobboldalán kétsoros csontfés (POPSCU 1974, Taf. 11/6), fülek helyén egy-egy bronz fülbevaló (POPSCU 1974, Taf. 11/7), fekete, hullámvonaldíszes fazék (POPSCU 1974, Taf. 11/8), ovális bronz csat (POPSCU 1974, Taf. 11/9), jobb kézen bronz karperec (POPSCU 1974, Taf. 11/10), az állkapocs alatt gyöngynyaklánc (POPSCU 1974, Taf. 12/1 4), mellkason aranyozott ezüst sasfibula (POPSCU 1974, Taf. 12/5), jobb kézfejnél bronz gy r (POPSCU 1974, Taf. 12/6), jobb térd mellett bronz t töredéke (POPSCU 1974, Taf. 12/7), bal kézben vas kés (POPSCU 1974, Taf. 12/7), a jobb saroknál borostyángyöngy (POPSCU 1974, Taf. 12/9). ellkason KISS CSABA CSALLÁNY 1961, 189, Taf. CXLVIII/11.? CSALLÁNY 1961, 189, Taf. CXLVII/2. B CSALLÁNY 1961, 191, Taf. CLIII/12. B CSALLÁNY 1961, 192, Taf. CLII/7. B CSALLÁNY 1961, 41, Taf. CIX/7. B POPSCU 1974, Taf. 11/9. B

PAJZSTÖVISS CSATOK A KÁRPÁT-DNCI GPIDA TRÜLTKN 25 Öcsöd-Köröspart - züst 2,8 x 4 Szórvány. - Szentes-Berekhát, 13. sír - Bronz 2 x 2,6 Szentes-Berekhát, 27. sír N? züst 2 x 2,6 Vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. LI/9), bronz sisaktöredék (CSALLÁNY 1961, Taf. LI/8), ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. XLIX/9). - Töredékes kétsoros csontfés, töredékes fekete bikónikus orsógomb (CSALLÁNY 1961, Taf. LXXIX/16), ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. LXXIX/14), ötgombos kengyelfibula (CSALLÁNY 1961, Taf. LXXIX/17), ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. XCIX/17). Szentes-Berekhát, 27. sír N? züst 1,4 x 2,4 Lásd feljebb. - Szentes-Berekhát, 28. sír - Bronz 3,7 x 9 Szentes-Berekhát, 71. sír Férfi Bronz 2,3 x 4 Szentes-Berekhát, 76. sír Férfi Bronz 2 x 3,6 Szentes-Berekhát, 109. sír (?) Férfi Bronz 2,3 x 3,4 Szentes-Berekhát, 111. sír - Bronz 6 x 1,9-2,8 Szentes-Berekhát, 247. sír - züst 2,3 x 3,2 Ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. LXXXVII/9), római kisbronz (CSALLÁNY 1961, Taf. LXXXVII/10), két bronz szegecs (CSALLÁNY 1961, Taf. LXXXVII/8). Ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. LXXXIV/16), négyszögletes bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. LXXXIV/17), bronz lemez, három kerek fej bronz rögzít fül (CSALLÁNY 1961, Taf. LXXXIV/18 20), cilindrikus krétagyöngy (CSALLÁNY 1961, Taf. LXXXIV/15), spáta (CSALLÁNY 1961, Taf. LXXXIX/4), horgos vastárgy (CSALLÁNY 1961, Taf. XCI/10). Vas lándzsahegy (CSALLÁNY 1961, Taf. XCI/4), ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. LXX/14), négyszögletes vas csat (CSALLÁNY 1961, Taf. LXX/12), ovális vas csat (CSALLÁNY 1961, Taf. LXX/13), vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. LXX/20), gömb alakú gyöngy (CSALLÁNY 1961, Taf. LXX/10), korongfej bronz t, t zk (CSALLÁNY 1961, Taf. LXX/11), bronz csattest (ellenveret?) (CSALLÁNY 1961, Taf. LXX/15), fazék, töredékes ovális vas csat, vas csat töredéke, vas rúd töredékei (CSALLÁNY 1961, Taf. LXX/17 18). Vas pajzsdudor (CSALLÁNY 1961, Taf. XC/10), t zk (CSALLÁNY 1961, Taf. LXXXIV/4), ovális vas csat töredéke (CSALLÁNY 1961, Taf. LXXXIV/5), ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. LXXXIV/9), kis ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. LXXXIV/8), vas lándzsahegy (CSALLÁNY 1961, Taf. XCI/5), háromtollú nyílhegy (CSALLÁNY 1961, Taf. LXXXIV/7), ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. LXXXIV/10), spáta (CSALLÁNY 1961, Taf. LXXXIX/5). Bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. LXXXV/2), vas kampó, ovális vas csat (CSALLÁNY 1961, Taf. XCII/4), vas kés. - Ovális ezüst csat (CSALLÁNY 1961, Taf. LXIX/2), ovális vas csat (CSALLÁNY 1961, Taf. LXIX/1), vas csat töredéke (CSALLÁNY 1961, Taf. LXIX/4), vastöredék (CSALLÁNY 1961, Taf. LXIX/5), kis ovális vas csat (CSALLÁNY 1961, Taf. LXIX/3). - - - - - - CSALLÁNY 1961, 106, Taf. XCIX/8. CSALLÁNY 1961, 71, Taf. XLIX/9. CSALLÁNY 1961, 73, Taf. XCIX/17. CSALLÁNY 1961, 73, Taf. LXXIX/14. CSALLÁNY 1961, 73, Taf. LXXXVII/9. CSALLÁNY 1961, 78, Taf. LXXXIV/16. CSALLÁNY 1961, 79, Taf. LXX/14. CSALLÁNY 1961, 82, Taf. LXXXIV/10. CSALLÁNY 1961, 82 83, Taf. LXXXV/2. CSALLÁNY 1961, 93, Taf. LXIX/2. B B B? B B B C (?) B B

26 Szentes-Gyógyszertár, 7. sír Feln tt Bronz 2,6 x 3,1 Szentes-Kökényzug, 64. sír Férfi Bronz 5,6 x 2 2,8 Szentes-Nagyhegy, 8. sír N Bronz 3,2 x 3,4 Szentes-Nagyhegy, 20. sír Férfi Bronz 2,5 x 3,5 Szentes-Nagyhegy, 41. sír Férfi Bronz 2,3 x 3,3 edencénél egy háromszög markolatú csontfés (NAGY 2005b, Taf. 36/7.1), a medence és a bal combcsont találkozásánál egy vas csat (NAGY 2005b, Taf. 36/7.2) és egy bronz csat (NAGY 2005b, Taf. 36/7.3), a bal kézfejnél egy bronz gy r (NAGY 2005b, Taf. 36/7.5), és egy ezüst koptatójú vas kés (NAGY 2005b, Taf. 36/7.4). edencén bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. XV/7), bal medencelapáton csonkagúla alakú bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. XV/13), medence alatt bronz csipesz (CSALLÁNY 1961, Taf. XV/6), uo. négy darab t zk (CSALLÁNY 1961, Taf. XV/11 12, 14 15), uo. kés alakú vas tárgy (CSALLÁNY 1961, Taf. XV/8) és vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. XV/9). Koponya jobb oldalán töredékes kétsoros csontfés (CSALLÁNY 1961, Taf. XXIV/20), mellkas közepén vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. XXIII/20), uo. három darab kerek fej ezüst rögzít fül (CSALLÁNY 1961, Taf. XXIV/1 3), uo. kisméret ezüst csat (CSALLÁNY 1961, Taf. XXIV/19), medence bal oldalán ezüst szíjvég (CSALLÁNY 1961, Taf. XXIV/22), uo. töredékes bronz fibula (CSALLÁNY 1961, Taf. XXIV/17), medencén tizenkét darab korongfej ezüst szegecs (CSALLÁNY 1961, Taf. XXIV/4 15), ismeretlen helyr l négy darab kerek fej ezüst rögzít fül, jobb csíp csontnál kerek bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. XXIV/18), uo. heged alakú rögzít fül (CSALLÁNY 1961, Taf. XXIV/16), a csat alatt egy él vas kés (sax?) (CSALLÁNY 1961, Taf. XLIV/6), az övt l lefelé a láb bal oldala mellett spáta (CSALLÁNY 1961, Taf. XLVI/3), medencén t zk (CSALLÁNY 1961, Taf. XXIV/21), spáta folytatásánál vas lándzsahegy (CSALLÁNY 1961, Taf. XLIV/1). A jobb felkarnál háromtollú nyílhegy (CSALLÁNY 1961, Taf. XXVI/12), medence bal oldalánál (CSALLÁNY 1961, Taf. XXVI/13), medence jobb oldalán ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. XXVI/10). edence jobb oldalán ovális, rovátkolt karikájú bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXIV/5), gerincoszlop alsó része alatt vas kés (CSALLÁNY 1961, XXXIV/6), uo. négyszögletes bronz lemez (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXIV/8). edence és bal combcsont találkozásánál edencén (?) Jobb medencelapátnál edence jobb oldalán edence jobb oldalán KISS CSABA NAGY 2005b, 118, Taf. 36/7.2. A (?) CSALLÁNY 1961, 34, Taf. XV/7. B CSALLÁNY 1961, 46, Taf. XXIV/18. B CSALLÁNY 1961, 49, Taf. XXVI/10. B CSALLÁNY 1961, 52, Taf. XXXIV/5. B

PAJZSTÖVISS CSATOK A KÁRPÁT-DNCI GPIDA TRÜLTKN 27 Szentes-Nagyhegy, 66. sír Férfi Bronz 1,2 x 1,8 Szentes-Nagyhegy, 76. sír Férfi züst 2 x 3,1 Szentes-Nagyhegy, 84. sír N züst 2,5 x 6 Jobb felkar küls felénél vas lándzsahegy (CSALLÁNY 1961, Taf. XLIV/2), baloldalt spáta (CSALLÁNY 1961, Taf. XLVI/5), a spáta markolatánál cilindrikus krétagyöngy (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXVII/15), jobb karnál ovális vas csat (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXVII/12), medence irányába két darab kisméret ovális bronz csat (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXVII/5 6), medencén egyél kés (t r?) (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXVII/19), ezalatt hasonló vasdarab (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXVII/25), uo. töredékes nyílhegy (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXVII/21 24), csiholó (koporsókapocs?) (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXVII/16), uo. ár alakú vas rúd (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXVII/18), uo. három darab t zk, a negyedik a spáta mellett (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXVII/10 11, 13 14), ismeretlen helyr l kétsoros csontfés töredéke (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXVII/20), a t zkövekt l lefelé b rlenyomat között hét darab kerek fej ezüst rögzít fül (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXVII/1 4, 7 9), ezeket követve vas gy r (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXVII/17). A fej mögött fazék, bal medencén ár töredékei (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXV/17 18), uo. három t zk (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXV/19 21), ezek mellett csiholó (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXV/23), vas kés (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXV/5), ett l jobbra spáta (Csallány 1961, Taf. XLVI/4), medencén ezüst csat (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXV/16), jobb sípcsont közepénél pajzsdudor (CSALLÁNY 1961, Taf. XLV/4), ismeretlen helyr l vastöredékek (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXV/22). Koponya jobb oldalán kétsoros csontfés (CSALLÁNY 1961, Taf. XL/3), koponya bal oldalán aranyozott ezüst hajt (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXIX/6), nyaklánc beakasztója (CSALLÁNY 1961, Taf. XL/14), nyak körül nyaklánc (harminckét darab gyöngy öt darab hordó alakú arany-, tizennyolc darab cilindrikus és négyszögletes borostyán, kilenc darab kerek, barna üveggyöngy) (CSALLÁNY 1961, Taf. XL/1), jobb medencelapátnál nagy, négyszögletes ezüst csat (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXIX/7), medence közepén ezüst fibula (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXIX/5, Taf. XLI/1), bal medencelapát és kar között ovális ezüst csat (CSALLÁNY 1961, Taf. XL/13), a csat és a medence között két kerek fej ezüst rögzít fül (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXIX/9, 11), bal kar bels oldalánál kés ezüst veretei (CSALLÁNY 1961, Taf. XL/18, 20), a jobb combcsont küls fele mellett három darab ezüst csuklós veret (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXIX/1 3), bal combcsont alsó fele mellett díszítetlen ezüst kisszíjvég (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXIX/17), térdek bels és küls felénél illetve a bal combcsont mellett három darab ezüst kisszíjvég (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXIX/18 20), bal combcsont alsó felénél egy darab bronz lemez, melyet két ezüst szegeccsel díszítettek (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXIX/21), bal térd küls oldalánál ezüst ereklyetartó (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXIX/4, XLI/2), a bal sípcsont mellett Jobb karnál edencén Jobb medencelapáton CSALLÁNY 1961, 55, Taf. XXXVII/5. CSALLÁNY 1961, 56, Taf. XXXV/16. CSALLÁNY 1961, 59, Taf. XXXIX/7. B B B

28 négyszögletes ezüst csat (CSALLÁNY 1961, Taf. XL/12), jobb kéznél kerek kalcedóngyöngy (CSALLÁNY 1961, Taf. XLI/4), jobb combcsont mellett tizenegy darab ezüst csuklós veret (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXIX/10, 12 16, 22 25), jobb térd bels oldalánál kés ezüst verete (CSALLÁNY 1961, Taf. XL/17, 19), jobb térdnél kés ezüst koptatója (CSALLÁNY 1961, Taf. XXXIX/8, Taf. XLI/3), a sípcsontok között két borostyángyöngy (CSALLÁNY 1961, Taf. XL/5, 8), sípcsontok között két barna illetve szürke bikónikus orsógomb (CSALLÁNY 1961, Taf. XL/6 7), uo. tojás alakú üveg (CSALLÁNY 1961, Taf. XL/11), uo. két darab fehér kavics (CSALLÁNY 1961, Taf. XL/9 10), uo. spirál alakú bronz drót (CSALLÁNY 1961, Taf. XL/2), a jobb sípcsont küls fele mellett vonókés (CSALLÁNY 1961, Taf. XLI/5), bal kézfejnél vas kés töredéke (CSALLÁNY 1961, Taf. XL/4), ismeretlen helyr l két darab ezüst lemeztöredék (CSALLÁNY 1961, Taf. XL/15 16). Szentes-Nagyhegy, 84. sír N züst 1,5 x 2,1 Lásd feljebb. Szolnok-Szanda, 6. sír Férfi Vas karika bronz tüskével 3,4 x 4,4 Szolnok-Szanda, 17. sír N Bronz 2,4 x 3,1 Szolnok-Szanda, 22. sír Férfi Bronz 2 x 2,9 Szolnok-Szanda, 25. sír Férfi Bronz 2,4 x 3,5 Szolnok-Szanda, 47. sír N Bronz 1,8 x 3,1 A koponya jobb oldalán kétsoros csontfés, a bal válltól a jobb térdig spáta (BÓNA 2002b, Taf. 31/6.1), a kard pengéjén cilindrikus krétagyöngy (BÓNA 2002b, Taf. 31/6.2), a végén bronz kardkoptató (BÓNA 2002b, Taf. 31/6.1a), a jobb medencelapáton ovális vas csat bronz tüskével (BÓNA 2002b, Taf. 31/6.3), mellette a keresztcsonton három darab kerek fej bronz rögzít fül (BÓNA 2002b, Taf. 31/6.3a), egy erszényben a bal medencecsonton bronz csipesz (BÓNA 2002b, Taf. 31/6.4), uo. vas kés (BÓNA 2002b, Taf. 31/6.5) és t zk (BÓNA 2002b, Taf. 31/6.6). A medencén vas kés (BÓNA 2002b, Taf. 32/17.1), a mellkason ovális bronz csat (BÓNA 2002b, Taf. 32/17.2). Balra a koponyától kétsoros csontfés (BÓNA 2002b, Taf. 32/22.1), bal medencelapáton ovális bronz csat (BÓNA 2002b, Taf. 32/22.2), mellette két darab kerek fej bronz rögzít fül (BÓNA 2002b, Taf. 32/22.2a), medence alatt vas kés (BÓNA 2002b, Taf. 32/22.3), uo. fapálca (BÓNA 2002b, Taf. 32/22.4), csiholó (BÓNA 2002b, Taf. 32/22.5), t zk (BÓNA 2002b, Taf. 32/22.6) és vas csat töredéke (BÓNA 2002b, Taf. 32/22.7). A csontváz felett vas koporsókapcsok (BÓNA 2002b, Taf. 33/25.3), a jobb medencelapáton ovális bronz csat (BÓNA 2002b, Taf. 33/25.1), a bal combnyak bels felénél kis ovális bronz csat (BÓNA 2002b, Taf. 33/25.2). A koponyától balra kétsoros csontfés (BÓNA 2002b, Taf. 35/47.1), a medence és a jobb mellkas között ovális bronz csat (BÓNA 2002b, Taf. 35/47.2), a bal medencelapáton vas kés (BÓNA 2002b, Taf. 35/47.3). Bal medencelapát és a karcsont között Jobb medencelapáton ellkas Bal medencelapáton Jobb medencelapáton Jobb combcsont és medence között KISS CSABA CSALLÁNY 1961, 62, Taf. XL/13. B BÓNA 2002b, 203, Taf. 31/6.3. B BÓNA 2002b, 205, Taf. 32/17.2. B BÓNA 2002b, 205, Taf. 32/22.2. B BÓNA 2002b, 205 206, Taf. 33/25.1. B BÓNA 2002b, 209, Taf. 35/47.2. A

PAJZSTÖVISS CSATOK A KÁRPÁT-DNCI GPIDA TRÜLTKN 29 Szolnok-Szanda, 73. sír N Bronz 3,2 x 4,8 Szolnok-Szanda, 88. sír Férfi Bronz 2,4 x 3,5 Szolnok-Szanda, 91. sír Kislány Bronz 1,6 x 2,5 Szolnok-Szanda, 93. sír Gyerek Bronz 1,6 x 2,2 Szolnok-Szanda, 96. sír N Bronz 2,4 x 3,2 A koponya magasságában a jobb oldali sírfal mellett szürke, gyorskorongolt, bepecsételt dísz körte alakú edény (BÓNA 2002b, Taf. 38/73.1), a koponya alatt ezüst hajt (BÓNA 2002b, Taf. 38/73.2), a jobb medencelapáton aranyozott bronz fibula, háttal felfelé (BÓNA 2002b, Taf. 38/73.3), az ágyékcsigolyáktól jobbra ovális bronz csat (BÓNA 2002b, Taf. 38/73.4), a fibula és a bal térd között négy darab (mára három maradt meg) bronz csuklós veret (BÓNA 2002b, Taf. 38/73.5 8), a bokák között vas kés (BÓNA 2002b, Taf. 38/73.10), uo. krétakorong (BÓNA 2002b, Taf. 38/73.11), bal kézfejnél vas kés töredéke (BÓNA 2002b, Taf. 38/73.9), a jobb felkar küls oldalánál fibulatöredék (BÓNA 2002b, Taf. 38/73.3a), az ágyékcsigolyánál bronztöredék (BÓNA 2002b, Taf. 38/73.12). Jobbra a koponyától szürkésbarna, gyorskorongolt, besimított dísz bikónikus edény (BÓNA 2002b, Taf. 40/88.1), a koponyától balra vas lándzsahegy (BÓNA 2002b, Taf. 40/88.2), a bal válltól a bal térdig spáta (BÓNA 2002b, Taf. 40/88.3), a pengén cilindrikus krétagyöngy (BÓNA 2002b, Taf. 40/88.4), az ágyékcsigolyáktól jobbra ovális bronz csat (BÓNA 2002b, Taf. 40/88.5), uo. három darab kerek fej bronz rögzít fül (BÓNA 2002b, Taf. 41/88.5), a gerincoszlop és a bal könyök között egy b rerszényhez tartozó vas kés (BÓNA 2002b, Taf. 40/88.8), csiholó (BÓNA 2002b, Taf. 40/88.6), obszidiánpenge (BÓNA 2002b, Taf. 40/88.10), t zk (BÓNA 2002b, Taf. 40/88.7), ez erszényt egy kis, csonkagúla alakú bronz csat zárta (BÓNA 2002b, Taf. 40/88.9), uo. három darab kerek fej bronz rögzít fül volt (BÓNA 2002b, Taf. 40/88.11), a bal vállnál vas kés. A medencén keresztbe bronz fibula (BÓNA 2002b, Taf. 41/91.2), a fibula alatt a jobb medencelapáton ovális bronz csat (BÓNA 2002b, Taf. 41.91.2). A jobb térdt l 16 cm-re szürke, gyorskorongolt, vékonyfalú pecsételt dísz edény (BÓNA 2002b, Taf. 41/93.1), a jobb vállnál kétsoros csontfés, a szeméremcsigolyáktól balra négyszögletes bronz csat és három darab kerek fej bronz rögzít fül (BÓNA 2002b, Taf. 41/93.2), az alsó csigolyák alatt vas kés (BÓNA 2002b, Taf. 41/93.3), uo. bronz függ, uo. vastöredék (BÓNA 2002b, Taf. 41/93.4). A koponya jobb oldalánál kétsoros csontfés (BÓNA 2002b, Taf. 41/96.1), a bal medencelapáton ovális bronz csat és három kerek fej bronz rögzít fül (BÓNA 2002/B, Taf.41.96.2.), bal medencén ovális vascsat (BÓNA 2002b, Taf. 41/96.3), jobb kézfejnél vas karperec (BÓNA 2002b, Taf. 41/96.4), ferdén a jobb alkar és medencelapát alatt erszény volt, melyet ovális bronz csat zárt (BÓNA 2002b, Taf. 41/96.5), benne vas kés (BÓNA 2002b, Taf. 41/96.6), csiholó, vas ár, vas lemez, (mindhárom, BÓNA 2002b, Taf. 41/96.9), kett darab t zk (BÓNA 2002b, Taf. 41/96.10), kerek bronz lemez, bal sípcsonton vonókés (BÓNA 2002b, Taf. 41/96.13). Utolsó hátcsigolyánál Jobb medencelapátnál Jobb medencelapáton Keresztcsont alatt Bal medencelapáton BÓNA 2002b, 211, Taf. 38/73.4. BÓNA 2002b, 213, Taf. 40/88.5. BÓNA 2002b, 214, Taf. 41/91.2. BÓNA 2002b, 214, Taf. 41/93.2. BÓNA 2002b, 214, Taf. 41/96.2. C A A A B

30 Szolnok-Szanda, 97. sír Feln tt züst 2 x 3,2 Szolnok-Szanda, 109. sír Férfi Bronz 2 x 3,1 Szolnok-Szanda, 131. sír Kislány Fehérbronz 1-2 x 5,2 Szolnok-Szanda, 156. sír Férfi Bronz 2,6 x 3,4 Szolnok-Szanda, 190. sír Gyerek Bronz - Szolnok-Szanda, 205. sír Gyerek Bronz 2,2 x 3,4 Szolnok-Szanda, 205. sír Gyerek Bronz 0,9 x 1,5 Lásd feljebb. Bal medencelapátnál ezüst csat (BÓNA 2002b, Taf. 42/1), uo. kerek fej rögzít fül, uo. négyszögletes ezüst lemez (BÓNA 2002b, Taf. 42/97.2), uo. hasonló övveret töredéke (BÓNA 2002b, Taf. 42/97.3), combcsontok között két lemezb l álló kisszíjvég (BÓNA 2002b, Taf. 42/97.4), az öv alatt vas kés (BÓNA 2002b, Taf. 42/97.5), mellkas bal oldalán vas kés tüskéje (BÓNA 2002b, Taf. 42/97.6) és két darab kerek fej rögzít fül (BÓNA 2002b, Taf. 42/97.1a). A bal medencelapáton ovális bronz csat és két kerek fej bronz rögzít fül (BÓNA 2002b, Taf. 43/109.1), bal medencelapát alatt erszény, benne vas kés töredéke (BÓNA 2002b, Taf. 43/109.2), vas ár (BÓNA 2002b, Taf. 43/109.3), vas tárgy (BÓNA 2002b, Taf. 43/109.4), t zk (BÓNA 2002b, Taf. 43/109.5). Bal sípcsontnál csontkorcsolya pár, sírföldb l vas kés töredéke (BÓNA 2002b, Taf. 46/131.1), ezüst egybeöntött test csat (BÓNA 2002b, Taf. 46/131.2), vas tárgy (BÓNA 2002b, Taf. 46/131.3). A bal válltól a bal térdig spáta (BÓNA 2002b, Taf. 49/156.1), keresztcsonton ovális bronz csat (BÓNA 2002b, Taf. 49/156.2), ágyékcsigolyák alatt erszény, benne vas kés (BÓNA 2002b, Taf. 49/156.3), csiholó (BÓNA 2002b, Taf. 49/156.4), t zk (BÓNA 2002b, Taf. 49/156.5) és vas ár (BÓNA 2002b, Taf. 49/156.6). A jobb vállon kétsoros csontfés (BÓNA 2002b, Taf. 51/190.5), a bal medencelapáton bronz kisszíjvég (BÓNA 2002b, Taf. 51/190.1), medencén négyszögletes veret (BÓNA 2002b, Taf. 51/190.2), alatta vaskés és t zk (BÓNA 2002b, Taf. 51/190.3), medence közepén ovális bronz csat (BÓNA 2002b, Taf. 51/190.4) és két kerek fej bronz rögzít fül (BÓNA 2002b, Taf. 51/190.4a), csat ellenverete, jobb lábfejnél nyílhegy (BÓNA 2002b, Taf. 51/190.6). Bal térdnél kétsoros csontfés, medence közepén ovális bronz csat és három darab kerek fej bronz rögzít fül (BÓNA 2002b, Taf. 53/205.2), a csat alatt erszény, benne kis, négyszögletes bronz csat (BÓNA 2002b, Taf. 53/205.3), vas ár (BÓNA 2002b, Taf.53/205.4), vas kés, csiholó, t zk, a sírgödör jobboldali alsó harmadában sötétbarna, korongolatlan fazék (BÓNA 2002b, Taf. 53/205.5). Bal csíp csontnál Bal medencelapáton - Keresztcsonton - Keresztcsonton Jobb medencelapáton Szolnok-Szanda, A sír - Bronz - Szórvány. - KISS CSABA BÓNA 2002b, 215, Taf. 42/97.1. B BÓNA 2002b, 216, Taf. 43/109.1. B BÓNA 2002b, 219, Taf. 46/131.2. C BÓNA 2002b, 222, Taf. 49/156.2. B BÓNA 2002b, 228, Taf. 51/190.7. C BÓNA 2002, 231, Taf. 53/205.2. B BÓNA 2002b, 231, Taf. 53/205.3. B BÓNA 2002b, 234, Taf. 54/A.2. B

PAJZSTÖVISS CSATOK A KÁRPÁT-DNCI GPIDA TRÜLTKN 31 Sz reg-téglagyár, 9. sír Férfi Bronz 3 x 3,1 Sz reg-téglagyár, 20. sír Férfi Vas alapon bronz lemez 2,5 x 3,8 Sz reg-téglagyár, 58. sír Ifjú Bronz 1,5 x 2,3 Sz reg-téglagyár, 64. sír Férfi Bronz 2,3 x 3,2 Sz reg-téglagyár, 73. sír Férfi Bronz 2 x 2,8 A bal vállnál egy ívelt hátú, egysoros csontfés (NAGY 2005c, Taf. 48/9.1) volt. A medencén egy ovális bronz csat (NAGY 2005c, Taf. 49/9.2) és 2 db heged alakú rögzít fül (NAGY 2005c, Taf. 48/9.3) feküdt. Az alsó csigolyák alatt bronz lemez (NAGY 2005v, Taf. 48/9.7), vas kés (NAGY 2005c, Taf. 48/9.5) töredéke volt. A bal kar mellett egy spátát (NAGY 2005c, Taf. 48/9.9) és egy ollót (NAGY 2005c, Taf. 48/9.4) találtak. A medencén ovális bronz csat (NAGY 2005c, Taf. 51/20.1), a medence alatt vas kés (NAGY 2005c, Taf. 51/20.5), uo. fehér, korong alakú üveggyöngy (NAGY 2005c, Taf. 51/20.2), kerekfej vas t (Nagy 2005c, Taf. 51/20.6), vastöredék (NAGY 2005c, Taf. 51/20.7), 3 db t zk (NAGY 2005c, Taf. 51/20.3) és ólomlemez töredék (NAGY 2005c, Taf.51/20.4). A koponyánál gyorskorongolt, sötétszürke edény (NAGY 2005c, Taf. 57/58.1.4), a medence jobb oldalán egy négyszögletes csat (NAGY 2005c, Taf. 57/58.1) és egy vas kés (NAGY 2005c, Taf. 57/58.3) volt. A sírföldb l egy vaslemez (NAGY 2005c, Taf. 57/58.2) töredéke került el. A lábnál gyorskorongolt, vékonyfalú, feketésszürke bepecsételt dísz kerámia (NAGY 2005c, Taf. 58/64.9) feküdt. A medencén bronz csat (NAGY 2005c, Taf. 58/64.4) és két kerek fej rögzít fül (NAGY 2005c, Taf. 58/64.5), még egy bronz csat (NAGY 2005c, Taf. 58/64.7), 11 db bronz szegecs (NAGY 2005c, Taf. 58/64.6), a medence alatt egy vas kés (NAGY 2005c, Taf. 58/64.3), csiholó (NAGY 2005c, Taf. 58/64.8) volt. Baloldalt egy spáta (NAGY 2005c, Taf. 58/64.1 1a), egy cilindrikus krétagyöngy (NAGY 2005c, Taf. 58/64.2) feküdt. Az erszényben pár vastárgy volt. A bal vállnál egy kétsoros csontfés töredéke (NAGY 2005c, Taf. 60/73.1), a jobb vállnál egy babérlevél alakú lándzsa (NAGY 2005c, Taf. 60/73.11) volt. A medencén egy ovális bronz csat (NAGY 2005c, Taf. 60/73.2), 2 db t zk (NAGY 2005c, Taf. 60/73.4), egy vas ár (NAGY 2005c, Taf. 60/73.5) töredéke, egy vas kés (NAGY 2005c, Taf. 60/73.13) és egy kis bronz csat (NAGY 2005c, Taf. 60/73.3) feküdt. A bal combcsontnál 9 db különböz típusú nyílhegy (NAGY 2005c, Taf. 60/73.6 10) volt. edencén edencén Jobb medencelapáton edencén edencén NAGY 2005c, 124, Taf. 48/9.2. NAGY 2005c, 126, Taf. 51/20.1. NAGY 2005c, 130, Taf. 57/58.1. NAGY 2005c, 131, Taf. 58/64.4. NAGY 2005c, 132, Taf. 60/73.2. A A B B A 2. táblázat

1 2-4 13 5 6 14 7 8-10 20 21-23 11 12 24 15 16-18 25 26 19 1. tábla A leletanyag: 1 6. Hódmezővásárhely-Kishomok, 93. sír (Bóna Nagy 2002b, Taf. 24/93 nyomán); 7 12. Szolnok-Szanda, 88. sír (Bóna 2002, Taf. 40/88 nyomán); 13 14. Szolnok-Szanda, 91. sír (Bóna 2002, Taf. 41/91 nyomán); 15 19. Szolnok-Szanda, 93. sír (Bóna 2002, Taf. 41/93 nyomán); 20 24. Szőreg-Téglagyár, 9. sír (Nagy 2005b, Taf. 48/9 nyomán); 25 26. Szőreg- Téglagyár, 73. sír (Nagy 2005b, Taf. 60/73 nyomán)

5 1 2 3 4 6 8 9-10 11-12 13 20 21-22 24 14 15-17 18 25 7 23 19 2. tábla B leletanyag: 1 2. Derecske-Újpatika, 1. sír (Nepper 2005, Taf. 6 nyomán); 3 4. Hódmezővásárhely-Kishomok, 23. sír (Bóna Nagy 2002b, Taf. 11/23 nyomán); 5 7. Hódmezővásárhely-Kishomok, 42. sír (Bóna Nagy 2002b, Taf. 14/42 nyomán); 8 13. Szolnok-Szanda, 97. sír (Bóna 2002b, Taf. 42/97 nyomán); 14 19. Szolnok-Szanda, 205. sír (Bóna 2002b, Taf. 53/205 nyomán); 20 25. Szőreg-Téglagyár, 64. sír (Nagy 2005c, Taf. 58/64 nyomán)

1 4 5-7 2 3 10-12 8 14 15 9 13 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 3. tábla C leletanyag: 1 3. Hódmezővásárhely-Kishomok, 41. sír (Bóna Nagy 2002b, Taf. 13/41 nyomán); 4 13. Szolnok-Szanda, 73. sír (Bóna 2002b, Taf. 38/73 nyomán); 14. Szolnok-Szanda, 131. sír (Bóna 2002b, Taf. 46/131 nyomán); 15 17. Szolnok-Szanda, 190. sír (Bóna 2002b, Taf. 51/190 nyomán); A típus: 18. Hódmezővásárhely-Kishomok, 93. sír (Bóna Nagy 2002b, Taf. 24/93.1 nyomán); 19. Szolnok-Szanda, 47. sír (Bóna 2002b, Taf. 35/47.2 nyomán); 20. Szolnok-Szanda, 88. sír (Bóna 2002b, Taf. 40/88.5 nyomán); 21. Szolnok- Szanda, 91. sír (Bóna 2002b, Taf. 41/91.2 nyomán); 22. Szolnok-Szanda, 93. sír (Bóna 2002b, Taf. 41/93.2 nyomán); 23. Szőreg-Téglagyár, 9. sír (Nagy 2005c, Taf. 48/9.2 nyomán); 24. Szőreg-Téglagyár, 20. sír (Nagy 2005c, Taf. 51/20.1 nyomán); 25. Szőreg-Téglagyár 73. sír

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 4. tábla B típus: 1. Gyula-Újvárosi nagykert (Bóna 2002a, Taf. 2/12 nyomán); 2. Hódmezővásárhely-Kishomok, 23. sír (Bóna Nagy 2002b, Taf. 11/23.4 nyomán); 3. Hódmezővásárhely-Kishomok, 42. sír (Bóna Nagy 2002b, Taf. 14/42.3 nyomán); 4. Hódmezővásárhely-Kishomok, 76. sír (Bóna Nagy 2002b, Taf. 20/76.2 nyomán); 5. Hódmezővásárhely-Kishomok, 89. sír (Bóna Nagy 2002b, Taf. 24/89.2 nyomán); 6: Szolnok-Szanda, 6. sír (Bóna 2002b, Taf. 31/6.3 nyomán); 7. Szolnok-Szanda, 17. sír (Bóna 2002b, Taf. 32/17.2 nyomán); 8. Szolnok-Szanda, 22. sír (Bóna 2002b, Taf. 32/22.2 nyomán); 9. Szolnok- Szanda, 25. sír (Bóna 2002b, Taf. 33/25.1 nyomán); 10: Szolnok-Szanda, 96. sír (Bóna 2002b, Taf. 41/96.2 nyomán); 11. Szolnok-Szanda, 97. sír (Bóna 2002b, Taf. 42/97.1 nyomán); 12. Szolnok-Szanda, 109. sír (Bóna 2002b, Taf. 43/109.1 nyomán); 13. Szolnok-Szanda, 156. sír (Bóna 2002b, Taf. 49/156.5 nyomán); 14. Szolnok-Szanda, 205. sír (Bóna 2002b, Taf. 53/205.2 nyomán); 15. Szolnok- Szanda, A sír (Bóna 2002b, Taf. 54/A.2 nyomán); 16. Szőreg-Téglagyár, 58. sír (Nagy 2005c, Taf. 57/58.1 nyomán); 17. Szőreg-Téglagyár, 64. sír (Nagy 2005c, Taf. 58/64.4 nyomán); C típus: 18. Hódmezővásárhely-Kishomok, 25. sír (Bóna Nagy 2002b, Taf. 11/25.2 nyomán); 19. Hódmezővásárhely-Kishomok, 42. sír (Bóna Nagy 2002b, Taf. 14/42.3 nyomán); 20. Hódmezővásárhely-Kishomok, 64. sír (Bóna Nagy 2002b, Taf. 18/64.2 nyomán); 21. Hódmezővásárhely-Kishomok, 94. sír (Bóna Nagy 2002b, Taf. 24/94.2 nyomán); 22. Szolnok- Szanda, 73. sír (Bóna 2002b, Taf. 38/73.4 nyomán); 23. Szolnok-Szanda, 131. sír (Bóna 2002b, Taf. 46/131.2 nyomán); 24. Szolnok-Szanda, 190. sír (Bóna 2002b, Taf. 51/190.7 nyomán)

5. Kétegyháza; 6. Kiszombor; 7. agyartés; 8. alomfalva ( orești ); 9. Szentes; 10. Szolnok; 11. Szőreg (A jobb felső sarokban lévő jelek az egyes temetőkben előforduló darabszámot jelölik) 5. tábla A pajzstövises csatok elterjedési térképe a Kárpát medencében: 1. Császló; 2. Derecske; 3. Hajdúnánás; 4. Hódmezővásárhely;

GJGYZÉSK AZ AVAR KORI KÁRPÁT-DNC LLKRSZTJINK KAPCSOLATRNDSZRÉHZ 33 GJGYZÉSK AZ AVAR KORI KÁRPÁT-DNC LLKRSZTJINK KAPCSOLATRNDSZRÉHZ GULYÁS DINA A Kárpát-medence avar kori emlékanyagában számos keresztény jelleg tárgy található, amelyek egykori tulajdonosairól feltételezhet, hogy valamilyen mértékben már érintkeztek a kereszténységgel. tárgyak között viszonylag kis számban fordulnak el a mellkeresztek, azonban e tárgytípus kapcsán azonnal felmerül visel jének lehetséges keresztény volta. Közelebbr l megvizsgálva ezeket a sírokat, a további mellékleteket, a környezetükben elhelyezked többi sírt és a temet egészét, felt nik, hogy egyértelm en keresztény hit egyénekr l aligha lehet beszélni az avar kori Kárpát-medencében. A tárgyalt id szak mellkeresztjeinek csoportosítását Garam Éva végezte el az ezredfordulóig el került darabok kapcsán, azonban azóta több darab is napvilágot látott. Figyelembe véve Garam Éva csoportosítási rendszerét, de más szempontokra els dlegesen a formai jellegzetességekre helyezve a hangsúlyt, öt f csoportba osztottam a tárgyalt huszonnyolc mellkeresztet, amelyeket további alcsoportokra bontottam a készítéstechnikai sajátosságok és a díszítés alapján. inden típus számos párhuzammal rendelkezik, els sorban a Krím-félsziget, a Balkán-félsziget, Anatólia, a Közel-Kelet és Afrika területér l, de ismerünk a Kárpát-medencei darabokkal hasonló jellegzetességeket mutató mellkereszteket Nyugat-urópa területér l is. A tárgyi anyag vizsgálata után a kapott eredményeket összevetve az írott forrásokkal, némi ellentmondás figyelhet meg. Amíg a sírokban lelt mellkeresztek két darabot leszámítva a korai és középs avar korra keltezhet ek, addig a forrásokban megkeresztelkedett vagy megkeresztelkedni készül /kényszerül avarokról el ször a 8. század végén, 795-ben van híradás. Azonban a 796-os évben, valahol a Duna mentén tartott zsinat kapcsán említést kapnak az avarok között már megkeresztelkedett csoportok, amelyeknek tagjait az elbarbarizálódás végett esetleg újra meg kellett keresztelni. z az adat is meger síteni látszik azt a tényt, amelyet a régészeti adatok is mutatnak, mi szerint a kereszt melléklettel ellátott sírok nem tisztán avar környezetben találhatók. Három kereszt melléklettel ellátott sír került el a Keszthely-kultúrás lesencetomaji temet b l, továbbá olyan temet kb l került el a keresztek jelent s része, amelyben viszonylag er s germán jelenlét mutatható ki, például: Kölked, Jutas, Környe vagy a romániai Bratei/Baráthely. A sírokban talált sokszín leletanyag és a temet k által feltételezhet vegyes etnikai kép alapján a közelmúltban több kutató az avarok körében jelen lév vallási szinkretizmust tartja a leginkább lehetségesnek. zek következtében nem lehet beszélni tiszta kereszténységr l (még a romanizált népesség körében sem), de a kereszténység valamilyen mérték jelenlétének teljes elutasítása is óvatosságra int. Kulcsszavak: avar kor, Kárpát-medence, mellkeresztek, tipológia, kereszténység Keywords: Avar Age, Carpathian Basin, pectoral crosses, typology, Christianity Az avarok Kárpát-medencében való honfoglalását és megtelepedését a kutatás már sok szempontból vizsgálta, az elmúlt id szakban pedig egyre nagyobb hangsúlyt kapott az avarok Bizánchoz f z d kapcsolatainak feltérképezése. kapcsolatok közül kiemelend ek a bizánci térítési kísérletek, ugyanis a bizánciak, hasonlóan más keleti irányból a Kárpátmedencébe érkezett népekhez (bolgárok, magyarok, stb.), az avarokat is igyekeztek keresztény hitre téríteni. A sírokból el került keresztény jelleg tárgyakat, mint például a mellkereszteket, figurális ábrázolású korongfibulákat vagy a monogramos és kereszt jeles pecsétgy r ket a térítési kísérletek és a keresztény jelenlét nyomaként értékeli a kutatás. Azonban e jelenlét mértéke igen kérdéses, mivel egy-egy keresztény szimbolikájú tárgy sírba helyezése nem feltétlenül jelzi sem az eltemetett, sem a közvetlen környezetében él k vallási hovatartozását.

34 GULYÁS DINA zek alapján kijelenthetjük, hogy fetétlenül szükséges e tárgytípusok alapos vizsgálata, amely által pontosabb kép vázolható fel az avar kori keresztény jelleg tárgyak visel inek szokásrendszerér l, a kora középkori Kárpát-medence népességének a kereszténységhez és Bizánchoz f z d viszonyáról, továbbá az egyes tárgytípusok eredetén és kapcsolatain túlmutatva, ezek párhuzamainak áttekintése által a tágabb régió kapcsolatrendszerér l szolgáltathatnak új információt a kutatás számára. Jelen tanulmányban a keresztény szimbolikával rendelkez tárgyak közül a Kárpát-medencében el került és publikált mellkereszteket emelem ki, és a 2011-ben e témában megvédett szakdolgozatom eredményeit közlöm. A Kárpát-medence avar kori mellkeresztjeinek klasszifikációja A mellkeresztek vizsgálata kapcsán elengedhetetlen az egyes darabok alkotta csoportok meghatározása és azok elemzése. Számos kutató végezte már el a különböz régiók más-más id szakaiból el kerül mellkeresztjeinek rendszerezését. 1 Garam Éva gy jtötte össze, csoportosította és elemezte az 1999-ig a Kárpát-medence területén el került avar kori darabokat. Rendszerezésében f szempontokként a keresztek díszítési struktúráját és készítéstechnikai sajátosságait határozta meg. 2 Garam Éva csoportosításával ellentétben Brigit Wogerich-Bauer alapvet en nem a díszítés, hanem a formai jelleg, a kereszt szárainak és függeszt jének kialakítása alapján végezte el a 8. századnál kés bbi keresztek klasszifikációját, ahogyan Brigitte Pitarakis is hasonló megközelítéssel dolgozott a 9 13. századi keresztek csoportosítása kapcsán. 3 A huszonnyolc mellkereszt (1. tábla/1) klasszifikációja során els dleges szempontként a formai jellegzetességeket vettem figyelembe, a másik két szempont (díszítés, készítéstechnikai sajátosságok) csak az altípusok meghatározásánál kapott fontosabb szerepet. Véleményem szerint azért fontos e csoportosítási rendszer, mert a formai adottságokat alapvet en az adott korban uralkodó divat határozta meg, de a készítéstechnika és a díszítési jelleg mutathat eltérést ugyanazon típus darabjai között, akár csak ha az egyes darabok olcsóbb kivitel utánzataira gondolunk. Az 1. típust a cseppformára kialakított szárú, középponti díszítéssel ellátott darabok alkotják, amelyhez a Kárpát-medence területér l öt kereszt sorolható. A 2. típusba a végek felé kiszélesed szárú, középponti díszítéssel ellátott darabokat soroltam, amelyhez a Kárpát-medence területér l hét kereszt tartozik. A 3. típust az egyszer bb kialakítású pálcika keresztek alkotják. típushoz a Kárpát-medence területér l szintén négy kereszt sorolható. A 4. típust a Kárpát-medencében egyedülálló Závodi kereszt alkotja, amelyet a megállapított típusok egyikébe sem lehet besorolni kialakítása és díszítése alapján sem. Az 5. típust az egyszer kialakítású ólomkeresztek alkotják. A Kárpát-medencei darabok közül e típushoz sorolható a legtöbb, tizenegy kereszt. 1. típus A cseppformára kialakított szárú, lekerekített szárvég, középponti díszítéssel ellátott, összetett keresztek alkotják az 1. típust, amelyhez a Kárpát-medence területér l a két ozorai kereszt (1. tábla/2 3), a velük nagy hasonlóságot mutató táp-borbapusztai (2. tábla/1), a vajszkai darab (2. tábla/3), illetve a kölkedi B temet példánya (2. tábla/2) tartozik. típuson belül a vajszkai és a kölkedi kereszt külön altípust alkot a másik három darabtól, mivel el lapjuk kialakítása és díszítési módjuk eltér. A szárak formai hasonlósága mellett a darabok távolabbi párhuzamainak gy jtése során megfigyelt hasonlóságok alapján soroltam azonos f típusba az öt keresztet. 1 Lásd például BÁRÁNY-OBRSCHALL 1953; STACKR 1999; WOGRICH-BAUR 2002; LANGÓ TÜRK 2004; PITARAKIS 2006. 2 GARA 2001, 57 65. 3 WOGRICH-BAUR 2002, 25 71; PITARAKIS 2006, 28, 30.

GJGYZÉSK AZ AVAR KORI KÁRPÁT-DNC LLKRSZTJINK KAPCSOLATRNDSZRÉHZ 35 Az 1A altípust az ozorai és a táp-borbapusztai keresztek alkotják, amelyek arany lemezb l, préseléses technikával készültek, továbbá összetett, ékk betéttel ellátott darabok. 4 Az általam vizsgált keresztek között a két ozorai darab képezheti a legmagasabb színvonalat. A kereszt középponti részén és a szárak szinte teljes felületén megfigyelhet k a kialakított rekeszek, de ezek egyikében sincs betét. A bordákkal díszített szalag függeszt fület a már elkészült kereszttesthez szegecselhették hozzá. 5 A táp-borbapusztai kereszt formai és felületi kialakításában nagyon hasonlít az el bbi darabokhoz, valószín leg az ozorai keresztek valamivel olcsóbb kivitel utánzataként készülhetett. A kereszt minden rekeszébe került betét, és az apró függeszt karikát a kereszttesttel együtt képezhették ki. 6 Az 1B altípusba sorolt vajszkai és kölkedi két kereszt kevés dologban tér el egymástól, f jellegzetességük a megnyúlt csepp formájú szárak mellett a kereszttest középs részének négyes tagolása. A vajszkai keresztnek ugyan csak két töredéke került el, de e darabok alapján viszonylag jól rekonstruálható volt az egész kereszttest. Az alsó keresztszár mind a két darabnál nagyobb és megnyúltabb a másik háromnál. Az egyik különbség itt figyelhet meg, ugyanis a kölkedi kereszt szárainak közepe áttört, a vajszkai kereszten viszont búzakalászformát mutató rovátkolások vannak. A keresztek középponti részének szélei mind a négy szár között egy-egy apró bevágással két részre tagolódnak. A vajszkai darab középs részén a rekonstrukció szerint négy karéj valószín síthet, 7 amelyek keresztformát adnak, a kölkedi kereszt közepén pedig latin kereszt figyelhet meg. ind a két kereszt ezüst ötvözetb l öntött darab. gyik kereszt esetében sincs adatunk a felfüggesztést illet en, ha volt rajtuk függeszt fül vagy karika, az letörhetett róluk. A két altípus között datálásuk tekintetében némi eltérés figyelhet meg. íg az 1A altípus darabjait a kutatás a 7. század második felére, végére teszi, addig az 1B altípusba sorolt kereszteket a 6. század vége és 7. század els felének id szakára datálja. 8 2. típus A kiszélesed szárvég, középponti díszítéssel ellátott keresztek tartoznak a 2. típusba. A csoporthoz a Kárpát-medence négy lel helyének hét keresztje sorolható. A kereszttípus f jellegzetessége az 1A és 1B altípusoknál is megfigyelt lemezb l való kialakítás, a középpont ékk berakással történ kiemelése és a teljes el lap díszítettsége. inden esetben megfigyelhet az egész kereszttesten valamilyen módon kialakított keret. A keresztszárak minden darabnál a végek felé kiszélesednek. A típuson belül a kereszteket három altípusra bontottam a hátlapon kialakított felirat és a készítéstechnikai sajátosságok alapján. A 2A altípust az ezüst lemezb l készült balatonf zf i kereszt (3. tábla/1) alkotja. Az el lapja közepén egy szabálytalan háromszög alakú rekeszben k betét figyelhet meg. 9 l lapját feny ág minta díszíti, hátlapján pedig görög felirat olvasható, amely kitölti az egész felületet. Fels szárának végén valószín leg a függeszt fül töredéke figyelhet meg. A 2B altípusba sorolhatók a baráthelyi (3. tábla/2), az egyik lesencetomaji (782. sír) (3. tábla/5), a hódmez vásárhelyi (3. tábla/3) és a deszki (3. tábla/4) keresztek. A baráthelyi, a deszki és a lesencetomaji darab egyszer lemezkereszt, a hódmez vásárhelyi pedig aranyozott, préselt lemezkereszt. A 2A típushoz hasonlóan mindegyik darabra jellemz az el oldal teljes felületének díszítettsége, de a díszítés módjában számos eltérés figyelhet meg. A baráthelyi darab szárai a szárak végét l 4 GARA 2001, 58. 5 Az ép és a töredékes darab esetében is: GARA 2001, 290, Taf. 39, 2 3. 6 GARA 2001, 290, Taf. 39/1. 7 BUGARSKI 2009, 222, Fig. 2/9. 8 GARA 2001, 76; BUGARSKI 2009, 221. 9 GARA 2001, 57.

36 GULYÁS DINA a középponti gombig bordázottak. Felfüggesztésének módjára nincsen adatunk. 10 A hódmez vásárhelyi kereszt el lapjának díszítése préseléssel kialakított, a szárak közepén háromszög alakú k betétek ülnek. Fels szárának végén van kialakítva a függeszt pántfül. A deszki kereszt el oldalának középpontjában kis, szabályos kerek k betét figyelhet meg. Szárait X alakot formáló granuláció csoportok díszítik, 11 a függeszt fül pedig fels szárának tetején látható. A 2C altípust a lesencetomaji temet 1629. sírjában lelt darab (3. tábla/6) alkotja, amely készítéstechnikáját és a szárvégek kiképzését illet en mutat eltérést a 2B altípus darabjaitól. A bronzból öntött kereszt szárai a végek felé enyhén kiszélesednek és kicsúcsosodó háromszög formában végz dnek. A negyedik szár egyenes végz dés, amelyen a felfüggesztést szolgáló szalagfül található. A kereszttest közepén kiemelked dísz ül, amelyet apró gyöngykeret vesz körbe. Szárait csigában végz d hurok motívum díszíti, míg a szárak végein egy-egy hármas karéj ül. A teljes kereszttestet apró gyöngyszegély keretezi. 12 A második típus darabjai a két lesencetomaji kereszt kivételével a 6. század vége és a 7. század közepe közötti id szakra keltezhet k, a két eltérést mutató darab pedig a 8. század végére és 9. század elejére datálható. 13 3. típus Az öntött, egyszer pálcikakeresztek alkotják a 3. típust, amelyhez négy kereszt sorolható a Kárpát-medence területér l. zek öntött, vékony pálcikakeresztek, száruk átmetszete általában kerek. zen belül két altípust különítettem el a keresztek középponti díszítésének kialakítását véve alapul. A 3A altípust a baráthelyi temet 219. sírjának egyetlen keresztje (4. tábla/4) alkotja. darabon megfigyelhet a keresztszárak találkozásánál kialakított valódi rekesz. A függeszt karika nagyjából megegyezhetett a 3B altípus darabjainak függeszt karikáival, de err l a darabról a karika egy része letörött. A 3B altípust a Budakalászon (4. tábla/3), Óbecsén (4. tábla/1) és Kölked A temet jének 207. sírjában (4. tábla/2) talált keresztek alkotják. darabok esetében a kereszttest középponti részén nem figyelhet meg betétdíszítés, vagy annak csak imitációja látható. keresztek között is megfigyelhet k eltérések. Az óbecsei darab díszítettségével kiemelkedik a többi közül. A szárak találkozási pontjánál szabálytalan kör alakú betét imitációja látható, a szárainak vége pedig bordákkal tagolt, azok végz dése lekerekített. A budakalászi kereszt középpontjában szintén betét imitáció látható, a kölkedi darab esetében pedig már az sem. indkét darab szárai kifelé szélesednek. A függeszt karikák kialakítása az altípuson belül megegyezik, a kereszttesttel egybe öntöttek. Anyagukat tekintve a legegyszer bb darab a budakalászi, amely bronzból öntött, míg a többi ezüst ötvözetb l készült. A pálcikakeresztek viszonylag egységesen a 6. század vége és a 7. század közepe közötti id szakra keltezhet k. 14 4. típus A závodi kereszt (4. tábla/5) egymagában alkotja a 4. típust. Formai jellegzetességeit tekintve egyik típushoz sem sorolható, a 3. típushoz annyiban hasonlít, hogy szárai kifelé haladva szélesednek, de a középponti rekeszdísz kritériumának nem felel meg. Bronzból, a függeszt karikával egybe öntött. l oldala görög felirattal díszített (ezzel eltérést mutatva a fentebb tárgyalt 2. típusba sorolható 10 BÂRZU 2010, 248. 11 GARA 2001, 57. 12 PRÉI 2012, 456. 13 PRÉI 2012, 470. 14 ARTIN 1990, 74; BUGARSKI 2009, 224; BÂRZU 2010, 112.

GJGYZÉSK AZ AVAR KORI KÁRPÁT-DNC LLKRSZTJINK KAPCSOLATRNDSZRÉHZ 37 balatonf zf i és számos Kárpát-medencén kívüli darabtól, amelyeknek hátlapját ékíti felirat), hátoldala pedig díszítetlen. A závodi keresztet a kutatás a 7. századra datálja. 5. típus Az egyszer kialakítású, olcsóbb alapanyagú ólomkeresztek alkotják az 5. típust. A Kárpátmedencéb l összesen tizenegy kereszt sorolható e típusba, amelyeket további három altípusra bontottam a felfüggesztésre szolgáló átfúrásuk elhelyezkedése alapján. Az 5A altípusba a Várpalota (5. tábla/2), Környe (5. tábla/1), Péterréve (5. tábla/3) és Alattyán (az egyik darab) (5. tábla/7) lel helyr l el került keresztek sorolhatóak. darabok mindegyike esetében a függesztésre szolgáló átfúrás az el oldalon figyelhet meg. Az 5B altípusba Szeged (5. tábla/6), Alattyán (5. tábla/4) (a másik darab), Tatabánya (5. tábla/8), Jutas (5. tábla/9), Lesencetomaj (5. tábla/10) és ik (5. tábla/11) lel helyek keresztjei sorolhatóak. darabok mindegyikén a kereszttest oldalán figyelhet meg az átfúrás. Kivételt képez a lesencetomaji darab, amelyen vastag szalagfül kialakítása figyelhet meg. Külön 5C altípust alkot a Kölked A lel hely 634. sírjában lelt kereszt (5. tábla/5), mivel ez egy áttört darab. Az egész kereszttest egy téglalap alakú keretbe van foglalva. A fels függ leges szárnak mintegy folytatását képezi a kerethez kapcsolódó szár, amelyen a felfüggesztés céljából kör alakú átfúrás figyelhet meg. Érdekesnek t nik, hogy a legtöbb keresztet magában foglaló típus darabjait keltezte a kutatás a legrövidebb id intervallumra, a 7. század eleje és második harmada közötti id szakra. A Kárpát-medencei avar kori mellkeresztek párhuzamai Az 1. típus párhuzamai Az összegy jtött szakirodalom alapján az 1. típusba sorolt Kárpát-medencei keresztek párhuzamai megtalálhatóak a kora középkori Nyugat-urópa, valamint a Közel-Kelet és Észak-Afrika területén el került leletegyüttesekben is. Észak-urópa és a steppe területén nem találtam hasonló darabokat, de a részben bizánci uralom alatt álló Krím-félszigeten is el kerültek ilyen emlékek (6. tábla/1). Garam Éva véleménye szerint a vizsgálható darabok sok esetben csak stilizált utánzatai az eredeti, bizánci készítményeknek. Véleménye szerint erre utal, hogy e párhuzamok formai jellegzetességei megegyeznek ugyan a Kárpát-medencei darabokéval, de e tárgyak közepén Krisztus-ábrázolás vagy áttört kereszt minta található, a szárak végére pedig gyakran szentábrázolások kerültek. 15 A vonatkozó emlékek a magyar kutatón elemzése alapján a fentebb említett területeken is a 6 7. századra keltezhet k. 16 A Bizánci Birodalom egykori f városa, Konstantinápoly területér l két párhuzamot (6. tábla/3 4) sikerült fellelnem. A vonatkozó emlékeket a kutatás a 7. századra keltezte. Az egyik darab számos rokon vonást mutat a Kárpát-medencei 1B altípusba sorolt két emlékkel. A mai Törökország területének déli részén került el a 7. századra keltezett mersini kincs, amelynek keresztje 17 szintén e csoport kapcsán érdemel figyelmet. A kincs két keresztje közül az egyik az 1. típusba sorolt Kárpát-medencei darabokkal mutat közeli formai hasonlóságot. Szíria területér l származik egy, az 5 7. századra datált arany kereszt (6. tábla/5), amely formailag közel áll az 1. típus darabjaihoz, de azoktól eltér technikával (öntött) készült. A Cipruson el került és a 6. századra keltezett Lambousa-i kincslelet nyakláncán lév kereszt 18 (6. tábla/2) is formai jellegéb l adódóan e 15 GARA 2001, 62. A Stathatos Gy jtemény vonatkozó darabja: Collection Hélénné Stathatos II. 59. Pl. V/44. 16 GARA 2001, 62. 17 GARA 2001, 61; TOKA 2002, 227, Abb. 7/1; PROHÁSZKA 2010, 227, Abb. 26/5. 18 TOKA 2002, 227, Abb. 7/4.

38 GULYÁS DINA csoport párhuzamai közé sorolható. A kereszt el oldalának középponti része és a szárak kiképzésének a rendszere hasonló, mint a vizsgált darabok esetében. A Földközi-tenger medencéjének keleti régiójából is ismerünk olyan egykorú, 6 7. századra keltezett keresztet (6. tábla/6), amely készítés technikájában ugyan eltérést mutat, de a formai kialakítása hasonló ezekhez a darabokéhoz. Az utóbbi példánnyal kapcsolatban érdemes megemlíteni azt a szintén 5 7. századra keltezett ismeretlen lel hely darabot is, amely készítés technikája és formai kialakítása tekintetében is kapcsolódik a fentebbi emlékekhez. Az ozorai keresztek legközelebbi párhuzamát az egyiptomi Assûitból 19 (7. tábla/3) sikerült fellelnem. zt az aranyból készített tárgyat a szakemberek a 6. század második felére keltezték. Szintén e régióból, gyiptom vagy Palesztina területér l került el az a hasonló keltezés, bronzból öntött darab (7. tábla/1), amely távoli párhuzamát képezi e tárgycsoportnak és csak a tárgy el oldalának f bb jellegzetességei tekintetében köt dik a csoport darabjaihoz. Az utóbbi emlék azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy az ékszer összetett, nemesfém lemezekb l kialakított; majd pedig egyszer bb és olcsóbb, de még nemesfémb l öntött, vagy préselt darabjai mellett, a korban a bronzból öntött darabok is megjelentek és használatban voltak. urópa területér l is ismerünk ilyen kereszteket. A szintén ukrajnai Kelegej és ski Kermen 20 (7. tábla/2) lel helyek keresztjei jól mutatják e típus krími elterjedését. Németországban a friedbergi temet 15. sírjában találtak egy hasonló, ezüstb l készített, a 7. század második felére keltezett darabot 21 (7. tábla/4). Utóbbi emlék a táp-borbapusztai lelet közeli analógiáját képezi. Az ozorai keresztek legközelebbi párhuzamának talán a fentebb említett, a 6. század második felére keltezett egyiptomi Assiût smaragd berakásos, préselt arany keresztje tekinthet. A két tárgy formai közelségét jelzi az alsó keresztszár és a rekeszek hasonló kialakítása, valamint a szárvégek rekeszdíszein mind a két esetben megfigyelhet a kétoldali szárvégz dések kiemelése. Az egyiptomi emlék esetében a rekeszt kitölt smaragd betét csak az alsó szár rekeszében maradt meg, a többi betét hiányzik. Az emlékek között szembet n különbséget a keresztszárak díszítése jelent. Az ozorai darabok esetében a szárakon három további áttört k betét dísz helyét alakították ki a középponti és a szárakat záró rekeszek között. zzel szemben az Assiûtban lelt darabnál a keresztszárakon ilyen áttörések nem figyelhet ek meg; azokon növényi motívumdísz tölti ki a teret. 22 Közeli párhuzamnak tekinthet még az alemann területen feltárt friedbergi temet 15. sírjának a 7. század második felére datált keresztje (7. tábla/4). darab esetében is, a Kárpát-medencei keresztekhez hasonlóan összetett lemezes kialakítás figyelhet meg. Jelent s eltérés azonban, hogy a németországi darabnál már csak a formai hasonlóság volt az els dleges szempont, mivel a Kárpát-medencei daraboknál olcsóbb nyersanyagból (ezüst) és valódi ékk betétek nélkül (üvegbetét) készült. A Friedbergben talált darabnak további eltérése még, hogy csak a középponti részen alakítottak ki rekeszt, a szárvégeken már csak a rekeszdíszek imitációja figyelhet meg, mint számos más kereszt esetében. Az alemann emléknél a központi rekeszt apró, granulációkból álló sor keretezi, ehhez hasonló eljárás a tápi kereszt esetében is megfigyelhet. A keresztszárakon kialakított díszítés a táp-borbapusztai kereszt szárán lev motívumhoz kapcsolódik, azonban ez a hasonlóság nem olyan mérték, mint amilyen a tápi és az ozorai keresztek között áll fenn. Az ukrajnai ski-kermen lel helyen talált kereszt (7. tábla/2) kialakítása nagymértékben hasonlít az alemann lel helyen talált darabhoz. tárgy esetében is megfigyelhet a szárak kör alakú rekeszeinek imitációja, és e kerek tagokat közre fogó szárvégz dések. A szárak díszítése, amely a 19 GARA 2001, 62; TOKA 2002, 227, Abb. 7/8. 20 PROHÁSZKA 2010, 227, Abb. 26/4. 21 PROHÁSZKA 2010, 227, Abb. 26/3; GARA 2001, 63. 22 Külön érdekesség talán, hogy az alsó, megnyúltabb keresztszár motívuma eltér a másik három keresztszár díszítését l.

GJGYZÉSK AZ AVAR KORI KÁRPÁT-DNC LLKRSZTJINK KAPCSOLATRNDSZRÉHZ 39 friedbergi darabot a táp-borbapusztai kereszthez köti, ez esetben nem figyelhet meg. Az alsó keresztszár, ellentétben a németországi darabbal, ahol a fels szár a hosszabb, kis mértékben megnyúlt. A kereszt középs részén azonban már nem egy kerek, vagy ovális rekeszkialakítás található, hanem egy egyenl szárú kereszt. z a díszítési jellegzetesség számos további fellelt emléknél is megfigyelhet. Az 1B altípusként elkülönített vajszkai és Kölked B temet ben talált keresztek közeli párhuzama az egyik Konstantinápolyban el került, 7. századi darab (6. tábla/3). 23 Az els dleges különbség abban mutatkozik meg, hogy, míg a Kárpát-medencei darabok ezüst ötvözetb l készültek, addig a konstantinápolyi tárgy aranyból (az el bbi területre talán csak az egyszer bb és olcsóbb változatra volt igény és er forrás). A másik különbség az egész keresztnek a préseléssel kialakított kerete kapcsán figyelhet meg, ugyanis a konstantinápolyi darabon ilyen keret nem látható. A szárak formája azonosságot mutat: az alsó keresztszárak megnyúltak. A keresztszárak díszítését illet en a vajszkai darab búzakalász motívumához hasonló az egykori f városi emlék motívuma. A konstantinápolyi kereszt középs részén latin kereszt figyelhet meg, hasonlóan a fentebb említett ski-keremen és a kölkedi tárgyhoz, azonban ez a motívum a kölkedi példányon áttört díszítésként jelenik meg. A többi kereszt már csak távolabbi párhuzamait képezi a Kárpát-medencei daraboknak. tárgyak esetében leginkább a középrész kialakítása terén lehet karakteres különbségeket felfedezni. A keresztszárak kialakítása mindegyik darabnál megegyezik. Az alsó keresztszárak itt is megnyúltak, a szárak végén pedig rekeszek imitációi találhatók, azok növényi, palmettás motívummal díszítettek. A kerek szárvégeket a szárak meghosszabbított, spirálisan visszahajló végei fogják közre. A szárak középs részének díszítése is egységes, csak az alsó szárak motívumkialakítása tér el az egyes daraboknál. A középs rész díszítése minden esetben egy egyenl szárú keresztet formál. A mersini tárgy középs részén a kereszt szögletes, egyenes szárvégz désekkel kialakított, és a kereszttest szárai is ezekb l a motívumokból indulnak ki. A további emlékek inkább már csak az eddig ismertetett tárgyak párhuzamaiként és a szélesebb regionális összehasonlítás emlékeiként értékelhet ek. 24 indegyiket a karcsú, nyújtottabb kereszttest jellemzi, és minden esetben megfigyelhet a kereszttest középs részén kialakított egyenl szárú keresztdísz. tárgyak már öntöttek, ami szélesebb kör elterjedésükre is utal. A keresztszárak végén azonban még mindig megfigyelhet ek a rekeszek imitációi, amelyeket a spirálosan visszahajló szárvégek fognak közre. gy konstantinápolyi darab esetében a rekeszek helyén korongdíszek láthatók. A valószín leg szíriai lel hely kereszten azonban valódi betétek helyei figyelhet k meg a szárak végén és a középponti részen látható kereszt formában is. A ciprusi kincs (Lambousa) keresztje esetében mind a kereszt középs részén, mind pedig a szárak végén azonban szintén csak a rekeszek imitációi figyelhet k meg. Számos, e csoport kapcsán vizsgált arany kereszt egyszer préseléses technikával készült (6. tábla/6; 7. tábla/5), vonalvezetésük és motívumaik készítés technikájukból adódóan kevésbé aprólékosan kidolgozottak. indegyik darab esetében megfigyelhet azonban a szárak rekeszeit imitáló végz dés, amelyeket a csigavonalban visszahajló szárvégek fognak közre. A szárak középs részének díszítése megegyezik (a csigavonalas szárvégekkel növényi motívumot alkotva). Középs részükben megtalálható az egyenl szárú kereszt. A Földközi-tenger keleti medencéjében lelt tárgy szárvégeit díszít rekesz imitációkban nem növényi minta figyelhet meg, hanem apró egyenl szárú keresztek. gy gyiptom vagy Palesztina területér l származó és csak tág id határok közé keltezett, igen rossz megtartású, egyszer, bronzból öntött darab (7. tábla/1) már csak egy egyszer sített és nagyon 23 TOKA 2002, 227, Abb. 7/10; GARA 2001, 62. 24 zen összehasonlítás fontosságát jelzik az újabb szakmunkák: GARA 2001, 62; PROHÁSZKA 2010, 227 229; DRAUSCHK 2011, 77 78 megközelítései, amelyek szintén egy csoportban taglalják az általam felgy jtött keresztek egy vagy több tagját.

40 GULYÁS DINA távoli párhuzamnak tekinthet. A tárgy kialakítása és formai kapcsolatrendszere azonban arra utal, hogy a lelettípus mind nyersanyaga, mind kialakítása tekintetében széles spektrummal rendelkezett az illet korszakban, így egyszer bb darabjai is elterjedhettek a bizánci területeken. A 2. típus párhuzamai típus párhuzamait a kora középkori Balkán-félszigeten, Krím-félszigeten és a Közel-Kelet területén sikerült fellelnem, míg Észak- és Nyugat-urópában, valamint a steppe régiójában nem találtam a vonatkozó irodalomban e típushoz kapcsolható emlékeket (8. tábla/1). Fontos már most megjegyezni, hogy a párhuzamként összegy jtött darabok jelent s többsége szórvány, a lel helyeik nem ismertek, s ez nagymértékben megnehezíti a tágabb összefüggések vizsgálatát. A granulációs díszítés kis keresztek 6. századi fülbevaló csüng díszként való használata is széles körben elterjedt volt a Bizánci Birodalom területén, s ebb l adódóan e tárgyak kisebb darabjainak viselete részben e viseleti elemhez is kapcsolódhatott. 25 Feltehet en Anatólia területér l származik egy, az 5 7. századra keltezett arany kereszt (8. tábla/2), amely ugyan csak távoli párhuzamát képezi a Kárpát-medencei daraboknak, de mégis figyelmet érdemel kialakítása miatt. A mai Izrael területén került el a Caesarea aritima-i kincs, amelyhez két, a kutatás által a 6. századra keltezett darab tartozik (8. tábla/3 4). tárgyak kialakításukat tekintve nagyon közeli párhuzamait alkotják a Kárpát-medencei daraboknak. Az egyik darab hátulján ugyanaz a felirat olvasható, mint a balatonf zf i kereszten, így ennek közvetlen párhuzamát alkotja. A Földközi-tenger medencéjének keleti régiójában került el egy, az 5 7. századra keltezhet arany kereszt (8. tábla/6), amely alapvet formai jellegzetességei miatt a Kárpát-medencei darabok távolabbi párhuzamai közé sorolható. A bulgáriai Bežanovoból 26 került el egy, a kutatás által a 6. századra keltezett arany kereszt, amely formai adottságai és díszítési módja tekintetében közeli párhuzamát képezi a balatonf zf i darabnak. A balatonf zf i kereszt legközelebbi párhuzamát az izraeli kincslelet egyik arany, lemezb l kialakított keresztje képezi (8. tábla/3). A formai közelség mellett, a hátoldalán lév azonos felirat is ezt jelzi. A kincslelet keresztjének esetében is kiszélesed szárakat alakítottak ki, keretezett a tárgy mindkét oldala, és itt is megtalálható az el lap középpontjában a k betét. A hátlapján görög bet kb l ugyanaz a felirat olvasható, mint a balatonf zf i darabon: a vízszintes száron Z H (élet), a függ leges száron C (fény) szavak. ltérés mutatkozik a két kereszt között az anyaguk tekintetében, mert, míg a balatonf zf i darabot ezüst lemezb l készítették, addig az izraelit arany lemezb l. l lapjuk díszítési motívuma sem azonos, a balatonf zf i kereszten feny ág motívum figyelhet meg, a Caesarea-i darab szárain pedig szabálytalan szív alakban rátett drótdíszítés van. A fels függ leges szárhoz kapcsolódik a díszítetlen szalagfül. A Bežanovoban el került 6. századi arany kereszt szintén közeli párhuzamát adja a balatonf zf i darabnak (8. tábla/5). Keresztszárai a végek felé kiszélesednek, mint az említett Kárpátmedencei darabok esetében, bár e darab különbsége, hogy meghosszított alsó szárával latin keresztet formál. l lapjának középpontjában, rombusz alakú rekeszben fehér üveg betét ül, szárai pedig feny ág mintával díszítettek, akárcsak a balatonf zf i darab el lapja. További egyezés a két darab között a hátlapot díszít feliratban mutatkozik. A függ leges szárakon a C (fény), a vízszintes szárakon pedig a Z H (élet) felirat olvasható. ltérés figyelhet meg a két darab között a hátlap további díszítése tekintetében, ugyanis a keresztszárak sarkaiban és az alsó, megnyúló száron az és C bet k között apró poncolások töltik ki az üresen maradó felületet. Három bordával ellátott szalagfüle a fels, rövidebb szárhoz kapcsolódik. 25 GARA 2001, 61. 26 GARA 2001, 60.

GJGYZÉSK AZ AVAR KORI KÁRPÁT-DNC LLKRSZTJINK KAPCSOLATRNDSZRÉHZ 41 Formai adottságait tekintve az izraeli Caesarea aritima kincslelet másik keresztje is e típushoz sorolható (8. tábla/4). A kutatás a 6. századra keltezte az üvegberakásos, aranybevonatos keresztet. Hasonlóan a Kárpát-medencei darabokhoz, a szárak a végek felé szélesednek. Az izraeli emlék el lapján apró granulációkból álló keret és a középpontban lév kerek üvegbetét szintén a típus általános jellegzetességeit mutatja. A rekeszdíszb l kiindulva apró granulációkból álló sor osztja két részre a szárak felületét, míg a hátlapon granuláció sorból álló egyenl szárú keresztet alakítottak ki. A fentiek alapján kit nik, hogy az e formai sajátosságokkal rendelkez keresztek viszonylag széles körben elterjedtek, s hosszú id intervallum alatt divatban voltak. A kora bizánci emlékek megléte egyben jól mutatja azt az el képet, amire a Kárpát-medencei darabok is kapcsolódtak. Fontos kiemelni, hogy a tárgy alapvet en a gazdagabbak körében volt divatban, hiszen minden esetben nemesfémb l (a legtöbb esetben aranyból) készültek, míg a rekeszdíszek nagy része is féldrágak, és csak kevesebb esetben volt üveg. A 3. típus párhuzamai típus a fellelt emlékek alapján szintén a kora középkori Balkán-félszigeten, Anatóliában és a Közel-Keleten volt gyakori (9. tábla/1). Garam Éva hívta fel a figyelmet arra, hogy a 6 7. század folyamán e kereszttípus nem csak a Bizánci Birodalom területén volt divatban valószín leg a keresztény hitet vallók ékszereként, hanem a Birodalom vonzáskörzetének peremterületein is; és a Kárpátmedencében fellelt darabok az egyszer sített példányokat képviselik. 27 Konstantinápolyból való a 6 7. századra keltezett, üveg betétes arany kereszt (9. tábla/2); és valószín leg szintén innen vagy ersin területér l származik a 6. századra keltezett, vörös (k vagy üveg) betétes, aranylemezb l készített darab (9. tábla/3). Feltehet en az utóbbi darab alkotja e típus keresztjeinek eredeti formáját, amely típusnak egyszer bb darabjai kerültek el a központi régiótól nyugatabbra. Feltételezhet en Anatólia területén került el egy, a konstantinápolyi vagy mersini darabbal azonos, lemezes (5 7. századra keltezett) arany kereszt, amelynek rekeszéb l hiányzik a betét. A Kárpát-medencei darabok párhuzamaihoz sorolható egy összetett kialakítású, az 5 7. századra keltezett, aranyból öntött kereszt (9. tábla/6), amely az avar kori emlékekhez hasonlóan, kör átmetszet, a végek felé kiszélesed szárakkal és el oldalán egy-egy kisebb granulációval díszített. A kereszttest középpontját egy viszonylag nagyobb, arany granuláció ékíti, amelyet körülvesz a szárak tövében elhelyezked négy apróbb granuláció. ár távolabbi párhuzamát képezi a Kárpát-medencei daraboknak a valószín leg Palesztina területér l származó, 5 7. századra keltezett ezüst ötvözetb l öntött, hatszög átmetszet pálcikakereszt (9. tábla/5), melynek hátoldalát a középpontban négyszirmú virág díszíti. kereszttípus számos darabjának szárai üregesek, lemezb l készültek. Külön csoportot alkotnak azok a darabok, amelyek szárainak végét granulációval díszített félgömb alakú tag zárja le. Két, szinte megegyez, darab került el : az egyik Konstantinápolyban vagy ersinben (9. tábla/3), a másik feltehet en Anatólia területén (9. tábla/4). Kör átmetszet száraik a végek felé kiszélesednek és végük az említett, granulációs díszítéssel ellátott, félgömbös taggal záródik. Az anatóliai darab el oldalán látszanak a lemezek összeillesztésének vonalai és a középponti rekesz betéte hiányzik. A másik darabban azonban a vörös rekeszbetét megmaradt. két darabhoz igen közel áll egy ismeretlen lel hely arany kereszt, melynek középrészén a kerek rekeszbe piros k vagy üveg betét került. Szintén ide sorolható, bár formai adottságait tekintve eltéréseket mutat, egy további ismeretlen lel hely arany kereszt is. 27 GARA 2001, 62.

42 GULYÁS DINA A típus párhuzamainál megfigyelhet, hogy valószín leg a peremterületek környékén készültek olcsóbb alapanyagból a keresztek, a birodalom belsejében szinte kivétel nélkül arany alapanyagúak. A Kárpát-medence területén is az egyszer bb és lényegesen olcsóbb darabok találhatóak meg. A 4. típus párhuzamai A závodi kereszt egyediségére már a korábbi kutatás is felhívta a figyelmet; részben ebb l az egyedi jellegb l is adódott, hogy a tárgyat hosszabb ideig kései emléknek tartották, mára azonban egyértelm vé vált, hogy a korai id szakra keltezhet. 28 A tárgy konkrét párhuzamát nem sikerült fellelnem a vonatkozó szakirodalomban. Amint arra a 3. típusba sorolt Z H C feliratos emlékek is utalnak, nem egyedi jelenség a tárgyakon óvó, véd feliratok alkalmazása. Hasonló, több soros szövegrészt azonban nem sikerült fellelnem más, egykorú mellkereszteken. A tárgy legközelebbi párhuzama a Garam Éva által is hivatkozott, Doumbarton Oaksban rzött és valószín leg Constantinopolisból származó arany mellkereszt (10. tábla/3), hátoldalán a ( ) fohásszal. 29 A tárgy azonban számos vonatkozását tekintve eltér a závodi darabtól; ugyanis az amerikai gy jtemény keresztje arany és el oldalán egy Szent Kereszt relikviát is magába foglalt. 30 ind a két kereszt öntött volt, és a felirat elrendezése és olvasási rendszere is hasonló: mind a két esetben a feliratok a kereszt fels szárán kezd dnek, majd a két oldalsó száron folytatódnak és az alsó keresztszáron fejez dnek be. Formai tekintetben nem hasonlít a két tárgy. A závodi emlék esetében az oldalsó és az alsó keresztszárak végz dése íves, míg a Dumbarton Oaksban rzött emlék szárai egyenes végz dés ek. A két tárgy függeszt füle is különbözik egymástól. Kérdéses, hogy a Belgrádi Iparm vészeti úzeum ismeretlen lel hely keresztje (10. tábla/4) kapcsolatba hozható-e a závodi darabbal. 31 A rossz min ség leletközlésb l a 8 10. századra keltezett bronz emlék feliratának ( [ ]C [ ]C NI KA) rövidítése jól értelmezhet, azonban kérdéses, hogy a tárgy mellkereszt volt-e, vagy pedig a votív keresztek közé sorolható inkább. Utóbbi lehet ség ellen talán a felirat jellege szól. 32 Újabban Radmilo Petrovi bizánci kereszteket áttekint monográfiájában részletesen foglalkozik a feliratos mellkeresztekkel. 33 A szerb kutató a závodi darabtól az Uherské Hradišt Sady-i 9. századi emléken keresztül 34, az athéni Paul Canellopoulos Gy jtemény 12. századi emlékéig (10. tábla/2) tárgyalja a leleteket. 35 Gondos anyaggy jtése alapján úgy t nik, hogy hosszabb feliratok hosszú id szakon keresztül megtalálhatóak voltak a bizánci hagyományban, és a závodi emlék is ebbe a sorba kapcsolódik be. Radmilo Petrovi munkája is felhívta a figyelmet, a fentebb már említett 5 7. századi votív keresztekre, amelyek esetében általános a felirat a kereszt el oldalán. zen kereszteknél a felirat elrendezése a Dumbarton Oaksban rzöttt kereszt és a závodi darab rendszerét követte, azonban ezek a tárgyak, jellegükb l adódóan, nem a viselet részét képezték. A votív keresztek 5 7. századi divatja egy- 28 GARA 2001, 60. 29 ROSS BOYD ZWRIN 2005, 22, 17. 30 A Dumbarton Oaks katalógus szerint az ott rzött kereszt, máig közöletlen párhuzama is megtalálható a gy jteményben. Vö.: ROSS BOYD ZWRIN 2005, 22. 31 PTROVI 2001, 259, No. 175. 32 A votív emlékekhez kapcsolódó feliratokról: VIKAN 1982, 44 46. 33 PTROVI 2001, 65 93. 34 Uherské Hradišt -Sady kereszt újabb értékeléséhez: GALUŠKA 1996, 112 (a korábbi szakirodalom áttekintésével). 35 Az athéni emlék (BYZANTIN ART 1964, 390) esetében érdemesnek t nik megjegyezni, hogy ennél a darabnál hasonló a keresztszárak kialakítása, mint a závodi esetében. A két emlék közt meglév jelent s id különbség egyben utal a formai hagyomány, Birgitte Pitarakis által is említett, hosszú id n keresztül való továbbélésére. Vö.: PITARAKIS 2006, 29 30.

GJGYZÉSK AZ AVAR KORI KÁRPÁT-DNC LLKRSZTJINK KAPCSOLATRNDSZRÉHZ 43 ben utal a feliratos keresztek kett s hátterére, ugyanis a 3. típus kapcsán vizsgált Z H C feliratok rövidek, és egy sematikus rendszert követtek, a závodi, vagy az amerikai gy jtemény keresztjének fohásza (a felirat jellege és struktúrája alapján is) a votív keresztekkel is kapcsolatban állhatott. 36 A keresztek feliratai kapcsán érdemesnek t nik talán még azt megjegyezni, hogy a votív keresztek esetében, ugyanúgy mint a mellkeresztek kapcsán, az oldalsó keresztszárakon található feliratrészek vonatkozásában kétféle felosztás jelenik meg. Amint azt a Bibliothéque Nationale de France Wilhelm Forner Gy jteményének egyik emléke is mutatja, más rendszer is létezett. A kilikai Tarsusból származó Syméoniosargentarius (bankár) keresztjén ugyanis a felirat ugyanúgy a fels keresztszáron kezd dik, de az oldalsó keresztszárakon folyamatosan folytatódik, végül az alsó keresztszáron fejez dik be. 37 Ilyen felirat volt a Dumbarton Oaksban rzött kereszten is. zzel ellentétes a závodi kereszt felirata, ahol az oldalsó keresztszárakon lév felirat megtörik és külön-külön olvashatók a szövegrészek. z a felosztás van meg a Canellopoulos Gy jtemény keresztjén is és számos votív emléken. 38 Az 5. típus párhuzamai Az egyszer ólom mellkeresztek párhuzamainak kapcsán számos nehézség felmerült. A hasonló tárgyakat a nagyobb reprezentatív emlékanyagra koncentráló katalógusok nem, vagy csak kivételes alkalmakkor közlik. Garam Éva is mindössze egy ilyen emlékre hívta fel a figyelmet a Baltimore-i Walters Art Galery gy jteményében. 39 tárgyak azonban nem egyedi jelenségek: nagy számban fordulnak el hasonló ólom keresztek internetes aukciókon is. 40 Sajnálatos, hogy ezek az emlékek inkább csak ilyen híradásokból ismertek, így a leletkörnyezetük nem vizsgálható. gykori gyakoriságukat azonban jól jelzi, hogy csak az interneten tallózva is nagy számban találhatunk ilyen eladásra kínált tárgyakat (11. tábla). 41 Az erre vonatkozó szakirodalomban csak kevés ilyen tíusú keresztet találtam. Radmilo Petrovi a mai acedón Köztársaság f városában, Szkopjéban (ókori Stobi) talált a kora középkori temet 404. sírjában; 42 míg a másik emlék az egykori oesia területén lév Sucidava lel helyr l került el. 43 A kis darabszám ellenére a Kárpát-medencei viszonylag magas darabszám leginkább a gondos ásatási megfigyeléseknek és a leletközléseknek köszönhet. Az ólom mellkeresztek, amint azt a 10. századi emlékek kapcsán Langó Péter és Türk Attila kimutatta, nagy számban fordultak el Bizánc peremterületein. 44 A tárgyalt mellkeresztek típusainak többsége tehát számos párhuzammal rendelkezik a bizánci területeken. Abban azonban a Kárpát-medencei darabok egyediek, hogy a gondos ásatási megfigyelések következtében az itt talált emlékek sok esetben jobban keltezhet ek, mint a délkelet-európai párhuzamok, ezáltal pedig azok elemzésében, keltezésében is komoly szerepük lehet majd a kés bbieken. 36 SCHIDT 2001, 202 203; http://art.thewalters.org/viewwoa.aspx?id=34791 (2011. április 20.) 37 TROIS DONATIONS BYZANTINS 2001, 10. 38 A keresztszárakon osztott feliratra a votív emlékeken: SCHIDT 2001, 202 203. 39 GARA 2001, 63. 40 A tárgyak kialakítása és viszonylag kis forgalmi értéke alapján magam feltételezem, hogy ezek a tárgyak eredetiek (nem éri meg hamisítani azokat). 41 Az alábbi linkek hivatkozási helyét csak példaként közlöm (a hivatkozási helyeket 2011. április 18-án töltöttem le): http://www.worldmuseumofman.org/display.php?item=108; http://www.paleodirect.com/pgset2/ra83.htm; http://www.coins-auctioned.com/auctions/ancient-roman-byzantine-lead-cross-ac769-6611; http://faganarms.com/unusualbyzantineleadcross.aspx;http://cgi.ebay.com/byzantin-lad-cross- /200582819860#ht_1346wt_932. 42 PTROVI 2001, 164. 43 PTROVI 2001, 269. 44 LANGÓ TÜRK 2004, 388.

44 GULYÁS DINA Az avarok és a kereszténység az írott források tükrében Az avarok kereszténységhez való viszonyáról több forrásrész beszámol. A 8. század végéig e részletek csak mint pogány, b nös, megtérítend népr l számolnak be. [ ] cgbert pap [ ] Tudott arról, hogy Germániában igen sok ilyen náció van Ilyenek a frízek, a ruginusok, a dánok, a hunok, a régi szászok, a boructuariusok, és sokan vannak más népek is ezeken a részeken, akik még pogány rítusoknak hódolnak; [ ]. 45 részlet alapján az angliai papok a hunokról akik minden bizonnyal az avarokat jelölik a megtérítend pogány népek között emlékeztek meg. 46 A következ részlet is ezt a képet er síti: (A Tudatlanság mondja [magáról]) tévelygések dajkájának és ostobának fognak nevezni. ert az én csírámból n nek ki nemzedékek vétkes sarjai széltében a b nös világ határain. miatt szeretett mindenkor engem Germania földje, a szláv emberek parasztias nemzetsége és a durva Szkítaország (Scythia). 47 A 795. évnél lehet olvasni el ször keresztény hitre térni kívánó valójában inkább kényszerül avarokról, akik így kívánták megadni magukat Nagy Károly frank uralkodónak. [ ] Odajöttek a tudun küldöttei is, aki az avarok nemzetsége körében és országában nagy hatalommal bírt. A követek azt mondták, hogy a tudun a saját földjével és népével együtt meg akarja adni magát a (frank) királynak, s rendelkezésének megfelel en fel kívánja venni a keresztény hitet. 48 796-ban a tudun és kísérete meg is keresztelkedett Aachenben: [ ] t és azokat, akik vele együtt jöttek, megkereszteltette. Aztán nagy tiszteletadással és ajándékokkal visszaküldötte ket saját földjükre. 49 zek után pedig 805-ben Ábrahám kagán is megkeresztelkedett: Akapkhán eljött Károly úr(unk)hoz, és Ábrahám kagánt megkeresztelték a Fischában. 50 A 796-os évben az egyik forrás említ egy feltételezhet en néhány f pap által összehívott zsinatot, amelynek egyik fontos témája az avarok között végzend keresztelés volt. z a részlet árulja el, hogy az avarok között vannak ekkor már megkeresztelkedett csoportok, akiket egyes esetekben újra meg kell keresztelni. [ ] Akikr l bebizonyosodik vallomásuk alapján [ ], hogy ama föld papjai a Szentháromság nevében immár megkeresztelték ket, azokat ismét megkeresztelni nem kell. [ ] Vannak, akiket klerikusok kereszteltek meg paptól megáldott vízzel a Szentháromság nevében, [ ] az ilyeneket nem volna helyes újra megkeresztelni. [ ] Vannak viszont akiket tanulatlan papok kereszteltek. [ ] Pusztán a test vízzel való lemosása történt. Az ilyeneket megkereszteletlennek kell tekinteni. 51 Összevetve az írott források által sugallt képet a régészeti eredményekkel, némi ellentmondás figyelhet meg. íg a sírokból el került keresztény jelleg tárgyak egy jelent s részét a kutatás korai és középs avar korabeliként határozta meg, addig az írott források nemcsak a 8. század végét l említenek megkeresztelkedett csoportokat, hanem a korábbi id szakban egyértelm en pogány, b nös, a kereszténységt l elzárkózott képet festenek az avar kori népességr l. Azonban a fentebb idézett 796. évi zsinatról megemlékez forrásrészlet mégis említ olyan csoportokat az avarok országában, amelyek már korábban felvették a keresztény hitet. Az említett csoportok közé tartozhat a Keszthely-kultúra népessége ahogyan erre már több kutató felhívta a figyelmet, amelynek sírjaiból számos keresztény jelleg tárgy került el. z felhívja a figyelmet arra a kérdésre, hogy a mellkereszteket és az egyéb kereszténységre utaló tárgyakat tartalmazó sírok mennyiben avar környezetben helyezkednek el. A sírok egyéb mellékletei rámutatnak arra, hogy a keresztekkel ellátott sírok egy jelent s része az 45 SZÁDCZKY-KARDOSS 1998, 224, 100.. B(a)eda, Historiaecclesiastica gentis Anglorum V9 (GlossarA I 238). 46 SZÁDCZKY-KARDOSS 1998, 224, 100. kommentárja. 47 SZÁDCZKY-KARDOSS 1998, 266, 108.. Bonifatius, Aenigmata de virtutibus et vitiis 320 324. 48 SZÁDCZKY-KARDOSS 1998, 285, 126.. Annales regni Francoruma. 795 (GlossarA I 202). 49 SZÁDCZKY-KARDOSS 1998, 288, 128.. Annales Laureshamensesa. 795 (GlossarA I 195). 50 SZÁDCZKY-KARDOSS 1998, 307, 140.. Annales Sancti mmeramimaioresa. 805 (GlossarA I 192). 51 SZÁDCZKY-KARDOSS 1998, 291 292, 129.. Dictatus Paulini patriarchae (GlossarA I 229).

GJGYZÉSK AZ AVAR KORI KÁRPÁT-DNC LLKRSZTJINK KAPCSOLATRNDSZRÉHZ 45 avarok között élt romanizált népesség területén (Lesencetomaj), továbbá er s germán vonásokkal rendelkez csoportok területein (Kölked, Környe, Baráthely, stb.) fordult el. Fontos kiemelni, hogy még a Keszthely-kultúra területén el került keresztény jelleg tárgyakkal ellátott sírok sem mutatnak a többi melléklet alapján tisztán keresztény hitre utaló képet. A vegyes etnikai környezet és tárgyi anyag alapján az utóbbi id ben a legtöbb kutató egyetért abban, hogy egyfajta vallási szinkretizmus határozhatta meg az avar kori népesség hitrendszerét. Számos példa bizonyítja, hogy jól megfér egymás mellett a mellkereszt és bármilyen pogány amulett (jutasi 116. sír, várpalotai 20. sír, stb). IRODALO ADA 2002 Szentpéteri J. (Hrsg.): Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in itteleuropa. VAH 13/1. Budapest. BÁRÁNY-OBRSCHALL. 1953 Byzantinische Pektoralkreuze aus ungarischen Funden. In: Forschungen zur Kunstgeschichte und christlichen Archäologie II. Baden-Baden, 207 251. BÂRZU, L. 2010 in gepidisches Denkmal aus Siebenbürgen. Das Gräberfeld 3 von Bratei (bearbeitet von R. Harhoiu). ArchRom 4. Cluj-Napoca Bistri a. BÓNA I. 1963 Ásatások Várpalotán (1963). DissArch 5. 119 124. 1982 1983 A XIX. század nagy avar leletei. SzÉ. 81 160. (1984) 2000 in frühawarisches Gräberfeld in der Unio-Sandgrube von Várpalota. ComArchHung. 123 160. BUGARSKI,I. 2009 The meaning of the crosses in early avar female graves: Three case studies from Vojvodina. AAC 44. 219 232. BYZANTIN ART 1964 Byzantine Art and uropean Art. Athens. BYZANTIU AT PRINCTON 1986 ur i, S. St. Clair, A (eds.): Byzantium at Princeton. Byzantine art and archaeology at Princeton University. Catalogue an exhabition at Firestone Library, Princeton University August 1 Through October 26, 1986. Princeton. BYZANZ-DAS LICHT AUS D OSTN 2001 Stiegemann, Ch. (Hrsg.): Kult und Alltag im Byzantinischen Reich vom 4. bis 15. Jahrhundert. Paderborn ainz. CSALLÁNY D. 1939 Kora-avarkori sírleletek / Grabfunde der Frühawarenzeit. FA 1 2. 121 180. DI WLT VON BYZANZ 2004 Wamser, L. (Hrsg.): Die Welt von Byzanz uropas Östliches rbe. Glanz, Krisen und Fortleben einer tausend jähringen Kultur. ünchen. DRAUSCHK,J. 2011 Zwischen Handel und Geschenk. Studien zur Distribution von Objekten aus dem Orient, aus Byzanz und aus itteleuropa im östlichen erowingerreich. Rahden/Westf. FTTICH N. 1964 A jutasi avar kori temet revíziója. VK 2. 79 118. GALUŠKA, L. 1996 Uherské Hradišt Sady k es anské centrum íše velkomoravské. Brno.

46 GULYÁS DINA GARA É. 1992 Die münzdatierten Gäber der Awarenzeit. In: Daim, F. (Hrsg.): Awarenforschungen. Bd. 1. Studien zur archäologie der Awaren 4. Wien. 135 250. 1993 Katalog der awarenzeitlichen Goldgegenstände und der Fundstücke aus den Fürstengräbern im Ungarischen Nationalmuseum. Catalogi usei Nationalis Hungarici. Seria Archaeologica I. Budapest. 2001 Funde byzantinischer Herkunft in der Awarenzeit vom nde des 6. bis zum nde des 7. Jahrhunderts. AA 5. Budapest. KISS A. 1979 Das Gräberfeld und die Siedlung der awarenzeitlichen germanischen Bevölkerung von Kölked. FA 30. 185 192. 1996 Das awarenzeitlich gepidische Gräberfeld von Kölked-Feketekapu A. it Bieträgen von ax artin, Peter Stadler und István Takács. onographien zur Frühgeschichte und ittelalterarchäologie 2. Innsbruck. 2001 Das awarenzeitliche Gräberfeld in Kölked-Feketekapu B. AA 6. Budapest. KISS G. SOOGYI P. 1984 Tolna megyei avar temet k. DissPann III/2. 162 178. KOVRIG I. 1963 Das awarenzeitliche Gräberfeld von Alattyán. ArchHung 40. Budapest. LANGÓ P. TÜRK A. 2004 Honfoglalás kori sírok indszent-koszorús-d l n (Adatok a szíjbef z s bizánci csatok és a délkelet-európai kapcsolatú egyszer mellkeresztek tipológiájához). FÉ StudArch 10. 365 457. LÁSZLÓ GY. 1940 Újabb keresztény nyomok az avarkorból. DolgSzeg 16. 145 158. 1968 Az avarok és a kereszténység. Régészeti Dolgozatok 9. 41 53. ADARAS L. 1981 A Szeged-Fehértó A és B temet k anyagának összehasonlító vizsgálata. SzÉ. 35 64. 1995 Avarkori lel helyek Jász-Nagykun-Szolnok megyében. In: Ujváry Z. (szerk.): Tanulmányok és közlemények. Debrecen Szolnok. 81 107. ARTIN,. 1990 Awarische und germanische Funde in ännergräbern von Linz-Zizlau und Környe. in Beitrag zur Chronologie der Awarenzeit. WÉ 15. 65 90. NÉTH P. 1969 Újabb avarkori leletek a történeti Veszprém megyéb l. VK 8. 153 166. PRÉI Á. 1984/85 (1991) A lesenctomaj-piroskereszti Keszthely-kultúrás temet (el zetes jelentés). FÉ. 155 169. 2012 Keresztmellékletes sírok a Lesencetomaj-Piroskereszt temet b l. In: Vida T. (szerk.): Thesaurus Avarorum. Régészeti tanulmányok Garam Éva tiszteletére / Archaeological Studies in Honour of Éva Garam. Budapest. 437 475. PTROVI, R. 2001 Re nik vizantijskih krstova. Beograd. PITARAKIS, B. 2006 Les croix-reliquaires pectorales byzantines en bronze. Paris. PROHÁSZKA P. 2010 Die awarischen Oberschichtgräber von Ozora-Tótipuszta (Kom. Tolna, H.). In: Daim, F. Drauschke, J. (Hrsg.): Byzanz das Römerreich im ittelalter. Bd. 3. RGZ 84/1 3. ainz. 189 275. RHÉ GY. FTTICH N. 1931 Jutas und Ösk. Zwei Gräberfelder aus der Völkerwanderungszeit in Ungarn. Skythica 4. Prag.

GJGYZÉSK AZ AVAR KORI KÁRPÁT-DNC LLKRSZTJINK KAPCSOLATRNDSZRÉHZ 47 RO UND BYZANZ 1998 Baumstark, R. (Hrsg.): Rom und Byzanz Schatzkammerstücke aus bayerischen Sammlungen. ünchen. ROSS,. BOYD,S. ZWRIN,S. 2005 Catalogue of the Byzantine and arly ediaeval Antiquities in the Dumbarton Oaks Collection. Vol. 2: Jewelry, namels, and Art of the igration. Dumbarton Oaks Byzantine Collection Catalogues. Washington. RÓR F. 1872 Az ozorai kincs. ArchÉrt 5. 292 293. SALAON Á. 1969 Über die ethnischen und historischen Beziehungen des Gräberfeldes von Környe (VI. Jh.). AAH 21. 273 297. SALAON Á. RDÉLYI I. 1971 Das Völkerwanderungszeitliche Gräberfeld von Környe. StudArch 5. Budapest. STACKR,J. 1999 Rex regnum et dominus dominorum. Die wikingerzeitlichen Kreuz- und Kruzifixanhänger als Ausdruck der ission in Altdänemark und Schweden. Lund studies in medieval Archaeology 23.Stockholm. SZATÁRI S. 1982 1983 Avar temet és telepásatás Tatabánya-Alsógalla mellett. SzÉ. 67 79. (1985) TSORI 2000 Tesori dell arte cristiana in Bulgaria. Roma Bornia. TH ROAD TO BYZANTIU 2006 Althaus, F. Sutcliffe, (eds.): The road to Byzantium. Luxury Arts of Antiquity. London. TOKA P. 1973 A környei avar temet történeti értékeléséhez. AntTan 20/1. 227 231. 2002 Christ oder Heide? Das Grab 317 von Táp-Borba. Z 11. 211 228. TROIS DONATIONS BYZANTINS 2001 Trois donations byzantines au Cabinet des édailles. Édité par la Bibliothèque nationale de France Congrès des études byzantines 2001. Paris. VIKAN,G. 1982 Byzantine Pilgrimage Art. Washington. WOGRICH-BAUR, B. 2002 nkolpien. PHd anuscript, Kunstgesichtliche Institut. ainz. 25 71. WOSINSZKY. 1896a Tolnavármegye az skortól a honfoglalásig I-II. In: Tolna vármegye története II. Budapest. 1016 1033. 1896b A závodi sírmez. ArchÉrt 16. 12 30. ZASTROW,O. D IS,S. 1975 Oreficeria in Lombardia dal VI al XIII secolo croci e crocifissi. Como.

48 GULYÁS DINA PCTORAL CROSSS IN TH CARPATHIAN BASIN DURING TH AVAR AG (ABSTRACT) In the archaeological material from the Carpathian Basin dated in the Avar Age a relatively high number of artefacts with Christian characteristics were identified. It can be presumed that, in a way or another, the owners of these objects had come in contact with Christianity. Among these finds the number of the pectoral crosses is relatively low; however, mostly this category suggests a possible Christian owner. Taking a closer look on the graves in question, as well as on the other grave goods and the surrounding burials, one can hardly speak about individuals with unequivocal Christian faith in the Carpathian Basin during the Avar Age. The typology of the pectoral crosses of the period was elaborated by Éva Garam based on the finds discovered until the beginning of the 21 st century; however, since then several new pieces have been identified. The author divided the 28 pectoral crosses discussed in this paper in five main groups. From methodological point of view Éva Garam s typological system was also taken into consideration, but emphasis was put on other, mainly morphological aspects. The main groups were divided further in subgroups based both on technological characteristics and decoration. ach type has numerous analogies, mainly from the Crimea, the Balkans, Anatolia, the Near ast and Africa, but similar pieces are also known from Western urope. The picture resulting from the comparison of the typological analysis with the written sources is somewhat controversial. xcept for two pieces, the pectoral crosses discovered in graves can be dated in the arly and iddle Avar Period, whereas the written sources mention Christian Avars or Avars who were preparing or were forced to be baptized for the first time at the end of the 8 th century, more precisely in 795. On the other hand, in 796, referring to the synod held somewhere in the Danube region, those groups of the Avars are mentioned which should have been re-baptized because the barbarization of their members. This information confirms the results of the archaeological analysis, namely that the graves containing crosses can be connected to a not purely Avar milieu. Three graves with cross were found in the cemetery at Lesencetomaj belonging to the Keszthely culture; the rest of the material was discovered in majority in cemeteries with relatively strong Germanic influences, like Kölked, Jutas, Környe, or Bratei/Baráthely (Romania). Based on the heterogeneous material discovered in the graves as well as the supposedly mixed ethnical composition of the cemeteries, several scholars accepted a religious synchretism among the Avars. On these grounds one cannot presume the existence of a pure Christian religion (not even in the case of the Romanized population), but the total rejection of the presence of the Christianity should also be reconsidered.

GJGYZÉSK AZ AVAR KORI KÁRPÁT-DNC LLKRSZTJINK KAPCSOLATRNDSZRÉHZ 49 Lel hely egye/ország rzési hely Anyag Kialakítás Kor Irodalom 1. 2. 3. Alattyán-Tulát, 14. sír Alattyán-Tulát, 14. sír Backo Petrovo Selo/Péterréve, 17. sír Szolnok m. Szolnok m. 4. Balatonf zf K, sír Veszprém m. 5. 6. 7. 8. 9. Bratei/Baráthely, 219. sír Bratei/Baráthely, 237. sír Bratei/Baráthely, 237. sír Becej/Óbecse- Pionarsca ulica, 27. sír Budakalász, 1083. sír agyar Nemzeti úzeum agyar Nemzeti úzeum Ólom Öntött Ólom Öntött Szerbia Ólom Öntött Laczkó Dezs úzeum (Veszprém) züst Lemezes 7. század közepe 7. század közepe 7. század els fele 6. század második fele (Justinianus kori) KOVRIG 1963; GARA 2001, 57 65; ADARAS 1995, 81 107; ADA: 01 16 0020 01. KOVRIG 1963; GARA 2001, 57 65; ADARAS 1995, 81 107; ADA: 01 16 0020 01. BRUKNR 1968, 170 173; GARA 2001, 57 65; ADA: 06 10 0120 01. LÁSZLÓ 1968, 50; NÉTH 1969, 153 166; GARA 2001, 57 65; ADA: 01 19 0320 03. Románia züst/bronz 52 Öntött 6 7. század BÂRZU 2010, 240 241. Románia Lemezes 6 7. század BÂRZU 2010, 248. Románia Lemezes 6 7. század BÂRZU 2010, 248. Szerbia Pest m. Gradski uzej (Becej/Óbecse) Pest egyei úzeumok Igazgatósága züst Lemezes züst Öntött 6/7. század; 7. század els fele; 650 670/680 GARA 2001, 57 65; BUGARSKI 2009, 219 232; ADA: 06 10 0190 06. GARA 2001, 57 65; ADA:01 13 0130 01. 10. ik, 17. sír Szerbia Ólom Öntött 7. század második fele BUGARSKI 2009, 219 232. 11. Deszk G, 37. sír Csongrád m. óra Ferenc úzeum (Szeged) züst Lemezes Kora avar kori CSALLÁNY 1939, 121 180; LÁSZLÓ 1940, 145 158; GARA 2001, 57 65; ADA: 01 06 0170 02. 52 ltér adatokat találtam (BÂRZU 2010, 80; 240 241).

50 12. Hódmez vásárhely- Székkutas, 8. sír Csongrád m. 13. Jutas, 116. sír Veszprém m. agyar Nemzeti úzeum 14. Kölked A, 207. sír Baranya m. agyar Nemzeti úzeum 15. Kölked A, 634. sír Baranya m. agyar Nemzeti úzeum 16. Kölked B, 449. sír Baranya m. agyar Nemzeti úzeum 17. Környe, 106. sír Komárom- sztergom m. agyar Nemzeti úzeum 18. Lesencetomaj- Piroskereszt, 39. sír Veszprém m. Városi úzeum (Tapolca) 19. 20. Lesencetomaj- Piroskereszt, 782. sír Lesencetomaj- Piroskereszt, 1629. sír Veszprém m. Veszprém m. Laczkó Dezs úzeum (Veszprém) Laczkó Dezs úzeum (Veszprém) Aranyozott ezüst Lemezes 7. század eleje? (minta csere?) Ólom Öntött 7. század utolsó évtizedei Bronz Öntött 6. század utolsó harmada 8. század közepe Ólom Öntött Kora avar kori züst Lemezes Közép avar kori Ólom Öntött 7. század els fele Ólom Öntött 650 680 Rosszezüst Lemezes 8. sz. második fele 9. sz. eleje Bronz Öntött 8 9. sz. fordulója GULYÁS DINA GARA 2001, 57 65; B. NAGY 2003. RHÉ FTTICH 1931; CSALLÁNY 1956, 132 133, 235; FTTICH 1964, 79 118; GARA 2001, 57 65; ADA: 01 19 2410 04. KISS 1979, 185 192; KISS 1996; GARA 2001, 57 65; ADA: 01 02 1620 01. KISS 1979, 185 192; KISS 1996; GARA 2001, 57 65; ADA: 01 02 1620 01. KISS 1979, 185 192; GARA 2001, 57 65; KISS 2001; ADA: 01 02 1620 02. SALAON 1969, 273 297; SALAON RDÉLYI 1971; TOKA 1973, 227 231; GARA 2001, 57 65; ADA: 01 11 0410 01. PRÉI 1991, 155 169; ÜLLR 1992, 251 307; GARA 2001, 57 65; PRÉI 2012, 437 475; ADA: 01 19 1310 01. PRÉI 2012, 437 475; ADA: 01 19 1310 01. PRÉI 2012, 437 475; ADA: 01 19 1310 01.

GJGYZÉSK AZ AVAR KORI KÁRPÁT-DNC LLKRSZTJINK KAPCSOLATRNDSZRÉHZ 51 21. Ozora-Tótipuszta Tolna m. 22. Ozora-Tótipuszta Tolna m. 23. 24. 25. 26. 27. Szeged-Fehértó A, 260. sír Táp-Borbapuszta, 317. sír Tatabánya- Alsógalla, 241. sír Vajska/Vajszka, 5. sír Várpalota-Únio, 20. sír Csongrád m. Gy r- osonsopron m. Komárom- sztergom m. agyar Nemzeti úzeum agyar Nemzeti úzeum óra Ferenc úzeum (Szeged) Xantus János úzeum (Gy r) Kuny Domokos úzeum (Tata) Arany Lemezes Arany Lemezes 7. sz. utolsó harmada 7. sz. utolsó harmada Ólom Öntött Közép avar kori züst Lemezes 7. sz. vége Ólom Öntött 7. század els fele Vajdaság züst Lemezes 7. század Veszprém m. 28. Závod, 104. sír Tolna m. Laczkó Dezs úzeum (Veszprém) agyar Nemzeti úzeum Ólom Öntött Bronz Öntött 1. táblázat 7. század els fele 7. sz. második fele RÓR 1872, 292 293; WOSINSZKY 1896a, 1000 1008; BÓNA 1984, 81 160; GARA 1992, 135 250; GARA 1993, 96 103; GARA 2001, 57 65; PROHÁSZKA 2010, 189 275; ADA: 01 17 0760 01. RÓR 1872, 292 293; WOSINSZKY 1896a, 1000 1008; BÓNA 1984, 81 160; GARA 1992, 135 250; GARA 1993, 96 103; GARA 2001, 57 65; PROHÁSZKA 2010, 189 275; ADA: 01 17 0760 01. ADARAS 1981, 35 64; ADARAs 1995; GARA 2001, 57 65; ADA: 01 06 0570 02. GARA 2001, 57 65; TOKA 2002, 211 228; ADA: 01 08 1570 01. SZATÁRI 1985, 67 79; GARA 2001, 57 65; ADA: 01 11 0680 01. GARA 2001, 57 65; BUGARSKI 2009, 219 232. BÓNA 1963, 119 124; BÓNA 2000, 123 160; GARA 2001, 57 65; ADA: 01 19 2380 03. WOSINSZKY 1896a, 1016 1033; WOSINSZKY 1896b, 12 30; KISS SOOGYI 1984, 161 169; GARA 2001, 57 65; ADA:01 17 1070 01.

1 2 3 1. tábla 1. ellkeresztek az avar kori Kárpát-medencében; 2 3. 1. típus. Ozora- Tótipuszta (Garam 2001 nyomán)

1 2 3 2. tábla 1. típus. 1. Táp-Borbapuszta, 307. sír (Garam 2001 nyomán); 2. Kölked- Feketekapu B, 449. sír (Kiss 2001 nyomán); 3. Vajska/Vajszka, 5. sír (Bugarski 2009 nyomán)

1 3 2 4 5 6 3. tábla 2. típus. 1. Balatonfűzfő-Szalmássy telep K (Garam 2001 nyomán); 2. Baráthely/ Bratei, 237. sír ( Bârzu 2010 nyomán); 3. Hódmezővásárhely-Székkutas, 8. sír; 4. Deszk G, 37. sír (Garam 2001 nyomán); 5. Lesencetomaj-Piroskereszt, 782. sír (Perémi 2012 nyomán); 6. Lesencetomaj-Piroskereszt, 1629. sír (Perémi 2012 nyomán)

1 2 3 4 5 4. tábla 3. és 4. típus. 1. Óbecse, 27. sír (Bugarski 2009 nyomán); 2. Kölked- Feketekapu A, 207. sír (Garam 2001 nyomán); 3. Budakalász, 1083. sír (Garam 2001 nyomán); 4. Baráthely/Bratei, 219. sír ( Bârzu 2010 nyomán); 5. Závod, 104. sír (Garam 2001 nyomán)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 5. tábla 5. típus. 1. Környe, 106. sír; 2. Várpalota-Unió, 20. sír; 3. Péterréve/Backo Petrovo Selo, 17. sír; 4. Alattyán-Tulát, 14. sír; 5. Kölked-Feketekapu A, 634. sír; 6. Szeged-Fehértó A, 260. sír; 7. Alattyán-Tulát, 14. sír; 8. Tatabánya- Alsógalla, 241. sír; 9. Jutas, 116. sír; 10. Lesencetomaj-Piroskereszt, 39. sír; 11. Čik, 17. sír (1-10. Garam 2001 nyomán; 11. Bugarski 2009 nyomán)

20 16 22 19-20 24 17 18 19 5-6 15-16 12 7 10 11 2 14 1 3 4 5 6 6. tábla Az 1. típus párhuzamai. 1. Az 1. típus és párhuzamainak elterjedési térképe; 2. A ciprusi kincs keresztje (Greek Jewellery 1999 nyomán); 3 4. Konstantinápoly (Ross Zwirn Boyd 2005 nyomán); 5. Szíria, szórványlelet (Byzanz Das Licht aus dem Osten 2001 nyomán); 6. Szórványlelet (Die Welt von Byzanz 2004 nyomán)

1 2 3 4 5 7. tábla Az 1. típus párhuzamai. 1. Fayûm völgy (gyiptom), szórványlelet (Byzanz Das Licht aus dem Osten 2001 nyomán); 2. ski-kermen (Ukrajna), 257. katakomba (Prohászka 2010 nyomán); 3. Assiût (gyiptom) (Die Welt von Byzanz 2004 nyomán); 4. Friedberg, 15. sír (Rom und Byzanz 1998 nyomán); 5. Szórványlelet (Die Welt von Byzanz 2004 nyomán)

2 1 3 4 5 6 8. tábla A 2. típus párhuzamai. 1. A 2. típus és párhuzamainak elterjedési térképe; 2. Anatólia, szórványlelet (Byzanz Das Licht aus dem Osten 2001 nyomán); 3 4. A caesarea maritimai kincs keresztjei (Zastrow de eis 1975 nyomán); 5. A bežanovoi kincslelet keresztje (Tesori 2000 nyomán); 6. Szórványlelet (Rom und Byzanz 1998 nyomán)

1 2 3 4 5 6 9. tábla A 3. típus párhuzamai. 1. A 3. típus és párhuzamainak elterjedési térképe; 2. Konstantinápoly, szórványlelet (The Road to Byzantium 2006 nyomán); 3. Konstantinápoly (The Road to Byzantium 2006 nyomán); 4. Anatólia, szórványlelet (Die Welt von Byzanz 2004 nyomán); 5. Palesztina, szórványlelet (Byzanz Das Licht aus dem Osten 2001 nyomán); 6. Szórványlelet (Die Welt von Byzanz 2004 nyomán)

2 1 3 4 5 6 7 10. tábla 1. A 4. típus párhuzamai. 1. A 4. típus és párhuzamainak elterjedési térképe; 2. Canellopoulos Gyűjtemény (Byzantine Art 1964 nyomán); 3. Konstantinápoly (Ross Zwirn Boyd 2005 nyomán); 4. A kilikiai Tarsusból származó Syméonios argentarius keresztje (Trois donations byzantines 2001 nyomán); 5 7. Szórványlelet (Byzanz Das Licht aus dem Osten 2001 nyomán)

1 2 3 11. tábla 1. Az 5. típus párhuzamai. 1. Az 5. típus és párhuzamainak elterjedési térképe; 2. Ólomkeresztek (http://www.worldmuseumofman.org/display.php?item=108; http://www.paleodirect. com/pgset 2/ra83.htm; http://www.coins-auctioned.com/ auctions/ancient-roman-byzantine-lead-cross-ac769-6611; http ://faganarms.com/unusualbyzantineleadcross.aspx; http://cgi.ebay.com/ BYZANTIN-LAD-CROSS-/200 582819860#ht_1346wt_932 2011.04.18.) 4

DOBOKA KORA KÖZÉPKORI HAVASZTÁSOS TT JÉR L 53 DOBOKA KORA KÖZÉPKORI HAVASZTÁSOS TT JÉR L. NÉHÁNY GONDOLAT A KIS-SZAOS VÖLGY 7 9. (10.?) SZÁZADI TLPÜLÉSTRÜLTÉR L GÁLL RWIN LACZKÓ NÁNDOR A Doboka mellett feltárt hamvasztásos temet részlet körül nagyon sok a kérd jel, els sorban az ásatás technikai módszere, illetve a dokumentációja miatt. A valószín leg 15+1 síros temet részletet K. Horedt is más erdélyi temet k alapján datálta a 7 9. századra. Az Északnyugat-rdélyhez tartozó dobokai lel hely szorosan kapcsolódik a Kis-Szamos hidrográfiai mikrorégiójához, hiszen a Lóna pataka révén a medence részét képezi, ahol a 7 9. századra keltezhet en két nagy hamvasztásos temetkezési csoportot regisztrálhatunk, éspedig a szórthamvas, illetve az urnás temetkezések csoportját. csoport népessége e tanulmány szerz i szerint megérte a honfoglalás és kora Árpád-kort, következésképpen integrálódott az Árpád-kor struktúráiba: ekkor tért/térítették keresztény hitre és lett magyarrá. bb l kiindulva úgy gondoljuk, hogy a jöv ben a Kis-Szamos menti hamvasztásos temet k keltezését indokolt lenne átgondolni, 14C mérésekkel pedig mindenképpen újra ellen rizni id rendjüket. Kulcsszavak: Doboka, Branistye, Kis-Szamos völgye, hamvasztásos temet, 7 9. (10.?) század Keywords: D bâca, Brani te, Little Some Valley, cremation, 7 th 9 th (10 th ) centuries A dobokai hamvasztásos temet r l (1 2. tábla) Doboka falu az rdélyi-medence északnyugati részéhez tartozó Kis-Szamos mikrorégióban, Kolozsvártól 30 kilométerre, északnyugatra, a Lóna-patak mentén helyezkedik el, amely 10 kilométerre innen keletre ömlik a Kis-Szamosba. A falutól délnyugatra fekv Nagyhegy (529 méter tengerszint felett) egyik oldalháta igen er sen lesz kítette a Lóna-patak völgyét, amelyet így természetes módon ural. A két domb közé szorított keskeny völgy, körülbelül a falu közepén, élesen elkanyarodik, északnyugat irányban pedig fokozatosan lankásodik. A domb alakja lekerekített csúcsú, hegyesszög körcikkhez hasonlítható, amely É ÉK felé mutat. Két oldala 25 45 os lejt t képez, kit n en védhet, a háttérben pedig a Nagyhegynek nevezett dombgerinc emelkedik a maga 529 méter tengerszint feletti magasságával. A kanyar által bezárt területen feküdt az egykori várkomplexum, 1 illetve az el tte lév korszakban települések, itt építettek számos templomot a kora középkorban, és ezek körül alakult ki számos temet. Dolgozatunkban nem térünk ki a dobokai ásatás hosszasabb bemutatására illetve annak mozgatórúgóira hiszen ezt más helyen már megtettük 2 azt azonban szükséges leszögeznünk, hogy az eddigi Dobokához f z d kutatásokat nem feltétlenül a tudományosság jellemzi. Azt is szükséges megemlítenünk a várkomplexummal kapcsolatban, hogy a romániai régészetben a Dobokáról szóló m vek néhány kivételt leszámítva az 1968-as cikkel kezd d en ma is ugyanazon, az Anonymus regényes Gestájára épül, nagyon ingatag, megkérd jelezhet, 19. századi, nacionalista elméleti konstrukción alapulnak, amely a követhetetlen vegyes érvelés egyik legjobb jelenkori példája. 1 ls, mondhatni régészeti topográfiai említése, mint elpusztult vár: KÖNYÖKI 1906, 292. 2 tanulmányunkban részletesen kitértünk a kutatástörténetre, illetve ennek tudománypolitikai hátterére: GÁLL LACZKÓ 2013, 83 88.

54 GÁLL RWIN LACZKÓ NÁNDOR 1. kép. Doboka földrajzi helyzete a Kis-Szamos völgyében Dobokán az 1964-t l kezd d en kisebb-nagyobb megszakításokkal több mint húsz évig folyó régészeti kutatás során, három helyen fedeztek fel több alkalommal fel-, át- és újraépített templomot (IV. vártérség, A. T ma kertje és Boldogasszony templom). Szintén sikerült feltárni a körülöttük létrejött három temet kb. 871 sírját (a legtöbb sír a 11 13. századra keltezhet ), a k korszaktól kezd d en, különböz id szakokon keresztül egészen a 16. századig használt településrészleteket, és telepjelenségeket. 3 A tefan Pascu által vezetett csapatot a kolozsvári múzeumban található különféle dokumentációk szerint legalább tíz régész alkotta ( tefan Pascu, ircea Rusu, Petru Iambor, Nicolae droiu, Gyulai Pál, Volker Wollmann, tefan atei, Gheorghe Lazarovici, Ioana Hica). lel helyeken kívül 1972-ben illetve 1973-ban feltártak egy hamvasztásos temet részletet is, amelynek közelében gödörházak nyomait is azonosították (amint látni fogjuk, ezek keltezése kérdéses). A rossz min ség, nehezen értelmezhet, félrevezet dokumentáció alapján az ásatást Petru Iambor, Gheorghe Lazarovici és Ioana Hica régészek vezették. A kis felületen és rossz módszerrel (a kutatóárkos módszer hátrányaira már Pósta Béla 1907-ben figyelmeztetett! 4 ) véghezvitt szondázó jelleg ásatás során a vártól délnyugatra, 353 méteres tengerszint feletti magasságban, a Branistye/ Brani te-patak közelében, Kurt Horedt szerint, 15 szórt hamvasztásos és egy urnás temetkezést tártak fel. 5 A Nagyhegy és a Branistye-patak felé lankásodó lel helyr l tökéletesen be lehet látni a Lónya völgyét, és ennek alapján az is gyanítható, hogy a temet t használó népességnek valahol a környéken, a közelben lehetett a települése. Amint említettük, a domb kit n en védhet két oldalról, mert 25 45 os lejt t alkot, a háttérben pedig a Nagyhegynek nevezett dombgerinc délr l majdnem teljesen biztonságot nyújt. Nem kizárt, hogy az S3 -nak nevezett kutatóárok végében félig azonosított és feltárt gödörház a temet höz tartozó telep egyik objektuma volt (2. tábla). 3 A kutatástörténet táblázatát lásd: GÁLL LACZKÓ 2013, 88, 3. kép. 4 VINCZ 2002, 43. 5 HORDT 1976, 48; HORDT 1979, 387, Tabelle 2.

DOBOKA KORA KÖZÉPKORI HAVASZTÁSOS TT JÉR L 55 Anélkül, hogy településterületi fejtegetésekbe merülnénk, a település temet jének helyzete arra enged következtetni, hogy a Lóna völgyében körülbelül ezen a tengerszint feletti magasságban találhatóak a kora középkori települések és azok temet i; ezek feltárása mindenképpen a jöv beli terepbejárások és ásatások egyik stratégiája kell legyen. Sajnálatosan egyetlen leletet sem közöltek a feltárt temet b l, még a szórt hamvasztásos sírokból el került kerámiát sem, de ennél sokkal nagyobb gondot jelent, hogy napjainkra a leletanyag azonosíthatatlanná vált. Kurt Horedt még látta a régészeti leletanyagot a 70-es években és az 1976-os illetve az 1978-as cikkében megemlít egy kést is mellékletként, valamint egy avar kori övdíszt is, amely alapján a 7 9. századra keltezte a hamvasztásos temet t. A kolozsvári múzeumban 2012 szén sikerült azonosítanunk az ásatás dokumentációjának kisebb részét, pontosabban az ásatásról készült 3, 4. és 8. kutatóárok felmérését (románul a Sec iune nevezet szakszóként ismert), az ún. A szelvény dokumentációját, illetve egyes részleteket a 7. kutatóárokból (2. tábla). 2. kép. Doboka-hamvasztásos temet jének topográfiai helyzete a Lóna völgyében Az 1972-ben feltárt 4 méter széles és 10 méter hosszúságú A szelvény esetében 6 gödröt azonosítottak. Ha relatívan is, az illusztrációs dokumentációból ki tudjuk olvasni az objektumok számát, az viszont nem derül ki, hogy a mért 1 10 méter számozását keleti vagy nyugati irányból kezdték, és sajnálatunkra éppen ez az A szelvény hiányzik az összesít térképr l, tehát topográfiai szempontból nem tudjuk, hogy e gödrök hol is kerültek el. Talán a K Ny irányban tájolt, kés bb tovább ásott 1. kutatóárok esetében gyaníthatjuk, hogy eredetileg ezt nevezhették A szelvény -nek, azonban ez nem több hipotetikus feltételezésnél. Tény, hogy a kisméret szelvényben 5 alkalommal regisztráltak olyan gödröt, amelyb l égett csontok kerültek el, de csontokat találtak a kutatóárok közepén is, ahol a gödör kontúrjait nem sikerült megfigyelniük. Öt gödörben figyelhet meg nagyobb méret csontdarab megléte (1, 3, 4, 5, 6. gödör), amely alapján ezeket szórthamvas síroknak értékelhetjük. Az 1. gödörben agyagcipókat, illetve az 1. és a 2. gödörben kerámia töredéket regisztráltak. Tehát feltételesen itt 5 vagy 6 egyén sírjáról beszélhetünk. Sajnálatosan azonban egyik esetben sem leltározták be a csontokat (3 4. tábla). Ha van A szelvény -féle dokumentáció, akkor az 1. kutatóárokról mindenféle információnk hiányzik, az azonban jól látszik, hogy az A szelvény nem ér véget, hanem folytatódik (csak a dokumentációjára éppen nem akadtunk rá), tehát ez is meger síti a gyanúnkat, hogy valószín leg az A szelvény kés bb az 1. számú kutatóárok számozást kapta.

56 GÁLL RWIN LACZKÓ NÁNDOR A 2. kutatóárokról nem maradt fent, csak a gyakorlatilag használhatatlan profil rajz, amelyr l más alig olvasható le, mint hogy három különféle földréteget ismertek fel az ásatók (5. tábla). Az S4 kutatóárokban egy csontokat tartalmazó gödör kontúrját regisztrálták, azonban nincs semmilyen garancia arra, hogy emberi csontokról lenne szó. Közvetlenül mellette tárták fel az S3 kutatóárkot, amelynek végében egy gödörház részeinek nyomai vehet k ki. Amint az a rendelkezésünkre álló dokumentációból kit nik, a Petru Iambor által a 2005-ös kötetben emlegetett avar övdíszt itt nem regisztrálták (vagy pedig nem tüntették fel a milliméteres papíron kérdés csak az hogy akkor hol tüntethették fel?), 6 amelynek talán a legfontosabb keltez érték lehetne akár a temet, akár a telep használatának szempontjából. két kutatóárokról hasonlóképpen használhatatlan profil rajzok is készültek (6. tábla). Az S7 kutatóárok dokumentációjából csak részletek maradtak meg. Az egyik ilyen részlet a kutatóárok 31 37 métere közötti dokumentáció. Sajnos ebben az esetben (is), nehezen értelmezhet k a gödörház nyomai és f leg a benne regisztrált régészeti aspektusok. Közvetlenül a gödörháztól északkeletre egy kerek formájú gödör nyomait láthatjuk, amelyb l a dokumentáció alapján nagyon kevés égett csont került el (7 11. tábla). Az S8 kutatóárokban négy gödröt regisztráltak, amelyek közül kett szórthamvasztásos sír gödre. Nem egyértelm a 4. számú gödör funkciója, illetve azé, amelyet az ásatók 1. számmal jelöltek, hiszen eléggé nyilvánvaló, hogy ebben az esetben kérdéses régészeti objektumról beszélni. A 2. gödörben csontokat és vaskarikát, illetve a 3. gödörben csontokat találtak (12 13. tábla). Az S10 kutatóárokról csak feljegyzések maradtak meg. Így, a 32,20 34,70 méterek között egy gödörház került el, ezzel kapcsolatban csak Iambor plasztikus leírását idézhetjük. A gödörházból, Iambor szerint, 9. századi kerámia ismert, azonban a leírás alapján ez a kerámia lehetett akár 11. vagy 12. századi is (nem indokolja meg a keltezését). 7 Ugyancsak Iambor leírása alapján a gödörház közvetlen közeléb l egy 1,40 m átmér j és 0,48 m mélység gödörben elhamvasztott csontokat és szénréteget regisztráltak. 8 ég egy gödörházról vannak ismereteink: a 6. kutatóárokból került el, sajnos azonban többet err l sem lehet tudni. A rendelkezésünkre álló dokumentáció alapján tehát kilenc vagy tíz hamvasztásos sírgödör került el, amelyb l égett csontok és a dokumentáció alapján csontok kerültek el (illetve ehhez számítható Iambor leírása alapján még egy feltételezhet gödör is). Hogy ezen gödrök közül melyik volt szórthamvas temetkezés illetve melyik nem, az továbbra is kérdéses. Antropológiai elemzés nélkül továbbra is a sötétségben tapogatózunk. Kurt Horedt azonban az 1976-os m vében 15 szórthamvasztásos és egy urnás temetkezést említ. 9 Amint látjuk, a bemutatott leletanyag gyakorlatilag nem keltezi a temet t. Keltezésében két dologra alapozhatunk, amikor a temet t a kora középkori hamvasztásos temet k sorába illesztjük: 1. Kurt Horedt a szórthamvasztásos temetkezések mellékleteként említi az avar övdíszt; 2. l került egy hamvasztásos urna is az 1973-as ásatás során, amelyet az akkori erdélyi régészet kiválósága nem helyezett volna a 7 9. századra, ha nem tartozott volna e korszakhoz! Természetesen a sok kérd jelt a temet vel, pontosabban a datálásával kapcsolatban tovább szaporítja az ásató Petru Iambor Horedttel szembeni ellentétes állítása, ugyanis a 3. kutatóárokban 6 IABOR 2005, 157. 7 IABOR 2005, 157. 8 IABOR 2005, 157. 9 HORDT 1979, 387, Tab. 2.

DOBOKA KORA KÖZÉPKORI HAVASZTÁSOS TT JÉR L 57 feltárt gödörházból származtatja az avar övdíszt (azonban több, az ásatással kapcsolatos állítása ellentmondásokat tartalmaz). A rendelkezésünkre álló dokumentációból azonban nem derül ki, hogy a szóban forgó gödörházból hasonló példány került volna el, tehát a kérdés, hogy az övdísz a telepet vagy a temet t keltezi-e, tisztázatlan marad. Az megfigyelhet, hogy égésnyomok a tárgyon nincsenek, tehát ha a sírba berakták, akkor is mindenképpen a hamvasztás után történhetett. Összefoglalóan: 1. A temet t a kerámia adatok pontos ismeretének hiányában a 7 9. századra keltezték, amelyet jobb híján mi is elfogadunk, azonban számunkra továbbra is érthetetlen az a szakmai biztonság, amelyet a régészet képvisel i e temet vel kapcsolatban emlegetnek azóta is! 2. Javasoljuk más adatok hiányában elfogadni a Kurt Horedt által emlegetett 15+1 objektum mennyiséget (bár megjegyezzük, hogy például a 10. kutatóárok 50 méteres hosszúságú volt, tehát ennél sokkal nagyobb mennyiségben kerülhettek el objektumok). 3. Az el került, részben rajzon dokumentált (egy részük azonosított) gödörházak keltezése kérdéses marad addig, ameddig az anyagot nem sikerül azonosítani a kolozsvári múzeumban. Tehát: a dobokai lel hely hamvasztásos temet jét Kurt Horedt állítása alapján is a kora középkorra tartjuk keltezhet nek. zen állítás azonban mindenképpen a Horedt által említett urna ellen rizhet sége nélkül csakis a szász régész megfigyelésén alapul, az avar övdísz sírmelléklet vagy a 3. kutatóárokból el került gödörház betöltéséb l való származása pedig örökre homályba vész, hacsak nem sikerül a feldolgozatlan Petru Iambor-féle hagyatékban újabb bizonyítékokat találni. A temet térbeli kiterjedésér l semmilyen konkrétumot nem tudunk elmondani. Abban az esetben, ha az A szelvény azonos az 1. kutatóárok egy részével, és ha a 4. kutatóárokban regisztrált gödör valóban szórthamvasztásos sír, akkor leszögezhet, hogy a temet kiterjedése ezen adatok alapján kb. 40 méter hosszúságú K Ny irányban. Ahogyan eléggé egyértelm en kiderül az összesít térképr l, mivel a terület nagyrészt érintetlen maradt, jó esély van arra, hogy egy, az el z nél sokkal pontosabb ásatás, feldolgozás és közlés fényt derítsen egyrészt a temet méretére illetve keltezésére, valamint a teleppel való kapcsolatára, amelynek keltezése hasonlóképpen távolról sem tisztázott. Következésképpen azt mondhatjuk, hogy a temet t és a telepet két tárgy alapján keltezték: a Horedt által említett urna és az avar övdísz, illetve az A szelvény 1. gödréb l származó agyagcipók alapján. íg az urna keltezésében csakis Kurt Horedtre hagyatkozhatunk (akinek szavahihet sége azonban majdhogynem megkérd jelezhetetlen ebb l a szempontból), addig az avar övdísz kapcsán nem az a kérdés, hogy ez kés avar korszakhoz tartozik vagy sem, hanem az, hogy a telepr l vagy a temet b l származik-e? Tehát ebben a pillanatban két tárgy alapján keltezzük a temet t. A datálás azért kérdéses, mert a tárgyak vagy nem ellen rizhet ek (urna), vagy hovatartozásuk nem egyértelm ( avar övdísz). indez tökéletesen rávilágít arra a tényre, hogy mennyire fontos lenne, hogy bármelyik régészeti lel helyet maga az ásató régész közölje. Sajnos a Doboka-Branistye hamvasztásos temet je esetében ez már nem történhet meg, ezért tovább is a relativitás és a találgatások színtere marad. A nagyon hiányos adatok ellenére Horedt adata alapján továbbra is kora középkori hamvasztásos (szórt és urnás) temet ként kezeljük. A jöv ben a lel helyen azonban mindenképpen pontosító ásatásra lenne szükség.

58 GÁLL RWIN LACZKÓ NÁNDOR Kurt Horedt a lel helyet a 7 9. századra keltezte, egyetemben más hamvasztásos temet kkel. 10 Ahogyan még kés bb kitérünk rá, a dobokai (és nemcsak) lel hely esetében azonban egyértelm en mechanikus keltezésr l beszélhetünk, hiszen a bemutatott leletanyag alapján éppen csak pontosan nem lehet keltezni, tehát eléggé egyértelm, hogy Horedt más erdélyi temet k alapján datálta ezt a lel helyet a 7 9. századra. Szükséges megemlítenünk azt a tényt is, hogy az erdélyi lel helyek keltezésével kapcsolatban sok kérdés merül fel; nem véletlen, hogy Bóna István például a 7 10. századra keltezi ket. 11 A Kis-Szamos mikrorégiójának hamvasztásos temet i Az Északnyugat-rdélyhez tartozó dobokai lel hely szorosan kapcsolódik a Kis-Szamos hidrográfiai mikrorégiójához, hiszen a Lóna pataka révén a medence részét képezi, ezért merült fel az ötlet, már néhány éve a Ioan Stanciuval folytatott beszélgetések során, hogy szükséges lenne kielemezni az 5 11/12. századi településtörténeti kép alakulását e mikrorégióban. Az elemzések több mint érdekes és fontos gondolatokkal és f leg kérdésekkel gyarapítanák tudományágunkat. Itt, e kis lépték dolgozat keretében természetesen ilyen célokat nem t ztünk, nem is t zhettünk ki, ezért csak a dobokaival hasonlóságot mutató Kis-Szamos völgyében el kerül temet kkel foglalkozunk. ivel kritikusan figyeljük a romániai rdélyre vonatkozó szintézis jelleg munkákat, szükséges megjegyeznünk, hogy ezek az írások sajnálatosan úgy tárgyalták és illusztrálták az rdélyimedence régészeti sajátosságait, hogy összességében, egységben mutatták be a jelenségeket, ezáltal elfedve a mikroregionális sajátosságokat. Jó példa a Radu Harhoiu, Daniel Spânu és Gáll rwin által jegyzett kötet, amelyben az 5 6 7. századi rdélyi-medence régészeti jelenségeit sikerült teljesen elfedniük e hibás módszertani megközelítés miatt. A szerz k abba a hibába estek a medence kora középkori régészeti elemzésekor, hogy az 5 6. századi els sorban Kis-Szamos menti lel helyeket követ en kizárólag a Közép-aros régiójában el kerül avar leletanyagot ábrázolták (3. kép). 12 egközelítésük azt sugallja, hogy a Kis-Szamos mentén (is) avar leletanyag ismert, bár közismert, hogy ez nem igaz. lkövetett hibánk is arra hívja fel a figyelmet, hogy ilyen jelleg elemzéseket és ezek illusztrációját szerencsésebb mikrorégiókra lebontva végezni, mert így a különféle régészeti jelenségek nem csúsznak össze, nem fedik le egymást és, ezáltal, a lehetségessé válik a relatív régészeti, kultúrszociológiai jelenségek megfigyelése. 13 Ugyanez a hiba figyelhet meg Radu Harhoiunak a Gepizii. R zboinici i artizani cím katalógusban közölt dolgozatában is. Például megemlíti, hogy Cucerirea avar a bazinului carpatic a determinat i în Transilvania schimb ri importante.... Se eviden iaz astfel în orizontul funerar al mormintelor în iruri o evolu ie continu începând din a doua jum tate a secolului 5 i pân în jurul mijloculului secolului 7... (Az avarok Kárpát-medencei hódítása jelent s változásokat eredményezett.... gyértelm vé válik a soros temet k kapcsán az 5. század második felét l a 7. század közepéig tartó fejl dés ), 14 amely azonban a Kis-Szamos térségére vonatkoztathatóan egyáltalán nem igaz, s t ennek az ellenkez je bizonyítható: az eddigi publikációk a 6. század közepéig keltezik ezen soros temet ket, ugyanakkor a lezárulásukat, ellentétben a Közép-aros és a Küküll k vidékével, nem követik az avarokra jellemz sírcsoportok, temet k e vidéken. 10 HORDT 1979, 387, Tab. 2. 11 BÓNA 1988, 183. 12 HARHOIU SPÂNU GÁLL 2011, Fig. 34. 13 bben az esetben is a szerz k tudatalatti gondolkodásában nem nehéz felfedezni az egység mítoszát. Az egység mítoszáról lásd: BOIA 1999, 157; BOIA 2012, 31. 14 HARHOIU 2011, 20 21.

DOBOKA KORA KÖZÉPKORI HAVASZTÁSOS TT JÉR L 59 3. kép. Az rdélyi-medence az 5 6. században (jól láthatóan a Kis-Szamos régiójából csak 5. és a 6. század elejére keltezett leletanyag illusztrált) (HARHOIU SPÂNU GÁLL 2011, Fig. 34. nyomán)

60 GÁLL RWIN LACZKÓ NÁNDOR A Kis-Szamos medencéjében, nyugatról keletre, majd északi irányba haladva a viszonylag pontosan keltezhet 5 6. századi temet k vagy erre utaló leletek relatív s r ségével találkozunk, amelyet a gepida 15 entitással hoztak/hoznak kapcsolatba: Nagykapus (15 sír), 16 agyarfenes (322 sír), 17 Szászfenes-Polus (170 sír), 18 Kolozsvár-Kardosfalva (4 sír), 19 Kolozsvár-December 30. utca (1 vagy 3 sír), 20 Kolozsvár-Bánság utca (22 sír), 21 Szamosfalva-Repül tér (4 sír), 22 Apahida (3 sír), 23 Nagyiklód (5 sír), 24 Cege (1 sír). 25 gységes álláspont szerint az említett temet k fels kronológiai határa a 6 7. század, 26 ami azt jelenti régészeti szempontból, hogy az 5 6. századi csontvázas temet knek a 7. századtól/században nincsen folytatása. Ahogyan látható, a temet k els sorban Kolozsvár környékére koncentrálódnak (Szászfenes-Polus, Kolozsvár-Kardosfalva, Kolozsvár-December 30. utca, Kolozsvár-Bánság utca, Szamosfalva-Repül tér, Apahida), azonban Nagykapus és Nagyiklód a Kis-Szamos völgyének két ellentétes, nyugati és északkeleti pontján, illetve a mellékvölgyekben el kerül agyarfenes és Cege temet i arra figyelmeztetnek, hogy az 5 6. századi településterület jóval kiterjedtebb volt. 4. kép. 5 6. századi magányos sírok, sírcsoportok és soros temet k földrajzi elterjedése a Kis-Szamos völgyében: 1. Nagyiklód, 2. Cege, 3. Apahida, 4. Szamosfalva-Repül tér, 5. Kolozsvár-Bánság utca, 6. Kolozsvár-December 30. utca (ma: emorandumului), 7. Kolozsvár-Kardosfalva, 8. Szászfenes- Polus, 9. agyarfenes, 10. agyarkapus 15 A gepida ethnosszal kapcsolatban lásd: BÓNA 1976, 14 19, 66 73; POHL 1980, 239 305. 16 HORDT 1952, 312 317; DOBOS 2009, 219 242. 17 STANCIU T ALII 2005; STANCIU T ALII 2006; STANCIU T ALII 2007. 18 POLUS 2008; FRNCZ NAGY L Z RSCU 2009, 419 474; OPRANU 2012, 113 122. 19 FRNCZI 1960, 193 204. 20 NTI 2010, 407 412. 21 HICA 2004, 201 202. 22 HARHOIU 1997, 171 172. 23 FINÁLY 1889, 305 320; HORDT PROTAS 1972, 174 220. 24 HICA-CÂPANU 1978, 287 294; RPCLUJ 1992, 242, Fig. 126. 25 CHIRIL CHIFOR 1976, 181 184. 26 Például FRNCZ NAGY L Z RSCU 2009, 439; DOBOS 2009, 232.

DOBOKA KORA KÖZÉPKORI HAVASZTÁSOS TT JÉR L 61 Az eddig kb. 549 regisztrált sír alapján elmondható, hogy a Kis-Szamos területén mindenképpen egy eléggé s r nek mondható településhálózatról beszélhetünk a kora középkori demográfiai realitások szintjén. Kolozsvár terület a nagyon gyatra kutatás ellenére mindenféleképpen arról tanúskodik ebben a pillanatban, hogy a jelenlegi város vonzáskörzetének területén (kb. 12,5 km hosszúságban) nagyon s r települési hálózat létezett (mintegy 6 temet ismert, ehhez sorolhatjuk még az 1963-ban el került 5. század második felére keltezhet kincsleletet 27 ). Ha elfogadjuk az európai kronológiai elemzéseknek, rendszereknek (és ebben a pillanatban semmi okunk sincsen ezt tagadni) eredményeit, e régészeti kultúrát jelképez közösségek temet i elt nnek a 6. század második felében. Szükséges leszögeznünk, hogy ez a 6. század második fele - féle terminológia is a jöv ben igencsak pontosításra szorul. Bárhogyan is datáljuk, azonban tény, hogy a 6 7. század fordulójáig, vagyis a kora avar kor elejéig a Kis-Szamos völgyében az ún. soros temet (Reihengräberfelder) horizont elt nik, helyét a kés bbi korszakban a hamvasztásos temetkezések régészeti horizontja veszi át. zt a frappáns diszkontinuitást kétféleképpen magyarázhatjuk: vagy 6 7. századi népességcsere eredményeként, vagy pedig egy másik kultúra hatására, radikális funeráris (az akkulturáció, asszimiláció és integráció hatására?) változás történhetett. Természetesen szükséges feltennünk a kérdést, hogy a nehezen értelmezhet régészeti források tükrében valójában hogyan írhatók le, hogyan definiálhatók a 6. század végi 7. század els felének komplex szociológiai és szociálpszichológiai jelenségei (akkulturáció, asszimiláció, integráció), és mindez hogyan nyilvánul meg a Kis-Szamos medencéjében, illetve ezek értelmezhet ek-e (csak) régészeti eszközökkel? A romániai régészeti szakirodalomban (de nemcsak!) jól kitapinthatóan fogalomzavar létezett/ létezik az akkulturáció és az asszimiláció terminológiák és jelentések esetében; az integráció mint fogalmi lehet ség pedig fel sem merült tudtunkkal az elemzések során. 28 egjegyzésünk természetesen azokra a munkákra érvényes, amelyek egyáltalán elfogadták annak a lehet ségét, hogy a csoport-entitások, többé-kevésbé cseppfolyós szociológiai-történeti konstrukciók. Itt magunk sem szeretnénk sokat e kérdéskörrel foglalkozni, hiszen igaz, hogy empirikus módon, de a 6 7. századi Kis-Szamos völgyében jelent s népességcserét sejtünk (tehát a jegyzetben leírt szociológiai jelenség nem vagy kevésbé érvényes), ez állhat kapcsolatban a temet k felhagyásával. Természetesen, hogy ez esetleg más jelenségeket is takar-e vagy sem, egyel re csak mint kérdés tev dik fel, ugyanis százalékarányos megítélésére semmilyen lehet ség nincsen. Ha a korszak általános, európai demográfiai realitásaiból indulunk ki (például 800 körüli Aachen kb. 3000-es település), 29 akkor minden bizonnyal az egész Kis-Szamos és mellékvölgyei mentén sem nagyon számolhatunk néhány ezer embernél több lakossal, következésképpen e mikrorégióban távolról sem kizárható egy jelent s népességcsere. Annál is inkább, mivel Kolozsvár környéke, az el bb említett régészeti lel helyek s r sége és jellege alapján, méltán tartható hatalmi központnak az 5 6. században. indez magyarázatot adhat egy részleges vagy egészen jelent s népességcserére. Igaz, hogy a kutatási stádium gyenge színvonalú, de mégiscsak ismerünk jelent s számú kb. 549 5 6. századra keltezhet csontvázas temetkezést, viszont ezekkel ellentétben egyetlen egyet sem a 7 9. században! Lényeges technikai kérdés, hogy a hamvasztásos temet k esetében még inkább figyelembe kell venni a lehetséges destruktív körülményeket (mint például kis mélységük miatt a sírok rongálódásának lehet sége), amelyekkel a Kis-Szamos-völgyi temetkezéseknél is számolnunk kell. z a tény is közrejátszik abban a sajnálatos végeredményben, hogy a Kis-Szamos völgyében el kerül hamvasztásos temet k alsó és fels kronológiai vonalát ebben a pillanatban meghúzni több mint utópia (sajnos 27 HORDT PROTAS 1970, 85 98. 28 Pl.: ROS 1956; FICHTR 1957; KLAN 1958, 51 60; PARK BURGSS 1961, 740 774; GORDON 1964; HOROWITZ 1975, 111 140; KORZNNY ABRAVANL 1998; BINDORFFR 2001; AKK 2010, 21 22, 182. 29 RUSSLL 1972, 25 71.

62 GÁLL RWIN LACZKÓ NÁNDOR ezzel nem számoltak különféle szintézisek szerz i). bben a pillanatban tehát arra sem tudunk válaszolni, hogy mikor is t nik el a csontvázas temet ket jelz horizont, de arra sem, hogy mikor jelenik meg a hamvasztásos temetkezési horizont. Jelenleg azonban biztosnak t nik, hogy id rendi szempontból nem párhuzamos rítusokról van szó. A jöv beli kutatás el tt álló kihívás válaszolni arra, hogy a vázolt és vázolandó temetkezési rítussal párhuzamosan történt-e vagy sem technológiai, kulturális, illetve biológiai-népességi diszkontinuitás. Az ilyen jelleg kutatás a Kis-Szamos völgyében nemcsak elmaradott, de még csak el sem kezd dött!

DOBOKA KORA KÖZÉPKORI HAVASZTÁSOS TT JÉR L 63 5. kép. Rítusok és a temetkezési szokások evolúciója a Kis-Szamos völgyében (a felhasznált képanyag forrásai: FRNCZ NAGY L Z RSCU 2009, Pl. XI. 1, 4, XII. 2, XVI. 6, 7, XVIII. 3; HARHOIU SPÂNU GÁLL 2011, Fig. 30. 8, 9, 20, 24, 25, 26, 27, 28, fig. 34. 2, 6, 7; ACRA 1959a, Fig. 3, 4, 5; OPRANU 2012, Abb. 3. 1b, abb. 4. 1a, 2b) A Horedt által 7 9. századra keltezett temet k esetében részben más térbeli elhelyezkedést figyelhetünk meg a Kis-Szamos régiójában (Kolozsvár környékér l nem ismert olyan mennyiségben lel hely, igaz nem szabad elfeledkezni a hamvasztásos temet ket érint megsemmisülés nagyobb veszélyér l), de még fontosabb ennél, hogy frappáns rítusbeli törést észlelhetünk. zt a funeráris diszkontinuitást véleményünk szerint nehezen írhatjuk csakis vagy els sorban az akkulturáció számlájára. De a kutatás tragikusan alacsony szintje és a források szegényessége miatt erre a kérdésre még nem szeretnénk válaszolni. Tény azonban, hogy a magyar honfoglalás kora el tti korszakban, datálhatjuk ezt a 7 9. vagy a 7 8. századra, egy egészen más temetkezési horizont bontakozik ki a szemünk el tt a Kis-Szamos völgyében. Jelenleg a következ hamvasztásos temet kr l 30 és az ezekkel kronológiailag kapcsolatba hozható településekr l 31 vannak biztosan adataink: Temet Apahida Nemeszsúk Nádasdaróc Doboka Kolozsvár? Szamosfalva (14 16. tábla) Kisbács-Kultúrotthon Telep Nemeszsúk Doboka? Ajtony Kályán Kolozsvár? Nagyiklód 6. kép. Kora középkori hamvasztásos temet k és telepek a Kis-Szamos völgyében 30 Apahida: HORDT 1976, 48; Doboka: HORDT 1976, 48; Kisbács: RPCLUJ 1992, 42, Fig. 12; Kolozsvár: NT, közöletlen; Nádasdaróc: HORDT 1976, 48; FRNCZI 1970, 565 570; Nemeszsúk: Ioan Stanciu információi; Szamosfalva: ACRA 1958, 351 370; ACRA 1959a, 515 522; ACRA 1959b, 519 528. 31 Ajtony: RPCLUJ 1992, 22; Kályán: RPCLUJ 1992, 22; Kolozsvár: RPCLUJ 1992, 121, 143, 149; Nagyiklód: RPCLUJ 1992, 237; Nemeszsúk: Ioan Stanciu információi.

64 GÁLL RWIN LACZKÓ NÁNDOR A táblázatból látható (és ez is mutatja a kutatás elmaradottságát), hogy csak Nemeszsúkon találták meg a telephez tartozó temet t, illetve Doboka esetében sejthet a telep létezési helye. indez nagyon fontos a jöv beli ásatások szempontjából, hiszen e két eset alapján gyanítható, hogy a hamvasztásos temet k nincsenek messze a telepekt l (természetesen ez az állítás nem általánosítható). Leszögezhet tehát, hogy az 5 6. századi csontvázas temetkezéseket követ en csakis hamvasztásos temetkezésekr l beszélhetünk a Kis-Szamos völgyében. Az alábbiakban (7. kép) a rítusokat, szokásokat próbáltuk rendszerezni a rendelkezésre álló, több mint tragikus szint adatbázisunk alapján: Urnás Vegyes rítus halom alatt (hamvasztásos urnák+szórthamvas) Temet kben el forduló szokások Szórthamvasztás gödörben Szórthamvasztásos Szórthamvasztás halom alatt Doboka (1) Kisbács (1) Kolozsvár (?) Nádasdaróc (2+?) Nemeszsúk (4, 4?) Szórthamvasztás halom alatt faládában/ boronaház Szamosfalva I. kurgán Doboka (15?) Nemeszsúk (4?) Szórthamvasztás halom alatt faládában/ boronaház Szamosfalva II., IV., V. kurgán Szórthamvasztás halom alatt négyzet alakú gödörben Szamosfalva VII. kurgán Nincsen pontos adat Apahida Szamosfalva- III., VI. kurgán 7. kép. Kora középkori hamvasztásos temet kben tapasztalható szokások rendszerezése Ahogy a táblázaból is kiderül, a hamvasztásos temetkezések különféle módjairól beszélhetünk. 1. Urnás temetkezés 2. Szórthamvasztásos temetkezések: 2.a.1. Szórthamvasztásos temetkezés, halom alatt, faládában 2.a.2. Szórthamvasztásos temetkezés, halom alatt, gödörben 2.b. gyszer, szórthamvas, gödörben való temetkezés Ha mereven, mechanikusan az evolucionista/kultúrevolucionista, 18. századi felvilágosodásban gyökerez felfogást követjük, 32 akkor ezeket a temetkezéstípusokat különféle népességekkel, netalán etnikumok funeráris megnyilvánulásával magyarázzuk. z azt jelentené e koncepció alapján, hogy legalább kett, de inkább három különféle hagyományú népességgel (amit általában etnikumként kezelnek) számolhatunk a térségben. gy másik érvelési lehet ség a kronológiai különbségek hangsúlyozása az egyes csoportok között. Ha ezt kronológiai-evolucionista síkon tárgyaljuk, vagyis e hamvasztásos népességek temet i 32 TRIGGR 1990, 55 61, 108 109.

DOBOKA KORA KÖZÉPKORI HAVASZTÁSOS TT JÉR L 65 között id rendi különbségek voltak, akkor egy más jelleg, de hasonlóan evolucionista, pontosabban szociál-darwinista módszert favorizálunk. kérdésben azonban e sorok szerz i egy másik, szkeptikusabb álláspontot illetve egy kissé más felfogást képviselnek. 8. kép. Kora középkori hamvasztásos temet k földrajzi elterjedése a Kis-Szamos völgyében 1. Nagyiklód, Doboka-Branistye, 3. Nemeszsúk, 4. Ajtony, 5. Szamosfalva, 6. Apahida, 7. Kályán, 8. Kolozsvár, 9. Kisbács, 10. Nádasdaróc Láthatjuk tehát, hogy a Kis-Szamos völgyében két nagy hamvasztásos temetkezési csoportot regisztrálhatunk, éspedig a szórthamvas, illetve az urnás temetkezések csoportját. A halom emelése, véleményünk szerint nemcsak a szokások kategóriájába illeszkedik, 33 hanem a társadalmi reprezentáció elemei közé is tartozik, amelynek egyértelm en els sorban a mnemonikus és a tájképet megváltoztató vizuális hatása a státus reprezentáció szempontjából fontos. Nem zárjuk ki természetesen azt sem, hogy sokszor egy adott társadalmi státus etnikai jelentéstartalomhoz is köthet, illetve abból táplálkozik. A halom emelése ugyanakkor gazdasági szempont és kérdés is, hiszen a 14 20 méteres halmok emelése valamilyen közösségi struktúrára, illetve munkára fogásra/foghatóságra enged következtetni, amely egyértelm en társadalmi hierarchiával, illetve ennek jelzésével állhat kapcsolatban. Nem kizárható, hogy e halmok egy mikroközösségnek, családoknak (Kolozsvár környéki mikrorégiós környezetben) a szimbolikus társadalmi propaganda eszközei lehettek. A temetkezések küls elemei (a temet k topográfiai helyzetének megválasztása, esetlegesen halom emelése vagy a sírok tájképbe történ integrációja) nemcsak a táj képét változtatták meg, hanem a közösségi identitást, illetve ennek státusát is jelezhették, illetve jelent sen befolyásolhatták. 34 nnek lényege (talán) a túlvilági hit mellett a 33 Az eddigi szakirodalomban kivétel nélkül ezt migráció eredményeképpen értékelték, elkülönítve a régióban élt más hamvasztásos népességekt l. Például: BÓNA 1988, 187 188; STANCIU 1999, 245 263. 34 FFROS 2003, 122.

66 GÁLL RWIN LACZKÓ NÁNDOR hátramaradt közösség családjai és egyénei presztízsének jelzése. 35 nnek presztízsrend társadalmi hatását egy adott mikrorégióban, mint például a Kis-Szamos völgyében, szerintünk egyáltalán nem kell alulértékelni. eglátásunk szerint az Apahida Szamosfalva temet csoport esetében nem feltétlenül az igencsak kérdéses kulturális eredet, 36 hanem e közösségek gazdasági kapacitásának (illetve ezt demonstráló) megnyilvánulása a lényeges, és ebb l kiindulva státusuk e mikrórégióban. A funeráris demonstráció a többi egyszer hamvasztásos szokású népességgel szemben azt sugallja, hogy e mikrorégiókban valamilyen szint és fajta társadalmi-politikai hierarchiáról illetve ezt megjelenít temetkezési szokásokról beszélhetünk a 7 9. században. A Kis-Szamos régiójával sok mindenben összefügg Szilágyságban (Szilágysomlyó és Zilah környékén) 37 és a Fels -Tisza vidékén is, 38 akárcsak a Kis-Szamos térségében, ugyanez a színes régészeti kép bontakozik ki, a közösségek eltér társadalmi helyzetér l és gazdasági lehet ségeir l tanúskodva (14 16. tábla). Kronológiai szempontból ebben a pillanatban sem tudunk többet mondani, mint amit Bóna István írt ezel tt majdnem 30 éve: A Szilágynagyfalu Szamosfalva-csoport id rendi helyzete meglehet sen világos. Kezdete, kialakulása mélyen visszanyúlik az avar korba, legalább a 8. század középs harmadába A csoport bels fejl dése töretlen a 9. század elején S bár közvetlen régészeti adat egyel re kevés van arra nézve (ilyenek a szilágynagyfalusi 10 11. kurgánok 9 10. századi edényei), hogy ez a keleti szláv népesség megéri a magyar honfoglalást, a szilágysági Kraszna Berettyó-völgy s r szláv helynévanyaga éppúgy bizonyítja fennmaradásukat, mint az egyik királyhelmeci halomsírban talált honfoglaló magyar nyílcsúcs, 39 de ugyanakkor Ioan Stanciu megfigyelését sem szabad feledni: În ciuda opiniei aproape comune despre datarea târzie a acestor descoperiri, este foarte probabil c aceast grup are o etap timpurie databil spre mijlocul sau în a doua jum tate a sec. VII (A majdnem általános vélemény ellenére, amely e lel helyeket kés bbi id szakra keltezi, ennek a csoportnak létezett egy korábbi szakasza, amely a 7. század közepére vagy második felére keltezhet ). 40 Ugyanakkor a kolozsvári régész például a szamosfalvi temet használatának lezárását (is) a 8. századra teszi. 41 Befejezésként: egyetlen gondolat a hamvasztásos temet k fels kronológiai határáról és e temet k népességének sorsáról Ahogy a fentiekb l kiderül, a Kis-Szamos medencéjéhez tartozó mikrorégióból, ha kisebb mennyiségben is, de ismertek 7 9. századra keltezett települések, illetve hamvasztásos temet k (Ajtony, Doboka, Kályán, Kisbács, Kolozsvár, Nádasdaróc, Nagyiklód, Nemeszsúk, Szamosfalva), amelyek nem a számuk, hanem az elterjedtségük miatt lényegesek, hiszen gyakorlatilag lefödik az egész medencét. 35 Tombs are not just somewhere to put bodies: they are representations of power. Like ritual, funerary architecture legitimizes and extends the hegemonic order. PARKR PARSON 2001, 196. 36 BÓNA 1988, 187 188; STANCIU 1999, 261. A halom emelése ugyanakkor a kora középkori Kelet-, Közép- és Észak-urópa jellegzetes temetkezési kultúrájához tartozott. 37 Zilah-Baza DROT SA 2: B CU -CRI AN T ALII 2001, 175 176, nr. 145; Zilah-Farkas domb: B CU - CRI AN 2011, 113 124; Szilágynagyfalu: HAPL 1880, 156 161; CO A 1961, 525 534. 38 Zemplénagárd: RÉVÉSZ WOLF 1993, 101 111; WOLF 1996, 51 61; Karos: WOLF 1996, 59; Topolóka/ Top ovka: BUDINSKÝ-KRI KA 1958, 187; Királyhelmec/Krá ovský Chlmec: BUDINSKÝ-KRI KA 1958, 63. 39 BÓNA 1988, 187. 40 STANCIU 2002, 218. Hasonlóképpen: STANCIU 2008, 429. 41 Auch vom Standpunkt dieser Kriterium aus gibt es keine Gründe, um manche der ntdeckungen im Nordwesten bereits ins 9. Jh. zu datieren. STANCIU 1999, 258.

DOBOKA KORA KÖZÉPKORI HAVASZTÁSOS TT JÉR L 67 Bónához hasonlóan, 42 mi sem tartjuk kell képpen bizonyítottnak és logikusnak a Kis-Szamos völgyében el került hamvasztásos temet k fels kronológiai határának 8 9. századbeli lezárását, hiszen a temet ket vagy csak töredékeiben tárták fel, vagy csak egy-két temetkezést mentettek meg bel lük. A nemzetközi szakirodalmat véve alapul azt látjuk, hogy a hamvasztásos temetkezések a 9., a 10., s t a 11. században is ismertek Lengyelországban és Ukrajnában. 43 A Fels -Tisza-vidéki temet k közül Budinský-Kri ka a királyhelmecit a 8 10. századra, a topolókait pedig a 10 11. századra keltezte. 44 ég a legjobban kutatott szamosfalvi kurgánok esetében is megszívlelend ek ihail acrea szavai: În afar de cei opt tumuli trecu i în acest plan, dintre care unul e nesigur, mai exist al i tumuli prin cur ile i gr dinile locuitorilor din satul Some eni. Ace ti tumuli fac parte dintr-o necropol mai mare, alte movile existînd, dup spusele localnicilor, în aria satului, prin gr dinile caselor din dreapta oselei Cluj-Apahida. Se pare c mul i tumuli au fost nimici i în trecut nu numai în aria satului, ci i cu prilejul construirii liniei de cale ferat, a g rii Some eni i a caz rmilor din apropiere. ( nyolc halmon kívül, amelyet feltüntettünk a temet térképünkön, leszámítva az egyik kérdéses tumulust, a falu kertjeiben számos halom létezik. halmok egy jóval nagyobb temet höz tartoznak. A lakosok elbeszélése szerint további halmok a falusiak kertjeiben, a Kolozsvár Apahida út mellett jobboldalt láthatók. Úgy t nik, hogy sok halmot nemcsak a falu területén semmisítettek meg, hanem a vasút, a szamosfalvi állomás, illetve a környékbeli laktanyák építésekor is). 45 Tehát ebben az esetben sem a temet kronológiája állapítható meg (hiszen nincs teljesen feltárva), hanem a feltárt halmok id rendje; következésképpen módszertani hiba lenne ezt a keltezést mechanikusan az ún. szilágynagyfalusi szamosfalvi csoportra vonatkoztatni. Továbblépve, ha a 10. századi temet k elterjedésének térképét vizsgáljuk, azt észlelhetjük, hogy hiányoznak és ismeretlenek a szegényes melléklet, nagy sírszámú temet k, illetve csak szigetszer en jelennek meg a kolozsvári honfoglalás kori, nagy százalékarányban fegyverükkel eltemetett népesség temet i. jelenség kapcsán azt gyanítjuk, hogy a hamvasztásos temetkezéseket hátrahagyó népesség ( szláv nyelv népesség) és a 10. századi hódítók között kontaktus létezett. A 10 11. századi szegényes melléklet, nagy sírszámú temet k teljes hiánya (a fegyveres rétegen kívül a 10. században nem történt lényegesebb betelepítés/betelepülés), és a csak a 11. század második felében megjelen templom körüli temet k ismét ugyanazt a gyanút er sítik meg, hogy a 10. századi hódítók jelent s számú hamvasztásos temetkezést gyakorló népességet találtak a Kis-Szamos völgyében. Jelent sebb magyar nyelv népesség kolonizációja a 11. században kezd dhetett/történhetett, természetesen mindez párhuzamosan akkulturációs, asszimilációs jelenségekkel. Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy a kés bbi nagyon változatos szláv helynévanyag jelenléte Kolozsvár környékén illetve a Kis-Szamos völgyében talán választ nyújt arra a kérdésre, hogy miért van kronológiai hiátus (a régészet hibája miatt!) e hamvasztásos temet k és a 11. század második felében/12. században megjelen templom körüli temet k között. 46 A különféle eredet szláv hely-, d l - és víznevek (mint például Dezmér, Dombró, sztény, Gesztrágy, Gorbó, Hója, Kályán, ákó, éra, Lóna, Palatka, Plecska, Szelicse, Szomordok, Szopor, Szovát, Sztána, Valkó, Vista, 42 rdély 7 10. századi szláv hamvasztásos temet ib l vigasztalan, egyhangú kép tárul fel BÓNA 1988, 183. 43 JA D WSKI 1949, 91 191; I KIWICZ 1969, 241 302; ZOLL-ADAIKOWA 1979; ZOLL-ADAIKOWA 1988, 183 229; ZOLL-ADAIKOWA 1998, 227 238; IVAKIN 2011, 252, Fig. 4. 44 Lásd a 35. jegyzetet. 45 ACRA 1959b, 515. 46 GÁLL 2013, 135 255. A nemeszsúki templom körüli temet típussal kapcsolatban szükséges megemlíteni a félredatálási hibákat. Annamaria Diana és ihai e ter szerint a 7 9. században a temet t együtt használta a román-szláv népesség (88 csontvázas és 13 hamvasztásos sírt regisztráltak). Szükséges megemlítenünk, hogy a csontvázas temet a 11 12. századra keltezhet és semmi köze nincsen a hamvasztásos temet néhány sírjához. Tehát a Romanian-Slavic, keresztény-pogány temet r l beszélni nem több mint ahistorikus képzelgés. DIANA TR 2013, 200.

68 GÁLL RWIN LACZKÓ NÁNDOR Zsuk 47 ) magyar, majd innen a román nyelvbe való bekerülése és eredetének vizsgálata további kutatásokat igényel, de ez már nem a régészet feladata. Véleményünk szerint a hamvasztásos temetkezéseket gyakorló népességet a 10. századi honfoglaló magyarok nem elpusztították, hanem integrálták a kor gazdasági-politikai-katonai struktúráiba, mint legy zött népességet. Éppen ezért (is) gondoljuk, hogy hibás Észak-rdély területén a hamvasztásos temet k fels kronológiai határát a 9. században lezárni. De még nagyobb hibának tartjuk, hogy mindezt a legkevesebb régészeti bizonyíték nélkül tették (!), ugyanis e régióban regisztrált régészeti jelenségeket az avar temet horizont periodizációjához kötöttek. 48 Az eddigi régészeti elemzések legnagyobb része a hamvasztásos temetkezések elt nését az Avar Kaganátus bukásához kötötte, vagyis egy régészeti jelenség elt nését egy politikai-történeti eseménnyel magyarázott. Tehát minimális bizonyíték nélkül a Kis-Szamos völgyi hamvasztásos temet k népességét eltüntették a régészeti térképekr l azért mert felbomlott az Avar Kaganátus! Kérdésünk ebben az esetben a következ : 1. i történt ezzel a lakossággal? a kérdés máig megválaszolatlan; 2. iért kellene egy politikai struktúra elt nése egy népesség elt nését is eredményezze, és mindez a kora középkor technikai realitásaiból is kiindulva hogyan történhetett? szmetörténettel foglalkozó tanulmányok alapján nem nehéz rájönni a fenti teória gyökereire, amely azonban nem a kora középkorhoz, hanem a 19 20. század specifikus gondolkodásához köthet : pontosabban eléggé egyértelm en egy modern mítoszhoz, az egység mítoszához. 49 zen elgondolás szerint az állam nemzet mikroközösség egyén elválaszthatatlan egységet alkot. z a koncepció a (nagy) történelmi hazugságok egyikének tekinthet! Közeledünk Orwell és az 1984-e, 50 vagyis a modern állam szerepének más korszakokba való szellemi implantációjához Azonban, valójában ennek semmilyen köze a kora középkori hatalmi struktúrákhoz és ezek (technikai) lehet ségeihez. Úgy véljük, hogy e hamvasztásos temetkezési szokást gyakorló népesség megérte a honfoglalás és kora Árpád-kort, következésképpen integrálódott az Árpád-kor struktúráiba, ekkor tért/térítették keresztény hitre és lett magyarrá. 51 bb l kiindulva, úgy gondoljuk, hogy jöv ben a Kis-Szamos menti hamvasztásos temet k keltezését indokolt lenne átgondolni, 14 C mérésekkel pedig mindenképpen újra ellen rizni id rendjüket. És f képpen: új ásatásokat kellene eszközölni a Kis-Szamos mikrorégiójában. IRODALO AKK 2010 Gergely A. Papp R. Szász A. Hajdú G. Varga A. (szerk.): Antropológiai etnológiai kultúratudományi kislexikon. Budapest. BÁLINT CS. 2005 Ki volt magyar a honfoglaláskorban és Szent István korában? In: Romsics I. Szegedy-aszák. (szerk.): i a magyar? Budapest. 37 56. 47 HRPI 2004, 13; KRISTÓ 2002, 48. 48 Amely esetében hasonlóképpen nagyon sok kérdés megoldatlan. 49 BOIA 1999, 157. 50 Véleményünk szerint Orwell nem a totalitárius rendszerekre, hanem a modern állam gépezetére utalt nagy m vében, hiszen gyakorlatilag mindegyik államgépezet esetében ugyanazon m ködési filozófia figyelhet meg. 51 Arra a kérdésre, hogy mi, ki a magyar a 10., illetve 11. században, lásd például BÁLINT 2005, 37 56. A 10 11. század állam és ethnosz kapcsolatának elemzését lásd SZABADOS 2013, 3 24.

DOBOKA KORA KÖZÉPKORI HAVASZTÁSOS TT JÉR L 69 B CU -CRI AN,D 2011 orminte de incinera ie medievale timpurii descoperite la Zal u Dealul Lupului/Farkas domb (jud. S laj). Crisia 41/1. 113 124. B CU -CRI AN,D. ATI,A.V. POP,H. B CU -CRI AN,S. STANCIU,I. 2001 Panic, com. Hereclean, jud. S laj. Punct: Baza DROT SA. CCA. 175 176. BINDORFFR GY. 2001 Kett s identitás. Budapest. BOIA,L. 1999 Történelem és mítosz a román köztudatban. Bukarest. 2012 De ce este România altfel? Bucure ti. BÓNA I. 1976 A laube du oyen Age. Gépides et Lombards dans le bassin des Carpates. Budapest. 1988 Daciától rd elvéig. A népvándorlás kora rdélyben (271 896). In: Köpeczi B. (f szerk.): rdély története I. Budapest. 129 194. BUDINSKÝ-KRI KA,V. 1958 Slovenské mohyly na vychodom Slovensku (Slawische Hügelgräber in der Ostslowachei). SlovArch 6/1. 138 188. 1980 Královsky Chlmec. aterialia Archaeologica Slovaca. Nitra. CO A,. 1959 Kurgannyj mogil nik s truposo ennijem v Nušfalau. Dacia NS 3. 525 534. CHIRIL,. CHIFOR,I. 1976 Un mormânt din sec. al V-lea de la aga. ActaP 1. 181 184. DIANA,A. TR,. 2013 A Preliminary Analysis of the Human Skeletal Remains from the Jucu Cemetery (Cluj-Napoca, Romania). CA SN 9. 199 218. DOBOS A. 2009 Gepdic Finds from C pu u are (Cluj County). N 19. 219 242. FFROS,B. 2003 erovingian ortuary Archaeology and the aking of the arly iddle Ages. Berkeley Los Angeles London. FRNCZ SZ. NAGY SZ. L Z RSCU,V. 2009 Necropola din secolul al VI-lea p. Chr / The sixth century A.D. necropolis. In: usta, S Gogâltan, F. Coci, S. Ursu iu, A. (ed.): Cercet ri arheologice preventive la Flore ti Polus Center, jud. Cluj (2007)/Rescue xcavations at Flore ti Polus Center, Cluj county (2007). PAT 1. 419 474. FRNCZI I. 1960 O nou descoperire din epoca migra iilor în cartierul Cordo al Clujului. In: Omagiu lui Constantin Daicoviciu. Bucure ti. 193 204. FICHTR,J.H. 1957 Sociology. Chicago. FINÁLY H. 1889 Az apahidai lelet. ArchÉrt 9. 305 320. GÁLL. 2013 The analysis of churchyard cemeteries in Transylvanian Basin from the 11 th 13 th centuries. On the beginning of institutionalised Christianity. arisia 33. 135 255. GÁLL. LACZKÓ N. 2013 Doboka várkomplexuma. Tudomány tudománypolitika és régészet a 60-as évekt l napjainkig. In: Révész L. Wolf. (szerk): A honfoglalás kor kutatásának legújabb eredményei. Tanulmányok Kovács László 70. születésnapjára. Budapest Szeged. 81 123. GORDON,. 1964 Assimilation in American Life. New York. HAPL J. 1880 Ásatások Szilágy-Nagyfaluban. ArchÉrt 14. 156 161.

70 GÁLL RWIN LACZKÓ NÁNDOR HARHOIU,R. 1997 Die Frühe Völkerwanderungszeit in Rumänien. ArchRom 1. Bukarest. HARHOIU,R. SPÂNU,D. GÁLL. 2011 Barbari la Dun re. Cluj-Napoca. HRPI J. 2004 Kolozsvár történeti helyrajza. Kolozsvár. HICA-CÂPANU,I. 1978 Un grup de morminte din secolul al VII-lea e.n. la Iclod (jud. Cluj). ActaN 15. 287 294. HICA,I. 2004 Aspecte ale dezvolt rii me tu ugurilor în secolele III VI d. Chr.: reutiliz ri, transform ri, repara ii. In: Crângu,. Regep-Vlaschi, S. tef nescu, A. (ed.): Studia historica et archaeologica in honorem magistrae Doina Benea. Timi oara. 195 209. HORDT,K. 1952 antierul A ez ri slave în regiunile ure i Cluj. SCIV 3. 311 348. 1976 Die Brandgräberfelder der edia gruppe aus dem 7. 9. Jh. in Siebenbürgen. ZfA 10. 35 57. 1979 Die Brandgräberfelder der edia gruppe aus dem 7. 9. Jh. in Siebenbürgen. In: Rapports du IIIe Congrès International d Archéologie Slave I. Bratislava. 385 394. HORDT,K. PROTAS,D. 1970 in völkerwanderungszeitlicher Schatzfund von Cluj-Some eni (Siebenbürgen). Germania 48. 85 98. 1972 Das zweite Fürstengrab von Apahida (Siebenbürgen). Germania 50. 174 220. HOROWITZ,D. L. 1975 thnic Identity. In: N. Glazer D. P. oynihan (eds.): thnicity: Theory and xperience. London. 111 140. IABOR,P. 2005 A ez ri fortificate din Transilvania (sec. IX XIII). Cluj-Napoca. IVAKIN,V.G. 2011 Kievckijee pogrebenija X veka. Stratum Plus 2011/5. 243 286. JA D WSKI, K. 1949 Cmentarzysko wczesno redniowieczne w Lutomiersko pod Łodzia w wietle Bada z.r. 1949. aterialy Wczesno redniowieczne 1. 91 191. KLAN, H. C. 1958 Compliance, identification and internalization: three processes of attitude change. JCR 2, 51 60. KRISTÓ GY. 2002 A korai rdély (895 1324). Szeged. KORZNNY, F. ABRAVANL,R. 1998 Acculturation: Conceptualization and meauserement. Quirks s arketing Research Review April, 1998 (April). http://www.quirks.com/articles/article.asp?arg_articleid=324 KÖNYÖKI J. 1906 Középkori várak, különös tekintettel agyarországra. Budapest. ACRA,. 1958 Slavianskij mogil nik v Somešeni. Dacia NS 2. 351 370. 1959a Necropola slav de la Some eni (r. i reg. Cluj). CA 5. 519 527. 1959b antierul arheologic Some eni-cluj. CA 6. 515 522. ILGRA,S. 1965 Some conditions of Obedience and Disobedience to Authority. Human Relations 18/1. 57 76.

DOBOKA KORA KÖZÉPKORI HAVASZTÁSOS TT JÉR L 71 I KIWICZ,. 1969 Wczesno redniowieczny obrz deh pogrzebowy na płaskich cmentarzyskach szkieletowych w Polsce. aterialy Wczesno redniowieczne 6. 241 302. NTI,S. 2010 Un mormânt din epoca migra iilor din Cluj-Napoca. In: Pop, H. Bejinariu, I. B cue -Cri an, S. B cue -Cri an, D. (ed.): Identit i culturale locale i regionale în context european. Studii de archeologie i antropologie istoric. Biblioteca usei Porolissensis 13. Cluj-Napoca. 407 412. OPRANU,C.H. 2012 in Frauengrab aus der Völkerwanderungszeit von Cluj-Polus (Rumänien). ArchKorr 42. 113 122. PARK, R. BURGSS,. W. 1921 Introduction to the Science of Sociology. Chicago. POHL,W. 1980 Die Gepiden und die Gentes an der mittleren Donau nach dem Zerfall des Attilareiches. In: Wolfram, H. Daim, F. (Hrsg): Die Völker an der mittleren Donau im fünften und sechsten Jahrhundert. Berichte des Symposions der Kommission für Frühmittelalterforschung 24. bis 27. Oktober 1978, Stift Zwettl, Niederösterreich. Wien. 239 305. RPCLUJ 1992 Cri an, I. H. B rbulescu,. Chiril,. Vasiliev, V. Winkler, I. (red.): Repertoriul arheologic al jude ului Cluj.. Bibliotheca usei Napocensis 5. 1992. RÉVÉSZ L. WOLF. 1993 l zetes jelentés a zemplénagárdi 7 9. századi hamvasztásos temet ásatásáról. In: L rinczy G. (szerk.): Az Alföld a 9. században. Szeged. 101 124. ROS,A. 1956 Sociology: The Study of Human Relations. New York. RUSSLL,J.C. 1972 Population in urope. In: Cipolla, C.. (ed.): The Fontana conomic History of urope. The iddle Ages. Vol. I. Glasgow. 25 71. STANCIU,I. 1998 Die slawische Hügel-Brandgräber vom Typs Nu fal u-some eni (nordwestlichen Gebiet Rumäniens). ActaN 36/1. 245 263. 2002 Gepizi, avari i slavi timpurii (sec. V VII. p. Chr.) în spa iul vestic i nordvestic al României. N 12. 203 236. 2008 Gepiden, Frühawaren und -slawen im Westen und Nordwesten Rumäniens. Antaeus 29 30. 415 448. STANCIU,I. GOGÂLTAN,F. URSU IU,A. BÂRC,V. BOGDAN-C T NICIU,I. RUSU,A.A. OLNÁR ZS. APAI. ARDLANU,. NAGY J. G. RZI B. GÁLL SZ. T RÂ,. FRNCZ SZ. T TAR,P. TATÁR Á. KOÁROI ZS. DLANU, V. 2005 Vlaha, com. S v disla, jud. Cluj, Punct: Autostrada Bor -Bra ov, tronson 2B, km. 42+200 45+000. CCA Campania 2004. Bucure ti. http://www.cimec.ro/arheologie/cronicaca2005/cd/index.htm. STANCIU,I. GOGÂLTAN,F. OLNÁR ZS. APAI. ARDLANU,. FRNCZ SZ. NAGY J. G. ASZTALOS I. RZI B. TATÁR Á. RÁDU Z. RUSU,V. SÂVU,A. TANASICIUC,D. TODA,. 2006 Vlaha, com. S v disla, jud. Cluj Punct: Pad (Autostrada Bor -Bra ov, tronson 2B, km. 43+000 44+000). CCA Campania 2005. Bucure ti. http://www.cimec.ro/arheologie/cronicaca2006/cd/index.htm. STANCIU,I. GOGÂLTAN,F. APAI. ARDLANU,. FRNCZ SZ. SAVA,V. DOBOS A. KOÁROI ZS. FODOR, G. ARDLAN, F. ARCHI, I. T N SICIUC, D. L Z RSCU, V. IRIU,L. CULIC,D. COCI,A. KISS T. ARCHI,. ORARU, A. SUCAL, A. ANTAL,A. GUI,. ZALOI. IL AN,F. DIACU,.. 2007 Vlaha, com. S v disla, jud. Cluj, Punct: Pad (Autostrada Bra ov-bor, tronson 2B, km. 43+000 44+000). CCA Campania 2006. Bucure ti. http://www.cimec.ro/arheologie/cronicaca2007/cd/index.htm

72 GÁLL RWIN LACZKÓ NÁNDOR SZABADOS GY. 2013 Állam és ethnosz a IX X. századi magyar történelemben. Acta Historica 35. 3 24. TRIGGR,B.G. 1990 A History of Archaeological Thought. Cambridge. VINCZ Z. 2002 Pósta Béla-iratok az rdélyi Nemzeti úzeum Érem- és Régiségtárának levéltárában. 64/1 2. 25 44. WOLF. 1996 Das slawische Gräberfeld von Zemplénagárd. In: Bialeková, D. Zábojník, J. (Hrsg.): thnische und kulturelle Verhältnisse an der mittleren Donau im 6. 11. Jahrhundert. Bratislava. 51 61. ZOLL-ADAIKOWA,H. 1979 Wczesno redniowieczne cmentarzyska ciałopalne Słowian na terenie Polski, vol. II, Analiza, wnioski. Wrocław Warszawa Kraków Gda sk. 1988 Przyczyny i formy recepcji rytuału szkieletowego u Słowian Nadbałtyckich we wczesnym redniowieczu. Przegl d Archeologiczny 35, 183 229. 1995 Zum Beginn der Körperbestattung bei den Westslawen. In:. üller-wille (Hrsg.): Rom und Byzanz im Norden. ission und Glaubenswechsel im Ostseeraum während des 8. 14. Jahrhundert. II. Akademie der Wissenschaften und der Literatur ainz. Abhandlungen der Geistes- und Sozialwissenschaftlichen Klasse 1997/3. ainz Stuttgart. 227 238. ON TH ARLY DIVAL CRATION CTRY IN D BÂCA (G.: DOBSCHDORF;H.:DOBOKA). SO IDAS ON TH STTLNT ARA IN TH LITTL SO (G.: SOSCH;H.:SZAOS)VALLY FRO TH 7 TH TO TH 9 TH (10 TH?) CNTURY (ABSTRACT) The village of D bâca (g.: Dobeschdorf; h.: Doboka) is situated in the north-western part of the Transylvanian basin, 30 kms northwest of Cluj-Napoca (g.: Klausenburg; h.: Kolozsvár) city, by the stream called Lona (h.: Lónya), which flows into the River Little Some (r.: Some ul ic; g.: Kleine-Somesch; h.: Kis-Szamos) 10 kms away from this place. One side of the mountain called Nagyhegy (hungarian language) (Big-ountain), which is situated southwest of the village (529 m above sea level) made the valley of the stream Lona/Lónya so narrow that it is a vantage point of the pass. The road in the narrow valley, squeezed between two hills, in the middle of the village takes a sharp turn to the left. The old fortress district was in the area curbed this way. The two hills are gradually declining towards northwest. The shape of the fortress is similar to a pie with a sharp angle and an arc at the end, pointing towards north-northeast. Both sides are well defendable, sloping in 25 45. the early medieval fortress district was built in this place with a number of villages and churches around it. The excavations beginning in the early 60 s in the last century were conducted with preconceptions, as the centre of lord Gelou was thought to have been discovered before the start of the excavations, which is an impassable way from a scientific point of view. From 1964 on there were archaeological excavations carried out in D bâca/dobeschdorf/ Doboka with shorter intervals, which took more than 20 years. During these excavations three churches were excavated which were renovated and rebuilt several times (Fortress Area IV, A. T ma 's Garden, and the Church of Boldâg /Boldogasszony) together with 871 graves in three cemeteries around them (most of the graves were dated back to the 11 th 13 th centuries) and sections of settlements that were inhabited in different periods from the stone age to the 16 th century. Besides these archaeological sites, in a small area by wrong methods, probing excavations were carried out to the south-west of the castle, at a height of 353 m above sea level, near the stream called Brani te/branistye (slavic toponym!), they were excavated a part of a cremation cemetery

DOBOKA KORA KÖZÉPKORI HAVASZTÁSOS TT JÉR L 73 (1972, 1973), respectively a few pit houses. From documentation reveals that were excavated 9 or 10 grave pits, in which found burned bones and bones, nevertheless without anthropological analysis these informations are very uncertains. After Kurt Horedt were excavated 15 inurned cremation burials, respectively one cremation in urn. Unfortunately the documentation is a very bad quality. This site, together with other cremation cemeteries, was dated to the 7 9 th centuries by Kurt Horedt, although his dating is based upon other Transylvanian cemeteries. István Bóna dated them to the 7 th 10 th centuries. There are two major groups of cremation burials in the Little Some /Somesch/Szamos Valley, the group of cremation burials with scattered ashes and that of the burials with urns (the rites themselves). In our opinion, mounds do not only fall in the category of customs but they are also the elements of social representation, whose mnemonic and visual effects, the latter of which comprises the effect of changing the landscape, are important to represent the status. Nevertheless, mounting a mound was also an economic issue, as mounting 14-20 m high mounds may involve some kind of structured community and people forced to work, which would clearly indicate a relatively social hierarchy. To our mind, its social prestige must not be underestimated in a microregion like the Little Some /Somesch/Szamos Valley. When looking at the map of 10 th century cemeteries, one has to observe a complete lack of the 10 th century cemeteries with a large number of graves and with poor furnishings (without weapons and horse burials) and the cemeteries of the population of the era of the hungarian conquest in Cluj, whose high percentage was buried with their weapons and horses, are scattered appearing like islands. Concerning this phenomenon, we suppose that the population leaving behind the cremation burials (the Slavonic speaking population) and the conquerors must have been in contact in the 10 th century. We consider it important to emphasize that the existence of a large number of Slavonic place names around Cluj and in the valley of the Little Some /Somesch/Szamos at a later time, may give an answer to the question why there is a chronological gap (due to archaeological deficiencies!) between these cremation burials and the churchyard cemeteries appearing in the second half of the 11 th century and in the 12 th century. The various Slavonic place names and hydronyms such as Dezmér, Dombró, Gesztrágy, Gorbó, Hója, Kályán, ákó, éra, Lóna, Palatka, Plecska, Szelicse, Szomordok, Szopor, Szovát, Sztána, Valkó, Vista, Zsuk provide us with an issue that is to be addressed, as to how they found their way into Hungarian and later into Romanian. Certainly, this question cannot and must not be answered by an archaeologist. The conquering Hungarians of the 10 th century did not destroy this population, but integrated them into the economic and political-military structure of that age, certainly as a conquered population. In this respect we assume that from a chronological point of view it is a mistake to draw the upper boundary of the cremation cemeteries at the 9 th century. But an even greater mistake was made, because they bound this chronological system artificially to the archaeological periodisation of other regions (in the first instance to the Great Plain). The greater part of the archaeological interpretations, the disappearance of the cremation burials was linked to the downfall of the Avar Khaganate, ie an archaeological phenomenon was explained by a political-historical event. So, without the minimal archaeological evidence, the population of cremation cemeteries was made to disappear from the archaeological maps because the Avar Khaganate fell down. In this case the following questions arise: 1. What happened to this population? no one has answered this so far; 2. Why and how should the disappearance of a political structure result in the disappearance of a population (based upon the technical realities of the early iddle Ages)? After studying the history of ideologies, it is not difficult to pinpoint the root of this theory, but it cannot be connected to the early iddle Ages but to the specific thinking of the 19 th 20 th centuries, or to be more exact to a modern myth, the myth of unity. According to this train of thought, the state the nation the micro-community the individual all form an undividable (much more biological) unit, which can be considered one of the great historical lies! We are approaching Orwell and his 1984, the implantation of the role of modern states into other historical ages. However, it has nothing to do with the power structures of the early iddle Ages and their (technical) possibilities. To draw the conclusion, we think that this population leaving behind cremation burials saw the Hungarian conquest and the early Árpád era and as a result they were integrated into the structures of the Árpád era and they were converted to Christianity and became Hungarians (therefore one can

74 GÁLL RWIN LACZKÓ NÁNDOR hardly speak about archaeological-funerary markers after the 10 th century, everything became uniformed under the reign of the Árpád dynasty, similarly to the phenomenon that took place in the late Avar age). Therefore, in our opinion, the chronology of the cremation cemeteries along the River Little Some /Somesch/Szamos should be thought over again, and their chronological sequence should be checked by 14 C tests. And above all, new excavations should be carried out in the microregion of the Little Some /Somesch/Szamos.

templom templom körüli temető gödörházak kemence Doboka várkomplexuma és a feltárt hamvasztásos temető helyzete 1. tábla

7. kutatóárok 2. tábla 3 0 100 m Sírmelléklet vagy a 3. kutatóárok gödörháza É A?- A kazetta? 1 2. A feltárt terület felület alaprajza; 3 4. A kérdéses mellékletek 1 4? 8 - hamvasztásos sírgödör (néhány esetben kérdőjeles) - kutatóárok (dokumentációval) - kutatóárok (dokumentáció nélkül) 1 - kutatóárok számozása - gödörház 0 25 m 9 7 A kazetta? 2 1 10 2 6 43 5

A za szelvény felszínrajza (1972) (az eredeti dokumentáció alapján) 3. tábla

4. tábla 6. gödör 1. gödör tálcatöredékek? 0 1,5 m - csontok - kerámia töredékek - égett csontok - agyagcipók ( töredékek ) Az A szelvény felszínrajza (1972) átszerkesztett változat ( ) 4. gödör 2. gödör 3. gödör 5. gödör

Az S2, S3, S4, S7 kutatóárkok (1972/1973) metszetrajzai (az eredeti dokumentáció alapján) 5. tábla

Gödör (szórthamvasztásos sír?) Gödörház (kemencével?) Kemence? Tűzhely? 6. tábla Az S3 és S4 kutatóárkok felszínrajza (az eredeti dokumentáció alapján)

Az S7 kutatóárok felszínrajzának részlete (30 36 méter) (az eredeti dokumentáció alapján) 7. tábla

8. tábla Az S7 kutatóárok metszetrajzának részlete (30 36 méter) (az eredeti dokumentáció alapján)

Az S7 kutatóárok egy azonosíthatatlan részlete (az eredeti dokumentáció alapján) 9. tábla

10. tábla Az S7 kutatóárok felszínrajzának egy azonosíthatatlan részlete (az eredeti dokumentáció alapján)

Az S7 kutatóárok metszetrajzának azonosíthatatlan részlete (eredeti változat) 11. tábla

12. tábla Az S8 kutatóárok felszínrajza és metszete (eredeti változat)

vaskarika csontok S8 2. gödör csontok 3. gödör 4. gödör 1. gödör É? 0 1,5 m - 1. réteg S8 kutatóárok profilja ( déli része ) - 2. réteg - 3. réteg 0 1,5 m Az S8 kutatóárok felszínrajza ( átszerkesztett változat ) -kő - vaskarika - csontok 13. tábla

Falu É III 0 100 m ocsár VIII IV VI V VII I II ÚJABB HALOK Kolozsvár-Apahida vasútvonal - kutatott halom - félig kutatott halom - halom (nem történt régészeti kutatás) 14. tábla A szamosfalvi halmok topográfiai helyzete (acrea 1959b nyomán) ( átszerkesztett változat)

0 1m 0 5 m Szamosfalva - I. halom (acrea 1958 és acrea 1959a nyomán) 15. tábla

16. tábla Szamosfalva - I. halom (acrea 1959a nyomán)

A SZÉKLYUDVARHLYI JÉZUS-KÁPOLNA 75 A SZÉKLYUDVARHLYI JÉZUS-KÁPOLNA SÓFALVI ANDRÁS A Székelyudvarhely déli szélén található Jézus-kápolna a centrális, négykaréjos egyházi épületek csoportjába tartozik, melyet Orbán Balázs óta a 13. századra keltezett a kutatás. Az egyszer formakiképzés épületr l nincsenek középkori adatok, els írott említése 1602-b l való. Bels faberendezései 17. századiak, a falkutatások szintén e századra keltezték a kápolna történeti vakolatrétegét. Az 1973-ban és 2011-ben végzett régészeti feltárások során tett rétegtani megfigyelések alapján megállapítást nyert, hogy a kápolna nem korábbi a 15. század közepénél. A belsejében feltárt falazott sírépítmények szoros összefüggésben állnak a kápolna létrejöttével, és a feltehet en fogadalmi kápolnaként épült Istenháza alapítója és családja temetkez helyeként szolgáltak. A Jézus-kápolna legközelebbi építészeti párhuzamai a Székelyföldön találhatók (Gyergyószentmiklós Szent Anna kápolna, Kézdiszentlélek Szent István kápolna), az újabb kutatások szerint e 17. századra datált egyházi épületek szintén a fogadalmi és családi (magán) kápolnák körébe tartoznak. Kulcsszavak: négykaréjos forma, sírépítmények, fogadalmi kápolna, Jézus Szíve-tisztelet Keywords: four lobe form, vaults, votive chapel, honour of the Heart of Jesus Bevezetés Aszékelyudvarhelyi Jézus-kápolna a centrális egyházi épületek sajátos megnyilvánulási formája, négyzet alakú központi tér köré szerkesztett félköríves karéjokkal. A Jézus-kápolnát nem említik középkori források, viszont már els tudományos ismertetése mely sok más székelyföldi középkori emlék leírásához hasonlóan nagy székely kutató el dünk, Orbán Balázs nevéhez f z dik az alaprajzi formából kiindulva a 13. századra keltezte azt. 1 A köztudatba mélyen beivódó datálás a kápolnát Udvarhely legrégibb m emlékévé avatta, és ez a nézet nemcsak a turistakönyvek hasábjain, hanem a szakirodalomban is meghonosodott a 20. század második harmadára. 2 zzel szemben, már a kápolna els régészeti kutatása során, 1973-ban felmerült, hogy a Jézuskápolna csak évszázadokkal kés bb, a 16. század második felében épült volna. rre a lehet ségre annak megfontolandó részletei ellenére mind a közvélemény, mind pedig a sz kebb régészetim vészettörténeti kutatás évtizedeken át kételkedve tekintett, és egy elkövetkez, nagyobb volumen hitelesít ásatás szilárdabb eredményeire várt. A 2011-ben folytatott régészeti feltárás, illetve az ezt kiegészít részletkutatások lényegében meger sítették a Jézus-kápolna kései építését. Tanulmányom egy összegzés az ásatások eredményeir l, ám azon túlmen en, kiegészítve más, speciális kutatásokkal, kísérletet tesz e sajátos egyházi épület történelmi szerepének értelmezésére. Az írott források hiánya vagy sz kszavúsága miatt következtetéseim egy része feltételes módban értelmezend, és további levéltári források feltárása, valamint a kápolna részletes falkutatása olyan eredményeket hozhatnak, amelyek jelent s mértékben kiegészíthetik és/vagy módosíthatják meglátásaimat. 3 A továbbiakban az egyházi hagyománynak megfelel en a kis Istenháza megnevezésére a Jézus-kápolna fogalmat használom. (A kápolna ünnepe Jézus Szent Szívének napja a pünkösd utáni második vasárnapot követ péntek.) 1 ORBÁN 1868, 45. 2 DÁVID 1981, 318 321, a 325. oldalon részletes irodalommal. 3 A kutatásokról el zetesen lásd SÓFALVI 2012.

76 SÓFALVI ANDRÁS A Jézus-kápolna bemutatása 4 Székelyudvarhely déli szélén, a Nagy-Küküll be északkeletr l torkolló Nagy-völgy szájánál, a Köször k sziklája alatt áll (1. tábla/1 2) a város nevezetes m emléke, a Jézus-kápolna, melynek közelében sósforrások és más ásványi vizek fakadnak. A gyakran rotundának is nevezett épület valójában egy négykaréjos centrális kis templom (3. tábla/1; 4. tábla/1), 3,4 m oldalhosszúságú négyzet alakú tér köré szerkesztett félköríves apszisokkal (falvastagsága 0,80 m). A kápolnának ma délen nyílik a bejárata, fölötte kisméret, körte alakú, ívesen záródó résablakkal. Az eredeti bejárat viszont nyugaton volt, mint azt annak elfalazott nyílása is mutatja (4. tábla/2), melybe egy kívülr l ovális, belülr l négyzetes nyíláskeret ablakot építettek be; keleten pedig egy nagyobb szegmensíves ablak nyílik. Az északi falon kívülr l egy viszonylag magas, rézs s fülkéj, félkörívesen záródó ablak figyelhet meg, melyet utólag szintén befalaztak (4. tábla/3). A felsorolt nyíláskereteket mint azt a korábbi kutatások is kiemelték egyszer falazással alakították ki, és nincsenek faragott elemeik, mely sajátosság pedig egyik alapvet jellemvonása volt a középkori egyházi építészetnek. A Jézus-kápolna mennyezetét ma egy 1903-ban készült fafödém képezi, mely a székelyudvarhelyi Hermann György munkája, és a megel z, 1677-ben készített, növényi ornamentikával díszített kazettás mennyezet utánzata. z utóbbiról mindössze színes rajzokat ismerünk 5 (3. tábla/2), egyébként nem tudni, hogy mi lett a kápolnából a 20. század elején eltávolított famennyezet sorsa. Az eredeti kazetták néhány eleme hasonlít a fels boldogfalvi templom kazettás mennyezetének kifestéséhez, mely Szombatfalvi Asztalos János és András munkája, viszont ez még csekély érv ahhoz, hogy ugyanazon fest asztalosok munkájának tulajdonítsuk állapítja meg a legújabb kutatás. 6 A zsindellyel fedett tet szerkezet alatt kívül visszahajlás látható a falkoronán, amely arra utalhat, hogy az apszisok egykor boltozva voltak. 7 A kápolna belsejében, a bejárattal szemben áll a Jézus Szíve-tiszteletére emelt oltár, ennek központi elemét az erdélyi emlékanyagban egyedülálló Krisztus-ábrázolás képezi: vérz szív kisded Jézus és vérrel táplált báránya (3. tábla/3). A jelenlegi oltár szerkezetének vizsgálatából kiderült, hogy egy 17. századi oltár faragványainak felhasználásával készült. A ária-monogramos homlokzati kartusdísz, az építmény alsó és fels szárnydíszei jellegzetes fülkagylós porcfaragvánnyal díszítettek, mely az 17. század második felében a 18. század els negyedében készült erdélyi oltárok sajátossága. 8 Az építmény jelenlegi formáját a 19. században nyerhette el, feltehet en a bejárat áthelyezésével egy id ben. A kápolnában rzött, fából faragott Nepomuki Szent János szobor nagy valószín séggel a 18. század második felében készült, a fölötte lév baldachin valamikor egy oltár-retabló része lehetett. A kápolnát övez, szögletesen megtör falat feltehet en 1771-ben emelték, ennek mellékbejárata mellé 1830-ban épült egy remetelak vagy gondnoki lakás Rudnay Sándor püspök támogatásával. A kerít falon kialakított déli f kapu és a kápolna bejáratának áthelyezése egy id ben és egymással szoros összefüggésben készülhetett. 4 A Jézus-kápolna leírását és bemutatását a régebbi és újonnan megjelent szakirodalom, illetve helyszíni megfigyelések alapján állítottam össze. Itt csak a legfontosabbakra utalok: GRVRS-OLNÁR 1972; DÁVID 1981; TIBÁD 1995; WISZ 2010. 5 ALONYAI 1909, VIII IX. tábla. 6 A kápolna történeti faberendezéseinek vizsgálatát és elemzését a felújítást megel z kutatások keretében ihály Ferenc készítette el: lásd IHÁLY F. 2008. Itt köszönöm meg a szerz nek, hogy kéziratát tanulmányozhattam és eredményeit felhasználhattam. 7 WISZ 2010. 8 IHÁLY F. 2008.

A SZÉKLYUDVARHLYI JÉZUS-KÁPOLNA 77 A Jézus-kápolna építészeti párhuzamai A Jézus-kápolnának és építészeti körének különleges értéket ad formavilága, amely antik alapokon a kora kereszténység centrális templomainak építészeti hagyományaiban gyökerezik. A kis kápolna a Kárpát-medence nyugati és központi részein gyakrabban, Székelyföldön viszont kis számban el forduló rotundák és centrális templomok közé tartozik, mely egyházépítészeti forma az els ezredfordulón kialakuló közép-európai keresztény királyságok területén fokozatosan elterjedt és teret hódított. dolgozatnak nem célja a szertágazó kérdéskör elemzése, ugyanis err l számos tanulmány és monográfia született, 9 a következ kben a négykaréjos kápolnák kérdését tekintem át röviden, f leg az erdélyi példákra koncentrálva. A Jézus-kápolna alaprajzi analógiái rdélyen kívül a Dunántúlon és a Felvidéken fordulnak el. 10 Az ásatások során felszínre hozott székesfehérvári és bercsei, feltehet leg udvari kápolnaként és plébániatemplomként m köd egyházi épületek maradványait a 12 13. századra keltezik. A példák sorából kiemelkednek a kétszintes, gazdag térplasztikával rendelkez, 13. századi pápóci és jáki négykaréjos templomok, melyek plébániafunkciót is elláttak. Ugyancsak kés Árpád-kori az erdélyi emlékekhez közelebb álló Szepes megyei, utólag részben átépített haraszti plébániatemplom. A Hunyad megyei Guraszádán elég valószín, hogy eredetileg plébániaegyházként épült a kés bb görögkeletivé váló templom, melynek keleti és nyugati apszisa kissé megnyújtott formát mutat. 11 Székelyföldön három álló emlékét ismerjük a centrális térszerkezet, négykaréjos, kápolnatípusnak, melyeket ezel tt néhány évtizeddel még kivétel nélkül román kori emléknek tartott a m vészettörténész szakma. 12 Az udvarhelyi kápolna 1973. évi feltárásának eredménye jelent s mértékben befolyásolta a székelyföldi emlékek kronológiai megítélését, olyannyira, hogy ma már kifejezetten a kései, 16/17. századi keltezés válik egyre elfogadottabbá. A székelyudvarhelyi Jézus-kápolna legközelebbi formai párhuzama a gyergyószentmiklósi Szent Anna kápolna. A központi bels tér (ennek oldalhossza 3,20 m, a kápolna falvastagsága 0,65 0,70 m) köré épített karéjok közül a nyugati ma már nem áll, ugyanis a kápolnát ez irányban hosszházzal b vítették. A negyedik apszist ásatás hozta felszínre, melynek során a leletszegény kultúrrétegb l mindössze kora újkori újkori leletek kerültek felszínre; az épület keleti karéjában oltáralapozás maradványait tárták fel, és kiderült, hogy a kápolnát temetkezési célra nem használták. 13 A régészeti kutatás lényegében meger sítette az írott forrásokból kikövetkeztethet, a 17. század els közepére tehet építést (pestisjárványok emlékére emelt fogadalmi kápolna). A Kézdiszentlélek fölött magasodó Perk -hegyen álló Szent István kápolna esetében négyzet alakú térb l nyílnak az apszisok. A m vészettörténeti kutatás a reneszánsz templomépítészetben kedvelt, centrális alaprajz alkalmazásával készült, egyedi elemeket a boltozott mennyezetb l nyíló, kis tornyocskákon keresztül való megvilágítás hordozó kápolna példáját látja benne. 1686-os évszámmal datált, Kálnoky Sámuel és Lázár rzsébet címerével ellátott, rangos kiképzés ajtókerete valószín leg másodlagos elhelyezés. 14 Az 1974. évi ásatás során nem találtak temetkezésre utaló 9 Legutóbb: SZILÁGYI 2008. 10 A négykaréjos kápolnákról a közelmúltban jelent meg önálló tanulmány: SZAKÁCS 2012. 11 Régészeti kutatására lásd POPA CHICIDANU 1984. A kis templom építési idejét illet en meg kell jegyezni, hogy meglehet s bizonytalanság uralkodik e tekintetben, ugyanis az épületnek nincsenek faragott nyíláskeretei vagy más keltez érték jellemz i, a nyugatról hozzátoldott el térben (pronaos) feltételezett 14. századi Szent László falkép (?) léte ellen szól, hogy ez a tér már az ortodox liturgia szellemében épült. Az írott forrásokra épül kombinációk (1292-ben az Ákos nembeli Sándor román jobbágyokat telepít Szád földjére) szintén nem visznek közelebb a datálásához. Figyelemreméltó, hogy a templom körül feltárt sírok a 16 17. századból valók. 12 Lásd a 2. jegyzet irodalmát. 13 m di Tamás szíves szóbeli közlése. 14 KOVÁCS 2003, 7 12.

78 SÓFALVI ANDRÁS nyomokat az épület belsejében vagy akörül. 15 A kápolna építésének idejét nem sikerült régészeti adatok alapján keltezni, további hitelesít ásatás feladata lesz tisztázni a falak, rétegek és az el került Árpád-kori leletek kronológiai összefüggéseit. A száldobosi református templom mellett az 1950-es években egy nagy szárazság hatására a f ben négyapszisos épületként kirajzolódó jelenségre figyeltek fel. A közelmúltban a helyszínen végzett geofizikai kutatásunk nem er sítette meg ezt az észrevételt, és egyéb konkrét adatok híján a száldobosi rotundát a nem létez középkori centrális templomok listájára kell felvennünk. A székelyföldi négykaréjos kápolnák 16, noha alaprajzilag és részben formailag nagyon hasonlítanak a Kárpát-medencében található, e csoportba sorolt Árpád-kori emlékekhez, úgy t nik, hogy nemcsak egy kés bbi korszak létesítményei, hanem funkcionálisan is különböznek a korai emlékekt l. A kápolna az írott forrásokban és a történeti irodalomban A Jézus-kápolnára utaló legkorábbi írott adatok a 17. század els feléb l valók, melyek a közelmúltban végzett levéltári kutatásoknak köszönhet en fokozatosan gyarapodtak. 17 gy 1602-re visszautaló pereskedés tárgyát a Kuvar kápolnája nev helyen alól az Lokban található föld képezte. 18 A következ forrás 1625-ben említi a Jézus-kápolnát (...az also hatarba Felseö Bodogazonifalua fele valo forduloban az kuvar Nevu helyben, melynek vicinússa ab una az kapolna fele ala meniö ut, melliet Jesue Kapolnaianak is hinak, ab alia vero, ugian az kuvar oldala 19 ). 1642- ben az udvarhelyi alsó szentegyház -at 20 említik hasonló kontextusban. Az udvarhelyi vártartomány 1644. évi urbáriumában, a Lokon a kápolna mellett írtak össze egy szántóföldet. 21 A fenti források perdönt ek a kápolna létezését tekintve, viszont keletkezési körülményeikb l kifolyólag nem tartalmaznak érdemi információkat az egyházi épület építését, m ködését és mindennapjait illet leg. A 17. század közepét l a kápolna a jezsuiták gondozásába került, ugyanis 1651-t l az udvarhelyi katolikus egyház is a szerzet hatásköréhez tartozott. (Érdemes megemlíteni, hogy ekkor Sámbár átyás jezsuita lelkipásztor Udvarhelyen a Szent iklós plébániatemplom oldalához Jézus Szent Neve kápolnát kezdett építeni, amely végül nem készült el.) 22 1668-ban a Jézus-kápolna mellett lakó Barabás György szántóföldet adományozott a kis egyház részére. 23 Székelyudvarhely legels történetírója, Lakatos István 1702-ben röviden említi a régid k óta álló, Jézus házának nevezett kápolnát, mely gyógyforrásairól és az Úrnapján tartott búcsúkról nevezetes. 24 A 18. század végén Szeles János régi formára épített kis kápolnáról ír, ahová nagy számban sereglenek össze búcsúra a székelyföldi katolikusok. 25 Az 1743. évi vizitáció megjegyzi, hogy a kegyhelyet közönségesen Jézus kápolnájának hívják ( vulgo Jesus kapolnaja dicit ). 26 Az 15 SZÉKLY 1983. 16 A fentiekben röviden tárgyalt székelyföldi emlékcsoporttal Benk lek is foglalkozott újonnan megjelent szintézisében: BNK. 2012, 146 151. Köszönettel tartozom Benk leknek az el zetes feldolgozásban nyújtott hasznos tanácsaiért. 17 ihály János levéltári búvárkodásai nyomán több forrásra hívta fel a figyelmemet, segítségét hálásan köszönöm. 18 Kolozsvári Állami Levéltár. Udvarhelyszék levéltára. Fond. 16. Törvénykezési jegyz könyvek. II/4. 29. Idézi IHÁLY J. 2013a, 21. 19 Kolozsvári Állami Levéltár. Udvarhelyszék levéltára. Fond. 16. Törvénykezési jegyz könyvek. II/12. 33. 20 Kolozsvári Állami Levéltár. Udvarhelyszék levéltára. Fond. 16. Törvénykezési jegyz könyvek. II/12. 33. 21 SzO Ú.S. VII, 91. 22 OLNÁR 2009, 202. 23 Székelyudvarhelyi Római Katolikus Plébánia Levéltára. 1773. évi konskripció. A plébánia levéltárában található, a kápolnára vonatkozó források átnézésében nyújtott segítségéért Bernád Ritának tartozom köszönettel. 24 LAKATOS 1942, 7. 25 SZLS 1898, 389. 26 Székelyudvarhelyi Római Katolikus Plébánia Levéltára. 1743. évi vizitáció jegyz könyve.

A SZÉKLYUDVARHLYI JÉZUS-KÁPOLNA 79 egyháztörténeti források megemlékeznek egy 1662-ben végzett felújításról, illetve Léstyán ózes plébános 1773-ban végzett javítási munkálatairól. 27 Benk József szintén kiemeli a Krisztus Szent Testének ünnepén tartott búcsúkat. 28 Áttekintve a történeti irodalmat, megállapítható, hogy a kápolna lényegében Orbán Balázs nyomán lett középkori épületté nyilvánítva ( annak épitési modora a XIII-ik század jellegét mutatja 29 ), s ez a koncepció mind a mai napig meghatározó a keltezés kérdésében. Régészeti kutatások a Jézus-kápolnában Leletment ásatás 1973-ban A kápolna els régészeti kutatására 1973 nyarán került sor egy m emléki felújítás keretében, a székelyudvarhelyi Történelmi úzeum, a Román Tudományos Akadémia kolozsvári Történeti és Régészeti Intézete, valamint a bukaresti Történelmi emlékek Bizottsága együttm ködésével, Ferenczi Géza történész, Ferenczi István és ariana Beldie régészek irányításával. Kívül, a kápolnának mind a négy oldalán, a apszisok tengelye mentén jelöltek ki egy-egy 1,30 m széles kutatóárkot (2. tábla/1). 30 A felületek mélyítése során a 25 30 cm vastag humusztakaró alatt és az altalaj között kemény töltelékföld jelentkezett, régészeti jelenségek nélkül. 31 Az északi oldalon nyitott kutatóárokban, a fal alapozási árka legmélyebb (0,80 cm) szintjéb l 32 I. Ferdinánd 1561-ben kibocsátott ezüstdenárja (12. tábla/1) került napvilágra. A déli oldalon nyitott kutatóárokban az ásatási napló közlése szerint a vastag humuszrétegbe ágyazottan egy szárazon rakott, mindössze egy-két k sorból álló alapozás maradványait figyelték meg, melynek nyugat kelet irányú szakaszát követve kiderült, hogy ívelten elfordul észak felé. A kerít falon kívül, a dél-délkeleti oldalon nyitott kutatóárokban, a mai humuszréteg alól szórványos skori kerámiatöredékek (az ásatók meghatározása szerint középs bronzkori, Wietenberg-leletek) kerültek el. 33 A kápolna belsejét észak dél irányban átvágó kutatóárokban két sírépítményt és egy egyszer gödörsírt tártak fel. A kápolna közepében található, mészhabarccsal, folyami kövekb l készített k koporsót kitölt, törmelékkel kevert agyagos földben két csontváz került kibontásra. A nyugatkelet tájolású, a medencére helyezett kéztartással elhantolt holttestek maradványai a mai felszínt l 1,62 m mélységben, illetve efölött kb. 20 cm-el helyezkedtek el. A sírok betöltésében mindössze koporsószegeket találtak. A második, téglából készült sírépítmény ett l közvetlenül délre helyezkedett el oly módon, hogy északi falát a k b l épített sírépítmény déli fala képezte. Boltozata beomlott, belsejét szintén agyaggal és téglákkal kevert törmelék töltötte ki. A belsejében feltárt csontváz környezetében koporsószegeket és -deszka maradványokat találtak, a has tájékáról pedig két darab vékony aranyszálból készített ruhagomb darabjai kerültek el. 34 Az ásatók megfigyelése szerint a temetkezést megbolygatták utólagosan, és mindkét sírépítményt kifosztották (erre utalna a boltozatok áttörése, az ún. rablóaknák beásásának vonala, az építési törmelékkel kevert föld, a mellékletek majdnem teljes hiánya). 35 Az ásatás során a sírépítmények nyugati oldala került feltárásra, a 27 SCH. 1882, 192. 28 BNK J. 1999, II. 36. 29 Lásd 1. jegyzet. 30 Az ásatási összesít felmérés nem jelöli a déli oldalon nyitott kutatóárkot, viszont az el zetes közlés szövegéb l és az ásatási naplóból kiderül, hogy ezen az oldalon is folyt feltárás. Vö. BLDI 1974, 59. 31 Beldie közleménye a régi humuszréteg fels szintjéb l kés középkori kerámiatöredékeket említ (BLDI 1974, 59), míg Ferenczi Géza rövid ismertet jében azt írja, hogy a töltelékföld és a mai humuszréteg lelettelen volt: lásd FRNCZI 2002, 53. 32 BLDI 1974, 59; FRNCZI 2002, 53. 33 A kutatóárok pontos helye nem ismert. 34 Az aranygombokat nem sikerült azonosítani a Haáz Rezs úzeum gy jteményében. 35 FRNCZI 2002, 54. zzel szemben Beldie ariana a k kripta boltozatának áttörését a második temetkezéssel indokolja: vö. BLDI 1974, 59.

80 SÓFALVI ANDRÁS csontvázak a koponyától a medencéig, de mint utólag kiderült, a combcsontokat is kiszedték helyükr l. Az 1. sírtól északnyugatra feltárt egyszer sírgödörben 1,64 m mélységben egy melléklet nélküli csontváz alsó részét tárták fel, betöltésében kés középkori kerámia töredékekkel. 36 Az ásatási megfigyelések értékelése során megállapítást nyert, hogy az 1561 után épült kápolna sosem volt plébániatemplom, építése és sírkápolnaként való használata pedig összefügghet a közelében található gyógyforrásokkal. Régészeti feltárás 2011-ben Az 1970-es éveket követ en a Jézus-kápolna részleges felújítására került sor 1996-ban, ekkor a küls vakolatréteg alsó szakaszát teljesen leverték, és láthatóvá vált az elfalazott nyugati bejárat (4. tábla/2). Az elmúlt években a székelyudvarhelyi Szent iklós Római Katolikus Plébánia teljes kör felújítást vett tervbe, és elkészíttette a különféle jelleg el zetes kutatásokat és felméréseket (falkutatás, faberendezések és faszerkezetek állapotának felmérése és elemzése, statikai tanulmány, építészeti tervek stb.). A régészeti feltárást a Haáz Rezs úzeum végezte 37, melynek célja a korábbi ásatás eredményeinek hitelesítése, illetve újabb régészeti adatok felszínre hozatala volt. Tanulmányozva a korábbi ásatás dokumentációját világos volt számunkra, hogy a leletszegénység és a kultúrrétegek hiánya lesz vagy lehet a feltárás legf bb kísér jelensége. Az 1. szelvényt a kápolna északi oldalán a korábbi kutatóárokkal átfedésben nyitottuk meg (2. tábla/2; 4. tábla/3), célunk ezzel az volt, hogy megpróbáljuk hitelesíteni az 1973-ban felszínre került éremlelet rétegtani kontextusát. A terv és annak kivitelezése kísérleti jelleg volt, ugyanis nyilvánvaló, hogy már csak a kiásott felület környezetének rétegz dését lehet tanulmányozni. Hogy az 1973-ban nyitott kutatóároknak közvetlenül a kápolna falazata melletti, tehát feltárt részébe mélyedt-e utólagos bolygatás, ezt biztosan sosem fogjuk tudni megállapítani, ugyanis a földrétegek kitermelésével ennek lehet sége megsemmisült. Azt is le kell szögeznünk, hogy az 1561-b l származó érme kontextusának felülvizsgálatában az alapozási árok legmélyebb szintjének kevés, avagy másodlagos a jelent sége. A kérdés lényege arra irányul, hogy valóban annak betöltéséb l került-e el az érme? Ugyanis az árkot a fal alapozásával lényegében teljesen kitöltötték, és ha nem látható másodlagos beásás annak környezetében, akkor a betöltéséb l el került lelet keltez értéke a falakra nézve egyértelm. A felülvizsgálat jogossága f ként abból ered, hogy 1973-ban a föld kitermelését, feltárását els sorban középiskolai diákok végezték, akik képzettség híján nem voltak képesek minden apró részletre odafigyelni. Tapasztalatból tudjuk, hogy a szakképzetlen munkaer t l a legjobb esetben is csak a lelet térbeli kontextusának megjelölését lehet elvárni, rétegtani meghatározást sokkal kevésbé! (A sok vitát kavaró érme az 1973. évi ásatás harmadik napján került el.) Az új ásatás szintenként, illetve rétegenként folytatott megfigyeléseib l (ásatási felületünk nyugati és keleti irányban kissé túlnyúlt a korábbi kutatóárok kiterjedésén, annak érdekében, hogy a fennmaradó rétegeket eredeti helyzetükben tudjuk tanulmányozni) kiderült, hogy komolyabb másodlagos bolygatás nem történt a falak tövében a kápolna építését követ en (8. tábla/1 2). indössze egy szürkésbarna, köves, téglamálladékos, változó vastagságú réteget figyeltünk meg az alapfal közelében a járószintbe mélyedve, amely a nyugati metszetfalban cölöplyukszer beásásként jelentkezett. A jelenség feltehet en egy felújítással, épületjavítással áll kapcsolatban, és komoly kérdést vet fel, ugyanis a kérdéses ezüstdenár ebb l a rétegb l is származhat. egfigyeltük, hogy a nagyméret, szabálytalan k tömbökb l, illetve kisebb görgetegkövekb l rakott alapfalat (4. tábla/4) szürke, 36 Az ásatás ismertetését Beldie ariana el zetes közleménye (1974), Ferenczi Géza jóval kés bb publikált rövid összefoglalása (2002), valamint az ásatási naplók alapján állítottam össze. 37 Az ásatási munkálatokat Király József, Nyárádi Zsolt és Zólya Levente régészek végezték, e sorok írójának irányításával. A feltárás geodéziai felmérése a székelyudvarhelyi TopoKart Kft. munkája.

A SZÉKLYUDVARHLYI JÉZUS-KÁPOLNA 81 kavicsos, mészrögös habarcsba rakták, eléggé rendszertelenül dobálva be a köveket az alapozási árokba. A kápolna felmen falazata már kisebb méret, jobban összeválogatott konglomerátumkövekb l és hasított tömbökb l készült gondosan falazva hasonló összetétel habarccsal. Az építést követ, a kápolna használata idején képz dött kavicsos járószintb l kés középkori kora újkori kerámiatöredékek és zsindelyszögek kerültek napvilágra. A járószint alatti barnásszürke, tömött, apróköves, enyhén kevert, természetes képz dés humuszrétegben szórványos középkori kerámiatöredékeket bontottunk ki, köztük a legfiatalabb darab egy 15. századi kisfazék bordázott peremtöredéke (13. tábla/1). z pedig post quem keltezi az építést, vagyis a kápolna a 15. században vagy ezt követ en épült, ugyanis alapozási árkát a fenti leletet tartalmazó rétegbe mélyítették bele. A kápolna épületén kívül még a bejárattól délre kutattunk (4. szelvény, méretei: 3 x 4 m) az 1973-ban megfigyelt, szárazon rakott k alapozás további maradványai után. nnek mindössze kis részletét találtuk meg a szelvény déli metszetében (8. tábla/3), mely egy hevenyészett melléképület alapozása lehet, az apróköves járószintje alatti enyhén kevert humuszrétegb l 16 17. századi kerámiatöredékek kerültek el, fedve egy rézkori bronzkori kultúrréteget. A kápolna belsejében szintén a korábban már kibontott nyugati felület újraásásával kezdtük a feltárást (2. szelvény), ugyanis a kripták keleti részének kutatását betöltésük rétegeinek tanulmányozása alapján lehetett szakszer en folytatni. 50 60 cm mélységben a mai téglapadló alatt elértük a kripták eredeti szerkezetének maradványait. A kápolna közepében létesített, k b l falazott sírépítmény (6. tábla/6; 10. tábla/3) igényes k m vesmunkával konglomerátum kövekb l, fehéres szürke, aprókavicsos mészhabarccsal készült (bels méretei: 2,26 x 0,86 m). A k kripta köt anyaga jellegében, összetételében megegyezik a kápolna falazatának habarcsával, vagyis a sírépítmény létrehozása a kápolnával egy id ben történt, tehát a kett létesítésében ok-okozati viszonyt állapíthatunk meg. A sírkamra deszkalenyomatos boltozatából a többrendbeli temetkezések és a korábbi ásatás következtében mindössze egy kis szakasz maradt meg eredeti helyzetében az északi oldalon (6. tábla/1, 3; 9. tábla/2; 10. tábla/1 2). Boltozat-habarcsának eltér jellege alapján arra következtethetünk, hogy nem egyszerre készült a kripta oldalfalaival. A k kriptához délr l másodlagosan építettek hozzá egy újabb sírboltot (bels méretei: 2,24 x 0,96 m), felhasználva az el bbi, már meglév déli oldalfalát. A részben k b l, részben pedig téglából emelt falazatot élükre állított téglákkal boltozták. Az építmény már kevésbé min ségi munka, alsó szakasza nagyobb méret kövekb l, téglákkal vegyesen falazott, és az oldalfalak készítésénél nem törekedtek még arra sem, hogy a téglák egymással kötésben legyenek (6. tábla/5 6; 10. tábla/3). A kripták közepén keresztben, azaz észak-dél irányban meghagyott keleti tanúfal rétegeinek tanulmányozása során elég bonyolult kép rajzolódott ki ezek használatát illet en (5. tábla/5; 9. tábla/1). A metszetekben látható beásások, a felszíni bontás (6. tábla/1; 10. tábla/1 2) és a feltárt csontvázak alapján megállapítható volt, hogy mindkét sírboltba legalább kétszer temetkeztek: a k kriptából két feln tt csontváza, a déli sírépítményb l egy feln tt és egy kisgyerek földi maradványai kerültek el az 1973. és a 2011. évi ásatások során. A k b l épült kripta esetében az általunk feltárt legkorábbi temetkezés (S 1B) különös módon nem egy üres sírboltba került, hanem az azt kitölt sötétszürke, tömött, enyhén kevert, téglatörmelékes, habarcsos földbe ásták (téglás betöltése alapján arra következtethetünk, hogy ekkor már állt a déli sírépítmény is, hacsak a téglák töredékei nem egy korai ma már rétegtanilag nem dokumentálható téglapadlóból származnak). A k kripta második temetkezése (S 1A) a legkés bbi a kriptákba történt temetkezések sorában, ugyanis beásása átvágja a déli sírépítmény betöltési rétegeit (6. tábla/3; 11. tábla/1). A déli sírkamrába a legkorábbi elhunyt földi maradványait (S 2A, 6. tábla/5; 11. tábla/3) már szintén egy feltöltési rétegre fektették (intenzív téglás, köves, habarcsos réteg). zt a kés bbiekben egy kisgyerek elhantolása követte (S 2B), melyet gödrének beásása (6. tábla/2) alapján tudtunk megfi-

82 SÓFALVI ANDRÁS gyelni, illetve el került néhány infans csont is, sajnos már nem eredeti helyzetben. A jelenséget mint már fentebb is utaltam rá az 1973-as ásatási napló írója a kriptába mélyed rablógödörként értelmezte, azonban az általunk dokumentált stratigráfia alapján arra következtettünk, hogy ez is egy temetkezés lehetett. A rétegtani megfigyelések azt mutatják, hogy a második temetkezés idején már biztosan nem állt vagy nem volt ép a téglakripta boltozata. ddig a megfigyelések, melyek értelmezésében már kénytelenek vagyunk feltevésekbe bocsátkozni. A legfontosabb és nehezen megválaszolható kérdés, hogy miért nem az üres sírboltba kerültek az els temetkezések? Az ásatás során ennek magyarázatát abban láttuk, hogy a legkorábbi ma már maradványaikban sem látható, pusztán a beásások és betöltési rétegek alapján feltételezett halottakat valamilyen oknál fogva eltávolították innen, és máshová vitték, így a sírboltok feltölt dtek földdel és építési törmelékkel, amelyekbe a kés bbiekben beleásták a további temetkezéseket. A tetszet s magyarázat történeti értékelésével azonban adósok maradunk, ugyanis nem ismerjük pontosan a kápolna és a k kripta építtet jének személyét és az alapítás körülményeit. Az ásatás dokumentációjának feldolgozása során egy másik, prózaibb magyarázat is felmerült a jelenség magyarázatára: a kripták el re is elkészülhettek, lepadolásuk pedig néhány év múlva beszakadt, és így került betöltésükbe föld, amelyeket a kés bbiekben újra kellett ásni. A k kripta esetében a boltozat elkülönül habarcsozása alá is támasztja ezt a nézetet. A temetkezések keltezését ismét a rétegtani megfigyelések és a sírok földjéb l, valamint a mellékletként elkerül leletek alapján tudjuk körülhatárolni. Az elhunytakat fakoporsóba helyezték, amint azt az elrozsdásodott koporsószögek, és adott esetben az elkorhadt koporsódeszka vonala alapján megfigyelhettük. indkét sírépítményben az elhunytak lábánál vasból kovácsolt csizmapatkók maradványait tártuk fel (11. tábla/3, 12. tábla/4 5), az S 2A sírban ezenfelül er sen korrodált vastöredékek (koporsó vasalat?) és textília nyomait rögzíthettük (11. tábla/3). Nem tudjuk biztosan, hogy az 1973. évi ásatás során talált két aranyozott ruhagomb ehhez a temetkezéshez, vagy az ezt követ gyermeksír maradványaihoz tartozott. A két sír betöltéséb l eredetileg a korábbiban lév, de a gyereksír megásásával megbolygatott 16 17. századi, vállán több sorban fehér földfestékkel díszített fazék töredékei (13. tábla/5) kerültek el, valamint egy ehhez hasonló fazék darabjait találtuk a téglakripta mindkét temetkezését záró rétegben (13. tábla/4). A stratigráfia alapján a legkés bbre keltezett S 1A temetkezés betöltésében egy vasból öntött, 17 18. századra keltezhet gyertyatartó került napvilágra (12. tábla/3). A kései datálást támasztja alá a sírgödör fels szintjéb l el került, belül világoszöld ólommázzal díszített, megkopott kerámiatöredék is (13. tábla/2), valamint a nagymennyiség elszenesedett famaradvány, feltételezésünk szerint ezek a kápolnát ért 1661. évi török-tatár pusztítással hozhatók kapcsolatba. Az eddigiekb l, ha elég tág id határok között is, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a két kriptába a 16 18. század közötti id szakban temetkeztek. A kripták feltárásával párhuzamosan újabb felületet nyitottunk a kápolna keleti karéjában (3. szelvény), eredetileg itt kellett állnia az oltárnak. Az újkori, habarcsos járószintek eltávolítása után különösebb szabályszer ség nélkül 3 4 cölöplyuk beásásának foltja rajzolódott ki a szürkésbarna, tömött, aprókavicsos humuszban (5. tábla/3). A sekély cölöplyukak mellett a kápolna kelet-nyugat irányú szimmetriatengelyében feltárt köves, habarcsos betöltés masszív oszlophely bizonyult fontosnak (5. tábla/4), ugyanis ennek aljából egy er sen kopott, törött II. vagy III. Ferdinánd korabeli rézb l vert (vélhet leg hamis) pénzérme került napvilágra (12. tábla/2). indezek alapján elég egyértelm, hogy a keleti apszisban sosem állt köves alapozású oltárasztal (mensa), ugyanis ennek általában régészetileg jól látható nyomai maradnak. A kisebb cölöplyukakat a feltárás idején egy faoltár szerkezeti elemeivel hoztuk kapcsolatba, ennek alkotóeleme lehetett a nagyméret oszlophely is, viszont az

A SZÉKLYUDVARHLYI JÉZUS-KÁPOLNA 83 sem kizárt, hogy utóbbi egy fogadalmi kereszt oszlopának a helyét jelöli. Az oszlop megújítására utal, hogy betöltésének fels szintjéb l az említett érmén kívül újkori leletek is el kerültek (12. tábla/6 7). Az oszlophely kövei közül származó habarcstöredékek alapján melyekb l az egyik darab tökéletesen megegyezik a k kripta boltozatának habarcsozásával megállapítható, hogy a kripta beboltozása a 17. század közepéig megtörtént, tehát régészeti értelemben itt jelölhetjük meg a kápolna és a vele szoros összefüggésben megépített sírkamra létrehozásának fels id határát. (z természetesen nem jelenti a legkés bbi temetkezés idejét is.) A keleti apszis további feltárása során még egy perdönt megfigyelés született. A cölöphelyek feltárása után tovább nyesett és bontott barna tiszta humuszrétegb l (5. tábla/2; 9. tábla/2) szórványos skori, illetve középkori kerámiatöredékek kerültek el. rétegb l melybe beleásták a kápolna alapfalait el kerül legfiatalabb, datáló érték kályhaszem peremtöredéke (13. tábla/3) alapján lényegében ugyanarra a következtetésre jutunk, mint a kápolna küls oldalán megfigyelt réteg- és leletösszefüggés ismeretében: a kápolna nem korábbi a 15. századnál, s t annak második felénél. eg kell még említenünk, hogy a kriptáktól délre, a mai bejárat felé es oldalon földbe ásott sírgödör foltját dokumentáltuk (9. tábla/1, 10. tábla/3), melynek feltárására már nem került sor. Úgy t nik tehát, hogy a kápolna belsejében, a sírépítmények környezetében még számolni kell néhány temetkezéssel. Röviden összegezve az ásatások eredményeit figyelembe véve az újonnan el bukkant írott adatok tanulságait megállapíthatjuk, hogy a Jézus-kápolna és a vele szoros összefüggésben lév k kripta a 15. század közepe és a 16. század vége között létesült. A kápolna és a kripták építéstechnikai elemeinek min sége alapján azt is el revetíthetjük, hogy a négyapszisos alaprajz, a k b l igényesen kiképzett, boltozott sírkamra mögött egy, a társadalmi ranglétra fels fokán álló megrendel t kell keresnünk. nnek némileg ellentmond a téglakripta kevésbé igényes falazása, az aranyozott ruhagombok mégis az elhunyt el kel származását sejtetik. A sírépítmények centrális elrendezése és a szilárd anyagból készített oltárasztal hiánya a sírkápolnák irányába fordítja figyelmünket. További elemzések és vizsgálatok a Jézus-kápolna kutatásában A közelmúltban a kápolna felújítási tervezetének keretében, illetve a régészeti ásatással párhuzamosan több olyan kutatásra és vizsgálatra került sor a Jézus-kápolnában, melyek új, kiegészít adatokkal szolgálnak a régészeti ásatás eredményeinek értékelésében. Antropológiai elemzés A 2011-es ásatást követ en elvégeztettük a feltárt sírok csontmaradványainak embertani vizsgálatát. 38 Az elemzés során a két kriptából el került három feln tt egyed csontanyaga volt értékelhet (el zetesen a két részletben, 1973-ban és 2011-ben feltárt sírok csontozatát sikerült egyeztetni és társítani). Az embertani elemzés során a k kripta második, legkés bbi temetkezése (S 1A) antropológiailag egy 175 cm magas, 45 50 év körüli (maturus) férfi maradványának bizonyult. Fogazata er sen kopott, az izomtapadások alapján az elhunyt jobbkezes volt, ágyéki csigolyáin gerincsérvre utaló nyomok voltak megfigyelhet k. A k kripta els, korábbi temetkezése (S 1B) egy 167 cm magas, 55 60 éves (maturus senilis) férfi volt. Csontszerkezete egyoldalú táplálkozásra utal, a combcsonton gyakori gyaloglásra utaló elváltozás nyomai (er teljes linea aspera) láthatók. Az ágyéki csigolyán vasas elszínez dés (feltehet en koporsó vasalat), a jobb alkar csontjain bronz lenyomat (ruhaveret vagy egyéb viseleti tárgy maradványa) figyelhet meg. 38 A vizsgálatokat Gál Szilárd antropológus végezte.

84 SÓFALVI ANDRÁS A téglakripta els ismert temetkezése (S 2A) 174 cm magas, 35 40 év közti (adultus) feln tt férfi maradványait rejtette magában, csontozatán er teljes izomtapadásokkal. Fogazata er sen kopott, mindkét sípcsontján kóros elváltozás (csonthártyagyulladás) nyomai figyelhet k meg, mely a helytelen mozgás miatt, vagy a túlzottan megterhelt izmok tapadási pontjain alakul ki. Az elhunytak csontozata alapján úgy t nik biztosan megállapítható, hogy egyik jük sem a harctéren esett el, és nem is lovagolt nap mint nap. Az antropológiai elemzés eredménye alapján fizikai megjelenésükben nagydarab, er teljes férfiak képe rajzolódik ki el ttünk. Falkutatás 39 A kápolna falának küls felületér l a közelmúltban 1,5 2 m magasságig leverték a történeti vakolatrétegeket, e fölött javított falfelületek láthatók, 12 14 fehér, sárgásfehér meszelésréteggel. Az épület bels falfelületén több ponton nyitottak kutatóablakokat. Itt a történeti vakolatréteg nagyrészt megmaradt. Az ezt borító legels meszelésrétegen mely általában vörös-rózsaszínes elszínez dés, a bejárat felé szürkés-feketés szín kifestésre utaló nyomokat nem találtak, viszont felületén bekarcolások, szépiával készült feliratok, számok láthatók. A történeti vakolatréteget a készítési technika, a ráfed meszelésrétegek száma és a feliratok epigráfiai jellegzetességei alapján 17. századinak határozták meg. A falfirkák intenzitása az els vakolatrétegen arra utal, hogy az évtizedekig nem volt kijavítva és elfedve. A bejárattól jobbra H[ic] F[uit] Jo(?) FODOR AnnO 162(?)1 Die... illetve K AD 16.. feliratok láthatók (7. tábla/1). Az els felirat utolsó látható karaktere belemetsz az alatta lév vörös festés firkába. Az ajtó mellett a történeti vakolatrétegbe egy unikornist karcoltak (7. tábla/2). Az oltártól jobbra négy-öt meszelésréteg által borított, olajfestékkel készült figurális kifestést a 19. századra keltezték a szakemberek. Faberendezések és faszerkezetek vizsgálata A kápolna bels faberendezéseinek elemzése mint már a dolgozat els felében is utaltam rá kimutatta, hogy az épületnek nincsenek középkori eredet, fából készült kellékei. ihály Ferenc, az erdélyi oltárok kiváló szakért je megállapította, hogy a kápolna mai oltárépítménye jellegzetes fülkagylós porcfaragvánnyal díszített, amely az erdélyi oltárok jellemz je a 17. század második felében a 18. század els negyedében (lásd fentebb). A kápolna zsindelytet s héjazatának vizsgálata során kiderült, hogy a tet szerkezet födémgerendái tölgyb l készültek, tehát alkalmasak az rdélyben is egyre szélesebb körben alkalmazott dendrokronológiai elemzésre. Összesen hat mintát sikerült venni a gerendákból 40, viszont ezekb l mindössze egynek volt több mint 30 évgy r je, tehát statisztikailag csak ez keltezhet megbízható módon. A fának nem volt meg a kérge, legküls megmaradt évgy r je az Udvarhely környéki mesterkronológia alapján 1661-ben képz dött. A 10 szíjács-évgy r vel rendelkez fa, az átlagos erdélyi szíjács adatokat (14 18 évgy r ) figyelembe véve, 1664 1668 között került kivágásra. z az adat pusztán tájékoztató jelleg a kápolna mai födémszerkezetének keltezésében, viszont felt n en összevág egy, az 1661. évi török-tatár pusztítást követ tet szerkezet cserével, melynek mind történeti, mind dendrokronológiai forrásaink alapján egyre több példája mutatható ki Udvarhelyszéken. A képbe jól beleillik az 1677-es kazettás mennyezet is, az eredeti boltozat vagy síkfödém helyett szintén újat kellett készíteni. 39 A falkutatás Kiss Loránd munkája, ezúton is köszönöm, hogy kéziratát tanulmányozhattam és eredményeit felhasználhattam. Lásd KISS 2008. 40 A dendrokronológiai elemzést Botár István és Tóth Boglárka végezte, ismételten köszönöm a kápolna kutatásában végzett közrem ködésüket.

A SZÉKLYUDVARHLYI JÉZUS-KÁPOLNA 85 A Jézus-kápolna építésének és funkciójának történeti értelmezése A Jézus-kápolna Árpád-kori építését az újonnan végzett kutatások sem támasztották alá, és a különféle tudományágak eredményei egymással összhangban az épület kés középkori kora újkori létesítésére világítanak rá. Érdemes kiemelni azokat a fentiekb l kisz rhet de talán nem eléggé hangsúlyozott tényadatokat, melyek megkérd jelezése a kés bbi kutatások során sem valószín már. A falkutatásokból láthattuk, hogy a kápolna eredeti falait nem díszítették falképek (bibliai jelenetek, szentek élettörténete stb.), melyek a középkori egyházi épületek falain rendszeresen megtalálhatók (f ként, ha azok több évszázadon keresztül fennálltak). Az ellenvéleményeket eloszlatandó, matematikailag nagyon kevés a valószín sége annak, hogy a falakat borította volna még egy korábbi, festett vakolatréteg, melyet eltávolítottak a 16 17. században, ugyanis ezt nyomtalanul, teljes egészében nem lehetett leverni és eltüntetni. A falkutatás ebbéli negatív tanúbizonyságát a régészeti ásatás is alátámasztotta, a rétegekben vagy a sírok betöltésében nem találtunk a falakon ma is meglév történeti vakolatrétegt l eltér, annál régebbi vakolattöredékeket. Tudnunk kell, hogy a kápolna véd szentje, a Jézus Szíve szintén nem középkori titulus, ilyen patrocíniumot nem ismerünk a középkori agyar Királyság területér l. A Jézus Szíve-oltárkép ábrázolás egyértelm en jezsuita hatást tükröz, a kápolna mai oltárának eredeti elemei a rend 17 18. századi udvarhelyi tevékenysége során készültek. Természetesen nem kizárt, hogy volt egy korábbi, ma már nem ismert véd szentje a kápolnának. A Jézus-kápolna építésének idejét a régészeti feltárás eredményei alapján egy másfél évszázados id intervallum keretében kell kutatni a jöv ben. nnek fels határideje a további írott adatok és a falfirkák/bekarcolások révén feltehet leg még tovább sz kíthet. indennél fontosabb, hogy sikerült meghatározni azt az alsó id határt, amely el tt a kápolna nem épülhetett (ugyanis a történeti források hiánya hallgatólagosan lehet vé tette az Árpád-kori keltezést is), meger sítve az el zetes falkutatások eredményeit. A régészeti leletek és jelenségek értelmezése viszont behatárolt, így a továbbiakban a történeti háttér megrajzolásával kell megkísérelnünk a kápolna építésének és funkciójának lehetséges alternatíváit. Az elemzést a kérdéses id szak (15. század vége 17. század eleje) rendkívül összetett és sokrét történeti társadalmi egyházi átalakulásai, változásai bonyolítják. 1571-ben csatolták Udvarhely városához a középkori Gyárosfalvát 41, melynek hajdani területén található a kápolna. Noha az írott adatok arra utalnak, hogy a gyárosfalviak nem mind tettek eleget a fejedelemi rendeletnek 42, és egy részük igényt tartott birtokára, jogilag a település ett l kezdve Udvarhely részét képezte. Az elemzés csak területi vonatkozásban végezhet Gyárosfalva történetével együtt, ugyanis a Jézus-kápolna, mint a régészeti kutatások egyértelm en rávilágítottak, nem volt plébániatemplom (a falu temploma, amennyiben volt saját egyháza, máshol keresend ). 43 Ugyanígy nem tartozik szorosan a témához a falu keletkezése, a település ugyanis 1567. évi els említése 44 ellenére a szelvényeinkb l el került szórvány kerámialeletek tanúsága szerint valószín leg már a 14. században létezett. 41 SzO II, 314 315. 42 zt sejteti Báthory Gábor 1609. január 4-én kelt, a városhoz való csatolást meger sít oklevele is. Vö. SzO IV, 184 185. 43 A székelyudvarhelyi és székelyföldi határkerülésr l írott kismonográfiájában Boldizsár Dénes több 17. század eleji adatot közölt Gyárosfalvára és a Jézus-kápolnára utalva: lásd BOLDIZSÁR 1924, 15 19. Azon forrását, miszerint a falunak 1614-ben saját iskolája volt, nem tartom megalapozottnak egy olyan településen, amelyen a 16. század második felében nem éltek lóf k vagy f emberek, ráadásul önállóságát is elvesztette a kés bbiekben. Ha pedig azt nézzük, hogy az 1615. évi szi országgy lés törvényeire való hivatkozásban a szerz Csíksomlyót egyenesen felcseréli Gyárosfalvával (BOLDIZSÁR 1924, 18 19, vö. O, VII, 286), igen kérdéses hitel nek tarthatjuk más ma már ellen rizhetetlen forrásait is. 44 SzO II, 220.

86 SÓFALVI ANDRÁS A történeti analógiák ismeretében a kápolna építésének és funkciójának körülhatárolásában a legkézenfekv bb egy magánkápolnával számolni. Klasszikus értelemben ez nemesi birtokot, udvarházat és saját fenntartású egyházat (kegyuraság) jelentett, amely a birtokos földi életének nemcsak vallási színtere volt, hanem családjával együtt ide is temetkezett. setünkben egyel re csak a magánalapítású egyház ismert, és ebben a vonatkozásban kiemelend a nemesi kripták azon sajátossága, hogy f ként a családok férfitagjait temették beléjük. Az írott források szerint rendkívül rövid ideig létez Gyárosfalva történetének lapjain fel is t nik egy olyan birtokosi kör, amellyel összefüggésbe hozhatnánk a kápolna létesítését. gy 1570 júliusában kelt oklevélb l megtudjuk, hogy Réteni János gyárosfalvi jószágát egy mohai (Fehér vármegye) birtokért cserébe Ugron Tamásnak adta. 45 Alig fél év múltán születik az a fejedelmi rendelet (1571. február 7.), amely Gyárosfalvát Udvarhely városához csatolta, kivéve azokat a réteket és szántókat, amelyek korábban is a várhoz tartoztak. A gyárosfalvi birtokosokat sárdi Jankó Gábort és Balázst, telegdibaconi Nagy Ferenc feleségét, ihályfy Péter lányát, Fruzsinát, illetve ábránfalvi Ugron Tamás feleségét, Petki Gábor leányát, Katalint a fejedelem szentdemeteri, bibarcfalvi és ábránfalvi birtokokkal kárpótolta. 46 A 16. század els felének írott forrásaiban Udvarhely város közvetlen térségét illet en megfigyelhet, hogy pereskedések vagy adásvételek kapcsán már ekkor felt nnek a kés bbiekben komolyabb közéleti szerephez jutó lóf k vagy f emberek birtokai (Bethlenfalván a Benedekfiek és a Gerébek, Kadicsfalván szintén a Benedekfiek, Szombatfalván a Gálfi és Szombatfalvi, Boldogfalván pedig a Jánosy családok birtokai). 47 A források ebbéli negatív tanúbizonysága arra enged következtetni, hogy Gyárosfalván, akárcsak a szomszédos Cibrefalván nincsen még ekkor komolyabb birtoktest, így nagy valószín séggel megállapítható, hogy az 1570-t l felt n birtok(ok) csak az 1562. évi felkelés után jött(ek) létre, a közszékelyek jobbágyszolgálatra kötelezésével és földesúri eladományozásával. A birtokosokat nem találjuk sem az 1566., sem az 1567. évi jegyzékekben, vagyis Gyárosfalván ekkor még nincsen sem lóf, sem pedig f ember. Az új birtokkal rendelkez k egy része, mint a Réteniek, Jankók és a ihályfyak Fehér és Küküll vármegyei bebíró nemesek Székelyföldön, és szerzeményeik mer ben új kelet ek. ltekintve az idézett birtokosok vallási-felekezeti hovatartozásától az 1560 1570-es évek fordulóján, ismereteink szerint k a nemesi társadalom alsó középs szintjén helyezkedtek el, így gazdasági társadalmi státuszuk alapján aligha köthet hozzájuk az egyedi megjelenés kápolna, a középkori, rangos nemesi családokra jellemz temetkezési hely (k kripta) kialakításával. Csábító lenne a felemelkedés útján elindult Ugronokban (1576-ban több faluban vannak jobbágyai a f emberek sorába kerül Ugron Tamásnak 48 ) keresni a kápolna épít it, erre nézve azonban pozitív adatokkal sajnos nem rendelkezünk. A kápolna alapításának hátterében figyelembe kell vennünk egy másik szempontot is. A kés bbi forrásokból megtudjuk, hogy a gyógyforrásairól ismert Jézus-kápolna helyszíne híres búcsújáróhellyé vált a 17 18. századra. A kis Istenháza keletkezését ebben az értelemben egy nem mindennapi eseményhez, például csodával határos gyógyuláshoz köthetjük a gyárosfalvi források helyszínén, ahová alapítója kés bb temetkezni is szándékozott. Az ilyenfajta kápolnák búcsú (és vásár) kialakulását eredményezhették, azonban mindenkor el kel birtokosok közelségét valószín sítik. A fentiekb l következik az is, hogy a kápolna alapítóját nem pusztán birtokjogi vonalon kell keresnünk. A kápolna rendkívüli státusza úgy t nik nem okozott konfliktushelyzeteket és azzal járó okleveleket, így sajnos 45 SzO II, 299 300. 46 SzO II, 314 315. 47 Lásd NYÁRÁDI 2009. 48 SzO IV, 39 40. Ugron Tamást már az 1571. február 7-én kelt oklevél gregij Agilis címmel írja. SzO II, 314.

A SZÉKLYUDVARHLYI JÉZUS-KÁPOLNA 87 létrejöttének körülményei és az alapító személye is talán örökre homályban marad. (Ilyen értelemben az Ugronok már szóba jöhetnek, mint alapítók, akik már létez vagy újonnan felépített fogadalmi kápolnájuk mellé szereztek részjószágot Gyárosfalván 1570 nyarán.) vonatkozásban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy 1556-tól az erdélyi egyházmegye püspöki széke betöltetlen, és a középkori egyházjog el írása szerint kápolnát csak püspök szentelhetett fel. A Jézus-kápolna felszentelését, amennyiben ezt követ en épült, már nem az egyházmegye legf bb elöljárója végezte el. 49 1571-ben Gyárosfalva területe Udvarhely mez város határába olvadt. (Szempontunkból az már részletkérdés, hogy a gyárosfalviak sorsa mi lett, beköltöztek-e a városba vagy lakóhelyükön maradtak.) A megváltozott jogállás még kevésbé tette lehet vé egy jelent sebb nemesi birtok kialakulását, mint a megel z id szakban, ugyanis egy ilyen kísérlet a privilégiumait véd város joghatóságának ellenállásába ütközött volna. 50 A 16. század utolsó harmadának összeírásaiban nem is találunk olyan udvarhelyi nemest, akinek nevével a kápolna építését összefüggésbe hozhatnánk. Ráadásul ekkorra az udvarhelyszéki nemesség kiemelked tagjai már mind áttértek a protestantizmus valamelyik felekezetére. A megváltozott székelyföldi viszonyok közt számolnunk kell egy új tényez vel, az 1562 után a fejedelem által kinevezett széki vagy székelyföldi tisztségvisel k jelenlétével (királybírók, székkapitányok, várkapitányok, székely f kapitányok), akik tisztségi hatáskörüket túllépve nemegyszer korlátlan jogokat próbáltak gyakorolni az illet szék vagy város fölött. Nagy vonalakban ismerjük az 1562 utáni id szakból Udvarhelyszék és az udvarhelyi vár élén álló tisztségvisel ket, még ha nem is tudjuk minden esetben évre/hónapra pontosan szolgálatuk idejét. Természetesen e vonatkozásban most els sorban a katolikus hiten megmaradt személyiségek érdekelnek bennünket. A reformáció el idézte vallási átalakulások, átrendez dések egyik legfontosabb id szakában, az 1560-as években nem rendelkezünk napra kész adatokkal az erdélyi-székelyföldi nemesek felekezeti hovatartozását illet en, így csak a biztos eseteket tekintem át. ég Gyárosfalva fennállásának idején töltött be várkapitányi tisztséget a Bihar vármegyei mez telegdi Telegdy ihály (1567 1571), 51 ugyanekkor volt a székelyek f kapitánya is, akinek közéleti tevékenysége viszonylag jól ismert Udvarhelyen és Udvarhelyszéken (nagy valószín séggel építette a Székelytámadt vár északi bástyájának el zményét). Bekes-pártisága miatt 1571-ben Báthori István megfosztotta székelyföldi tisztségeit l, és Telegdy rövidesen rdélyb l is menekülni kényszerült. Kutatásunk kezdetén nagyon alapos volt a gyanú indszenthy Benedek személyét illet en, aki számos tisztség birtokosa volt Udvarhelyszéken és a Székelyföldön a 16. század végén és a 17. század elején (többek közt az udvarhelyi vár kapitánya 1591 1598 között). 52 indszenthy feleségével, Bánffy Annával együtt a katolicizmus nagy pártfogója volt, 1592-ben befogadta a jezsuitákat az udvarhelyi várban álló, elhagyott középkori kolostorba, és az támogatásával kijavították az évtizedek óta használatlan kolostortemplomot. 53 (indszenthyt és nejét már nagy valószín séggel a Doboka vármegyei Vecken temették el, ugyanis székelyföldi aktivitása után több oklevélben említik vecki birtokával és udvarházával együtt.) A 16. század végi udvarhelyi jezsuita jelenlét ediomontanus János kezdeményezésével eredményesnek bizonyult, a szerzet iskolát alapított, és jelent s számban térített vissza protestánsokat a katolikus egyház keblére. 54 49 Az erdélyi fejedelemség ezt követ másfél évszázados id szakában mindössze rövid ideig, 1597 1601 között volt püspöke az erdélyi egyházmegyének, Naprághi Demeter fejedelmi kancellár személyében. 50 Jól jelzi ezt Báthory Gábor 1609-ben kelt, Gyárosfalva és Szentimre területét Udvarhely birtokában meger sít oklevele is. SzO IV, 184 185. 51 LÁZÁR., 4. 52 PÁLAY 1900, 163; LÁZÁR., 23 27. 53 ALSJ, 37. 54 OLNÁR 2009, 196.

88 SÓFALVI ANDRÁS Bármennyire is forrónak t nt a nyom, a jezsuiták 1606-ig terjed udvarhelyi tevékenységének dokumentumaiban 55 nem találtam utalást a kutatásunk tárgyát képez kápolnára, így a 16. század végi jezsuita kápolna-alapítást sem lehet biztosan alátámasztani. indezek ellenére, tekintettel arra, hogy a kápolnát már 1625-ben Jézus-kápolnájának írják, az elnevezés jezsuita hatást sejtet, és arra kell gondolnunk, hogy a szerzet 16. század végi 17. század eleji, másfél évtizedes tevékenysége során kapcsolatba került a város peremén álló kápolnával. A kápolna falfirkáinak tanulmányozása egy másik lehetséges épít i körre is felhívta a figyelmet. A kápolna bels falán, a bejárattól jobbra, az eredeti vakolatrétegen egy unikornist láthatunk bekarcolva (7. tábla/2). Nyilván nem az alapító vagy épít m ve az építésnél feltehet en néhány évtizeddel kés bbi, kissé naiv rajz, viszont mégis arra késztetett, hogy a kápolna és a Kornis család között kapcsolatot keressünk. Olyan személyekre gondolhatunk, akik a Kornisok klientúrájához tartoztak, és a Kornis família lekötelezettjei vagy velük valamilyen kapcsolatban álló emberek voltak. A legnagyobb 16. századi udvarhelyszéki és székelyföldi birtokos Kornis családnak ugyanis Udvarhelyen és közvetlen szomszédságában nem voltak számottev jószágai. A család felemelkedése Kornis iklóshoz f z dik, aki 1538-ban udvarhelyszéki f kapitány, majd f királybíró és fejedelmi tanácsos volt. 56 Halála után (1556) fiai, ihály és Farkas tovább növelték a család birtokállományát, mely legnagyobb kiterjedését Kornis Farkas idején érte el, aki 1571-t l udvarhelyszéki f királybíró volt egészen haláláig, illetve a kilencvenes években az udvarhelyszéki f kapitány tisztét is betöltötte. 57 (1600-ban ihály vajda megölette, holttestét a Fehérvár melletti orgó mezején temették el, föléje kápolnát emelve. 58 ) A Kornisok esetében az udvarhelyi birtokok hiánya mellett a legf bb problémát az képezi, hogy a homoródszentpáli Kornisokról jól tudjuk, hogy elég korán (feltehet leg már az 1560-as évek végén) áttértek az unitárius hitre. Antitrinitárius volt a család utolsó nagy képvisel je, Farkas fia, az 1625-ben elhunyt Kornis Ferenc is, aki hosszabb ideig töltötte be Udvarhelyszék királybírói tisztét (1614-t l haláláig), helyreállítva az udvarhelyi várat. 59 inden bizonnyal Farkas vagy Ferenc királybírósága idején tettek szert a Kornisok Udvarhelyen a Botos-utcában egy házra, illetve jutottak birtokrészhez a város határában, az alsó réten. 60 Az udvarhelyszéki nemesek legnagyobb része, leszámítva a hegyek lábánál, az Udvarhelyt l keletre északkeletre fekv falvakban él ket, a 16. század utolsó harmadára protestáns lett. A kutatás során felmerült annak lehet sége is, hogy a kápolna protestáns alapítású is lehet, ennek valószín sége viszont elég csekély. int a fentiekb l kiderült, komolyabb birtokkal a 16. század utolsó harmadában vagy a 17. század els felében sem számolhatunk a területen, ugyanis ennek lenyomata kellene legyen az írott forrásokban. Sírkápolnát protestáns személy (pl. az Ugronok Ábránfalván) is csak saját birtokán emelt, fogadalmi kápolnát viszont csak a katolikusok építettek. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a lehet séget sem, hogy a kápolna katolikus alapítója protestánssá lett, e feltevés több, a kápolna történetének kutatásában felvet d problémára választ adhatna (az eredeti véd szent nevének feledésbe merülése, a kápolna felhagyása, tetemek elvitele, utólagos beletemetkezések). Végül egy másik vonalon zárjuk a nyomozást. 1620-ban Bethlen Gábor fejedelem Zsámbokréthy iklósnak Udvarhelyen udvarházat és malmot, Gyárosfalván pedig praediumot adományozott 61 55 ALSJ, 159. 56 BALOGH HORN 2008, 849 852. 57 BALOGH HORN 2008, 858 862. 58 LÁZÁR., 160 161. 59 BALOGH HORN 2008, 882 894. 60 agyar Nemzeti Levéltár, Rhédei Lvt., Fond. P 1870, 2. csomag, 8. tétel, 55. 61 Liber Regius, X. kötet, 189; JAKAB SZÁDCZKY 1901, 339. A Járosfalvának írt pusztát a kés bbi kutatás Jánosfalvával vélte azonosnak: vö. BALOGH 2005, 114, 119.

A SZÉKLYUDVARHLYI JÉZUS-KÁPOLNA 89 (feltehet en a várhoz tartozó földeket). A felvidéki eredet Zsámbokréthy család erdélyi leszármazottairól fél évszázaddal korábbról származnak az els adatok. 1578-ban találkozunk egy székelyföldi eset kapcsán Zsámbokréthy Pál, Báthory Kristóf kancelláriai íródeákjának nevével. 62 (Pálmay József információját, miszerint Pál 1581-t l székelyudvarhelyinek írja magát, nem sikerült fellelni. 63 ) Zsámbokréthy Pál 1582-ben Báthory Zsigmond kancelláriai titkáraként szerzett nemesi házat Igenben 64, majd 1584-ben Hunyad megyei birtokot 65 (Fels bós, Poján, Keresztúr) és udvarházat kapott szolgálatai fejében a fejedelemt l (ekkoriban Gyulafehérváron is háza volt 66 ), melyet a kés bbiekben, az ugyancsak jegyz és kancelláriai írnok Zsámbokréthy ihály tulajdonában találunk 1590-ig. 67 ihály deák el ször 1591-ben 68 t nt fel egy derzsi perben, aki 1598-ban derzsiként nevezte magát egy oklevélben 69, majd 1602-ben a Basta-féle összeírás 70 idején már az Udvarhely városában lakó nemesek között látjuk viszont, felesége, Daczó argit pedig kiemelked háromszéki primor családból való. Az 1614. évi lustrán az udvarhelyi nemesek élén találjuk Zsámbokréthy iklóst 71, aki 1620-ban a város bírája volt. 72 gy 1615. évi pereskedésb l megtudjuk, hogy háza a piactér fels végében állt 73, 1617- ben pedig igényt tartott egy Darabont utcai örökségre is. 74 1620-ban Zsámbokréthy iklós Udvarhelyen kívül még 11 udvarhelyszéki faluban kapott részjószágot, így el kel helyet foglalt el az akkori birtokosok listáján. 75 A városi polgárok és nemesek sorába felemelked Zsámbokréthyek további sorsáról nem találtam más adatokat a közzétett udvarhelyszéki forrásokban, 76 felekezeti irányultságukat sem ismerjük. A nemesi címmel rendelkez család több generáción keresztül iskolázott, fejedelmi udvarokban tevékenyked tagjai a kancellária nevében eljáró, jogi ügyleteket f leg Dél-rdélyben folytató, világlátott emberek voltak. Amíg biztosabb fogódzónk nincsen a Jézus-kápolna és a család valamiféle konkrét kapcsolatára, nem érdemes még bizonytalanabb találgatásokba bocsátkozni az alapító személyét illet en, viszont a kutatás jelenlegi fázisában a Zsámbokréthyek nagy eséllyel jönnek számításba e téren. Figyelemreméltó, hogy Zsámbokréthy Pál Hunyad megyei birtokai olyan települési környezetben találhatók, ahol az erdélyi rotundák és centrális templomok legegyedibb és legérdekesebb emlékei fordulnak el (Algyógy, Guraszáda, Demsus). A ihály által elajándékozott hunyadi örökséget követ en a 16 17. század fordulóján a család f birtoklási és aktivitási színtere Udvarhelyszék lett. Hogy a polgárjoggal és nemesi címmel rendelkez ihály alapítása-e Udvarhely határában az egyedi megjelenés fogadalmi kápolna a családi sírbolttal, melyhez az udvarhelyi közéletben 62 SzO. V, 113. 63 Vö. PÁLAY 1900, 198. 64 FKK 2005, 158. reg., 84. 65 FKK 2005, 469. reg., 155. 66 FKK 2005, 537. reg., 168. 67 FKK 2005, 1221. reg., 334. 68 SzO Ú.S. I, 219. 69 SzO VIII, 337 346. 70 SzO Ú.S. IV, 93. 71 SzO Ú.S. IV, 371. 72 KÁLLAY 1829, 279; PÁLAY 1901, 198. Kállay Ferenc nyomán a kés bbi historikusok is székbírónak írják Zsámbokréthyt, viszont 1562 után ez a középkori tisztség megsz nt (vö. PÁL-ANTAL 2012, 81), így csakis arra gondolhatunk, hogy a város bírája volt, ugyanis ekkoriban Kornis Ferenc töltötte be a királybírói tisztséget. 73 Kolozsvári Állami Levéltár. Udvarhelyszék levéltára. Fond. 16. Törvénykezési jegyz könyvek, II/5, 449. Idézi IHÁLY 2013b, 26. gy 1616-os forrás szerint házával szomszédos volt Petki János, volt székely generális háza. Uo., II/7, 41. Idézi IHÁLY 2013c, 12. 74 Lásd Kolozsvári Állami Levéltár. Udvarhelyszék levéltára. Fond. 16. Törvénykezési jegyz könyve,. II/6, 331. Idézi IHÁLY 2013c, 13 14. 75 íg 1614-ben összesen 5 jobbágya volt (SzO Ú.S. IV), ez a szám 1620-ban a többszörösére növekedett. 76 Nincsenek pontos adataink arra, hogy kicsoda az a Sámbucréti iklós, aki Toldalagi ihállyal együtt 1621- ben a Portán tartózkodott. Lásd Toldalagi ihálynak, az öreg Rákóczi György fejedelem tanácsának és arosszék f kapitányának emlékezetül hagyott írása: 1993, IV, 55.

90 SÓFALVI ANDRÁS tevékeny szerepet vállaló iklós szerzett földbirtokot amennyiben helyes úton járunk, azt további kutatások feladata lesz felderíteni. (indebbe a forgatókönyvbe még a Kornis-jelkép is belefér, mint hatalmi tényez, ugyanis a Kornis család az 1620-as évek közepéig még aktívan jelen volt Udvarhelyen.) A magtalanul (?) elhalt Zsámbokréthy iklós bögözi udvarházát és jobbágytelkeit, illetve derzsi és telekfalvi birtokait a fejedelem 1625-ben Bögözi Farkas Ferencnek adományozta, 77 ezt követ en már nincsenek adatok Udvarhelyszékr l a családra vonatkozóan. Zsámbokréthy Jánost 1635-ben Illyefalván jövevény lóf ként írják össze, 78 leszármazottját 1670 körül a nemesek sorában találjuk. 79 Aranyosszéken, Kocsárdon 1642-ben Zsámbokréthy István lóf és fiai, János és István szerepelnek a hadkötelesek jegyzékében. 80 A részletezett és bizonytalan adatokkal tarkított epizód után elérkeztünk a kápolna történetének viszonylag jól ismert id szakához, a második udvarhelyi jezsuita korszakhoz. A székelyföldi katolikusok körében közismertté váló kápolna Jézus Szíve-ünnepén, az Úrnapján tartott búcsúkról lett nevezetes, és feltehet leg még a 17. század második felében is használták temetkezési céllal. Összegzés Az elmúlt évek komplex kutatásai nyomán lehet vé vált, hogy a néhány évtizede vitatott keltezés udvarhelyi Jézus-kápolna építéstörténetét jól dokumentált alapokra helyezzük. A régészeti feltárások és más kiegészít kutatások eredményei révén bizonyossá vált, hogy a kápolna a 15. század közepénél nem korábbi alapítású. Írott adatok híján a Székelyföld 16. századi történelmét végigkísér, rendkívül összetett és szerteágazó társadalmi és egyháztörténeti kontextusban kellett kísérletet tenni a kápolna alapításának és szerepének történelmi interpretációjára. A Jézus-kápolna és a többi székelyföldi négykaréjos kápolna vonatkozásában nem beszélhetünk önálló stílusirányzat felt nésér l a 16 17. században. Az alaprajzi forma a reneszánsz centrális térképzés megnyilvánulása, rdélyben a középkori négykaréjos tértípus hagyományának továbbélése, annak újrafogalmazása lehet. Áttekintésemben megpróbáltam kijelölni azokat a lehetséges csomópontokat, amelyek mentén a kápolna alapításának és m ködésének alternatívái elhelyezhet k. A magánkápolnák körébe, és azoknak is leginkább a fogadalmi csoportjába tartozó Jézus-kápolnát körülleng homály és titokzatosság eloszlatása további levéltári kutatásoktól és a teljes felület falkutatásoktól várható. A kápolna speciális alaprajzi formája alapján sokáig elfogadott korai keltezés mítosza helyett egy átfogó, tudományos eredményekre épül kutatási helyzetképet kaptunk, melynek fölösleges elemeit a további kutatásoknak kell majd kirostálniuk. 77 JAKAB SZÁDCZKY 1901, 339. 78 SzO Ú.S. V, 58. 79 SzO Ú.S. VII, 192. 80 SzO Ú.S. VI, 115.

A SZÉKLYUDVARHLYI JÉZUS-KÁPOLNA 91 IRODALO ALSJ 1921 Annuae Litterae Societatis Jesu de rebus Transylvanicis temporibus principum Báthory (1579 1613). A Jézus Társasága Évkönyveinek jelentései a Báthoryak korabeli erdélyi ügyekr l (1579 1613). Gy jtötte és közrebocsátja Veress ndre. Veszprém. BALOGH J. 2005 A székely nemesség kialakulásának folyamata a 17. század els felében. rdélyi Tudományos Füzetek 254. Kolozsvár. BALOGH J. HORN I. 2008 A hatalomépítés útjai: a homoródszentpáli Kornis család története. Századok 142. 849 895. BLDI,. 1974 Rotonda din Odorheiu Secuiesc i problema dat rii monumentului. Revista muzeelor i monumentelor, Seria monumente istorice i de art 1. 59 62. BNK. 2012 A középkori Székelyföld I II. Budapest. BNK J. 1999 Transsilvania specialis. rdély földje és népe I II. Fordította, bevezet tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi: Szabó György. Bukarest Kolozsvár. BOLDIZSÁR D. 1924 A székelyudvarhelyi és székelyföldi si szokásos vallásos határkerülés eredete, rövid története és imakönyve. Székelyudvarhely. BOROS F. 1927 Az erdélyi ferencrendiek. Kolozsvár. DÁVID L. 1981 A középkori Udvarhelyszék m vészeti emlékei. Bukarest. 1993 rdély öröksége. rdélyi emlékírók rdélyr l, IV. A fejedelem. 1613 1629. Cs. Szabó László közrem ködésével szerkesztette akkai László. Reprint kiadás. Budapest. FKK 2005 Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei I. rdélyi történelmi adatok, VII. 3. János Zsigmond, Báthory Kristóf, Báthory Zsigmond királyi könyvei. utatókkal és jegyzetekkel regesztákban közzéteszi: Fejér Tamás Rácz telka Szász Anikó. Kolozsvár. O 1875 1898 Szilágyi Sándor (szerk.): rdélyi országgy lési emlékek I XXI. Budapest. FRNCZI G. 2002 Lapok rdély múltjából. Székelyudvarhely. GRVRS-OLNÁR V. 1972 A középkori agyarország rotundái. Budapest. JAKAB. SZÁDCZKY L. 1901 Udvarhely vármegye története a legrégibb id t l 1849-ig. Budapest. KÁLLAY F. 1829 Historiai értekezés a nemes székely nemzet eredetér l, hadi és polgári intézeteir l a régi id kben. Nagyenyed. KLN L. 1977 ennyezet- és karzatfestmények a XVII. századból, I. In: vészettörténeti tanulmányok. Bukarest. KISS L. 2008 Székelyudvarhely. Jézus Szíve kápolna falkutatása. Kézirat.

92 SÓFALVI ANDRÁS KOVÁCS A. 2003 Kézdiszentlélek templomai. In: Kovács A. Tüd s S. K.: Kézdiszentlélek templomai. Kézdivásárhely. 7 12. LAKATOS I. 1942 Székelyudvarhely legrégibb leírása. Latinból fordította Jaklovszky Dénes. rdélyi Ritkaságok 6. Kolozsvár. LÁZÁR. Székely f tisztek 1562-t l fogva 1711-ig. Kolozsvári Lucian Blaga Központi gyetemi Könyvtár. Kézirat. Jelz.: 561. ALONYAI D. 1909 A magyar nép m vészete II. Budapest. IHÁLY F. 2008 Székelyudvarhely. Jézus Szíve kápolna. Restaurátori szakvélemény. Kézirat. IHÁLY J. 2013a Házak, utcák, szomszédságok és örökségek a 17. századi Székelyudvarhelyen és határában. Örökségünk 7/2. 20 22. 2013b Házak, utcák, szomszédságok és örökségek a 17. századi Székelyudvarhelyen és 2013c határában. Örökségünk 7/3. 25 26. Házak, utcák, szomszédságok és örökségek a 17. századi Székelyudvarhelyen és határában. Örökségünk 7/4. 12 14. KÁFÉISzF 2002 A agyar Királyi Állami Fels Épít Ipariskola Szünidei Felvételei 1918 1925. Az el szót írta Déry Attila. Reprint kiadás. Budapest. OLNÁR A. 2009 Lehetetlen küldetés? Jezsuiták rdélyben és Fels -agyarországon a 16 17. században. Budapest. NYÁRÁDI ZS. 2009 Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában. CsSzÉ 1. 83 128. ORBÁN B. 1868 A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból I. Pest. PÁL-ANTAL S. 2012 A középkori székely önkormányzat kérdései. In: Sófalvi A. Visy Zs. (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméb l. Énlaka Székelyudvarhely. 75 84. PÁLAY J. 1900 Udvarhely vármegye nemes családjai. Székelyudvarhely. POPA,R. CHICIDANU,I. 1984 Informa ii noi i cîteva considera ii istorice privind biserica româneasc din Gurasada jud. Hunedoara. SCIVA 35/1. 54 67. SCH. 1882 Schematismus Venerabilis Cleri Dioecesis Transilvaniensis. Albae Carolinae. SÓFALVI A. 2012 A székelyudvarhelyi Jézus kápolna. A székelyföldi négykaréjos kápolnák kérdéséhez. Székelyudvarhely. SZAKÁCS B. ZS. 2012 Négykaréjos templomok az Árpád-kori agyarországon. In: Sz cs P. L. (szerk.): Középkori egyházi építészet rdélyben V. Szatmárnémeti. 7 34. SZÉKLY Z. 1983 A ezarea din epoca bronzului de la Sînzeni (jud. Covasna). Aluta 14 15. 49 59. SZLS J. 1898 Székely-Udvarhely története. 15. 384 402. SZILÁGYI A. 2008 A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Budapest.

A SZÉKLYUDVARHLYI JÉZUS-KÁPOLNA 93 SZO 1872 1934 Szabó K. Szádeczky Kardoss L. Barabás S. (szerk.): Székely Oklevéltár I VIII. Budapest Kolozsvár. SZO Ú.S. 1983 2006 Székely Oklevéltár. Új sorozat I VIII. Közzéteszi: Demény L. Pataki J. Tüd s S. K. Bukarest Kolozsvár arosvásárhely. TIBÁD L. 1995 A székelyudvarhelyi Jézus-kápolna. Sepsiszentgyörgy. WISZ A. 2010 Jézus Szíve kápolna. Székelyudvarhely. http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=195 TH JSUS CHAPL IN ODORHIU SCUISC (ABSTRACT) The Jesus Chapel is located at the south entrance of the town Odorheiu Secuiesc. This ecclesiastical building belongs to the group of four-lobe chapels with analogies in the west and north of the Carpatian-basin and Transylvania. Traditional belief dated the building of the Jesus Chapel to the 13 th century. The chapel was mentioned in the written sources for the first time in 1602. There are no carved stone elements in its structure. The special technical components of its altar date from the end of the 17 th century beginning of the 18 th century. The central picture of the altar, representing Jesus with His bleeding heart and the lamb, are strongly connected with the Jesuit order which appeared in Odorhei at the end of the 16 th century. The painted wood ceiling was made in 1677, originally the chapel was probably vaulted. The archaeological researches made in 1973 and 2011 have also given postmedieval dating. Stratigraphical data proved the building of the chapel post quem the middle of the 15 th century. The stone and brick crypts discovered in the centre of the building are directly linked to the foundation of the chapel, which was probably a miraculous healing. Although it has been used later as a burial chapel, there are no written documents concerning the founder s person or their family. The chapels in Gheorgheni (Szent Anna/Saint Anne Chapel) and Sânzieni (Szent István/Saint Stephen Chapel) are in Szeklerland the closest architectural analogies of the Jesus Chapel. Their newest research dated them to the 17 th century and marked them as being votive or private chapels.

1 1. tábla 1. A Jézus-kápolna helye Székelyudvarhely térképén; 2. A kápolna és környezete 2

N 0 1m 0 5 m 1 N 0 5m 2 2. tábla 1. Az 1973. évi ásatás szelvényei és a kápolnabelsőben végzett feltárás összesítő rajza (Beldie 1974 nyomán); 2. A 2011. évi ásatás szelvényei

1 2 3 3. tábla 1. A Jézus-kápolna felmérése, 1918 1925 (KÁFÉISzF 2002 nyomán); 2. A kápolna 1677-ben készült famennyezetének másolata (alonyai 1909 nyomán); 3. A Jézus Szíve-tiszteletére szentelt oltár (fotó: Nyárádi Zsolt)

1 2 3 4 5 4. tábla 1. A Jézus-kápolna délről (fotó: Sófalvi András); 2. Az eredeti nyugati bejárat helye, 1996 (fotó: Zepeczaner Jenő); 3. A kápolna északi oldala (fotó: Sófalvi András); 4. A 2011/1. szelvény nyugati metszete (fotó: Sófalvi András); 5. A 2011/4. szelvény déli metszete (fotó: Sófalvi András)

1 2 3 4 5 5. tábla 1. A kápolna alapfala a déli oldalon (fotó: Sófalvi András); 2. A keleti apszis rétegződése (fotó: Sófalvi András); 3. A keleti apszisban megfigyelt objektumok (fotó: Sófalvi András); 4. Oszlophely a keleti karéjban (fotó: Sófalvi András); 5. A kripták keleti metszete (fotó: Nyárádi Zsolt)

1 2 3 4 5 6. tábla 1. A kripták felszíne (fotó: Nyárádi Zsolt); 2. Az S 2B temetkezés beásása (fotó: Sófalvi András); 3. Az S 1A temetkezés feltárt maradványai (fotó: Sófalvi András); 4. Az S 1B temetkezés maradványai (fotó: Nyárádi Zsolt); 5. Az S 2A temetkezés maradványai (fotó: Sófalvi András); 6. A feltárt sírkamrák (fotó: Nyárádi Zsolt) 6

1 2 7. tábla 1. Falfirkák a déli karéjban a történeti vakolatrétegen (fotó: Sófalvi András); 2. A történeti vakolatrétegbe karcolt unikornis a bejárat mellett (fotó: Nyárádi Zsolt)

1 2 0 1m 0 1m 3 0 1m 8. tábla 1 2. Az 1. szelvény keleti és nyugati metszete (rajz: Sófalvi András, Király József); 3. A 4. szelvény déli metszete (rajz: Sófalvi András, Nyárádi Zsolt)

0 1m 1 0 1m 2 9. tábla 1. A kripták keleti metszete (rajz: Sófalvi András, Zólya Levente); 2. A 2 3. szelvény északi tanúfala (rajz: Sófalvi András, Zólya Levente)

in situ boltozat in situ boltozat 469. 79 469. 83 469. 81 469. 79 469. 89 469. 88 N 469. 85 469. 98 470. 01 470. 04 470,03 N 469. 76 469. 86 469. 76 469. 89 469. 91 kripta tetejének visszarakása barna, tömött, apróköves, téglás, enyhén habarcsos, faszenes réteg 469. 90 469. 95 469. 93 469. 95 barnásszürke, tömött, apróköves, habarcsomladékos réteg 469. 94 469. 84 469. 96 469. 92 469. 89 469. 97 világosbarna, konglomerátumkavicsos betöltés világosbarna, agyagos csíkokkal kevert, apróköves humusz szürkésbarna, tömött, apróköves humusz 469. 94 szürkésbarna, laza, enyhén kevert, téglatörmelékes, habarcsrögös, faszenes betöltés 469. 27 469. 26 sötétszürke, tömött, enyhén kevert, téglatörmelékes, habarcsos réteg 469. 26 469. 3 téglapadló alatta habarcsággyal világosszürke, homokos, meszes habarcsú, megsüllyedt járószint (téglapadló habarcságya) 469. 98 470. 0 469. 91 világosbarna, apróköves, enyhén téglatörmelékes, habarcsrögös, 470. 0 kavicsos konglomerátum 469. 98 1 0 1m 469. 3 sötétszürke, tömött, kevert, habarcsrögös, téglatörmelékes betöltés 469. 24 469. 34 469. 34 469. 36 469. 34 világosbarna, tömött, kevert, intenzív habarcsos, téglás omladék 2 N 0 1m 10. tábla 1 2. A kripátk felső szintjének rétegei és elemei (rajz: Sófalvi András, Nyárádi Zsolt, Zólya Levente); 3. A sírkamrák felülnézeti rajza (rajz: Sófalvi András, Király József, Nyárádi Zsolt, Zólya Levente) 3

N 0 50 cm 1 N 2 0 50 cm N 3 0 50 cm 11. tábla 11. tábla. 1. Az S 1A sír maradványai (rajz: Sófalvi András); 2. Az S 1B sír maradványai (rajz: Sófalvi András); 3. Az S 2A temetkezés maradványai (rajz: Sófalvi András, Zólya Levente)

1 2 0 3 cm 0 3 cm 4 3 0 3 cm 5 0 3 cm 6 0 3 cm 7 12. tábla 1. I. Ferdinánd 1561-ben kibocsátott érméje az 1973/1. kutatóárokból (fotó: Zepeczaner Zsolt); 2. II/III. Ferdinánd érme az 1. objektumból (fotó: Zepeczaner Zsolt); 3. Vasból öntött gyertyatartó az S 1A sír betöltéséből (fotó: Zepeczaner Zsolt); 4 5. Csizmapatkók az S 2A és S 1B sírokból (fotó: Sófalvi András); 6 7. Fémszálból és textíliából sodort, illetve font zsinórok az 1. objektum felső szintjéből (fotó: Sófalvi András)

1 2 3 4 0 10 cm 5 6 13. tábla 1. Fazék peremtöredéke a külső járószint alatti humuszrétegből; 2. Kerámiatöredék a kőkripta betöltésének felső szintjéből; 3. Kályhaszem töredéke a keleti apszisban elbontott természetes humuszrétegből; 4. Fazék darabjai az S 2A és S 2B sírokat fedő rétegekből; 5. Fazéktöredékek az S 2A és S 2B sírok betöltéséből; 6. Padlótégla darabja az S 2B sír betöltéséből

SZILÁGYSOLYÓ VÁRA A 16. SZÁZADBAN 95 SZILÁGYSOLYÓ VÁRA A 16. SZÁZADBAN 1 KOVÁCS ANDRÁS Szilágysomlyó várának a magját 16. század elején épült, tornyokkal, véd árokkal védett rezidencia alkotja. zt ifj. Báthory István, a fejedelem és lengyel király Padovában tanult unokaöccse (1553 1601), egy ideig Várad várának a f kapitánya lakóépületté alakíttatta és olaszbástyás véd övbe foglaltatta 1581 és 1594 között, valószín leg a fejedelem Urbinóból származó hadmérnöke, Simone Genga (1530 k. 1602) tervei szerint. Az átalakítás megszakadása után, 1594-ben készült a teljes egészében el ször itt közölt ingóságleltár. A Fogaraséhoz hasonló küls vár építését kés bb már nem fejezték be. Kulcsszavak: Báthory-család, olaszbástyás er dítés, Simone Genga, L. F. arsigli, ingóságleltár Keywords: Báthory family, bastioned fortification, Simone Genga, L. F. arsigli, inventory ANyírségben birtokos Báthoryak közül a 15. század második felében élt (II.) iklós (1445 1508) helyezte át a birtokközpontját Somlyóra, ahonnan az anyja révén a Bánffyaktól öröklött Kraszna és Kolozs vármegyében fekv birtokait is igazgathatta. Fia, (IV.) István erdélyi vajda már következetesen somlyainak nevezte magát. inthogy egy 16. század közepén lezajlott per vallomásai szerint II. iklós már birtokosa volt a somlyai kúriának, feltételezhetjük, hogy 1508 el tt már állhatott egy, minden bizonnyal er dített épület a mai vár helyén, a Kraszna mellett. A régészeti kutatások palánkkal is védett korai, 16. század elején körvonalazódott er dítményt tártak fel. zt a megállapítást támasztják alá a források, amelyek házról, kúriáról emlékeznek meg ebben az id ben. Így 1520-ban Báthory (IV.) István Somlyó nevezet birtokunkon álló házunkban írt alá egy egyezséget, fia, (V.) István, a kés bbi fejedelem, pedig a somlyai kúriához tartozó ingatlanokról írt 1567- ben. 2 gy másik adat 1566-ban a somlyói castellumról, azaz várszer en er dített udvarházról szól. 3 A somlyói birtokközpont megszilárdulását tükrözi valószín leg az is, hogy 1532 1534-ben Báthory (IV.) István új plébániatemplomot építtetett. A kés gótikus szerkezet somlyói római katolikus templomot kivételesen mutatós reneszánsz faragványokkal díszítették, melyeknek színvonala a zászlósurak sorába lépett megrendel igényeit tükrözte. Az építtet és felesége, Telegdi Katalin már ebbe a templomba temetkezett. Antonio Possevino S.J. a következ, a birtokközpontra is jellemz szavakkal írta le ezt a templomot 1583 1584-ben: ra poi nato [ti. Báthory István király] de Stefano Báthory et di Catarina Telegdi, di honoratisssima famiglia i quali, amendue camminando castamente nel timor di Dio, quell anno stesso ch egli loro naque, fatto havevando fabbricare una piccola chiesa, dedicata alla Beate Vergine, sopra un monticello imminente al loro castello di Somlyó, l anno trentesimo quarto di questo secolo. t havendola fornita di pretiosi paramenti, I quali io viddi anchora in essere [ ] 4 a már sokkal könnyebb ezt a somlyói kastélyt magunk elé idéznünk, mert a dr. Daniela arcu Istrate ásatásai révén feltárt alapfalak nemcsak a Luigi Ferdinando arsiglinek tulajdonított 1687-es térkép hitelességét igazolták, 5 hanem keltezték is ezt a korai épületegyüttest a 16. század els 1 Szilágysomlyó várára vonatkozó megállapításaink az együttes restaurálásával kapcsolatos 1992-t l folytatott kutatások eredményeire támaszkodnak. Itt közölt formájukban az rdélyi úzeum-gyesület A Szilágyság és a Wesselényi család cím, 2012. szept. 7 8-i konferenciáján hangzottak el. 2 PTRI 1901, 141 142 WOLF 1980; VRSS 1944, 68. sz. Idézi BALOGH 1985, 253. 3 VRSS 1944, 57. sz. Idézi BALOGH 1985, 253. 4 BALOGH 1985, 349 350. 5 KOVÁCS 2008, 220.

96 KOVÁCS ANDRÁS évtizedeibe. A régészeti kutatás ennek a váracskának a Krasznából táplált véd árkát és küls palánkkerítését is feltárta. Az épület felmen falainak egykori kinézésér l ma nemcsak a fennmaradt két hengeres keleti saroktorony, hanem az ásatások során napvilágra került négyszögletes bels udvart kerít épületszárnyak alapfalai, bonyolult kapuja, valamint a feltárt harmadik, északnyugati hengeres saroktorony maradványai is tanúskodnak. Az építkezés jellemz részletei lesznek továbbá rekonstruálhatók az ásatások során el került négyszáznál több faragvány elemzése és közzététele révén. z a váracska m fajának jellegzetes képvisel je volt, s a régészeti ásatások során el került, a 15. század végére, illetve a 16. század elejére keltezhet kés gótikus faragványok, többek között egy pálcatagokkal gazdagon díszített szemöldökgyámos ajókeret töredéke alapján alkothatunk magunknak képet az igényességér l is. Párhuzamaként a 15 16. század fordulóján körvonalazódott fogarasi várat, az ottani vár mai lakóépületét idézhetjük: az Olt árterületén emelt, trapéz alaprajzot mutató kis várat saroktornyok védelmezték, belsejében pedig a várfalhoz ragasztott, néhány helyiségb l álló épületben lakott a vár ura. Valószín nek látszik az is, hogy ugyane kornak, nagyjából az 1530 körüli éveknek az eredménye az érdemlegesen mindmáig nem kutatott marosvécsi kastély alaprajzi elrendezése is. A szilágysomlyói épületegyüttes ezt a formát meg is rizte a 16. század utolsó negyedéig, s b vítésére, átalakítására, korántsem véletlenül, éppen a fogarasi várral egy id ben, a 16. század utolsó negyedében került sor. A funkcióváltással és átépítéssel egyid s a lakóépületté alakított várat kerít újabb, modernebb, olaszbástyás véd öv létrehozása. A régészeti ásatások eredményeinek közzététele tisztázni fogja a szilágysomlyói építkezések pontos kronológiáját, nincs értelme tehát a néhai Sebestyén György által jó három évtizeddel ezel tt megfogalmazott elképzelés cáfolatának. Szerinte ugyanis a somlyói vár újabb, küls véd öve 1540 el tt keletkezett volna, s az ágyútorony és az olasz bástya között átmeneti formát képvisel, primitívebb, üres bástyás er dítési módot képviselné. 6 Az er dítménynek e hibás következtetésre okot adó részletei inkább módszertani szempontból érdemlik meg a figyelmünket, mert tanulságosan következnek a vár sorsának az er dítési rendszerek fejl dését l teljesen független alakulásából. A küls várövre vonatkozóan a legkorábbi, közvetlenül építkezésre utaló adatok Báthory (VI.) István (1553 1601) korából származnak. Zsigmond fejedelemnek ez az unokatestvére hosszabb id t töltött Itáliában, 1571 1572-ben fejedelem nagybátyja-gyámja támogatásával a padovai egyetemen tanult. veltségére és zeneszeretetére számtalan korabeli adat, leginkább azonban 1594-ben Somlyón felleltározott ingóságai utalnak (lásd a Függelékben). Somlyói építkezései, melyek során a castellumot palotává lakóépületté alakíttatta s egy küls, bástyás véd övbe foglaltatta igényes megrendel re vallanak. Építkezéseire 1582-t l kezdve találunk adatokat s ezek az 1590-es években s r södnek. 1591- ben k m vesekre volt szüksége, 1592-ben pedig a kolozsvári k m vesek által faragott köveket, ablakok, ajtók, kandallók kereteit, gyámköveket szállítottak hét, egyenként tizenkét ökrös szekéren Báthory István egy közelebbr l meg nem nevezett építkezésére geresig, amely akkor Bocskai birtok lévén, csak közbees állomás lehetett Szilágysomlyó felé menet. Hogy valóban Somlyó lehetett a végcél, azt a várkapu ma már jóformán kivehetetlen, Báthory Bebek címeres záróköve bizonyítja, amely fölött, az oromzat medaillonjában az építtet nek és nejének azonos, S. B. (Stephanus Báthory, Susanna Bebek) névbet i és az 1592-es évszám olvasható. Az építkezések az adatok tanúsága szerint 1593-ban is folytatódtak, s ezek során körvonalazódott rdélynek ez a korai olaszbástyás er dítés magánvára. 7 Párhuzamai között arosillye várának az 1582 táján elkészült, többnyire csak írott forrásokból ismert négybástyás er dítését, 8 valamint ismét csak Fogarasnak, ezúttal azonban az ottani küls várnak az 1584-ben elkezd dött építését idézhetjük. nnek a várnak azonban egyedül az építtet Báthory Boldizsárról elnevezett bástyája készült el 1594-ig. 9 6 SBSTYÉN 1987. 7 BALOGH 1985, 349 350. 8 BALOGH 1985, 321 324; KOVÁCS 2004. 9 BALOGH 1985, 258 262; SBSTYÉN 1992; KOVÁCS 2003. 87. kk.

SZILÁGYSOLYÓ VÁRA A 16. SZÁZADBAN 97 Somlyón tehát, amint az alaprajzon látható, egy négyszögletes, négybástyás vár épült, a korai olaszbástyás építkezésekre jellemz en az egyik bástya védelmében kialakított kapuépülettel. 10 Fennmaradt bástyájának szárny- és homlokfalaiba magas és széles, bels földtöltést vagy éppenséggel kazamatákat feltételez l réseket építettek eredetileg, s utóbb ezeket sz kítették le kézifegyverek számára. 11 Kétségtelen ugyanakkor, hogy az 1594-ben felleltározott t zfegyverek (kb. 100 szakállas, egy nagy kaliber ágyú, hét tarack és két seregbontó) el sem fértek volna a régi castellum falain, hanem az épül ben lev küls véd öv fegyverzetét kellett képezzék, még akkor is, ha a ránk maradt ingóságleltárban nem esik szó az új er dítés alkotórészeir l. Báthory Boldizsár elfogatása (1594. augusztus 28.) és kivégzése testvéreit, Istvánt és Andrást is üldözötté tette. Így 1594-ben István menekülése és birtokainak elkobzása miatt szakadtak meg a somlyói munkálatok: a bástyákat már nem töltötték fel, s nem épülhettek meg a kazamaták sem. A századforduló zavarai közepette nem kerülhetett sor a pótlásukra, de a 17. század els felének békeévtizedeiben sem merült fel igény a fejedelemség biztonságos határaitól távol es váracska er dítéseinek tökéletesítésére. Amikor azután az 1660-at követ ínséges évtizedekben a szükségb l végvárrá el lépett Somlyót ismét er dítették, megelégedtek azzal, hogy véd övét mélységében tagolták, üres bástyáinak l réseit lesz kítették, belsejüket pedig lövészek számára kialakított véd folyosókkal bélelték. A vár funkcióváltásának és az akkori átalakításoknak a tükre az 1668-ban keletkezett leltár. 12 Kijelenthetjük tehát, hogy a szilágysomlyói vár küls, olaszbástyás véd ve a 16. század végén, az éppen folyamatban lev váradi építkezések hatása alatt körvonalazódott s az együttes funkciójából adódó sokkal szerényebb arányokhoz igazodott (a fennmaradt bástya két homlokfalszakasza együtt 30 méter, valamivel hosszabb, mint a váradiak tizedrésze). Joggal tételezhet fel a váradi építkezésekkel való összefüggése, mert Báthory (VI.) István Bihar vármegye f ispánja és Várad várának a f kapitánya volt 1589 és 1592 között (azaz nagyjából az ottani utolsó két nagy bástya, a Veres- és a Földbástya építésének az idején), katonai jártasságára pedig abból is következtethetünk, hogy 1593-ban volt az erdélyi hadsereg f parancsnoka. Valószín továbbá az is, hogy az 1594-ben felleltározott somlyói ágyúkat a gyulafehérvári Kendervárban öntötték, a fejedelmi ágyúönt házban, Várad, Fogaras, Déva ugyanott készült l szerszámaival párhuzamosan. 13 A somlyói küls véd övnek stilisztikailag szembet n eleme a vár 1592-es évszámot visel, egykor felvonóhíddal védett kapuja, melyben rdély egyik korai, er dítményhez ill en rusztikus tagolású és háromszög oromzattal díszített keretét tisztelhetjük. A somlyói építkezések k faragványai Kolozsvárott készültek, a források egyetlen mester, Szilágyi (Zilagi) János nevét említik velük kapcsolatban. Hasonló felfogásban készült rusztikus keretekkel díszítették 1590 1592 között a kolozsvári Wolphard Kakas-házat, míg a háromszög oromzatos keretek legkorábbi általunk ismert példányaival Radnóton, egy Kendi Ferenc címerével díszített kereten (ref. templom, 1593), Fogarason, Báthory Boldizsár építkezésén (1594 e.) és Keresden, Bethlen ihály építkezésén (1598 e.) találkozunk. Szilágyi János szignálta minden valószín ség szerint 1606-ban Bocskai István szül házának ugyancsak háromszög oromzatba illesztett címeres medaillonnal koronázott nagy méret emléktábláját is. 14 zek a formák végs soron Sebastiano Serlio rajzaira, illetve az elképzeléseit terjeszt, a század második felében megjelent olasz építészeti traktátusokra vezethet k vissza. A fentebb körvonalazott somlyói építkezések idején az erdélyi fejedelmi udvarban, így Váradon és Fogarasban is egyetlen képzett építész m ködött, az urbinói származású Simone Genga (1530 k. 10 KOVÁCS 2003, 54. 11 zeknek a nagyméret l réseknek csak a tervezett kazamatákkal összefüggésben lehetett létjogosultságuk. 12 THALY 1882. 13 KOVÁCS 2007. 14 KOVÁCS 2008.

98 KOVÁCS ANDRÁS 1602), akinek a pályája a edici-házból származó I. Ferenc toszkán nagyherceg szolgálatában indult, 1576-tól pedig Stájerország urának, Károly f hercegnek a gráci udvarában dolgozott. Báthory István lengyel király els sorban a váradi vár építkezéseinek a vezetésére szerz dtette t 1584-ben. Noha közvetlen adat nem bizonyítja a közrem ködését Somlyón, a kolozsvári számadások bejegyzései a váradi fundáló gyakori bánffyhunyadi, zilahi meg dési 15 utazásairól valószín sítik somlyói kiszállásait is. 16 1594-ben Somlyón egyebek mellett a gj feneö allo zeökrenben Nemet Vj hell formaia makettje (?) is leltárba került. Tekintettel arra, hogy Simone Genga 1576 után Károly f herceg (II. iksa öccse, Báthory Zsigmondné ária Krisztierna atyja) gráci udvarában szolgált, ahol Fürstenfeld és Radkersburg várainak a modelljeit készítette el lehetséges, hogy Somlyón is rizték egy hasonló munkáját, az alsó-ausztriai Bécsújhely III. Frigyes és I. iksa korában kialakított négy saroktornyos császári rezidenciájának a makettjét. Életkorát is figyelembe véve, ugyanakkor arra kell gondolnunk, hogy szakmai felkészülésében fontos szerepe lehetett Sebastiano Serlio (1475 1554) traktátusainak, vagy a Serlio elképzeléseib l inspirálódott kés reneszánsz építészeti szakmunkáknak. Így közvetlen adatok hiján is bizonyosak lehetünk közrem ködésében nemcsak a váradi f kapitány, VI. István szilágysomlyói, hanem öccse, Báthory Boldizsár fogarasi építkezésén is. Báthory VI. István somlyói építkezéseinek a körülményeit legérzékletesebben az elkobzott birtok 1594 októberében a fejedelmi fiskus számára felvett leltára világítja meg. nnek a viszonylag terjedelmes leltárnak a bennünket érdekl része a várban fellelt ingóságok összeírása. Az erdélyi viszonylatban igen ritka, ráadásul pedig nagyon korai leltárra már régebben felfigyelt a kutatás. Jelent s részleteit Petri ór közölte, s szintén kivonatosan azután az Urbaria et Conscriptiones elnevezés levéltári gy jteményt bemutató kötetben is megjelent; 17 eredetijének digitális reprodukciója jelenleg teljes egészében hozzáférhet a agyar Nemzeti Levéltár honlapján. 18 A két korábbi kiadvány m vészet- és m vel déstörténész felhasználói nem vették észre, hogy rövidítések címén tartalmilag jelent s szövegrészek sikkadtak el. z a különleges érték indokolja a leltár rezidenciára vonatkozó részének az alább következ átírását. Szövege egyrészt fényt vet a palotává alakított középkori vár szerkezetére, olykor a felsorolt 33 helyiség funkcióira, s t néhol azok topográfiai sorrendjére is. indazonáltal eddig nem sikerült ezeket a részleteket egyértelm en azonosítani a vár 1668-as leltárában ugyanott felsorolt 9 földszinti és alagsori, illetve 12 emeleti helyiséggel. 19 ásrészt fel kell figyelnünk egy olyan, építéstörténeti szempontból közvetlenül hasznosítható részletre, mint az 1594-ben éppen készül félben lev kazettás mennyezetet (54 darab padlásnak, mennyezetnek való írott, azaz festett deszka), faragott, esetleg berakásos öt darab cifrás ajtószárnyat, s az illet bástyatorony viszonylag nagyszámú, kilenc, még helyére nem illesztett ablakrámáját rz asztalosm hely a Kraszna fel li délkeleti torony szomszédságában. Báthory István és családja kétségtelenül a legértékesebb vagyontárgyaival együtt menekült rdélyb l. A leltárba így csupán a Somlyón maradt, szállíthatatlan vagy a menekülést akadályozó, lassító, esetleg kisebb értéket képvisel ingóságok kerültek. Ilyen körülmények között meglep az a sokszín ség, ami ennek az olasz iskolázottságú f úrnak a háztartását jellemzi. Orgona, regál, virgina, 15 A helységnevek csak a fogatváltás helyét, illetve az útirányt jelölik. indhárom postaállomásról vezetett út a Szilágyságba is. 16 BALOGH 1982, 345 355. 17 U T C 1981, 199. 18 http://mol.arcanum.hu/urbarium/opt/a101112.htm?v=pdf&q=dat%3d%281594%29%20and%20brtk%3d %28somly%F3%29&s=DAT&m=0&a=rec (2014. április 27.) 19 egdöbbent a változás, amit a THALY 1882 tükröz a végvárrá lett, német zsoldosok által lakott, egykor fényes rezidenciáról.

SZILÁGYSOLYÓ VÁRA A 16. SZÁZADBAN 99 trombiták és a hozzájuk tartozó, a szolgálatában álló, Somlyón lakó olasz (?) 20 muzsikusok által használt nyomtatott zenem vek idézik a zeneszeretetét; biliárd ( olasz játék ) asztala, dákói és csontgolyói, illetve ostáblája vallanak a szórakozásairól, néhány, valószín leg csak véletlenül Somlyón maradt könyve a m veltségér l, míg a kis úr, azaz Báthory Gábor játékágyúja és fából faragott szarvasocskája, valamint a Bebek Zsuzsanna tárházában talált álorcák a vár urainak erdélyi viszonyok között korántsem szokványos életvitelének villanásai. FÜGGLÉK 21 [3] Jnuentarium Arcis Somlio gregio domino Joanni Horuath de Ladmocz, nouo Praefecto per manus artini L[ite]rati Keöues Kwtj, 13. die Octobris anni 1594 iuxta Cursum noui Calendary Conscriptum et assignatum. [15] Ratio Jnstrumentorum bellicorum Restal az varban indenestöl Zakalos No. 96 Restal Thonna Por, elinek kettej felben vagio[n] No. 34 Restal Siska Agiastul No. 1 Vagjon as Siska agi nelkeöl No. 1 [16] Vagjon öregh Algju No. 1 Vagjon Tharaczk No. 5 gj teözes szekeren vagjon Taraczk No. 2 Vgjan Zakalos vagjon No. 2 Az kapu keözeöt ualo Hazban vagjon Puska No. 3 Vagjon agi nelkeöl ualo Puskais No. 1 Tharaczk Goliobis vagjon No. 619 Zakalios Goliobis vagjon No. 6600... [22]...Az varbeli hazakban ualo Jnuentarium <1>Az wduarbirosaghoz ualo Belseö hazban Keö wagho chjakani vagjon No. 6 [23] Keö uagashoz ualo vas rud wagjon No. 8 Keö Zegheö vas Perölli No. 1 Algju ala ualo Oregh vas derek Zegh No. 1 Aczelos Puska chjontos agjw vagjon No. 1 Darab Zakalos vas vagjon No. 1 Vas rud wagjon No. 1 Negi aitora ualo sarkak uannak onosak No. 8 Zekerhez ualo beör feödel uagjon No. 2 Bor hwtheni ualo rez desa yagjon No. 1. Hintohoz ualo oregh chjatt ziastul No. 1. Tengelhez ualo vtkeözeö karikak No. 3 Zappan vagjon tablaual No. 1. gj rosdas Reghi faragho Bard No. 1 Olajhoz ualo korso No. 1. Legeölli vagjon No. 1. Chieres bür uagjon egi darabbal No. 1. Vaynak ualo eöregh wres fazek No. 1. Vaynak ualo wres bodon No. 1. eznek ualo általagh No. 3. Kenier hynak ualo putton No. 1. 20 Hieremiás nev orgonistája jó hónappal Báthory Boldizsár elfogatása után már Zsigmond fejedelem szolgálatában állott. PTRI 1901, 227; BALOGH 1985, 348. 21 Az átírásban [ ]-be az eredeti oldalszámokat, < >-be a helyiségeknek általunk adott sorszámait foglaltuk.

100 KOVÁCS ANDRÁS Vaynak ualo wres desa No. 1. Hamban ualo Jstrangh Zaal No 2. Fejer On egj thuret No 1. Fekethe on uagjon ket tablaual No 2. Zakalos agjastul vagjon No 1. Zeökreni vagyon No. 3. Satorhoz valo egi tuczat vaszon heveder No. 1. [24] gi rostaba ablakra ualo jwegh No. 145. <2>Az keözepseö hazban Aztal uagjon No. 1. Vagjon rajta kopot zeöniegh No. 1. Az aztal keöról karos zek ladastul No. 1. Hozza pad zek uagjon No. 1. Almariom mellinek eggike zaaros vagjon No. 2. Bors zitalo zitha No. 1. Bors teöreö rez mosar teöreösteöl No. 1. Nozolia vagjon No. 1. Foghas vagjon No. 1. Paua tolbul keötheöt legjezeö No. 1. Az aztal mellet ualo karos zek ladaiaban wagjon ris kasa font No. 1 fer. 2. Bors uagjon ferton No. 1 ½ Fa hey uagjon ferton No 3 ½ Gheömber uagjon ferton No 1 Neh 1. Tengeri szeöleö ferton No. 3. ondola ferton No. 3. Beörsseön ferton No. 3. Kisded desa No. 3. <3>Az kwlseö zenes 22 hazban Aztal uagjon No. 1. Pad zek uagjon No. 2. Karos zek uagjon No. 2. Kar nelkeöl ualo zek No. 1. [25] Pohar zek vagjon No. 1. Kenier hejnak ualo Bodon No. 1. Udvar bjro aztalara ualo hituan giolch abroz No. 2. Giolch kendeö kezkeneö hituan No. 1. Vdvar bjro aztalara ualo fa tall No. 10. Hituan on tall No. 2. Fa talner No. 9. Kisded on palaczkis No. 1. Vas gjertia tartho No. 1. Rez gjertia tartho No. 1. <4>Az czetes hazban Altalagh wagjon No. 1. Karos zekeczke No. 1. <5>Az safar hazban Hws vagho Bard vagjon No. 1. Vas horogh uagion No. 1. Hozzw vas rud uagjon No. 2. Nozolia uagjon No. 1. Wy dagazto tekene vagjon No. 1. Karos zek wagjon No. 1. Konhara ualo was lab No. 1. 22 Ti. kormos falú, füstös, nyitott t zhelyes helyiség. Vö. FILP 2012.

SZILÁGYSOLYÓ VÁRA A 16. SZÁZADBAN 101 gi teöreöt rez mosar No. 1. Kutra ualo vasatlan veder No. 1. Konderra ualo was foghantho No. 2. gressnek walo altalagh No. 2. [26] czettnek ualo altalaghis No. 2. Czipo tartani ualo zeökreni No. 1. czetes vjder No. 1. Kasa thartani ualo Bodon No. 1. Has[!] hordo desa No. 1. Rez wjder No. 1. Wjderre ualo mas fel was karika No. 1 ½ 0<6>A liztes hazban Lyztnek ualo szuszek wagjon No. 3. <7>Az zabos házban Bor vonio hars keötell uagjon No. 1. <8>Az Nagi Pinczeben Vagjon oregh fa palazk No. 1. Oregh bor vono korcziolia vagjon No. 2. Chjapp zek vagjon No. 1. Bor hordo desa No. 1. Bor hordo karta No. 1. eszszeli uagjon No. 1. <9>Az feier listes hazban Rez ferdeö kad uagjon vy No. 2. Fejer lizt uagjon cub. ½ Liztes hordo uagjon No. 8 Czipo hordo tekeneö No. 2. Kaad uagjon No. 2. Altalagh uagjon No. 1. [27] gi fenieö fa feredeö kad No. 1. Hitwan eöregh szekreni No. 1. gj feniö puttonban azzw chjereznie gr. No. 1. <10>Az eles hazban Dyo uagjon harmad fel veka idest No. 2 1/2 Foghagima uagjon koszoruual No. 22. Hat lora ualo barsonios rez boglaros ham No. 6. Hat lora ualo fekethe barsonios bogláros fek No. 6 Konhara ualo eöregh pinnata No. 1. Niolcz vy feöld fazek No. 80. gi rakaas hasoghatot fejes kaposzta No. 1. gi veka weres hagima No. 1. gj altalagban valami hituan borsso No. 1. gj keöbeöl azzus gjeömeölch No. 1. <101>Az seötet hazban Vy feöld fazek wagjon No. 12. Keresi kalha egi rakassal No. 1. gj öregh was konder No. 1. Hai tarto altalagh No. 4. <12>Az Gabonas hazban Vagjon vas rosta No. 1. <13>Az reghi konjhaban Vagion fwresz harss deszka No. 170. <14>Az Belseo suteö hazban [28] Daggazto tekeneö vagjon No. 3. Fejer cziponak ualo giakor zitha No. 1. Aztal cziponak ualo zitha uagjon ismet No. 1. Aztal vagion No. 2.

102 KOVÁCS ANDRÁS Desa vagjon No. 1. Pad zeek wagjon No. 1. Zakazto abroz wagjon No. 1. <15>Az kulseö swtheö hazban Daggazto tekeneö wagjon No. 3. Abrakosnak ualo zytha No. 1. Chjeöbeör wagjon No. 1. Desa vagjon No. 2. Zakazto abrosz uagjon no. 2. Tezta takarni ualo ponywa No. 2. <16>Az Iffiak hazaban Hozzu aztal uagjon No. 1. as negi zegheö aztal No. 1. Az aztalhoz ualo zekek No. 4. <17>Az Iffiak haza mellet ualo hazban Vagjon astal No. 1. <18>Az szabo hazban Aztal vagjon No. 2. Almarium vagjon No. 1. Vy zeökreni zaaros No. 1. [29] Hozzu padzek No. 2. <19>Az usicusok hazaban usikahoz ualo trombitak tokostul uagion No. 4. Fekete fenieö ladachka vagjon No. 1. usika keöniuekel rakua wagjon Orghona wagjon hituan No. 1. Vjrgina uagjon No. 1. Wagjon hituan zazlo No. 1. Niozolia wagjon No. 1. Az belseö kapu mellet Wagjon öregh kerek soo No. 1. <20>Az masik Gabonas hazban Vagjon egi eöregh fjrdo feneo kad No. 1. gj eöregh wiz heusetheö wst No. 1. Buzanak ualo eöregh szuszek No. 4. Vasas eöregh kerekek vagjon No 4 Algjw ala ualo szekernek az lej uagjon ket vasas kerekeuel es vasas rudgiaual Vgjan ott Harom Zekerre ualo vasas rudak elseö tengeleuel, kettejnek vj mind tengele, rudgia Zekerhez ualo laitra egi Bokorral No. 1 <21>Az Aztalos hazaban Padlasnak ualo jrott dezka wagjon No. 54. Gialulatlan harss fwrez deszka No. 53. Cziffras ayto uagjon No. 5. Azon bastia ablakira ualo ablak ramak No. 9 <22>Az Krazna foleöl ualo zegelet Basttiaban [30] Wagion harss fwrez dezka No. 16. Nozolia wagjon No. 1.0 <23>Az Pap haza felol ualo Bastiaban Vagjon harss feörez deszka No. 7. 0<24>Az konihan Uagjon eöregh rez mosar teöreösteöl No. 1. Keözepes appro vas fazek vagjon No. 12. Pinnata fedelesteöl No. 1. Vas rostelli No. 2. Oregh vas niars No. 1. Kisseb vas niars No. 1. Wagho kees No. 1. Víz hordo chjeber No. 1.

SZILÁGYSOLYÓ VÁRA A 16. SZÁZADBAN 103 Viznek ualo kad No. 1. Az kertesznel uagjon aso No. 5. Kapa uagjon No. 1. Az virraztoknal uagjon fejsze No. 1. Az folioso felet uagjon vad halo No. 8. Az Biro hazanal uagjon minden zerzamaual taar zeker No. 3. <25>Az Thoroni alat ualo Thar hazban. Öregh konder uagjon No. 3. Öregh vass fazek wagjon No. 8. Kopot hituan zeöniegh vagjon No. 2. Vres Puska thok uagjon No 1. [31] Giartot Bial bur uagjon No. 1. gj tonnáchka missilis leuelekkel rakua No. 1. gj feneö allo zeökrenben Nemet Vj hell 23 formaia jdest No. 1. Almarium vagjon No. 1. gj sykos kis vthi oltar No. 1. gj veres pinczetok No. 1. gi veres vasas lada No. 1. gi kolomarisos rosz lada No. 1. Asztal uagjon No. 1. Karos zeek uagjon No. 2. Olasz jatekhoz walo tolio bot No. 2. Chjont goliobis Tholnak walo veres Iskatula No. 1. gj feödeles jskatulaban ualami maruaniok es ostablahoz ualo fa karikak uadnak No. 1. Keöteött toll tartani ualo tolltok No. 1. gi sakban ualami feneü magh No. 1. gj chjeöbeörben valami hituan leuelek No. 1. Theöröeöt trombita vagjon No. 1. Taraczk goliobis vagjon No 4. Ket Puzdra, eggikben uagjon Nyll No 14. gj hjtuan veres parnasaak No. 1. ebbenis valami leuelek uadnak gi hjtuan ros talner tok No. 1. Harom on taall No. 3. On talnier uagjon No. 9. Fwallo vagyon No. 1. Kopia wass vagjon No 1. [32] Puska forma uagjon No. 2. gj keonyw gesippus 24 historiay es Pluthar 25 No. 1. as keonyw Sancti Ambrosy 26 officiorum 27 No. 1. gj herbariomos keönyw Joannis Ruelly 28 No. 1. <26>Az Nagi Palotaban Falra ualo öregh weres Zeöniegh hituan uagion No. 2. Az palotaban uadnak keöreös keörül padzekek, az pad zekeken hituan veres Borozlai pozto uagjon. Feneö deszka uagjon No. 7. Pohar zeek uagjon No. 1. Vtra ualo pohar zeek lada uagjon No. 1. Fwggheö rez gjortiatarto uagjon No. 1. <27>Az piacz feleol ualo kerek Basttiaban Vres eöregh zekreni uagjon No. 2. 23 Ti. Bécsújhely, Wiener Neustadt (A.) várának, a ária Terézia által alapított katonai akadémia el djének, III. Frigyes császár négy saroktornyos várának a makettje? 24 Ti. Hegeszipposz (II. sz.) 25 Ti. Plutarkhosz (45 u. 125 u.) 26 Ambrosius, Szent Ambrus egyházatya (339 397). 27 De officiis ministrorum. 28 Jean de la Ruelle (1474 1537)

104 KOVÁCS ANDRÁS Aztal uagjon No. 1. Jskatula uagjon No. 2. <28> Azon kiueöl ualo hazban Vagjon egi hituan regall egi nehani cheöuel No. 1. Tholnak ualo vres tok burrel boritot No. 10. Ket bokor fwo regalhoz walo No. 2. Olaz jateknak ualo poztos hozzu aztal No. 1. <29>Az wr zenes hazan [túl?] ualo Belseö hazaban Vagjon hituan virgina No. 1. usicahoz ualo keönyw uagjon No. 4. [33] Ladastul uagjon regall No. 1. Virginanak ualo veres lada uagjon No. 1. Kis hituan lada vagjon No. 1. <30>Az vr zenes hazaban Aztal uagjon No. 2. Sykos 29 zeczel zek uagjon No. 1.Karos zek vagjon No. 3. Nozolia vagjon No. 2. Falra ualo hituan zeöniegh No. 2. Pad zeek No. 1. <31>Az kwlseö kis palotaban0 Aztal uagjon No. 1. Pad zekek keöreöle uadnak No. 5. Pohar zeek wagjon No. 1. <32>Az Azzoni Thar hazaban gi rakot ladaban uagjon valami approlek fodor. Jsmet vadnak ualami apro jskatulak. No. 1. Vagjon affeleot kapczastul solia No. 1. gi fejer fel atlacz czipelleo is idest No. 1. gi desaban vadnak valami Allorczak. Vagjon Bokali talachkais No. 1. Vagjon toll tartani walo jskatulais No. 1. Vagjon ismet egi masra rakwa jskatula No. 3. Ismet egi desachkaban valami appro jskatulak Vagjon ismet egi eöregh jskatula feödelesteöl No. 1. Vagjon veres hituan lada No. 1. Vagjon eöregh mazos fazek No. 1. Vagjon keözep mazos fazek No. 10. [34] azos labos serpenieö vagjon No. 2. gi hozzu ladaban giantaros Nozolia uagion No. 1. Vlesben ualo lada kiben mindenikben ualami hituan leuelek vadnak vagion No. 2. Vagjon öregh Nozolia No. 1. Vagion mas teörpe Nozoliais No. 1. Vagion zeör parna saak No. 1. Vagion fabul chinalt Szarvasochkais No. 1. gi kis tharachkochka meli az kis vre uolt No. 1. gi geongi hazzal rakott hituan ladas kolomaris No. 1. Vagion hozzw eöregh zekreni No. 1. Burrel buritott vasas lada uagion No. 1. Vagion egi hituan kerekded aztal No. 1. Vagion ezen hituan aztalon hituan zeöniegh No. 1. Vagion az aztalon Bokali No. 1. Vagion labas juegh No. 1. Vagijon juegh kanna No. 1. Vagion feödeles juegh pohar No. 1. Vagion juegh pohar fedeletlen No. 5. Vagjon rakott aztal labastul No. 1. 29 Ti. festett.

SZILÁGYSOLYÓ VÁRA A 16. SZÁZADBAN 105 Hozzu niakw juegh uagion No. 4. Vagjon jwegh pohar tok No. 1. [35] Nozolia wagion No. 1. Rakot Lada uagion No. 1. gi pinczetokban wagion on palaczk No. 4. as pinczetokbanis vagion on palaczk No. 4. <33>Az Thoronyban ualo felseö hazban Vagion aztall No. 1. Bellet padzek wagion No. 2. Karos zeek wagion No. 3. agyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára KA 156 Urbaria et Conscriptiones, Fasc. 78. No. 7. 1 38. IRODALO BALOGH J. 1943 rdélyi renaissance, I. Kolozsvár. http://adatbank.transindex.ro/cedula.php?kod=896 1982 Varadinum. Várad vára, I II. Budapest ( vészettörténeti Füzetek 13/1 2.) 1985 Kolozsvári k faragó m helyek. XVI. század. Budapest. http://adatbank.transindex.ro/cedula.php?kod=923 NTZ G. 1996 rdély építészete a 14 16. században. Kolozsvár. http://adatbank.transindex.ro/cedula.php?kod=785 FILP A. 2012 Néprajzi irodalmunk szenesházának történeti el zményei. Adalékok kora újkori lakáskultúránkhoz. In Tóth Arnold (szerk.): Néprajz uzeológia. Tanulmányok a múzeumi tudományok köréb l a 60 éves Viga Gyula tiszteletére. iskolc, 443 457. KOVÁCS A. 1993 Szilágysomlyó. A Báthory vár. Sepsiszentgyörgy, 2006 2 (rdélyi emlékek 1.) 2003 Kés reneszánsz építészet rdélyben. Budapest Kolozsvár, 93 94. http://adatbank.transindex.ro/cedula.php?kod=864 2004 A marosillyei Veres-bástya. Kolozsvár (rdélyi vel déstörténeti Források. II. Szerk. Kovács András) www.mek.oszk.hu/07700/07706/index.phtml 2006 Szül ház az erdélyi régiségben. A kolozsvári Bocskai István-emléktábla. vészettörténeti Értesít 55. 251 257. Ua. A reneszánsz Kolozsvár. Szerk. Kovács Kiss Gyöngy. Kolozsvár, 2008, 146 161. 2007 Farkas az én nevem... A gyulafehérvári fejedelmi fegyvertár és ágyúöntés kezdeteinek történetéhez. Dolgozatok, ÚS II. (XII.) 157 172. 2008 Luigi Ferdinando arsigli (1658 1730) térképrajzai erdélyi várakról. In: ikó Árpád Ver ária (szerk.): átyás király öröksége. Kés reneszánsz m vészet agyarországon (16 17. század). Kiállítás a agyar Nemzeti Galériában. 2008. március 28. 2008. július 27. Budapest, VII 45, 220 221. KOVÁCS,A. OCA,. 1973 Arhitec i italieni în Transilvania în cursul secolelor al XVI-lea si al XVII-lea. Studia Universitatis Babe -Bolyai, SH 18. 22 30. K VÁRI L. 1892 rdély építészeti emlékei. Kolozsvár, 148 149. NL 1977 1982 agyar Néprajzi Lexikon, I V. Szerk. Ortutay Gyula. Budapest. www.mek.oszk.hu/02100/02115/html/index.html PTRI. 1901 Szilágy vármegye monographiája, II. Zilah.

106 KOVÁCS ANDRÁS SBSTYÉN,GH. 1987 Castelul sau cetatea imleu Silvaniei. In: O pagin din istoria arhitecturii României. Rena terea. Bucure ti, 117 121. 1992 Cetatea F g ra ului. Bucure ti. THALY K. 1882 Szilágy-Somlyó várának leltára. Történelmi Tár 5. 178 188. U T C 1981 Urbaria et Conscriptiones. 6. füzet (71 100. fasciculus). Az TA vészettörténeti Kutató Csoportjának Forráskiadványai XVIII. vészettörténeti Adatok. Budapest, 199. S.v. Somlyó, Szilágy, arx. VRSS. 1944 Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király levelezése, I. 1556 1575. Kolozsvár. WOLF R. 1981 Cetatea imleului. Schi monografic. Acta usei Porolissensis 5. 395 409. TH CASTL FRO SZILÁGYSOLYÓ IN TH 16 TH CNTURY (ABSTRACT) The core of the fortress from Szilágysomlyó ( imleu Silvaniei, RO) is a 16 th century castle protected by towers and a moat. Between 1581 and 1594 Stephen Báthory Jr. (1553 1601) the nephew of prince Stephen Báthory, who studied in Poland and was captain of Nagyvárad (Oradea, RO) for a while transformed the castle into a residence and surrounded it by a bastioned enceinte. The plans of the transformations were probably made by Simone Genga (cca. 1530 1602) from Urbino, the military architect of the price. The constructions were seized after a while, thus the outer enceinte, similar to the fortress of Fogaras (F g ra, RO) remained unfinished. The inventory of the moveables edited below for the first time in extenso was taken in 1594, after the breaking-off of the constructions.

1 1. tábla 1. Szilágysomlyó 1687-ben. Luigi Ferdinando arsigli (?) felmérése. agyar Nemzeti úzeum agyar Történelmi Képcsarnok (Kovács 2003 nyomán); 2. A külső védőöv északkeleti bástyájának a belseje a kazamata átalakított lőrésével (a szerző felvétele) 2

1 2 2. tábla 1. A külső védőöv kapuépülete. etszet és emeleti alaprajz. Documente de arhitectură din România. București, 1959 ( Kovács 2003 nyomán ); 2. A kapu részlete (a szerző felvétele)

1 2 3. tábla 1. A külső védőöv kapuja. 1592 (a szerző felvétele); 2. A fogarasi vár Báthory bástyája. 1594 e. (Pakó Klára felvétele)

A DARLACI KÖZÉPKORI FALKÉPK VIZSGÁLATA 107 A DARLACI KÖZÉPKORI FALKÉPK VIZSGÁLATA N. FKTICS RIKA A középkori darlaci templom falképeir l az els írásos feljegyzés 1845-b l származik De Gerando Ágost francia író tollából. Részletes leírásából megtudhatjuk, hogy ottjártakor a templom hajóját, oldalfalait és a szentélyt festmények díszítették. A szakirodalomban alig találunk az erdélyi, középkori falképek készítéstechnikájára, megalkotásának folyamatára vonatkozó feljegyzéseket, a szerz k legjobb esetben is csak a festéstechnika és stílusjegyek ismertetésére szorítkoznak. A darlaci templomban végzett kutatások és vizsgálatok során fontos megfigyelések születtek a falképek jelenlegi állapotát, készítésének módját, id rendjét és a fest által használt anyagokat, eszközöket illet en. Kulcsszavak: Darlac, Utolsó ítélet, Alexandriai Szent Katalin, középkori falképek, festéstechnika, mikroszkópos vizsgálatok Schlagwörter: Durles, Jüngstes Gericht, Heilige Katharina von Alexandrien, mittelalterliche Wandmalerei, altechnik, mikroskopische Untersuchung Darlac Szeben megye északi részén, rzsébetvárostól nyugatra (10 km), edgyest l keletre (6 km), a Nagy-Küküll jobb partján fekszik. 1317-ben Simon bán birtokai között említik. 1 Az 1332-es pápai tizedjegyzék Dorlako néven említi a falut és Hermann nev plébánosát. 2 vangélikus temploma a falu közepén, a települést átszel f út menti magaslaton áll. 3 inthogy a település a 13. században már létezett, templomának története is akkorra nyúlhat vissza. 4 A jelenlegi templom építését Hermann Fabini 5 a 15. század els negyedére helyezte. A templom kapuzatát ntz Géza Antal értékelte és illesztette be egy rdélyben viszonylag elterjedt, a 15. században is kedvelt típusba. 6 ntz Géza a templom nyugati kapuját a századfordulóra vagy a 15. század els évtizedeire datálta, ezzel utalva keletkezésének idejére. 7 zzel szemben Virgil V t ianu a 15. század második felének kezdetére, 8 Vasile Dr gu pedig a kés gótika idejére, a 16. századra keltezte 9 (1. tábla/1). A 26 méter hosszú és 9 méter széles templom a szászok által kedvelt egyhajós, torony nélküli megoldást képviseli, sokszögzáródású szentéllyel 10 (2. tábla). A hajó mennyezetét el ször kés gótikus csúcsíves, bordás keresztboltozat váltotta fel, 11 majd 1837-t l ismét síkmennyezet. 12 A templom szentélyét falképek borítják. Az els írásos értékelésük 1845-b l De Gerando Ágost (Auguste De Gérando, 1819 1849) francia író tollából származik. 13 Részletes leírásából meg- 1 AOK 1878, 419 42; UB 1892, 321 322; DIR 1953, 272; RDÉLYI OKÁNYTÁR 2002, 270. sz. 2 RDÉLYI OKÁNYTÁR, II. 1117. sz.; CSÁNKI 1913, 874; NTZ 1994, 87. 3 GRCZ 1906, 41. 4 GYÖRFFY 1987, 551. 5 FABINI 1998, 162. 6 NTZ 1982, 182 189. 7 AROSI 1987, 451; NTZ 1996, 71, 90, 266. 8 V T IANU 2001, 553, 583. 9 DR GU 1976, 128. 10 NTZ 1994, 90. 11 FABRITIUS DANCU 1980, 60. 12 LÉSTYÁN 1996, II, 279. 13 De Gerando Ágost, az erdélyi Teleki családba beházasodott és magyarrá lett francia író, kés bb a agyar Tudományos Akadémia tagja, az 1845-ben kiadott, La Transylvanie et ses habitans cím munkájában

108 N. FKTICS RIKA tudhatjuk, hogy ottjártakor a templomhajó oldalfalait és szentélyét festmények borították. Az oltár fölött az Utolsó vacsora jelenetét a négy evangélista képe vette körül. T le jobbra és balra különböz nagyságú alakokat, közöttük Salamont és Dávidot látta, továbbá fekete és fehér szárnyas kerubokat vélt felismerni. A szentély déli falán egy gótikus ül fülke oromzatában Krisztus, hátlapján pedig két szent király, Szent István és László alakja t nt fel. De Gerando szemléletes leírását érdemes teljes egészében idézni. A kórus kis oldalfalán két jelent ségteljes csoportot észlelhetünk. Kicsi, szelíd tekintet és ájtatos kép szerzetesek, nagyobb számú rendtársuk által körülvéve, egy természetes nagyságú Krisztus felé közelednek; semmi sem lehetne épületesebb. Ámde hozzájuk egészen közel nagyon rút ördögök vannak ábrázolva, amelyek egy seregnyi, hosszú hajukról felismerhet laikust hurcolnak a pokol felé. Nem ez az egyetlen kép, amelyen az egyházi rendek gy zedelmeskednek. A különböz nagyságú alakok között, amelyek a falakon csillognak, mindenütt megjelennek az apró barátok, és ez által a helyet birtokukba veszik A templomot lutheránus istentiszteletre használják, mivel a falu lakói szászok. Öröm volt a lelkészt l hallani, hogy a konzisztórium még sosem javasolta, hogy az istenházát újrafessék, és biztosított, hogy maga szegülne ellen minden efféle próbálkozásnak. 14 Leírásának jelent ségét növeli, hogy kiderül: a szerz ottjártakor, 1845 el tt nem csak a szentély falain voltak láthatóak a falképek, hanem még a hajóban is. A templom küls falképeir l is említést tesz: a szentély déli és délkeleti oldalain Krisztus szenvedéstörténetének jeleneteit elfogatását és keresztrefeszítését, valamint Szent Kristóf alakját ismerte fel 15 (1. tábla/2). Annak ellenére, hogy a templom lelkésze biztosította látogatóját a falképek meg rzésér l, a diadalív bels ívén található felirat egy régebbi, 1701-es javítás évszámát is felt ntetve arról tanúskodik, hogy 1845-ben, éppen De Gerando jegyzete kinyomtatásának idején a templomban nagyobb felújítási munkálatokra került sor. A felirat az els meszelési rétegen található, amely a diadalív és a szentély falképeit borítja (4. tábla/1). 1855-ben egy Friedrich üller által kitöltött kérd ív szintén utal a templom 1845-ös renoválására, melynek során a szentély és a hajó falképeit lemeszelték. A falképeket nem láthatta, így csak K váry Lászlóra hivatkozva tesz említést róluk. 16 Gaylhoffer-Kovács Gábor a történetet tovább kutatva talált rá Szász Lajos kolozsvári református kántor, tanító jelentésére, melyben a darlaci lelkész vallomását írja le, mely szerint míg rokonainál tartózkodott, hívei lemeszelték a falfestményeket. 17 Az utolsó nagyobb helyreállításra 1972-ben került sor, feltehet en akkor távolították el a hajó oldalfalait díszít festményeket. ára nyomuk sem maradt. A szentély falképeinek részletei véletlenszer en bukkantak fel: 1975-ben az ül fülkében a két szent király, Szent László és István alakjának egy része, valamint az északi, északkeleti és keleti falon végighúzódó drapériás díszítés került el. 2009 tavaszán az Imago Picta kft. kapott megbízást a templom belsejében végzend kutatás, feltárás és konzerválás munkájára. Kiss Lóránd restaurátor és munkatársai feltérképezték a még meglév falképek lehetséges helyeit. Bizonyossá vált, hogy a hajó falain festményekre utaló nyomok nincsenek, viszont a szentély teljes kifestése megmaradt, többé-kevésbé jó állapotban. A 2009 és 2011 sze között szakaszonként elvégzett munkák eredményeként több jelenet került napvilágra. Az északi oldalon az Utolsó ítéletnek egy Bizáncban a 8. században kialakult és számtalan m emléket írt le részletesen. Utazásai során nagy figyelmet szentelt az épületek festett díszítményeinek. JÁNÓ 2008, 29. 14 JÁNÓ 2008, 29 30. 15 LÉSTYÁN 1996, II, 279. 16 JÁNÓ 2008, 179. A nagyszebeni m vel déstörténész, majd evangélikus püspökké lett Friedrich üller (1818 1915) a Central Commission erdélyi konzervátora volt. A Central Commission levéltárában található egy kérd ív, melyet 1855-ben a darlaci templom adataival töltött ki. 1873-ban Henszlmann Imre ezt másolta át magyar nyelv kérd ívre, más erdélyi és magyarországi m emlékekr l begy jtött információkkal együtt. 17 GAYLHOFFR-KOVÁCS 2013, 297.

A DARLACI KÖZÉPKORI FALKÉPK VIZSGÁLATA 109 onnan nyugatra is átterjedt ikonográfiai típusa került el. 18 Közvetlenül a boltsüveg alatt, a kompozíció középtengelyében Krisztus trónol a szivárványon, belülr l kifelé világosodó szürke és fehér csíkkal szegélyezett mandorlában. Fels teste fedetlen, sebhelyes kezét széttárja, szájából kétoldalt kardok nyúlnak ki. Jobbján és balján ária és Keresztel Szent János vörös és okkersárga köpenyes, térdel alakja látható. Sajnos Krisztus arcának egy része, János arca és fels testének nagy része, valamint a ária háta mögötti rész tönkrement. jelenet alatt két oldalt, egymás felé fordulva 6 6 apostol ül egyegy háttámlás padon. Fejüket fehérrel és sötétbarnával szegélyezett okkersárga dicsfény övezi. Nevük fehérrel festve a glóriában olvasható. Az apostolok közel egyez testtartásban ülnek szorosan egymás mellett, kezükben attribútumként könyvtekercset vagy könyvet szorongatva. gyedül Péter baljában látunk kulcsot és rotulust is (3. tábla/1). A Krisztus mandorlájából kiöml vörös t zfolyam elválasztja az apostolok két csoportját, a végén egy vörös-fekete, szárnyas angyal a pokol lángjai felé mutat. Kis, szarvas ördögök vonszolják az elkárhozottakat a hatalmas, fogakkal teli tátongó száj felé. tt l balra, a ennyek országában az üdvözültek imádkozó sora kis fülkékben csoportosul. A teljes jelenetet vörös sáv keretezi. A környezeti hatásoknak leginkább kitett északi fal nagymértékben károsodott, az apostolok alatti jelenetb l alig maradt értelmezhet, ép felület. integy 3 méter magasságtól kezd d en a festett felületen madarak, arcprofilok, pálcikafigurák, körz vel karcolt koncentrikus körök nyomai látszanak, amelyek egy az 1600-as, 1774-es, 1817-es bekarcolt évszámokkal keltezhet egykori karzatra utalnak (3. tábla/2). A szentély északi oldalfalán az utolsó regiszter alján futó drapériás díszítésb l semmi nem maradt, de az északkeleti, keleti, délkeleti oldalakon még azonosítható, a fölötte sárga alapon futó zöldes indával együtt. Az Utolsó ítélettel átellenben több sávra és jelenetre osztott falképegyüttes tárul elénk Alexandriai Szent Katalin életéb l vett jelenetekkel, valamint Szent Ilona és Konstantin alakjával. Közvetlenül a boltozat alatt az els képmez ben axentius császár bálványimádásra kényszeríti a kereszténységét bátran vállaló Katalint. A lány kéri, hadd vívjon meg a császár ötven leghíresebb tudósával, akik a vitában hamarosan alulmaradnak. Büntetésük máglyahalál. Szent Katalin márvány talapzatra helyezett bálványszobor el tt áll, vörös köpenyben, szürke ruhában, felemelt jobb karral, közvetlenül mögötte egy katona. A bálványtól balra a máglyára vetett tudósok égnek. A következ jeleneten a császár az eszes Katalinnak házasságot ígér, amit a lány visszautasít. axentius díszes trónon ül, Katalint pedig katonák fogják közre. A legenda az alatta lév regiszterben folytatódik. A visszautasított császár haragjában megfosztatja Katalint díszes ruháitól, ólmos ostorral megostoroztatja, megbotoztatja, majd börtönbe vetteti. A kínzásoknak két külön jelentet szenteltek, az egyiken egy oszlophoz kötözve látjuk Katalint, a másikon a földre vetve botokkal ütlegelik. Az ablak jobb oldalán Katalin börtöncellájában Istenhez fohászkodik, kinek gondvisel jobbja a kép bal fels sarkában lév Égb l nyúlik ki. zek után a császár késekkel felszerelt kerékkel próbálja megöletni Katalint, de angyalok mentik meg, a széttört kerék darabjai pedig hitetlen katonák sokaságát öli meg. A harmadik regiszter els jelenetében a megment angyalokat és a darabjaira hullott kereket látjuk, utána pedig Katalin lefejezését az égb l kinyúló áldó kéz alatt. A legenda utolsó momentumát, Katalin temetését és lelkének mennybevitelét az ablak alá nyúló téglalap alakú mez ben és az ablak jobb oldalán lév keskeny részen festették meg. A szent holteste márvány szarkofágban nyugszik Alexandria falai el tt. Utolsó földi útjára keresztény asszonyok kísérik. Fejénél áldásra emelt kézzel egy pap, mögötte pedig fáklyával egy ministráns áll. Lelkének mennyekbe emelését egy külön jeleneten ábrázolták (3. tábla/3). A déli oldalon lév ablak bélletében két apostol alakja vehet ki, kezükben könyvtekerccsel. Az ablak alsó rézs je is vakolt és festett, de mintázat nem látható rajta. A figurák arca er sen kopott. Feltehet en Szent Andrásról és Szent Pálról van szó (4. tábla/2). 18 LXIKON 1972. S.v. Weltgericht.

110 N. FKTICS RIKA A Szent Katalin-ciklus alatt Szent Konstantin látható anyjával, Ilonával. Konstantin kezében a bizánci kereszt, a harmadik, alsó ferde keresztszárral. Sötétkék háttér el tt állnak, díszes, ékkövekkel kirakott ruhákban, koronával. A bizánci festményeken megszokottól eltér en Szent Ilona nem bizánci öltözetben látható, mint Konstantin, hanem nyugatias, hermelinprémes vörös palástban. Fejüket okkersárga glória övezi. Az ül fülkében Szent László és Szent István alakja jelenik meg, sötétkék háttérben. László egyik kezében bárdot, másikban az országalmát, István jobbjában jogart, baljában kardot tart. Díszes ruhát, hermelinprémes palástot, dicsfénnyel övezett fejükön drágakövekkel ékesített koronát viselnek. Koronájuk, ruházatuk alja, valamint Szent László országalmája és Szent István kardja er sen megkopott. Az ül fülke alsó kétharmadán a festett felület elpusztult. A fülkét koronázó mérm ves oromzat felületét a keresztre feszített Krisztus félalakos képe díszíti. Szenved en, enyhén balra hajtott fejét drágakövekkel díszített keresztes glória övezi. Feje fölött, a kereszt csúcsán a neve olvasható: IC XC. A szentély minden jelenetét vörös sáv keretezi (4. tábla/3). A diadalívre az okos és balga sz zek sorát festették, ezek közül az északi oldalon jelenleg egyetlen okos sz z koronás, félalakos képe látható, a többi még feltáratlan (5. tábla/1). A déli oldalon felirat jelöli az 1845-ben végzett felújítási munkálatokat. 19 A szentély küls falait Krisztus szenvedéstörténetével díszítettek. A déli oldalon a nyílászáró fölött alig értelmezhet en Krisztus elárulása, vagy Júdás csókja látható. A támpillér fölötti négylevel lóhere formájú díszítést egy egészalakos Szent Kristóf követi, jobb kezében liliommal, bal vállán a kis Jézussal. Vörös köpenyébe növényi indákat sz ttek. nnek a kompozíciónak több mint fele hiányzik (5. tábla/3). A délkeleti oldalon a kereszrefeszítés jelenete ismerhet fel. A küls falképek közül talán ez a legépebb. Sötétkék háttér el tt középen a egváltó, két oldalt a latrok keresztjei állnak angyalok által közrefogva. A kereszt alatt ária és János alakja már alig észlelhet. A festmény alsó része, melyet nem védett az eresz, er sen sérült, megkopott. A keleti oldal tönkrement falképén feltehet en a Krisztus Pilátus el tt jelenet látható. Az északkeleti és északi oldalon nem maradt fenn falkép. A nyugati kapu lunettájában er sen töredékes állapotban Krisztus látható, oldalán áriával és Jánossal (6. tábla/1). vészettörténeti vonatkozások Az együttes eddigi méltatói els sorban a templom keletkezési ideje, építéstörténete iránt érdekl dtek, a szakirodalomban kevés szó esik a küls és bels falképek koráról, stílusbeli hovatartozásáról. De Gerando írásából kit nik, hogy a falu lutheránus lelkésze 12. századinak vélte a templom festményeit, a feljegyzés szerz je viszont, kételkedve, a festmények stílusát, színvilágát 15. századinak tekintette. A falképeket egyetlen fest munkájának, a bizánci m vészet kés i megnyilvánulásának tartotta, alkotóját nem sokra becsülte. 20 Vasile Dr gu szerint a küls falképek a kés gótika jeles alkotásai, a 16. század els felében, de mindenképpen 1544 el tt készültek. 21 19 Jelen kutatást követ en 2013 novemberében újabb falkép részleteket tártak fel az Imago Picta kft restaurátorai. A szentély délkeleti oldalán, közvetlenül a boltcikkely alatt Szent Dorottya, alatta jobboldalon szárnyas kerub található. A balon, pedig zekiel látomása szerint apró szemekkel fedett karikák és kerubszárnyak láthatók. Az ablakbéllet bal oldalán legfelül Izajás próféta, alatta Remete Szent Antal. Velük átellenben az ablak csúcsívében egy ismeretlen szent alakja, arca és neve feltáratlan maradt. Alatta Szent Domokos. A szentély keleti ablaka körül a következ ábrázolások kerültek el : az ablak fölött ária a kis Jézussal, alattuk szárnyas kerub, a béllet jobboldalán, legalul Szent iklós püspök (12. tábla/3). 20 A festmények nem dicséretreméltóak, ám ha a sajátosságokat megfigyeljük, és az egészet összességében látjuk, felismerjük, hogy az épületet egyetlen m vész keze alkotta [A lelkész] nagyon büszke volt templomára, amelynek festményeit 12. századinak tartotta. Bizonyítékul holmi jeleket mutatott a falon, amelyek véleménye szerint az 1101-es évszámot adták. Számomra alig olvashatónak t nt ez az évszám, de még ha egyértelm bb, akkor sem tulajdonítottam volna annak túl nagy hitelt. A festményeken, azok stílusa és

A DARLACI KÖZÉPKORI FALKÉPK VIZSGÁLATA 111 A falképek vizsgálati eredményei A szakirodalomban alig találunk az erdélyi középkori falképek készítés technikájára, alkotási folyamatára vonatkozó megfigyeléseket, a legtöbben jó esetben is csak a festéstechnika és a stílusjegyek tárgyalására szorítkoznak. A darlaci kutatások fontos részleteket árulnak el a falképek jelenlegi állapotáról, készítésének módjáról, id rendjér l, az alkotó által használt anyagokról és eszközökr l. A szentély belsejének északi falán található falképek a környezeti tényez k hatására jelent sen rosszabb, lepusztultabb állapotban maradtak fenn, mint a szentély többi oldalán. A korábbi javítások során a lábazati részr l 120 130 cm magasságig az eredeti vakolatot eltávolították és cementes habarccsal pótolták. A 20. században felújított templomaink többségében a cementes vakolat okozza a legtöbb kárt, mert csekély porozitása miatt a talajból felszívódó nedvesség folyadékhatára megemelkedik a falban. Így az alacsonyabban lév falképeket is er sen károsítják. (Ráadásul a cement, vegyi összetételéb l adódóan, sóképz is.) zt a vakolatot a 2009-es restaurálási munkák során eltávolították. A helyszínen tett megfigyelések alapján bizonyos, hogy a darlaci szentély bels falképei freskótechnikával készültek részint freskó- és szekkókötéssel, 22 valamint szekkó technikával, szekkókötéssel. A falképeket oldalfényben megvilágítva nyilvánvalóvá vált, hogy a középkori falképekre jellemz en a festés vakolata követi a falazat vonalát, nem igyekeztek a szabálytalanságokat elsimítani. A szentély falain azonos magasságban vízszintes vakolathatárok, állványszintek 23 nyomai rajzolódnak ki. A szentélyboltozat festését a lunetták vakolata takarja, az oldalfalak állványszintjeinek alsó szélét az alattuk lév fedi. z arra enged következtetni, hogy a festés folyamata a boltozatról kiindulva haladt felülr l lefelé, a Furnai Dionüsziosz 24 által leírt eljárásnak megfelel en. Az ablakoknál el bb a bélletek, majd a szentély oldalfalai és utoljára az alsó rézs k készültek el. Az északi oldalon a varratokat az egyszín háttérben alakították ki (5. tábla/2), a délin pedig a jeleneteket körülölel vörös keretben. A déli oldalon az északival ellentétben nem fektettek különösebb hangsúlyt a vakolatátfedések elsimítására. Az alsó regiszter átfed szélei többnyire er teljesen és durván kiemelkednek a vakolat síkjából. Az állványszintek magassága fentr l lefelé a következ képpen alakul: az els 170 cm, ami az északi oldalon az ítélkez Krisztus alakját, a déli oldalon pedig a fels két jelenetet Alexandriai Szent Katalin a bálvány és axentius császár el tt tartalmazza. A második 180 cm az északi oldalon az Apostolokat, a déli oldalon Szent Katalin botozását, ostorozását, majd a börtönjelenetet foglalja magába. A 330 cm-es utolsó regiszterbe az északi oldalon az üdvözültek és az elkárhozottak, a délin az angyalok és a kerék széttöretése, Katalin lefejezése, lelkének mennybevitele, majd alatta Szent az alattuk található bet k formája alapján, mivel minden egyes képet magyarázat kísért, nem lehetett a 15. századnál korábbi eredetet tulajdonítani. Számomra világosan következett a festményekb l, hogy a templom eredetileg egy kolostor kápolnája lehetett. A szerzetesek itt teljesen úgy néztek ki, mintha csak övék lenne a hely. Nemes ember nem t rte volna, hogy a világiakat ennyire szánni valóan ábrázolják, ami által az egyházi rendek nagy diadala még jobban kidomborodik. [ ] Látva a még mindig nagyon élénk színeket, az alakok arányait és elrendezését, egyszóval mindazon részletet, amely egy festmény sajátosságát biztosítják, megkísértett a gondolat, hogy ezek a képek talán a bizánci m vészet egy utolsó próbálkozásai, egy szerencsétlen konstantinápolyi menekült, egy barbárok által el zött ismeretlen fest munkái. A görögök minden id kben, nagy számban kerestek hazát nyugaton, ahol a m vészi ízlés és a tudományok újraélednek. Ám a számkivetettek közül néhányan emlékeztek rá, hogy Bizánctól északra az a nép él, mely a birodalom utolsó véd bástyája volt, és ezek kerestek és találtak menedéket agyarországon. JÁNÓ 2008, 30 31. 21 DR GU 1976, 128. 22 Freskótechnika szekkókötéssel: a pigmentek felfestésekor a vakolat felszínének részbeni szárazságát, karbonátosodottságát jelöli. 23 Állványszintnek (pontáta) nevezzük azt a részt, amelyet az állványzat két emelete között festés el tt felvakoltak. A napi varratok (giornaták) csak a reneszánsztól kezd d en jelennek meg. 24 A Hermeneia egy athoszi szerzetes, Furnai Dionüsziosz (mh. 1745) által 1700 k. szerkesztett, másolt festészeti kézikönyv. A görög-bizánci kultúrkör legteljesebb és legismertebb kéziratos fest könyve, aminek tartalma a 13. századig nyúlik vissza.

112 N. FKTICS RIKA Ilona Konstantinnal és Szent Katalin temetése található. Nem zárható ki, hogy utóbbi regiszter közepe táján létezik még egy vakolathatár, de súrlófényben azért nem lehetett észlelni, mert nagyon jól összedogozhatták a vakolatszéleket. A fest k az együttesek megfestése el tt a jelenetek keretét csapózsineggel jelölték ki, ez helyenként az orsóval együtt nyomot is hagyott a friss vakolatban. A darlaci falképeknél ilyen nyomokat nem találni, a képmez k kijelölését feltehet en szabadkézzel, ecsettel végezték. zt követte a pontos kivitelezést el segít, a vakolatra vázolt alárajz, 25 hegyes eszközzel karcolva vagy ecsettel festve. Darlacon bekarcolásokat csak a legfels regiszterben találunk: az északi oldalon ária és János ruházata, Krisztus mandorlája (6. tábla/2), a déli oldalon már csak Szent Ilona ruházata van bekarcolva. Arra következtethetünk, hogy az egyes képfelületeken különböz fest k dolgoztak. A bekarcolások elkészítésekor a vakolat részben szikkadt volt, mivel a vonalak szélei élesek és kitöredezettek. A mélyedésekben ott található a festék, tehát el bb bekarcolták, majd alárajzolták és festették a jeleneteket. Az alárajz színe a Hermeneia szerint sárga, vörösbarna okker vagy faszén lehetett. 26 Sok helyen a lekopott vagy csak nagyon lazúrosan kezelt festékréteg alól el t nik a szénnel festett alárajz (6. tábla/3). Hogy a festmény kompozíciójának megfestése el tt készült-e el rajz, 27 vázlat, az nem tudható, viszont nagyítástechnikára utaló nyomok, négyzetháló, pauzálás 28 nem találhatók a vizsgált falképeken. A felületen megtalálható eszköznyomok jól szemléltetik, hogyan is történt a nagy felületek freskótechnikával való díszítése. 29 A festés el tt besimították a vakolat felületét. nnek több oka is lehetett: egyrészt a vakolatot kívánták tömöríteni, felületét simítani, másrészt pedig, mire bizonyos felületek megfestéséhez értek, addigra a vakolat részben már száraz volt. A vakolat felületén lév mész részben karbonátosodott, mészfátyolt hozva létre, ezt spatulákkal megnyomkodva összetörték. Nyomással kipréselték a vakolatban lév maradék mészvizet, így újra alkalmassá tették a pigmentek freskós kötésére. zeknek a nyomoknak a helyenkénti és formakövet er teljességéb l a festés id rendjére lehet következtetni. inél inkább megszáradt a vakolat, annál er teljesebben kellett megnyomkodni a felületet. A darlaci falképeknél a festék rétegszerkezete és az eszköznyomok er teljessége alapján el bb a hátteret festették meg és utólag a figurákat. A déli oldalon a Szent Katalin botozása jelenet súrlófényes felvételein, a jól látható, formakövet eszköznyomok azt bizonyítják, hogy el bb a környezetet, Katalin testét pedig csak ezt követ en festették meg (7. tábla/1). A szikkadt vakolatra való festés hátránya az, hogy a pigmentek köt dése a vakolathoz már kevésbé er s és id tálló. Ahol így festettek, a festékréteg pikkelyesen, lemezesen válik el a hordozótól. zek a nedves, freskós kötéssel megfestett részekhez képest meglehet sen kopottak. Ilyen felületek például az apostolok lábán figyelhet k meg (7. tábla/3). A részletek kidolgozását tekintve a következ sorrend állapítható meg: az elsimított vakolatba helyenként bekarcolták az egyes figurák részleteit, ezt követ en szénnel alárajzolták a kompozíciót, megfestették a hátteret, majd a figurákat színezték. A glóriák kialakításához nem használtak hegyes vég körz t, ecsettel festették fel azokat. A fontosabb figuráké szabályos kör, míg a jelentéktelenebbeké szabadkézzel festett, szabálytalan kör alakú (7. tábla/2). A körz leszúrási pontjának helye általában a szemzugokban vagy a homlok tájékán 25 Alárajz: a festmény kompozíciójának vázlata. Közvetlenül a vakolatra került, felvitele után követte a festés. 26 GROLD 1999, 230. 27 l rajz: a festmény kompozíciójának vázlata egy másik hordozón (pl. papíron, kartonon), amit pauzálással vagy nagyítással vittek át a vakolatra. 28 Pauzálás: a festmény el rajzkartonjának kilyuggatását, majd a falra helyezett karton lyukain keresztül átvitt vázlatot jelenti. 29 A freskótechnikával készült falképek megfesthet ségi ideje korlátozott, hiszen csak annyi id áll rendelkezésre a festmény megfestésére, amennyi a vakolat megszáradásáig eltelik.

A DARLACI KÖZÉPKORI FALKÉPK VIZSGÁLATA 113 van, esetenként ezt elsimítják, befedik, eltüntetik. A darlaci falképeknél sem a leszúrási pont helye, sem az elfedésére utaló nyomok nem észlelhet ek. z vagy nagyon biztos kez mesterre utal, aki egyáltalán nem is használt körz t, vagy a körz másik végét nem mélyítette be a vakolatba. A Tipik 30 fest könyv receptje szerint a testszínt négy szakaszban kell kialakítani: els ként sankirral 31 kell aláfesteni, majd fehérrel kevert cinóberrel világosítani az árnyékos részeket kihagyva, utána tiszta fehérrel újra világosítani, végezetül a formák hangsúlyozása következik sötét sankirral, vagyis egy olyan keverékkel, amiben nagyobb mennyiségben van fekete és vörös. A darlaci figurák arcainak és kezeinek festésmódjában különbség észlelhet a leírtakhoz képest, viszont a festés itt is a sötét színárnyalatból alakult a világos felé. A fejek festésekor el bb egy okkersárga alapot vitt fel a fest, feltehet en a glóriával egyidej leg tölthette ki színnel. rre festette az orrot, szájat, szemeket, szemöldököket, a fejformát és a hajat, szakállat. A testszín második rétegeként fehérrel lazúrosan felfestette a világosabb részeket, az árnyékokat kihagyva. Utolsó rétegként vastagon, pasztózusosan a csúcsfényeket helyezte el az arcon. Helyenként a kontúrokat er sítette meg feketével, az arc pereménél, füleknél, szembogarak, orrlyukak, száj középvonala hangsúlyozásánál, a haj és szakáll egyes részeinél. A bizánci fest füzetekben leírt el írásokkal ellentétben, miszerint az id sebb alakok arcát sötétebb alapszínnel kell megfesteni, Darlacon a mester nem tett színbeli különbséget a fiatalabb vagy id sebb alakok megformálásakor. gységesen minden figura arca ugyanolyan okkersárga szín és árnyalatú. Az okkerszín alap ecsetvonásait a ráfestett fehér egyáltalán nem követi, valószín leg szinte teljesen száraz volt már a vakolat és a festés is rajta, amikor a fehér felfestésre került (8. tábla/1). A fehérként használt vastag mészréteg szentjános-fehérre 32 engedett következtetni, de a további vizsgálatok ezt nem támasztották alá. A legtöbb arcnál a második lazúros rész ki is maradt, csak Krisztus arcán figyelhet meg ez a részletgazdag kidolgozás. Az északi oldalon sorakozó apostolok arcának megfestése is sokkal érzékibb, árnyalatdúsabb a déli oldalon található egyszer kivitelezés arcokhoz viszonyítva. A déli oldalon kivételt képeznek a szent királyok és Krisztus képe (8. tábla/2). Szinte a táblakép festészetre jellemz finom és részletez festésmódot vehetünk észre, akárcsak az északi oldal Krisztus-képén. z arra enged következtetni, hogy a jelent sebb alakok arcának megfestését a m hely mestere végezte a többit, pedig a m hely különböz tagjai. A többkez ség itt érhet tetten. A ruházat megfestésének rendjér l és módjáról kevés szó esik a görög Hermeneia és Tipik fest könyvekben. Az architektúra és a táj megfestésér l még kevesebb, sokszor meg sem említik. A darlaci falképek figuráinak ruházatát a következ módon festették: a friss vakolatra került vázlat, majd telibe festették a ruha színével, ezt követ en az árnyékos részeket húzták be, akár több árnyalatban is, végül fehérrel a világos részeket. Itt is, akárcsak az arcoknál, a sötétb l haladt a festés a világos felé. A ruházat megfestésénél is jól észlehet ek a különbségek az északi és a déli oldal figurái között. Az északi oldal fest ibb, a kelmék red it a ruha színének több tónusából alakította ki a mester, 30 STAWICKI 2006, 57 77. (fordította Kriston László) 31 A sankir sárgászöld festék, okker, vasoxidvörös, fekete esetleg zöldföld keveréke. 32 GROLD 1999, 239. Szentjános-fehér: a mésztej, a mész fehérként alkalmazva a kötési folyamatban csak lassan lesz látható, ezért kiszámíthatatlan és sohasem éri el az ólomfehér fed képességét. ár régóta kerestek egy megfelel fehéret a falfestés számára. gy ilyen festéket említ Cennino Cennini bianco sangiovanni (szentjános-fehér), Dionysios pedig falfehér néven. Dionysios szerint háromféle módon lehet el állítani: 1. régi mészrétegb l származó meszet kell használni, ami már nem hagy keser ízt a nyelven. ezt finomra kell rölni. 2. régi falképek vakolatát kell szétaprítani és vízzel meg kell szabadítani a szálas anyagoktól. 3. a jó meszet, amivel dolgozni szoktak a napon meg kell szárítani, majd kemencében vagy t zön addig melegíteni, amíg nem lesz keser, mert különben b rt képez és nem m ködik. Cennini csak a harmadik módszert említi. észpogácsáról ír, amit napon kell szárítani, majd meg rölni és megjegyzi, hogy további köt anyag használata kizárt. Vizsgálatok szerint ez a fehér 74 nap múltán is sok kalcium-hidroxidot tartalmaz, így van saját köt ereje is. A szakirodalomban sokféle elképzelés ismert összetételér l és el állításáról.

114 N. FKTICS RIKA ezzel szemben a délin pl. az angyalok ruházata sokkal rajzosabb. gy alapszínt látunk, melyre a red ket sötét színnel húzták fel. A legtöbb alak ruházatán sok árnyalatot nem lehet megkülönböztetni, mindössze az alapszínt, rajta sötéttel a red k kontúrjait és fehérrel a világos, kiemelt részeket. A környezet és architektúra kialakításánál a térbeli ábrázolás nagyon kezdetleges próbálkozásai észlelhet ek, sok esetben rosszul sikerült kísérletekkel Szent Ilona szarkofágja a perspektíva szabályainak ellentmondva hátra szélesedik, Konstantin trónusa is meglehet sen gyatrán sikerült. Számos helyen találkozunk olyan részekkel, ahol több néz pontot is egyesít az alkotó, a fentr l és a szemb l nézetet: Szent Katalin börtönénél például a tornyot szemb l, a tetejét pedig felülnézetb l ábrázolta. Az apostolok is mintha lecsúsznának egy megdöntött padról. A hátteret a fest könyvekben leírt recept szerint alakították. A Hermeneia szerint a lazurt 33 már száraz, megkötött faszén-fekete aláfestésre kell felhordani. A Tipik feljegyzései a lazur felvitelére két módozatot ismertetnek, az egyik a száraz aláfestésre, a másik pedig a friss, még nedves aláfestésre szerves köt anyaggal felvitt festés módszere. A lazur mechanikai tulajdonságairól is említést tesz, miszerint minél több köt anyagot adnak a festékhez, annál tartósabb lesz, viszont veszít világító erejéb l, színének intenzitásából és fordítva, minél kevesebb a köt anyag, annál nagyobb a festék fed képessége és gyengébb a megtartása. A darlaci falképeknél feltehet en kevesebb köt anyagot használhattak, így a szín intenzív és er teljes, viszont gyenge megtartású lehetett, mára csak nyomokban észlelhet (8. tábla/3). A figurák ábrázolásánál hasonlóságok figyelhet k meg: például az apostoloknál az alakok sem ruházatukban, sem mozdulatukban nem különböznek nagyon egymástól. Arcuk is egyformán nyúlánk, csekély különbség vehet észre. Kezük formája és tartása is szinte teljesen azonos. A szentély küls falait borító falképeket szintén freskótechnikával festették. A bels kkel ellentétben kétréteg vakolatra vitték fel a kompozíciót. A k falazatra egy durvább vakolat került, erre pedig egy elsimított 0,5 cm vastagságú réteg. A figurák vázlatát szénnel festették fel, akárcsak a szentély belsejében lév falképeknél. Itt is el ször a sötét háttér került megfestésre, majd a figurák. Az arcok, kezek festése a sötét színárnyalattal indul, ezt követ en kerültek fel a világos színek. Szent Kristóf és a vállán ül kis Jézus arcán, a keresztre feszített Krisztus testén töredékességük ellenére is észlelhet a részletgazdag kidolgozás (9. tábla/1). A glóriák szabályos kör alakúak, de a falképek töredékessége és kopottsága miatt a körz leszúrási pontjai nem találhatók. A sárga glóriákat bentr l kifelé egy barna és egy fehér csík szegélyezi, akárcsak a bels falképeken. A glóriák belsejében felirat nem található. Szent Kristóf hermelines palástja alól kilátszó ruházata növényi indákkal dekorált. A díszít motívumokat okkersárga alapra festették. l bb a vörös és zöld növényi motívumok, végül fehérrel a kiemelt növényi sorokat elválasztó sáv került megfestésre. A szentély küls falán található jeleneteket függ leges díszít sávok választják el, melyeket vörös keret szegélyez. A díszít sávok alapszínét a jelenet sötét hátterével egyidej leg festhették meg. rre az alapra került az ornamentika okker, vörös és fehér színe. A tet t l egész a lábazatig egyetlen jelenetet festettek meg, a Szent Kristófét. Itt is megfigyelhet ek az állványszinteknek megfelel vakolathatárok. Akárcsak a bels falképeknél, fentr l lefelé haladt a festés. A környezeti hatásoknak kitett falkép nagymértékben sérült, csak fele maradt meg, az is töredékesen. A legjobb állapotban az eresz által védett felületek maradtak fenn. A vakolatfelület egyenetlenségét nyomon követhetjük az id járás okozta kopásokon: a domborulatokon teljesen lemállott, a homorú részeken megmaradt a festékréteg. 33 STAWICKI 2006, 72. Lazur: görög szóból származik, latinul lazurium, a középkorban lapis lazuliból nyert ultramarin. A középkorban minden kékre általánosan használt név volt. z a bibliai jelenetek, szent mártírok meghatározott ikonográfiai elvek szerinti ábrázolásakor háttérként, a kék ég utánzására szolgált. A természetes pigmentek közül az ultramarin és az azurit lehetett, a szervesek közül pedig az indigó.

A DARLACI KÖZÉPKORI FALKÉPK VIZSGÁLATA 115 A nyugati kapu feletti lunettában található falképnek csak szánalmas maradványai szemlélhet k. A jelenetet közvetlenül a k falra, egyréteg, fél centiméteres vakolatra festették. egfigyelhet, hogy a korábban említett festésekkel ellentétben a glóriát a vakolatsíkból kiemelve, a vakolóhabarcs anyagából, domborm gyanánt mintázták meg. Az er sen kopott és töredékesen fennmaradt falképen megfigyelhet ek a vörössel és feketével festett alárajzok. A kapubéllet faragott díszeinek bels zugaiban megmaradt festéknyomok arra utalnak, hogy ezek is festettek voltak. Festés növényi indák és levelek csak a kapubéllet hornyolt részein maradt meg. A fénymikroszkópos vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a szentély belsejét borító falképeket a balkáni hagyományokkal ellentétben nem kétréteg, hanem egyréteg vakolatra festették. A vakolat vastagsága a középkorra jellemz en a falazat egyenetlenségeit l függ en változó. A levett és vizsgált minták vastagsága a 0,5 cm-t nem haladja meg (9. tábla/2). A vakolóhabarcs elkészítésese az itáliai falképek készítés technikájához áll közelebb, 34 nem a bizánci fest füzetekben leírtakhoz. A bizánci falképek habarcsa többnyire jelent s mennyiség meszet és szálas növényi anyagot tartalmaz, elvétve téglalisztet, tégla rleményt, nyomokban kvarchomokot. zzel ellentétben a darlaci falkép vakolata f képp homokot és meszet, de a bizánci recepteknek megfelel en növényi szálas anyagokat is tartalmaz. A szentély belsejéb l vett minta 10%-os sósavval való kezelése során a köt anyag könnyedén és habzóan elpezsgett. A nehezen bomló és a maratás után is megmaradt karbonátos részek arra utalnak, hogy mészk darabokat is tartalmaz a tölt anyag. éretük 1,2 3,3 mm. A felhasznált köt - és tölt anyag aránya becslés szerint kb. 1:2. A vakolatban mészcsomók találhatóak. Jelenlétük a köt anyag el állítására utal: a középkorra jellemz száraz mészoltással 35 nyerték a felhasznált oltott meszet. A mészcsomók hófehér színe arra utal, hogy a köt anyag nem tartalmaz hidraulikus anyagokat. A tölt anyag szemcsemérete 0 0,77 mm között változik. gyrészt iszapos, másrészt 0,28 0,77 mm-ig terjed, többnyire kvarcszemcséket tartalmaz. A szemcsék szélei koptatottak. A vakolatban található növényi szálas anyag kenderkóc, a kender fás részeit nem szitálták ki, holott Dionüsziosz óvott t le. 36 A tölt anyagban elvétve találunk széndarabokat, de ez véletlenszer, feltehet en a mészégetéshez használt fából keletkezett szén keveredett bele. A szemrevételezéssel megállapított festett rétegek egymásfelettiségét a keresztmetszetcsiszolatok bizonyítják. A festményt közvetlenül a vakolatra festették. A vakolat felülete egyenetlen. A festékrétegek vastagsága változó. Az alárajz jelenléte is bizonyítható, a szentély déli faláról vett minták szinte mindenikén ott található a szénnel festett alárajz rétege (10. tábla/1). A kék háttér aláfestéséhez növényi szenet használtak. A keresztmetszet-csiszolatokról készült normál, BV (Blau Violet)-felvételeken szépen kirajzolódik a szén szerkezete (10. tábla/2). A felhasznált pigmenteket illet en megállapítható, hogy els sorban földfestékeket használtak, melyek lúgállóak, így freskó technikában használhatóak. Kivételt képez a háttér kékjének kialakításhoz felhasznált azurit, melyet szekkó technikával vittek fel a korábban freskó technikában megfestett növényi szénfekete aláfestésre. A szentély északi oldalán a legfels és középs regiszterek hátterében lév világoszöld mez t zöldfölddel festették meg. ária és egyes apostolok vörös köpenye, a 34 CNNINI 42. [ ] végy meszet és homokot, az egyik is, a másik is jól megszitált legyen. Ha a mész friss és szalonnás két rész homok, harmadik rész a mész. 35 Száraz mészoltáskor a rétegesen elhelyezett homokból és égetett mészgöröngyökb l álló halmot vízzel öntötték le. Ilyenkor általában nem ment végbe teljes mértékben az oltódás, így apró, gömbölyded csomók keletkeztek, amelyek belsejében oltatlan mész maradt. 36 GROLD 1999, 229. A növényi szálas anyagok víztározóként szolgálnak, így hosszabbítva meg a mész kötési folyamatát, jobb szilárdulást biztosítva. A rugalmas és stabil kenderszálak a vakolat er sítésére szolgálnak. A finomabb és durvább zsugorodási repedéseket áthidalják és stabilan egymásba fogazzák a vakolatszövetet. Azonban ha a habarcsban nagyobb fás kenderdarabok maradnak és kifutnak a felületre, a nedvesség változását követ térfogatváltozás miatt a festékréteg sérülését okozzák (fordította Kriston László).

116 N. FKTICS RIKA Krisztus lábaitól kiinduló vörös t zfolyam, valamint a jelenetet körülfogó vörös keret megfestésére az elvégzett vizsgálatok alapján vörös-okkert használtak. A polarizációs mikroszkóppal vizsgált szemcsék kristályoptikai tulajdonságai, továbbá a pozitív vasteszt ezt támasztja alá. A sárga glóriák, arcok, ruhák megfestésére okkersárgát használtak. Az arcok csúcsfényeinek kialakításához vastagon felhordott meszet alkalmaztak. A déli oldalon a sötét hátteret növényi szénfekete aláfestésre felvitt azurittal festették. A figurák világoszöld ruházatára zöldföldet, a testszínek, glóriák megfestésére okkersárgát, a szürkék kialakításához mész és szénfekete keveréket használtak. A rózsaszín építészeti elemeket mész és vörös okker keverékével, a vörös ruházatot, valamint a jeleneteket elhatároló vörös kereteket tiszta vörös okkerrel festették. A szentély küls falait borító falképek vakolatának sztereo-mikroszkóppal való vizsgálatára is sor került: a mintát 10%-os sósavval kezelve a karbonátos részek lassú bomlása, továbbá a vakolat sárgás színe utalt arra, hogy hidraulikus anyagokat 37 tartalmaz. A vakolatban, akárcsak a bels falképek vakolatainál, száraz mészoltásra utaló mészcsomók találhatók, méretük nem haladja meg az 1,57 mm-t (9. tábla/3). A vakolóhabarcs elkészítéséhez hasonló arányokban keverték a tölt - és köt anyagot, mint a bels falképeknél (1:2). A tölt anyag szemcséinek mérete 0 2 mm közötti. Akárcsak a benti fest alap, ez a vakolat is tartalmaz kisebb-nagyobb mészk darabokat, valamint kenderszálakat. Hidraulikus adalékanyagként tégla rleményt kevertek bele, a kötési szilárdságot kívánták vele növelni. A téglatörmelékek nagysága az 1 mm-t nem haladja meg. A vakolat sárgás színéért a vasoxidok felel sek. Helyenként növényi szén is felfedezhet a vakolatban, de jelenléte nem szándékos. A keresztmetszet-csiszolatokon nyomon követhet a festék rétegszerkezete. A benti faképekkel ellentétben a legtöbb szín alatt egy szénnel összekevert mészréteg található (11. tábla/1). A Szent Kristóf jelenetér l vett minták szinte mindenikén kimutatható ez a réteg. A sötétzöld kialakításához el bb egy szénfekete réteget festettek fel, majd erre a zöldet. A szabad szemmel élénk kéknek látszó hátteret szénfekete és mész keverékével hozták létre. 38 Küls falképeken nem gyakori sem az azurit, sem olyan pigmentek el fordulása, melyeket freskótechnikában nem lehetett használni, mert nem lúgállóak. A szekkóval festett részek az id járásnak meglehet sen kitettek, ezért nem id tállóak. A moldvai kolostorok kivételt képeznek, itt kell figyelmet fordítottak a köt anyag megválasztására. Kazeint használtak freskós kötésben, felfestéskor még nedves volt a vakolat. 39 A testszíneket, a sárgával festett részeket okkerrel, Szent Kristóf vörös köpenyét vörös okkerrel, a kezében lév liliom szárát, valamint a zöld részeket zöldfölddel, a fehéreket pedig mésszel festették meg. A nyugati kapu fölötti részt szintén freskótechnikával festették. A k falazatra egyréteg kb. 0,5 cm-es vakolatra került a festmény. A levett minták szélessége nem haladja meg a 6 mm-t (11. tábla/2). A mész-homok arány kb. 1:1-hez. z a vakolat köt anyagában dúsabb a szentély belsejében és küls falain lév kkel szemben. A meszet száraz mészoltással nyerték, err l tanúskodnak a vakolatban fellelhet 0,5 mm-es mészcsomók. Adalékanyagként akár 2 mm-es téglatörmelék is található a vakolatban, valamint mészk darabok, ezek nagysága nem haladja meg a 1,9 mm-t. Szálas anyagként kenderkócot kevertek bele. indez a vakolat tartósságát segítette el, s csökkentette repedezésre való 37 Hidraulikus anyagoknak nevezzük azokat az anyagokat, melyek önmagukban nem köt képesek, de mész jelenlétében reakcióba lépnek vele és nagyon er s kötést hoznak létre (ilyenek az üvegfázisú anyagok pl. tégla rlemény, vulkáni tufa stb.). 38 A szén és mész keverékének optikai hatása miatt kéknek látjuk. Sok fest nem is használt drága kék pigmenteket (azurit, ultramarin), kihasználta a szén és mész keverékének optikai tulajdonságát. 39 GROLD 1999, 238. Az azurittal és malachittal festett részek a moldvai kolostortemplomok homlokzatán kifejezetten jó megtartásúak, még ott is, ahol a többi pigment már lekopott. A vizsgálatok szerint a köt anyag fehérje kalcium-kazeinát. A rézvegyületek mérgez ek a mikroorganizmusokra, ez is oka lehet annak, hogy jó megtartásúak. (fordította Kriston László)

A DARLACI KÖZÉPKORI FALKÉPK VIZSGÁLATA 117 hajlamát. A tölt anyag szemcsemérete 0 2 mm között változik, iszapos és darabos rész egyaránt fellelhet benne. Utal arra, hogy a tölt anyagot nem mosták ki az iszapos részekb l a habarcs készítése el tt. A szemcsék szélei legömbölyödtek. Feltehet en folyami homokot használtak. A vakolat a festett résszel együtt több helyen elvált a hordozótól, viszont a szövetszerkezete, szilárdsága nagyon jó a vakolatban lév hidraulikus anyagok miatt. A falkép színeit közvetlenül a vakolatra festették. A festmény töredékessége miatt a jelenet nehezen ismerhet fel. A pigmenteket illet en földfestékeket (okker, vörös okker, zöldföld) használtak. Összegzés A m vészettörténeti leírásokat és a vizsgálati eredményeket összevetve további következtetések vonhatóak le. A templom falképei freskótechnikával készültek, a szentély belsejében lév azuritot pedig szekkóban vitték fel. A szentély bels falképeit egyréteg, 1:2 arányú, mész-homok vakolatra festették. z inkább a Közép-urópában elterjedt vakolóhabarcsokhoz áll közelebb, mintsem a bizánci füzetekben leírtakhoz. Ugyanakkor bizonyos elemek utóbbiakra vezethet ek vissza, mint pl. a fal szilárdságát növel téglatörmelék, valamint a vakolat száradási repedezettségét csökkent kenderkóc használata. A festés sorrendje és módozata viszont már sokkal inkább a posztbizánci leírásokat idézi, szemben az Itáliában elterjedtekkel. A sötét alapból indultak ki és a világos színek felé haladtak. Az itáliai verdáccióval (az arc árnyékos részeinek aláfestése zöldfölddel) sem találkozunk az arcok megfestésénél, okkersárga egységes árnyalatú alapot adtak minden arcnak, kéznek. Sötétbarnával festették az arcok árnyékos részeit, valamint a körvonalakat, végezetül mésszel a világos részeket. Az arcokon mésszel kevert cinóber nem található, ahogy a Tipik és Hermeneia fest füzetek receptjei ajánlják. A jelent sebb figurák arcának festésénél az ikonok precíz és aprólékosan részletez festésmódjával találkozunk, akárcsak a küls falképek portréinál. Ruházatuk kivitelezésében, akárcsak a moldvai kolostorok ábrázolásain, egyfajta rajzosság figyelhet meg. A lokálszínek felvitele után adják meg a ruha formájának körvonalait, red it, majd hangsúlyosan fehérrel a világos, megvilágított részeket. A megfigyelések alapján kit nik, hogy bizonyos figurákat a m hely mestere festett, továbbá az alakok közötti egyfajta rangsorolás mutatkozik, melyet megfestésük részletessége határoz meg. Az északi oldalon a trónoló Krisztus portréja a legkidolgozottabb, nem sokkal maradnak el az apostolok arcai sem, de mégsem fedezhet fel rajtuk az aprólékosság, a finom árnyalatbeli átmenetek. Feltehet en mindeniket a mester festette, csak rangbéli különbségeknek adta jelét. Az északi oldallal ellentétben a délin Szent Lászlót, Szent Istvánt és Krisztust leszámítva (8. tábla/3) jóval gyengébb képesség fest keze munkájával van dolgunk (12. tábla/1). A déli oldalon is észrevehet bizonyos rangsorolás: Szent Ilona és Konstantin, valamint az ablakbélletben ábrázolt két szent alakjának nagyobb figyelmet szenteltek. A szentély küls falának festményei hasonlóságokat mutatnak a bentiekkel, ugyanakkor különbségek is észlelhet ek. A bentivel ellentétben kétréteg vakolatra festették a jeleneteket, durvább és finomabb szemcsézet re. A küls, intonaco tölt - és köt anyag aránya megegyezik a szentély belsejében lév vel. Ugyanakkor hidraulikus részeket is kevertek a vakolatba. A küls vakolat jobban ki van téve az id járás viszontagságainak, ezért szerkezetében és megtartásában jóval er sebbnek kell lennie, mint a bels ké. zt a tégla rleménnyel biztosították, ami valóban nagyobb szilárdságot adott a vakolatnak. Az ábrázolások megfestésekor a benti falképekhez hasonlóan jártak el. A küls homlokzaton az ég kékjének, a háttérnek a megfestésére nem használtak azuritot, kizárólag növényi szénfeketét mésszel összekeverve. A vizsgálatok és a megfigyelések arra utalnak, hogy a szentély belsejében és külsején lév falképek egy m hely munkái és nagy valószín séggel egy id ben is keletkeztek. A nyugati kapu lunettájában töredékesen megmaradt jelenetet egyréteg vakolatra festették. Összetételében eltér a többi falkép vakolatától. Itt is fellelhet a szilárdságért felel s téglatörmelék,

118 N. FKTICS RIKA ugyan kisebb mennyiségben, mint a korábban említett falképeknél, de a köt - és tölt anyag arányában is nagy a különbség: itt 1:1-hez keverték az anyagokat, mészben jóval dúsabb a többinél. Krisztus glóriája kidomborodik, fejét körülvev sugarakat pedig bemélyítették a vakolatba, plasztikus formát adva a dicsfénynek. Ilyen kivitelezés sem a benti, sem a küls falképeknél nem figyelhet meg. A festésb l kevés és nehezen értelmezhet rész maradt meg. Feltételezésem szerint a többiekkel nem egy id ben, és nem is ugyanazon m helyben készültek. ivel a falkép vakolatának szélei felfutnak a kapubélletre, a hornyolt részeken, a faragások zugaiban festéknyomok találhatóak, nagy valószín séggel a kapu keletkezésével egy id ben festették ki. ntz Géza a templom nyugati kapuját a 15. század els évtizedeire datálja, a templom legkorábbi részének tulajdonítja. 40 z alapján a kapu kifestése is egyértelm en korábban keletkezett, mint a templom többi falképe. Összességében a szentély küls és bels falképeinek festéstechnikájáról a stílusvizsgálat alapján elmondható, hogy sok elemében hasonlóságot mutat a moldvai kolostorok kifestésével, de különbségek is észlelhet ek, pl. a fest alapba homokot is kevertek, holott a moldvaiakban egyáltalán nem található szemcsés anyag, néha a mész és kóc mellé tégla rleményt is kevertek. Bizonyos részben a Közép-urópára jellemz alkotási folyamat észlelhet, ezzel együtt azonban er sen bizantinizáló stílusú falképekr l van szó. Az ikonográfiában is keverednek a keleti és nyugati megoldások. Az Utolsó ítélet teljes egészében a nyugaton elterjedt ábrázolás szerint jelenik meg, de festésmódjában keleti elemeket találunk. A déli oldalon Szent Katalin kínzása furkósbotokkal leginkább a bizánci vértanúk szenvedéstörténeteit idézi. 41 A kerékcsoda is eltér a nyugati ábrázolásmódtól. Szent Katalin könyörgése, a nyugaton oly kedvelt és gyakran megjelenített momentum kimaradt az ábrázolás sorozatából. 42 Konstantin ruházata keleti mintákat idéz, Ilonát viszont nyugati stílusnak megfelel hermelines palástban láthatjuk. Felmerül a kérdés, hogy a falképek mestere honnan származhatott? Alkotásmódjából ugyanis az t nik ki, hogy meglehet sen jártas volt a bizánci festéstechnikában. De ugyanakkor a nyugati hagyományokat is ismerte és a két különböz technikát ötvözte a darlaci falképeken. Kiindulva abból, hogy a moldvai kolostorok legkorábbi falképei is feltehet en mind kés bbi id szakban keletkeztek a darlaciakhoz képest, azt a feltételezést kizárhatjuk, hogy a moldvai kolostorok falképeit fest vagy azokat ismer alkotóról lenne szó. De bizonyára görög, vagy szláv nyelvterületr l jöhetett, helyi festéstechnikai ismeretekre tett szert, majd ötvözte a két eljárást. A nagy felületeken használt drága azurit pigment arra enged következtetni, hogy a megrendel is tehet s lehetett. Az anyagok és azok használati módja (a vakolat tölt - és köt anyag aránya, a száraz mészoltással nyert köt anyagra utaló mészcsomók jelenléte, az állványszinteknek megfelel vakolathatárok 43 ) azt bizonyítja, hogy a középkorban keletkezett, kifejezésmódjában azonban mintha enyhén a reneszánsz fele mutatna (a perspektívaábrázolás kezdeti próbálkozásai stb.), így keletkezésének idejét, akárcsak Vasile Dr gu, az 1500-as évek els felére helyezném. Jelen kutatás lezárása után egy fontos adat került el. 2013-ban Gaylhoffer-Kovács Gábor a szentélybels ben a két királyt ábrázoló jelenet hátterébe bekarcolt, az 1520-as évekre utaló dátumra bukkant, melynek csak az els három számjegye olvasható (12. tábla/2). A falképek datálását illet en ez alátámasztja a fenti vizsgálati eredményeket. 44 40 NTZ 1994, 71. 41 SCHILL 2005,165. 42 GAYLHOFFR-KOVÁCS 2013, 319. 43 A reneszánsz vakolat köt - és tölt anyag aránya más, több homokot és jóval kevesebb meszet tartalmaz. 44 zúton szeretnék köszönetet mondani Gaylhoffer-Kovács Gábor m vészettörténésznek, hogy észrevételeit, kutatásainak eredményeit, valamint helyszínen készült fényképeit megosztotta velem.

A DARLACI KÖZÉPKORI FALKÉPK VIZSGÁLATA 119 IRODALO AOK I. 1878 Anjoukori Okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis, I. 1301 1321. Szerk. Nagy Imre. Budapest. CNNINI, C. Il libro dell Arte. agyar fordítás a agyar Képz m vészeti gyetem könyvtárában. Szerz és év nélkül. CSÁNKI D. 1913 agyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, V. Budapest. DIR 1953 Documente privind istoria României. Veacul XIV. C, Transilvania. Vol. I. 1301 1320. Bucure ti. DR GU, V. 1976 Dic ionar enciclopedic de art medieval româneasc. Bucure ti. NTZ G. 1994 rdély építészete a 14 16. században. Kolozsvár. NTZ G. A. 1982 gy 13. századi kaputípus továbbélése rdély építészetében a 14 15. században. vészettörténeti Értesít 31. 3. 182 190. RDÉLYI OKÁNYTÁR 2002 rdélyi okmánytár, II. 1301 1339. Szerk. Jakó Zsigmond. Budapest. FABINI, H. 1998 Atlas der siebenbürgisch-sächsischen Kirchenbürgen und Dorfkirchen, I. Hermannstadt. FABRITIUS DANCU, J. 1980 Sächsische Kirchenburgen aus Siebenbürgen. Hermannstadt. GAYLHOFFR-KOVÁCS G. 2013 Alexandriai Szent Katalin három szászföldi freskón. In: Kollár Tibor (szerk.): A szórvány emlékei. Budapest, 286 322. GRCZ P. 1906 A m emlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. In: Forster Gyula (szerk.): agyarország m emlékei, II. Budapest. GROLD, D. 1999 Die Hermeneia und die Postbyzantinische Wandmalereitechnik. Zeitschrift für Kunsttechnologie und Konservierung 13. 2. 223 244. GYÖRFI GY. 1987 Az Árpád-kori agyarország történeti földrajza, II. Budapest. JÁNÓ. 2008 Színek és legendák. Sepsiszentgyörgy Csíkszereda. LÉSTYÁN F. 1994 egszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai. Kolozsvár. LXIKON 1972 Kirschbaum,. u. a. (Hrsg.): Lexikon der Christlichen Ikonographie, IV. Freiburg in Breisgau. AROSI. 1987 agyarországi m vészet 1300 1470 körül, I. Budapest. SCHILL P. 2005 Ikonographie und Kult der Hl. Katharina von Alexandrien im ittelalter. Studien zur szenischen Darstellungen aus der Katharinenlegende. Univ. Diss. ünchen. SIBRT, J. 1986 A keresztény m vészet lexikona. Budapest.

120 N. FKTICS RIKA STAWICKI, S. 2006 Die Wandmalereien aus der ehemaligen griechisch-katholischen aria- Verkündigung-Kirche in Suprasl. Technische und technologische Probleme. In: Timm, Ingo Friedemann, Hellwig Klaus, artius (Hrsg.): VDR Beiträge zur rhaltung von Kunst- und Kulturgut, Heft 2. 57 77. UB 1892 Urkundenbuch zur Geschichte der Deutchen in Siebenbürgen, I. Band. 1191 1342. Hrsg. Franz Zimmermann Carl Werner. Hermannstadt. V T IANU, V. 2001 Istoria artei feudale în rile Române. Cluj. DI UNTRSUCHUNG DR ITTLALTRLICHN WANDBILDR IN DURLS (ZUSANFASSUNG) Die mittelalterliche, heute evangelisch-lutherische Kirche in Durles (Dârlos/Darlac, RO) befindet sich im Norden des Landkreises Hermannstadt (Sibiu/Szeben, RO). Durles liegt 10 Kilometer westlich von lisabethstadt (Dumbr veni/rzsébetváros, RO) und 6 Kilometer östlich von ediasch (edia /edgyes, RO). In einer Urkunde der päpstlichen Kurie aus dem Jahr 1332 erscheint der Ort unter dem Namen Dorlako. Die ältesten Dokumente, die Bezug auf die Wandgemälde der Kirche nehmen, verdanken sich dem französischen Schriftsteller Auguste De Gérando und stammen aus dem Jahr 1845. Die detaillierte Beschreibung umfasst Informationen über die Wandgemälde im Langhaus, im Chorraum und auf den Außenseiten des Kirchenbaus. Auf der Laibung trägt der Triumphbogen eine Aufschrift, die das Datum 1701 und den Vermerk enthält, dass im Jahr 1845 umfangreiche Renovierungsarbeiten am Kirchenbau vorgenommen worden sind. Während dieser Renovierungsarbeiten wurden die Wandgemälde in Chor und Langhaus mit Kalkfarbe überdeckt. Die Aufschrift gehört der ersten Kalkschicht an, die den Triumphbogen und die Wandgemälde der Chorwände bedeckt. Die letzten größeren Renovierungsarbeiten wurden im Jahr 1972 durchgeführt. Vermutlich sind mit dieser Gelegenheit auch die Wandgemälde auf den Wänden des Langhauses entfernt worden. Heute ist es nicht mehr möglich, Reste dieser Wandbemalung zu finden. Im Jahr 1975 wurden zufällig wenige Fragmente der Wandgemälde des Chorraums entdeckt. In den Jahren 2009 2011 führte der Restaurierungsfachbetrieb Imago Picta GmbH Rechercheund Konservierungsarbeiten in mehreren tappen durch. Dabei trat auf der Nordwand des Chorraums eine Darstellung des Jüngsten Gerichts zutage; auf der gegenüberliegenden Südwand wurden Szenen aus dem Leben der Heiligen Katharina von Alexandrien und solche, auf denen Helena und Konstantin zu sehen sind, entdeckt. Die Fachliteratur hält keinen Aufschluss über den Fertigungsprozess von Wandgemälden in den mittelalterlichen Kirchen Siebenbürgens bereit. Der Großteil der verfügbaren Beschreibungen bezieht sich lediglich auf altechniken und Stilfragen. Die von mir durchgeführten Untersuchungen bieten neue rkenntnisse über den aktuellen Zustand der Wandbilder, die Fertigungstechniken und die Abfolge der alschichten, die verwendeten aterialien und Werkzeuge.

1 2 1. tábla 1. A templom nyugati homlokzata; 2. A szentély délkeletről

2. tábla A templom déli homlokzata és alaprajza

1 2 3 3. tábla 1. Az Utolsó ítélet a szentély északi oldalán; 2. Bekarcolások kb. 3 méter magasságban a szentélybelső északi oldalán; 3. A szentély déli oldala, felső rész

1 2 4. tábla 1. A diadalív felirata; 2. A déli oldal ablakbéllete; 3. A szentély déli oldala, alsó rész 3

1 2 3 5. tábla 1. A diadalívre festett okos szűz; 2. Északi és déli oldal, állványszintek (pontáták); 3. Falképek a szentély déli, délkeleti homlokzatain: Júdás csókja, Szent Kristóf, Keresztrefeszítés

1 2 6. tábla 1. Falkép a nyugati kapu fölötti lunettában: Krisztus, oldalán áriával és Jánossal; 2. A szentély északi (ária) és déli (Szent Katalin ruhája) oldala, bekarcolások; 3. Szent Katalin lelkének mennybevitele a szentély déli oldalán 3

1 2 3 7. tábla 1. Szent Katalin ostorozása a szentély déli oldalán; 2. Szent Katalin lelkének mennybevitele a szentély déli oldalán; 3. Az apostolok lábai a szentély északi oldalán

3. Az ülőfülke környékének ábrázolásai a szentély déli oldalán 1 2 3 8. tábla 1. Szent Péter arca, a szentély északi oldalán; 2. Az ítélő Krisztus (északi oldal), Krisztus és Szent László arca (déli oldal);

1 2 3 9. tábla 1. Szent Kristóf, Jézus arca és a Keresztre feszített Krisztus a szentély déli homlokzatán; 2. Keresztmetszet-csiszolat, szemcsepreparátum, a szentély déli oldala (axentius császár zöld ruhájáról vett minta); 3. A szentély déli homlokzatáról vett vakolatminta hátoldala és homokfrakciója

1 2 10. tábla 1. A szentélybelső déli feléről vett minta oldala, vakolatának homokfrakciója, a vakolatba kevert kenderszál; 2. A szentélybelső déli oldalának hátteréből vett minta. Sztereo- és polarizációs mikroszkópos felvételek, azurit szemcse, valamint az alatta lévő növényi szénréteg (BV felvétel)

1 11. tábla 1. A szentélybelső déli oldaláról vett minta keresztmetszet-csiszolata: szénnel festett alárajz a vakolaton, felette az okkersárgával festett réteg; 2. A nyugati kapu fölötti falképből vett vakolatminta oldala és homokfrakciója 2

1 ábrázoló kép hátterébe bekarcolt évszám 152? (fotó: Forster Központ, Gaylhoffer-Kovács Gábor); 3. A szentélybelső keleti és délkeleti oldala (fotó: Forster Központ, Gaylhoffer-Kovács Gábor) 3 2 12. tábla 1. A szentélybelső déli oldala, részlet a Szent Katalin lelkének mennybevitele jelenetből; 2. A Szent Istvánt és Szent Lászlót

A NAGYVÁRADI RÓAI KATOLIKUS PÜSPÖKÖK 18. SZÁZADI RÉGI RZIDNCIÁJA 121 A NAGYVÁRADI RÓAI KATOLIKUS PÜSPÖKÖK 18. SZÁZADI RÉGI RZIDNCIÁJA KÉNS ÓNIKA A tanulmány egy kevéssé ismert nagyváradi barokk építészeti emlék, a római katolikus püspökök els jelent s újkori rezidenciájának építéstörténetét mutatja be. A Várad neves 18. századi püspökei Csáky iklós (1737 1747), Forgách Pál (1747 1757), Patachich Ádám (1759 1776) számára lakhelyként szolgáló palota nem felelt meg a századforduló urbanisztikai kihívásainak. 1901-ben elbontották, ám építésének fázisai, egykori megjelenése, alaprajzi- és funkcionális elrendezése a rendelkezésünkre álló forrásanyag a püspöki levéltár gazdasági iratai, valamint az 1770-es években készült részletes felmérési rajzok alapján részletesen rekonstruálhatók. Kulcsszavak: Nagyvárad, püspöki palota, barokk, Csáky iklós, Patachich Ádám, Fortunato de Prati Keywords: Nagyvárad, Bishop s palace, baroque, iklós Csáky, Ádám Patachich, Fortunato de Prati Habent sua fata domus! írta dr. Némethy Gyula 1901 októberében, a nagyváradi régi római katolikus püspöki palota elbontásakor. 1 A teológiai tanár és m vészettörténész keser szavakkal búcsúztatta a szomorú sorsra jutott, akkor m helyeknek helyet adó barokk épületet és a gazdasági fejl dés jótékony következményeként üdvözölte annak lehet séget, hogy helyébe impozáns városháza épül majd. Véleménye szerint a földszintes épület nemcsak egykori fényét, hanem méltóságát is elveszítette a századfordulón nagy lendülettel átalakuló belváros palotái között. Tény, hogy a tágas és szabályos piactér emeletes bérházainak egységes homlokzatképét ezid tájt már csak egy-két földszintes ház illetve az északnyugati szegletet lezáró, a térre kerítéssel néz, anakronisztikusnak ható püspöki palota látványa bontotta meg. 2 Ifj. Rimanóczy Kálmán nagyváradi építész 1901. október 31-én aláírt, a várossal kötött szerz désében a régi épület elbontására és az új városháza felépítésére kötelezte magát. 3 z a historizáló épület 1902 és 1903 között épült fel és azóta, a Szent László (Kispiac) tér újszer lezárásán túl, a Körös túlpartján elhelyezked Bémer tér fel l és a kett t összeköt hídról feltáruló perspektívák kihívásainak is megfelelve, hangsúlyos és komplex városképi szerepet tölt be. A századfordulón az 1896 után ideköltözött elemi fiúiskola és a n i ipariskola mellett az ún. oskovits-féle cíp gyár, valamint néhány lakásként bérelt helyiség kapott helyet az ódon falak között. zt a drasztikusnak vélt funkcióváltást értékelték méltatlanként a kortársak, valósággal üdvözölve azon épület pusztulását, mely Várad legkiemelked bb újkori püspökeinek szolgált rezidenciaként a 18. század hetvenes éveinek közepéig. ég az 1762 1776 közt felépül pompás új barokk épület megálmodója, Forgách Pál, és megvalósítója, Patachich Ádám püspök is nagyrészt ezt a régi püspöki lakot ritkábban a biharpüspöki és belényesi épületeiket használták rezidenciaként. A 18. századi püspöki székhely kialakításának el zményei Az 1692-ben visszaállított püspökség els f pásztorai az egyházmegye központjának restaurációját, annak hagyományaihoz méltó megjelenését és építészeti keretbe öntését többféleképpen és 1 NÉTHY 1901, 2. 2...a régiségnek még fiatal, a mellett m vészietlen épület bontását örömest nézzük... NÉTHY 1901, 2. 3 BHÁLVT VLVT 155. 1895 1902. 47 (másolat).

122 KÉNS ÓNIKA különböz helyszíneken remélték foganatosítani, leginkább a nagymúltú középkori Szent László székesegyház romjain (1699, 1713), a várban, vagy ennek közelében, a jobbparti Olaszi városrész f terét határoló telkeken (a Szent Brigitta templom mellett, 1702). 4 Csáky Imre (1702 1732) sajátos megoldását választotta a problémának, amikor a városon kívül, délre fekv Szálka pusztán építette föl vélhet en négyszöglet udvart közrefogó kastélyát az 1720-as évek végén. Tervez je ismeretlen s az építkezés menetér l sincsenek információink. 1732. évi halála el tt nem sokkal be is költözött az addig elkészült részbe s még láthatta a palota mögé fundált székesegyház szentélyének lassan emelked falait. 5 A hívekt l való túlzott távolság késztethette utódait arra, hogy ne folytassák a megkezdett munkát, és ismét a belvárosban nézzenek alkalmas telek után, ekkortól azonban a palota ügye szorosan összefonódott egy éppen megszület intézmény, az 1733. március 7-i császári rendelettel felállított lelkészpénztár (Cassa Parochorum) hatáskörével. Csáky Imre halála után a f papi végrendelkezési jog korlátai következtében a hagyatékából lefoglalt vagyon szolgáltatta a lelkészpénztár egyik legfontosabb alapt kéjét. 6 Az új plébániák javadalmazását és a meglév k jövedelmének kiegészítését intéz bizottság kezelésébe helyezett intézmény további alapjait a kamara által évente befizetett 16 000 forint, 7 valamint a szentgotthárdi és pécsváradi apátságok jövedelmei képezték. A rendelet a nagyjavadalmas f papokat s értelemszer en a váradi püspöki javakat is érintette: a 60 000 forintra értékelt jövedelméb l a püspöknek rendelt 17 000 forint fölötti összeg az említett alapot illette, s t született egy, a püspöki birtokok ennek megfelel felosztását szorgalmazó javaslat is. 8 Így Csáky Imre utódját, Luzenszky István László váradi püspöki helytartót 1733-ban a püspöki uradalmak jövedelmeinek korlátozott használata mellett nevezték ki az egyházmegye f papjává. Végül olyan feltételek mellett iktatták a püspökség összes javaiba, hogy évi 24 000 forintért bérbe veszi azokat a birtokokat, melyek a saját 17 000 forintnyi jövedelmét biztosító javakon felül voltak, de kérte, hogy ez az összeg ne a lelkészpénztárba kerüljön, hanem az egyházmegye székesegyházának, palotájának és papneveldéjének építésére fordíttassék. ivel már 1733 augusztusában az els negyedévi 6000 forintot a plébánosok pénztárába fizette be, nyilvánvaló, hogy utóbbi javaslatát nem fogadták el. 9 Az újonnan építend váradi püspöki épületek anyagi kérdéseiben a Cassa Parochorum intézménye 1741-ig érintett maradt, míg Csáky iklós püspök (1737 1747) hosszadalmas, de jól kigondolt folyamodványainak köszönhet en elérte, hogy királyn i rendelettel a fenti korlátozások megsz njenek és az uradalom javait saját egyházmegyéjére fordíthassa. 10 Csáky két el dje azonban elszámolásokkal is tartozott a lelkészpénztárnak, így érthet, hogy az intézmény Váradra vonatkozó iratanyaga értékes információkat riz az egyházmegye központi építkezéseire nézve. 11 A Helytartótanácsi Levéltár Acta Cassae Parochorum cím állagának 188 lapnyi, számozott, de hiányos váradi iratanyagában a tervezett építkezések ügyének els említései 1735. május 25-t l követhet k, 12 ezekben hangsúlyosan tev dik fel a püspök és a káptalan közös megegyezésének fontossága. 13 4 BIRÓ 1932, 5 7, 10. ill. 5, 19, 48. jegyzet. 5 BIRÓ 1932, 10. 50 54. jegyzet. 6 ÁLNÁSI 1933, 232 233, 296. 7 A továbbiakban a forint alatt rajnai forintot értünk. 8 BUNYITAY ÁLNÁSI 1935, 233. 9 BUNYITAY ÁLNÁSI 1935, 231 232. 10 BUNYITAY ÁLNÁSI 1935, 253. A Csákyak levéltárára hivatkozik. 11 Az iratanyag regesztáját már 1973-ban közzétették. ACP 1974, 27 33. 12 NL C38. Diocesis agno Varadiensis No 4. f. 167 168. 13...Pro structura autem Cathedralis cclesiae, ac Residentiae Sua p[isco]p[a]lis, nec non Seminarij Locum qvi eatenus qvam maxime conveniens, et commodissimus esse videbitur, cum Interventu Capituli Varadiensis... NL C38. Diocesis agno Varadiensis No 4. f. 167 168, 128. (utóbbi regesztája: ACP 1974, 27.)

A NAGYVÁRADI RÓAI KATOLIKUS PÜSPÖKÖK 18. SZÁZADI RÉGI RZIDNCIÁJA 123 1735 szeptemberében a Helytartótanácshoz benyújtott kérvényében Okolicsányi János püspök (1734 okt. 1736 nov.) a Körös jobb partján székesegyházat, püspöki palotát és szemináriumot magába foglaló épületegyüttes felépítésére kért engedélyt, a szeminárium építési költségeit 12 000, a székesegyház és a rezidencia költségeit pedig 55 000 forintra becsülve. 14 Az iratanyag egyetlen tervrajzot tartalmaz, mely a 136. számot viseli, készít je Ordódy Lajos helytartótanácsi titkár. 15 (1. tábla) Noha a lapszámozás nem követi pontosan a feltételezett iktatási sorrendet, kikövetkeztethet, hogy a terv Okolicsányi szeptember 5-i beadványának mellékletét képezi. Ordódy Lajos László 1724 és 1746 között a Helytartótanács alkalmazottjaként a kiadóhivatali írnokból köznemesi tanácsos lett, 1735-ben vált irattárnokból titkárrá. 16 agához az építészeti megoldáshoz alighanem csak annyi köze lehetett, hogy viszonylag jó rajzkészséggel másolt át és talán le is egyszer sített egy, a püspökség által a rendelkezésére bocsátott, korábbi építészeti tervet vagy annak helyszínrajzát. 17 Az eredeti terv szerz jét egyel re nem sikerült azonosítani, de alighanem a bécsi Udvari Kamara valamelyik jeles építésze lehetett. lgondolása az akkor még rendkívül szerény váradolaszi városképbe óriási léptékben fogant, a korabeli agyarország várostopográfiai viszonyai közt is valószer tlenül nagyvonalú urbanisztikai elrendezést javasol, mely egy hozzávet leg 510 x 170 m-es, hatalmas központi tér köré szervezi át a Körös jobbparti Olaszit. aga a tér az akkori városnegyednek majdnem a felét foglalta volna el. A karteziánus rendszer, szimmetrikus ideálterv minimális mértékben számolt a meglév városszerkezet elemeivel, gyakorlatilag csak a középkorból örökölt széles f utca keleti felének tengelyére, nyomvonalaira alapozott az új kompozíció. A Budára vezet országút és a Szent gyed (F, Nagy) utca szegletében ekkor már álló jezsuita templom és rendház volt az egyetlen valóságból átvett elem, nem szerepel rajta sem a Szt. Brigitta templom, sem Benkovich püspök háza. Az építész a központi tér f tengelyére mer legesen egy kb. 145 x 210 m-es, zsebszer északi térb vület közepére helyezte el a 85 m hosszú, monumentális székesegyházat, a két tengely metszéspontjába s egyúttal a f tér geometriai középpontjába egy oszlop került. A székesegyház egyik oldalára, a tér északi oldalába illesztve helyezte el a 132 x 75 m-es püspöki palotát, a másik oldalára pedig az L alaprajzú szemináriumot, mindkett mögött, a székesegyházzal párhuzamosan táblákba osztott parkot alakított ki. Végül a székesegyház háta mögött kaptak volna helyet a kanonokok házai. A teret határoló és a Körös felé kifutó, folytonos utcafrontos beépítés, négyzetes telektömböket sematikusan ábrázolta a tervez, a két középs t kissé hátrahúzva. A méreteivel a Patachich-féle kés bbi rezidenciát is meghaladó palota négyszög, majdnem zárt udvar köré szervez dik, sarkain rizalittal kiugró pavilonokkal, a tér felé f bejáratos középrizalittal. Két további bejárat nyílik az oldalsó szárnyak közepén, a hátsó szárny viszont középen nyitott és íves kerítés, vagy kolonnád választja el a kertt l. Az épülettömbt l keletre található a gazdasági udvar, istállókkal és szekérszínekkel, a háta mögött konyhaudvar, majd a palota parkjától kerítéssel elválasztott nyolctáblás haszonkert. Noha az egyedüli, részleteiben is megragadható, sajátos centrális térképzés székesegyház ábrázolása lehet séget nyújt a részletesebb elemzésre, 18 úgy véljük, hogy további levéltári források felbukkanásáig egyel re ez sem segít hozzá a tervez személyének azonosításához, és persze számol- 14 NL C 38. Diocesis agno Varadiensis No. 4. f. 146 149. 15 Ludovicus Ordody Consilii Regii Locumt[enentialis] secretarius delineavit. A tervlap részleteit közli: TRDIK 2013, 350, fig. 1.; KRÄHLING NAGY 2013, 83, 2. kép. 16 PAPP GÁBOR: A Helytartótanács köznemesi tanácsosai (1723 1783). Az els eredmények. A Diaeta munkacsoport konferenciájának el adásai Collegium Budapest, 2006. április 22. megtekinthet A 18. századi magyar országgy lések történetét kutató csoport honlapján: http://szijarto.web.elte.hu/pg.html 17 Ordódy az általános lelkészpénztári bizottság számára dolgozhatott, 1737. április 26-i beadványában szintén a nagyváradi egyházmegye ügyében jár el: NL C 38. Diocesis agno Varadiensis Nr. 4. f. 236. 18 Az alaprajzi elrendezés elemzése szétfeszítené tanulmányunk kereteit, arra másutt fogunk kitérni.

124 KÉNS ÓNIKA hatunk típusterv adaptációjával vagy mintakönyvi átvétellel is. Arról viszont, hogy mikor született ez az els terv, Okolicsányi püspök beadványainak utalásai alapján következtethetünk. zek szerint az új épületegyüttes gondolata részben már el dje, Luzenszky István László püspök idejében megfogalmazódott, 19 aki bár csak egyetlen évig (1733. február 1734. január) viselte a váradi püspöki címet, már jóval régebbr l, Csáky Imre érsek-bíbornok váradi helynökeként végezte az egyházmegye igazgatását. Így alkalma és hatásköre is volt, hogy valószín leg Csáky Imre közvetítésével a kor valamelyik neves bécsi építészét l rendeljen tervet az új székesegyház és a püspöki rezidencia számára. Az 1736. január 26-án kelt uralkodói leirat, m vészi dolgokban járatlan kéz munkájának tartva, keményen bírálta a tervet és a vár védelmi rendszerére vonatkozó rendelkezésekre hivatkozva melyek értelmében ennek 500 méteres körzetében tiltottak bárminém építkezést visszautasította, 20 ugyanakkor az újabb helyszín kiválasztásához hozzáért építész segítségét ígérte. A következ hónapokban többször is szó esik egy meg nem nevezett bécsi építész útiköltségeinek és napidíjának a Cassa Parochorum általi felvállalásáról, 21 májusban Okolicsányi püspök érdekl dött a bécsi építész érkezése fel l, amikor a káptalan és a katonai elöljáróságok közötti, a helyszínt illet megegyezésr l tudósította a Helytartótanácsot. 22 Feltehet en sürgetése eredményezte, hogy augusztus elején helytartótanácsi határozatra végül Budáról érkezett építész. 23 gyértelm, hogy a Helytartótanácsnak is fontos volt szem el tt tartania az egyházmegyei székhely megszervezésének az alapvet funkciókat egyazon épületegyüttes keretein belül integráló elvét, s ezzel a meghagyással, a helyszín kijelölésére és tervezésére bocsátották Okolicsányi rendelkezésére a magyar kamarai építészt, Fortunato de Pratit. 24 Biró József kutatásaiból kiderül ugyan, hogy Prati többször is járt Váradon 25 és a székesegyház számára két tervvariánst is felvázolt, ám a m vészettörténet-írás nem számol elkészült m vekkel; ráadásul az 58 éves építész 1738 novemberében meg is halt. A jelent s helyigény épületkomplexum kijelölése érthet en nem volt egyszer feladat, Olaszit elvetették, Újváros f terén pedig már majdnem két évtizede állt a székesegyházi mellett plébániafunkciót is ellátó Szent László templom. A várad-újvárosi palota építésének menete (1737 1762) Okolicsányi utóda gróf Csáky iklós (1737 1747) püspök lett. t még 1723-ban római tanulmányútjából visszatérve nagybátyja, Csáky Imre püspök nevezte ki váradi kanonoknak, 1734-t l pedig nagypréposti címet nyert. 26 Beiktatása után a palota sorsáról gyors döntés született, mely a korábbi elképzeléseknél szerényebb, de a körülményekhez igazodóan könnyebben kivitelezhet megoldást eredményezett: a f papi rezidencia helyét a káptalani fennhatóság alatt lév, Körös-balparti Újváros szívében t zte ki, 27 szemben az 1721-t l lassan felépült Szent László templommal, mely így végül 1768-ig töltötte be a székesegyház szerepét. 28 19 Loci hujus et circumstantiarum peritorum Virorum exquiri et designari feci estqve per omnia plane idem, quem jam in prius D[omi]nus Lusinszky electus praedecessor meus delineari... NL C38. Diocesis agno Varadiensis, No 4. f. 146. 20 NL C38. Diocesis agno Varadiensis No 4. f. 195. (Regesztája: ACP 1974, 28.) 21 NL C38. Diocesis agno Varadiensis No 4. f. 193 194, 199, 209 210. 22 NL C38. Diocesis agno Varadiensis No 4. f. 209 210. 23 BIRÓ 1932, 11, XIII. 24 BIRÓ 1932, 11, XIII. 25 BIRÓ 1932, 11, XV, XVI. melléklet. 26 SCHATIZUS 1896, 95 96. 27 A török uralom alóli felszabadulás után, több, jogilag önálló település alakult ki az egykori Várad területén, ezek közül a káptalani fennhatóság alá került Várad-újváros tekintette magát a jogutódnak. z a városrész

A NAGYVÁRADI RÓAI KATOLIKUS PÜSPÖKÖK 18. SZÁZADI RÉGI RZIDNCIÁJA 125 A hódoltságot követ en újonnan alapított Újváros f tere kézenfekv en kínálkozott a reprezentatívabb épület elhelyezésére, itt emelte a püspök a görög katolikusok számára a f esperesi lakot 1740- t l a tér nyugati oldalán, illetve az imaházat 1739-t l a délnyugati szeglet telkére, de Újvároson lakott a káptalan tagjainak zöme is 1751 el tt. 29 Az új körülmények között a három épület rezidencia, székesegyház, szeminárium reprezentatív kompozicionális egységének elve megvalósíthatatlanná vált. Az új székesegyház nem készült el, a szeminárium épülete végül a rezidencia mellett épült fel. 30 agának Csákynak aki egyébként ideje jó részét nem a Körös parti városban töltötte kanonoki háza éppen a kés bbi rezidencia helyén állt, püspökké való kinevezésének évében, 1737 júliusában vásárolta meg Várad-Újváros közösségét l a plébániaházat. 31 ind a szerz dés szövege, mind az ugyanaznap kelt elismervény részletei egyértelm vé teszik, hogy a 800 forintért megvásárolt, javításra szoruló épületet Csáky püspök saját házával együtt a kés bbi rezidencia létrehozására szánta. 32 z év októberében egy harmadik, szerényebb házat is vásárolt 200 forint értékben az el bbiek közelében. 33 zek a házak az egykori Kispiac tér északnyugati részén helyezkedtek el, a Körössel párhuzamosan haladó két utca által határolt tömb keleti végében. Az egyesített telkeken álló házak rezidenciává történ kiépítése, helyesebben b vítése és átalakítása jól nyomon követhet az építkezési iratok alapján. Csáky 1737 végén f ispáni beiktatására érkezve az el dei által is gyakran használt, Biharpüspökiben emelt szerény épületben szállt meg, 34 mert akkor már folytak az általa megrendelt munkálatok Várad-Újvárosban. 35 Az építkezések felügyeletével Kapusinszky Bálint 36 és Kelemen Péter 37 udvarbírókat bízta meg. A kifizetési összesít kb l úgy t nik, hogy az 1740-es évek közepéig a püspökség építkezésre fordítható kereteit f leg a rezidencia kialakítására összpontosították. 1737 1740 között a kivitelezést Franz Schuster, a köztiszteletben álló váradi pallér vezette. 38 Az 1730-as évekt l t tekinthetjük a püspökség f épít mesterének, a legjelent sebb építkezéseket teljes mértékben 18. századi eredet, a várparancsnokság által a Rákóczi-féle felkelés után, 1714-ben kijelölt terület, mely a vártól és a fejedelemség kori települést l jóval nyugatabbra húzódott. DI 2010, 17. 28 BIRÓ 1932, 7 10. 29 BIRÓ 1932, 68, 407. jegyzet. 30 Az 1827-ben elbontott egykori Seminarium Csákyanum épületér l semmit nem tudunk. 31 BUNYITAY ÁLNÁSI 1935, 259, 475 476; LAKOS 1904, 250. 32 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 6. 1737 1738. 33. az mellyet éltóságos Püspök Úr az magha ugyan városunkbéli Rezidentiájához megh vett és hozzája kivánnja applicálni 33 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 6. 1737 1738. 34. Jelesitz György mostani interimális Püspökségi Rezidentia mellett itten Váradon lev házát. 34 BUNYITAY ÁLNÁSI 1935, 244. 35 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 6. 1737 1738. Diaria Perceptorialia pro Annis 1737 1738. 36 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 6. 1737 1738. 25, 28, 31. 1737 július októberében 1521 forintot fizetnek neki a püspöki és váradi rezidenciák építési költégeiként. (Szintén neki fizetnek további 1000 forintot 1737 júliusában a templomok apparamentumainak Bécsb l történ lehozataláért. BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 6. 1737 1738. 32.) 37 1737 július októberében a Váradi és Püspöki épületek körül leend expensék kifizetését rendeli el, 150 és 200 forint értékben (BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 6. 1737 1738. 52 53); októberben vásárol zsindelyt és lécet 300 forint értékben (BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 6. 1737 1738. 54); 1738-ban a püspöki épületek körüli tevékenységéért 4151 forint fizetést kap (BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 7. 1738. Rationes perceptorales A[nno] 1738). 38 gy 1740-b l származó elszámolás munkásait név szerint említi és fényt derít a munkacsoport etnikai jellegére kivétel nélkül német nyelvterületr l származtak (BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 9. 1740. 10). Franciscus Suszter (Franz Schuster) 1738-ban és 1741-ben Újváros német f bírája ( DI 2010, 75). A város 1732-es és 1740-es adólajstroma családját a Német utcában jegyzi; az általa fizetett adó összegei azt bizonyítják, hogy az uradalmi megrendeléseknek eleget tev római katolikus, német mester a város egyik leggazdagabb polgárának számított az 1730 1740-es években. Az 1747 1748-as összeírásban azonos neveik alapján utódjaiként azonosítható személyek szerepelnek némileg alacsonyabb adókötelezettséggel a Német és a Közép utcában ( DI 2010, 135). 1753-tól már nem találjuk az adólajstromokban. Váradi életének további,

126 KÉNS ÓNIKA irányította, így a rezidencia mellett a biharpüspöki munkálatokat, egy 1734-es elszámolás szerint pedig a káptalan is vele szerz dött a Szent László templom munkálataira. 39 Az átépítések és b vítések mibenlétére nem sikerült fényt deríteni, azonban a többi mesterember elszámolásai alapján következtethetünk az építkezések el rehaladására, esetenként az új épület részleteire is. 1737 novemberében Till Gáspár váradolaszi lakatos mester 16 ablak és két ajtó vasalatait készítette el, 40 1739-ben a kápolna nyílászáróit vasalta: egy dupla ajtót és két ablakot. 41 Joannes Laurentius Schrayrette újvárosi üveges 1737-ben kelt elszámolásában az újjonan építetett rundelt, a régi épület 10 nagy ablakát, az officialisok szobáját, a éltóságos Gróf hálószobáját és lakószobáját, valamint a kapellát említi. 42 ár 1738-ban számos olyan tételt fizetnek ki, melyek a kivitelezés mint kés bb kiderül: els szakaszának befejezését jelölhetik, így az asztalos-, üveges-, lakatos-, és fazekasmunkák mellett a palotán és a székesegyháznál azaz a Szent László templomnál dolgozó fest knek is fizetnek. 43 agerovicz János fazekas 1740-ben kelt elszámolásában régi és új paloták, 44 bennük régi és mostani hálószobák illetve mostani nappali szerepelnek. Fazekas János fazekasmester elszámolásából részletes leírását kapjuk a kápolnában lév kályhának, melyhez adott 15 darab kályhát 11 párkánt, 3 vállat 6 zöld csipkét és 2 zöld gombot 45 A kápolnán és a lakosztályokon kívül említik az ebédl palotát, az el tte való szobát és a czukerpacker szobáját. 46 agáról az épületr l az elszámolások nem sok adatot nyújtanak. Tetejét biztosan zsindely fedte. 47 K b l készült részleteit az 1740-es évek közepét l a kolozsvári tevékenysége révén ismert Hoffmayer József k faragó Hoffmayer Simon apja készítette. Hoffmayer további két k faragó/k vágó társával Csáky iklós püspök bíztatására telepedett le Váradon 1738 körül. 48 1739- ben az uradalom márvány és k tartalékainak felkutatásáért is fizették. 49 1745-ig folyamatosan dolgozott a váradi rezidencián, utolsó ismert számláját 1745-ben váradolaszi k faragóként írta alá és feltehet, családi vonatkozású nyomait megörökít anyakönyvi adatokat tett közzé Biró József az 1738 1745 közötti id szakból. 1745-ben fiát még Váradon keresztelik, de feltehet en röviddel ezután a család elköltözött a városból (BIRÓ 1934, 23, 101. jegyzet). 39 BIRÓ 1932, 8, V. melléklet. 40 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 6. 1737 1738. 42. 41 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 7. 1738. 196. 42 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 6. 1737 1738. 43. 43 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 7. 1738. Rationes perceptorales Anno 1738. A két rezidenciához (váradi és püspöki) szükséges asztalos munkákért 128,36, a kovácsnak 129, a lakatosnak 106, az üvegesnek 252, a fazekasnak 81,48 forintot fizettek. A Szent László templomban és a váradi rezidenciában dolgozó fest 122 forintra dolgozott. BHÁLVT ROKATPÜSPLVT. Gazdasági iratok, 7. 1738. Rationes perceptorales Anno 1738. 44 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 9. 1740. 3. 45 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 9. 1740. 4. 46 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 7. 1738. 197. 47 1738-ban 9200 zsindelyt raktak fel az épületre. BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 9. 1740. 62. 48 1738 márciusában és májusában Joseph Hoffmayer bischöpflicher Steinmetz balier in Grosswardein részére 40, illetve 30 forintot ír el az egyházmegye prefektusa, az ezután elvégezend munkájának el legeként...hogy házat vehessen magának és innen ell ne mennyen lakni... (BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 7. 1738. 178, 180, 181). ivel 1738-ban gyermekét már itt keresztelik, nyilvánvaló, hogy családostól, letelepedési szándékkal érkezik. Felesége, Catharina ussel, valamikor 1743 el tt meghalt, ugyanis ezévben Hofmajer József újabb házasságra lép Rajzer ariával (BHÁLVT ATR, 708). 1748-t l a kolozsvári Szent ihály templom barokk átépítésének durvább k faragó munkáit végezte (BIRÓ 1934, 22; B. NAGY 1970, 250 251, 304 305). Az, hogy 1738-ban született gyermekét Franz Schuster épít mester keresztelte (BÍRÓ 1934, 22) eddig is sejtette az itteni katolikus klérus szolgálatában végzett munkáit, mindeddig azonban források ezt nem támasztották alá. 49 az márvány K és más beneficiumokhoz ki kikeresésében zen Püspökségi Dominiumban, mellyek az jöv béli épületekhez sokat fognak contribuálni BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 7. 1738. 176.

A NAGYVÁRADI RÓAI KATOLIKUS PÜSPÖKÖK 18. SZÁZADI RÉGI RZIDNCIÁJA 127 hogy utána rövidesen Kolozsvárra költözött. 50 Tételes elszámolásai közül fontosabbak az új épületekhez készültek: a templom fellöl egy nagy új kaput csináltam minden hozzá valóval? együtt, (...) a Körös felöl egy új nagy ajtó. 51 Az épület faragott k részleteivel függ össze egy 1740-es adat. szerint a lépcs k és ablakkeretek elkészítését sürgetve újabb puskapor adagot küldtek a k faragónak. 52 A rezidencia bels kiképzésér l, díszeir l is csupán elszórt információk állnak rendelkezésünkre: Jacob Kaczler képírót az ajtókon végzett munkájáért fizették, 53 Balthasar Stocker képíró elszámolása szerint a bútorokat és ajtószárnyakat festette hamu szín re, profiljait ezüsttel hangsúlyozva, 54 Fülep Izsák kalmár pedig egy vég zöld rását 55 adott a püspök szobájában lév keresztre, és ajtó eleibe cortinának. 56 A püspökség építkezéseinek költségei a következ években az alábbi táblázat szerint bonthatók le. 57 Év k m ves tégla asztalos kovács lakatos fazekas ács fest szobrász k faragó üveges kertész 1738 982,3 1264,56 128,36 106 129 81,48 112 213 252 1739 567,15 134,15 5 315,16 460,15 1740 1083,38 763,12 219,50 318,57 118,54 118,30 85,36 60 50 1741 1288,35 548,48 757 10 7 89,3 390,9 199 24 1742 910.27 319,31 428,22 428,10 10 304 58,24 1743 2235,25 469,24 1254,5 137 121,6 97,31 176,15 40 162,46 1744 917,49 738,18 1064,19 949,20 43,53 89,13 15 14,16 129,8 1742-t l Johannes Steierer (Steuer, Stajer, Staerer) épít mester vezette a püspökség építkezéseinek nagy részét, 58 így a biharpüspöki és váradi rezidenciák munkálatait is. A táblázatban rögzített elszámolási tételek eloszlásai alapján állandó építkezési tevékenységgel számolhatunk, melynek legnagyobb részét a k m vesmunka tette ki, azonban a bels k kialakítása és folyamatos felszerelése is követhet. A k faragó munkák kifizetési mutatói szerint a megrendelések nagyobb része 1742-re elkészült, az elszámolások szerint eddig kerül sor az ablakkeretek és lépcs k kifaragására. 59 1741-t l már kertészt is fizetnek, ez utalhat a munkálatok legalább részleges felfüggesztésére/ megsz nésére is. 60 50 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 14. 1745. 131. gy évtized múlva újra szerz déses viszonyba került a váradi püspökséggel, amikor már mint erdélyi k faragó az új székesegyház építéséhez szükséges alabástrom kövek kiválasztására kérték fel. BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 1756. 26. 450. 51 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT. Gazdasági iratok, 7. 1738. 177. 52 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 9. 1740. 90. 53 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 7. 1738. 213. inden bizonnyal Andreas ichael Kaczler fest apja, aki Hoffmayer k faragóhoz hasonlóan az 1740-es években Kolozsvárra költözött, és itt 1756 1757 között több szobor aranyozását, márványozását végezte. BIRÓ 1934, 33. 54 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 7. 1738. 214. Baltasar Stroszer pictor már az 1726 körül készült, Olaszi katolikusait rögzít összeírásban is szerepel, 1748-tól Joseph nev fia, újvárosi lakosként, szintén képíróként dolgozott a püspökség számára. NL 156. U C 17:10 (c). 55 Gyapjúból készült szövetfajta, változatos felhasználása a különféle ruhafélék el állításától bútorok borításáig, bevonásáig, függönyök, leplek (koporsó, hintó) készítéséig terjedt. SZABÓ T. VÁSZR 2002, 66 67. 56 A Szent László templomban a baldachin vásznait is készítette. BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 8. 1739. 68. 57 Az egyházmegye összes építkezésére fordított összegeket tartalmazza, azonban ez legtöbb esetben teljesen vagy nagyrészt csak a váradi, esetleg a biharpüspöki rezidenciánál tett munkálatokat jelenti, éppen ezért relevánsnak tekinthet. 58 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 11. 1742. 38, 44. 59 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 9. 1740. 90. 60 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 10. 1741. 90.

128 KÉNS ÓNIKA Az 1740-és évek els felében, egy újabb építkezési periódus során egybeépítették és egységesítették a felvásárolt szomszéd telkek épületeit. 61 zek után csak kisebb beavatkozásokkal, kiegészítésekkel és javításokkal számolhatunk. ivel az új k m ves neve 1742-ben jelenik meg az elszámolásokban, arra következtethetünk, hogy az átalakítás valamikor 1742 1744 között folyt Johann Steierer épít mester vezetésével. Feltételezzük, hogy a püspöki palota kiépítése Csáky iklós püspöksége idején nagyrészt befejez dött. nnek ellenére kés bb is találkozunk nemcsak a berendezésekre, hanem az épület struktúráját is érint beavatkozásokra vonatkozó kisebb-nagyobb kiadásokkal. 1748-ban kis lépték munkálatokat fedez összegeket fizettek ki Wolfgang Usold ácspallérnak, 62 s t, a 40-es évek végén már különféle javításokról is gondoskodni kellett, így atthias Koloszer/Koloroser asztalost a palota köztük a kápolna egyes berendezési tárgyaiért illetve ezek javításáért egyaránt fizették. 63 Bizonyos helyiségeket, talán a hátsó udvarra néz k közül néhányat a 1748 1749 év folyamán láttak el ablakokkal, ugyanis ekkor fizették Schwartz Fülöp olaszi kovácsmestert az udvarba készült 4 új ablakra való rostélyért 64 és Kontolak Ferencet üvegesmunkáiért, melyeket a hátsó udvari új házak 6 új ablakában helyezett el, 65 illetve a rezidencia udvarának végében elhelyezett új lámpásért. A kiszolgáló személyzet egyes helyiségeiben, így a hajdúk házában, a kapus házban kemencéket állítanak fel Birocska György fazekas saját kályháiból s javítja a süt ház, a káplánház, a cukrász szobája és a két refektórium kályháit is. A következ években egy másik váradi fazekas, Tarczali János több kemencét tapasztott és festett az udvarban. 66 Az ingóságokról alig esik szó, kivételesen tudjuk, hogy 1749-ben Forgách püspök egy márványasztalt vásárolt, 67 1750-ben pedig a konyhafelszerelés 5 üsttel vagy üsttartó állvánnyal gazdagodott. 68 1750-t l új fejezet nyílt a püspökség építkezéseinek történetében Forgách Pál püspök (1747 1757) nagyobb lépték terveinek köszönhet en, ismét napirendre került ugyanis a székesegyházat, rezidenciát, kanonoki házakat és szeminárumot magába foglaló együttes gondolata, de immár a Körös túlpartján fekv Olaszi városrészt l északra elterül enyhe kiemelkedésen. nnek rendjén 1750-t l számos idegen mesterember érkezett Váradra, közülük a legjelent sebbek az 1751 1752-t l megjelen Domenico Luchini f pallér olasz k m vescsoportjának tagjai, akik Giovanni Battista de Ricca kivitelez csapatát képezték. 69 1752-t l minden évben ezek az idegen mesterek dolgoztak a rezidencián nem túl jelent s összegekért, 70 azonban ezen kisebb beavatkozások részleteit nem sikerült nyomon követni. Jelent sebb átalakításokra Patachich Ádám püspökségének idején (1759 1776) került sor. Az 1760 tavaszán Váradra érkez Patachich áthordatja Újvárosba az új székesegyház fedélszékébe szánt gerendákat és cserepeket a rezidencia b vítésére. 71 A számadási iratok alapján 1760 1762 között 61 Újváros jegyz könyvei a Csáky iklós püspök és a város között 1740-ben eszközölt házcserét is rögzítik, ennek pontos helyét azonban még nem sikerült azonosítani. Nem kizárt, hogy ez is a palota kiépítésével van összefüggésben. LAKOS 1904, 250. 62 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 17. 1748. 230, 292, 299, 300, 302. 1743-tól Wolfgang Usold ácsmester egyre több munkával szerepel a püspöki számadásokban, 1744-t l az 1750-es évek közepéig az összes jelent sebb építkezéseknél t találjuk. Az újvárosi, Közép utcában lakó tehet s polgár 1749 1753-ben a városi magisztrátus szenátora. DI 2010, 139, 360. 63 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 17. 1748. 525; 18. 1749. 275. 64 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 18. 1749. 239. 65 BHÁLVT-ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 18. 1749. 222. 66 1749-ben egy új és egy régi kályhát is rakott a püspöki udvar helyiségeiben (BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 18. 1749. 250; 19. 1750. 264); az udvarban 19 kemencét tapasztott (BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 22. 1753. 371). 67 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 18. 1749. 74. 68 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 19. 1750. 294. 69 BIRÓ 1932, 26 28. 70 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 22. 1753; 23. 1754; 24. 1755; 25. 1756. 71 BIRÓ 1932. 34, I. melléklet.

A NAGYVÁRADI RÓAI KATOLIKUS PÜSPÖKÖK 18. SZÁZADI RÉGI RZIDNCIÁJA 129 komolyabb összegeket utaltak ki a rezidencián belül kialakítandó Claustra Basilitarumra. 72 A görög katolikusok 1749-ben kinevezett suffraganeus püspökét, Kovács elétet a pápa felmentette azon kötelezettsége alól, hogy a kánoni el írások szerint, a Szent Vazul rend szerzeteseib l álló káptalanjával együtt külön monostorban éljen. 73 Patachich Ádám felvállalta e tanácsadói és tanítói testületnek helyet adó épületrész kialakítását, mégpedig a saját püspöki palotájában. A részleteiben és eredményeiben alig ismert munkálatok k m ves részét az olasz kivitelez csapat végezte, Domenico Luchini vezetésével, 74 az ács- és asztalosmunkákat pedig az új székesegyház építésére 1759-ben érkez Blasius Ruttenstainer ácspallér irányítása alatt dolgozók. 75 1759-ben már fazekasokat is fizettek az ez évben épített új szobákban felrakott kályhákért. 76 A munkálatok során az említettek mellett egyéb funkciójú tereket is kialakítottak: 1760-ban Georgius Berger bádogos részletes elszámolása a novo erecto officialium tracta -t említi. 77 Az építkezés 1762-re befejez dhetett, ezután már csak javításokra vonatkozó kiadásokat rögzítenek a számadások. 78 A Patachich idejében történt átalakítások és javítások jellegét nagymértékben meghatározza az a tény, hogy közben mindvégig nagy lendülettel épült a nagyszabású új püspöki palota. Feltehet en jöv beli terveir l tanúskodik az a tény is, hogy a görög katolikus suffraganeus püspökség f hivatalának helyiségeit itt alakította ki, a piactér délnyugati szegletében elhelyezked görög katolikus püspöki lak és templom közelében. Hogy milyen más funkciókat tervezett az átköltözés utáni épületbe, nem tudjuk, ugyanis 1776-ban, amikor az új palota nagyrészt elkészült, Patachichot Kalocsára helyezték át. Az 1773. március 6-i t zvész és az 1774-es Körös-áradás okozta károkat még Patachich idejében kiigazították. 79 A püspöki rezidencia épületének képi forrásai, funkcionális beosztása Két metszet, néhány archív fénykép és rövid leírás alapján az 1901-ben elbontott épület keleti felér l és utólag átalakított f homlokzatáról aránylag pontos képünk volt, alaprajzi elrendezésér l, bels tereinek kiképzésér l, ezek eredeti funkcióiról azonban mindeddig nem rendelkeztünk semmiféle információval. Két eddig ismeretlen 18. századi felmérési rajz és szövegmellékleteik, valamint az elbontás el tt néhány évvel, 1898 novemberében készített átalakítási tervrajz 80 b séggel pótolja ezt a hiányt: segítségükkel jórészt rekonstruálható az egykori épületegyüttes, s t ezek a források keletkezésének egyes mozzanataira is rávilágítanak. A agyar Nemzeti Levéltár Tervtárában a nagyváradi görög katolikus püspökség épületeinek rajzai gyanánt katalogizált 81 sorozatot Szervánszky Ábrahám kamarai mérnök 82 készítette, feltehet en 72 1760-ban kialakítására összesen 8325,39 forintot költöttek. BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 30. 1760. 1761-ben ez az összeg 11044,22 forint, ebb l a k m vesek bére 2815,46 forint, az ácsok 1369,18 forintért dolgoztak, a kovácsmunkák 409,12 forintba kerültek, az asztalosmunkákért 507,30 forintot fizettek, a bádogosmunkáért 52,30 forintot, a fazekas 65,41 forintot kapott. BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 31. 1761; 1762-ben 3192 forintot fordítanak az aedificio Conventus Basilitanum -ra. BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 32. 1763. 73 BUNYITAY 1892, 357. 74 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 28. 1760. 241 267 stb. 75 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 27 28. 1759 1760. 88, 97 98; 30. 1760. 302. 76 Nagy Váradi Rezidentiában most szel építetett ujj szobákban két ujj zöld kályhát csináltam BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 28. 1759. 146. 77 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 30. 1760. 339. 78 Az olasz k m vesek 1767-ben dolgoznak még jelent sebb összegért a rezidenciában. BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 38. 1767. 212, 253. Az ácsmunkákra vonatkozó kisebb tételek is majdnem minden évb l adatoltak. BHÁLV ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 33. 1764. 364; 34. 1765. 299; 38. 1767. 212. 79 LAKOS 1904, 302. Itt az épületet ért további károkról is olvashatunk: 1786 és 1851-ben szintén a Körös áradásai rongálták a pinceszint helyiségeit. 80 BHÁLVT VLVT, Tanácsi jegyz könyvek, 393, 264. Köszönöm Lakatos Attilának, hogy a tervrajzról készült fényképeit rendelkezésemre bocsátotta. 81 NL T1, Nr. 89.

130 KÉNS ÓNIKA az 1770-es években. A három darabból álló felmérés els lapján a palota alaprajza látható, a különféle helyiségek funkcióinak megnevezésével és leírásával, a második lap a pince és az emeleti szint alaprajzát tartalmazza, míg a harmadikra két metszetet és a f homlokzatot szerkesztette ki (2 4. tábla). A palota két négyszög alakú, zárt bels udvar köré szervez dik, északnyugati sarkához fallal körülvett, kisebb udvar kapcsolódott. Az els udvar körüli pinceszint felmérési rajza több korábbi telek meglétére utal: az udvar északnyugati és északkeleti sarkában két boltozott pincehelyiség látható, melyeket egy keskeny folyosó köt össze, az udvar délnyugati szegletében pedig egy másik, kétmenetes pince. szerint két korábbi házzal számolhatunk a Körös utca fel l és legalább eggyel a Német utca fel l. Annyit a rajzokat kísér leírásból tudunk, hogy a rezidencia (egyik) magját képez épületet 1732-ben Csáky iklós püspök vásárolta egy artonossy nev nemesembert l. 83 A pinceszint szétdaraboltsága és ezen belül a külön pincerészek eltér boltozási rendszerei által sugallt önálló szerkezetek jól mutatják a szomszédos épületek, illetve épületrészek összeépítésével létrehozott állapotot. zzel magyarázható, hogy díszkapuja sem a f homlokzat középtengelyében nyílik, hanem kissé eltolódva dél felé. nnek megfelel en a f homlokzat két része sem egységes, északi felén az ablakok alatt pincenyílások törik át a pilaszterek közötti falfelületeket. (5. tábla/1) A Körös fel li oldalon kialakított díszkertet valamint a keleti, piactéri f homlokzat el tti kis kertet falazott kerítés határolta, az északi oldalon nyolcszög alaprajzú, kisméret kápolna tömbje ugrott ki a homlokzat síkjából. A gazdasági udvarok külön kocsibehajtókkal nyíltak a palotát északi és déli irányból határoló utcákra. A f homlokzat hangsúlyos eleme a kerít fal vonaláig diadalívszer en el reugró, boltozott kocsiáthajtóként kialakított f bejárat, tetején ívelt, nyitott párkányos oromzattal. A kapu félköríves nyílását lépcs zetes toszkán fejezetes k pillérek/pilaszterek? szegélyezik, melyek golyvázott párkányt tartanak, záradékát, nagyobb méretéb l ítélve, címernek vagy feliratnak alkalmas felületet biztosító zárók ékesíti. A tervek alapján csak a f homlokzat és a kápolna homlokzata, illetve az udvari falnézetek egy része rekonstruálható biztonsággal. l bbieket toszkán fejezettel ellátott, magas lábazatról induló pilaszterek tagolták, közöttük k b l kialakított, füles, szalagkeretes és háromszög timpanonokkal lezárt ablakok nyíltak. Alighanem ilyen volt a keleti udvar tömbjének déli és a Körös fel li küls homlokzata is. Az 1770-es években, a felmérési rajz készítésekor még a püspöki palota funkcióit rögzítették. 84 Az els, magasföldszintes szárnyakkal közrezárt udvaron körbefutó árkádos tornácokról nyíltak 82 A Szervánszky család két tagjának néhány ide vonatkozó adatát m di Jánosnak köszönöm. Szervánszky Ádám 1744-ben született Königsbergben és 1760 körül került agyarországra. 1775-ben kamarai magyarországi esküdt matematikusként említik. I. Ferenct l 1795-ben mérnöki munkáiért els sorban a Királyhágón vezet út tervezéséért és építéséért címeres levelet és Bihar vármegyei birtokot (Rikosd) kapott (VAY 1806, 881. NL A 57. 58 köt. 715 ill., 228. Libri armalium 9. köt. 6. ill. A 39. Acta generalia 1473 1795. 02. 12.). Váradi letelepedését a városi jegyz könyvek korábbról is adatolják, melyek 1788-ban kétes körülmények között zajló telekfoglalásáról tudósítanak. 1797-ben újvárosi lakosként szerepel az összeírásokban ( DI 2010, 54). 1801-ben Bihar vármegye közgy lése mérnöktársával, Gaszner L rinccel együtt több megyei út megtervezésével bízta meg (AY 1901, 282). Kéziratos térképeir l lásd még: OszK Kézirattár Fol. Lat. 789. 1798-ban kötött második házasságából való gyermekei mind rikosdi birtokán születtek. Szervánszky Ábrahám királyi mérnök neve szintén 1788 körül jelenik meg az újvárosi közigazgatási forrásokban, mint hitelez, majd az 1789 1790-es lakosság- összeírásokban találkozunk vele ( DI 2010, 293). Adataink alapján egyel re eldönthetetlen, hogy egyazon személyr l vagy két hasonló sorsú és azonos foglalkozású személyr l (testvérr l?) van szó, azonban az biztos, hogy nem egyházi alkalmazásban álltak, az épületr l készült felmérés is kamarai megrendelés eredménye lehet. 83 artonossy Zsigmond Csáky iklós püspök uradalmi kormányzója volt. BUNYITAY ÁLNÁSI 1935, 253. Feltehet en több házzal is rendelkezett, ugyanis a feltételezett vásár után, 1739 1740-ben is szerepel mint újvárosi háztulajdonos. DI 2010, 124, 127. 84 NL T1, Nr. 89/1.

A NAGYVÁRADI RÓAI KATOLIKUS PÜSPÖKÖK 18. SZÁZADI RÉGI RZIDNCIÁJA 131 a rezidencia legfontosabb lakóhelyiségei, míg a hátsó udvar körül, két szinten vegyes tároló, szolgálati, gazdasági és lakó funkciójú terek, illetve az istállók helyezkedtek el. Az 1898. évi felméréssel összevetve a boltozatok ábrázolása terén néhány következetlenséget fedezhetünk fel: Szervánszkynál mindenütt élkeresztboltozat vagy síkmennyezet szerepel, míg az el bbin ezeken kívül csehsüveg, donga, kolostorboltozat, tekn boltozat és fiókos tükörboltozat is (6. tábla). Noha nem zárhatjuk ki az utólagos átboltozások lehet ségét ez a délkeleti sarokteremnél bizonyos is mégis több hitelt adnánk a modern m szaki felmérésnek. Az els udvar árkádokkal nyitott, téglapadlós folyosójának déli szárnya csúcsaikkal összeér fiókos dongával, a többi hevederekkel elválasztott csehsüveg boltozatokkal fedett. Innen a Körös felé nyíltak a jelent sebb helyiségek: a püspök reprezentációs termei és lakosztályai. A f bejárat melletti a keskeny iroda egy kovácsoltvas kosárral ellátott ablakkal nyílt a f homlokzatra, mellette a komornyik tágasabb deszkapadlós szobája, majd a püspök betegszobája következett. Utóbbi tükör-, el bbiek fiókos tekn boltozatosak. A 7,5 x 10 m-es deszkapadlós saroktérben a könyvtárat helyezték el, melynek stukkódíszes mennyezetét említi a leírás. rr l a négy helyiségr l és a hozzájuk tartozó folyosószakaszról boltozásuk alapján feltételezhetjük, hogy egy korábbi épület maradványai. A Körös-partra néztek a püspök lakosztályai: két lakószoba, egy latrina és egy boltozott, freskóval díszített alvófülke. A két szoba egy-egy szélesebb, kétosztatú ablakkal nyílt a homlokzatra, mennyezetüket cirádás stukkódísz fedte, az egyikben zöldes aranyos, a másikban fehér- és aranymázas kályha állt. A lakosztályok után a kápolna el tti deszkapadlós, stukkós mennyezettel fedett, zöld kályhával f tött tágas terem következett, ahonnan széles ajtó vezetett a homlokzat síkjából kiugró, nyolcszög alaprajzú, stukkómennyezetes kápolnába, melyet öt ablak világított meg. Nyugati irányban a rezidencia legnagyobb terme, a 8,6 x 11,5 m-es ebédl következett stukkós mennyezettel és fehér mázas kályhával, majd a könyvtáros kazettás mennyezet, közönséges zöld mázas kályhával f tött szobája. A nyugati szárnyban a második udvar épületeinek emeletére vezet lépcs ház el tere és a latrinák után a kazettás mennyezet kincstár helyezkedett el, majd egy tágas, hevederívekkel osztott, háromszakaszos boltozatú, téglapadlós kamra (raktár); a második udvarra vezet átjárón túl pedig egy nagyobb, hevederekkel osztott ter konyha, nyugati oldalán nagy t zhellyel, majd egy hasonló funkciójú kisebb helyiség, a szegletben pedig a szakács szobája volt. A déli szárnyban az udvarmester szobái, két tanterem és egy ebédl következett egymás mellett, az els három kereszt- vagy tekn (?)boltozatos. A f bejárattól délre kaptak helyet a hajdúk szobái és további két nagyobb helyiség. Kivétel nélkül minden teremben kívülf t s, a folyosóról táplált kályhák álltak. A második udvar Körös fel li, kétmenetes tömbjében a harmadik udvarba vezet átjáró, a pékség, fölötte a cukrászattal, illetve a pék és a cukrász lakószobái helyezkedtek el, valamint egy nagy kamra, további személyzeti szobák és egy füstöl. A nyugati szárny legnagyobb részét a falazott pillérekkel osztott, 9 x 3 boltszakaszos istálló foglalta el, 85 ehhez csatlakoztak a lovászok szobái és a lószerszámok tárolóhelyiségei. Délen a börtön, a tisztek ebédl je és konyhája, valamint egyéb személyzeti szobák sorakoztak. Az emeleti szinten hevederekkel osztott, boltozott folyosó futott körbe, innen délre, nyugatra valamint az északi szárny két els terébe nyíltak az unitus papok és tisztségvisel k lakásai: ez volt a Patachich-féle Consilium Basilitarum. A harmadik udvarban kapott helyet a szekérszín és a mészárszék. Az els udvar épületei alatti pincehelyiségek közül a Körös fel li részen lehettek az 1000, illetve 100 hordónyi kapacitású borospincék, 86 a déli szárny boltozott, téglapadlós, mázatlan kályhával f tött pinceterei pedig személyzeti helyiségekként szolgáltak. 85 50 ló tartására alkalmas nagyságú istálló: NL 156. U C 1778. fasc. 125. 8. 86 NL 156. U C 1778. fasc. 125. 7 8.

132 KÉNS ÓNIKA A palota falai közt a Patachich Ádám által létrehozott fiók-árkádiában zajló kulturális életnek birodalom-szerte híre volt. 87 Karl Ditters von Dittersdorf bécsi zeneszerz szerz dtetésével olyan magánzenekart állított fel, mely nem pusztán az egyházi ünnepeken lépett fel, hanem világi jelleg zenés el adásokkal a klérus mellett a Váradon állomásozó katonaság császári tisztjei, valamint a város nemessége számára is játszott. 88 A Dittersdorf javaslatai és az uradalmi építész, Johann ichael Neumann tervei 89 alapján kialakított színház palotán belüli lokalizálása bizonytalan. z els sorban a források szóhasználatából adódik, hiszen a színház jelölhet önálló építményt vagy épületszárnyat, de takarhatja akár egy színpad felállítását is egy nagyobb szalonban. Dittersdorf önéletírásának néhány részletéb l és a forrásokban szerepl összeg alapján 90 inkább arra következtetünk, hogy a palotában rendeztek be egy el adásokra alkalmas teret, a reprezentatív funkciójú északi szárnyban itt a kés bbi könyvtárterem jöhetne szóba vagy esetleg a két udvart elválasztó szárny 70 négyzetméteres háromszakaszos boltozott termében. A püspöki lakosztályból nyíló könyvtárterem szintén Patachich idejében jut különleges szerephez, ugyanis a zenekarát feloszlatni kényszerül püspök az 1770-es években könyvgy jtési szenvedélyével vigasztalódva hozta létre benne azt az országos jelent ség, közel 8000 kötetb l álló korszer könyvtárat, mely a kés bbi kalocsai érseki könyvtár törzsanyagát képezte. 91 A négy ablak által megvilágított, közel 80 négyzetméteres, stukkódíszes sarokhelyiség nem érhetett nyomába a aulbertsch-képekkel díszített pompás kalocsai könyvtárteremnek, ám a palota második legtágasabb terének reprezentatív megjelenésére vélhet en adott a bibliofil püspök. A palota reprezentatívabb tereir l szólva, említést kell tennünk az északi oldal díszkertes udvaráról (5. tábla/2). Az els udvar tömbjének északi homlokzata el tt feltehet en már Csáky iklós korában is díszkertet alakítottak ki. A 40-es években már tudunk uradalmi kertész m ködésér l, 92 1760-ban, Patachich püspökségének elején pedig a váradi és a püspöki udvari kertészek 100 100 forinttal szerepelnek az alkalmazottak listáján. 93 A Körös utca fel li kerítésfalhoz igazodó, elnyújtott trapéz alakú, kisméret kertet a homlokzat síkjából kiugró kápolna két, egyenl tlen részre tagolja, ezekben egy-egy hímes partert alakítottak ki, áttört szegélyágyások által keretelt gyep-, kavics- és virágágyakkal. Az udvar északkeleti sarkában nyolcszög alaprajzú, feltehet en nyitott, zsindelyfedés, márványpadlós kerti pavilont helyeztek el. A kápolnából nyíló ajtón keresztül lépcs vezetett a kis díszkert keleti felébe, ahová a püspöki lakosztályok és a könyvtár ablakai nyíltak, míg az északi parter 87 TÓTH 2004, 36, 53 63. Az 1764-t l megjelen pozsonyi német nyelv lap, a Pressburger Zeitung többször is részletesen beszámolt a váradi püspöki palotában tartott ünnepi el adásokról és koncertekr l. STAUD 1963, 68 69. 88 STAUD 1963, 66 75. 89 KÉNS DI 2013, 189 190. 90 1400 forint fedezte a terveket és a kivitelezést illetve négy el adás anyagköltéségét: STAUD 1963, 61 62. (Az egyik próbát meghallgatva a püspök a lakosztályába intette Dittersdorfot. STAUD 1963, 55.) 91 BRLÁSZ 1974, 324; TÓTH 2004, 60-62; DI 2013a, 64. Figyelembe véve, hogy a kutatás Patachich el djeinek váradi könyvtárát pusztán 200 kötetnyire becsüli és az könyvállományának jelent sebb gyarapodása is csak az 1770-es évekt l adatolt, a felmérési alaprajzon könyvtárként jelölt sarokhelyiség e célra történ kialakításával is csak ezután számolhatunk. Így a püspök magánzenekarának m ködése idején akár ez a terem is otthont adhatott a színháznak. 92 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 10. 1741. 90. 93 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 29. 1759 1760. 532. Rencsiri András és Konrad Wittigman, javadalmuk alapján a díszkertészek szerényebb rétegéhez tartoztak (FATSAR 2008, 22). Patachich reprezentációs igényeként értelmezhet az a gesztus is, miszerint Váradra érkezése után nem sokkal négy lovas katonájának, öt hajdújának és kapusának új, díszes egyenruhákat rendelt. A mentéb l, dolmányból, nadrágból, köpönyegb l álló egyenruhához a katonák kalapot viseltek. A hajdúk és a kapus számára ugyanolyan övek készültek. gyforma tarsolyok tartoztak a katonák és hajdúk öltözetéhez, melyeket díszes zsinórok, selyemgombok, és paszomány ékesített. A katonák sárga, a hajdúk és a kapus fekete kordován csizmát viseltek. BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 30. 1760. 524 529. (Gombköt, szabó, sz cs, csizmadia mesterek elszámolásai.)

A NAGYVÁRADI RÓAI KATOLIKUS PÜSPÖKÖK 18. SZÁZADI RÉGI RZIDNCIÁJA 133 látványában az ebédl terem ablakaiból gyönyörködhettek. A kocsiáthajtótól balra, a piactér felé néz délkeleti udvarban két, ellentétes irányú sávozással kitöltött virágtáblát ábrázolt a rajzoló. A különböz helyiségek funkcióinak megnevezése nélkül a Szervánszky-féle felmérésen szerepl állapotot (7. tábla) rögzítették 1778-ban, a püspökség javainak összeírásakor is. 94 A palota legrégebbi térbeli ábrázolása a polgári asztalos, lakatos, üveges, puskás és esztergályos egyesült céh egy 1771-ben metszett rajzú bizonyságlevelén látható. 95 (10. tábla/1) A rendkívül idealisztikus, északról felvett vedután az ívelt oromzatú kapu, a kerítés és a kápolna vehet ki, forrásértéke csekély. 1780-t l oktatási intézmények kerültek az épület falai közé: a római katolikus f gimnáziumnak, majd a bölcsészeti, illetve 1788-tól jogi karral m köd Királyi Akadémiának majdnem egy évszázadig a régi püspöki palota adott otthont. Az Akadémia jogi karral történ b vítéséhez készült 1786-ban az épület keleti felének emeletráépítési terve. 96 A meg nem valósult terv szerz je Joseph Hoffmann váradi épít mester, aki a század 70-es éveit l vármegyei és egyházi szolgálatban tevékenykedett, tervez ként és kivitelez ként egyaránt. A Hoffmann-féle terv tartalmazza a teljes épület földszinti alaprajzát is 97 (8. tábla), így a Szervánszky által készített felméréssel összehasonlítva a sz k évtized alatt megvalósult csekély beavatkozást is leolvashatjuk róla. 98 A homlokzatokat érint átalakításokat csak a konviktus els udvarának északkeleti sarokhelyiségében az egykori könyvtár vagy színház terében eszközöltek, ahol mindkét homlokzati részen átrendezték az ablakkiosztásokat. A harmadik udvar épületeit ekkora már elbontották. A tervjavaslat a keleti épülettömb három szárnyának U alaprajzú emelettel való b vítését tartalmazza (9. tábla): a f homlokzati, keleti traktusban kaptak volna helyet a filozófia, fizika, természettudományos és geometria oktatás terei, valamint az emeletre vezet lépcs ház, a déli szárnyban egy tágas terem ( Groser Saal ) mellett a jogi és bölcsészeti tantermeket tervezték kialakítani, míg a nyugati szárny helyiségei könyvtárként és különféle adminisztratív funkciójú irodákként szolgáltak volna. A felmérési rajzon a földszinti helyiségek megnevezése nagyon vázlatos, a szobák (ezek zömmel els sorban a diákság és a tanárok lakószobái lehettek), konyhák, istállók és a kápolna mellett a délkeleti szegletben egy L alaprajzú, kisebb bels osztófalakkal tagolt közös teret (hálószobát?) ( Komaratschaft Zimer ) tüntet fel, ennek kialakítása a legnagyobb beavatkozás 1778 óta. Az Akadémiát el ször Josef Schütz 1817-ben készített metszete örökítette meg (10. tábla/2), melyen az északkelet fel l ábrázolt épület kapuja immár háromszög oromzatos, a kápolna nem látszik. Ha ez valós állapotot és nem sematizálást takar, akkor terminus ante quemként datálja azt a klasszicizáló homlokzati átalakítást, melynek eredményét a 19. század végén készült fényképek tükrözik (10. tábla/3 4). zeken timpanon takarja a kapuépület nyeregtetejét, a keleti homlokzat két széls, három ablaktengelyt magába foglaló szakasza rusztikázott, az ablakok feletti tükörmez ben pedig f zérdísz látható, ugyanakkor a pilaszterek már hiányoznak. 1874-t l 1896-ig az Állami F reáliskola, illetve közvetlenül a századforduló el tt átmeneti jelleggel a törvényszék, a n i ipariskola, az elemi fiúiskola és néhány ipari létesítmény költözött a palotába. Az 1898-as alaprajzi felmérésen (6. tábla) látható, hogy ekkorra már elbontották a kápolnát, azonban térosztása néhány kisebb helyiség megszüntetését illetve osztófalak áthelyezését leszámítva, változatlan maradt. Bár az épület rendeltetése, fennállásának másfél évszázada alatt meglehet sen változatos volt, elbontása mégiscsak nagyrészt eredeti állapotában találta. 94 NL 156. U C 1778. fasc. 125. 5 9. 95 DI 2013, 7. 96 NL T 18, Nr. 11/2. 97 NL T 18, Nr. 11/1. 98 Hoffmann rajza biztosan nem a korábbi felmérés alapján készült másolat, ugyanis bár nagyrészt megegyeznek, topográfiájuk enyhén eltér: az épületegyüttes délnyugati sarka a két felmérésen különböz méret szögeket zár be.

134 KÉNS ÓNIKA Összefoglalás. A tervez k kérdése A források alapján kimutathatóan nagyvonalakban három f bb építési szakaszban készült el a püspöki rezidencia: 1737 1741, 1742 1744, illetve 1759 1762 közt. Ami a palota az els udvar tömbje és talán a hátsó részek alaprajza tervez jének személyét illeti, tulajdonképpen a már Biró által feltárt levéltári források is elegend ek lehettek volna az óvatos azonosításhoz, ám az amúgy is szerénynek tetsz épületr l bírt csekély ismeretek fényében ezt eddig senki nem vetette fel. A fentebb vázolt körülmények véleményünk szerint Fortunato de Prati szerz ségét valószín sítik. iután ugyanis 1736 augusztusában a Helytartótanács a teljes egyházi épületegyüttes (székesegyház rezidencia szeminárium) megtervezése céljából küldte Váradra Pratit, 1737 májusában pedig a Templom és Püspöki Residentiának delineatiója kapcsán utalnak ki neki honoráriumot, addig Csákynak egy hónapra rá, 1737. június 26-án kelt levelében már csak locum pro futura Cathedrali, Seminario et D[omi]nor[um] Canonicor[um] domibus per D[omi]num Architectum Cameralem Budensem Pratti nomine emetiri et revideri feci esik szó, a továbbiakban pedig csupán magáról a katedrálisról. 99 Ha ezt az adatot összevetjük a munkálatok kezdeteire vonatkozó levéltári forrásokkal, akkor különösebb kockázat nélkül állíthatjuk, hogy Pratinak az 1737 tavasz végén elkészült tervei alapján foghattak hozzá a püspöki palota kivitelezéshez. Paradox módon, noha hivatali tisztsége kapcsán viszonylag b séges adatokkal rendelkezünk a trentói származású, 1680-ban született Fortunato (de) Prati pályájáról és tevékenységér l, építészetér l, m vészi kvalitásairól csupán fakó képünk van. 100 Építészetet és geometriát tanult, német illetve olasz földön szerzett szakmai gyakorlatot, de egy ideje talán már császári (kamarai?) szolgálatban lehetett, miel tt 1711-ben majd 1712 szén felterjesztette kérését a megüresedett kamarai építészi állásra, amit az uralkodó végül az 1715. február 21- én kelt határozatával hagyott jóvá. Prati kinevezése a Budai Kamarai Inspektorátus Építészeti Hivatalának élére (melyben megfelel jártassága dönt szerepet játszhatott) jelentette a magyar állami m szaki szervezet kialakulásának els lépését, ekkortól vált ugyanis ketté a katonai és polgári szervek m szaki feladatainak irányítása. Az els sorban a kamarai létesítmények építési és karbantartási feladatainak vezetését magába foglaló munkakörét az 1715. április 13-án kiadott Instructioval szabályozták, megszabva évi 600 forintos illetményét. Felügyelete alá tartoztak az ország területén szétszórt kamarai birtokokon dolgozó mérnökök és helyi mesterek, de feladata volt az er dökkel, kastélyokkal, harmincadépületekkel, sóraktárakkal, malmokkal, utakkal, hidakkal, töltésekkel s t esetenként a vármegyei, városi és mint Váradon láthattuk egyházi hatóságok építkezéseivel kapcsolatos tervezési munkák elvégzése, illetve felülvizsgálata is. 101 1714-ben budai városnegyedek felmérését végezte, a következ években viszont, már kamarai építészként, két fontos megbízatást is kap: a budai vár parancsnoki épülete (a kés bbi királyi palota el zménye) valamint a pesti Invalidusok palotája kivitelezésének irányítását. 102 zt a két munkát tartják számon f m veként, ám pontos szerepe az épületek végs arculatának kialakításában egyik helyen sem tisztázott, s még kevésbé követhet nyomon rajtuk egyértelm en valamiféle általa képviselt építészeti formanyelv. l bbinél a Johann Hölbing által készített terven eszközöl módosításokat, 103 melyek inkább a bels térelrendezésre lehettek hatással, semmint a tömegformálásra és a homlokzati kiképzésre, a nagyszabású pesti épületegyüttes végs kiépítésénél pedig nem tudjuk, hogy 99 BIRÓ 1932, 11, XIII XVIII. mellékletek. 100 SCHON 1930a, 97 109; SCHON 1960, 29 35. 101 SCHON 1960, 30; POLONYI 1964, 212 216. 102 POLONYI 1956, 85. 103 BÁNRÉVY 1932a, 9 10; KLÉNYI 2001, 217.

A NAGYVÁRADI RÓAI KATOLIKUS PÜSPÖKÖK 18. SZÁZADI RÉGI RZIDNCIÁJA 135 az új építész, Anton rhard artinelli mennyiben követte 1727 után el dje elképzeléseit. 104 indkét építkezés megakadt 1722 1723 körül. További ismert munkái kevésbé jelentékenyek, van köztük er dítések helyreállítása illetve bontása (Arad, Belgrád, Buda, szék, Érsekújvár, Szeged, Temesvár), kamarai épületek javítása, b vítése, sóházak, malmok, a Nagykunság mocsarain át Szolnokra vezet hidak sora, gáttöltések, vízvezetékrendszerek, utak, valamint városalaprajzok felvételei (Buda, Szolnok, Székesfehérvár stb.), 105 kétségtelen azonban, hogy lehetnek még feltáratlan vagy azonosítatlan munkái. Dolgozott jelent sebb egyházi épületeken is, de e munkáinak mibenlétét még homály fedi: 1724-ben Szegedre küldték az ottani parancsnoksági épület, a székesegyház, a püspöki palota, illetve a városháza építése ügyében. 106 1738 márciusában bekövetkezett haláláig viselte a kamarai építészi tisztséget. Építészetér l tehát keveset mondhatunk, ami a váradi rezidencia életm vön belüli elhelyezését is relativizálja. gyetlen összehasonlításra alkalmas épülete az Invalidusok palotája, ennek lábazatszer rusztikázott földszintje fölött három emeleten egyenes az alig kiugró rizalitoknál a második emeleten háromszög timpanonos szemöldökpárkányú ablakok sorakoznak, köztük lizénákkal, illetve lapos toszkán pilaszterekkel. A hosszú f homlokzatot rendkívül diszkréten tagolják a rizalitok, az összképet a síkszer ség és az egyszer geometrikus tagolás dominálja. Kapcsolódási pontokat a két épület teljesen eltér léptéke okán sem kereshetünk. Nem tudhatjuk, hogy a megrendel igényéb l fakadó megoldásként került-e oda, mindenesetre a váradi rezidencia amúgy is csekély reprezentativitását jócskán tompítja a f tér és a Körös-part felé néz oldal elé már eredetileg is elgondolt 107 falazott kerítés, ami megfosztja a néz t a f homlokzatok percepciójától. A hátsó udvart körülvev három szárny földszintjének kialakítása a felvásárolt telkek épületeinek összeépítésével és egységesítésével a forrásokból következtethet en 1742 és 1744 között történt. nnek munkálatait Johann Steierer vezette, ám feladata ennél több volt: 1744-b l fennmaradt szerz désében az újvárosi palota hátralév részeinek tervezésére és kivitelezésére vállalkozik. 108 Szervánszky felmérése ezeknek a részeknek a homlokzatait nem rögzíti, csupán az istállószárny egyszer bels falnézetét, az alaprajzról is leolvasható azonban, hogy a küls k nem követték a keleti tömb díszesebb pilaszteres megoldását. Johann Steierer Újváros egyik legtehet sebb polgáraként jelenik meg az 1747 1748-as adóösszeírásban, általa vagy rokona révén m ködtetett téglavet m helyét feltehet en a város nyugati végében 104 SCHON 1930b, 176; KISS 1995, 87 89. 105 BÁNRÉVY 1932b, 118 127; BÁNRÉVY 1933, 104 140; SCHON 1960, 29 35; KAPOSVÁRI 1982 1983, 174 188, 203 204; GÁL 1988, 17. jegyzet. 106 BORN 2004 2005, 47, 22 23 jegyzet. 107 A kapuáthajtó Joseph Hoffmayer által faragott kapuja már 1738-ban elkészült és az 1770-es évekbeli felmérésen is látható az északi oldal magas kerítésfala. 108 BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 16. 1747. 64. A szerz dés szövege: Nos Comes Nicolaus Csáky de Keresztszegh Perpetuus Terrae Scepusiensis piscopus Varadiensis I: Co[mi]t[a]tuum Bihariensis & Scepusiensis Supremus & Perpetuus Comes Sacrae Regiae ajestatis Consiliarius Actualis Intimus, Notum facimus. Quod posteaquam urariorum agister <Joannes Steuer>, Nobis delineationem residui aedificii Nostri p[isco]palis Varadiensis praesentasset, talem pro uti sequitur invenimus cum eo contractum: Primo: Pro Incrustatione & purgatione, sub qua etiam ornamenta muri vulgo gesimse intelligenda, ab una orgia xfer 45, Secundo: pro erectione a singula orgia Rh fr 2, pro tegulatione pavimentorum a singula orgia xfer 30, a nobis eidem pendentis (et?) converso pre dictus agister obligabitur laboratores ipse conducere, eosdemque persolvere, invigilet etiam sedulo ne tegulas pro lubitu frangant, aut vero murum quid pro quo erigant, nam taliter si quod damnum adverterimus aut vero muros & Incrustationes negligenter erectos aut factos compererimus, id repetitus agister urariorum veluti ex invigilantia ejusdem permanans recompensare, murosque & Incrustationes denuo propriis sumptibus reparare tenebitur, & obligabitur. Actum Püspökini Die 5ta 7bris Anno 1744. C. Nicolaus Csaky p[isco]pus Varadiensis L.S. Steierer a már elkészült munkákról tett 1746-os feltehet en köztes jelentésében, a hátsó tömb konyhát magába foglaló északi részeinek és a Körösbe kivezet lefolyónak az elkészítésér l számolt be. BHÁLVT ROKATPÜSPLVT, Gazdasági iratok, 16. 1747. 65.

136 KÉNS ÓNIKA bérelte. 1749-t l 1763-ig minden évben jelent s tisztségeket töltött be a városvezetésben, több alkalommal is a város választott német f bírája. 109 Az egyházmegyével való együttm ködése Csáky iklós püspökségének végével lassan megsz nik. Bár utódja regnálásának els éveiben, 1748 1749-ben még jelent s összegeket fizetnek neki a rezidencián végzett munkákért, neve lassan elt nik a számadásokból. A felmérési rajzot kísér szöveg szerint a palota második udvarának emeleti szintjét Patachich építtette 1760 1762 közt, a görög katolikus papok és egyházmegyei hivatalnokok (Consilium Basilitarum) számára. A b vítés eredménye az egységes megjelenés és alaprajzú, árkádokkal nyitott folyosóról megközelíthet helyiségsor, melynek bels homlokzata a második udvar közepén keresztbe készített metszeten látható. Tervez jét nem nevezik meg, de leginkább Domenico Luchini jöhet szóba, más építész vagy jelent s pallér rajta kívül ekkor adataink szerint nem m ködött Váradon. Itt jegyeznénk meg azt, hogy bár ezt írott forrásaink nem támasztják alá, nem zárható ki teljesen, hogy az oktogonális alaprajzú kápolna kés bb épült hozzá az északi palotaszárnyhoz. Építészeti megoldása eléggé rendhagyó, 110 némileg emlékeztet a budai várpalota északi udvarába utólag beépített, F. A. Hillebrandt által tervezett Szent Jobb kápolnáéra, mely kívül szintén nyolcszög. 111 Kitekint összevetés. Püspöki székhelyek a 18. század els felében A hódoltság alól felszabadult országrészekre es püspöki uradalmak újjáépítésének folyamata nagyrészt a 18. század közepére érte el azt a szintet, mely lehet vé tette az egyházmegyei központok igényesebb rezidenciáinak megálmodását. A század második felében emelt és többnyire a birodalom nevesebb építészei által megtervezett reprezentatív épületegyüttesek az egyházmegyék helyreállítási folyamatának, gazdasági konszolidációjának végs szimbolumaiként jöttek létre. z nem szükségszer en járt együtt püspökeink valamiféle látványos életmódbeli váltásával, az arisztokrata f papok tekintélyes része ugyanis fény z bb udvarát korábban sem az egyházmegyéjében, hanem a hódoltságon kívüli birtokközpontjaiban alakította ki, vagy kényelmesebb helyet talált a sokszor kényszer körülmények közt kialakított, ideiglenes püspöki lakhelynél. Az esztergomi prímások a század els felében pozsonyi palotájukban laktak, az esztergomi várbeli érseki központ kialakításának terve csak a század hatvanas éveit l merült fel. 112 Veszprémben az 1733-ban Acsády Ádám által felépített egyemeletes püspöki lak a Fellner Jakab-féle, 1765-t l kezd d átépítés el tt hasonlóan szerény lépték székhely volt, 113 melyet alkalmatlansága okán Padányi Biró árton püspök a Sümegen kiépített vidéki rezidenciájával helyettesített. A legkomolyabb birtokvisszaszerzési nehézségekkel küzd csanádi egyházmegye székhelyét a század els éveiben Szegeden jelölték ki, ahol meglehet sen szerény lehet ségek kínálkoztak a székesegyház és püspöki lak kialakítására, melyet átmenetileg a ferences rendházban rendeztek be. A székhely Temesvárra költöztetése után, noha már 1733-tól felmerült egy nagyszabású, a palotát és a székesegyházat is magába foglaló együttes felépítésének terve, 114 ennek kivitelezésére nem került sor, a püspökök 1758 és 1780 között a katonai kórházban rendezték be székhelyüket, s csak ekkor költöztek végleg az 1737 után már használt, majd sóhivatalként m ködött emeletes épületbe, mely ma is palotájukként szolgál. 115 109 DI 2010, 161, 164, 360 366. 110 Az Alpokon túli és a hazai oktogonális barokk kápolnák egyik legfontosabb el képe Filiberto Lucchese 1650- ben, Szent Brigitta tiszteletére épült bécsi fogadalmi kápolnája. 111 KLÉNYI 1976, 41. Nyolcszög alaprajzú, de jóval komplexebb kialakítású, emeletes kápolna csatlakozott a bambergi érseki palota egyik, Balthasar Neumann által 1731 1734 között tervezett szárnyához. WINBRGR 2010, Abb. 2 6. 112 KLÉNYI 1976, 43 44. 113 IGAZ 2002, 442. 114 BORN 2004 2005, 48 50. 115 JUHÁSZ SCHICHT 1934, 102 104; DIPLICH 1972, 76 79.

A NAGYVÁRADI RÓAI KATOLIKUS PÜSPÖKÖK 18. SZÁZADI RÉGI RZIDNCIÁJA 137 Kivételnek számít a pécsi és a gyulafehérvári egyházmegye, ahol a püspökök a középkori eredet püspöki palotáikban rendezhették be a 18. századi rezidenciájukat. A bels udvart három oldalról körülvev, egyemeletes pécsi palotát Franz Wilhelm Nesseldorf (1703 1732) majd Klimó György püspök (1751 1777) alakította át, illetve korszer sítette. A váradinál némileg díszesebb homlokzatú, a déli szárnynál kétmenetes épületr l 1777 1778-ból maradt felmérés. 116 A középkori gyulafehérvári püspöki palota fejedelmi rezidenciaként épült tovább a 17. században, majd a kuruc szabadságharc után bels udvaros nyugati tömbjébe rendezkedtek be az erdélyi püspökök, viszonylag kevés szerkezeti átalakítást végezve rajta. 117 Kiváltságosabb volt a helyzet az egri egyházmegyében, ahol a visszafoglalás után három udvarházat kapott a püspökség, majd miután ezeket összeépítette, 1715 1732 között rd dy Gábor (1715 1744) püspök díszes, földszintes, U alaprajzú palotává alakíttatta át Giovanni Battista Carlone tervei alapján, amihez vadas-, dísz- és konyhakert tartozott. 118 A váradi egyházmegye rezidenciális épületeinek sorsával a váci és kalocsai püspöki székhelyek építéstörténete mutat hasonlóságot. A váradihoz hasonlóan a váci komplexum is a század második felében épült ki. A 18. század eleji püspöki palotát a település f terén, két középkori ház átépítéséb l alakították ki már a 17. század legvégén. nnek átalakítása a század húszas éveiben, Althann ihály Frigyes püspök (1718 1734) idejében elkezd dött, majd 1741-ben Althann ihály Károly az udvar irányában U alakú tágas palotává b vítette, mely 1764-ben ária Terézia fogadására is alkalmas volt. 119 z Vác egységes barokk f terének részeként mai napig fennmaradt. A magas pinceszintes, emeletes épület egykori dísze csak a f homlokzat tengelyében nyíló enyhén kiugró, k keretes kapubejárat volt, melyet erkélyszer bábos korlátos attika zár le. A tizenöt tengelyes f homlokzat alsó két szintje rusztikázott, a fels falpillérekkel tagolt, els sorban méreteiben különbözött környezetének polgári és egyházi épületeit l. A kalocsai egyházmegye újjépítésének sorsa már a kezdetekt l összefonódott a váradi egyházmegyéével, ugyanis Csáky Imre egyszerre volt váradi püspök és kalocsai érsek (1710 1732). A kalocsai régi püspöki palotát, melyet a középkori palota újjáépítésével és b vítésével igyekeztek kényelmesebbé tenni, 1775-ben az új rezidencia építésekor bontották el. Az egy évvel korábban készült felmérési rajzon jól látható a folyamatos átépítésekb l és b vítésekb l kialakult, egységes építészeti elgondolást nélkülöz, két egymásra mer leges szárnyból álló, szervetlen alaprajz. Kiépítése már Széchenyi Pál püspöksége alatt elkezd dött, majd a Rákóczi-szabadságharc eseményei okozta puszításokat Csáky Imre érsek 1728-ban javíttatta ki. A f szárnyat egyrészt a sokszögzáródású kápolna, másrészt a kétszintes épületnél még két emelettel magasabb saroktorony zárja. gyszer, szalagkeretes ablakokkal tagolt, tömör, dísztelen homlokzatával és saroktornyával inkább szerényebb kiskastély, mint kényelmes palota látszatát kelthette, urai szívesebben is használták a hajósi kastélyt. 120 Összevetve a 18. század els fele hasonló sorsú f papi székhelyeinek építészeti kialakításával és léptékével, Csáky iklós és Patachich Ádám váradújvárosi palotája (7. tábla) nem sokban különbözött a többnyire szerény és átmenti jelleg kortárs rezidenciáktól. A két bels udvar köré szervez d, szerteágazó funkcionális feladatokat kiszolgáló tereket összefogó, egy ideig igényes zene- és színházm vészeti életnek, valamint fiók-árkádiának keretet adó épület hiába állta meg a helyét a korabeli püspöki paloták sorában, id vel minden pompa kikopott falai közül, és a 19. századvég urbanisztikai követelményeivel, m vészettörténészeink számára pedig Patachich hatalmas új barokk palotájával került végzetes megmérettetésbe. 116 FARBAKY 2002, 47, 48 51 kép. 117 SARKADI 2010, 139 147. 118 VOIT 1969, 124 126; BARDOLY HARIS 2005, 57 58. 119 NAGY KLKNR 1941. 120 JRNYI KISS 2000, 266 282; FATSAR 2008, 125 126, 36/1 rajz.

138 KÉNS ÓNIKA LVÉLTÁRI FORRÁSOK BHÁLVT VLVT Román Nemzeti Levéltár Bihar egyei Igazgatósága. Nagyvárad város levéltára. (Arhivele Na ionale Române, Direc ia Jude ean Bihor. Fondul Prim ria unicipiului Oradea.) BHÁLVT ROKATPÜSPLVT Román Nemzeti Levéltár Bihar egyei Igazgatósága. Nagyváradi Római Katolikus Püspökség levéltára. (Arhivele Na ionale Române, Direc ia Jude ean Bihor. Fondul piscopiei Romano Catolice Oradea, Acte economice.) BHÁLVT ATR Román Nemzeti Levéltár Bihar egyei Igazgatósága. Anyakönyvek gy jteménye. (Arhivele Na ionale Române, Direc ia Jude ean Bihor. Fond Starea Civil.) NL C 38 agyar Nemzeti Levéltár, C 38. Acta Cassae Parochorum. NL 156. U C agyar Nemzeti Levéltár, 156. Urbaria et Conscriptiones. NL T1 agyar Nemzeti Levéltár, Tervtár, Delineationes Aedilium, XVII XIX. század. NL T18 agyar Nemzeti Levéltár, Tervtár, Kormányhatósági levéltárakból kiemelt tervek. IRODALO ACP 1973 Acta Cassae Parochorum. gyházmegyék szerint besorolt iratok. 4. füzet. Budapest, TA. BARDOLY I. HARIS A. 2005 agyarország m emlékjegyzéke. Heves megye. Budapest. BÁNRÉVY GY. 1932a A budai királyi palota újjáépítése III. Károly alatt. Tanulmányok Budapest últjából 1. 1 53. 1932b Húsz év Buda fejl déstörténetéb l, 1714 1733. Pestbudai emléklapok 5. 1 4. 118 127. 1933 A budavári katonai szertár (Zeughaus), 1725 1901. Tanulmányok Budapest últjából 2. 104 140. BRLÁSZ J. 1974 Könyvtári kultúránk a XVIII. században. In: Szauder József Tarnai Andor: Irodalom és felvilagosodás. Budapest, 283 332. BIRÓ J. 1932 Nagyvárad barok és neoklasszikus m vészeti emlékei. Budapest. 1934 A kolozsvári Szent ihály-templom barok emlékei. Kolozsvár. B. NAGY. 1970 A kolozsvári barokk mesterkör. In: B. Nagy argit: Reneszánsz és barokk rdélyben. Bukarest, 227 252. BORN R. 2004 2005 Die Domkirche in Timi oara im Kontext der Habsburgischen Architektur des 18. Jahrhunderts. Ars Transsilvaniae XIV XV. 43 72. BUNYITAY V. 1892 Bihar vármegye oláhjai s a vallási-unió. Értekezések a történeti tudományok köréb l 15. 283 368.

A NAGYVÁRADI RÓAI KATOLIKUS PÜSPÖKÖK 18. SZÁZADI RÉGI RZIDNCIÁJA 139 BUNYITAY V. ÁLNÁSI Ö. 1935 A váradi püspökök a szám zetés s az újraalapítás korában (1566 1780). A váradi káptalan megbízásából s. a. r. kiegészítette és jegyzetekkel ellátta álnási Ödön. IV. kötet. Debrecen. DIPLICH H. 1972 Die Domkirche in Temeswar. in Beitrag zu ihrer Baugeschichte. ünchen. DI A. 2007 Bihar megyei kéziratos térképek (1754 1888). Nagyvárad. 2010 Nagyvárad város lakossága és archontológiája a 18. században (1713 1785). Nagyvárad. (iscellanea Historica Varadienensia II.) 2013 Városképpel illusztált nagyváradi bizonyságlevelek (m. a.) 2013a Patachich Ádám nagyváradi könyvtárának történetéhez. In: Czibula Katalin Demeter Júlia Pintér árta Zsuzsanna (szerk.): Szín játék költészet. Tanulmányok a nyolcvanéves Kilián István tiszteletére. Budapest Nagyvárad, 61 65. FARBAKY P. 2002 Szatmári György, a mecénás. Budapest. FATSAR K. 2008 agyarországi barokk kertm vészet. Budapest. GÁL É. 1988 Pest város 1758. évi térképe. Tanulmányok Budapest últjából 22. 483 501. IGAZ R. 2002 A veszprémi püspöki palota és interieurjei az építéskorabeli leltárak tükrében. In: Bardoly István Haris Andrea (szerk.): Détshy ihály nyolcvanadik születésnapjára. Tanulmányok. Budapest. 441 448. JRNYI KISS J. 2000 A kalocsai érseki székesegyház és rezidencia megújulása a 18. században. In: Koszta László (szerk.): Kalocsa történetéb l. Kalocsa, 243 282. JUHÁSZ K. SCHICHT A. 1934 Das Bistum Timi oara Temesvár, Vergangenheit und Gegenwart. Timi oara. KAPOSVARI GY. 1983 A szolnoki vár kialakulása és helye a város település képében, I. Szolnok térképes, rajzos ábrázolásai és topográfiai képe 1685-t l 1810-ig. A Szolnok egyei úzeumok Évkönyve, 161 204. KLÉNYI GY. 1976 Franz Anton Hillebrandt. Budapest. 2001 A budai királyi palota építésének története a XVIII. században. Tanulmányok Budapest últjából 29. 217 239. KÉNS. DI T. 2013 Contribu ii la cunoa terea barocului bihorean. Activitatea arhitectului Johann ichael Neumann în slujba clerului romano catolic din Oradea. In: Vlad oca Bogdan Iacob Kovács Zsolt Weisz Attila (red.): Studii de istoria artei. Volum omagial dedicat profesorului Nicolae Sab u. Cluj-Napoca, 188 217. KRÄHLING J. NAGY G. D. 2013 A nagyváradi székesegyház Hillebrandt-féle centrális tervei. Ars Hungarica XXXIX. Supplementum. Tanulmányok Kelényi György tiszteletére. Budapest, 81 88. KISS J. 1995 Anton rhard artinelli a barokk építészet élvonalában. Jászsági Évkönyv 1. 81 110. LAKOS L. 1904 Nagy-Várad múltja és jelenéb l. A városi levéltár adatai alapján. Nagyvárad. ÁLNÁSI Ö. 1933 Gróf Csáky Imre bíbornok élete és kora (1672 1732). Kalocsa.

140 KÉNS ÓNIKA AY S. 1901 Közútak Bihar vármegyében. In: Borovszky Samu: agyarország vármegyéi és városai. Bihar vármegye és Nagyvárad. Budapest. 282 290. Z SI K. 1943 Bihar vármegye a török uralom megsz nése idejében (1692). Budapest. NAGY J. GY. KLKNR T. 1941 A két Althann váci püspöksége 1718 1756. Vác. NÉTHY GY. 1901 A régi püspöki rezidenczia történetéb l. Tiszántúl 241. (1901. október 22.) POLONYI N. 1956 A mérnöki szervezet kialakulásának el zményei Budán és Pesten. Tanulmányok Budapest últjából 11. 77 93. 1964 A magyar állami m szaki szervezet kezdetei. Levéltári Közlemények 35. 212 216. SARKADI. 2010 s folytatva magát a régi m vet. Tanulmányok a gyulafehérvári székesegyház és püspöki palota történetér l. Budapest. SCHATIZUS 1896 Schematismus historicus venerabilis cleri dioecesis agno- Varadienensis latinorum pro anno domini et millennari DCCCXCVI. Nagyvárad. SCHON A. 1930a A pesti Invalidus-ház építése. agyar vészet VI. 2. 97 109. 1930b A budapesti központi városháza (volt Invalidus-ház, majd Károly-kaszárnya). Budapest. 1960 Prati kamarai építészmérnök Budán. vészettörténeti Értesít 9. 2. 29 35. STAUD G. 1963 agyar kastélyszínházak, II. Budapest (Színháztörténeti könyvtár 14.) SZABÓ T. A. VÁSZR. 2002 rdélyi magyar szótörténeti tár, XI. Kolozsvár. TÓTH S. A. 2004 Rómából a pannon Árkádiába. Patachich Ádám fiók-árkádiája: Nagyvárad, Kalocsa. VAY L. 1806 A német, a vagy: Bécs polgárjai a frantzhadban eggy házi nép emlékezet jele [a] Bécs minden lakossaira nézve... Nagyvárad. VOIT P. 1969 ger és Heves megye m vészettörténete (XVI XIX. század). In: Dercsényi Dezs Voit Pál: Heves megye m emlékei, I. Budapest, 91 302. WINBRGR. 2010 Verschollen geglaubtes Planmaterial von Balthasar Neumann und seinem Baubüro, und eine unbekannte Zeichnung aus dem Umfeld Johann Dientzenhofers. RIHA Journal 3. 14 april 2010.

A NAGYVÁRADI RÓAI KATOLIKUS PÜSPÖKÖK 18. SZÁZADI RÉGI RZIDNCIÁJA 141 TH 18 TH CNTURY RSIDNC OF TH ROAN CATHOLIC BISHOPS OF NAGYVÁRAD (ABSTRACT) One of the significant moments of the 18th century reorganising of the Roman Catholic diocese of Nagyvárad (Oradea, RO) was the building of the first bishop s residence. Bishop iklós Csáky (1737 1747), differently from his predecessor s only partly or not at all achieved ideas, built his palace in the New City ( Újváros ), pertaining to the chapter. The one-storey building built with two inner courtyards through the uniting of several houses and plots was created presumably based on chamber architect Fortunato de Prati s plans or suggestions, between 1737 and 1744, in several phases. Its major expansions took place during Bishop Adam Patachich s first years, when in the second courtyard, a second floor was built for the Consilium Basilitarum of the Greek Catholic clergy. The activity of the local and foreign craftsmen, who took place in its building and the creating of its interiors can be clearly followed from the available resources. Thus besides the names of stonemasons who arrived under bishop Csáky and those of the Italian stonemasons and German carpenters from Budapest, who were invited under Forgách and Patachich, the names of local craftsmen, who took part in the leading of neighbourhoods also emerge. After the completion of the new baroque bishop s palace designed by Franz Anton Hillebrandt, the old building gave place to different educational institutions, then workshops. Its demolition took place in 1901, yielding space for the new City Hall. Its appearance and layout can be reconstructed in detail, based on the 18 th century drawings of the group of buildings.

1. tábla A nagyváradi római katolikus püspöki épületegyüttes terve, 1735

2. tábla A nagyváradi régi római katolikus püspöki palota alaprajza (Szervánszky Ábrahám, 1770-es évek)

1 2 3. tábla A nagyváradi régi római katolikus püspöki palota alaprajza (Szervánszky Ábrahám, 1770-es évek). 1. A hátsó udvar emeleti szintje; 2. Az első udvar pinceszintje

4. tábla A nagyváradi régi római püspöki palota. etszetek (Szervánszky Ábrahám, 1770-es évek)

2 1 5. tábla A nagyváradi régi római katolikus püspöki palota (Szervánszky Ábrahám, 1770-es évek). 1. Keleti homlokzat; 2. Kert

6. tábla A nagyváradi régi reáliskola (az egykori római katolikus püspöki palota nyugati része) átalakítási tervrajza, Csordacsics F., 1898

7. tábla A nagyváradi régi római katolikus püspöki palota. Tömegrekonstrukció (üller A.)

8. tábla A nagyváradi Királyi Akadémia átalakítási terve, földszint (Joseph Hoffmann, 1786)

9. tábla A nagyváradi Királyi Akadémia átalakítási terve, emelet (Joseph Hoffmann, 1786)

1 2 3 10. tábla A nagyváradi régi római katolikus püspöki palota látképei: 1. 1771. évi bizonyságlevél (részlet); 2. Josef Schütz 1817. évi metszete (részlet); 3 4. 19. század végi fényképek 4

A AROSVÁSÁRHLYI RFORÁTUS KOLLÉGIU F ÉPÜLT 143 A AROSVÁSÁRHLYI RFORÁTUS KOLLÉGIU F ÉPÜLT ONIGA RIKA Az erdélyi protestáns közoktatásban kiemelked szerepet játszó marosvásárhelyi Református Kollégium régi épületei a 20. század hajnalán egyre sz kösebbnek bizonyultak a tanintézmény számára. A kollégium elöljárósága egy új épület tervezésére kérte fel Baumgarten Sándor (1864 1928) budapesti m építészt, a minisztérium iskolaépítészeti programjának egyik vezet jét. Az építkezésre 1908 1909 között került sor, ifj. Csiszár Lajos marosvásárhelyi építési vállalkozó és helybéli mesteremberek megbízásával. A majdnem félmillió korona összköltséggel felépített és berendezett, a korszak modern igényeinek megfelel f épület a magyaros szecesszió jegyeit érvényre juttató díszít programjával a lechneri formanyelv vidéki elterjedéséhez járult hozzá. Kulcsszavak: arosvásárhely, református kollégium, elöljáróság, tervrajz, Baumgarten Sándor, építkezés Keywords: Târgu ure, reformed college, directorate, plan, Sándor Baumgarten, construction Amarosvásárhelyi Református Kollégium 1 f épületét 2 kiképzése, igényes m részletei a századforduló helyi építészetének színvonalas emlékévé avatják. Az új kollégiumi f épület létesítésének gondolata a 19. század végén született, amikor az intézmény több korszak épít tevékenységét összegz, javításra váró épületegyüttese 3 sz knek bizonyult, miközben az állam is a korszak modern elvárásainak megfelel iskola építését sürgette. A kollégium elöljárósága 4 már az 1890-es években szeretett volna eleget tenni az új kihívásoknak, tervezte az építkezést, de nem rendelkezett a hozzá szükséges anyagi fedezettel. zért a kormány támogatását igényelte és 300 000 korona építési államsegélyben részesült. 5 nnek köszönhet en az elöljáróság a 20. század elején nagyszabású építkezésbe kezdhetett és a közel egy évtizeden át zajló munka eredményeként felépült a jelenlegi Bolyai Farkas lméleti Líceum és Református Kollégium f épülete (terv: 1906 1908, kivitel: 1908 1909), elemi iskolája (1908 1909), tornacsarnoka (1910) és konviktusa (1900), megújult a bentlakás a régi épületegyüttes északi szárnya (1910), de tervsorozat készült a kollégiumi kórházhoz is (1911). 6 Jelen tanulmány a f épület építés- és berendezés-történetének mindeddig feldolgozatlan folyamatát követi nyomon a kollégium elöljárósági gy léseinek jegyz könyvei, a szerz déseket, levelezéseket, ajánlatokat tartalmazó, építkezéssel kapcsolatos ügyiratok és gazdag tervanyag, 7 vala- 1 Az intézményr l több összefoglaló m született, lásd KONCZ 2006; KOZA 1997; ADARAS 2008; SBSTYÉN 2006. 2 A Román Nemzeti emléklistán S-II-a-A-15479 számon szerepel. 3 Az együttes építéstörténetét a barokk és klasszicizmus korában lásd ORBÁN 2007, 253 287. 4 A 20. század elején a kollégium a Kolozsváron székel rdélyi Református gyházkerület Igazgatótanácsának a felügyelete és ellen rzése alatt m ködött, a minisztériummal és a kormányzattal az Igazgatótanácson keresztül állt kapcsolatban. Autonóm intézményként anyagi fenntartását és bels ügyeit önállóan intézte az elöljáróság, de minden fontos lépés el tt kikérte a tanári kar véleményét is. Az elöljáróság tagja az iskola igazgatója és néhány tanszékkel rendelkez tanár volt. Az életfogytiglan tartó elnöki tisztet az iskolát támogató, nagy tekintély, politikai, értelmiségi vagy gazdag adományozó személy kapta meg. Az elöljáróságnak általában a helybéli lelkész, jogtanácsos és egyéb szakhivatalnokok is tagjai voltak. SBSTYÉN 2006, 33 34. 5 KOLLÉGIUI ÉRTSÍT 1911, XLV. 6 Az elemi iskola és a tornacsarnok építéstörténete, valamint a bentlakás 1910-es felújítása: ONIGA 2013, 173 185. 7 Berekméri Árpád Róbert és Barabás Kisanna levéltárosoknak köszönöm, hogy az iratanyagot a rendelkezésemre bocsátották és segítettek a kutatásban.

144 ONIGA RIKA mint a kollégiumi értesít k alapján. B séges írott forrásanyaga és a máig meg rz dött berendezése miatt külön fejezetben tárgyaljuk a dísztermet, az épület legigényesebben kialakított, egységes szecessziós enteri rjét. A kollégium 10 12 folyóméter iratanyagát, melynek egy részét a 20. század eleji építkezéssel kapcsolatos dokumentumok képezik, 2008-ban szállították be a marosvásárhelyi református gy jt levéltárba. 1. A f épület építés- és berendezés-története 1.1. Az els tervsorozat Az új gimnáziumi f épület els ismert terveit Dósa László, a kollégium mérnöke készítette, munkadíját 1900-ban fizették ki. 8 A terveket jóváhagyás végett a Vallás- és Közoktatásügyi inisztériumhoz küldték, ahol 1902 januárjában a felel s szakemberek megvizsgálták, módosították és láttamozták azokat. A minisztérium a tervezet bizonyos módosításaival jóváhagyta az építési szándékot és 200 000 korona segélyt irányozott el. 9 Az els tervek közül három alaprajz 10 maradt fenn: egy földszinti (1. tábla/1), egy els és egy második emeleti. Az új épület a Bolyai, a Szent iklós és az ötvös utcák által határolt területre van bejelölve. A szabálytalan alaprajzú épület f bejárata a délre néz sarokrészen nyílik. tt l balra a Bolyai utca fel li szárny helyezkedik el, melynek vége az udvar fele beugrik. A bejárattól jobbra a Szent iklós utcára néz középrész húzódik, erre mer leges az ötvös utcai, jobb oldali szárny, mely tulajdonképpen a 19. század elején épült északi szárny azonos szélesség folytatása. A tervváltozat a könyvtár és auditórium barokk kori épületét részben befoglalta volna az új épületbe, az észak dél hossztengely régi épület szürkével jelölt déli fele a tervrajzon az ötvös utca fel li új szárny udvar fel li végéhez illeszkedik. A terv szerint a bal oldali szárny földszintjére a természettani laboratórium, a növénytani dolgozó, az állattani szertár és ezek el készít kis termei, egy el adóterem, valamint az emeletre vezet melléklépcs került volna. A bejárat mögött egy el tér, majd a folyosón áthaladva egy udvarra kiszögell f lépcs ház helyezkedik el. A középs szárny földszintjén a kapus- és az igazgatói szoba, a levéltár, a tanári olvasó és a sarkon a könyvtár, a jobb oldali szárnyban pedig könyvtárosi szoba, újabb könyvtárterem, régiségtár, ifjúsági könyvtár és olvasó helyezkedett volna el. A pénztár és gazdasági iroda, valamint a hozzá tartozó levéltári helyiség a régi épület udvar fel li részeiben kapott volna helyet. Az els emeleti rajzon a természettani el adóterem, a filológiai és a történeti szertár, hat tanterem, három kis tanári szoba, el szoba, valamint az els és második emeletet átfogó, karzatos díszterem, míg a második emeleti terven zeneterem, hangszertár, rajzterem és rajzszertár, kis tanári szoba és hat tanterem van bejelölve. Az osztálytermek az utcára néz részre vannak tervezve, bejáratuk az udvar fel li oldalon húzódó folyosóról nyílt volna. 1.2. A telek kiválasztása, az építész felkérése A kollégiumi elöljáróság gy léseinek jegyz könyvei szerint az új épület ügye csak 1904 novemberében került ismét napirendre. A forrásokból nem derül ki, hogy az el z tervet miért mell zték, de az elöljáróság azzal a kéréssel fordult a Vallás- és Közoktatásügyi inisztériumhoz, hogy küldje ki a neves m építészt, Alpár Ignácot (1855 1928) a helyszín tanulmányozására és bízza meg t a tervrajz elkészítésével. 11 Alpár elfoglaltságára hivatkozva nem vállalta a felkérést. Az elöljáróság így a tervek elkészítését vállaló Dósa László f mérnököt bízta meg a feladattal. 12 8 RNL H, RK, nr. 112. löljárósági gy lések jegyz könyve, 1896 1901, 259. 9 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1904, 79 80. 10 RVGYLVT, RK, Évrendezett tervrajzok, 1901, 1 3. 11 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1904, 212. 12 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1904, 238.

A AROSVÁSÁRHLYI RFORÁTUS KOLLÉGIU F ÉPÜLT 145 A következ, 1905. év márciusában az új épület helyér l tanácskozott a kollégium vezet sége. 13 A vélemények megoszlottak, az elöljáróság a jelent s, évszázadok óta körvonalazódott és használt telekre, a régi iskola helyére akarta felépíttetni a f gimnáziumot, Gyulai Kálmán tanárnak azonban más volt az álláspontja. Azt javasolta, hogy a kollégiummal szomszédos, a Bolyai utcában újabban vásárolt és ezekkel határos, tanári lakásokul szolgáló telken építkezzenek, és a jelenlegit tartsák meg bentlakás céljára. A Gyulai Kálmán által ajánlott telken az építkezés sokkal többe, az intézmény lehet ségeit meghaladó összegbe került volna. Az anyagiak mellett az elöljáróság azért is ragaszkodott a régi telekhez, mert nem állt érdekében az épületek szétszórása. Végül mindkét javaslatot felterjesztették a Kolozsváron székel Igazgatótanácshoz. 14 Az Igazgatótanács azonban fontos pedagógiai és közegészségügyi érveket szem el tt tartva a költségesebb, Gyulai-féle különvéleményt támogatta, és felkérte az elöljáróságot, hogy kutasson fel újabb forrásokat a terv megvalósítására. Az elöljáróság egy újabb feliratot intézett az Igazgatótanácshoz, amelyben alaposabban megindokolta álláspontját. gyrészt arra hivatkozott, hogy a politikai élet viharai miatt nincs kilátás újabb államsegélyre, s a költségesebb építkezés anyagilag tönkretenné a kollégiumot. 15 ásrészt, a városi tanács utcaszabályozási tervére hivatkoztak, mely szerint 1906 tavaszán utcát szándékoznak nyitni a Térmeg utcából a Bolyai utcába, s ez a kollégium legszebb telkeib l 2200 m 2 -t vonna el, nem számítva, hogy az egész területet kettévágná, így lehetetlenné tenné azon a helyen az építkezést is. 16 Az érvek meggy zték az Igazgatótanácsot, mely végül Gyulai Kálmán különvéleményével szemben az elöljáróság többségének a régi telket el nyben részesít álláspontját hagyta jóvá. 17 1905 decemberében az elöljáróság kérte a városi tanácsot, hogy az új épület környékén határozza meg az utcák szabályozási vonalait, hogy annak alapján minél hamarabb elkészíthessék a tervet és a költségvetést. 18 Az 1906. január 12-i keltezés helyszínrajzon 19 a városi tanács kijelölte az új utcák határvonalait (1. tábla/2). Az utcanyitás miatt az intézménynek a kollégiummal szemben fekv területeib l át kellett engednie bizonyos területeket, de a város is átadott egy területrészt, melynek eredményeképpen a Bolyai utca fel l 8 méterrel, a Gecse Dániel utca fel l mintegy 4 méterrel növekedett a kollégium területe. Az egyik tanári lakást elvesztették, de kárpótlást abban a homlokzatban reméltek, amelyet az intézet a Gecse Dániel utca fel l nyer, ez megkönnyíti az épület beosztását, s a századokra szóló épületnek megfelel küls formát kölcsönöz olvasható a jegyz könyvben. Az építkezéshez szükséges megfelel helyszín biztosítása után az építkezést még abban az évben el szerették volna kezdeni. Az ügy fontossága és sürg ssége miatt Kóbori János inspektor Kolozsváron, az Igazgatótanács el tt beszámolt a tervek el rehaladtáról és kérte azok jóváhagyását. 20 Az Igazgatótanács támogatta az építkezést és úgy döntött, hogy az építész kiválasztását ne el zze meg nyilvános pályázás, hanem a minisztériumtól kérjenek fel szakért t a terv elkészítésére. 21 Horváth József konviktusi felügyel és Kóbori János, mint az elöljáróság megbízottai, Budapestre utaztak, hogy kikérjék a Vallás- és Közoktatásügyi inisztérium véleményét a kollégium tervrajzának és költségvetésének elkészítésére legalkalmasabb m építész fel l. 22 Boncz Ödön miniszteri tanácsos ajánlatára Herczegh Zsigmond (1848 1914) és Baumgarten Sándor (1864 1928) irodáját 23 13 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1905, 43. 14 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1905, 67 68. 15 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1905, 82. 16 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1905, 97. 17 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1905,104. 18 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1905, 130. 19 RVGYLVT, RK, Évrendezett tervrajzok, 1906, 8. 20 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1906, 3 4. 21 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1906, 10. 22 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1906, 17. 23 Budapest, VIII. kerület, Köztemet u. 4.

146 ONIGA RIKA keresték fel. Tárgyalások és egyezkedések után Baumgarten elvállalta a kollégium új f gimnáziuma tervrajzának és költségvetésének elkészítését, az összköltség 3,5%-áért. Kötelezte továbbá magát, hogy márciusban arosvásárhelyre utazik 24 a helyszín tanulmányozása, az elöljárósággal való megállapodás és szerz déskötés végett. 25 Így a kollégium elöljárósága Baumgarten Sándor m építészre bízta a tervrajzok és a költségvetés elkészítését, ugyanakkor Dósa Lászlót az új épület és a tanári lakások építése, valamint a telkek parcellázása körül felmerül munkák ellen rzésére kérte fel. 26 1.3 Az iskolaépítészeti program és Baumgarten Sándor Boncz Ödön miniszteri tanácsos jól ismerte Baumgartenék munkásságát, hiszen 1888-tól 1908-ig a Vallás- és Közoktatásügyi inisztérium építészeként is dolgoztak együtt; a magyarországi gyermeknevelési és oktatási intézmények hálózatának kialakítását közösen tervezték és vezették. gyrészt mintaterv sorozatot hoztak létre kisdedóvók és népiskolák számára, másrészt egyedi terveket készítettek (helyenként egyházi megbízásból) elemi iskolák, polgári iskolák, fels leányiskolák, kereskedelmi és fels kereskedelmi iskolák, bábaképz k, tanító-, tanítón - és óvón képz k, gimnáziumok, f gimnáziumok és f reáliskolák létesítésére. Csak a fenti funkciójú egyedi terveikb l 264 valósult meg az els világháború el tt, a mintaterveik alapján felépült iskolák száma nem ismeretes. 27 A közösen tervezett épületeik jegyzékében 17 templom is található. 28 Alkotásaik közül kiemelend Budapesten a Vakok Országos Nevel - és Tanintézete (1899 1904), valamint a Teleki Blanka Gimnázium (1901 1902). Baumgarten Sándor fenntartott egy önálló tervez irodát is, ahol saját vállalkozásában 47 épületet tervezett, köztük 18 oktatási intézetet, valamint számtalan f városi bérházat és nyaralót. Építészmérnöki oklevelét a Budapesti egyetemen 1888-ban szerezte. Pályafutása kezdetén a magyar historizmus tevékeny építészei, Steindl Imre, Hauszmann Alajos, Weber Antal irodájában munkálkodott. 1899-t l Lechner Ödönnel dolgozott együtt, akinek segítségére volt a Postatakarékpénztár, az Áru- és Értékt zsde, valamint a Budapesti Távbeszél Igazgatóság pályázati terveinek az elkészítésénél. zért kés bbi munkái, els sorban Lechner stílusának hatása alatt, a magyaros szecesszió szellemében készültek. Baumgarten a századfordulón létrejött új stílus követ jeként 29 a homlokzatokon szalagornamentikát, téglaszalag-hálózatot és egyéb jellegzetes elemeket alkalmazott, terjesztett tovább. Tervei alapján készült Kolozsváron a Tanítók Háza, Rozsnyón az vangélikus F gimnázium, Zilahon a Wesselényi Református Kollégium épülete, áramarosszigeten az Állami Fels bb Leányiskola, Nagyk rösön az v. Református F gimnázium stb. arosvásárhellyel már korábban kapcsolatba került, ugyanis a város 20. század eleji iskolaépítési programjában kiemelt szerepet töltött be: 1905-ben négy elemi iskolát 30 és egy polgári fiúiskolát 31 tervezett ide. A református 24 Baumgarten Sándor kötelezte magát, hogy a vállalt összeg fejében öt alkalommal díjtalanul leutazik arosvásárhelyre, azonkívül szükség esetén 100 korona fizetés ellenében bármikor lejön. RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1906, 30 31. 25 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1906, 19. 26 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1906, 38. 27 GRL 1987, 17 20. 28 GRL KOVÁCS AKOVCZ 1990, 31. 29 Lechner Ödön stílusának hatására K rössy Albert Kálmán két iskolaépülete is kiemelked példa: az Országos Pedagógiai Könyvtár és úzeum (1909 1911, Budapest, VIII. kerület, Könyves Kálmán krt. 40.) és a Kölcsey Ferenc Gimnázium (1906 1908, Budapest, VI. unkácsy ihály u. 26.) 30 Az Állami lemi Leányiskolát és Óvodát (Köztársaság tér 38., ma a Petru aior Tudományegyetem egyik épülete), az Állami lemi Leányiskolát (Dózsa György u. 11., ma Bernády György Általános Iskola), az Állami lemi Fiúiskolát (ihai minescu u. 29., katonai központ m ködött benne), valamint az Állami lemi Fiúiskolát (C l ra ilor u. 105., az elmúlt években sof riskolának adott otthont az épület). AN 2009, 368 371. 31 Az Állami Polgári Fiúiskola épülete, de Radó Sándor (1880 1960) a város f építésze részben módosította a homlokzatot (Bernády György u. 7., ma a Petru aior Tudományegyetem m ködik itt). AN 2009, 373 374.

A AROSVÁSÁRHLYI RFORÁTUS KOLLÉGIU F ÉPÜLT 147 kollégium f épületét követ en még egy helyi megbízásáról van tudomásunk, 1909-ben a városi tanács felkérte a Széchenyi István Fels kereskedelmi Iskola épületének megtervezésére. 32 1.4. A második, véglegesnek szánt tervsorozat 1906 márciusában, Baumgarten Sándor m építész marosvásárhelyi kiszállása idején jegyz könyvbe foglalták a szükséges helyiségekkel kapcsolatos elvárásokat. A megrendel megfogalmazta igényeit heti istentiszteletek helyszínéül is szolgáló, két szintet átfogó és megfelel karzattal ellátott díszteremre (az épület Gecse Dániel utca fel li részébe), könyvtárhelyiségre (az épület Bolyai utca felöli földszintjén), tanári szobára és igazgatói irodára el szobával, 16 tanteremre (8 nagy, 4 közepes és 4 kicsi), természettani szertárra a déli oldalon, természetrajz- és rajzszertárra, mindkett re lehet leg az északi oldalon, ének- és zeneteremre, történelem-földrajz, klasszika filológiai és modern filológiai múzeumokra, inspektori- és pénztári helyiségre külön-külön az ötvös utca fel li földszinten, ugyanitt vagy esetleg az els emeleten, ha marad hely, 2 3 lakószobára, 2 pedellusi ( szolgai ) lakásra lehet leg a két kapu közelében, minden emeleten megfelel illemhelyre, valamint a Bolyai utca fel l néhány kiadható bolthelyiségre. 33 Baumgarten a következ hónapban, áprilisban már le is küldte a kollégium épületének öt tervrajzát. bb l a sorozatból sajnos egyetlen darab, a fedélszék vázlata maradt fenn. Az elöljáróság néhány módosítást kért: a tíz bolthelyiség helyett csak hetet javasolt, a természetrajzi el adótermet kicsinek találta és a hiányzó földrajz-történelem szertár berajzolását kérte. A m építész az építés költségeit 300 000 koronára becsülte, megjegyezve, hogy a helyi egységárakkal nem kerülhet többe 220 000 koronánál. költséget fedezte a 200 000 korona építési államsegély, s a hiányzó összeg nem jelentett akadályt az építés megkezdésében, mivel az elöljáróság terve szerint 1906-ban csak a Bolyai és Gecse utcák felé es részt építették volna fel. zen rész befejezése, és a könyvtár új épületbe való áthelyezése után kezd dött volna meg az ötvös utca fel li rész kiépítése. 34 Az áprilisi tervrajzokat, az Igazgatótanács észrevételeit figyelembe véve, a Vallás- és Közoktatásügy inisztérium elfogadta a végleges tervek alapjául. 35 A megrendel k észrevételeivel együtt a tervváltozatokat visszaküldték Baumgarten Sándornak. Az épület stílusa nem volt meghatározva, de az elöljáróság megírta a m építésznek, hogy bár a stíl megválasztásában korlátozni nem akarja, nagy köszönettel venné, ha a homlokzatról a vázlatrajzot tájékozódás végett el re leküldené. 36 Az elöljáróság, az Igazgatótanács és a minisztérium által jóváhagyott tervváltozatok alapján Baumgarten Sándor elkészítette a f épület tervrajzait és költségvetését. A gimnáziumi igazgató az 1906. november 15-i keltezés tervrajzokat 37 december 8-án terjesztette az elöljáróság elé. Az vezet ség ezeket elfogadta, ám néhány részlet módosítását javasolta: a természettani szertárt az els emeletre, a zenetermet a második emelet bal szárnyának végére szánták, kérték, hogy a f kaput küls leg jobban emelje ki, bels leg szélesítse, a kollégium címerét a f bejárat fölé, agyarország címerét a kollégium nevét tartalmazó felirat fölé helyezze. Továbbá tanácsolta a díszterem ablakainak megváltoztatását, a díszteremben lév karzat átalakítását, középen kiugrással. 38 A terveken látható épület alaprajzi elrendezése és homlokzati kiképzése többnyire megegyezik a megvalósult változattal. A f homlokzat (2. tábla/1) középrizalitjának nyílásrendszere azonban lényegesebb különbségeket mutat. A f bejárati kaput a mainál keskenyebbre tervezte, így a kapu két oldalán 32 Nicolae Iorga u. 1., ma a Petru aior Tudományegyetem f épülete. AN 2009, 374 375. 33 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1906, 30 31. 34 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1906, 49 50. 35 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1906, 78. 36 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1906, 83. 37 RVGYLVT, RK, Évrendezett tervrajzok, 1906, 10, 14, 15, 18 20. 38 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1906, 141 142.

148 ONIGA RIKA 2 2 ablak nyílhatott, melyek mind méretben, mind kiképzésben megegyeztek volna az els és második emeleti ablakokkal. Baumgarten a középrizalit második emeletére helyezett, nagy belmagasságú, karzatos díszterem alsó szintjére kisebb, félköríves záródású ikerablakokat tervezett. Az attika középs részét még nem emelte ki, alatta öt félköríves ablakot helyezett el (a megvalósult kett vel szemben). tervek között egy hasznos információkkal szolgáló helyszínrajz is van (1. tábla/3). zen a rajzon a régi utcavonal és a kollégium régi épületeinek körvonalai is fel vannak tüntetve, a pirossal sávozott rész pedig az új gimnáziumi épület alapterületét jelöli. Jól látható, hogy a régi falak hol húzódnak az új épület alatt. Az alaprajzok keresztez désének egyik érdekessége a bejárati rész, az egykori fából készült kapu helyére került a mostani, díszes f bejárat. A tervekhez mellékelt költségvetésben szerepl központi f tés bevezetésér l szóló döntést elhalasztották, mivel a beszerelése 70 000 koronába került. zzel egyid ben azt is elhatározták, hogy a kályhák elkészítését és a villanyáram bevezetését az árajánlatkor kiveszik a költségvetésb l és azt majd házilag készíttetik el. 39 A kollégium gondnoksága, szándékai ellenére, az építkezést 1907-ben sem tudta elkezdeni, ugyanis az épít anyagok beszerzése, az új tervrajzok jóváhagyása hosszú id t vett igénybe és az újabb építési államsegély igénylése körül is nehézségek adódtak. Az építéshez szükséges faanyag beszerzésér l már 1906 tavaszán gondoskodott az elöljáróság. Kérésére, az rd igazgatóság közbenjárásával, a Földm velésügyi inisztérium a görgényi kincstári erd b l kivágott fáiból 40 749 m 3 épületfát kedvezményes áron adott a kollégium építéséhez. A faanyag szállítását a Goldfinger és Teplánszky cégre bízta, mely a marosvásárhelyi vasútvonalon a Kereskedelemügyi iniszter rendeletére kedvezményesen szállíthatta azt, az építés megkezdését l a befejezésig. 41 A cég, a szerz dés értelmében, 1906. augusztus 20-tól kellett volna fuvarozza a szükséges faanyagot, 42 azonban többszöri felszólításra 43 csak 1908 májusában kezdte el a szállítást. 44 Hasonlóképpen a téglavásárlás ügyét is már 1906-ban elindították. De mint kiderült, a tégla házi beszerzése sok kellemetlenséget idézett el, ezért az elöljáróság a vállalkozóra bízta annak megvásárlását. 45 indeközben, 1907 áprilisában a minisztérium 356 252 korona 59 fillér költségvetéssel jóváhagyta a kollégium új épületének tervrajzát, ennélfogva az elöljáróság értesítette Baumgarten Sándor m építészt, hogy mihamarabb végezzen a kért módosításokkal és küldje el a tervrajzokat. 46 1.5. A módosított terv, az építkezés 1907. július 15-én keltezték a kollégium végleges tervrajzait (3. tábla/1 2; 4. tábla/1). 47 A f homlokzati terv az elöljáróság javaslatai szerint módosult, így a megnagyobbított f kapu a közép- és oldalrizalit földszinti ablakainak a megváltoztatását vonta maga után. júliusi tervek megegyeznek a kivitelezett épülettel, csak a középrész tetejét díszít szélkakasos óratorony nem valósult meg. A részletesen megrajzolt és jó állapotban meg rz dött terveken a különféle helyiségek, termek eredeti rendeltetése is jól nyomon kísérhet. Az épület pincéjét els sorban raktáraknak, konyháknak és kamráknak szánták. A jobb oldali szárny bejáratától balra haladva a földszinti részen kapus- és el szoba, pénztár, inspektori szoba, tanterem, iroda, el szoba, tanári szoba, 48 két tanterem, klasszikai és 39 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1906, 142. 40 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1906, 28. 41 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1906, 91. 42 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1906, 108. 43 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1908, 8. 44 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1908, 37. 45 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1907, 94. 46 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1907, 40. 47 Lásd RVGYLVT, RK, Évrendezett tervrajzok, 1907. 48 Napjainkban a könyvtár van ott.

A AROSVÁSÁRHLYI RFORÁTUS KOLLÉGIU F ÉPÜLT 149 filológiai múzeum, tanterem, olvasó, dolgozó és két könyvtárterem követte egymást. Az els emeleten két tanterem, természetrajzi el adó, természetrajzi laboratórium, majd két helyiségben a természettani múzeum, fizikai el adó, 49 fizikai laboratórium, két teremben fizika-szertár, majd három tanterem sorakozott. A második emeleten (2. tábla/2) zeneterem, tanterem, rajzterem, rajzszertár, el szoba, díszterem, történeti múzeum, modern filológiai terem és négy tanterem létesítését tervezték. Az építkezés elkezdését a következ, 1908. év kora tavaszára tervezték és 1909. október 15-ig a teljes befejezését t zték ki célul. 50 Az építés tartamára egy sz kebb kör építési bizottságot hoztak létre, elnökének Csiki Lajos igazgatót, tagjainak pedig Dósa Lászlót, Horváth Józsefet, Kóbori Jánost és Tóthfalusi Józsefet választották meg. 51 rre az id re a párhuzamos osztályokat beszüntették, a taner k számát ennek függvényében csökkentették. ivel a fizikaszertárt és a kis kúrián lev épületet is lebontották, 52 az elemi osztályok és az I II. gimnáziumi osztályok vizsgáit hamarabb, május 2 5., illetve június 1 5. között tartották meg, az évzáró ünnepélyt pedig június 14-én. 53 A tanítási folyamattal párhuzamosan az építkezés ügye is el re haladt. Az új épület terveinek kivitelezésére pályázatot hirdettek, a versenytárgyalásra 1908. február 20-án került sor. A különböz munkálatokat két csoportba foglalták: az els a föld-, k m ves- és elhelyez -, k faragó-, vas-, ács-, cserépfed -, bádogos-, hézagmentes padló, burkoló, szobafest -, kárpitos-, villamos-világítási munkákat, a második az asztalos, lakatos, mázoló és üveges munkákat tartalmazta. 54 A versenytárgyalási hirdetmény els csoportjába foglalt munkálatokra ajánlatott tett Steiner József aradi m építész, Várady Árpád helyi építész, ifj. Csiszár Lajos helyi építész, Keleti Béla és Társa helyi építésziroda. Budapestr l a Grünwald Testvérek cége tett ajánlatot az összes munkálatra. Bartsch Károly helyi keresked az üveges, Nagy Jen helyi szobafest a festésre, Bükkösi György helyi asztalos a versenytárgyalási hirdetmény második csoportjába foglalt munkálatokra, Budapestr l a Fónagy és Társai a hézagmentes padlóra, arik és Társa Cég ugyancsak a hézagmentes padlóra tett ajánlatot. A benyújtott pályázatok Baumgarten Sándor átvizsgálása után szabályszer nek bizonyultak, kivéve a Fónagy és Társa cégét. A m építész vállalta a hézagmentes padló beszerzését, a vasmunkát pedig a Vasgerendákat Árusító R.T.-tól akarta megvásárolni, ezért ezeket kivették az árlejtésb l, valamint javaslatára a k faragó munkát m k vel helyettesítették, a szobafestési munka kiadását elhalasztották két évvel. 55 felsorolt részek kihagyása, az alapok és a pincefalak betonból való készíttetése után a beérkezett ajánlatok összegei hozzávet leg a következ képpen alakultak: ifj. Csiszár Lajos ajánlata 269 235 korona 47 fillér, Várady Árpád ajánlata 271 652 korona 2 fillér, míg a budapesti Grünwald Testvérek ajánlata 274 331 korona 29 fillér volt. A jegyz könyv szóhasználata szerint az elöljáróság anyagilag és erkölcsileg biztosított vállalkozóra szerette volna bízni az építést, 56 ezért névszerinti szavazással döntötte el a versenytárgyalás kimenetelét. indnyájan 57 ifj. Csiszár Lajosra 58 szavaztak, így t bízták meg az árlejtési hirdetmény els csoportjába foglalt munkálatokkal. 59 49 1957-t l tanári szobának használják. 50 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1908, 7. 51 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1908, 8. 52 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1908, 8. 53 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1908, 36. 54 Az árlejtést a Vállalkozók Lapjában, a Vállalkozók Közlönyében, az Épít Iparban, a agyar érnökben és az építész egylet Értesít jében, valamint egy kolozsvári és két helyi lapban hírdették meg. RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1908, 7 8. 55 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1908, 27. 56 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1908, 18 19. 57 Jelen volt Deák Lajos, gr. Teleki Ádám, Ravasz János, Benedek Dénes, Lénárt József, Tótfalusi József, Biró András, Horváth József, Csiki Lajos, Kóbori János, Trózner Lajos és Nagy ndre elöljárósági tag. 58 Ifj. Csiszár Lajos (1876 1963) a budapesti Fels épít mesteri Iskolában szerezte épít mesteri oklevelét, majd 1896-ban ösztöndíjjal Párizsba utazott, ahol az École des Beaux Arts-on folytatta tanulmányait. Kés bb

150 ONIGA RIKA 1908 tavaszán elkezd dtek a helyszíni munkálatok, március 31-én a Városi Tanács is jóváhagyta az építkezést. 60 Az elöljáróság az új épületet két részben szándékozott felépíttetni el ször a bal oldali szárnyat, amelybe át akarta helyezni a könyvtárt és a természetrajzi gy jteményt, utána a régi nagyterem épületének elbontása és a 14 méter hosszú jobb oldali szárny elkészítése következett volna. 61 A vállalkozó azonban azt javasolta, hogy az árlejtési hirdetményben is szerepel kiírással ellentétben egyid ben építsék fel az egészet. A gy jtemények tárolására azt ajánlotta, hogy a könyvtár és nagyterem utca fel li részének lebontását követ en az épület megmaradó részét ideiglenesen falazzák be, készítsenek feljárót és oda költöztessék át a könyvtárat és a természetrajzi szertárat. Csiszár elgondolását, mely m szaki szempontból az épület javát szolgálta, a tanári kar nagy többsége elfogadta, 62 s a tanév befejezése után, minden késedelem nélkül meg is történt a költözködés. 63 A f épület építési folyamatáról, körülményeir l ifj. Csiszár Lajos vállalkozó által felszínes beírásokkal vezetett és Nagy Gy z m vezet mérnök bejegyzéseivel ellátott építési napló adatai vallanak 1908. március 28. és 1909. szeptember 25. között. 1908. április 7-én az épületek kiürítésével indult meg a munkálat, 64 május 14-én kezdték meg az alap kiásását. zen 1 pallér és 28 földmunkás dolgozott, a földet 20 szekérrel hordták. 65 ájus végén már a betonalapozásnál tartottak, 66 a nyári hónapokban falaztak (5. tábla/1). A legtöbben augusztus 14 20. között munkálkodtak: 54 k m ves, 18 ács, 271 napszámos és 6 inas, 67 azaz majdnem 350 személy dolgozott a nagyszabású épít telepen. A napló bejegyzéseib l az is kiderül, hogy az építtet bizottság elégedetlen volt ifj. Csiszár Lajos munkájával, mert a helyszínen ritkán és rövid ideig volt jelen, a város régi téglagyárából nem megfelel, rossz téglát vitetett, annak ellenére, hogy ezt az építtet bizottság megtiltotta, ezenkívül agyagos, nem els osztályú és gondatlanul rostált homokot használt. 68 A felszólítások ellenére pár hónap múlva ismét ugyanúgy járt el. A fels városi téglagyárból a szerz dés és el z tilalom ellenére újólag 41 szekér téglát hozatott s a f épület földszinti részébe és részben pincéjébe be akarta rakatni s csak er szakkal lehetett a berakást megakadályozni. A tégla berakásától az építtet bizottság eltiltotta olvasható a naplóban. 69 Az építkezés m építészi felülvizsgálásakor, 1908. július 28-án, az épület a földszintig fel volt falazva, a fedélszéket az intézet udvarában kötötték. Baumgarten megállapította, hogy a végzett falazási munkák a m szaki követelményeknek alig tesznek eleget. Az álló téglahézagok több mint 90%-ban üresek, helyenként igen keskenyek voltak, gyakran el fordult a szárazon berakott tégla, s t, a téglasorok sok helyen nem vízszintesen, hanem ferdén álltak. Véleménye szerint mivel az amúgy jó min ség téglaanyagot nem válogatták meg, a falazáshoz sok törmeléket használtak fel. Gyengének találta a habarcsot is, ugyanis a használt homok mintegy negyedrészben agyagos, iszapos volt. Kifogásolta a köt vasak gondtalan elhelyezését is. A helyszíni vizsgálat megállapításait követ en a m építész figyelmeztette a vállalkozót, hogy a falazáshoz csakis egész és fél, azonos méret téglákat használjon, Svájcban, Belgiumban, Angliában, Olaszországban, Németországban és gyiptomban is járt. arosvásárhelyen 1902-t l tervez - és kivitelez irodája volt, aktívan részt vett a város társadalmi életében. GRL KOVÁCS AKOVCZ 1990, 43. KRSZTS 2000, 39 40. 59 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1908, 29. 60 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, 1902 1943, 191. 61 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1908, 7. 62 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1908, 44. 63 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1908, 53. 64 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, Építési napló, 1908 1909, 1. 65 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, Építési napló, 1908 1909, 4 5. 66 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, Építési napló, 1908 1909, 5 6. 67 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, Építési napló, 1908 1909, 24 25. 68 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, 1902 1943, 211. 69 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, Építési napló, 1908 1909, 27.

A AROSVÁSÁRHLYI RFORÁTUS KOLLÉGIU F ÉPÜLT 151 a téglakötés és falrakás szabályait tartsa be, a habarcskészítéshez pedig iszap- és agyagmentes homokot használjon. Végül megállapította, hogy a már kész munkáknál az észlelt hiányokat csakis úgy lehetne helyreigazítani, ha azokat elbontanák és újból szakszer en elkészítenék. Csiszár teljes erkölcsi és anyagi felel sséget vállalt, s kötelezte magát, hogy a következ kben betartja a fenti utasításokat. Silány munkája miatt keresetének 15%-os levonása mellett döntöttek. A vállalkozó e megjegyzések ellen semmilyen észrevételt nem tett és nem is tiltakozott a m építész jelenlétében. Baumgarten Sándor távozása után pedig a munkakönyvbe a következ t írta: A július 28-iki bejegyzésre azon észrevételt teszem, hogy én silány munkát nem készítettem, azt el nem ismerem s így abba bele nem egyezem s kifejezést nem adtam annak, hogy t lem 15% levonásba hozassék. Az elöljáróság sajnálkozott és megbotránkozott a felszínesen végzett munka miatt. 70 A történtek ellenére Csiszár Lajos továbbra is kifogásolhatóan dolgozott. Nagy Gy z mérnök december 16-án a következ ket írta az építési naplóba: a vállalkozó a további boltozástól eltiltatik. z ideig a hideg id ben teljesített falazás és különösen boltozásért vállalkozó felel sége fokozottan felállíttatik jegyzi meg, ugyanis -9 C fokos fagyban dolgoztak. 71 Az építéstörténet másik, külön figyelmet érdeml eseménye az alapk letétel ünnepe. 72 Az egyházi és világi elöljárók jelenlétében 1908. szeptember 10-én megtartott ünnepélyt az elöljárósági gy lések jegyz könyve részletesen ismerteti. A szokástól eltér en az alapk letétel nem el zte meg a tényleges építkezést, hiszen az esemény napján az új épület Gecse Dániel utca fel li homlokzata már elérte a második emeleti szintet, a Bolyai utcára néz szárnyán pedig szeptember elsejét l a fedélszéket rakták, az ötvös utca felé néz szárny fala pedig többnyire elérte a második emeleti szintet. A régi bentlakás épületét l számított mintegy 20 m hosszúságú helyen, ahol a régi auditórium barokk épületének egy részét lebontották a nyár folyamán, az alapozási munka folyt. Itt, a közbels f falba, az utolsó pincebejárótól jobbra, körülbelül egy méternyi távolságra helyezték el az 1 méter hosszú, 80 cm széles és 60 cm magas kolozsvári fehér homokk b l készült alapkövet, 73 fels lapján a következ felírással: A marosvásárhelyi református kollégium ezen új kétemeletes épületének munkája megkezdetett 1908. március 18-án I. Ferenc József király uralkodása, Wekerle Sándor miniszterelnöksége, gróf Apponyi Albert, vallás és közoktatásügyi miniszter, Kenessey Béla, erdélyi ref. püspök, Kun Bertalan, tisztántúli ref. püspök, zsinati és konventi egyházi elnök, báró Bánffy Dezs, magyarországi ref. zsinati és konventi világi elnök, Ifj. dr. Ugron Gábor, e város és aros-torda f ispánja, dr. Bernády György, arosvásárhely szab. kir. város polgármestere, e város ref. egyházközségének f gondnoka idejében. Az egyik nagy oldallapján: A kollégium elöljáróságának tagjai: Gróf Toldalagi László, Désy Zoltán f gondnok, Deák Lajos és gróf Teleky Ádám gondnokok, gróf Teleki József; Ravasz János, Benedek Dénes, Lénárt József, Totfalusi József, Bíró András lelkészek; Csiki Lajos igazgató, Horváth József, Kóbori János, Trózner Lajos, Nagy ndre tanárok; Csontos Olivér jogtanácsos, az egyik kis oldalán a tanári kar többi tagjai: Páll Károly, Lakatos Samu, Gyulai Kálmán, Kiss Tamás, Gulyás Károly, Dékáni Kálmán, Paál Gusztáv, Chevassus Ferenc. Koll. orvos: Agyagházi Károly; pénztáros: Bari Zsigmond, a másik nagy oldallapján Épül: Baumgarten Sándor m építész tervei szerint, Dósa László kir. f mérnök és Nagy Gy z mérnök m vezetése mellett, ifj. Csiszár Lajos épít mester által., míg a második kis oldalán: Álljon ez épület, terjessze a világosságot a magyar nevelésügy javára s a református anyaszentegyház er sségéül, az id k végéig! felirat van. 70 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1908, 85. 71 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, Építési napló, 1908 1909, 33 34. 72 Az ünnepélyes esemény részletes leírását lásd RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1908, 88 97. 73 Az alapkövet Csiszár Lajos rendelte meg a kolozsvári Gerstenbrein Tamás szobrász és k faragó mestert l. RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok 1902 1943, 440.

152 ONIGA RIKA Az alapk be helyezett okmány szövegét a tanári kar megbízásából Lakatos Samu írta, a kollégium régi és új épületének rajzát Gulyás Károly rajztanár kutyab rre készítette el, azt aláírták az egyházkerület vezet i, a kollégium elöljáróságának tagjai, a kollégium minden munkása, a m vezet mérnökök és a vállalkozó. Az iratot körülcsavarták az aznap megjelent helyi és f városi lapok egy-egy példányával és egy-egy darab 20, 10, 5, 2 és 1 koronás, továbbá 20, 10, 5, 2 és 1 filléres, teljesen új pénzzel együtt záros üveghengerbe tették, majd ezt fémhengerbe illesztve az alapk be helyezték. l ször a püspök, utána a Vallás- és Közoktatásügyi miniszter képviseletében ifj. Ugron Gábor f ispán ütött az alapk re, majd következtek a város és a kollégium részér l elhangzó beszédek és kalapácsütések. 74 zek közül Baumgarten Sándor szavait idézzük: egillet déssel veszem kezembe a kalapácsot, mint a munka szimbólumát. Szellemi alkotásomat, a kollégiumi épület tervezését úgy igyekeztem elkészíteni, hogy az az id k végéig fennálljon. unkatársaim közrem ködésével oda törekedtünk, hogy az épület a célnak, melynek hivatva van szolgálni, mindenben megfeleljen. Akkor tehát, mid n örök élet t igyekeztem alkotni, a jelen ünnepélyes pillanatban mégis arra kérem a indenható Istent, hogy az épületet addig engedje fennállani, míg az a hit, az igaz hazafiság és a tudomány szolgálatában áll! Úgy legyen! 75 A következ, 1909. évben március 15-én kezdték meg a munkálatokat, az épület bels vakolásával, áprilisban a befejezetlenül hagyott homlokzatok vakolását folytatták, május elsejére a Bolyai utcai bolthelyiségek készültek el, 76 júliusban már áthelyezhették a könyvtárt az új épületbe. A könyvek átszállítását Kiss Tamás tanár bonyolította le. Kérte az elöljáróságot, hogy a rácsos ajtón amúgyis belül es szomszédos helyiséget méltóztassék a könyvtár céljaira átengedni, hogy abban egykori tanárunk, a világhír Bolyai Farkas emlékének tiszteletére könyveib l, relikviáiból és a mathematikai munkákból egy Bolyai szobát rendezhessek be, mely egyszersmindenkorra a kollégiumi matematika tanár felügyeletére és rendelkezésére adassék. 77 Az elöljáróság a két helyiség átengedésének ügyét a végleges berendezkedés utánra halasztotta, 78 de sem a forrásokból, sem a szakirodalomból nem derül ki, hogy végül elkészítették-e vagy sem ezeket az emlékszobákat. Az épület részletmunkáit már 1908 tavaszán és nyarán kiadták a vállalkozóknak. Baumgarten Sándor felhívására az asztalos-, lakatos és mázoló munkákra (4. tábla/2) a marosvásárhelyi Bükkösi György, a szegedi Rainer Károly és Fiai, illetve a kolozsvári Hevesy József asztalosmester tett ajánlatot. A versenytárgyalást a legjutányosabb árajánlatot benyújtó Bükkösi nyerte. 79 Az üveges munkára két ajánlat érkezett: Bartsch Károly helyi keresked t l és Bükkösi György asztalostól. Annak ellenére, hogy Bartsch Károly 7 koronával kedvez bb ajánlatot tett, az üveges munkát is Bükkösire bízták. 80 A k faragó munka sz kebb kör árlejtését is Baumgarten tartotta meg, ajánlattételre három k faragómestert hívott fel. A kolozsvári Gerstenbrein Ferenc és Reimann Károly, valamint a marosvásárhelyi Crocsé Ferenc ajánlatát megvizsgálva a legjutányosabb ajánlattev nek, Crocsé Ferencnek ítélte a kivitelezést, megjegyezve, hogy a fedkövek kivételével dévai trachitból készítse a darabokat. 81 A vízvezeték és csatornázási munkákra a Törs és Ormai, a Szilágyi Testvérek cége, illetve Nagy Károly pályázott. A legolcsóbb ajánlattev re, s egyben a város legfoglalkoztatottabb bádogosára, Nagy Károlyra bízták a feladatot. 82 A termek padolásával kapcsolatban megoszlott a vélemény, végül a tantermekbe hajópadló, a díszterembe pedig parketta került. 83 74 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1908, 89 97. 75 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1908, 89 97. 76 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, Építési napló, 1908 1909, 35. 77 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, 1902 1943, 573. 78 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1909, 63. 79 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1908, 53. 80 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1909, 34. 81 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, 1902 1943, 150. 82 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok 1902 1943, 153 154. 83 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1909, 34.

A AROSVÁSÁRHLYI RFORÁTUS KOLLÉGIU F ÉPÜLT 153 Az építési vállalkozó, ifj. Csiszár Lajos módosításokat javasolt az épület bels kiképzésével kapcsolatban. A f lépcs höz a megállapított, s már nagy részben készen lév dévai k helyett szépészeti szempontból karsztmárványt ajánlott. A f lépcs ház sima fala helyett architektonikus kiképzést javasolt, akárcsak a díszterem mennyezetéhez. Az elöljáróság el ször visszautasította az ötletét, 84 majd beleegyezett a f lépcs ház mennyezeteinek ma is látható díszítésébe. A f bejárat el terének két oldalára egy-egy 185 120 cm nagyságú, belga noir fin márványlapot helyeztek el, melyek Fischer János fiai K faragó- és árványárugyárból érkeztek. 85 Az egyiken a király, a minisztérium, az egyházkerület, a m szaki vezet k, valamint a mesteremberek, a másikon a kollégium elöljárósága és a tanári kar névjegyzékét örökítették meg. 86 Az els világháborút követ hatalomváltás után, 1923-ban a gimnázium igazgatója javasolta a márványtáblák befalazását vagy levételét (megjegyezve, hogy a jobb oldali tábla fels része akár úgy is maradhatna). Az elöljáróság intézkedett is ennek érdekében, 87 de nem lehet tudni, hogy melyik eljárással éltek. A homlokzat színezésér l készített rajzot Baumgarten augusztus 14-én küldte el ifj. Csiszár Lajosnak. A terv nem maradt fenn, de leveléb l az derül ki, hogy nem zárkózik el attól, hogy a színes homlokzat helyett finoman fecskendezett k porvakolást alkalmazzanak. 88 A f homlokzat oromzatára került bet k horganybádogból készültek, a Református Kollégium feliratot feketére pácolták, az évszámot aranyozták. A felirat közötti ikerablak fölé agyarország címerét, míg a díszterem középs ablaka alatti mez be a kollégium címerét helyezték (7. tábla/1). 1909 tavaszán az építtet bizottság a kollégium el kertjéhez Nagy Gy z mérnökt l rendelt vasrácsos kerítéstervet. 89 A kerítés formája, 90 mintája az épület stílusához igazodik, díszített kovácsoltvas rácselemek határolta dróthálóval kitöltött egyszer mez kb l álló kompozíciója (8. tábla/2) Lechner munkáinak hatását tükrözi. A kerítést Both Sándor marosvásárhelyi m lakatos készítette el, amit a baloldali kiskertbe nyíló kapura helyezett fémcímke felirata tanúsít. 91 A napjainkban is meglév, a f épület el tti park íves vonalvezetés k szegélye is az 1910-es évek elején készült, ezt igazolják a korabeli felvételek, képes levelez lapok. 1909. augusztus 3-án Baumgarten Sándor a kollégium elöljáróságának írt levelében olvashatjuk, hogy a Collégiumi épület befejeztetett. Az építkezés vállalati összege 396 291 korona 82 fillér volt, a m építész 92 tiszteletdíja, a megállapodás értelmében, ezen összeg 3,5 %-a, vagyis 13 870 korona 21 fillér. 93 A fenti elszámolások, az apróbb részletmunkák jelzik, hogy 1909 szére a nagyméret, új kollégiumi épület elkészült (5. tábla/2; 6. tábla/1 2). Felavatásával megvárták az elemi iskola befejezését, az 1802 1803-ban épített bentlakás felújítását, átalakítását (zárt folyósokkal való ellátását, a villanyvilágítás és a víz bevezetését minden szobába, az udvar fel l egy fedett terasz építését, mely lehet vé tette, hogy a tanulók az es s id ben is a szabadban lehessenek) és a tornaterem felépítését, mely nagy csarnokot, öltöz t és szertárat, valamint modern meleg fürd helyiséget foglalt magába. 94 Az új kollégiumi épületeket (4. tábla/3) 1911. június 6-án szentelték fel. Az ünnepély országos jelleget öltött, mivel az országos református tanáregyesület éppen ezzel egyid ben tartotta arosvásárhelyen, 84 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1909, 7. 85 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, 1902 1943, 437 439. 86 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1909, 34 35. 87 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve,1923, 73. 88 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, 1902 1942, 148. 89 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, Építési napló, 1908 1909, 35 36. 90 RVGYLVT, RK, Évrendezett tervrajzok, 1909, 158. 91 A felirat szövege: Both Sándor épület és m lakatos arosvásárhely 92 Baumgarten Sándor hét alkalommal volt a helyszínen: 1906. március 23-án és december 8-án, 1908. február 20-án, március 1-jén, március 10-én, július 28-án és szeptember 10-én. RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, 1902 1943, 156. 93 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, 1902 1943, 156. 94 KOLLÉGIUI ÉRTSÍT 1911, XXII.

154 ONIGA RIKA a református kollégiumban a X. rendes közgy lését, melyre az ország különböz részeib l majdnem 200 tanár érkezett, így részesei lehettek e kulturális eseménynek. 95 A kollégium tágas díszterme kicsinek bizonyult az érdekl dök nagy száma miatt. Az elöljáróság kérésére az avatást dr. Kenessey Béla püspök végezte, kérve Isten áldását a kultúra új otthonára, melyet a gondviselés annyi vész és vihar között is meg rzött, mint lelki szabadság és hazaszeretet véd bástyáját s melyre a jöv ben is oly fontos hivatás vár ref. vallásunk és magyar nemzeti kultúránk szempontjából. 96 Dósa László m szaki tanácsos 1912. június 25-én összeállított kimutatása alapján az 1908 1909-es években a kollégiumi f épület építése 477 872 korona 61 fillérbe került, míg a melléképületek 87 627 korona 75 fillér költséggel épültek fel. Az 565 400 korona 36 fillér 97 összköltségb l 300 000 korona a kormány hozzájárulása volt. 98 1.6. Az épület m vészettörténeti leírása A Bolyai Farkas lméleti Líceum és a Református Kollégium épületegyüttese a Bolyai utca 3. szám alatt áll, részeit a f épület, az elemi iskola, a tornacsarnok, a bentlakás (a régi épületegyüttes északi szárnya), a konviktus és a régi kolónia (a Bolyai utca fel li épületsor nyugati, klasszicizáló szárnya) képezik. Szabálytalan alakú telkét három oldalról a Bolyai utca és annak térré kiszélesed része, valamint a f tér keleti házsorának telkei határolják. Az U alaprajzú, négyszintes (alagsor, földszint, els és második emelet) épülettömb mind a telek alakjához, mind a terület adottságaihoz jól igazodik. Az épületszárnyak elhelyezését és hosszúságát a meglév szomszédos épületek is befolyásolták, ezért a középtengelyhez viszonyítva aszimmetrikusak. Az épülettömb középrésze (DK) a térre néz, jobb oldali (ÉK) szárnya a Sáros (Târgului) és Kazinczy (Kog lniceanu) utcák torkolata, bal oldali (DNy) szárnya a Bolyai utca felé fordul. A jobb oldali szárny majdnem mer leges a középrészre, végét egy lépcs ház köti össze a 19. század eleji kétemeletes épülettel. A bal oldali szárny hosszabb a jobboldalinál, nagyobb szöget zár be a középrésszel, végéhez a vele egyid ben épült, kétszintes elemi iskola szecessziós épülete csatlakozik. A Bolyai tér fel l a kontyolt tet vel fedett középrész tömbje dominál, a központban enyhén kiemelked, kisméret sátortet vel, de érvényesülnek az oldalszárnyak ugyancsak kontyolt tet vel 95 KOLLÉGIUI ÉRTSÍT 1911, XVIII. 96 Alkalmi beszédet mondott még Nagy Károly egyházkerületi f jegyz, teológiai igazgató, Désy Zoltán kollégiumi f gondnok, gróf Haller János, aros-torda vármegye és arosvásárhely f ispánja, a kollégium egykori tanulója, aki egyben a kormány, de különösen a közoktatásügyi miniszter üdvözletét tolmácsolta. Jakab Ödön volt kollégiumi diák saját versét olvasta fel, majd Csiki Lajos kollégiumi igazgató röviden ismertette az iskola múltját és jelenét. zt követ en üdvözl beszédek hangzottak el. Utána a meghívottak, valamint az országos református tanáregyesületnek nagy számban ideérkezett tagjai, a szervez k vezetésével megnézték a kollégium berendezését, a bentlakást, a konviktust és a modern fürd vel ellátott tornatermet. ajd a nagy arányokban fejl d székely f város nevezetességeinek megtekintésére indultak. A következ nap a tanáregyesület közgy lésére került sor. Az ünnepélyes esemény egy nagyszabású hangversennyel zárult a Transsyilvánia szálló és étterem nagytermében, melyet etz Albert, a városi zeneiskola igazgatója rendezett a vendégek tiszteletére, Jakab Ödön segítségével. A kiváló zeneszerz k m veinek el adása mellett etz saját szerzemény, a kollégium felavatási ünnepélyének alkalmából írt nyitányát is hallhatták. KOLLÉGIUI ÉRTSÍT 1911, XVII XVIII, LIV LV. 97 Ifj. Csiszár Lajos vállalatában a föld, k m ves, elhelyez, ács, cserépfed, bádogos, burkoló, kárpitos, villanyvilágítási és pótmunkák 289 373 korona 82 fillérbe, Bükkösi György által vállalt asztalos, mázoló és lakatos munkák 66 520 korona 77 fillérbe, ugyancsak Bükkösi György vállalatában az üveges munka 4 403 korona 33 fillérbe, a k faragó munka Crocé Ferenc vállalatában 13 451 korona 12 fillérbe, Nagy Károly által végzett vízvezetés és csatornázás 20 757 korona 46 fillérbe, a nagyterem karzatának átalakítása 3 235 korona 25 fillérbe, a kályhák 8 167 korona 32 fillérbe, a vasanyag 51 623 korona 34 fillérbe, a feny fa anyag 15 090 koronába, a Nagy Jen által végzett szobafest és lakkozó munka 3 353 korona 20 fillérbe míg az alapk, az emléktábla és a címer 1 897 koronába került. RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, 1902 1943, 582 583. 98 KOLLÉGIUI ÉRTSÍT 1910, 3.

A AROSVÁSÁRHLYI RFORÁTUS KOLLÉGIU F ÉPÜLT 155 fedett tömbjei is. z az épület f homlokzata (7. tábla/2). A földszinten 9, az emeleteken 13 ablaktengelyre komponált f homlokzat síkját középen, szimmetrikusan, 2 5 2 tengelyes, lépcs zetes rizalitok mozgatják meg. A f homlokzat vízszintesen az alagsori nyílásokat magába foglaló szürke, fröcskölt lábazatra, a szalmasárga szín, ugyancsak k poros földszinti részre, valamint az els és második emeletet egybefoglaló vakolt egységre tagolódik. zt az utóbbi egységet az ablakok könyökl párkányai és az ezeket összeköt, vakolatkeretelés faltükrök íves vonala választja el a földszinti részt l. A homlokzatot a funkciónak megfelel en változó méret ablaknyílások tagolják. A középrizalit f tengelyének alagsori és földszinti részében nyílik a f bejárat, két oldalán két-két szegmensíves záródású alagsori ablak és fölöttük egy-egy nagyobb méret, szegmensíves záródású, hármas fogazású stilizált zárók vel kialakított, könyökl párkányos ablak helyezkedik el. Az emeletek ablakainak mérete szintenként különböz (a második emelet ablakai a mögötte található díszterem funkciójának megfelel en nagyobbak), kiképzésük azonban a földszintihez hasonló. Az emeleti ablakokat egy-egy tengelyen belül vakolatból képzett, közös keret fogja egybe. A második emeleti ablakok kötényét egykor egy-egy mélyített tükör töltötte ki, mára a három középs tükröt egyesítették. Itt eredetileg a kollégium címere volt elhelyezve, ma a LICUL BOLYAI FARKAS LÍCU felirat olvasható. A középrizalit díszít elemei a mértéktartóan alkalmazott és szimmetrikusan elhelyezett, stukkóból készített virágegyüttesek: az els emeleti ablakok közötti tükrös mez kben stilizált virágdísz jelenik meg, a második emeleti ablakok között és a széleken tulipánokból és rozettákból álló függ leges motívumsorok töltik ki a felületet. A középrizalit f tengelyében nyílik a félköríves f bejárat (8. tábla/1), melyet a homlokzat síkjából er sen kiemelked keret hangsúlyoz. A kaput bemélyített, növényi ornamentikás fejezetekkel ellátott, kett s oszlopként ható, lekerekített tagozatok szegélyezik, melyek a félköríves záródást és fölötte a bádoggal fedett ötkaréjos, pártát tartják. A kapu legömbölyített bels ívén 11 mélyített, négyszirmú virágforma jelenik meg. A tölgyfából készített, négyszárnyú kapuzat rácsa és kilincse igényes kivitel kovácsmunka. A középrizalitot a három középs tengely szélességében egyenes záródású, íves kiugrásokkal megtört attika koronázza. Közepén az egykori országcímer helyén a kollégium címere, a növényi ornamentikás kék mez ben megjelenített, jobbjában lúdtollat, baljában könyvet tartó fehér angyal látható. Alatta, a padlást megvilágító ikerablak bal oldalán a LICUL TOLOGIC RFORAT, jobb oldalán a RFORÁTUS KOLLÉGIU felirat. Az ikerablak alatt két évszám (1557 és DCCCCIX) hirdeti az iskola alapításának, illetve a f épület keletkezésének idejét. redetileg az ablak két oldalán a RFORÁTUS KOLLÉGIU felirat, alatta pedig a római szám volt olvasható. Az oldalrizalitok felületének kiképzése a középrizalitéhoz hasonló. íg az alagsori és a földszinti részen egy-egy ablak, addig az els és második emeleten két-két ablak kapott helyet, díszes, vakolt keretbe helyezve. A kéttengelyes homlokzatszakaszokban álló téglalap alakú, stilizált záróköves, könyökl párkányos ablakok nyílnak. Az ablakok között itt is jelen van a tükör és középen az egyszer bb kiképzés, függ leges motívum-sor. A f homlokzat szélein két-két tengely található egyenl nagyságú, egyenes záródású ablaknyílásokkal. A homlokzatot egyszer profilú, enyhe kiülés koronázópárkány zárja, mely alatt hullámzó vonalú díszítmény fut végig. Az oldalrizalitot záró pártafal ismétli a középrizalit attikájának elemét, majd egy homorú ív után kis toronyban végz dik. Az épület sarkai ívben lekerekítettek. gy tengely után az oldalszárnyak homlokzati síkja kb. 15-cm-rel enyhén el reugranak, majd a szárnyak végeinél megismétl dik a kiugrás, az udvar és az utca irányába egyaránt. Az utóbbit az utcai homlokzaton toronyszer építmény hangsúlyozza, melyen visszaköszönnek a f homlokzaton megjelen elemek: a fedésnél az oldalrizalitok fels részét lezáró tornyok nagyobb méret változata, a f párkány alatt a két rozetta által közrefogott stilizált tulipán és a padlást megvilágító ikerablak.

156 ONIGA RIKA A bal oldali szárny (9. tábla/1) 13, míg a jobb oldali szárny (9. tábla/2) 12 tengelyes (a tengelyek közt rövidebb távolsággal). A lejt s terep a bal oldali szárny 7 tengelyének alagsori részében üzlethelyiségek kialakítását tette lehet vé. Az egyszer bb kiképzés homlokzatot vízszintesen ugyanazok az építészeti elemek tagolják, mint a f homlokzatot, ritmusukat a f homlokzat oldalrizalitjain is megjelen vakolatformába helyezett ablaknyílások adják, a f homlokzaton is megjelen egyszer profilú, enyhe kiülés koronázópárkány zárja, az alatta végigfutó hullámvonallal együtt. Az oldalszárnyak utcai bejárata az utolsó tengelyben nyílik. A bal szárny bejáratának mérete összhangban van az alagsori üzlethelyiségek bejáratával, de kiképzése mutatósabb. A jobb oldali szárny bejárati kapuja méretes félköríves záródású fülkében nyílik. A kétszárnyú kapu üvegbetéteit kovácsoltvas rács borítja, félköríves felülvilágítóját két hajlított osztóléc tagolja. Az épület egységes arculatának kialakításához a bádogos munkák is hozzájárulnak. Ilyenek a f leg dombornyomásos technikával készített, tet csúcsokhoz illesztett gömbszer vagy taréj alakú díszek, a babszem alakú, három részre tagolt álló tet ablakok és a levezet csatornák tetején lév, mákgubóra emlékeztet díszítmények. Az udvari homlokzat középtengelyében (9. tábla/3) kialakított lépcs ház tömege er teljesen benyúlik az udvarra. Az oldalszárnyak és a középrész csatlakozásánál a sarkokat a mosdók töltik ki. Az udvart övez bels homlokzatok kiosztása egy 30 tengelyes rendszerbe szervez dik. A szimmetriatengelyre es lépcs ház rizalitja 5 nyílássort kap; ezt követi két oldalt a középszárny 2 2 tengelye, szintenként is 2 2 ablakkal. A fürd helyiségek aszimmetrikus tömbjei bal oldalt 4, jobb fel l 5 függ leges tengelyt foglalnak magukba. Az ugyancsak aszimmetrikus mellékszárnyak baloldalt 5, jobbra 7 nyílástengelyt tartalmaznak. Az udvari homlokzatok vízszintes és függ leges tagolása megegyezik az utcaiakéval, de ritmusuk egyszer bb és hiányzanak a stukkódíszek. Az alagsori ablakok a küls khöz hasonlóak, a középrész és az oldalszárnyak homlokzatain szegmensíves záródású, könyökl párkányos, stilizált záróköves ablakok nyílnak, míg az el reugró tömböket eltér méret nyílások törik át. Az udvar felöli homlokzat színezése megegyezik a küls vel. A koronázópárkány alatt fehér szín hullámos vonalú díszítmény húzódik. A f bejáraton át kiszélesed kis el térbe, onnan pedig egy kosáríves záradékú, alul három kétszárnyú, üveges, díszesebb ajtón keresztül áthaladva a bels el térbe érkezünk (10. tábla/1), melynek járófelültét fekete és piros szín, tulipándíszes terazzo szegélyezi. Az oldalfalakon márványtáblákat helyeztek el. gyik az iskola történetét, 99 a másik az intézet fennállásának 400 éves évfordulója 99 A bal oldali márványtábla felirata: 1557-BN/ KZDI G ÜKÖDÉSÉT A AROSVÁSÁRHLYI SCHOLA PARTICULA A VÁR-/TPLO ÉSZAKI OLDALÁN FKV LHAGYOTT KOLOSTORBAN. 1601-BN/ BÁSTA HADAI FLÉGTTÉK. 1602-BN KÖLTÖZIK AI HLYÉR 1718-BAN/ GYSÜL A SÁROSPATAKRÓL IDNKÜLT KOLLÉGIUAL: THOLÓGIAI/ ÉS BÖLCSÉSZTI KARRAL ÜKÖD F ISKOLÁVÁ LSZ, AKKOR VSZI FL A/ KOLLGIU RFORATU NVT. 1756-BAN A AI UDVART KTTÉSZL / OSZTÁLYSORRAL, 1767-BN LAKÓSZOBÁKKAL, 1777-BN NAGYTRL/ ÉS KÖNYVTÁRHLYISÉGGL B VÜL. 1794- BN JOGI KARRAL, 1802-BN/ NYODÁVAL GAZDAGODIK. 1802-BN ÉPÜL FL A A IS ÁLLÓ BNTLA-/KÁS ÉPÜLT. 1854-BN GSZÜNIK A THOLOGIAI KAR. 1861-BN 13/ ÉVI KÉNYSZRSZÜNT UTÁN ISÉT GNYILIK A JOGI KAR ALY/ 1866-BAN NYILVÁNOSSÁGI JOGOT NYR. 1870-BN A KOLOZSVÁRT FL-/ ÁLLITOTT JOGI KAR IATT AKADÉIAI JLLG GSZÜNIK. 1871-BN/ A BOLYAI UTCÁBAN ÉPÜL FÖL A RÉGI KOLLÉGIU ALY 1883-BAN NYOLC-/ OSZTÁLYOS KÖZÉPISKOLÁVÁ, AJD 1902-BN ÁLLAILAG SGÉLYZTT/ GINÁZIUÁ VÁLIK. 1908 1909-BN ÉPÜL FÖL AZ ISKOLA AI F ÉPÜLT./ 1925-BN GY KISBBSÉGKT SUJTÓ TÖRVÉNY AGÁNISKOLÁVÁ SÜL-/ LYSZTI, 1934-BN VISSZAKAPJA NYILVÁNOSSÁGI JOGÁT. 1948-BAN ÁL-/ LAOSITJÁK. 1956- BAN BOLYAI FARKASRÓL NVZIK L.

A AROSVÁSÁRHLYI RFORÁTUS KOLLÉGIU F ÉPÜLT 157 alkalmával az épületen eszközölt felújításokat és átalakításokat ismerteti. 100 Az átfordított márványtáblák eredeti, ma már a falazás felé es feliratai átírásban egy-egy ugyanolyan nagyságú, a korabeli táblák mellé 2014 tavaszán helyezett fekete márványtáblán olvashatóak. 101 Tovább haladva néhány lépcs fok vezet a tágas f lépcs ház el tti térbe, amelyb l az oldalszárnyakba vezet folyosók is nyílnak. Az épület bels tereinek (a f bejárat el terének, valamint a f lépcs ház falainak és mennyezeteinek) díszvakolata, motívumrendszere összhangban áll a küls homlokzatok díszítésével. Az egyik gyakran használt motívum az a vakolatból, illetve mészhabarcsból kialakított kör alakú mez, melybe négy babszem formájú díszt mélyítettek, fölöttük egy-egy stilizált tulipán nyúlik ki a mez b l. z az arany és zöld szín re festett motívum jelenik meg a lépcs ház mennyezetének közepén, felerészben pedig a mennyezet szélén (10. tábla/2). A mennyezet alatt, a fal fels részén, az utcai homlokzatok koronázópárkánya alatt fogazatos díszsáv húzódik. terek díszítése a második emeleti reprezentatív nagyterem mennyezetkiképzésével majdnem teljesen megegyezik. A nyíláskeretek egy része még eredeti. A nagyobb méret, tantermekbe nyíló ajtók íves vonalú díszítésének a fels sarkaiban egy szívmotívum, a mellékhelyiségekbe vezet, kisebb ajtók sarkaiban a f kapu keretén is látható virágmotívum jelenik meg. Az asztalosmunkák is jól illeszkednek az épület jellegéhez. Az épületbe a f bejárat mellett két mellékbejárat vezet. indhárom bejárattól lépcs ház indul az emeletre. A szintek beosztása hasonló. Az osztálytermek sora az utcára néz, bejáratuk az udvar fel li folyosókról nyílik. 100 A jobb oldali márványtábla felirata: 1957-BN/ A NÉPI DOKRATIKUS KORÁNY A AGYAR AUTONÓ TARTOÁNY NÉP-/ TANÁCSA TÖBBILLIÓ LJJL AJÁNDÉKOZZA G NAGYULTÚ INTÉZ-/ TÜNKT A BNTLAKÁSI RÉSZ ÚJ KÉTLTS SZÁRNNYAL BÖ-/ VÜL S AZ ISKOLA TLJSN ÚJ BRNDZÉST KAP. A 400 ÉVS ISKO-/ LÁT 1957 SZPTBR 8, 9 ÉS 10-ÉN ÜNNPLJÜK./ ÁLLJON Z AZ ÉPÜLT, TRJSSZ A VILÁGOSSÁGOT, ÁPOLJA A HAZA-/ SZRTTT ÉS HIRDSS A NÉPK KÖZÖTTI BÉKÉT ID TLN ID KIG. 101 A bal oldali márványtábla felirata: ISTNNK HAZÁNAK TUDOÁNYNAK/ A AROSVÁSÁRHLYI RFORÁTUS KOLLÉGIU/ ZN ÚJ HAJLÉKÁNAK ÉPÍTÉSÉT/ I. FRNC JÓZSF, AGYARORSZÁG KIRÁLYÁNAK/ URALKODÁSA ALATT./ D r. WKRL SÁNDOR,. KIR. INISZTRLNÖK,/ GRÓF APPONYI ALBRT, VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI/. KIR. INISZTR,/ BÁRÓ BÁNFFY DZS, RDÉLYI GYHÁZKRÜLTI F GONDNOK ÉS/ A AGYAR RFORÁTUS GYHÁZ KONVNTI ÉS ZSINATI, VILÁGI LNÖKSÉG./ KUN BRTALAN, TISZÁNINNNI PÜSPÖK ÉS A AGYAR RFORÁTUS/ GYHÁZ KONVNTI ÉS ZSINATI GYHÁZI LNÖKSÉG./ KNSSY BÉLA, RDÉLYI PÜSPÖK./ D r. KÁLÁN JÁNOS, GYHÁZKRÜLTI TANÜGYI L ADÓ,/ D r. IFJ. UGRON GÁBOR, F ISPÁN,/ D r. BRNÁDY GYÖRGY, POLGÁRSTR IDJÉBN,/ TÖRVÉNYHOZÁSUNK HAZAFIAS TÁOGATÁSÁVAL,/ BAUGARTN SÁNDOR, BUDAPSTI ÉPÍTÉSZ TRVI SZRINT./ DÓSA LÁSZLÓ, SZAKI TANÁCSOS ÉS/ NAGY GY Z, ÉRNÖK VZTÉS LLTT./ IFJ. CSISZÁR LAJOS, ÉPÍT STR ÉS/ BÜKKÖSI GYÖRGY, ASZTALOS STR/ AZ 1908. ÉVI ÁRCIUS HÓ. 18-ÁN KZDTTÉK G. A jobb oldali márványtábla felirata: ZN ÚJ ÉPÜLT BFJZÉS/ AZ 1909. ÉVI SZPTBR HÓ. 1-ÉN TÖRTÉNT/ GRÓF TOLDALAGI LÁSZLÓ ÉS DÉSY ZOLTÁN, F GONDNOK./ DÁK LAJOS ÉS GRÓF TLKI ÁDÁ, GONDNOKOK,/ GRÓF TLKI JÓZSF, RAVASZ JÁNOS, SPRS,/ LÉNÁRT JÓZSF, BNDK DÉNS,/ TÓTHFALUSI JÓZSF, BÍRÓ ANDRÁS, LLKÉSZK,/ HORVÁTH JÓZSF, TANÁR, CSIKI LAJOS, IGAZGATÓ TANÁR,/ KÓBORI JÁNOS, GAZDASÁGI FLÜGYL TANÁR,/ TRÓZNR LAJOS ÉS NAGY NDR, TANÁROK,/ CSONTOS OLIVÉR, JOGTANÁCSOS, KOLLÉGIUI LÖLJÁRÓSÁGI TAGOK,/ LAKATOS SÁUL, GYULAI D. KÁLÁN,/ KISS TAÁS, GULYÁS KÁROLY,/ D r. DÉKÁNI KÁLÁN, PAÁL GUSZTÁV,/ ÉS CHVASSUS FRNCZ, TANÁROK,/ D r. AGYAGÁSI KÁROLY, ORVOS,/ ÉS BARI ZSIGOND, PÉNZTÁROS IDJÉBN./ ÁLLJON AZ ÉPÜLT ÉS TRJSSZ A VILÁGOSSÁGOT/ ÉS A AGYAR HAZA IRÁNTI SZRTTT/ A NZTI NVLÉSÜGY FÖLVIRÁGOZTATÁSÁRA ÉS/ A AGYAR KÁLVINISTA ANYASZNTGYHÁZ HITÉNK/ R SBÍTÉSÉR ID TLN ID KIG.

158 ONIGA RIKA 1.7. Az épület berendezése és felszerelése Az épület felszerelésének anyagi fedezésére a kollégium elöljárósága az iskola egykori tanítványai körében gy jtést indított. 102 A felhívást 2 000 példányban nyomtatták ki és minden volt diákhoz eljuttatták. 103 Az egykori növendékekt l mintegy 6 000 korona gy lt össze, a Teleki nemzetség 10 000 koronát adományozott. 104 A f épület berendezésének tervét és költségvetését Nagy Gy z mérnök készítette el, s az 1909. március 10-én tartott elöljárósági gy lésen mutatta be. z szerint az igazgatói irodába és a tanári szobába tölgyfa bútorokat, a többi helyiségbe pedig színezésében keményfát idéz puhafa bútorokat szánt. A padokat vasszerkezetre szerelt bükkfából tervezte, a könyvtár polcaira a Schlicht cégt l kért ajánlatot. A teljes berendezés költsége 59 600 koronára rúgott. A vezet ség elfogadta a tervezetet a könyvtár berendezése kivételével, megbízva a mérnököt, hogy Kolozsváron tanulmányozza az egyetemi és gimnáziumi könyvtárakat, s azok alapján terjesszen be tervezetet és költségvetést. 105 Nagy Gy z indítványára a tanári-igazgatói és inspektori szoba bútorzatára benyújtott terveit kb. 3 800 koronáért kiadták elkészítésre. 106 A mérnök nemcsak a bútorokhoz, hanem azok elhelyezéséhez is készített tervet, melyek közül a földszint (11. tábla/1) és a második emelet helyiségeinek berendezési terveit ismerjük. 107 Fennmaradt a hajdani tanári és iroda helyiségének vázlatos berendezési terve is. A tantermi padokra két ajánlat érkezett be, a Feivel cégt l és a Bernhardt cégt l. Nagy Gy z az el bbit megfelel bbnek tartotta, de az elöljáróság megbízta, hogy személyesen vizsgálja meg a cég által készített padok min ségét. 108 zért a gimnáziumi igazgató Nagy Gy z vel a padok megszemlélése végett Budapestre utazott, onnan a Feivel és Pizinger cégt l kért ajánlatot. Végül a tanári kar is ezen cég padjait ajánlotta. 109 Így 1909. szeptember 13-án a budapesti Épületasztalos-munkák és Iskolaberendezések gyárából 110 Pizinger Lajos elküldte a mintapadokat. 111 gy hónappal kés bb az igazgatóság levelet küldött Pizinger Lajosnak, melyben 44 els padot, 210 darab középpadot és 44 darab hátsópadot rendelt, amelyeket az 1907-es londoni tanszerkiállításon kitüntetett minták szerint készítettek, kihúzható, nem felhajtható fed lappal. A padok az év végére megérkeztek. Szállításuk után a helyszínen a kollégium vezet sége által kiválasztott színre festették le. 112 A rajzterem, rajz- és természettani szertár, fizika labor felszerelésével kapcsolatban 1912 1913-ból maradtak ránk azok a listák, amelyeken a tanárok felsorolták az óhajtott tárgyakat, kísérleti eszközöket stb. A rajzterem és rajzszertár berendezésér l Gulyás Károly rajztanár gondoskodott. ls lépésként a terem részére 68 70 rajzszék sürg s megrendelését kérte, 113 a szertár részére geometriai testmintákat, gipszmintákat (fejek és ornamentika), eml söket, lepkéket, kagylókat, gyümölcsöket, csendéleteket, gipszeket (rabszolga, férfialak, férfikar, férfiláb, n i kéz, n i kar, ilói Vénusz, Vestasz z, Héra, enelaosz, ercurius, Démoszthenész, Szapphó stb.), valamint sötétít függönyöket igényelt. 114 Az elöljáróság engedélyével Budapestre utazott, hogy ott a tanszerkiállításon személyesen 102 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1908, 128 129. 103 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1909, 31. 104 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1911, 39. 105 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1909, 24. 106 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1909, 72 107 RVGYLVT, RK, Tematikusan rendezett tervrajzok, 47 48. 108 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve,1909, 72. 109 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1909, 87. 110 Budapest, X. kerület, Kolozsvári u. 1. 111 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, 1902 1943, 464. 112 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, 1902 1943, 487. 113 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1909, 110. 114 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, Költségvetések, 315 316.

A AROSVÁSÁRHLYI RFORÁTUS KOLLÉGIU F ÉPÜLT 159 szerezhessen be bizonyos tárgyakat, 115 míg a többi tanfelszerelést a budapesti Szikla Szilágyi agyar Tanszerkészít Intézet 116 ajánlata és költségvetése szerint rendelte meg. Az intézet részér l 1910. október 8-án 13 ládába csomagolva vasútra tették a szállítmányt. Pontosan nem tudjuk mit rendelt onnan, mivel a levelezésükben csak a kimaradt vagy a hibás darabokat említik, mint például kacsacsendéletet, 117 körtét és Laokoón-szoborcsoportot. 118 Kiss Tamás, a természettani szertár rének összeírása alapján a fizika szertár legsürg sebb szükségleteinek a következ k számítottak: elsötétít függöny az el adóba, az el adó asztalhoz gázcsap, gázbevezetés, vízcsap kagylóval, Zulkovszky-féle légszivattyú és egyéb kísérleti eszközök (pl. Fortin-féle barométer, theodolit, preciziós mérleg, Joly-féle rugós mérleg, Kundt-féle cs, mikroszkóp, higanyos légszivattyú, fénymér készülék, vetít készülék, mellékkészülékekkel stb.). Az új épület délnyugati tornyába egy meteorológiai eszközökkel is felszerelt obszervatórium berendezését tervezték. 119 A természetrajzi szertár részére szükséges szemléltet tárgyak listáját Gyulai Kálmán tanár készítette el. Az ásvány- és vegytanhoz ( slénymodellek csoportja, vetít gép, egy modern kísérletez kémiai asztal, gázbevezetéssel, csövekkel, ég kkel stb.), növénytanhoz (Brendel-féle növény és virágminták gy jteménye, I XV. sorozat, gomba- és gyümölcs-utánzatok stb.), állattanhoz (egy egész, szétszedhet emberi test, minden bels szerveivel együtt, látható állapotban, minden gerinces osztályból egy félig kitömött, félig csontvázas példány, fejl dési minták, öt jellegzetes állat fogsoros fejváza stb.) és földrajzhoz (egy nagy, kidomborított földgömb, legalább egy méter átmér vel, színes tájképek vetítéshez, az öt világrész 90 60 méret domború képe stb.) kért szemléltet tárgyakat. 120 Az iskola berendezésében nagyobb méret változást az 1956 1957-es tanév hozott. A Bolyai Farkas halálának centenáriumára és a fennállása 400. évfordulójára készül iskola az épület berendezését és minden felszerelést megújító munkálatokba kezdett. A tanári szobát a földszintr l az els emeletre költöztették, a régi padokat újakkal cserélték ki, a folyosókat 1,70 méter magasságban tölgylambériával borították, minden termet parkettáztak és kicserélték a csempekályhákat. A bútorzatot is teljesen kicserélték, ehhez a terveket az iskola két neves tanára, dr. Horváth Ágoston és Petelei István készítette el. Az országban felkeresték és tanulmányozták a legjobb és legnevesebb iskolák bútorzatait, majd a tanulmányúton látottak és a kollégiumi bútorzat hagyományainak figyelembevételével tervezték meg az igazgatói iroda, az új tanári szoba és néhány szakterem bútorzatát. zeket és az iskola többi helyiségébe tervezett bútorokat az ILFOR marosvásárhelyi bútorgyár gyártotta le, 121 az el irányzott költségvetés szerint a munkálatok összköltsége 1 071 000 lej volt. 122 Az új bútorok, els sorban a tanári 115 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1910, 48. 116 Budapest, VII. kerület, Amazon u. 13. 117 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok,1902 1943, 494. 118 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, 1902 1943, 495. 119 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, Költségvetések, 317 318. A kollégiumi öregdiákok visszaemlékezése szerint meg is valósult. 120 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, Költségvetések, 319 320. 121 KOZA 1997, 421 427. 122 Az ILFOR által az egykori marosvásárhelyi református kollégiumhoz készített bútorok költségvetését, leírását és terveit lásd a RNL H, ATN, 351/1957-es iratcsomójában. A bútorok m szaki leírása szerint az igazgatói irodába egy kanapéval kombinált szekrényt, egy íróasztalt, egy dohányzóasztalt, egy írógéphez szükséges asztalt, két kárpitozott fotelt, egy karosszéket és lambériát terveztek, tölgy- és hársfából, feketére pácolva. A tanári szobába egy összetett, fiókos, napló- és térképtartó szekrényt, egy telefonfülkét, öltöz t és mosakodó részt magába foglaló bútordarabot, egy nagy, patkó alakú asztalt írtak el, tölgyfából, feketére festve. A könyvtárba 17 könyvszekrényt, egy kartotékszekrényt, egy olvasóasztalt rendeltek, tölgyfából, feketére festve. inden osztályterembe katedrát, szekrényeket és megfelel számú, kétüléses, cs vázas, bükkfa padot terveztek, valamint összesen 28 táblát. A bentlakás minden hálószobájába új szekrényt, éjjeliszekrényt, falifogast, tablórámát, virágállványt rendeltek, bükkfából, natúr színben. A

160 ONIGA RIKA szoba és az igazgatói iroda igényes berendezése a régi bútorok stílusához és motívumaihoz megtéveszt hasonlósággal igazodtak. ddigi kutatásaink során a f épület eredeti, századfordulós berendezéséb l 123 a díszterem alább bemutatásra kerül bútorainak kivételével eddig egy darabot sikerült azonosítani. A ma a könyvtárban rzött nagy asztal (11. tábla/2) az egykori tanári szoba asztala. Amint korábban írtuk, az 1956 1957-es tanévben a tanári szobát a földszintr l az els emeletre költöztették, helyére a könyvtár került. 1957-ben a f épület új berendezésének készítésekor a könyvtárba két 300 75 76 cm méret olvasóasztalt terveztek 124 és kiviteleztek. 125 A jelenlegi asztal méretei (530 155 cm) azonban a f épület berendezésének 1910 körüli tervén látható tanári szoba asztalának méreteivel egyeznek szinte teljesen: Nagy asztal 1.40/5.40. A még fellelhet, de lappangó eredeti bútordarabok azonosítása további kutatást igényel, mely túlmutat jelen tanulmány keretein. 2. A díszterem 2.1. Tervezése és kiképzése A f épület legreprezentatívabb helyisége, a díszterem a második emeleten található. bben, a református kollégiumok többszáz éves hagyományaihoz híven istentiszteleteket is tartottak. nnek megfelel en alakították ki a berendezését (1909 és 1930 között), követve a terem építészeti stílusát. Az 1948-as államosítást követ en a díszterem funkcióiban bekövetkez változások a berendezés átalakulását is maguk után vonták. A vallásos funkciójú berendezési tárgyakat elszállították innen, els sorban helyi egyházközségekhez. 126 A terem kialakításának legtöbbet tárgyalt és módosított része a karzat volt. 1906-ban Baumgarten Sándor egy egységes, U alakú, végein lekerekített karzatot tervezett a terem bejárati és két rövidebb oldalára. Az elöljáróság a karzat módosítását, a középrész kiugratását kérte. két elgondolás jól látszik a véglegesnek tekintett második emeleti tervrajzon (1907), 127 valamint a karzat részletrajzain. 128 Azonban a Baumgarten-féle tervek nem valósultak meg. 1908 szeptemberében Nagy Gy z az orgona elhelyezésére utalva szóvá tette, hogy az új díszterem karzatja szerfelett keskeny lévén, a célnak alig felelne meg. Javasolta a karzat kib vítését, oly módon, hogy a díszterem melletti el szoba magasságából vegyenek el egy métert. 129 A módosítást Baumgarten Sándor is jóváhagyta a neki küldött tervváltozat alapján. 130 rajzot nem ismerjük, de valószín leg csak az el szobát érint átalakítást ismertette. A dísztermet végül egy keltezetlen és szignálatlan terv 131 szerint alakították ki (12. tábla). ivel az elöljáróság más tervek elkészítésére Nagy Gy z mérnököt kérte fel, feltételezzük, hogy a végül kivitelezett terv is neki tulajdonítható. zen csak a f bejárati oldalon van egy középen félkörkonyhába szekrényt, cinklemezzel borított asztalokat, párnázott, támlátlan székeket, hokedliket szándékoztak tenni, feny - és bükkfából készítve, világos színre festve. A tanulószobákba a diákok részére székeket, asztalokat rendeltek, bükkfából, természetes színben. A díszterembe 285 kárpitos, állítható, fekete szín fotelt kértek, melyeket a pankotai (Arad megye) bútorgyárban készítettek el. A rajzterembe szükséges berendezést, a rajzoláshoz szükséges talapzatokat tölgyfából készítették, természetes színben. Az iskola új bútorait az épületben meglév régi bútorok stílusához igazodva tervezték meg egy részét fekete szín és patinázott, a másik részét természetes szín és fényezett kivitelben. RNL H, ATN, 351/1957, 1 2. 123 Kálmán Attilának köszönöm a f épület 20. század eleji bútorainak felkutatásához nyújtott segítségét. 124 RNL H, ATN, 351/1957, 10, 147. nnek egyike ma a díszteremben van. 125 zek egyike napjainkban a díszteremben van. 126 KOZA 1997, 396. 127 RVGYLVT, RK, Évrendezett tervrajzok, 1907, 49. 128 RVGYLVT, RK, Tematikusan rendezett tervrajzok, 76. 129 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1908, 105. 130 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1908, 131. 131 RVGYLVT, RK, Tematikusan rendezett tervrajzok, 77.

A AROSVÁSÁRHLYI RFORÁTUS KOLLÉGIU F ÉPÜLT 161 ívben kidomborodó karzat, két bejárattal. A f bejárattól jobbra, a terem rövidebb oldalának közepére hangvet vel ellátott szószék, bal oldalára, az oldalbejárat fölé ívesen el reugró orgonakarzat és egy keskeny vakerkély került. zek 1909 júliusára már elkészülhettek, mert akkor Dósa László f mérnök a nagyterem oldalkarzati kiugrásának a lebontását javasolta 132 valószín leg e kezdeményezés eredménye a ma is látható egyenes vonalú karzat. A díszteremet eredetileg díszítés nélküli, sima mennyezettel képzelték el. Díszes kiképzését ifj. Csiszár Lajos tekintette saját feladatának, mivel többször kérte az elöljáróságot a díszterem építészeti elemekkel való szebbé tételére. l ször 1909 januárjában, majd márciusában akarta engedélyeztetni a díszterem és a lépcs ház mennyezetének megváltoztatását, amelyhez második alkalommal már tervezetet is készített, s Gulyás Károly rajztanár vállalkozott a mennyezet freskóinak megfestésére. Anyagi okokból az elöljáróság nem tért el az eredeti tervt l, Csiszár tervét elutasította, de Gulyás Károly ajánlatát a jöv re nézve elfogadta. 133 Az épít mester ragaszkodott az elképzeléseihez és 1909. május 12-én az elöljárósághoz írt levelében kifejtette, hogy fontosnak tartja a nagyterem tükörboltozatos mennyezeti kialakítását, továbbá az el csarnok, és a f lépcs ház igényesebb bels építészeti kiképzését a vállalati költségben el irányozott sima vakolat helyett: int református embernek s a kollégium volt tanulójának a pietás azt hozza magával, hogy én ezt az épületet, mely századoknak szól: ment l szebbé tegyem, hiszen az az én m ködésemmel kapcsolatos. Épp ezért ezen munkákat, melyek mintegy 5 ezer koronára mennének s tudván, hogy fedezet nincsen, hajlandó vagyok a kollégium részére teljesen díjtalanul elkészíteni, ha én a Nagy Gy z mérnök úr által készített költségvetés alapján a tornaterem építéssel azon id re megbízatom, amíg a f épület építése tart, tehát mostan. Én ugyanis nagyon fájlalnám, hogy a kollégium belseje olyan dísztelen megoldást nyerjen s ezért azon remélhet hasznomat amit a tornateremnél elérnék mind befektetném az építészeti kiképzésbe s a többi összeget, ami az építés hasznából nem telnék ki, a sajátomból pótolnám. S kijelentem, hogy bármilyen díszes terveket kapjak is ezen interieurök kiképzését elvégeztetem. 134 A díszterem mennyezetének mai kiképzése azt bizonyítja, hogy ifj. Csiszár Lajos kitartása eredményes volt, noha nem a fentebb tárgyalt átalakítási terven már látható, Csiszár által is szorgalmazott tükörboltozat került kivitelezésre, hanem változatos kialakítású, vakolt díszít motívumok kerültek a díszterem és a f lépcs ház síkmennyezetére. inden bizonnyal ezek véglegesítésére vonatkozik az építési bizottság 1909 tavaszán kelt rendelete, mely szerint a dísztermet az ajánlati költségvetés alapján kell kifesteni, a f lépcs ház mennyezete és oldala, valamint az összes f lépcs el terének oldalai a nagyteremhez hasonlóan legyenek díszítve, csak fehér mészhabarccsal. 135 2.2. vészettörténeti leírása Az épület legreprezentatívabb helyisége a második emeleten található, a f lépcs n, illetve a bal oldali melléklépcs n át közelíthet meg. A téglalap alaprajzú, nagy belmagasságú díszterem bejárati oldalán, íves kialakítású, tömör mellvédes karzat húzódik (14. tábla/1), átellenében a f homlokzat öt nagyméret ablaka biztosítja a jó megvilágítást. Az ívelt él, gombdíszes konzolokon nyugvó mellvédet szabálytalan formájú tükrök sora tagolja, alattuk és felettük kisméret, aranyozott gombdíszek és tulipánformák láthatóak. A mennyezeten a lépcs ház második emeletének mennyezetér l ismer s motívum ismétl dik: az arany és zöld szín re festett, fehérrel szegélyezett, vakolatból és mészhabarcsból kialakított kör alakú mez kbe négy babszem formájú díszt mélyítettek, felettük egy- 132 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1909, 71. 133 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1909, 24. 134 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, 1902 1943, 175. 135 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, Építési napló, 1908 1909, 35 36.

162 ONIGA RIKA egy stilizált tulipán nyúlik ki a mez b l. A mennyezet közepén teljes körbe, a széleken, illetve a sarkakon fél- vagy negyedkörbe írt motívumokat vakolatsávok kötik össze. A f bejárati oldal két végében egy-egy téglatest alakú, világoszöld csempekályha áll. Az oldalán lév öntött szell z rácsok növényi ornamentikája szecessziós jelleg, ajtaján felirat utal a gyártóra: RDTI/ IDINGR/ KÁLYHA. A terem jobb oldalán, a hajdani szószék eltávolítása után a fal áttörésével egy színpadot hoztak létre 1957-ben. Az átellenben lév rövidebb oldalon található az orgonakarzat: mellvédje középen er teljesen el reugrik, mintázata a hosszanti oldal mellvédjének motívumaival azonos. Az orgonakarzat mellett egy mellvédes vakerkély látható (14. tábla/2). A helyiség falát kb. 1,5 m magasságban fekete faburkolat fedi, tükörszer mélyített mez it az oldalfalak vakolatdíszét imitáló rátétek határozzák meg. A karzatok a folyosóra nyíló ajtók mögött induló lépcs kön át közelíthet ek meg, a f bejárattól balra az orgonakarzatra, jobbra pedig a hosszanti karzatra vezet kis lépcs ház, ezeket egy-egy kör alakú, küll szer en osztott ablak világítja meg. 2.3. Berendezés A díszterem berendezési tárgyainak beszerzését különféle adományok könnyítették. A széki gróf Teleki nemzetség az intézet felszerelésére, els sorban orgonakészítésre a már említett 10 000 koronát adományozta, ebb l az orgonát és a díszterem székeit vásárolták meg. 136 A díszterem els ismert fényképe 1909 1910-ben készült, el terében a három nagyméret, harang alakú kovácsoltvas csillár látható. zeket Nagy Gy z mérnök tervezte, aki a helyi ipariskola tanáraként is szerepet vállalhatott ebben, ugyanis a világítótestek a arosvásárhelyi Állami Fa- és Fémipari Iskolában készültek 1909 1910 között, Urszuj János és Zsigmond Sándor kivitelezésében. 137 Az orgonakarzatról elkészített felvételen a csillárok mellett már a széksorok is láthatóak, a szószék viszont még nincs a helyén. Nagy Gy z a terem berendezéséhez is készített elhelyezési tervet, 138 amelyen a szószék és kétfel l, a fal mellett néhány pad van berajzolva. A szószék az el bbi tárgyakhoz hasonlóan 1909 1910-ben került a díszterembe. 139 A szecessziós stílusú, fekete szín fa szószék (16. tábla) hátlapján aranyozott háttérben felirat olvasható: A SZÉKI/ GRÓF TLKI NZTSÉG/ AJÁNDÉKA, föléje a család címerét faragták. A szószékkorona fölé a falra ívesen János evangéliumának egy versét (3,16) írták: ert úgy szerette Isten e világot, hogy az egyszülött fiát adta, hogy valaki hiszen benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. 140 Az államosítást követ en, 1951 körül a szószék a Nagyernyei Református gyházközséghez került, és ma is az ottani templom szószékeként szolgál. 141 Nagy László református orgonista közbenjárásával a díszterem orgonájához a pécsi Angster és fiai gyártól kértek árajánlatot. 142 Az 1909 januárjától tartó levelezésükben meg is állapodtak a részletekben, ugyanis 1909. augusztus 28-án megkötötték a szerz dést. z egy 3 950 korona ellenérték, tölgyfa orgonaszekrénybe foglalt 513 sípú hangszer elkészítését irányozta el, mely az Angster cég 691-es opusz-számú darabja. 143 A cég hamarosan arról értesítette a kollégium vezet ségét, hogy cégük egyik tagja, Angster Oszkár 1909. szeptember 20-án csütörtökön a délel tti órákban tiszteletét fogja tenni, az orgona ügyben. 144 gy következ levélben arról tájékoztatták Kóbori János gazdasági 136 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1909, 90. 137, Fotógy jtemény, ltsz. 3624/36. 138 RVGYLVT, RK, Tematikusan rendezett tervrajzok, 48. 139 KOLLÉGIUI ÉRTSÍT 1911, 8. 140 Köszönöm Bod Károlynak, egykori kollégiumi diáknak a szóbeli közlését. 141 A nagyernyei református templom tornya 1946-ban kid lt, magával húzva a fedélszerkezetet, melynek következtében a templom hajója és szószéke is megrongálódott. A felújított templomot 1951-ben szentelték fel. NAGY NS 2007, 139. 142 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, 1902 1943, 413. 143 Köszönöm Hajdók Juditnak, hogy idevágó kutatási eredményeit rendelkezésemre bocsátotta. 144 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, 1902 1943, 419.

A AROSVÁSÁRHLYI RFORÁTUS KOLLÉGIU F ÉPÜLT 163 felügyel t, hogy az általuk küldött szószékvázlat alapján elkészítették az orgona rajzát és ezt mellékelve küldik; a terv a cégre vonatkozó forrásanyagban fenn is maradt (15. tábla). 145 Továbbá az is kiderül, hogy cégünk tagja ottlétekor az orgona kar méreteit egy papírra lejegyezte. z ív papír tovább utazásakor más fontos iratokkal és méretekkel együtt elveszett. 146 Az adatokat ismét leadták, és 1910. február 26-án, Pécsen teheráruként vasútra tették az orgonát. 147 A hangszer megérkezését követ en a cég szakemberei is a városba érkeztek és helyben szerelték össze azt, 148 az elöljáróság pedig elégedett volt a kifogástalan munkával. 149 A karzat sz kössége miatt az orgona alkotóelemeit egy kevésbé megszokott rendszerben állították össze. A játszóasztalt az orgonaház jobb oldalához, a fúvószerkezetet pedig az el bbi hátsó falához csatlakoztatták. A szószék ornamentikájához igazodó orgonaszekrény napjainkban is m köd képes, játszóasztalán az Angster József és Fiai/ PÉCS felirat olvasható. A díszterem máig meg rz dött, világoszöld szín, eredetileg faf téses két csempekályhája 1909 1910 körül érkezett meg arosvásárhelyre Koch Jen budapesti eidinger Kályhagyárából. 150 A terem berendezésének id rendi sorrendjét követve az 1923-as év említhet meg, amikor gróf Teleki Károly egy kb. 40 000 lej érték zongorát ajándékozott az intézetnek. 151 A berendezés 1927-ben kiegészült egy úrasztalával (17. tábla/1), melyet Vargha Géza és Szekeres Katinka kollégiumi tanítók adományoztak elhunyt kisfiuk emlékére. Az úrasztalát a szószék stílusában Vigh István marosvásárhelyi m asztalos készítette (Szekeres Katinka saját kez leg varrt terít t hozzá). l állításuk kb. 25 000 lejbe került. Az úrasztalát 1927. december 4-én, adventi úrvacsoraosztáskor az istentiszteletet végz dr. Tavaszy Sándor teológiai igazgató és Kovács Benedek vallástanár áldotta meg. 152 A négyzet alakú talapzatra támaszkodó esztergált és faragott lábon nyolcszög, lapított kehelyhez hasonló tagozat tartja a nyolcszög, intarziás asztallapot, melynek szélén a következ felirat fut körbe: AZ ÚR DICS SÉGÉR/ AJÁNDÉKOZTÁK/ A AROSVÁSÁRHLYI/ RF. KOLLÉGIUNAK/ GYRKÜK LÉKÉR/ VARGHA GÉZA ÉS/ NJ SZKRS KATINKA. Az adományozók neve után a FLTÁADOTT NINCSN ITT ÁRK 16,6 igerész van beékelve (utóbbi az adományozási felirattal ellentétben balról jobbra olvasandó). Középen, egy nyolcágú csillag nyolcszög mezejében az utolsó vacsora jelenete: két apostol jelenlétében középen Jézus áll, jobb kezével áldást oszt, bal kezében kenyeret tart, el tte kehely, bor. Az asztal egyik oldallapján a készítésére vonatkozó adatokat is rögzítette a m asztalos: VIGH I. V. 1927. Az államosítás után a szószékkel együtt ezt a bútordarabot is a Nagyernyei Református gyházközség vette át és ma is ott található. A díszterem berendezésében 1930-ban történt lényegesebb változás. Az iskolaigazgató 1929- t l gy jtött a díszterem felszerelésére, els sorban a 90 100 megrongálódott, majdnem használhatatlan állapotú szék kicserélésére. 1930 augusztusában tervezte, hogy az összegy lt pénzb l a közelg Református Nagyhét alkalmából legalább a terem fele részébe padokat készíttet. A munkálatokra Bustya Lajos helyi épít mestert l kért ajánlatot. A tervek szerint az emelvényen az egyik kétüléses padot a bal oldalra helyezték volna át, helyébe egy ötüléses padot szántak, keményfából. A szószék el tti asztal köré, illetve az oldalfalak mellé 3 nagy és 6 kisebb karosszéket terveztek, a padok stílusában, a 145 Hajdók Judit adatközlése. 146 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, 1902 1943, 421. 147 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, 1902 1943, 426. 148 RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, 1902 1943, 427. 149 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1910, 32. 150 Koch Jen gyárából érkezett kályhákra vonatkozó iratok: RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, 1902 1943, 361, 507 509. 151 A hangszert felvették a kollégium vagyonleltárába. RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1923, 218. Napjainkban a díszterem színpadán két zongora van, további kutatás szükséges a Telekiek által adományozott zongora azonosításához. 152 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve,1927, 157.

164 ONIGA RIKA bemutatott rajz szerint. Továbbá el irányozták a falburkolat repedéseinek megjavítását, és a burkolat, valamint az összes régi és új bútor feketére festését, ezüstfehér erezését és fényezését, az orgonaszekrény, a bels ablakkeretek feketére festését. Az új bútorzat elhelyezésével egyid ben felmerült az 1913-as t zeset 153 és az évek során elkoszosodott díszteremfalak újrafestésének a lehet sége is. 154 Az új berendezés költségeinek fedezésére ismét adományokat gy jtöttek. A karosszékek és padok elkészíttetésére dr. Bernády György f gondnok, gróf Toldalagi József és báró Kemény János elöljárósági tagok, valamint dr. Bernády Györgyné, Bernády Györgyike, dr. Agyagási Károly gondnok, dr. Ferencz ihály Zsigmond elöljárósági tag, gróf Bethlen Istvánné, báró Bornemissza lemérné és gróf Bánffy iklós vállalkozott. A pódiumon lév kis székek árát dr. Czakó József, dr. Jakab Béla, dr. áthé János Nagy Lajos emlékére, gyermekei, dr. Roediger Jen né, gróf Teleki Domokos és ihály fizette ki. A padok költségeire több testület, magánszemély és kollégiumi tanár is adakozott. 155 A padok a megállapított határid re, szeptember 8-ra készültek el, a vállalkozó Bustya Lajos, a munkavezet Lénárt Imre, az asztalos Gábor János volt. A 10 k[aros] szék és pad, 6 kis szék és 38 pad összesen 170 241 lejbe került. zen kívül az üresen maradt négy ablakmélyedésbe még 3-3 felhajtható padot rendeltek, asztal nélkül. 156 ivel a terem központi részét elfoglaló hosszú padok padolt alvázra kerültek, a díszterem parkettjét fölöslegesnek tartották és felszedték. 157 Az 1930-ban készített ül alkalmatosságok közül néhány ma is megvan az igazgatói és aligazgatói irodában, el szobában, valamint az el ttük lév folyosón: három karszék, két kétüléses és két háromüléses pad. gy háromüléses padot ugyanakkor a arosvásárhely Alsóvárosi gyházközség riz. 158 Az adományozók nevét a karszékek támlájának hátára vésték. Nemesi családok esetében a név fölé címer került, annak hiányában pedig növényi ornamentika. A három karszék egyikének (18. tábla/1) támláján egy virágmotívum alatt a DR. BRNÁDY GYÖRGY/ KOLLÉGIUI F GONDNOK,/. KIR. UDV. TANÁCSOS/AROS-VÁSÁRHLY VÁROS/ VOLT F ISPÁNJA ÉS POLGÁRSTR/ AJÁNDÉKA, a másikon a Toldalagi-címer alatt a NAGYRCSI/ GRÓF TOLDALAGI JÓZSF/ AJÁNDÉKA felirat olvasható (18. tábla/2), a harmadikon nincs faragás (feltételezhet en ez lehetett a báró Kemény János adományából fizetett szék). A két kétüléses pad (18. tábla/3) egyikének mindkét támláján egy-egy virágmotívum látható AZ ÚR 1930 IK SZTNDJÉBN/ BRNÁDY GYÖRGYIK/ AJÁNDÉKA és a DR. BRNÁDY GYÖRGYNÉ/ KLN ARGIT/ AJÁNDÉKA feliratokkal; a másik támláin páros címerek alatt a DR. K RÖSI FRNC IHÁLY ZSIGOND/ ÉS FLSÉG/ CSIKSZNTÁRTONI/ BOCHKOR ADRINN/ AJÁNDÉKA, illetve a DR. BÖLÖNI AGYAGÁSI KÁROLY/ KOLLÉGIUI GONDNOK/ ÉS FLSÉG/ Z BÁNDI KOVÁCS TLKA/ AJÁNDÉKA feliratok olvashatók. A jegyz könyv szerint az utolsó nagyobb pad háromüléses lehetett, mivel három adományozót neveznek meg ennek kapcsán (gróf Bethlen Istvánné, báró Bornemissza lemérné, gróf Bánffy iklós), s ezekkel az ül helyekkel szám szerint is meglenne a kifizetett 10 karosszék és pad. Azonban az utóbbi bútordarab hollétér l nincs tudomásunk. 153 1913. január 15-én este 7 és 8 óra között a díszterem karzatán, az orgona fel l nyíló ajtó és burkolata meggyúlt, de sikerült eloltani a tüzet, miel bb nagyobb kár keletkezett volna. A rend rség megállapítása szerint a tüzet az ajtó mellett álló kémény okozta, melynek ajtó felöli oldalfalában három helyen ökölnyi nagyságú nyílások maradtak a hiányos falazás következtében. A nagy égetéskor csaphatott ki a láng vagy a szikra a fal résein át a vakolatba helyezett ajtó faburkolatáig, amely aztán meggyúlt. Az elöljáróság kérte ifj. Csiszár Lajost, hogy saját költségén állítsa helyre a kárt, mivel a tüzet a hiányos építés okozta. Ugyanakkor tervezték, hogy egy bizottságot hoznak létre, amelyik az épület összes kéményét alaposan megvizsgálja. RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1913, 1. 154 Herceg Ferenc helyi templomfest 28 280 lejért vállalta volna el a munkát. RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1930, 364 371. 155 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1930, 390 391. 156 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1930, 389 395. 157 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1930, 369 371. 158 Köszönöm Bustya Dezs nyugalmazott lelkipásztornak, hogy felhívta rá a figyelmem.

A AROSVÁSÁRHLYI RFORÁTUS KOLLÉGIU F ÉPÜLT 165 Az elöljárósági jegyz könyvek további utalásokat tartalmaznak a háromüléses padok készítésére nézve. A megrendelt bútorok megérkezése után a gimnáziumi igazgató jelenti végül, hogy mivel a padok beállításának nyilvánosságra jutásakor igények maradtak kielégítetlenül, f gondnok méltóságával folytatott tanácskozás alapján újabb megbízás adatott vállalkozónak, hogy az üresen maradott négy ablakmélyedésbe készítsen 3-3 felhajtható ül padot, asztal nélkül. A beadott költség-el irányzás szerint a 12 ülés költségvetési összege 30 000 L-t teszen, tehát 2 500 3 000 L-ig bocsáthatók eladásra. Hat-hét jelentkez akadt e padokra is. 159 Feltételezhet en a négy háromüléses pad elkészült, de mint említettük napjainkban csak három hollétér l van tudomásunk (19. tábla/1). zek méretük alapján beillenek az ablakmélyedésekbe, 160 szélességük keskenyebb az el z eknél, a vállalkozó tehát ugyancsak Bustya Lajos a helyszín adottságaihoz igazodott. A felhajtható ül kék némelyikének az alsó oldalán meg is jelenik a fém cégjegy. 161 A támláik hátsó oldalán lév faragványok színezettek (piros, zöld, kék, fehér, sárga). A kollégiumban lév két pad egyikén a DABÓCZY VIKTOR/ ÉS/ FLSÉG/ HAJDU KATINKA/ AJÁNDÉKA és SOÓS PÁL/ ÉS NJ/ BÁNYAI RÓZA/ LÉKÉR (fölöttük növényi ornamentika), valamint a ZZARAI/ GYULAY LÁSZLÓ/ ÉS/ FLSÉG/ SZILÁGYI NINA/ AJÁNDÉKA (fölötte családi címer) feliratok olvashatóak (19. tábla/2). A második háromüléses pad feliratai: SZILÁGYI ZOLTÁN/ SZIGORLÓ GÉPÉSZÉRNÖK/ LÉKÉR/ GYULAY LÁSZLÓ ÉS FLSÉG (összetett virágmotívummal); ifj. NAGY NDR/ 1906 1929/ okl. mérnök emlékére/ SZÜLI ÉS TSTVÉRI (szomorúf zfával); DR. SPÁNIL ZOLTÁN/ ORVOS/ ÉS FLSÉG/ SZÁSZ RZSÉBT/ AJÁNDÉKA (páros címerrel). Az Alsóvárosban rzött, harmadik háromüléses pad feliratai: DR. STR GÁBOR/ ÉS/ FLSÉG/ GYULAI D. ARANKA/ AJÁNDÉKA; GYULAI D. KÁLÁN/ RF. KOLLÉGIUI TANÁR/ LÉKÉR/ HÁLÁS CSALÁDJA; ÁRKOSI BNK GÁBOR/ ÉS/ FLSÉG/ GYULAI D. VIOLA/ AJÁNDÉKA (mindenik fölött növényi ornamentikával). Tehát a kutatás jelenlegi állása szerint napjainkban a megrendelt 10 karosszék és pad közül szám szerint 7 darab azonosítható (három együléses, két kétüléses), illetve három valamivel kés bbi, háromüléses pad. indemellett egy raktárhelyiségben egy ül ke nélküli karosszéket találtunk, mely kivitelében, stílusában a fentiekkel egyezik meg valószín leg a 6 kis szék egyikér l van szó (18. tábla/4). Államosítás után a díszterem hosszú padjai is arosvásárhely Alsóváros gyülekezetéhez kerültek, ahonnan a Fels városi V. Református gyházközség vette át 1978-ban, önállósodásának évében. 162 zek a padok jelenleg is használatban vannak a templommá alakított egykori imateremben (17. tábla/2). Két feketére festett el pad azonban a díszterem végében maradt. 163 Készítésük idején a kollégium vezet sége tervezte, hogy az adakozók nevét a padok fels lapjaiba illesztend táblában fogják megörökíteni (beégetni) mivel a megajánlásokat ezen ígéret alapján tették. 164 (Jelenleg ezeknek nincs nyoma.) A díszterem bútorzatát, a lambériát, az ablaktokokat, az ablak- és ajtószárnyakat, valamint az orgonaszekrényt a fentebb leírt utasítás alapján 1930-ban festették feketére, el tte természetes színük volt. 165 Az igazgatói iroda el tti folyosón egy nagy, hosszú asztal 166 is látható, hajdanában ez a díszteremben állt, a szószék el tt. Készítésének pontos ideje nem ismeretes, 1930-ban már megvolt köréje tervezték a székeket. 159 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1930, 393 394. 160 Az ablakmélyedések hossza általában 212 cm, míg a padoké majdnem 200. 161 L. BUSTYA L./ TRG.-.-WÁSÁRHLY 162 Köszönöm az információt Szabó Lászlónak, egykori kollégiumi diáknak. FR HD, 59. 163 z lehet a terem padjainak el padja, vagy a karzatra készített padok 2 darabja. z utóbbira utalás: 5 db. Pad készítés a díszterem karzatára, egy drb. hossza 3.80 m, foszni lábakkal, széles oldal deszkákkal festve 3szor. RVGYLVT, RK, Építkezéssel kapcsolatos iratok, 1902 1943, 310. 164 RVGYLVT, RK, löljárósági gy lések jegyz könyve, 1930, 364 371. 165 A nyílászárók, valamint a lambéria fekete szín festéke alatt egy fehér réteg is van, ami alapozás lehet. 166 éretei: 240 60 78 cm

166 ONIGA RIKA A díszteremr l két, az 1940-es években készített képeslapot is ismerünk. Az egyik felvétel a terem jobb oldalának eredeti kialakítását örökíti meg (13. tábla/1), a másik a bal oldalét (13. tábla/2). Az els n jól látszik a szószék, a fölötte lév felirattal együtt, balra a fal mellett egy nagy karosszék, el tte a zongora, jobbra pedig egy hármas pad látható, el terében az úrasztala. A szószék elé a hosszú asztalt helyezték, középen egy nagy karosszékkel, két oldalán a kisebb karszékekkel. A harmadik nagy karosszék a csempekályha mellett látható. A felvételek egy igen fontos körülményre derítenek fényt a berendezés kapcsán: eredetileg minden szék támláján a színesre festett címerek és feliratok a terem fel l is látható felületen, az el lapon helyezkedtek el, megfordításukra valamikor az államosítás után kerülhetett sor. A képeken jól látható, hogy a kollégiumi szokásoknak megfelel en a terem falait az iskola tekintélyes tanárainak, neves személyiségeinek arcképcsarnoka díszítette (sajnos az ábrázolt személyek pontos névsorát vagy az alkotások hollétét nem ismerjük). Összegzés Baumgarten Sándor egyedi tervezés iskolaépületeinek egyike, a marosvásárhelyi Református Kollégium f épülete a századforduló iskolaépítési hullámába illeszkedik. A megrendel a kollégium szerény pénzügyi háttérrel rendelkez elöljárósága volt, s e testület a protestáns iskolákra jellemz nemes egyszer ségre törekedett az épület kiképzésének majdnem minden területén. A kormány az építési segélyként el irányzott 200 000 koronát az iskola vezet ségének kérésére 300 000 koronára növelte, az építkezés összköltsége pedig majdnem félmillió koronát tett ki. Baumgarten a kollégium vezet ségének igényeit és a helyszíni viszonyokat figyelembe véve tervezte meg az épületet, Lechner Ödön követ jeként a nemzeti stílus, a magyaros szecesszió formavilágát és motívumkincsét használta. Az U alaprajzú, háromszintes épület szárnyainak egységét a homlokzatok jellegzetes kialakítása, a harmonikusan alkalmazott részletmotívumok (pl. bádogosmunkák) biztosítják. A homlokzatok szintenként eltér felületképzését a drágább díszít anyagok mell zésével a vakolt keretbe foglalt nyílások, vonalakkal szegélyezett mez k határozzák meg. A f homlokzat tagolásával és a növényi ornamentika motívumvilágából merít stukkódíszeivel válik hangsúlyosabbá, legfelt n bb eleme a kapu. Bels építészete is igen egyszer, csak a f bejárati el csarnok és a f lépcs ház, valamint a díszterem falainak fels szegélye és mennyezete kapott vakolt díszítést. Kivitelezésénél helyi vállalkozók és mesteremberek dolgoztak, de számos berendezési, felszerelési tárgyat budapesti vagy pécsi cég szállított. A f épület tiszta alaprajzával, funkcionalitásra törekv beosztásával, világos termeivel, széles, szell s folyosóival jól illeszkedik a minisztérium iskolaépítészeti programjába. Stílusában, részleteiben rokonítható a Baumgarten által tervezett többi (zilahi, rozsnyói, máramarosszigeti stb.) gimnáziummal, s e terveket összekapcsolja a homlokzatok síkszer kiképzése, a keskeny f kapu; a tet zet közepén lév torony más épületein is megjelenik. arosvásárhelyen a szélkakasos óratorony nem került kivitelezésre, az elöljáróság kérésére szélesedett és megváltozott a f bejárat, azonban az új kapu formája és minden részlete teljesen egyezik a Lechner Ödön által tervezett pozsonyi Római Katolikus F gimnázium (1906 1908) kapujával, mely a mellette lév Szent rzsébet-templom (1907 1913) bejáratának szellemiségéhez köt dik. 167 Az egyházi megbízás és beruházás, valamint a szabálytalan, lejt s telekhez és a meglév épületekhez való igazodás is közrejátszott abban, hogy Baumgarten Sándor egyik sajátos, önálló munkája jött létre arosvásárhelyen. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy Baumgarten csak az építészeti terveket készítette el, az épület különféle tartozékai (kerítés, csillár), a berendezés, a bútorok a f épülettel egyid ben létesített kollégiumi melléképületeket is tervez Nagy Gy z mérnök tehetségét 167 GRL 2003, 224 233.

A AROSVÁSÁRHLYI RFORÁTUS KOLLÉGIU F ÉPÜLT 167 dicsérik. A Baumgarten által használt stílushoz h en tervezte meg az igazgatói iroda, a tanári szoba bútorzatát és a díszterem kialakításában is nagy szerepet vállalt. A díszterem 1910 körüli berendezése kiegészült a két világháború közötti id szakban, azonban e kés bbi bútorok szecessziós el deik ornamentikáját elevenítették fel, meg rizve a berendezés egységes stílusát. LVÉLTÁRI FORRÁSOK RVGYLVT,RK rdélyi Református gyházkerület arosvásárhelyi Vidéki Gy jt levéltára, a arosvásárhelyi Református Kollégium fondja. R H arosi Református gyházmegye, speresi Hivatal. FR HD arosvásárhely V. Fels városi Református gyházközség, Historia Domus. aros egyei úzeum, Fotógy jtemény. RNL H, ATN Román Nemzeti Levéltár aros egyei Hivatala (Arhivele Na ionale Române, Serviciul Jude ean ure ), aros agyar Autonóm Tartomány Néptanácsa 1950 1968 (Sfatul Popular al Regiunii ure Autonom aghiar 1950 1968, parte structural : Sec ia Înv mânt i cultur ). RNL H, RK Román Nemzeti Levéltár aros egyei Hivatala (Arhivele Na ionale, Serviciul Jude ean ure ), arosvásárhelyi Református Kollégium levéltára 1617 1947, Jegyz könyvek és nyilvántartások, 862. leltár (Colegiul Reformat Târgu ure 1617 1947, parte structural : Protocoale i registre). IRODALO FARCZÁDY. 2000 A marosvásárhelyi Református gyházközség élete 1556 1948. arosvásárhely. GRL J. 1987 Iskolaépítés a századfordulón. agyar Épít m vészet LXXVIII. 3. 17 20. 2003 Lechner Ödön. Budapest. GRL J. KOVÁCS A. AKOVCZ I. 1990 A századforduló magyar építészete. Budapest. KRSZTS GY. 2000 arosvásárhely szecessziós épületei. arosvásárhely. KOLLÉGIUI ÉRTSÍT 1910 A aros-vásárhelyi Ref. Kollégium államilag segélyezett f gymnásiumának és elemi iskolájának értesít je az 1909 10. iskolai évr l. Új folyam XLIV. (LIII.) aros-vásárhelyt. 1911 A aros-vásárhelyi Ref. Kollégium államilag segélyezett f gimnáziumának és elemi iskolájának értesít je az 1910 11. iskolai évr l. Új folyam XLV. (LIV.) aros-vásárhelyt. KONCZ J. 2006 A arosvásárhelyi vang. Reform. Kollégium története (1557 1895). arosvásárhely.

168 ONIGA RIKA KOZA B. 1993 A arosvásárhelyi Református Kollégium Bolyai Farkas Líceum története (1557 1993). In: Nagy Pál (szerk.): r s várunk. arosvásárhely, 7 46. 1997 A arosvásárhelyi Református Kollégium Bolyai Farkas Líceum 440 éves története (1557 1997). arosvásárhely. ADARAS P. 2008 A arosvásárhelyi vang. Reform. Kollégium Bolyai Farkas Líceum története (1944 1990). arosvásárhely. AN,I.. 2009 Târgu-ure, istorie urban din anul 1850 pân la primul r zboi mondial, II. Târgu-ure. NAGY L. NS GY. 2007 Nagyernye. Sepsiszentgyörgy. ONIGA. 2013 A marosvásárhelyi Református Kollégium Nagy Gy z által tervezett melléképületei (1908 1911). In: Kovács Zsolt Orbán János (szerk.): Táguló horizont. Tanulmányok a fiatal m vészettörténészek marosvásárhelyi konferenciájának el adásaiból. arosvásárhely Kolozsvár, 173 185. ORBÁN J. 2007 Református kollégiumépítkezések rdélyben a barokk és a klasszicizmus korában. Nagyenyed, arosvásárhely, Kolozsvár. Dolgozatok, ÚS II. (XII.) 253 287. SBSTYÉN. 2006 A arosvásárhelyi v. Református Kollégium történetéb l (1895 1944). arosvásárhely. TH CNTRAL BUILDING OF TH RFORD COLLG IN AROSVÁSÁRHLY (ABSTRACT) The old buildings of the Reformed College in arosvásárhely (Târgu-ure, RO) were significant role players in the Transylvanian protestant public education, but proved to be less functional for educational institutions at the early 20th century. The directorate of the college commissioned a leader of the government s architectural program, the Budapest based architect Sándor Baumgarten (1864 1928), to propose a project for the new building. He realized the project plans between 1906 1908, and the construction took place between 1908 1909. This study pursues the so far unknown construction process and interior furnishing of the main building, investigating reports from the directorate meetings of the school, documentations related to the abundant planning material. Thanks to rich written resources and the well preserved furnishing, the assembly hall is discussed in an individual chapter as it is the most ambitiously created, organic Art Nouveau interior of the building. Baumgarten took into consideration the local conditions of the site, as well as the expectations of the directorate when planning the building. As a follower of Ödön Lechner applied the national style, borrowing design elements and patterns from the Hungarian Art Nouveau style. To carry out the construction plans, young Lajos Csiszár, a building contractor from arosvásárhely was commissioned, along with other local craftsmen. The foundation stone was celebrated on September 10th, 1908, with the construction procedures coming to an end in the autumn of 1909. The inauguration took place in June 1911, once the annexed buildings (primary school, sports-court), both planned by engineer Gy z Nagy, and the renovation of the 19th century boarding school were completed. The three storey central building has a U-shaped layout. The unity of its wings is given by the characteristic execution of the facades and the harmoniously applied details. The various fixtures of the building (fences, chandelier etc.), the interior furnishings and the annexed building all celebrate the talent of engineer Gy z Nagy. He applied the style of Baumgarten in the design of the furniture belonging to the directorate s office and the teaching room, and took significant responsibility in shaping the assembly hall too. (The furnishing of the assembly hall dating back to 1910 was

A AROSVÁSÁRHLYI RFORÁTUS KOLLÉGIU F ÉPÜLT 169 complemented in the interwar period with furniture that animated the ornamental language of their Art Nouveau ancestors, while keeping the integrity of its interior style.) The project received a governmental support of three-hundred thousand crowns, but its expenses reached almost half a million crowns by the time its construction and interior furnishing had been completed. With its neat floor plan, inner division striving for functionality, luminous rooms, wide and airy passageways, the building complex is a representative work of this architectural programme. The style and execution of details recall the features of the rest of the gymnasiums planned by Baumgarten (from Zilah Zal u, RO, Rozsnyó Râ nov, RO, áramaros Sighetu arma iei, RO etc). However, by being an assignment and investment of the church, and thanks to its adaptation to the irregular, sloping site and local context of the already existing buildings, this work has contributed to the achievement of an original and independent work of Sándor Baumgarten in arosvásárhely. The building-complex founded in the early 20th century hosts today the Reformed College and the Bolyai Farkas Theoretical High School.

1 2 3 1. tábla 1. Az első tervsorozat földszinti tervrajza (RVGY LVT, RK, Évrendezett tervrajzok, 1901, 1); 2. Utcaszabályozási helyszínrajz (RVGY LVT, RT, Évrendezett tervrajzok, 1906, 8); 3. Helyszínrajz (RVGY LVT, RK, Évrendezett tervrajzok, 1906, 10)

1 2 2. tábla 1. Baumgarten Sándor főhomlokzati terve (RVGY LVT, RK, Évrendezett tervrajzok, 1906, 15); 2. A főépület második emeleti tervrajza (RVGY LVT, RK, Évrendezett tervrajzok, 1907, 49)

1 3. tábla 1. A főépület bal oldali szárnyának utcai homlokzati terve (RVGY LVT, RK, Évrendezett tervrajzok, 1907, 63); 2. A főépület bal oldali szárnyának udvari homlokzati terve (RVGY LVT, RK, Évrendezett tervrajzok, 1907, 60) 2

1 3 2 4. tábla 1. A főbejárat és az oldalszárny hossz- és keresztmetszete (RVGY LVT, RK, Évrendezett tervrajzok, 1908, 70); 2. Ajtó tervrajzmásolata (RVGY LVT, RK, Évrendezett tervrajzok, 1908, 105); 3. A kollégiumi épületegyüttes helyszínrajza (RVGY LVT, RK, Évrendezett tervrajzok, 1909, 153)

1 2 5. tábla 1. A régi auditórium és könyvtár épülete, az előtérben emelkedik az új főépület, 1908 (fénykép, Csepreghy András gyűjteménye); 2. A főépület főhomlokzata, 1911 előtt (képeslap, Kercsák József gyűjteménye)

1 2 6. tábla 1. A főépület főhomlokzata az előtte kialakított parkkal, 1912 (képeslap, Kercsák József gyűjteménye); 2. A főépület fő- és jobb oldali homlokzata, 1914 (fénykép, R-H, Bernády-díszalbum)

1 2 7. tábla 1. Főhomlokzati részlet, 1941 (képeslap, Kercsák József gyűjteménye); 2. Főhomlokzati részlet

1 2 8. tábla 1. A főkapu; 2. A kerítés részlete

1 2 3 9. tábla 1. A bal oldali szárny utcai homlokzata; 2. A jobb oldali szárny utcai homlokzata; 3. A főépület udvari homlokzata, 2010

1 10. tábla 1. A főbejárat előcsarnoka; 2. A lépcsőház második emeletének mennyezete 2

1 2 11. tábla 1. A tanári szoba és igazgatói iroda berendezésének vázlata (RVGY LVT, RK, Kollégiummal kapcsolatos vegyes tervrajzok, 47); 2. A hajdani tanári szoba nagy asztala

12. tábla A díszterem átalakítási terve (RVGYLVT, RK, Tematikusan rendezett tervrajzok, 77)

1 2 13. tábla 1 2. A díszterem, 1940-es évek (képeslap, Csepreghy András gyűjteménye)

1 14. tábla 1. A díszterem főbejárata és a felette lévő karzat egy része; 2. A díszterem orgonája és a vakerkély 2

15. tábla A díszterem orgonájának tervrajza, 1909 (Hajdók Judit kutatásai alapján)

16. tábla A szószék

1 2 17. tábla 1. Az úrasztala; 2. A díszterem egykori padjai

1 2 3 4 18. tábla 1. A Bernády által adományozott nagy karosszék; 2. Az egyik nagy karszék hátoldala; 3. Kétüléses pad; 4. Kis szék

1 2 19. tábla 1. Az egyik háromüléses pad; 2. Az egyik háromüléses pad hátoldala

BÁNFFY IKLÓS ÚJABB ARCA KÉT SRLG TÜKRÉBN 171 BÁNFFY IKLÓS ÚJABB ARCA KÉT SRLG TÜKRÉBN VISKY ÁRIA A tanulmány a két világháború közötti magyar iparm vészet kiemelked m veit, két Bánffy iklós gróf által tervezett és Pál Lajos budapesti ötvösm vész által kivitelezett ötvöstárgyat ismertet. gyik aranyozott ezüst serleg a budapesti Iparm vészeti úzeum gy jteményét gazdagítja, párját, a vallásos ikonográfiájú serleget ma is használják a kolozsvári Farkas utcai református templomban. A Wiener Werkstätte ötvösm vészetének kifejezésmódját valamint a természetkedvel gróf kultúráját tükröz m tárgyak jelent sége abban rejlik, hogy mindkét alkotó m vészetének legfontosabb jellemz it magában foglalja. Formai, technikai megoldásai rávezetnek Pál Lajos stílusának gyökereire, de egyúttal Bánffy alkotói sokoldalúságát is hangsúlyozzák. Kulcsszavak: Bánffy iklós, Pál Lajos, ötvösm vészet, art deco, Wiener Werkstätte Keywords: iklós Bánffy, Lajos Pál, silversmith, art deco, Wiener Werkstätte A20. század els évtizedeinek meghatározó alakjáról, Bánffy iklós grófról (1873 1950) már életében nagy számmal jelentek meg kritikák, tanulmányok, halála után pedig kiállítások, emlékkötetek születtek róla. Kétségtelen, hogy rdély egyik legnagyobb múltú és tekintély családjának, a losonczi Bánffyak grófi ágának utolsó egyenes ágon leszármazott férfitagja el deihez hasonlóan amellett, hogy politikusként komoly hatást gyakorolt történelmünk alakulására, a m vészet több ágát is m velte. Jelen tanulmány Bánffy eddig kevésbé ismert tevékenységi körére igyekszik rávilágítani, kiegészítve a róla alkotott képet, és újabb bizonyítékot nyújtva sokoldalúságáról. jelent s életm alaposabb megismeréséhez az 1930 1931-ben Bánffy iklós tervei alapján Pál Lajos ötvös mester által készített serlegpár biztosít kiindulópontot. Az egyik, részben aranyozott ezüst serleg a budapesti Iparm vészeti úzeum tulajdonában van, párját pedig, az ikonográfiájában egyházi témájú serleget az adományozó gróf kívánságára mai napig használják konfirmáció ünnepén a kolozsvári Farkas utcai református templomban. Az új adatok feltárása tekintetében jelent ssé válik e két, az art deco irányzatába kiválóan illeszked serleg ismertetése. A két világháború között uralkodó stílus urópát és Amerikát egyaránt meghódította, hatása els sorban az építészetben és az iparm vészetben követhet nyomon. Bár a magyar m vészet 1920-as és 1930-as évekb l származó art deco stílusú m veib l viszonylag kevés maradt fenn, az akkori agyarországon kifinomult art deco érvényesült: ezt kiválóan szemléltette a budapesti Iparm vészeti úzeum 2012-es nagyszabású art deco-kiállítása, 1 melyen méltán kapott helyet a Bánffy tervezte serlegpár Budapesten rzött darabja. z is jelzi e két ötvöstárgy m vészi színvonalát, amely nemcsak a mai agyarország m vészetével, hanem Bánffy iklós személyéb l kifolyólag a két világháború közötti rdély m vészetének tendenciáival is szoros összefüggésben van. Bánffy iklós személye A losonczi Bánffy család tagjairól köztudott, hogy rdély és Kolozsvár történelmében generációk óta jelent s szerepet játszottak. Báró Bánffy iklósnak és leszármazottainak I. Ferenc József 1855. május 20-án adományozta a grófi címet. 2 Bánffy iklós atyja gróf losonczi Bánffy György, 1 Art deco és modernizmus Lakásm vészet agyarországon, 2012. március 17. november 11. Kurátor: Horányi Éva. 2 DRFRLVT, C/6. 6. doboz. Nemzetségkönyv.

172 VISKY ÁRIA anyja báró Bánffy Irma volt. ls gyermekük, Katalin 1871. augusztus 12-én, fiuk, Bánffy iklós 1873. december 29-én született, 3 fiatal anyjuk betegség következtében 1875. szeptember 26-án elhunyt. Atyjuk 1872-t l három éven át Doboka vármegye parlamenti képvisel je, majd 1896-tól agyar Királyi f ajtónállómester volt. Felesége halála után egyedül nevelte gyermekeit. Bánffy iklós n vérével együtt a f úri családokra jellemz, széleskör m veltséget biztosító nevelésben részesült. Atyja rzsébet királyné tanácsára angol nevel t, Willford dwardot fogadta fel fia mellé. 4 A magyar arisztokrata családok korabeli nevelési szokásai szerint a m vészetekben való tehetséget, de legalább vonzalmat mutató gyermekek oktatására a kor legnevesebb m vészeit kérték fel, így Bánffy iklós ifjú korában Székely Bertalantól tanult rajzolni. 5 1935-ben Bánffy így emlékezett róla: Úgy kerültem hozzá, hogy apám rajz-órákat akart nekem adatni, mert már els gimnázista éveimt l rengeteg papírt rontottam el, sok ákombákom firkálással. [ ] (Simkó) tanított jó ideig hasznos, de inkább unalmas dolgokra. [ ] Tán tizenöt éves lehettem és a rajzoktatás már jó ideje folyt. Valami fantasztikus jelenetet rajzoltam órán kívül. [ ] (Simkó) elvitte és megmutatta Székely Bertalannak. [ ] Úgy monda, hogy a mester érdekl dik irántuk. 6 A festészet és grafika iránti érdekl dés Bánffy iklósnak az egész életét végigkísérte. 1917- ben Berény Róberttel együtt illusztrálták Balázs Béla Játékok cím könyvét. 7 Grafikai tevékenységének nagy részét könyv-, illetve versillusztrációk képezték. Rajzai, portrék és illusztrációk els sorban az rdélyi Helikon c. folyóiratban jelentek meg. Az 1932-ben Kolozsváron megjelent Ábel a rengetegben cím Tamási-regényhez készült illusztrációit a szakirodalom egyöntet en kiemeli munkásságában. grafikai életm f alkotásának 1922-ben, Ben yll néven kiadott karikatúra-sorozatát tekinthetjük, mely Párizsban, Fresques et frasques címmel jelent meg. Az 1922 áprilisában lezajlott genovai konferencián résztvev 21 politikus torzképét sorakoztatta föl ez a kiadvány, melyben a szerz kivételes jellemábrázolási képessége mutatkozott meg. A groteszk portrék érdekes módon el revetítik néhány politikus kés bbi bukását, például Lloyd George miniszterelnök, Csicserin, valamint Rathenau esetében. 8 A karikatúrák között megtaláljuk a mára már jelképessé vált Bánffy iklós önarcképet is. portré a Bethlen István grófról készülttel együtt tehetetlenséget és zártságot sugall a többi magabiztos, és tárgyalásra (vagy inkább autonóm döntésekre) kész, gy ztes országok képvisel inek karikatúráihoz képest. z jól sugallja a két magyar, erdélyi f nemes küldött helyzetét a tárgyalásokon, akik kifosztott országukat képviselve egyfel l agyarország külpolitikai elszigeteltségét óhajtották megszüntetni, másrészt a kisebbségi jogok tiszteletben tartására próbálták rávenni az európai országokat, 9 szinte esélytelenül. Bánffy agyarország és rdély politikai-kulturális életének aktív szervez je volt, kultúra iránti elkötelezettségét bizonyítja az is, hogy az írói pályát választotta. Tamási Áron szavaival egyformán jól értett az íráshoz, a rajzhoz, a színházhoz; s mellesleg a politikát is folytatta [...] Nemcsak gróf volt, és gazdag ember, hanem szellemileg is fény z, ami rdélyben nagy ritkaság. 10 Irodalmi f m vének az rdélyi történet trilógiát tekintik. Dráma- és prózairodalmi írásai mellett színházi tevékenykedése 1912 1918 között bontakozott ki, amikor a Nemzeti Színház és Opera intendánsaként számos díszletés kosztümtervet készített. Jelmezekhez, díszletekhez készített terveir l (ozart: Szöktetés a szerájból, Bartók: Fából faragott királyfi stb.) visszaköszön jellegzetesen színpadias és díszes stílusvilága. 3 Bár a Nemzetségkönyvben 1873. december 29. szerepel, hivatalos iratain mindenhol december 30. jelenik meg. 4 KVÁLVT, 1537/14. 5 URÁDIN 1999, 54. 6 BÁNFFY 1935, 707 708. 7 LSZNAI 1917. 8 SZGDY-ASZÁK 2006. 9 SZGDY-ASZÁK 2006. 10 AROSI 1997, 97.

BÁNFFY IKLÓS ÚJABB ARCA KÉT SRLG TÜKRÉBN 173 1916-ban IV. Károly koronázásának m vészeti rendezését s a koronázás küls ségeit 11 bízták rá, 1923 1927 között az Országos Képz m vészeti Tanács, 12 1925-ben az Iparm vészeti Társulat elnökévé választották. 13 1926-tól rdélyben élt, ahol 1928-tól 1944-ig az rdélyi Helikon f szerkeszt je volt. 1944-ben Bánffy közbenjárására Kolozsvárt megkímélték a fegyveres hadm veletekt l, a visszavonuló német csapatok viszont feldúlták és felgyújtották a bonchidai Bánffy kastélyt, kifosztva a családi m gy jteményt. 14 A gróf 1949-ben végleg áttelepült Budapestre, ahol 1950. június 5-én hunyt el. Bánffy tervez i, ráadásul az ötvösm vesség területére is kiterjed tevékenységére csak egy helyen találtunk utalást. 1934-ben, a egszámláltattál megjelenése kapcsán írott cikkében akkai Sándor felsorolásában jelenik meg: Szakért je és tevékeny irányítója a színházi kultúrának, kit n rajzos és fest, úgy mellesleg egyike a történelem legalaposabb ismer inek, egyszer csak gyönyör templomi kelyhet, majd díszruhát és kardot alkot [...]. 15 A két ötvösm tervezése tovább gazdagítja Bánffy egyébként is tartalmas és változatos életm vét. Betekintést nyújt az erdélyi f úri világ tárgyi kultúrájába és annak történeti távlataiba. Az 1931- ben tervezett két m tárgy kivitelez je Pál Lajos budapesti ötvös, kés bbi együttm ködésük gyümölcsei pedig újabb m alkotások lettek. indez a régi korok mecénásait idézi, akikr l Bánffy így vélekedik: mindabban pedig, amit létesít, keresztülzeng az egyénisége, mindaz az szépségigényét váltja valóvá. 16 Az összetartozó serlegpár Budapesti serleg A budapesti Iparm vészeti úzeum tulajdonát képez, 1931-b l származó, 18137-es leltári számon nyilvántartott serleget 1931 szeptemberében vásárolta a múzeum Pál Lajos ötvöst l, a serleg készít jét l, 916 peng ellenében. 17 (1. tábla/1) A feljegyzés kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a beszerzés módjánál el bb adomány -t írtak be, majd ezt kihúzva vétel -re javították át. Tisztázatlan a kérdés, hogy egyszer hiba történt-e, vagy pedig eleinte az ötvös valóban adományozni kívánta a serleget. A m tárgy leíró kartonján szerepl rövid leírás szerint a tárgyat készítette Pál Lajos, tervezte gr. Bánffy iklós és Pál Lajos. A serleg magassága 27,5 cm, talpátmér je 12,3 cm, szájátmér je 16,2 cm, súlya pedig 705,5 gramm. Az ezüstb l készült, belsejében és küls szájperemén aranyozott serleg kuppája felfelé kihajló virágkehely alakú. Felülete függ legesen bordázott, melyek alsó harmadában helyenként stilizált levélforma rajzolódik ki. A kuppa magassága 20 cm, ívesen összesz kül alja rövid szárba torkollik. Szárát s r vadon hatását kelt ezüstforgács borítja, melyb l öntött és vágott technikával készült, aranyozott ezüst állatok t nnek el. Három nagyobb méret, ágaskodó állat: szarvas, k száli kecske és egyszarvú kecses alakja dominál a kompozícióban. (1. tábla/2) zek között a fenti regiszterben sorra egy-egy madár: a szarvas el tt rigó, a k száli kecske el tt harkály, az unikornis el tt pedig szarka jelenik meg. A három nagyobb méret állat lába alatt több, kis állat bukkan fel a bozótszer, díszes s r ben. Az ágaskodó szarvas diagonálisára a lábainál ugrásban megnyúlt test róka válaszol, fejét sz l gerezdre emlékeztet, kerek elemekb l álló öntött ezüst dísz felé emelve. A k száli kecske magasra emelt mells lábai alatt béka ül. A békát a fölötte kitárt szárnyakkal repül, hosszú farkú madártól (szarkától?) félkörívesen formált, domborúan gyöngyözött díszítés levelek választják el. madár és 11 BÁNFFY 1929, 495. 12 POOGÁTS 2008. 13 Az Orsz. agyar Iparm vészeti Társulat jubiláris ünnepi díszközgy lése. agyar Iparm vészet 28. (1925) 1 2. 81. 14 BNK 1999. 15 AKKAI 1934, 5. 16 BÁNFFY 1943, 145. 17 IADT, 11/1931 1932. vészeti és tudományos célt szolgáló javadalom. Leltári napló. Serleg. züst, részben aranyozott. Terv. Gróf Bánffy iklós, készítette Pál Lajos 1931.

174 VISKY ÁRIA az egyszarvú között a bozótban íveltfarkú mókus sejlik. Az unikornis vágtató alakja mögött éberen figyel nyúl alakja t nik ki a fölötte s r bb kialakítású leveles indák alatt, melyek egy fecskeszer madár felé emelkednek. A tagolt talphátat öntött bogyókkal díszített indák fonják körül, s a kuppa csészéjét idéz levélkéik játékosan átformálják a talp profilját is. Az ötvös mesterjegye (négyzetbe foglalt PL ligatúra) a kuppa szájának küls peremén, a talp peremén, illetve a talp belsejébe rögzített fed lap lemezébe is be van ütve. A serleg díszítése valamilyen világi funkcióra utal, bár valószín leg sosem volt használatban. A színvonalas, aprólékos kivitelezés és a szokatlan, de ésszer megoldások egyaránt a kivitelez mester szakmai jártasságára és hozzáértésére utalnak, esztétikája pedig a tervez kifinomult ízlésére. A agyar Iparm vészet már 1932-ben közöl róla egy teljes képet, továbbá a szárrészr l egy részletfelvételt. 18 A közlemény, mely a serleget az Országos agyar Iparm vészeti úzeum tulajdonaként említi, szövegében nem tér ki a serlegre. Kés bb szerepelt a 2005 októberében megnyílt, 125 éves az Iparm vészeti F iskola cím kiállításon, majd az Iparm vészeti úzeum 2012-ben szervezett Art deco és modernizmus Lakásm vészet agyarországon, 1920 1940 cím id szaki kiállításán is. Leíró kartonjára ikes Ildikó, az Iparm vészeti úzeum egykori munkatársa kézzel jegyezte fel, hogy Párja a Kolozsvári Református Farkas utcai tpl-ban. felirat vezetett el a serleg egyházi párjához, amely valóban a Kolozsvár-Belvárosi Református gyházközség tulajdonában található. Kolozsvári serleg Bánffy iklós gróf 1932 novemberében, atyja 1929. november 15-i halálának 19 harmadik évfordulóján, a néhai egyházkerületi f gondnok emlékére úrasztali serleget adományozott a kolozsvári Farkas utcai templomnak (1. tábla/3). m tárgy készítésének id pontja az egyházközség aranykönyvében 20 nem jelenik meg, de az Iparm vészeti úzeumban rzött párjának 1931-es keltezése alapján ennek a készítése is az 1931 1932-es évekre datálható. Az aranyozott ezüst serleg Bánffy által aláírt adományleveléb l nemcsak az adományozás okát és célját, hanem a gróf további szándékait is megismerjük. nnek értelmében Bánffy atyja emléke el tt tisztelegve tervezte, készíttette és adta a serleget Kolozsvár nagy múltú református egyházközségének, azzal a meghagyással, hogy a konfirmándusok els úrvacsoravételük alkalmával használják. Az ötvösm így a gyülekezet fiataljai vallásgyakorlatának meghatározó pillanatában játszhat szerepet. Az adományozó továbbá azt kérte, hogy az egyház aranykönyvébe a kehely pontos leírásával, köriratának, valamint a kehely talpában található feliratnak szószerinti följegyzésével irassék be. 21 A serleget már az adománylevélben kölcsönkérte egy 1933 tavaszán megrendezésre kerül külföldi világkiállításra, hiszen az a modern magyar ötvösm vészetnek egyik terméke. 22 1933-ban Chicagóban szervezték meg a világkiállítást, de Bánffy nem járt az gyesült Államokban, a levél alapján pedig személyesen tervezte elvinni m vét. A gróf tehát egy más, nemzetközisége miatt világkiállításnak nevezett 1933-as kiállításra utalhatott. Kérdés marad, vajon hova tervezte vinni m vét, hiszen a kor szakirodalmában világkiállítás néven egyedül a chicagói rendezvény szerepel. A nagyszabású nemzetközi iparm vészeti és lakberendezési kiállításon, az 1933-as ilánói Triennálén, melyen a»tipikusan modern m vek«-et a legismertebb nevek szereplésével óhajtották bemutatni, 23 Bánffy-tervezés, vagy Pál Lajos készítette m nem vett részt. A gróf kérésére a kolozsvári egyház- 18 agyar Iparm vészet 35. (1932) 3 4. 61 62. 19 KVÁLVT,1537/231. 20 RKGYLVT KLVT, I. B. 85. 21 RKGYLVT KLVT, III. C. 25/55. 22 RKGYLVT KLVT, III. C. 25/55. 23 agyar Iparm vészet 35. (1932) 7 8. 146.

BÁNFFY IKLÓS ÚJABB ARCA KÉT SRLG TÜKRÉBN 175 község presbitériuma pedig pozitívan válaszolt, 1933. január 30-án keltezett levelükben 24 biztosították afel l, hogy amint kérni fogja, szívesen rendelkezésére bocsátják elismervény ellenében a serleget. Ilyen elismervénynek azonban nincs nyoma. A Kolozsvár-Belvárosi Református gyházközség levéltára jól mutatja, klenódiumaikra mennyire ügyeltek: kiállításra kölcsönadott tárgyairól kölcsönadási-, illetve átvételi elismervényt állítottak ki, s t a m tárgy állapotának meg rzésére hivatkozva utasítottak is el kiállítási célú kölcsönkérést. Joggal feltételezhet tehát, hogy ha Bánffy valóban elvitte 1933 tavaszán a m vet, született err l elismervény lehet, hogy ez elveszett, de jóval nagyobb valószín séggel a serleg el sem jutott a külföldi kiállításra. zt sugallják az Iparm vészet 1933-as, a milánói kiállítást bemutató cikkei, melyekb l hiányzik Bánffy iklós, illetve Pál Lajos neve. Bár az Országos agyar Iparm vészeti Iskola iratainak Pál Lajos utazásaira vonatkozó feljegyzése arról tanúskodik, hogy Pál 1933-ban olaszországi körutat tett, mely során Velence, Pádua és Verona érintése mellett a milánói Triennálét is meglátogatta, ezt minden bizonnyal csak néz ként és nem résztvev ként tette. 25 A kolozsvári ötvöstárgy anyaga és méretei megegyeznek a Budapesten található serlegével: magassága 27,5 cm, talpátmér je 12,3 cm, szájának átmér je 16,2 cm. A kuppa belseje és küls pereme aranyozott, felfelé ívesen kihajló virágkehely formájú. Felülete függ legesen bordázott, melyet három tengelyben gyöngyszer mélyedésekkel díszítettek. A mindössze 4 cm magas szár kidolgozása összetett és színvonalas, a szár funkciójának azonban ellentmond (1. tábla/4). A díszes rész s r ségét ezüst indák kusza összefonódása adja, melyet ezüst, áttört sz l levelek, sz l gerezdek, és sz l szemek gazdagítanak. A hengeres részt három fürt sz l tagolja, melyeket hétsornyi, egyenként aranyozott keret vörös üveg félgömb alkot. A sz l fürtök közötti azonos mez ket elszórt sz l szemek, levélerezetet imitálóan áttört sz l levelek, valamint helyenként spirálisan csavarodó ezüst-indák töltik ki. Az ismétl dés ellenére a s r ség és gazdagság hatását nyújtja a serleg szára. Az indák, levelek és a sz l szemek egymásra, illetve a bozótszer en végigfutó, aranyozott ezüst forgácsdíszre támaszkodnak. A hengeres talp mentén aranyozott ezüst töviskoszorú fut végig. A talp homorú felületére majuszkulákkal az úrvacsora szereztetési igéit vésték: 26 * Z AZ ÉN VÉR, LLY SOKAKÉRT KIONTATIK. A talp belsejébe rögzített domború fed lap közepén a Bánffy család aranyozott, vésett grófi címere jelenik meg, fölötte kurzív körirat Dedicat Filius Com(es) Nicolaus Bánffy, alatta az adományozás éve (CXXXII) olvasható. A kerek felület szélén két sorban majuszkulás szöveg fut körbe, mely az adományozó apjának, Bánffy Györgynek állít emléket (2. tábla/1): IN (oriam) XC(ellentissimi) D(omi)NI COITIS GORGII BÁNFFY L(iber)B(aro) D LOSONCZ * SVA CAS(areae) T RG(iae) AIST(atis) CAR(arius) T CONSIL(iarius) INT(imus) RG(ni) HVNG(ariae) IANITORU AGISTRI TC. * AC CCL(esiae) V(angelicae) RF(ormatae) IN TRANSSYLV(ania) SVPR(emi) CVR(atoris). Pál Lajos ötvösjegye a szájperem küls felületén, valamint a talp peremében látható (2. tábla/2). Az ötvösm höz színvonalának megfelel, elegáns és kvalitásos kivitelezés, kék b rrel bevont, hasáb alakú kehelytartó doboz tartozik. éretei alkalmassá teszik a serleg befogadására (magassága 38 cm, szélessége és mélysége 21 cm). Oldalait levélszer aranyozott vonal keretezi, az általuk meghatározott mez k közepében többször is kisméret aranyozott Bánffy-címereket préseltek. Az ajtószárnyak két aranyozott ezüst kapoccsal zárhatók. Belsejében magasított kerek perem akadályozza meg a tárgy talpának elmozdulását, zöld szín bársonnyal bevont falai pedig puhára tömöttek. 24 RKGYLVT KLVT, III. C. 25/55. 25 OLVT, 4/b, 1. doboz. Szolgálati és min sítési táblázatok/személyzeti ügyek/vegyes iratok. 26 A református liturgia szerint az úrvacsoraosztást megel z en elhangzanak az utolsó vacsora alkalmából Jézus által mondottak. A árk evangéliumából (14:24) vett igerészlet erre utal.

176 VISKY ÁRIA Bár az adományozó levélben Bánffy nem tesz említést róla, az aranykönyvbe jegyzett leírásban 27 megjelenik a kehelytartó is annak ismertetésével együtt, s t, a kehely tisztántartására szolgáló nagyméret szarvasb r darabot is említik, mely mindmáig használatban van. Bánffy és Pál Lajos együttm ködése A kolozsvári és az Iparm vészeti úzeum tulajdonában lev díszserleg a tervez és a kivitelez személye révén szoros összefüggésben áll egymással. A források szerint azonban a tervez a két m esetében nem azonos. A budapesti Iparm vészeti úzeum leíró kartonjaihoz minden bizonnyal az eladó, vagyis maga Pál Lajos szolgáltatta az információkat, melyek szerint a serleget tervezte gr. Bánffy iklós és Pál Lajos. ás a helyzet a kolozsvári m tárgy esetében. Az adománylevélben Bánffy így fogalmaz: ezt a kelyhet saját terveim alapján Pál Lajos magyar ötvösm vész készítette. A gróf tehát kizárólag magát tartotta tervez nek. Az igazság feltehet en valahol középen keresend. A két ötvöstárgy formavilága jól tükrözi a gróf tárgykultúráját, ugyan-akkor színpadiassága más tevékenységi körére is utal. mellett viszont a m vek magas fokú hozzáértéssel való elkészítése és formabontó jellege arra enged következtetni, hogy a kivitelezés módját az ötvöstechnikákban jártas, nagy tudású mester gondolta ki. nnek alapján tehát a tervezés hagyományos, formai értelmében lehet kizárólag a gróf munkája a két m, de ha a tervezési feladatok közé a kivitelezés gyakorlati megoldásait is beleértjük, akkor Pál Lajos is tervez nek min sül. A két serleg alakjának hasonlósága egyértelm, ugyanolyan a szerkezeti felépítésük, valamint az ezüst tárgyak aranyozásának módja: mindkett kuppájának belseje és szájpereme, illetve a szárrész kiemelni óhajtott részletei (a budapestinél az állatok, míg a kolozsvárinál a töviskoszorú, illetve a sz l szemek) aranyozottak. Összetartozásuk mellett tanúskodik a két ötvöstárgy elkészültének közös id pontja is. A budapesti serleg pontos, 1931-es datálása magától a készít t l származik, a kolozsvári pedig 1932 sze el tt készült, hiszen addigra már Kolozsvárra került. A serlegek feltehet en a budapesti mester m helyében, egyetlen alkotói folyamat eredményeként készültek, vagy legalábbis id ben szorosan egymást követ en. Az ötvösm vek technikailag bravúros megoldásai gyakorlott mester kezére vallanak. Bánffy 1926-tól Kolozsváron élt, személyes hagyatékában a Budapesten m köd Pál Lajos ötvösmesterrel való kapcsolatáról szóló iratot nem riznek. gy 1940. június 3-án keltezett levélben viszont, melyet Zichy István gróf, az Országos agyar Történeti úzeum f igazgatója címzett Bánffynak, felt nik Pál Lajos neve. A levél Bánffy emléktárgyi gy jteményének örökletéti nyilatkozatát idézi, mely a következ képpen zárul: Teljes tisztelettel, [...] Gróf Bánffy iklós sk. l ttünk mint tanuk el tt: Dr. Horváth László sk. és Pál Lajos sk. 28 Pál Lajos minden bizonnyal a serlegek készít je, indokolt is lehetett egy közeli ismer st, ráadásul m vészt felkérni ilyen ügyben a tanúskodásra. A két m vész további együttm ködésének is maradtak nyomai. 1936-ban a agyar Iparm vészet díszmagyar, hozzá tartozó kard és függ k fényképét közli, Bánffy iklós gróf és Pál Lajos közös alkotásaként. 29 A díszmagyar szabása követi a hagyományos formákat, sarkaiban hímzés látható. A menteköt csatok finom kiképzés ötvösmunkák, melyek geometrikus formavilága a Wiener Werkstätte ötvösm vészetének hatását mutatják. A hozzá kapcsolódó írásában. S. (feltehet en eller Simon, a Szépm vészeti úzeum munkatársa) a közölt díszmagyarra, valamint a két serlegre egyaránt érvényes megállapítást tett: Gróf Bánffy iklós és Pál Lajos terveinek és 27 RKGYLVT KLVT, I. B. 85. A serleg részletes leírását, melyet a Kolozsvár-Belvárosi Református gyházközség Aranykönyvébe az 1932. december 30-i presbitériumi gy lés során jegyezték be, az egyházközség más m tárgyainak bemutatásával együtt Köpeczy Sebestyén József készítette. 28 DRFRLVT, C/6. 1. doboz. 29 agyar Iparm vészet 39. (1936) 3. 76.

BÁNFFY IKLÓS ÚJABB ARCA KÉT SRLG TÜKRÉBN 177 munkálkodásának a magyar iparm vészet történetében az a jelent ségük és az érdemük tehát, hogy bravúrral és sikerrel tudják a több évszázados magyar múltban és tradíciókban rejl régi nemzeti elemeket kiemelni és a mostani adottságokhoz és viszonyokhoz szervesen és modern feldolgozásban formailag is átfogalmazni. 30 mellett e cikk rávilágít arra, hogy Bánffy és Pál Lajos több rend díszmagyart alkotott közösen, 31 mely nemcsak együttm ködésükr l, valamint Bánffy tevékenységér l nyújt újabb adalékot, hanem Pál Lajos kevésbé feltárt életm vér l is. Pál Lajos, az ötvösm vész Pál Lajos 1899. április 29-én született, budapesti ötvösm vész életér l a szakirodalom nem nyújt adatokat, monográfia, tanulmány nem született róla. Pályájáról els sorban a agyar Iparm vészet tudósításai, illetve az Iparm vészeti Iskola dokumentumai értesítenek, ahol nemcsak diák, hanem tanársegéd, rendes tanár, majd megbízott igazgató is volt. A Békés vármegyei Kétegyházáról származó m vész Aradon végezte a középiskolát, 32 majd az 1916 1917-es tanévt l, katonai szolgálat miatt kétszer is megszakítva tanulmányait, az Országos agyar Iparm vészeti Iskola hallgatója volt. Bár els két évében bels építészet szakon tanult, az 1919 1920-as tanévben átiratkozott az ötvös szakosztályba. 33 Az ösztöndíjas, tandíjmentes helyen tanuló Pál Lajos 1923 júniusában jeles min sítés szakoklevelet szerzett, 34 néhány évvel Kaesz Gyula, a kés bbi neves modern bels építész után, és Tevan argit ötvösm vész el tt. 1922-ben, még hallgatóként, az Iparm vészeti Iskola tiszteletdíjas tanársegéde lett, 35 ahol tíz évig az ötvös szakosztályban Csajka István szaktanár mellett [...] végzett érdemes munkásságot ; rendes tanárrá Kaesz Gyulával együtt 1932. november 2-án nevezte ki a agyar Királyi Vallás- és Közoktatási inisztérium. 36 tisztségében az ötvös- és zománcozó-szakosztály I II. évfolyamainak vezet tanára, illetve a bronzönt -tanm hely felügyel tanára. Diákjai közül megemlítend Köpeczi Bócz István, Tóthfalusi (Doleviczényi) László, Kozák József, valamint óga Sándor. 1945-ben különleges körülmények között rövid ideig megbízott igazgatója volt az Iparm vészeti Iskolának. A második világháború alatt a Nemzetközi Vöröskereszt ment állomást hozott létre az Iskola épületében, így az épület értékei megmaradtak. Az 1944 1945-ös tanévben kényszer téli szünetet tartottak. 1945. február 27-én Pál Lajost, mint rangid s tanárt nevezték ki megbízott igazgatónak, ugyanis Fáy Aladár igazgató és az ideiglenesen megbízott Haranghy Jen is budai lakos volt, így a felrobbantott hidak miatt tisztségüket nem tölthették be pesti munkahelyükön. 37 A romok eltakarítása után Pál Lajos május 22-én az intézet hallgatóit jelentkezésre hívta, valamint nyilatkozatot tett a Világ cím napilapban új funkciója betöltését és az iparm vészet mibenlétét illet en: Iparm vészet alatt a nagyközönség, de még a szakember is talán devalvált m vészetet vagy magasabb rend ipart ért. A m vészet azonban osztatlan és egységes. Az iparm vészet értéke ugyanannyi lehet, mint a nagy m vészeteké, csupán eszközeiben és anyagában különböz. 38 nyilatkozatában utalt az Iparm vészeti Iskola akkori átszervezésére is, melynek során el készültek a F iskolai cím elnyerésére. 1945 novemberében Györgyi Dénes már átvette igazgatói tisztségét, így Pál Lajos továbbra is az ötvös-zománcozó 30 LLR 1936, 68. 31 régi nemzeti pompánk átmentését igyekszik elérni gróf Bánffy iklós és Pál Lajos azokkal a magyar nemzeti díszöltönyökkel és a hozzájáruló díszkard, gomb és forgó munkákkal, melyek gazdag sorából egy készletet [ ] bemutatnak. LLR 1936, 68. 32 AGYAR KATOLIKUS LXIKON 2005, 451. 33 OLVT, 6/a, Nappali tagozatos hallgatók anyakönyvei, 1918/1919/102. 34 OLVT, 6/a, Nappali tagozatos hallgatók anyakönyvei, 1922/1923/287. 35 SZABLYA-FRISCHAU 1942, 28. 36 Új tanárok az Iparm vészeti Iskolán. agyar Iparm vészet 35. (1932) 9 10. 201. 37 BODOR 1983, 10. 38 BODOR 1983, 13.

178 VISKY ÁRIA szakosztály vezet je maradt. Az Iparm vészeti Iskola Pál Lajosra vonatkozó irataiban az utolsó bejegyzés 1948-ból származik. Halála 1963-ban következett be, a budapesti Farkasréti temet ben temették el. 39 Pál Lajos m vészetére kisszámú ismert m véb l, valamint tanári munkásságából következtethetünk. Tanítványai munkáit sokszor kiállították, el is ismerték a korabeli szakmai lapok. Az Országos gyházm vészeti Tanács tagjaként osztálya az 1941 tavaszán a Nemzeti Szalon termeiben szervezett gyházm vészeti kiállításon szerepelt. Dr. olnár rn, a Központi gyházm vészeti Hivatal igazgatója szerint Pál Lajos osztályának szentségtartói, áldoztató és misekelyhei modern, célszer és nemes formai szépségükkel a szemet és a lelket egyaránt gyönyörködtették. 40 A agyar Iparm vészet közli Pál Lajos tanítványa, Kozák József két ezüstserlegét, melyek a bécsi szecesszió, valamint az art deco jegyeit hordozzák. Gerevich Tibor az Országos gyházm vészeti Tanács világi elnökeként írt a kiállításról, megállapítva, hogy A magyar egyházm vészet korszer megújhodása az utolsó évek során, legizmosabb ifjabb m vésztehetségeink vonzódása az egyházm vészethez, egyik örvendetes jelensége a magyar m vészi életnek, s régi egyházm vészetünkhöz méltó újjal kecsegtet. 41 Pál Lajos oktatásában az egyházm vészeti m fajok központi szerepet kaptak, erre utal Kampis Antal is, amint az Iparm vészeti Iskola jubiláris kiállításán az ötvöstárgyakat méltatja. 42 Saját munkáiból a Bánffy-tervezéseken kívül keveset ismerünk. Az 1946-ban Budapesten szervezett, Az Iparm vészeti úzeum mesterm vei, 1896 1946 cím kiállításon Pál Lajos egy 1930- ban készült, részben aranyozott serleggel szerepelt, 43 a kiállítás katalógusában viszont nincs reprodukálva a m. Vadas József 2005-ben közölte a Pál Lajos és Lechner Jen által 1932-ben készített Corvin-serleget, 44 amely ötvösm vészeti hagyományokat felhasználó, de egyúttal modern nyelvezetet tükröz. 45 További Pál Lajos-alkotás az a serleg, melyen József nádor profilos arcképével ellátott emlékérem jelenik meg. A s r és áttört dísz fedeles ezüst serlegr l viszont az Iparm vészeti úzeum Adattárában fellelhet üvegnegatívon láthatókon kívül jelenleg semmit sem tudunk. 46 Pál Lajos restaurátori munkásságáról is ismert: részt vett a magyar királyi korona, a onomachos-korona, valamint a gy ri Szent László herma helyreállításában. 47 Gondolatok a serlegek szerkezeti és technikai összefüggéseir l Az ötvösmester technikai tudása valamint a több évszázados hagyományok és a modern irányzatok összedolgozása egyaránt megmutatkozik a két serlegen. Felépítésük praktikus, egyszer, egyúttal tökéletesen alkalmas a bonyolultság és kifinomult hatás elérésére. indkét tárgy a serlegek hagyományos szerkezeti felépítését követi, a kuppa aljára illesztett 4,5 cm hosszú fémrúdra vannak felf zve a szárt alkotó forgácsdíszek és a talp. A budapesti serleg 2012-es restaurálása során a szár összetett részei külön-külön is megfigyelhet ek voltak. 48 A három egymás köré épül elem közül a két bels egy-egy ezüstlap bevágott, majd felcsavart indáiból jött létre. két rész koncentrikus egymásba helyezése a mélység érzetét kelti. A következ, legnagyobb átmér j, küls borítás már egy ezüst hengerb l készült, melyet fentr l vágott 39 FARKASRÉTI TT 2003. 40 OLNÁR 1941, 30. 41 GRVICH 1941, 53. 42 KAPIS 1941, 226. 43 VOIT 1946, 10. 44 VADAS 2005, 51. 45 Az Iparm vészeti úzeum Adattára a hólyagos serleg formatípusát követ Corvin-serlegr l üvegnegatívot riz, melynek leltárszáma: NLT 108672. 46 Leltárszáma NLT 108674. 47 VÉSZTI LXIKON 1967, 672. 48 A restaurálást az Iparm vészeti úzeum munkatársai végezték. Köszönettel tartozom emellett dr. Pandur Ildikó, dr. Lichner agdolna f muzeológusoknak és Simonyi Istvánnak a szakmai útbaigazításokért.

BÁNFFY IKLÓS ÚJABB ARCA KÉT SRLG TÜKRÉBN 179 be sokszor az ötvös, lent egy kis egyben maradó részt hagyva. A keletkezett szálakat újból egymásba csavarodóra hajlítgatta, majd három helyen rögzítette a talpra. A talp alsó részét kis, domború lemezzel takarta el, melyet ugyancsak a központi fémrúd tart. Érdekes a küls indákra került, galvanizálással aranyozott állatok rögzítése is. Hátsó felükre egy-egy csapot, a tartóindára pedig egy-egy kisméret hengert forrasztott, a csapokat a hengerekbe csúsztatva pedig az állatalakok sokkal kisebb felületen érintkeznek a tartóelemmel, mintha forrasztotta volna ket a mester. Az indák így imitálják az áttört vadon s r ségét, az állatokat pedig a szemlél számára észrevétlen módon rögzítették. A Kolozsváron található serleg szerkezeti egységei a budapestihez nagyon hasonlóak. A kuppát és a talprészt az el bbi serleghez hasonló módon egy vékony tengely fogja össze, köréje rendez dnek a szár s r n elhelyezett elemei. Az ugyancsak három ponton rögzített aranyozott bozót szálaihoz a sz l indák, és -levelek, valamint a sz l szemek kis csapokkal illeszkednek. A talpon körülfutó töviskoszorú és a talp alá hajló hat csap itt is a talp belsejéhez van fogva, s domború lemezzel van fedve. A két serleg a kés reneszánsz magas kuppájú, alacsony talpú serlegeit idézi. Technikai kivitelezésében is a serlegekre jellemz szerkezeti megoldások érvényesültek. Pál Lajos munkái a kés gótikus és manierista ötvöstechnikák újjáélesztésének elvét formájukban és szerkezeti megoldásaikban is magukon hordozzák, melyre az Iparm vészeti úzeum hasábjain következ képpen reflektálnak: munkásságának különös érdeme a leáldozott magyar ötvösm vészet egykori hagyományos és újabb jellemz technikáinak nagy m vészettel való gyakorlása, valamint az az eredményes igyekezete, amellyel ezek szolgálatába iparkodik állítani az egyes m vészeti megoldásokat. 49 Stilisztikai gyökerek, analógiák A Bánffy Pál serlegek stílus meghatározásának kérdésköre több lehet ség megfontolását is magában rejti. Az ötvösm vekre els sorban a két világháború közötti iparm vészet dekorativitása, természeti formák, valamint a geometrikus stilizálás használata jellemz, mely szerint jól illeszkedik az art deco stílusába. A két világháború közötti m vészeti törekvések er teljesen a modernizmus funkcionalitásközpontú hatása alatt álltak. Többek között ez eredményezte az iparm vészet fellendülését, amely mint m vészeti és egyben ipari lehet ség egy új alkotói nyelvezet kialakulását tette lehet vé. A húszas-harmincas évek enteri rm vészetében az egyszer sítés és hasznosság-elv viszont új irányt vett, mely az 1925-ös párizsi kiállításon is megmutatkozott, 50 és melyr l Bor Pál írja: díszít elemek is szerepelnek a tiszta konstruktív forma mellett. 51 kijelentés valamelyest az ezekre az évekre jellemz kétpólusú magyar m vészetfelfogásra is fényt derít: néhányan a modern irányzatok destruktív hatásáról beszélve vissza kívántak térni a klasszikus esztétikához, míg mások az expresszionizmus folytatói szerettek volna lenni valamilyen új formában. 52 A megoldás abban az art decónak nevezett irányzatban rejlett, melynek kifejezésmódja geometrizáló, expresszív, sokszor pedig er teljesen dekoratív. Az 1920 1930-as években divatos irányzatban a hagyományokhoz való visszatérés a kor vívmányainak az élet minden területére kiterjed hatásával együtt mutatkozik meg. Lusy D. Rosenfeld fejti ki, hogy az art deco egyszerre foglal magába körkörös, természetesen hullámzó alakzatokat és formálisan beállított, de kecses figurális alakokat, melynek kett ssége a geometrizálás általi egyszer sítésben oldódik fel. 53 A Bánffy tervezte 49 LLR 1936, 68. 50 xposition des Arts Décoratifs et Industriels odernes RICHART 2012, 22. 51 VADAS 2005, 25. 52 PATAKI 1993, 107. 53 ROSNFLD 2005, 5.

180 VISKY ÁRIA serlegek könnyed formavilága ezáltal szervesen kapcsolódik az art decóhoz. A színházi világ és f leg az orosz balett fény zése, pompája és dinamizmusából kerül át az art deco stílusába a kecses mozgású alakok és a természeti elemek légies ábrázolása, 54 melynek az itt tárgyalt m vek ékes bizonyítékai. sokféleséget ötvöz irányzat nyújtotta talán azt a lehet séget is, hogy a magyar m vészet visszaforduljon kissé a századforduló óta háttérbe került szecessziós törekvésekhez is. 55 nnek viszont egy teljesen újszer továbbélése jelenik meg el bb Bécsben, majd Budapesten. A magyar és bécsi m vészek a tradicionális dekorativizmusban 56 a történelmi hagyományokhoz tértek vissza, s e két város érzékelhet en szoros kapcsolata legf képp a Wiener Werkstätte és a magyar alkotók stílusában fellelhet párhuzamokban nyilvánult meg. A két szóban forgó serleggel kapcsolatban els sorban Dagobert Peche (1887 1923) munkásságát kell megemlítenünk, aki a Wiener Werksätte rövid élet, de annál jelent sebb alakja volt. Az osztrák m vész az art deco kés bbi kialakulásában kulcsfontosságú szerepet töltött be. Az Ohmanntanítványra Bécsben leginkább Josef Hoffmann m vészete volt befolyással, 1917-t l pedig a WW zürichi fiókját igazgatta. vészetét a szakirodalom kivételesen egyedinek tartja, 57 melyet a manierizmust idéz, ugyanakkor modern, egyszer bb formai megoldásokat alkalmazó ötvösm vek jellemeznek. bben az újkori tradíciókat követ stílusában Pál Lajos Peche követ jének bizonyul, egyúttal pedig egyszer ségében valamint formavilágában Josef Hoffmann m veket idéz. Érdemes kiemelni Hoffmann 1925-ös datálású, illetve a Pál Lajos-tanítvány, Kozák József 1941-ben kiállított serlegének párhuzamát, ugyanakkor Hoffmann további asztali edényeit, melyekre a Bánffy tervezte serlegek formájukban vagy kivitelezésükben hasonlítanak. A Wiener Werskätte könyvkötészete valamint az ebben gyökerez art deco könyvkötészeti stílusa a kolozsvári serleg tartóján mutatkozik meg. Peche tevékenységi köre kiterjedt e m fajra is, melyek nem csak a kehelytartó kidolgozásával állnak szoros összefüggésben, hanem Kiss rzsi húszas évekb l, valamint Kner rzsébet 1936-ból származó munkáival is. Jól illusztrálja ez a magyar art deco bécsi gyökerezettségét is. Az ötvösm vek nem csak a kor jelent s m vészeinek stílusával hozhatóak összefüggésbe, hanem a tervez érdekl dési köre és m veltsége is tükröz dik bennük. A bonchidai kastélyban Bánffy gyakorlatilag egy m gy jteményben n tt fel, melyet nemzedékek hosszú sora gy jtött össze. Az Iparm vészeti úzeumba 1928-tól kezd d en 1940-ig szinte évente helyezett m tárgyakat letétbe, ékszerkészletekt l kezdve, egyházi- és világi edényeken keresztül lószerszámokig és zsebórákig. A több ezer darabot számláló gy jtemény jelentékeny serleg-, pohár- és kehelykészlettel bírt, melyek között els sorban 17 18. századi erdélyi, valamint augsburgi m veket találunk. gy jtemény legnagyobb része elpusztult vagy elt nt a német csapatok bonchidai átvonulása során, Bánffy viszont ezeket feln tt koráig nap mint nap láthatta. z is magyarázza, hogy tradicionális formavilágú, egyházi ezüstserleget tervezett atyja emlékére, akit 1898-ban a agyar Iparm vészeti Társulat tagjai közé választottak, 58 s aki több mint 30 évig az rdélyi Református gyházkerület f gondnoka volt. A kolozsvári serleg ugyanakkor hangsúlyosan úrvacsorai, illetve húsvéti ikonográfiával rendelkezik, mely az egyházi klenódiumok biztos ismeretét sejteti. Így a sz l fürtök a hív ket, míg a sz l t Jézust szimbolizálja az evangéliumokból ihlet dve, a sz l szemek vörös színe és szétszórt elhelyezése pedig a b nösökért kiontott krisztusi vért. A talpon körülfutó tövis-szál utal a nagypénteki töviskoszorúra, mely összhangban áll az alatta olvasható igeverssel is. 54 ROSNFLD 2005, 25. 55 PATAKI 1993, 110. 56 RICHART 2012, 23. 57 CHRABACH 2001, 149. 58 A agyar Iparm vészeti Társulat tagjai. agyar Iparm vészet 2. (1899) 6. XXX.

BÁNFFY IKLÓS ÚJABB ARCA KÉT SRLG TÜKRÉBN 181 A budapesti, világi célra szánt serleg figurális alakjai ezzel szemben nem fonódnak össze egy koherens narratívába, a vadonban felt n állatalakok viszont a 17. századi serlegek vadászjeleneteit idézik. Gazdag dekorativitása révén az art decós enteri rök jellemz eleme, tulajdonképpen a dísztárgy szerepét ölti magára. 59 Díszes, de finom kivitelezése arra késztet, hogy alaposan megvizsgáljuk a részleteit, de ugyanakkor az egészben is gyönyörködjünk. A tárgyak tervei a Bánffy iklós-hagyatékból nem kerültek el, viszont összefüggésbe hozhatók számos rajzával. A gróf irodalmi és képz m vészeti m veiben egyaránt hangot ad természet iránti érdekl désének és csodálatának. rdei sétáin keletkezett ceruza-, vagy szénvázlatai, a fotói is tanúsítják, hogy mennyire ihlette t a természet. Saját bevallása szerint a természet maga törvényszer gazdagságában úgy telíti a mi képzeletünket a maga alakjaival, hogy öntudatlanul az képeit visszük bele alkotásainkba. 60 Jól mutatja ezt néhány, a fatörzsek, ágak elrendezését rögzít tanulmánya, s ez köszön vissza a serlegen is Pál Lajos bravúros megoldásában. A száron megjelen állatalakokkal Bánffy más kontextusban is foglalkozott. gy vadászjelenethez készült vázlatán hátsó lábaira ereszked, hátra figyel nyúl alakja látható, mely a budapesti serlegen szinte azonos testtartásban jelenik meg. Ugyanezen a lapon két madár rajza található, melyeket viszontlátunk ezüstben; a róka felemelt fejjel ugró, vadászó motívuma pedig a Bánffy Kun Lászlórajzsorozatából származik. A béka párhuzama egy kisméret, de annál karakteresebb tollrajzon látható. 61 (3. tábla/1) A három nagyméret, patás állatalak központi elhelyezése utalhat Bánffy családi örökségére, lovak iránti szeretetére. 62 A gróf behatóan foglalkozott a lovak fajtáival, viselkedésével, a ló tanulmányok nagy számmal vannak jelen rajzai között is. gy kisméret, huszárt ábrázoló tollrajz 63 a ló alakja, valamint a vonalvezetés szempontjából is fontos a serleg kapcsán, hiszen ez utóbbin is a rajz szögletes, dekoratív, stilizáló jellegét ismerjük fel. (3. tábla/2) A Kun László rajzai pedig voltaképpen ugrató, ágaskodó, vágtató lovak tanulmánysorozata, melyeken egyenként felfedezhetjük a serleg három nagy állatalakjának mozdulatát. Összegzés A Bánffy Pál alkotópáros két ötvösm vének jelent sége abban rejlik, hogy mindkét m vész életm vének legfontosabb jellemz it foglalja magába. Tükrözi Pál Lajos stílusának a bécsi szecesszióból, a Wiener Werkstätte m vészetéb l és a manierizmus ötvösm vességéb l fogant gyökereit. Bánffy tervezésének légies anyag- és formakezelése, az összetetten dekoratív és egyszerre geometrikus formavilág emellett az art deco színpadiasságából ihlet dött. A kor stílusát naprakészen követ ötvöstárgyak további tanúi Bánffy iklós sokoldalúságának, akinek életm ve számtalan m vészeti ágra kiterjed. A gróf f úri származása, neveltetése, urópában szerzett sokrét tapasztalataira visszavezethet kivételes közéleti és politikai szereplése a történelem, hátrahagyott m vei pedig a m vészettörténet számára bírhatnak kiemelt jelent séggel. 59 PRÉKOPA 2012, 12. 60 ÁLNÁSI BARTÓK 1943, 590. 61 DRFRLVT, C/6. 7. doboz. 62 Családjának több száz éves hagyományát követve Bánffynak példátlan ménese volt. Lovak iránti érdekl dése írásaiban, grafikáiban, színpadterveiben is fellelhet, Lovakról írt 1997-ben megjelent szövegében így vall:...legkisebb koromtól fogva a ló nagy szerepet játszott az életemben. Sok évtizeden át lótenyésztési problémákról hallottam, f leg atyámtól, aki e téren elismert szaktekintély volt. BÁNFFY 1992. 63 DRFRLVT, C/6. 7. doboz.

182 VISKY ÁRIA LVÉLTÁRI FORRÁSOK DRFRLVT Dunamelléki Református gyházkerület Ráday Levéltára. Bánffy iklós gróf (1873 1951) iratai, 1744 1951. RKGYLVT KLVT rdélyi Református gyházkerület Központi Gy jt levéltára Kolozsvári gyházközségek Levéltára IADT Iparm vészeti úzeum Adattára KVÁLVT A Román Nemzeti Levéltár Kolozs egyei Igazgatósága (Arhivele Na ionale Române, Direc ia Jude ean Cluj), A Bánffy család levéltára. OLVT oholy-nagy vészeti gyetem Levéltára IRODALO BÁNFFY. 1929 mlékeimb l. rdélyi Helikon II. 7. 493 499. 1935 Székely Bertalanról személyes emlékek. rdélyi Helikon VIII. 10. 707 712. 1943 A mecénás a m vészetben. rdélyi Helikon XVI. 1. 137 146. 1992 Lovakról. Látó III. 10. http://lato.adatbank.transindex.ro/?cid=1337 (2013. 12. 04.) 2008 Gyermekkori emlék. In: Sas Péter (szerk.): A Nagyúr. Bánffy iklós emlékezete. Budapest, 5 15. BNK S. 1999 Bánffy iklós a közéletben. rdélyi úzeum 61. 1 2. http://epa.oszk.hu/00900/00979/00017/03benko.htm BODOR F. (szerk.) 1983 Dokumentumok a magyar iparm vészeti f iskola életéb l (1945 1983). Budapest. CHRABACH. 2001 Peche, Dagobert. In: Franz endes (Hrsg.): Neue deutsche Biographie. Berlin, 149 150. DSIDA J. ARKOVICS R. SZÁNTÓ GY. 1929 Három önéletrajz. rdélyi Helikon II. 7. 544 547. GRVICH T. 1941 odern egyházm vészet. Szépm vészet 9. 53. KAPIS A. 1941 A hatvanéves Iparm vészeti Iskola. Szépm vészet 9. 226. LSZNAI A. 1917 Balázs Béla: Játékok. Nyugat X. 11. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00223/06791.htm (2013. 12. 04.). S. (LLR S.) 1936 Újtörekvés magyar díszruha. agyar Iparm vészet 3. 68. AKKAI S. 1934 egszámláltattál. llenzék 1934. november 11. 5. ÁLNÁSI BARTÓK GY. 1943 Bánffy iklós természetlátása. rdélyi Helikon XVI. 10. 589 594. AROSI I. 1997 Kis\Bán\Ffy Könyv. Bonchidai prospero. Csíkszereda. OLNÁR. 1941 gyházm vészeti Kiállítás. agyar Iparm vészet III. 30.

BÁNFFY IKLÓS ÚJABB ARCA KÉT SRLG TÜKRÉBN 183 URÁDIN J. 1999 Bánffy iklós, a rajzoló és illusztrátor. rdélyi úzeum LXI. 1 2. 52 55. PATAKI G. 1993 A dekoratív avantgárd. Az expresszionizmus mint csapdahelyzet a 20-as évek magyar m vészetében. Ars Hungarica XXI 1. 107 112. POOGÁTS B. 2008 Bánffy iklós (1874 1950). Helikon XIX. 10. (504.) http://helikon.ro/index.php?m_r=1213 (2013. 12. 04.) PRÉKOPA Á. 2012 Dekoráció és funkcionalizmus az 1920-as és 1930-as évek magyarországi készítés lakberendezési tárgyain. In: ART DCO és ODRNIZUS. Lakásm vészet agyarországon. 1920 1940. Kiállítási katalógus. Budapest, 11 19. RICHART D. 2012 Tradicionális és modern. Dekoratív tendenciák a 1920-as évek magyar enteri rm vészetében és azok osztrák, német kapcsolatai. In: Horányi Éva (szerk.): ART DCO és ODRNIZUS. Lakásm vészet agyarországon. 1920 1940. Kiállítási katalógus. Budapest, 21 31. ROSNFLD, L. D. 2005 Inside Art Deco. A Pictorial Tour of Deco Interiors From Their origins to Today. Atglen, Pennsylvania. SIONYI I. 2004 Násfa-történet. LT, vészettörténet szakdolgozat. Budapest. SZABLYA-FRISCHAU F. (szerk.) 1942 Az Országos agyar Királyi Iparm vészeti Iskola évkönyve, 1880 1941. Budapest. SZGDY-ASZÁK. 2006 Bánffy iklós A Karikaturista. Helikon XVII. 15. (461.) http://www.helikon.ro/index.php?m_r=294 (2013. 12. 04.) VOIT P. 1946 Ars Decorativa. Az Iparm vészeti úzeum mesterm vei, 1896 1946. (mlékkiállítási katalógus). Budapest. VADAS J. 2005 A magyar art deco. Budapest. FARKASRÉTI TT 2003 Sz. n. A Farkasréti temet 2003-ban: adattár. Budapesti Negyed 11. 2 4. (40 42.) http://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html (2013. 12. 03.) KATOLIKUS LXIKON 2005 Pál Lajos. In: Diós István Viczián János (szerk.): agyar Katolikus Lexikon. Budapest. 451. VÉSZTI LXIKON 1967 Pál Lajos. In: Zádor Anna Genthon István (szerk.): vészeti Lexikon. Budapest. 672 673.

184 VISKY ÁRIA A NW IAG OF IKLÓS BÁNFFY IN TH VIW OF TWO CHALICS (ABSTRACT) Count iklós Bánffy, the last male direct descendant of the Bánffy counts of Losoncz has been active in more than one fields of art, his works in literature, stage- and costume design are well known and appreciated. y study is aimed to shed light on this personality s less known field of activity, presenting two parcel gilt silverworks designed by Bánffy and manufactured by silversmith Lajos Pál from Budapest, outstanding pieces of the Hungarian metalwork in the interwar period. One of the chalices figured at the 2012 Art Deco and odernism Home Design in Hungary 1920 1940 titled exhibition at the Budapest useum of Applied Arts as a piece of the museum s collection, and its match, with a religious iconography, is still used at confirmation ceremonies in the Farkas Street Reformed Church, Kolozsvár (Cluj-Napoca, RO), in conformity with the donor count s wish. The oeuvre of iklós Bánffy stands for an artist who worked in several areas of the fine arts and followed the most recent tendencies. Known for being a writer of the The Transylvanian Trilogy and several other literary works, he was also a graphic artist, was involved in staging Bartók's works and was the owner of a famous herd. The aristocratic origin and upbringing of the count, his variety of experiences in urope which helped him to become an influential figure of the political and cultural life in the Austro-Hungarian onarchy and in Transylvania contributed to his artistic creations. From the Hungarian art deco artworks dating from the 20s and the 30s just a few remained, however these including the two Bánffy chalices are fine examples of the Hungarian art deco stream. The delicately decorated, harmoniously proportioned chalices are similar in both their shape and their execution, and bear witness to a craftsman with an exceptionally elaborate technique. Considering the unprocessed work of Lajos Pál, the School of Applied Arts former teacher and for a short time commissioned headmaster, these two silverworks presented a firm starting point in discovering the silversmith s professional path. In the structural solutions of the works from 1931 the craftsman revives the traditional silversmith s technique, the principle of assembling which can be found already in the late gothic and in the mannerist metalwork. Furthermore they feature the embellishment of the interwar period s applied arts, the use of elements of nature and of geometrical stylization. These fruits of iklós Bánffy s various and extensive oeuvre bear the signs of the count s culture routed in his patrician literacy and the signs of his commitment to church and nature. The chalices importance lies in qualitative and thorough execution, and in the fact that they summarise the two artists most representative characteristics. Their style rooted in the Vienna Secession, the Wiener Werkstätte art and the centuries old silversmith practice all reflect the multitude of Pál s typical inspirations. eanwhile, the lightness of Bánffy s design can be connected with the theatrical manner of the art deco style. In this period the theatre life and most importantly Diaghilev s Russian ballet influenced heavily the graphic, the interior and the product design. This way, the elegant gestures and movements of the figural forms and the lightness of the elements from nature are both transferred to fine and applied arts, for which these chalices stand as good demonstrations. In conclusion, through their traditional concept and decorativeness they reflect the most significant characteristics of Lajos Pál s art, and act as new testimonies of Bánffy s creative versatility, good examples of the Transylvanian and Hungarian artistic awareness.

2 1 4 3 1. tábla 1. Bánffy iklós Pál Lajos: Díszserleg (1931). Iparművészeti úzeum, Budapest (fotó: Áment Gellért); 2. Bánffy iklós Pál Lajos: Díszserleg (1931), szár. Iparművészeti úzeum, Budapest (fotó: Áment Gellért); 3. Bánffy iklós Pál Lajos: Úrasztali serleg (1931). Kolozsvár-Belvárosi Református gyházközség (fotó: Feleki Szabolcs); 4. Bánffy iklós Pál Lajos: Úrasztali serleg (1931), szár. Kolozsvár-Belvárosi Református gyházközség (fotó: Feleki Szabolcs)

1 2 2. tábla 1. Bánffy iklós Pál Lajos: Úrasztali serleg (1931), Bánffy-címer a talp fedőlapján. Kolozsvár-Belvárosi Református gyházközség (fotó: Feleki Szabolcs); 2. Bánffy iklós Pál Lajos: Úrasztali serleg (1931), mesterjegy a száj peremén. Kolozsvár-Belvárosi Református gyházközség (fotó: Feleki Szabolcs)

1 3. tábla 1. Bánffy iklós: Béka (év nélkül). Papír, tollrajz, j.j.l.: B. /. Dunamelléki Református gyházkerület Ráday Levéltára, Budapest; 2. Bánffy iklós: Huszár (év nélkül). Papír, tollrajz. Dunamelléki Református gyházkerület Ráday Levéltára, Budapest 2

KÖNYVISRTT K 185 KÖNYVISRTT K mlékkönyv Székely Zoltán születésének 100. évfordulójára (Szerkesztette: SZÉKLY ZSOLT), Háromszék Vármegye kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2012, 316 oldal. Orbán Balázs, Posta Béla, László Ferenc, Roska árton és e sorba illik, és feltétlenül ide tartozik Székely Zoltán (1912 2000), a régésszé vált, klasszika-filológia történelem szakos tanár, a Székely Nemzeti úzeum korábbi igazgatójának neve. mlékkönyve három részb l áll. A bevezet tanulmányból, valamint hét munkatárs és tanítvány forrásérték emlékez írásából, továbbá a tiszteletüket valamilyen téma közlésével kifejez tizenhárom tanulmányból. Az utóbbiak közül öt régészeti témájú. zért és ennek ellenére úgy gondolom, hogy az mlékkönyv rövid ismertetésén túl érdemes Székely Zoltán szakmai méltatására az általam választott megközelítésb l is kitérni e folyóirat profilja miatt. Ugyanakkor külön nem tárgyalnám egyébként igen nagy jelent ség múzeumigazgatói tevékenységét, amelyr l az emlékez írások kapcsán amúgy is szót ejtek. Intézményvezet i nagyságát egyébként nálam jóval szakavatottabban és az erdélyi romániai tér id koordináták árnyaltabb ismeretében hitelesen megteszi a kötet bevezet tanulmányában Boér Hunor. Kicsi Sándornak, a Székely Nemzeti úzeum alapítása (1879) 110. évfordulójára kiadott reprint emlékkönyvbe írott sorai kapcsán nagyon fontos tudományszervez i szerkeszt i kiadói tevékenységére szeretném ráirányítani a figyelmet. 1949-ben megjelent a múzeum évkönyve, majd 1969-t l elindította az Aluta, ma már Acta Siculica címen él sorozatát. Ráduly János öt, Székely Zoltán által hozzá írt levelet ad közre jegyzetekkel, amelyekb l többek között a Ferenczi-testvérek, Kurt Horedt és Székely több évtizedes kapcsolatának egyes elemeit ismerhetjük meg. Bader Tibor a fiatalabb szakmai generáció Tiberius Baderként, például a PBF-sorozatban megjelent kötetei (fibulák, kardok) révén ismerik véleményét egy magvas, önállóan is kiemelhet mondatával summázta: Korának meghatározó egyénisége volt. (67. o.) A Romániában korábban kisebbségi sorsúként él Bader sorai hitelesebbek bármely magyarkodó, Székely Zoltánt elítél véleménynél. A dákok egy becsületes, korrekt nép volt, nekik semmi közük a mai románokhoz idézi Balogh dgárt, majd így folytatja: bben a szellemben kell Székely Zoltán dák kutatásait is megítélni, egy nép anyagi hagyatékának a kutatása nem szabad nacionalista érzelmeket kiváltson. zt a gondolatot érdemes szem el tt tartani, ha valaki az ünnepelt kapcsán az erdélyi magyar székely történelem körül kialakult, sokszor igaztalan vádaskodásoktól sem mentes, a kutatók között rdélyben megesett vitát tanulmányozza. Feltárásainak fontos területe volt Csernáton és környéke. zeket Haszmann Pál, a múzeumot alapító tanár fia mutatja be, megismertetve az olvasóval a közösségi embert. Közben megemlíti a múzeum udvarán Székely Zoltán által feltárt, földbemélyített, k kemencés szláv épületet, amely a dáko-román kontinuitás elméletének megingatásában nem kis szerepet játszott. A kronológiai sorrendbe szerkesztett régészeti tanulmányok sorában az els t fia, Székely Zsolt jegyzi. Írása a Körös Cri Star evo kultúra Bibarcfalva/Bibor eni határában található, a korai id szakra keltezett települése szondázó feltárásának eredményeit adja közre. Sajnálatos, de ezt nyilván a rendelkezésre álló pénzügyi lehet ség determinálta, hogy a leletanyagot (pl. négylábú edénytöredékek, állatplasztikák, k eszközök) bemutató fotótáblák min sége meglehet sen gyenge. A kultúra romániai kutatástörténetének bemutatása közben kitér édesapjának Lécfalván/Le 1949-ben Constantin

186 KÖNYVISRTT K Daicoviciuval valamint 1955-ben Ion Nestorral és ugenia Zahariaval folytatott felfedez, illetve rétegsorrendet (Körös Boian r sd) tisztázó munkájára. Németi János Északnyugat-Románia kés bronzkorának kérdései közül a Gáva kultúra kronológiájának utolsó, preszkíta fázisát tárgyalja. A 20. század egyes (Ciume ti/csomaközi sírok, Veti /vetési bronzdepó, Pir/szilágypéri bronz férfiszobrocska) emlékeinek újraértékelését, értelmezését végzi el. Kacsó Károly tanulmányában a debreceni múzeumban található és részben már csonka, Nagybánya/Baia are környékinek vélt depó tárgyairól bizonyítja, hogy 1. azok között újkoriak és hamisítványok is vannak, 2. a tárgyak bizonyosan több helyr l származnak, egy részük esetleg Nagybánya környékér l, 3. a múzeum leltárkönyvében nincs utalás a tárgyak összetartozására, 4. a leletegyüttes tárgyainak egy részér l korábban nem helytálló rajzokat adtak közre. László Attila a kés neolitikus és rézkori cucuteni és er sdi kultúrák eponim lel helyei kutatóinak, azaz Hubert Schmidt és László Ferenc kiadatlan két levelét (1909 és 1910) közli és ezek hátterét mutatja be. Bordi Zsigmond Lóránd a csernátoni Csonka (Ika)-vár kutatási eredményeit foglalja össze. Saját 2010 2011. évi feltárási és felmérési eredményeinek tükrében tárgyalja Orbán Balázs 1868. évi és Székely Zoltán 1971. évi ásatásait is. A korábbi elképzelésekkel szemben a vár egészének középkori mivoltát már Székely Zoltán igazolni tudta és a tárgyi emlékek alapján azt a 13 14. századra keltezte. A legújabb eredmények szerint a 13. század végén már bizonyosan megépült. A romániai rendszerváltozást követ en megélénkül, az akkor már nyolcvanas éveiben járó Székely Zoltán nyílt elismerése itt az anyaországban. A testvérmegyei kulturális kapcsolatok részeként, a Veszprém megyei Történelmi Tár 1990. évi I. számában jelent meg els tanulmánya, a Kora középkori települések a Székelyföldön (XI XIV. század) cím. A korrekt anyagközlés és elemzés végs megállapításában megfogalmazza a jöv kutatásának alapfeladatát: teljes településfeltárások szükségesek a magyar és székely betelepülés kérdésének vizsgálatához. nnek a kutatási iránynak rövidesen a következ eleme is napvilágot látott a Veszprém egyei úzeumok Közleményei 1994. évi jubileumi 19 20., összevont számában K. Zoffmann Zsuzsa antropológiai feldolgozásával kiegészítve A zabolai (Z bala Románia) koraközépkori temet cím nagylélegzet, alapos és jelent s tanulmánya. z mintaérték is az el z tanulmánnyal teljes összhangban van, hiszen egy 1969 70-ben teljesen (192 sír) feltárt temet közlése. Végs megállapításai: 1. a 11 12. században a agyar Királyság magyarjai, azaz a bjelobrdoi m veltség hordozói megszállták rdélyt, s az ország védelmi övezete már a 12. században a Kárpátok küls lejt jén volt, 2. az orbai székelyek már a 12. század végén, a 13. század elején betelepültek Háromszék megyébe. A zabolai kora középkori temet r l készített kéziratának el adásként elhangzó változata révén, 1995 szén, a Balaton parton volt szerencsém személyesen találkozni is Vele, az él, székely, régész- legendával. zért is tettem szívesen eleget fia megkeresésének. témakörhöz tartozik, hogy a mások nagy és általa feltárt délkelet-erdélyi, a kora középkori pet falvi temet közlését is agyarországon, mégpedig a szolnoki múzeum Tisicum sorozata XII. kötetében (2001) adta közre. Veszprém megyében kiadásra kerül tanulmányainak megjelenése közben a CommArchHung 1993. évi számában ismertette az oltszemi/olteni római kori tábor területén és környékén 1949, 1968 70 és 1987 88-ban folytatott ásatásait összegz feldolgozását. Kutatói megszállottságáról és szívósságáról tanúskodik az is, hogy két évtizedenként és addig tért vissza újra és újra a helyszínre, míg a kérdést legjobb tudása szerint megoldottnak vélte. Kulcsfontosságú a hely, hiszen ez Dacia provincia délkeleti határa védelmi vonalának része, az Olt völgye közlekedési útjának védelmét képezte a

KÖNYVISRTT K 187 Tusnádi szoros és a Csíki-medence el tt. Feltárásainak eredményeként tudjuk, hogy a katonai támaszpontot Traianus idején megépítették, de Severus Alexander alatt fel is adják. Azaz a délkeleti limes vonalának lerövidítése legkés bb Gallienus császár uralkodásának idejében megtörténhetett. Természetesen e munka kapcsán az ásatási helyszín középkor kora újkori ikó-építkezéseire (kastély, korábban kúria), s t a római táborral szemben, az Olt átellenes teraszán álló Árpád-kori Herecz-vár történetére is kitér. Utóbbi esetében az erdélyi fa- és k vár építés problémakörét is érinti. unkássága magyarországi újra- és megismertetésének kétségtelen megkoronázása a fia, Székely Zsolt és a Tárnoki Judit szerkesztette Székely Zoltán válogatott tanulmányai cím önálló, életm monográfia a Szolnok megyei úzeumi Adattár 35. kötete (2003). bben írásainak bibliográfiáját követ en 22 régészeti, 3 történeti és 1 m vészettörténeti tárgyú tanulmányát teszik újra hozzáférhet vé. Így a válogatás hitelesen érzékelteti Székely Zoltán szerteágazó múzeumigazgatói tevékenységét és imponáló m veltsége mellett tanúbizonyságot tesz elfogulatlan régészi elhivatottságáról is. A gy jteményes kötetb l csak azon id szakok tanulmányaira szeretnék külön hangsúllyal utalni, amelyekr l a fentiekben nem volt szó. Ilyen a korai vaskor illetve a vasfeldolgozás korai fázisának kérdéseit a csernátoni vasdepó ürügyén feszeget, eredetileg a Dacia 1966. évi kötetében megjelent tanulmánya. Természetesen ma is megkerülhetetlenek Fontos Székely Zoltán munkássága. írja Bóna István az rdély története I. 1988, 568. oldalán a Kárpát-medence gót történelme megírásakor a teker pataki kincset (1945) és a rugonfalvi sírokat (1971) ismertet írásai. ILON GÁBOR

RÖVIDÍTÉSK 189 RÖVIDÍTÉSK AAC Acta Archaeologica Carpathica, Kraków. AAH Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, Budapest. Acta Historica Acta Universitatis de Attila József nominatae. Acta Historica, Szeged. ActaN Acta usei Napocensis, Cluj-Napoca. ActaP Acta usei Porolissensis, Zal u. Aluta Aluta. Revista uzeului Na ional Secuiesc, Sfântu Gheorghe. Antaeus Antaeus. Communicationes ex Instituto Archaeologico Academiae Scientiarium Hungaricae, Budapest. AntTan Antik Tanulmányok, Budapest. ArchÉrt Archaeológiai Értesít, Budapest. ArchHung Archaeologia Hungarica, Budapest. ArchKorr Archäologisches Korrespondenzblatt, ainz am Rhein. ArchRom Archaeologia Romanica, Bukarest/Cluj-Napoca. CCA Cronica cercet rilor arheologice din România, Bucure ti. ComArchHung Communicationes Archaeologicae Hungariae, Budapest. Crisia Crisia. uzeul rii Cri urilor, Oradea. CsSzÉ A Csíki Székely úzeum Évkönyve, Csíkszereda. Dacia NS Dacia. Revue d' archéologie et d' histoire ancienne, Nouvelle série, Bucure ti. DissArch Dissertationes Archaeologicae, Budapest. DissPann Dissertationes Pannonicae, Budapest. Dolgozatok Dolgozatok az rdélyi Nemzeti úzeum Érem- és Régiségtárából, Kolozsvár. DolgSzeg Dolgozatok. Arbeiten des Archäologischen Instituts der Universität, Szeged. rdélyi úzeum, Kolozsvár. N phemeris Napocensis, Cluj-Napoca. FA Folia Archaeologica, Budapest. Germania Germania. Anzeiger der Römisch-Germanischen Komission des Deutschen Archäologischen Instituts, Berlin. JCR Journal of Conflict Resolution, California. AA onumenta Avarororum Archaeologica, Budapest. arisia arisia. Studii i materiale. Arheologie Istorie tnografie, Târgu-ure. ateriały Wczesno redniowieczne ateriały Wczesno redniowieczne, Warszawa. CA ateriale i Cercet ri Arheologice, Bucure ti. FÉ A óra Ferenc úzeum Évkönyve, Szeged. FÉ StudArch A óra Ferenc úzeum Évkönyve Studia Archaeologica, Szeged. GAH onumenta Germanorum Archaeologica Hungariae, Budapest. K agyar störténeti Könyvtár, Szeged. Örökségünk Örökségünk, Székelyudvarhely.

190 RÖVIDÍTÉSK PAT Patrimonium Archaeologicum Transylvanicum, Cluj-Napoca. Przegl d Archeologiczny Przegl d Archeologiczny, Wrocław. RGZ Römisch-Germanisches Zentralmuseum onographien, ainz am Rhein. SCIV Studii i Cercet ri de Istorie Veche, Bucure ti. SCIVA Studii i Cercet ri de Istorie Veche i Arheologie, Bucure ti. Situla Situla. Razprave Narodnega uzeja Slovenije, Ljubljana. SlovArch Slovenská Archeologia, Nitra. Stratum Plus Stratum Plus. Archaeology and Cultural Anthropology, Sankt Petersburg Kisinov Odessa Bukarest. StudArch Studia Archaeologica, Budapest. ŠtZv AUSAV Študijné Zvesti. Archeologického Ústavu Slovenskej Akadémie Vied, Nitra. Századok Századok, Budapest. SzÉ Szolnok egyei úzeumi Évkönyv, Szolnok. VAH Varia Archaeologica Hungarica, Budapest. VK A Veszprém egyei úzeumok Közleményei, Veszprém. WÉ A Szekszárdi Wosinsky ór egyei úzeum Évkönyve, Szekszárd. ZfA Zeitschrift für Archäologie, Berlin. Z Zalai úzeum, Zalaegerszeg.

SZRZ INK 191 SZRZ INK N. Feketics rika, restaurátor, arosvásárhely, erikafeketics@yahoo.com Gáll rwin, régész, Vasile Pârvan Régészeti Intézet, Bukarest, ardarichus9@yahoo.com Gulyás dina, régész, Szeged, gedina13@gmail.com Ilon Gábor, régész, KÖSZ Nyugat-dunántúli Régió, Szombathely, ilon.gabor@mnm-nok.gov.hu Kémenes ónika, m vészettörténész, Nagyvárad, kemenesmoni@gmail.com Kiss Csaba, régész, Budapest, salid@freemail.hu Kovács András, érdemes egy. tanár, Babe Bolyai Tudományegyetem, vészettörténet Tanszék, Kolozsvár, kovacs.andras@ubbcluj.ro Laczkó Nándor, egyetemi hallgató, Babe Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár garfild17@yahoo.com Oniga rika, m vészettörténész, aros egyei úzeum, arosvásárhely, onigaerika@gmail.com Sófalvi András, régész, Haáz Rezs úzeum, Székelyudvarhely, sofalviandras@yahoo.com Visky ária, m vészettörténész, Kolozsvár, A hallgató, The University of Nottingham, mvisky@gmail.com