Civil szervezetek és civil projektek szerepe Debrecen város fejlesztésében

Civil szervezetek és civil projektek szerepe Debrecen város fejlesztésében 2005 Készítették: Dr. Bartal Anna Mária-Dr. Kákai László-Szabó István

Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...3 A vizsgálat célja...3 A minta néhány jellemzője...6 I. A vizsgálat általános megállapításai...8 1. A debreceni szervezetek és a mintába került szervezetek általános jellemzője...8 2. A szervezetek működését befolyásoló problémák...22 II. Problémacentrikus megközelítés...28 3. A debreceni civil szervezetek projekt tevékenysége...28 4. A debreceni szervezetek együttműködésének és kapcsolati hálójának jellemzői...39 5. Együttműködések, kapcsolathálók az összevont tevékenységi csoportok szerint...52 5.1. A kulturális-oktatási és tudományos nonprofit szervezetek együttműködési kapcsolatai..54 5.2. Egészségügyi és szociális nonprofit szervezetek együttműködési kapcsolatai...60 5.3. Környezetvédelmi, gazdaság- és településfejlesztési nonprofit szervezetek együttműködési kapcsolatai...70 5.4. Sport és szabadidős nonprofit szervezetek együttműködési kapcsolatai...74 5.5. Egyéb (vallási, polgárvédelmi, jogvédelmi, bűnmegelőzési, adományozói és érdekképviseleti) nonprofit szervezetek együttműködési kapcsolatai...79 5.6. Összegzés...85 6. Döntésbefolyásolás, érdekképviselet...93 6.1. A debreceni civil szervezetek az önkormányzati döntés-hozatali folyamatokban...93 6.2. Érdekérvényesítés...100 6.2.1. A debreceni civil/nonprofit szektort alkotó szervezetek általános jellemzői az érdekérvényesítés terén...103 6.2.2. A cél- és érdekorientált szervezetek együttműködési kapcsolatai és tagsági viszonyai...110

Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 3 Bevezetés A vizsgálat célja A kutatás célja Debrecen város civil szervezeteinek átfogó szociológiai-politológiai elemzése. A kutatás elsődleges célja annak feltárása, milyen szerepet játszanak a civil szervezetek a város gazdasági, társadalmi és politikai fejlődésében és milyen egyenlőtlenségek alakultak ki az egyes szervezetek között. A kutatás a városban működő civil szervezetek projektjeire és kapcsolati rendszerére koncentrálva fel kívánja tárni, milyen típusú szervezetek alkotják a városi civil szektort, milyen szerepet játszanak ezek a szervezetek új kapcsolati formák és magatartásminták kialakításában a városon belül és mennyire alakítja ezeknek a szervezeteknek a városban játszott szerepét az állammal, önkormányzattal, a piaci szereplőkkel és a transznacionális szervezetekkel való kapcsolata. A kutatás külön hangsúlyt fektet a civil szervezeteknek, az államiönkormányzati szervek, a gazdasági szervezetek illetve intézmények közötti kapcsolati háló elemzése. Ezen keresztül nem csak azt akarjuk feltárni, hogyan kapcsolódnak a különböző típusú civil szervezetek a regionális, megyei, városi fejlesztés állami, önkormányzati intézményeihez, a piaci és a transznacionális civil és állami szervezetekhez. Azt is fel szeretnénk tárni, mennyiben különböznek ezen a téren a városon belüli szervezetek, vannak-e eltérő mintái az egyes szervezetek részvételének a gazdasági és társadalom fejlesztési programokban és milyen komparatív előnyökkel és hátrányokkal vágtak neki az egyes szervezetek az EU csatlakozásnak. A következő évtizedben a régiók válnak a társadalmi kísérletezés egyik fő színtereivé. Részben az európai integráció hatására, részben már korábban beindult folyamatok eredményeként olyan mechanizmusok jöttek létre, s vannak még kialakulóban a régióban, melyek az EU szabályozás által előírt minták alapján összekötik a társadalmi és gazdasági fejlődés domináns szereplőit, azaz az állam, a piac szervezeteit és a civil szerveződéseket átfogó fejlesztési programok kidolgozásába és végrehajtásába. A gazdasági és társadalmi fejlesztés most kialakulóban lévő új mechanizmusa egy a korábbiaktól alapvetően új szerveződési formát jelent, melyet az európai integráció korábbi folyamatában hoztak létre, részben a korábban domináns piaci és állami mechanizmusok gyengeségeinek, hiányosságainak ellensúlyozására. A regionalizmus jogi, intézményi kereteit a hazai és az EU szabályok határozzák meg. A magyarországi néhány éves régiós tapasztalatok szerint az intézményesülés fontos lépcsőfokain

Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 4 vagyunk túl: az ország területén a további területfejlesztési decentralizációhoz felálltak és működnek a regionális és az azokhoz kapcsolódó alacsonyabb szintű (kistérségi) intézmények. Az Európai Unió elvárásaival összhangban Magyarországon a 19 megye érintetlenül hagyásával 7 ún. statisztikai régió jött létre. A hagyományos szereplőknek számító helyi és megyei önkormányzatok, valamint a központi kormányzat közötti szinten elhelyezkedő régiók fejlesztési tanácsaikkal, ügynökségeikkel, kistérségi társulásaikkal maguk is az új szereplők közé tartoznak. A regionális társadalmi innováció mechanizmusa emellett nem csak a nemzetállami határokon belül jött létre. Az Európai Unió a határokon átívelő un. Eurórégiók megszervezését is bátorítja, sokan az Eurórégiókban látják az integráció folytatásának és egyben a keleti bővítés sikerének a kulcsát és az Eurórégiókra, mint az új társadalmi kohézió megteremtőjére, mint a fejlettségbeli különbségek áthidalójára, kiegyenlítőjére tekintenek. Azt, hogy a regionális fejlesztés új mechanizmusa mekkora játékteret tud kialakítani magának, s mennyiben válik a gazdasági és társadalmi különbségek csökkentésének előmozdítójává, a társadalmi újítás színterévé csak részben határozza meg az EU által központilag előírt jogi, intézményi keretek. Az új regionális intézmények lehetséges szerepe nagymértékben függ attól is, milyen szerepet játszanak-játszhatnak benne a különböző típusú állami, önkormányzati, gazdasági és civil szereplők, milyen kapcsolati hálók alakulnak ki közöttük, ezekben milyen szerephez jutnak a nem kormányzati szereplők s ezen belül is, a civil szféra szervezetei. A meglévő keretek, ha szűkösen is, de lehetőséget adnak új kapcsolati rendszerek és magatartásformák kialakulásának. Ugyanakkor a játéktér határai nem rögzítettek, az állam, a politika és a gazdaság szereplőit csak kis mértékben korlátozzák a regionális fejlesztés jelenlegi szabályai, hogy rövidtávú érdekeinek megfelelően kirekesszék és/vagy használják a civil szervezeteket. Az új, decentralizált fejlesztés intézményei még létre sem jöttek, amikor már működésbe léptek a hagyományosan erős központi állami centralizációs törekvések. Ezek a törekvések párosultak az elmúlt években az éppen kormányon lévő politikai pártok rövid távú szempontok által vezérelt kísérletével, hogy rövid pórázra fogják és közvetlenül ellenőrizzék a régiókban újonnan létrejövő szervezeteket és szereplőket. Az Európai Unió szabályai legfeljebb korlátokat szabhatnak ezeknek a törekvéseknek, de önmagukban nem állíthatják meg ezeket. Amíg a központi kormányzati intézkedések nem szorítják intézményes korlátok közé akár a centralizálási, akár az átpolitizálási kísérleteket, mindenek előtt a helyi, regionális társadalmak szereplőinek kreatív és innovatív stratégiáin múlik, milyen szerepet játszhat az új többszereplős

Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 5 fejlesztési mechanizmus, mennyiben válik a régiót dinamizáló tényezővé és mennyiben tudja a központi kormányzati akarat valamint a centralizációs törekvések ellensúlyát képezni. Ebben a folyamatban jelentős szerepet játszhatnak a megyék között a civil szervezetek szervezettsége, autonómiája és a regionális, megyei határokon átnyúló kapcsolati rendszere terén meglévő egyenlőtlenségek. A kutatás egyik alapvető célja annak feltárása, hogy az ezen a téren meglévő különbségek milyen hatással vannak arra, hogy milyen típusú projektek alakulnak ki a Debrecen városban. A gazdasági, szociális, környezetvédelmi, kulturális, oktatási és egyéb civil szervezetek a korábbi európai tapasztalatok alapján alapvető szerepet játszhatnak olyan regionális szintű gazdasági-társadalmi programok kidolgozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében, amelyek csökkentik az egyes településtípusok, társadalmi csoportok, szektorok és vállalkozási formák közötti különbségeket és ellensúlyozzák a társadalmi-gazdasági kirekesztés különböző formáit. A civil szervezetek részvétele a regionális, megyei, városi fejlesztésekben tágabb értelmezési keretbe helyezi a gazdasági fejlesztési programokat, bevonva abba különböző szociális, környezetvédelmi, diszkrimináció-ellenes és egyéb szempontokat. A regionális, megyei, városi civil szervezetek emellett alakítói lehetnek új kapcsolati hálók létrejöttének is. A városokon belül új típusú együttműködési formák kialakulását segíthetik elő a régiók, megyék, városok állami, gazdasági és civil szereplői között, s tágabban, az országos és a transznacionális-európai színterek szereplői között. Az EU tagországok korábbi tapasztalatai szerint ezeknek a kapcsolati hálóknak a sajátosságai közvetlenül befolyásolják, hogy milyen típusú erőforrásokat tudnak a város szereplői mozgósítani a regionális fejlesztési programokhoz, és hogyan alakul a város projekt-ekológiája, magyarán a városban születő projektek mennyisége, minősége és struktúrája. A kutatás másik célja feltárni a város civil szervezeteinek kapcsolati hálóinak sajátosságait, és megvizsgálni, hogyan függnek ezek össze a mozgósított erőforrások és a kivitelezett projektek sajátosságaival. A kutatásnak nem célja szaporítani azoknak a kutatásoknak a sorát, melyek vizsgálják, mennyire felelnek meg a régiók, vagy megyék az Európai Unió követelményeinek. Az ezzel foglalkozó tanulmányok és összefoglalók elsődlegesen a formális intézményrendszer hiányosságaival foglalkoznak és legfeljebb csak mellékesen térnek ki a civil szervezetek által játszott szerepre. A kutatás elsődlegesen a már meglévő civil projektek bemutatására, elemzésére koncentrál, amellyel a további fejlesztési lehetőségek át- és újragondolásához kíván hozzájárulni.

Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 6 Debrecenben azt vizsgáljuk majd, hogy milyen szerepet játszanak az egyes civil szervezetek, mik a tipikus projektjeik, hogyan alakítják ki céljaikat és azokhoz hogyan mozgósítanak erőforrásokat. Ezen belül külön hangsúlyt fektetünk annak a feltárására, milyen típusú civil szervezetek vesznek már részt különböző regionális, városi fejlesztési programokban, milyen szerepekben, milyen projektekkel és hogyan kapcsolódnak a városi fejlesztés formális intézményeihez és milyen típusú különbségek alakultak ki a csatlakozási folyamat során ezen a téren a városon belül. A vizsgálat Debrecenben a következő területekre terjed ki: Milyen típusú civil szervezetek vannak jelen ebben a városban. A várost társadalmi, gazdasági és politikai mezőként felfogva annak mely részeiből jöttek, és milyen értékelési szempontokat képviselnek; Milyen együttműködési formákat alakítanak ki egymás között, a város állami és piaci szereplői között, illetve a regionális, országos és transznacionális szereplők között a civil szervezetek, mik ezeknek a kapcsolati hálóknak a sajátosságai; Mi a város civil projektjeinek tipikus sajátosságai, milyen értékeket, szempontokat és csoportokat képviselnek; Milyen erőforrásokat mozgósítanak a város civil társadalmi szereplői, milyen formákban és hogyan válnak szereplőivé az új regionális, megyei, városi kormányzati mechanizmusoknak. A civil projektek és a regionális fejlesztés kapcsolatát vizsgáló kutatatás olyan mechanizmus tökéletesítésének lehetőségét kutatja, amely egyszerre járulhat hozzá a városok piaci és politikai pozíciójának erősítéséhez valamint az ország, régió, megye, város versenyképességének és társadalmi kohéziójának javításához. Eredményei alapján olyan összehasonlító kutatások indíthatók, melyek segítségével jobban megérthetők mennyiben korlátozóak és lehetővé tevők a már meglévő intézményi és jogi keretek, s összességében a kutatás eredményei felhasználhatóak lesznek a város hosszabb távú lehetőségeinek javításához. A minta néhány jellemzője A mintába azon szervezetek kerülnek be, akik a KSH becslése és adatai alapján főként a bevétel tekintetében a legnagyobbnak tekinthetők.

Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 7 Úgy véltük, hogy a városban található szervezetek működésének, projektjeinek, gazdálkodásának, tevékenységének jellege és módja lehetőséget ad a bevezetőben felvázolt kutatási elképzelés széleskörű feltárására. Abból a feltételezésből indultunk ki, hogy a szektort főként bevételi szerkezetében, tevékenységének jellegében és folyamatos több éve tartó működésében - reprezentáló elit konkrét gyakorlati tapasztalatokat szerzett a nonprofit működés és az ezzel kapcsolatos szabályozás majd minden területéről. Az alapsokaságot a Központi Statisztikai Hivatal a nonprofit szektorra vonatkozó 2000. évi statisztikai adatgyűjtése alapján többszörösen rétegzett mintavétellel állítottuk elő. A mintavétel elsődleges szempontja az éves bevétel nagysága volt, nevezetesen: a szervezet éves bevétele érje el az évi 1 millió forintot. Tevékenységét legalább három éve végezze. Végezetül a harmadik legfontosabb mintavételi szempontnak tartottuk, hogy a szervezet tevékenyégében a közszolgáltatások domináns jellegűek legyenek. Mivel az adatfelvétel során várható válaszmegtagadás, téves cím, megszűnés vagy bármi más ok miatti meghiúsulás, 200 civil szervezet képezi az alapsokaságot. Ezen mennyiségből várakozásunk szerint 150 sikeres interjú elkészíthető. A vizsgálat során kijelölt kört személyes (face-to-face) kérdezési technikával, standard kb. 30 perces kérdőív segítségével kérdeznénk meg. A várakozásokkal ellentétben a kitűzött mintanagyságból 130 szervezetet sikerült megkérdeznünk úgy, hogy a határként kijelölt 1 millió Ft-os bevételi határt a címek pontatlansága és a válaszadási hajlandóság alacsony volta miatt 800 ezer Ft-ra mérsékeltük. Az 1 millió Ft-nál kisebb bevétellel rendelkező szervezetek a mintában mintegy kontrollcsoportként működtek és az alaphipotézisünk megerősítésére szolgáltak.

Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 8 I. A vizsgálat általános megállapításai 1. A debreceni szervezetek és a mintába került szervezetek általános jellemzője Mielőtt a városban tevékenykedő nonprofit szervezetek mélyebb elemzésének eredményeit bemutatnánk szükséges a debreceni szervezeték legfrissebb 1 és a mintában került szervezetek főbb jellemzőt áttekintenünk. E tekintetben fontos a szervezetek számának, főtevékenységének, szervezeti formájának, tevékenységének hatóköre, alapítóinak és alapítási évének, alkalmazottainak és segítőinek száma szerinti bemutatása. A Központi Statisztikai Hivatal az elmúlt évben két év kihagyás után újra teljes körű adatgyűjtést végzett a nonprofit szervezeteknél. A kérdezés időszaka a 2003-as esztendő volt. Ezek alapján Debrecenben 1332 szervezetet regisztráltak, amelyeknek közel fele (köz)alapítvány, s valamivel több mint kétötöde egyesület. A szervezetek 92%-a folytatott is tevékenységet, vagyis működött a vizsgált időszakban. 1. ábra A debreceni civil szervezetek megoszlása jogi forma szerint, 2003 Alapítvány 48% Közalapítvány 0% 2% 0% 3% 2% Köztestület Kht Szakmai, munkáltatói 43% Szakszervezet n= 1332 KSH 2003 Egyesület 1 A KSH 2003. évi adatai alapján.

Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 9 A kutatás során felkeresett debreceni civil szervezeteknek 45 százaléka alapítvány volt. Egyesületek 38 százalékos arányban jelentek meg. Közhasznú társaságok 5 százalékos részesedéssel kerültek a mintába. Az érdekképviseletek és a közalapítványok aránya egyaránt 3-3, a közhasznú alapítványok 2, az egyházi, a karitatív szervezetek és a köztestületek 1-1 százalékos arányban jelentek meg. 2. ábra 60 % A mintába került debreceni civil szervezetek szervezeti forma szerinti összetétele 45 40 39 20 5 3 3 2 2 1 1 0 alapítvány egyesület közhasznú társaság közalapítvány érdekképviselet közhasznú alapítvány köztestület karitatív szervezet egyházi szervezet n= 130 A debreceni civil szervezetek alapításában a legnagyobb arányban (77%) magánszemélyek vettek részt. Gazdasági szervezetek az esetek 15 százalékában voltak az alapítók között. Az önkormányzatok, más nonprofit szervezetek és az egyházak a szervezetek 5 százalékának megalapításánál működtek közre.

6 6 5 3 2 1 Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 10 % 100 3. ábra A debreceni civil szervezetek alapítói 80 77 60 40 20 15 0 magánszemélyek gazdasági szervezet más nonprofit szervezet egyház, egyházi szervezet önkormányzat állami intézmény egyéb külföldi szervezet n= 130 A szervezetek alapítási évük szerint viszonylag fiatalnak számítanak. A KSH adatai szerint a debreceni civil szervezetek mindössze 5%-át alapították 1989 előtt, s közel egytizedét 2000-ben vagy ez után, azaz döntő hányad 1990-2000 között jött létre. A mintavétel kapcsán bekerült szervezetek is lényegében tükrözik ezt a megoszlást, azzal a megkötéssel, hogy a KSH adataihoz képest nagyobb arányban kerültek be az 1990 előtt létrehozott szervezetek. A debreceni civil szerveződések legnagyobb része (64%) párhuzamosan az országos tendenciával 1990 és 1997 között jött létre. 20 százalékuk alakítása 1997 utánra, míg 10 százalékuké esik 1990 előttre.

Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 11 60% 4. ábra A pályázó civil/nonprofit szervezetek megoszlása alapítási év szerint 40% 33,6% 28,1% 28,9% 20% 3,2% 0% 70-es évek előtt 6,2% 1970-1980-as évek között 1989-1993 1994-1996 1997-2004 n= 130 A KSH adatai szerint a szervezetek közel háromötödének nincs magánszemély tagja, közel egytizedének ezzel szemben több mint száz. Főállású teljes munkaidős alkalmazottja minden tizedik debreceni nonprofit szervezetnek van, amelyeknek fele 1-2 főt alkalmaz. Főállású részmunkaidős alkalmazott még kevesebb szervezetnek van, mindössze 5%-uknak. A mintában szereplő szervezetek megerősítik a KSH foglalkoztatási adatait, miszerint a megyeszékhely nonprofit szervezetődéseinek kétharmada tevékenysége ellátáshoz nem alkalmaz fizetett alkalmazottat. Egynegyedük 10-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztat. 5 százalékuknak 10 és 20 fő közötti, 2 százalékuknak pedig 20-nál is több alkalmazottja van.

Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 12 5. ábra A debreceni civil szervezetek megoszlása a fizetett alkalmazottjainak száma alapján 5% 2% 26% 66% n= 130 10-nél kevesebb 10 és 20 között 20-nál több nincs fizetett alkalmazottjuk A szervezet bevételi nagysága és az alkalmazottak száma erősen összefügg. Az 1 millió forintnál kevesebből gazdálkodó szervezetek döntő többségének (87%) nincs alkalmazottja, 13 százalékuk rendelkezik 10-nél kevesebb alkalmazottal. A közepes (1 és 5 millió forint közötti) bevételnagysággal rendelkező szervezetek körében már jelentősen alacsonyabb a fizetett munkaerő nélküliek aránya, de még így is a szervezetek kétharmada sorolható ebbe a csoportba, 30 százalékuknak azonban már van legfeljebb 10 alkalmazottja, 2 százalékuk pedig 10 és 20 fő között foglalkoztat. Az 5 millió forintnál nagyobb jövedelemmel bíró szervezetek körében is a legnagyobb arányban (46 százalék) a munkavállaló nélkül tevékenykedő szervezetek vannak jelen, 34 százalékuk azonban 10 és 20 fő közötti, 7 százalékuk pedig 20-nál is több alkalmazottal rendelkezik.

Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 13 6. ábra A debreceni civil szervezetek fizetett alkalmazottjainak száma bevételei nagyság szerint Összes megkérdezett 26 5 2 66 1 millió Ft alatti bevétel 13 87 1 és 5 millió Ft közötti bevétel 30 2 67 5 millió Ft feletti bevétel 34 14 7 46 0% 20% 40% 60% 80% 100% n= 130 10-nél kevesebb 10 és 20 között 20-nál több nincs fizetett alkalmazottjuk Az önkéntes segítők számát tekintve már kedvezőbb a helyzet Debrecenben. Csupán 19 százalékuk nem rendelkezik önkéntesekkel. A szervezetek fele 10-nél kevesebb, 19 százaléka 10 és 20 fő közötti, 15 százaléka pedig 20 főnél is több önkéntest foglalkoztat.

Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 14 7. ábra A debreceni civil szervezetek megoszlása az önkéntes segítőinek száma alapján 48% 19% 19% 15% n= 130 10-nél kevesebb 10 és 20 között 20-nál több nincs önkéntes segítőjük Közszolgálati tevékenységet a szervezetek 37 százaléka lát el, közel hasonló arányban (32%) jelenik meg az érdekvédő, illetve érdekérvényesítő feladatkör. 27 százalékuk tevékenykedik az adományozás területén. Vállalkozói tevékenységet csupán 9 százalékuk lát el. A felsorolt feladatok mellett a szervezetek 19 százaléka említett valamilyen más tevékenységi kört is.

Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 15 8. ábra Végez-e az Önök szervezete... 60 % (Több válasz lehetséges!) 46 39 40 33 20 11 3 0 közszolgáltatási tevékenységet érdekvédő-, érvényesítő tevékenységet adományozói tevékenységet vállalkozói tevékenységet egyéb tevékenységet n= 130 A KSH adatai szerint a debreceni szervezetek közel egyötöde oktatási, 13%-a szabadidős tevékenységet, 11-11%-a kulturális, illetve sport tevékenységet folytatnak. Közel egytizedük szociális, 8%-uk egészségügyi, míg 6%-uk gazdasági érdekvédelmi tevékenységet folytat.

Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 16 40 % 9. ábra A debreceni nonprofit szervezetek megoszlása szervezeti forma és tevékenységcsoportok szerint, 2003 18,5 20 11,4 10,7 13,4 8,4 9,1 0 KSH 2003 3,5 3 0,2 3 3,3 2,4 1,1 0,7 1,9 2 Kultúra Vallás Sport Szabadidő, hobbi Oktatás Tudomány Egészségügy Szociális ellátás Polgárvédelem, tűzoltás Környezetvédelem Településfejlesztés Gazdaságfejlesztés Jogvédelem Közbiztonság védelme Többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek Nemzetközi kapcsolatok Szakmai, gazdasági érdekképviselet 6 Politika 1,4 n= 1332 szervezet A mintába került szervezetek főtevékenységei között legnagyobb gyakorisággal az oktatás (17%) és a sport (16%) jelent meg. A szociális ellátással foglalkozó szervezetek aránya 12 százalék volt. Kulturális téren a szervezetek 9, a szabadidős és hobbi területen 8 százaléka tevékenykedik. Az ifjúság és a gyermekek érdekeit képviselő szerveződések 6, az egészségügyi tevékenységet kifejtők 5 százalékos részesedéssel bírnak.

Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 17 10. ábra 40 % A mintába került debreceni civil szervezetek főtevékenysége szerinti összetétele 30 20 17 16 12 10 9 8 6 5 4 4 4 4 3 2 2 2 2 0 oktatás sport szociális ellátás kultúra szabadidő, hobbi ifjúsági és gyermekekért tevékenykedő szervezet egészségügy környezetvédelem jogvédelem, érdekvédelem adományosztó alapítvány, egyesületi szövetség szakmai, munkaadói és munkavállalói szervezet vallás tudományos kutatás településfejlesztés, lakásügy gazdaság- és vállalkozásfejlesztés bűnmegelőzés n= 130 A megkérdezett civil szerveződések 36 százalékának tevékenysége egy intézményt, illetve annak dolgozói érinti csupán. Egynegyedük aktivitása nagy területre (több település, megye régióra) terjed. 17 százalékuk működése egy település egészét érinti. 9-9 százalékos arányban jelennek meg azok a szervezetek, amelyeknek tevékenysége egy településrészre, illetve azok, amelyeknek az országra terjed ki. Valamilyen vallási, illetve etnikai csoportot a szervezetek 5 százaléka képvisel.

Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 18 % 60 11. ábra A mintába került debreceni civil szervezetek tevékenységi hatókör szerinti összetétele 40 36 25 20 17 9 9 5 0 egy intézményt, egy intézmény dolgozóit érinti több településre, megyére, az egész régióra a település egészére terjed ki az ország egészére terjed ki a település egy részére, egy lakókörzetre egy vallási, felekezeti, etnikai csoportot érint n= 130 A KSH adatai szerint a debreceni szervezetek közel kilencven százaléka rendszeres pénzügyi tevékenységet végzett, azaz bevételei és kiadásai egyaránt voltak. S mindössze kevesebb, mint egytizedük nem rendelkezett sem bevétellel, sem kiadással.

Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 19 12. ábra A debreceni civil szervezetek pénzügyi tevékenység szerinti megoszlása, 2003 89% 6% 3% 2% KSH 2003 n= 1332 Bevétel is, kiadás is Csak bevétel Csak kiadás Se bevétel, se kiadás Mivel a hipotézisünknek megfelelően a viszonylag nagyobb (5 millió forint feletti) bevétellel rendelkező szervezeteket kérdeztük meg, azt feltételezve, hogy ebben a körben a szervezetek bevételeinek egyenletesebb megoszlását fogjuk kapni, ezen feltételezésünk nem igazolódott, sőt az adatok ennek ellenkezőjét mutatták. Mindössze egy szervezet nem volt hajlandó elárulni az előző évi bevételét, a szervezetek egyharmada került ki abból a körből, amelyet előzetesen terveztünk. Itt kell azért megjegyeznünk, hogy a szervezetek bevételei évről-évre változhatnak, ezért valószínűleg, ha az eredeti 5 millió feletti körből került volna ki valamennyi válaszadó szervezet, akkor is lettek volna olyanok, akiknek az elmúlt évi bevételei az összeghatár alattiak. A bevételi szerkezetből két markáns csoport emelkedik ki, egyrészt az 5 millió Ft feletti, másrészt az 1-2,5 millió Ft közötti csoportba tartozó szervezetek.

Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 20 13. ábra A minta megoszlása a szervezetek bevételei alapján % 40 33,6 30 20,6 20 10 9,2 8,4 12,2 15,3 0,8 0 ismeretlen 0-200 ezer Ft 201-500 ezer Ft 501-1000 ezer Ft 1-2.5 millió Ft 2.5-5 millió Ft 5 millió Ft felett A szervezetek átlagosan 3,6 forrásból szerzik bevételüket, 18%-ának 2, valamivel több, mint egynegyedének 3, egyötödének 4, és 17%-ának 5 bevételi forrása van. Minden tizedik szervezet számolt be 5-nél több bevételi forrásról, míg mindössze 7% válaszolta azt, hogy csak egy forrásból áll bevételi szerkezete. A szervezetek leggyakoribb bevétele a magánemberektől kapott adomány (16%), a személyi jövedelemadó 1%-a (15%) és az alaptevékenységből származó bevétel többek közt a tagdíj (12%). Ez azt jelenti, hogy sorrendben a szervezetek 58, 57, 43%-a kapja ezt a támogatási formát. Megkértük a szervezeteket, hogy állítsák sorrendbe a kapott támogatásokat aszerint, hogy melyik számukra a legfontosabb, a második legfontosabb és így tovább az ötödik legfontosabbig (ha ötnél többet bevételi forrásuk van, akkor is csak a legfontosabb ötöt kértük feltüntetni). Nem meglepő, hogy az előbb említett három bevételi forrást helyezték leggyakrabban a legfontosabbnak, itt is a szervezetek egyötödének véleménye alapján a magánemberektől befolyó adomány került az első helyre, de ettől egy százalékponttal kevesebbel az alaptevékenységből származó bevétel került a második és a személyi jövedelemadó 1%-a a harmadik helyre (13%). A központi kormányzattól pályázati úton bevételt szerző szervezetek aránya 25%, ez az összes bevételszerzés 7%-a de a szervezetek 9%-a teszi azt első helyre. A helyi önkormányzattól

Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 21 normatív módon pénzt szerző szervezetek aránya 16% ami az összes bevételszerzésnek csak 4%-a de a szerveztek 8%-a teszi első helyre. Ezekből az következik, hogy az ezen támogatási formákat kapó civil szerveztek természetszerűleg ezeket a formákat helyezik a legfontosabb kategóriába. Nem került első helyre a megyei önkormányzattól igénybe vett normatív és nem normatív támogatás, a regionális intézmények (Regionális Fejlesztési Tanács és Regionális Fejlesztési Ügynökség), valamint a külföldi alapítványi, egyesületi, egyházi támogatás és a természetbeni juttatásból, ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásból származó bevételek. Ha azt vizsgáljuk, hogy a támogatási forma rangsorában milyen arányban oszlanak meg a helyezési számok, akkor természetesen az egyéb bevételeknél tapasztalhatjuk a legnagyobb koncentrációt. Azok, akik jeleztek egyéb bevételi forrást fel nem soroltat, azok négyötöde azt az első helyen említette. A központi kormányzattól támogatást kapó szervezetek több mint fele a legfontosabbnak jelezte azt.

Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 22 2. A szervezetek működését befolyásoló problémák A civil szervezetek politikai kultúrájáról, jóval nehezebben tudunk információt gyűjteni, mint a lakosságtól. Bár a szervezetek vezetősége és annak tagsága egyben tagja a társadalomnak is, így véleményére, magatartására mindazok a folyamatok hatnak, mint amelyek az állampolgárokra. De vajon ez a hatás másképp jelentkezik náluk, mint az állampolgároknál? Hiszen egy szervezetet egy fajta közösségi tenni akarás, érdekképviselet, vagy valamilyen közösségi szolgáltatás nyújtása hív életre, amelyet a tagjai önként, minden fajta külső kényszer nélkül szabad akaratukból hoznak létre, működésük pedig a tagok önkéntes, gyakran anyagi ellenszolgáltatás nélküli munkáján alapul. A kérdés, hogy a szektor szereplőinek véleménye, szerepükről alkotott felfogása alapján milyen képet festhetünk fel a civil szervezetek világáról. A civil szervezetek vizsgálata során 22 kijelentést kellett a válaszadóknak osztályozni 1-től 5-ig terjedő skálán, aszerint, hogy az adott kijelentés problematikusságát mennyire tartották fontosnak (az 1-es jelentése, hogy egyáltalán nem függ tőle, az 5-ös pedig azt, hogy nagyon függ tőle). Egy civil szervezet tevékenységét rendkívül sokféle körülmény befolyásolhatja. A finanszírozási körülmények esetében a leginkább befolyásoló tényező a magánadományok nagysága. Fontos azonban megjegyezni, hogy még ennek hatása sem haladja meg a közepes szintet. Ennél valamelyest szerényebb hatást tulajdonítanak a szervezetek képviselői az alaptevékenység díjbevételének, az önkormányzati és állami támogatások mértékének illetve az adópolitika változásának. A legkisebb kihatást a vállalkozási bevételek alakulásáról, a pénzügyi szabályozás változásáról, a magas járulékokról, illetékekről és a megyei önkormányzat támogatásának mértékéről tételezik fel.

Bartal-Kákai-Szabó: Civil szervezetek és civil projektek szerepe. 23 14. ábra A tevékenységet befolyásoló finanszírozási tényezők jelentősége 5 Működés nagyon függ tőle 4 3 2 1,43 1,58 1,6 1,67 1,69 2,02 2,03 2,09 2,36 2,78 1 Működés egyáltalán nem függ tőle 0 egyéb megyei önkormányzati támogatás mértéke magas járulékok, illetékek pénzügyi szabályozás változásától vállalkozási bevétel adópolitika változása állami támogatás mértéke önkormányzati támogatás mértéke alaptevékenység díjbevétele magánadomány nagysága n= 130 Ha a finanszírozási tényezők jelentőségét a debreceni szervezetek kapcsolati hálója alapján összevont csoportok szerint is vizsgáljuk, további lényeges megállapításokat tehetünk. 1. táblázat A finanszírozással kapcsolatos válaszok megoszlása a kapcsolati háló sűrűsége alapján (%) Állítások A függ, nagyon függ Nem, egyáltalán nem függ Ritka Közepes Sűrű Ritka Közepes Sűrű magánadomány nagysága 61 28 23 35 58 58 állami támogatás mértéke 4 21 42 93 64 35 önkormányzati támogatás mértéke 2 28 39 98 55 48 megyei önkormányzati támogatás mértéke - 15 16 100 75 64 alaptevékenység díjbevétele 17 38 42 83 53 42 vállalkozási bevétel 11 15 13 87 79 74 adópolitika változása 33 13 10 59 77 68 pénzügyi szabályozás változásától 4 11 19 87 81 55 magas járulékok, illetékek 2 9 19 96 77 61 A ritka kapcsolati hálóval rendelkező szervezetek - az adatok tanúsága szerint - szinte az összes finanszírozással kapcsolatos állításra érzéketlennek mutatkoznak, csupán a magánadományok és az adópolitika változásai hozhatják függő helyzetbe a szervezet működését. Ezzel szemben a sűrű kapcsolati hálóval rendelkező szervezetek esetében nagyobb függés mutatkozik az állami és az önkormányzati támogatásoktól, valamint az alaptevékenység díjbevételétől. A felsorolt