Fosszilis energiák jelen- és jövőképe



Hasonló dokumentumok
ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Kitekintés az EU földgáztárolási szokásaira

MAGYARORSZÁG ENERGIAELLÁTÁSA AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

A gázellátás fejlődése Európában

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

Földgázfogyasztási előrejelzés:

Átalakuló energiapiac

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A magyar energiapolitika eredményei

Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása

Éves energetikai szakreferensi jelentés

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

K+F lehet bármi szerepe?

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

A JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Szekszárd távfűtése Paksról

M OL-csoport Beszállítói Fórum

A fenntartható energetika kérdései

Kriston Ákos, vezérigazgató-helyettes. A magyar földgáztárolók piaci szerepe és lehetőségei GTTSZ Konferencia,

Nagyok és kicsik a termelésben

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

Pro Energia Alapítvány konferencia Budapest, április 12. Vajdahunyad Vára. Energiahatékonysági politikák az EU és az IEA országaiban

Feladatok és megoldásaik. Totó (19 p) Megoldásokat lásd a mellékelt lapon sárga háttérrel jelölve.

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése

tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben

A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS

Energiagazdálkodás MFKGT600113

A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás

Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután

Épületek hatékony energiaellátása

energetikai fejlesztései

CHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Európai energetikai körkép

Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében

ENERGETIKAI SZAKREFERENS ÉVES RIPORT 2017

Háztartási Méretű Kiserőmű (HMKE) alkalmazásának műszaki-gazdasági feltételei, kísérleti projekt

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza,

Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen

Éves energetikai szakreferensi jelentés Váci Távhő Nonprofit Közhasznú Kft részére

a nemzeti vagyon jelentıs

Éves energetikai szakreferensi jelentés. Kőbányahő Kft.

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

A megújuló energiaforrások alkalmazásának hatásai az EU villamosenergia rendszerre, a 2020-as évekig

A fa mint energiahordozó felhasználási lehetőségei a távhőszolgáltatásban és a fontosabb környezeti hatások

2018. ÉVES SZAKREFERENS JELENTÉS. R-M PVC Kft. Készítette: Group Energy kft

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövıje

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Geotermikus Aktualitások. Magyar Termálenergia Társaság Hódmezővásárhely, nov.10

A véletlen a józan észt korlátlanul hatalmában tartó kísértet. Adolphe Quetelet Belga csillagász 1830

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, szeptember :50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON. Célok és valóság. Podolák György

Éves energetikai szakreferensi jelentés Pannontej Zrt-Zala részére

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai

ENERGETIKAI SZAKREFERENS ÉVES RIPORT 2017

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

DEUTSCHE BANK AG MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPE

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

Hulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök

Energiahatékonyság növelésének lehetősége a. gázátadó állomásokon. Galyas Anna Bella, Ph.D. hallgató Köteles Tünde, Ph.D. hallgató

A fenntarthatóság sajátosságai

Szakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében

ENERGETIKAI SZAKREFERENS ÉVES RIPORT 2018

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből. Pécsi Zsolt Paks, november 24.

Megújuló források integrálása az épületekben Napenergia + hőszivattyú

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Éves energetikai szakreferensi jelentés Redel Elektronika Kft. részére

Éves energetikai szakreferensi jelentés PUHI-TÁRNOK Út- és Hídépítő Kft. részére

Energia- és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék. Energiahordozók

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt október 28. Zarándy Tamás

XIV. MATÁSZSZ konferencia május Budapest

Napenergia-hasznosítás hazai és nemzetközi helyzetkép. Varga Pál elnök, MÉGNAP

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Átírás:

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság Budapest, 2006. november 17.

Primerenergia felhasználás 1 400 1 200 1 000 800 PJ 600 400 200 0 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 Szén Kőolaj Földgáz Nukleáris Vízerő Éghető megújulók Geotermális/szél/nap Adatforrás: IEA Energy Statistics, 2006 2

A belföldön kitermelt energiahordozók mennyisége 800 700 600 500 PJ 400 300 200 100 0 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 Szén Olaj Gáz Nukleáris Vízerő Éghető megújulók Geotermális/szél/nap Adatforrás: IEA Energy Statistics, 2006 3

A fosszilis energiahordozók nettó importja Miskolci Egyetem 800 700 600 500 PJ 400 300 200 100 0 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 Szén Folyékony szénhidrogének Földgáz Adatforrás: IEA Energy Statistics, 2006 4

Villamosenergia termelésre felhasznált primerenergia 500 450 400 350 300 PJ 250 200 150 100 50 0 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 Szén Olaj Gáz Nukleáris Vízerő Éghető megújulók Geotermális/nap/szél Adatforrás: IEA Energy Statistics, 2006 5

A primerenergia felhasználás szektoronként Miskolci Egyetem 1 400 1 200 1 000 PJ 800 600 400 200 0 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 Ipar Közlekedés Kereskedelem/szolgáltatás Lakosság Mezőgazdaság Egyéb célú felhasználás Nem-energetikai felhasználás Önfogyasztás/veszteség/egyéb Villamos energia termelés Hőenergia termelés TPES Adatforrás: IEA Energy Statistics, 2006 6

A szénfelhasználás szektoronként 400 350 300 250 PJ 200 150 100 50 0 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 Ipar Közlekedés Kereskedelem/szolgáltatás Lakosság Egyéb célú felhasználás Nem-energetikai felhasználás Villamos energia termelés Hőenergia termelés Átalakítás/veszteség/egyéb Adatforrás: IEA Energy Statistics, 2006 7

A folyékony szénhidrogének felhasználása szektoronként Miskolci Egyetem 600 500 400 PJ 300 200 100 0 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 Ipar Közlekedés Kereskedelem/szolgáltatás Lakosság Mezőgazdaság/halászat Egyéb célú felhasználás Nem-energetikai felhasználás Átalakítás/önfogy./veszt. Villamos energia termelés Hőenergia termelés Adatforrás: IEA Energy Statistics, 2006 8

A földgázfelhasználás szektoronként Miskolci Egyetem 600 500 400 PJ 300 200 100 0 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 Ipar Közlekedés Kereskedelem/szolgáltatás Lakosság Mezőgazdaság Egyéb célú felhasználás Nem-energetikai felhasználás Önfogyasztás/veszteség/egyéb Villamos energia termelés Hőenergia termelés Adatforrás: IEA Energy Statistics, 2006 9

A földgázfelhasználás iparáganként Miskolci Egyetem 160 140 120 100 PJ 80 60 40 20 0 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 Acélipar Vegyipar Szinesfémkohászat Építőanyagipar Járműipar/Gépipar Élelmiszer/Dohányipar Textilipar/Bőripar Egyéb ipar Adatforrás: IEA Energy Statistics, 2006 10

A földgázfogyasztók száma ezer fogyasztó 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 Nem lakossági Lakossági 0 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 Adatforrás: Gázszolgáltatók Egyesülése éves jelentések 11

A gázszolgáltató társaságok összesített földgázértékesítése 10 000 9 000 8 000 7 000 millió m 3 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 Nem lakossági Lakossági 0 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 Adatforrás: Gázszolgáltatók Egyesülése éves jelentések 12

Primerenergia felhasználás 2004 Magyarország EU-15 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% EU-15 Magyarország Geotermális/szél/nap 0,7% 0,3% Éghető megújulók 4,3% 3,4% Vízerő 1,6% 0,1% Nukleáris 15,3% 12,1% Földgáz 24,4% 45,1% Kőolajszármazékok 39,2% 25,5% Szén 14,5% 13,5% Adatforrás: IEA Energy Statistics, 2006 13

Villamosenergia-termelés energiahordozó igénye 2004 Miskolci Egyetem Magyarország EU-15 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% EU-15 Magyarország Geotermális/nap/szél 1,6% 0,0% Megújuló 4,0% 2,6% Vízerő 4,0% 0,2% Nukleáris 39,2% 35,1% Gáz 17,9% 31,9% Kőolajszármazékok 4,5% 2,3% Szén 28,7% 27,9% Adatforrás: IEA Energy Statistics, 2006 14

Földgázfelhasználás szektoronként 2004 Magyarország EU-15 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% EU-15 Magyarország Hőenergia termelés 0,9% 4,2% Villamos energia termelés 28,8% 24,4% Önfogyasztás/veszteség/egyéb 3,4% 4,8% Nem-energetikai felhasználás 2,5% 2,8% Egyéb célú felhasználás 1,8% 0,0% Mezőgazdaság 1,2% 1,8% Lakosság 29,6% 30,7% Kereskedelem/szolgáltatás 7,4% 20,7% Közlekedés 0,2% 0,0% Ipar 24,1% 10,7% Adatforrás: IEA Energy Statistics, 2006 15

Megállapítások (1) Környezetvédelmi és versenyképességi szempontból egyaránt kedvező, hogy a primerenergia felhasználás 2004-ban lényegesen kisebb volt, mint 1978-ban, vagy 1987-ben. A CO 2 kibocsátás szempontjából kedvező, hogy az elmúlt évtizedekben a szén és a kőolaj részaránya csökkent, a földgáz és az atomenergia részaránya pedig nőtt az energiamérlegben. Figyelemre méltó eredmény, hogy a legdrágább, és a politikai hatásoknak leginkább kitett energiahordozó, a kőolaj részaránya folyamatosan csökkent. 16

Megállapítások (2) A fosszilis energiahordozók nettó importja 1980 és 2001 között minden évben kisebb volt az 1979-es csúcsértéknél, és csak az elmúlt években haladta azt meg. A végfogyasztók ellátásában a két nagy vezetékes energiaellátó rendszer, a villamosenergia- és a földgázellátó rendszer vált meghatározóvá. 1992 és 2004 között villamosenergia-termelésre fordított fosszilis energiahordozók átlagos éves mennyisége jelentősen kisebb volt az 1982-es értéknél. 17

Megállapítások (3) A szénfelhasználásban az erőművi felhasználás vált meghatározóvá, az egyéb szektorok részesedése minimálisra csökkent. A folyékony szénhidrogének felhasználása 1978 óta folyamatosan csökkent. Ezen belül a közlekedési szektor részaránya folyamatosan nőtt, az egyéb szektorok (beleértve az erőművi szektort) részesedése viszont folyamatosan csökkent. A földgázt döntő részben fűtési, távfűtési, illetve villamosenergia-termelési célra használják, ezeken a területeken különböző okok miatt korlátozottan helyettesíthető. A földgáz tetszőlegesen nagy mennyiségben tárolható. 18

Szezonális ingadozás a gázellátásban 2500 2000 1500 1000 500 0 Júl Okt 2000. Jan Ápr Júl Okt 2001. Jan Ápr Júl Okt 2002. Jan Ápr Júl Okt 2003. Jan Ápr Júl Okt 2004. Jan Ápr Júl Okt 2005. Jan Ápr Ipar Erőművek Gázszolgáltatók Tárolókba 19 millió m 3 /hó

Technikai lehetőségek a szezonális gázigények kielégítésére Forrás: CEDIGÁZ, 1995 20

Tárolókapacitás igények a gázellátásban Miskolci Egyetem 300% 250% 200% 150% 100% 50% 0% 1 51 101 151 201 251 301 351 Alapterhelés Szezonális terhelés Csúcsterhelés Tároló töltés 21

Tárolókapacitás igények a gázellátásban Miskolci Egyetem Tárolóparaméterek 2000 2001 2002 2003 mobil készlet 2760,6 2983,8 2780,3 3412,9 10 6 m 3 mk/éves mennyiség 31,7% 30,5% 29,2% 32,2% Szezonális tárolási igény mobil készlet 2490,8 2759,3 2478,5 3198,9 10 6 m 3 max. kiadási kapacitás 23,77 26,78 26,08 29,07 10 6 m 3 /d üzemidő 169 157 173 174 d Csúcsidei tárolási igény mobil készlet 269,8 224,5 301,8 214,0 10 6 m 3 mk/éves mennyiség 3,1% 2,3% 3,2% 2,0% max. kiadási kapacitás 18,35 15,17 18,18 15,58 10 6 m 3 /d mkk/csúcsnapi fogy. 27,9% 22,1% 25,8% 21,1% üzemidő 40 37 39 40 d 22

Kapacitás tervezés Napi gázmennyiség [10 6 m 3 ] 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Mobil készlet Maximális kiadási kapacitás 0 50 100 150 200 250 300 350 R=20% R=50% R=80% Forrás 23

Kapacitás tervezés Miskolci Egyetem 1 Éves gázfelhasználás, 10 6 m 3 /a 10 000 10 000 10 000 2 3 4 5 Hőmérsékletfüggő részarány Hőmérsékletfüggő mennyiség, 10 6 m 3 Csúcsnapi terhelés, 10 6 m 3 /d Forráskapacitás, 10 6 m 3 /d 20 % 2000 43,48 27,40 50 % 5000 67,60 27,40 80 % 8000 91,73 27,40 6 7 8 9 Szükséges mobil készlet, 10 6 m 3 925 2314 3702 Max. kiadási kapacitás, 10 6 m 3 /d 16,08 40,21 64,33 (6)/(3) 46,3 % 46,3 % 46,3 % (7)/((6) 1,74 % 1,74 % 1,74 % 24

Szükséges és rendelkezésre álló kapacitások Miskolci Egyetem Megnevezés Szükséges Tény 1 Éves gázfelhasználás, 10 6 m 3 /a 14 000 2 Hőmérsékletfüggő részarány 50 % 3 Hőmérsékletfüggő mennyiség, 10 6 m 3 7000 4 Csúcsnapi terhelés, 10 6 m 3 /d 94,65 5 Forráskapacitás, 10 6 m 3 /d 38,40 47,0* 6 Szükséges mobil készlet, 10 6 m 3 3239 7 Max. kiadási kapacitás, 10 6 m 3 /d 56,29 Megjegyzés: * névleges határkeresztező kapacitás 3460 47,5 25

Szükséges kapacitás átlagos időjárási viszonyok esetén Miskolci Egyetem Napi gázigény [millió m 3 /d] 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 56,3 millió m 3 /d 14 000 millió m 3 3 240 millió m 3 1 51 101 151 201 251 301 351 Napok R=50% Tárolás Forrás 26

HAG vezeték Ausztria irányából Kapacitás: 4,4 mrd. m 3 /a Csúcs: 12 mill. m 3 /d Rendelkezésra álló kapacitások Miskolci Egyetem Tranzit Csúcs: 12 mill. m 3 /d Testvériség vezeték Ukrajna irányából Kapacitás: 10 mrd. m 3 /a Csúcs: 30 mill. m 3 /d Földalatti tárolóból 5 belépési ponton Éves: 3,46 mrd. m 3 /a Csúcs: 47,5 mill. m 3 /d Tranzit Hazai termelésből 7 belépési ponton Éves: 3,1 mrd. m 3 /a Csúcs: 10,0 mill. m 3 /d Forrás: MOL Földgázszállító Zrt. 27

Földgázimport az EU15 részére (Mrd m 3 ) Miskolci Egyetem Forrás: OME, 2004 28

Földgázimport az EU29 részére (Mrd m 3 ) Miskolci Egyetem Forrás: OME, 2004 29 EU29 = EU25 + Horvátország + Románia + Bulgária + Törökország

Fő gázszállítási irányok Európában Forrás: INOGATE 30

Veszélyek a földgázellátásban Az orosz-ukrán gázár vita és annak elhúzódása. A liberalizált energiapiac nyomása a tartalékkapacitások minimalizálására. Magyarországon kívül, a magyar országhatárig meglévő szállítókapacitások telítődése. A földgázimport diverzifikálásának korlátjai a kelet-európai régióban 31

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 32