~IIami ~ámbrbös~ék JELENTÉS a Magyar Rádió pénzügyi-gazdasági eenőrzésérő.. 1992. június 97.
Az eenőrzést vezette: Matusek István főtanácsos - ( Az eenőrzést végezték: Bakonyvári Róbertné Deák Tamásné Éva Katain Hegyesné dr. Soymosi Mária Kao Tamás dr. Miháy Sándor Szab6 József számvevő tanácsos számvevő számvevő tanácsos számvevő számvevő számvevő tanácsos számvevő tanácsos
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK v -135-42/1991-92. T émaszám: 97. JELENTÉS a Magyar Rádió pénzügyi-gazdasági eenőrzésérő A Magyar Rádió (továbbiakban MR) az egyik egfontosabb közszogáati tömegtájékoztatást eátó intézmény. A jeeneg érvényben évő jogszabáyok szerinti feadata a Magyar Köztársaság poitikájának feeős propagáásában vaó hatékony részvéte, a korszeru, gyors hírközés és tájékoztatás, továbbá a közműveődési igények színvonaas kieégítése és a szabad idő tartamas kihasznáásának eősegítése, hozzájáruás az áampogárok tájékozottságának, müvetségének növeéséhez. A MR feadatait önáó kötségvetési fejezetként átja e. A MR aaptevékenysége szerint maradványérdeketségi rendszerbe sorot, országos hatáskörű jogosítványokka rendekező önáó kötségvetési szerv. A MR mint a kötségvetés XXIII. sz. fejezetének az 1990. évi CIV. kötségvetési törvényben jóváhagyott 1991. évi eredeti kiadási eőirányzata 2.235,6 miió Ft; átagos áományi étszámeőirányzata 2.605 fő. Vidéki stúdióinak száma 7; azok áományi étszáma 163 fő. A küfödi tudósítói heyek száma ugyancsak 7; az 1991. év végi eszköz-áományának értéke 2.228,6 miió Ft. A MR kereskedemi céú műsorszogátatást is végez a Danubius Rádió működtetéséve. Eenszogátatás fejében szeméyzetet és technikai fetéteeket bocsát rendekezésre a Mutimédia Kft kezeésében évő Caypso Rádió működéséhez, továbbá műsoridőt biztosít az Amerika Hangja és a BBC részére és kereskedemi adásidőt vidéki Kft-knek. Az eenőrzés az 1988-1991. évekre, vaamint az 1992. évi kötségvetési eőirányzatok megaapozottságának értékeésére terjedt ki. Az. eenőrzés céja a MR- mint kötségvetési fejezet -gazdákodási és irányítási színvonaának, a rendekezésre áó pénzeszközök fehasznáásának törvényességi, cészerűségi és eredményességi szempontok szerinti értékeése, továbbá annak minősítése vot, hogy a gazdákodás megfeet-e az ésszerű takarékosság követeményének.
-2- I. Következtetések és javasatok A MR finanszírozási rendje többcsatornás, azaz az éves kötségvetési törvényben jóváhagyott áami támogatás és az eőfizetési díjak összegein kívü kiadásainak fedezésére saját bevéteek is szükségesek, ameyeket aaptevékenységén tú eátott váakozás jeegű szogátatások útján ér e és bevéteeit szponzorok áta adott támogatások egészítik ki. A kiheyezett tőkék és vagyontárgyak hozadéka (váakozási nyereség, osztaék) egyeőre nem jeentős voumenű, a kiheyezett források kamata számottevőbb. A fejezet gazdákodásának hosszabb idöszak aatti (1988-1991.) pozitív eredmménye az, hogy foyamatosan, megszakítás nékü sikerüt fenntartani a gazdákodás egyensúyát, a fizetőkészségét és képességét. Tervet meghaadó, vagy soronkívüi kötségvetési támogatásra nem vot szükség, a MR anyagi ehetőségeit meghaadó köteezettségeket nem váat. A pénzügyi egyensúy tartós megőrzése azonban nem párosut kötségmegtakarító megodásokka és részben a müszaki fejesztés rovására vaósut meg. A pénzügyi egyensúy tartós megőrzésében része vot a saját bevéteek növekedésének is. Növekedett a saját bevéteek aránya, az áami támogatásé a vizsgát időszakban kétharmadró 50%-aá mérsékődött. A források között csökkenő jeentősége van a képződő év végi pénzmaradványoknak. Összegét és arányát tekintve is foyamatosan nő a Danubius és Caypso rádiók nyereségébő vaó részesedés, vaamint az átvett pénzeszközök, váakozási nyereségek összege. Igen mérséket, sőt az esetek többségében nincs haszna a MR küönfée gazdasági társuásokban vaó részvéteének. Kényszerű szükségesség a sponzori támogatás efogadása, sőt annak ösztönzése. A Rádióújság értékesítési árbevéteébő kapott részesedés a MR jeentős bevétei forrása. A Paas Lapkiadó Váaat sorozatos szerződésszegése rniatt a MR enöke femondta a korábbi megáapodásukat és a kiadói jog visszaszerzése, vaamint a ap foyamatos megjeentetése érdekében emondott a MR-t megiető rnintegy 50 miió Ft összegű követeésről A kompromisszum a MR szempontjábó gazdaságiag hátrányos vot és erre a jeentős kihatássa járó engedményre a apkiadó váaat érdemteen vot. A MR-n beü a decentraizát gazdáikadók áta befoyásoható kötségek aránya kb. 30%-ot tesz ki. Az ún. keretgazdákodásnak a kötségek csökkentésére gyakorot hatása aig érzékehető.
-3- A MR gazdasági vezetésének hosszabb idő óta ehatározott szándéka a beső gazdákodás radikáis átaakítása, ameyet a műsorszerkezet megvátoztatásáva, a szervezet korszerűsítéséve egyidejűeg terveztek megvaósítani. A fejesztési források szűkösségére hivatkozva emaradt a részetek kidogozása és a technikai eszközrendszer (számítógépesítés) kifejesztése. Amennyiben a gazdasági vezetés a kötséggazdákodás meghonosítását primer cénak tekintette vona, a szükséges anyagi forrásokat az időszak foyamán foyamatosan megújítva kiheyezett pénzeszközök kamatainak egy részébő fedezni ett vona képes. Az egyéb, foyamatban évő beruházások séreme nékü eőteremthették vona a számítástechnikai fejesztések forrását is..f: A béraap és étszámtervezés - az áamigazgatáshoz hasonóan - bázis adatokon nyugszik, a étszámirányszámnak az eátandó feadathoz, i. annak vátozásaihoz aig van kapcsoódása, technikaiag képzett számnak tekinthető. Ez a megodás a tényegesen szükséges étszám tervezésére nem ösztönöz. A bér és a bérjeegű honoráriumok a kiadásoknak mintegy 30%-át teszi ki. A gazdákodásnak ezért fontos eeme a bér és a honorárium. Más kötségvetési fejezetektő etérően a bérek szerkezetében markáns emozduás az aapbérek irányába nem tapasztaható. Vátozatanu a jutamazás dominá a mozgóbéren beü, esetenként észehető annak bérkiegészítő jeege is. A bérekhez kapcsoódó tejesítménykövetemények viszonyag aacsony szintjét a számvevői megítéésen kívü az is jezi, hogy a jövedemekben számottevő, esetenként domináns a beső keresztbefogakoztatásbó származó honorárium és a küső megbízatás. A tárgyiagos képhez tartozik még, hogy a rádiós bérek még a MR Váakozási Igazgatáságon dogozókéhoz képest is aacsonyak, az utóbbi időszak erőtejes fejesztései eenére. A versenyképesebb bérheyzetet a szervezet "karcsúsítása", a étszám csökkentése nékü nem ehet eérni. A műsorkészítés gazdasági szempontú fejesztésének hiánya a kötségversenyben a MR-t hátrányos heyzetbe hozza a versenytársakka szemben, ameyek várhatóan jóva kisebb kötségigénnye fognak működni. Nem tartható sokáig fenn a technikai színvona konzerváása sem, a fejesztést szponzoráók viszont váogathatnak a támogatandók között. A cé szerűbb és hatékonyabb bérgazdákodást segítené az is, ha a béraapra eszámot honoráriumokbó a beső fogakoztatásra fordított összeg egy részét - megfeeő tejesítmények meett - aapbéresítenék, továbbá ha ki iktatnák a Kft -k kereskedemi műsorainak kiszogáása érdekében femerüő béraapot terheő kiadásokat. A rendekezésre áó eszközök kihasznátsága - a stúdiók és a Száás utcai parkoóház kivéteéve - efogadható mértékű, de mégjobb kihasznáásuk a MR gazdasági tartaékait jeentik. A szabad kapacitások kihasznáása a tervszerűbb munkaszervezés nékü eheteten. A pénzügyi-számvitei foyamatok átaában jó szabáyozottak, a küső-beső eenőrzések áta fetárt hiányosságokra intézkedtek. Rendszerbei, súyosan kifogásoható ejárást, tevékenységet az eenőrzés nem észet. A gazdákodást érintő nyivánosság eé tárt súyos
-4- észrevéteeket az eenőrzés konkretizáta és téteesen megvizsgáta. Azokat nem átja igazova, erre nézve bizonyítékok nem kerütek eő. A vizsgát időszak foyamán a MR szervezete és struktúrája - kisebb vátozásoktó etekintve - ényegében azonos vot. Az 1992. I. 6-án éetbeéptetett új műsorstruktúra vátozásokat igényene a szervezetben és a működésben egyaránt, de az eenőrzés ezárásának időpontjáig a MR feügyeetét eátó kormány és a MR enöke nem jutott konszenzusra a vátozásokat egitimáó új Szervezeti és Működési Szabáyzat tekintetében. Az 1990. L VII tv. eőírásainak megfeeően a miniszterenök javasatára és eenjegyzéséve a köztársasági enök 1992. március 1-i hatáya aenököt nevezett ki. Mive erre az időpontra a heyszfui eenőrzés már befejeződött, eenőrzési tapasztaat arra vonatkozóan nincs, hogy az aenök tervékenységi köre a megévő szervezetbe miyen feadatmegosztássa kerüt beiesztésre. A MR szakmai szogátató tevékenységének fejesztését, a korábbi műsorszerkezet radikáis megvátoztatását, a fetéteezett hagatói igényekhez vaó igazadásra vaó törekvés jegyében határozták e. A kíséreti jeegge bevezetett műsorstruktúra szakmai megítéése nem az eenőrzés kompetenciája. Eenben tény, hogy az aaptevékenység beső arányait képező müsortípusok tartami és összetétei vátozásai gazdasági-pénzügyi kihatásokka járnak még akkor is, ha a MR vezetésének döntése szerint a vátozásokat az adott pénzügyi források szabta keretek között ke véghezvinni. Az eenőrzés csak a vátozások kezdeti hatásait érzékebette a keő időtáv hiányában. Errő a rövid időszakró a következők áapíthaták meg: - a kezdeti tapasztaatok nagyon eentmondásosak. Arra törekedtek, hogy a műsorstruktúra szakmaiag megaapozott egyen. Az ehatározott vátoztatások eőkészítése a MR-n beü évek óta foyamatban vot, szakmaiag gondosan méregeték a szóbajöhető tényezőket. Ezze szemben beső koordinációs zavarokat okozott a vidéki stúdiók és szerkesztőségek nem keő bevonása és tájékoztatása a koncepció kiaakításába; - az átaakítás foyamata néküözte az ietékes áami szervek támogatását, ami kedvezőtenné tette az induó szakasz pénzügyi fetéteeinek megaapozását. Mindez azt eredményezte, hogy nem sikerüt kieégítően a rádiózásban érdeketek szées körének bevonása, majd keő tájékoztatása és megnyerése; - az SZMSZ körüi tartós és eredményteen viták miatt a szükséges szervezeti vátozások heyett ideigenes megbízásokka hidata át a MR enöke a megévő szervezet és az új műsorszerkezet eentmondásait. Ezze a formáis szervezet ényegében informáissá vát és az informáis szervezet ideigenesen részben átvette a reáis funkciókat; - az anyagi eszközök szűkössége és a sugárzási kötségek még gyorsabb növekedésének fékezése Iniatt a Műsorszóró Váaat kezdeményezésére a sugárzási fetéteeket még
-5- rontani is keett (adási energia csökkentéséve); ami a műsorszogátatás nézve hátrányos. színvonaára A negatívumok eenére a végrehajtott vátozások a MR működőképességét nem érintették, a zavarok átmenetinek bizonyutak, de a hatékonyságot károsan befoyásoták.. A MR yezetése több- főképpen hosszabb távra szóó és fejesztésekke kapcsoatos-döntésre érett ügyet függőben hagyott a médiumokra vonatkozó törvények megjeenéséig. A késedemek még nem jeentenek behozbatatan hátrányt, de megítéésünk szerint a MR piaci heyzetét, versenyképességét rontják. Az eenőrzés átaános tapasztaatai szerint feehetőkamr gazdákodásában a kötségtakarékosabb, szervezettebb megodásra vaó törekvések, ameyek mégsem vaósutak eddig maradéktaanu meg. A műsorkészítő szervezetek ma még nincsenek rákényszerítve arra, hogy az optimáis megodásokra törekedjenek. A decentraizát gazdákodás kijeöt és engedéyezett keretei tú nagy mozgásteret nem tesznek ehetövé, a MR szintjén megjeenő hatásuk nem meghatározóés-ami igen ényeges- túépésüknek vagy az eért megtakarításoknak a gazdátkodóra nézve nincs konzekvenciája. Megítéésünk szerint a továbbiakban nem esz fenntartható a kényemes, kötségszeméetet néküöző fefogás. Rugamasabb és nagyobb önáóságga rendekező szervezetekre esz szükség, küönösen a vidéki stúdiókná, szerkesztőségekné. Úgy tűnik, a MR vezetése tisztában van ezekke a kihívásokka, de mégsem megy eéggé eéjük, erejét ekötötte az új műsorrend bevezetéséve járó sok nehézség. Megáapításaink aapján a következő javasatokat tesszük: A. A rádőró és a teevízióró szóó törvény efogadását követően. e ke készíteni és ki ke adni a MR aapítóeveét 2./ Ki ke dogozni a MR Szervezeti és Működési Szabáyzatát. Ezze együtt: a/ meg ke feetetni a szervezetet a feadatoknak; b/ egyérteműen rendezni ke a jogköröket és köteezettségeket; c újra ke szabáyozni a műsorebonyoítás ügyrendjét; d e ke készíteni az igazgatóságok új ügyrendjét
-6-3.1 A MR maradványérdeketségi kötségvetési fejezeti besoroása nem minden tekintetben fee meg a rugamas, hatékony közszogáati rádiós intézmény gazdákodási szükségeteinek, sajátosságainak. Ezért módosítandónak tartjukamr érdekejtségi rendszerét. Az intézmény finanszírozási rendszeréhez igazítva ke a gazdákodás beső szabáyozását továbbfejeszteni. A kötségvetési támogatás a jövőben kapcsoódjék normatíváva kifejezhető feadatokhoz (p. műsoridőhöz). B. A MR beső szervezettségének, müködésének javítása érdekében 1./ Oyan egységes műsornyivántartási és eszámoási rendszer kiaakítására keene törekedni, ameyik szerkesztői és pénzügyi szempontbó egyaránt követhetövé tenné az egyes műsorokná az eszköz és forrás fehasznáását, az erőforrásokka vaó hatékonyabb gazdákodást. 2./ Növeini indokot az egyes gazdákodói jogkörökke feruházott szervezeti egységek gazdákodásának önáóságát, küönösen a vidéki szerkesztőségek és stúdiók esetében -a KNAF gazdasági szabáyzatának korszerűsítésével - a stúdióvezetők gazdasági jogkörének bővítéséve, - a bevéteek növeésére vaó ösztönzéssel -a heyi sajátosságokra építő önáó beső érdekejtségi rendszer kiépítéséve, -a műszaki eszközáomány karbantartásáva, javításáva összefüggő fetéteek biztosításáva. A gazdákodási önáóság növekedéséve a körzeti stúdiók és szerkesztőségek vájanak az országos prograrnak integráns részévé. 3.1 A hosszabb távú fejesztések megaapozása, a műsorgyártás és a műszaki feadatok összehangoása, a rövid- és középtávú tervek konzisztens megvaósítása érdekében új fejesztési és beruházási koncepciót ke kiaakítani. Az épüetrekonstrukciók és építések törvényes megvaósítása érdekében a Részetes Rendezési Tervnek a megvátozott fetéteekhez és követeményekhez vaó igazítására, megújítására és átdogozására van szükség. 4./ Az eszközgazdákodás és a váakozási tevékenységek centraizátabb megszervezéséve csökkenthetök a szervezeti és működési párhuzamosságok, egymástó etérő megodások. 5.1 A szervezet és működés ésszerűsítésével a étszám feüvizsgáatáva, vaamint a béraapot indokoatariu terheő kötségek megszüntetéséve eérhető bérrnegtakarításbó
-7- javítható a bérek színvonaa, beső aránya. Cészerűbbnek tartjuk a mozgóbérek egy részének aapbéresítését, mint a aza tejesítményeket meghaadó tejesítések átszathonoráását. 6.1 Feüvizsgáandónak tartjuk a MR váakozásokban, gazdasági társuásokban vaó részvéteének gazdasági indokotságát és cészerűségét. 7.! A központiag kiadott pénzbei és naturáis gazdákodási keretek betartását az eddigiekné következetesebben számon ke kémi. -- 8./ A bevétei tartaékok feüvizsgáatára, a kintévőségek hatékonyabb eszközökke vaó behajtására határozottabb intézkedéseket ke tenni. 9. Határozottabb intézkedésekke érvényt ke szerezni a szerkesztőségeknek kiadott nyersanyagok és hanganyagok reáis határidőn beüi visszaszogátatására vonatkozó beső rendekezéseknek. Ki ke dogozni a hangemez és egyéb hanghordozák beszerzésének és eszámoásának új szabáyait. O./ Az 1992. évi pénzügyi-gazdasági egyensúy további fenntartása a MR koncentrát erőfeszítését és a mozgósítható beső tartaékok igénybevéteét teszik szükségessé: -eengedheteten, hogy a MR és a MTV közös üzemetetésében évő intézmények fenntartásáva járó kötségek az igénybevéte arányában megosztásra kerüjenek. A MR vezetése újra kezdeményezze a MTV-né a jóéti intézmények fenntartási, kezeési és térítési kérdéseinek rendezését; -a kereskedemi szogátatási kapcsoatokban érvényesített árak fedezzék a kötségeke t. Egyidejűeg cészerűmegvizsgánia kötségek csökkentésének és az árak emeésének ehetőségeit; - törekedni ke a szabad száásheyek kereskedemi értékesítésére, a térítésmentes igénybevétenek a muhatatanu szükséges mértékre vaó csökkentésére; - a kintévőségek behajtásának hatékonyabb szorgamazásáva, ietve újab b, be nem hajtható követeések keetkezésének megeőzéséve fokozható a ikviditási készség../ Utóagosan rendezni ke a szabáytaanuebonyoított vendégházi beruházás aktiváását, vagyoni nyivántartásbavéteét. Indokot a szeméyes feeősség tisztázása is. 12./ Az 1990. évi CIV. törvény eőírásainak megfeeően - utóag - módosítani ke az 1991. évi kötségvetési eőirányzatot és annak hatását az éves kötségvetési beszámoón át ke vezetni.
-8- II. Részetes megáapítások A A feadatok, a szervezeti rendszer és a gazdákodási fetéteek összhangjának értékeése J A MR müködésének szervezettsége, szabáyozottsága A MR működését és szervezeti kereteit a több ízben módosított 1047/1974. (IX.18.) MT határozat szabáyozza.. Ez a határozat teremtette meg a Magyar Rádió és a Magyar Teevízió szétváásáva mindkét szervezet önáóságát és eküönüt gazdákodásának intézményi fetéteeit. A határozat a MR Szervezeti és Működési Szabáyzatának (SZMSZ) tárgykörébe utata a művészegyüttesek (zenekarok, énekkarok), vaamint a szociápoitikai intézmények szervezeti aárendetségének, közös feadataik eátásának és feügyeetének kérdéseit. A kormányhatározat szerint a MR és a MTV szervezeti és működési szabáyzatának jóváhagyása a kormány hatáskörébe tartozik. Az 1047/1974. (IX.8.) MT határozat még módosított tartamában sem akamas a MR közszogáati feadatainak meghatározására. Mive a MR-nak aapító evee sincs, a szervezeti és működési szabáyzat tartama az aapítási cé szempontjábó megaapozhatatan és bármey vátozatában kifogásoható. A vizsgát időszakban a MR struktúrájában érdemeges szervezeti vátozások nem történtek. A MR feadatai és szakmai tevékenysége a műsorosztáyok, - szerkesztőségek működésén keresztü reaizáódott. Egyeten konkrét és figyeemremétó vátozás 1989-ben következett be, amikor - a kereskedemi tevékenység bővüéséve - a Gazdasági Igazgatóság átaakut Gazdasági és Kereskedemi Igazgatósággá, ameybő 1991-ben a kereskedemi terüet kiváásáva és részben új feadatokkaétrejött a Váakozási Igazgatóság. Az 1990. sz. enöki utasítás rögzíti a MR szervezeti és működési szabáyzatát. Az SZMSZ szerint a MR feadatát 4 igazgatóság és 13 föszerkesztöség, vaamint önáó szervezeti egység átja e. A vezetési rendszer törzskari jeegű. Az intézmény één enök á, akit a Miniszterenök javasatára a Köztársasági Enök nevez ki. Az enök munkáját tanácsadó szervként enökség és tervtárgyaó értekezetek támogatják.
-9-2J Az új müsorstruktúráva kapcsoatos szervezeti kérdések A MR szervezetére és működésére kiható tényeges vátozások eőkészítéséve - régebbre visszanyúó eőzmények után - 1990. II. féévében kezdett fogakozni a rádió vezetése. Többségi véeményként fogamazódott meg, hogy ebben a struktúrában a műsorosztáyok, szerkesztőségek döntően a műsoridő növekedésében érdeketek, ez pedig nehezíti a műsorstruktúra vátoztatását. A MR müködésének korszerűsítésére a rádió vezető munkatársai 19 tanumányt készítettek, ameyben fevázoták a eendő három, ietve négy inteodatúra profiját, műsorstruktúráját és szervezeti kiaakítását. Az ekészített dogozatok az átaakítás szakmai, struktúráis megaapozását segítették. Az eképzeések, javasatok többsége mér1egeésre, hasznosításra kerüt. Az egondoások a rangsorban eső heyre a közszogáati funkció érvényesüését tették, amey magában fogaja az információt, a szogátató tevékenységet, a szórakoztatást, a kutúra-közvetítést és terjesztést; s mindezt az objektívitás, a pártatanság érvényesítésének igényéve. Az új koncepció szerint az MR egységes egésze nem sérüne, de az aap- és részfunkciók arányai megvátoznak; a szerkesztőségek heyett az adók vának a rádiós tevékenység centrumává. A MR enöke 1991. május 3-án három vezető munkatársat megbízott az inteodatúra szakmai, tartami profijának, műsorrendjének kiaakításáva, a szervezeti struktúra, a gazdákodási terv kidogozásáva. Ekkor még a vezetés azza számot, hogy a MR új struktúrában és műsorrendde 1991. október -én kezdheti meg működését. Az új műsorstruktúra bevezetését módosítva 1992. I. -tő tervezték. A tervezett módosítások szükségszerű veejárójaként fogakeztak a szervezeti vátoztatásokka. A MR enöke 1991-ben több vátozatban terjesztette eő szervezeti egondoásait, ameyeket a kormány nem fogadott e. A többszöri evévá1tások és az SZMSZ tervezetek átdogozása eenére a szabá1yozottság ügye nem haadt eőre, mindeddig tuajdonképpen az aapevek tisztázása sem sikerüt, hoott a tervezett átaakítások a kormány áta jóváhagyott SZMSZ-sze váhatnak csak egitimmé. A formáisan 1990. januárja óta vátozatan szervezet akamatan egy új müsorstruktúra vezetésére, kiszogáására. A MR vezetése ennek eenére úgy döntött, hogy szakmai egondoásainak érvénytszerez és az eredeti ehatározáshoz képest jeentékteen késedeemme! 1992. I. 6-án kíséreti jeegge éetbeéptette az új műsorstruktúrát. Az eőző évtizedekben spontán foyamatok eredményeként aakut ki és sziárdut meg egy beső arány a műsortípusok között, ameyet a megrögzött szokásjog vátozatannak és vátoztathatatannak tekintett. A műsoridő bővüése, új müsorok étrejötte, egyes műsorok megszűnése, az adásidők kisebb-nagyobb vátozásai a struktúrát aig, i. spontán érintették. A MR történetében eőször fordut eő, hogy a merev struktúra áta meghatározott müsor arányokat tudatos ehatározássa jeentősen megvátoztatták.
-10- Az SZMSZ egyes vátozatainak eutasítása miatt a korábbi szervezetet fenn ke tartani. A szakmai tevékenységek vátozásaihoz nem igazodó szervezet diszkrepanciáját a rádió vezetése ideigenes megbízásokka hidata át, ami maga is eentmondások forrása. Az SZMSZ-tervezet küönböző vátozataiban központi kérdéssé vát az aenök(ök) és az intendánsok kinevezése, egymáshoz vaó viszonya. Az eső tervezetben a MR vezetése szervezet-korszerűsítési koncepciójában nem szerepet az aenöki státusz(ok) étesítése; a későbbi tervezetben eőször hatáskör meghatározás nékü, a egutóbbi vátozatban pedig a két aenökre küön-kiön pontosításra kerüt a hatáskör és a feügyeeti egységek kijeöése. Jeeneg sem egyértemű az SZMSZ-tervezetben néhány szervezeti egység feügyeeti besoroása (p. a Rádiókabaré Szerkesztőség, az Irodami Főszerkesztőség, a Szórakoztató zenei produkciós csoport, a Körzeti és Nemzetiségi Adások Főszerkesztősége). Iyen körümények közöt a műsorrend -vátozás úgy vaósu meg, hogy az új műsorok a megszüntetendő szerkesztőségekben megrendeésre készünek, s ebben az átmeneti heyzetben az inteodatúrák hagatóagosan, megbízásos aapon működnek, az in tendánsok kvázi feeősségge tartoznak a három, ietve a négy rádió-program megvaósításáért - A heyszíni eenőrzés befejeződésének időszakára (március.) esett az aenök kinevezése. Egy aenökös rendszerre, addig az időpontig SZMSZ aternatíva nem készüt. A kinevezett aenök és a megévő szervezeti struktúra köcsönhatásáró eenőrzési tapasztaatunk nincs. A vizsgáat szerint mindaddig átmeneti áapot esz az MR-ben, amíg a fő kérdésekben nem szüetik döntés: a média-törvény efogadásában, az SZMSZ jóváhagyásában, az aenöki és az intendánsi "rendszer" viszonyában. Jeeneg nem viágos, hogy az átaakítás egészéve rniyen fórum ietékes fogakozni, az egyeztetések, jóváhagyások miyen szintre tartoznak. 31 SpeciáJisan müködö szervek a MR szervezetében a Danubius Rádió A DR 1986-ban jött étre, mint a MR kereskedemi és idegenforgami céú kereskedemi rádiója. Eső évben - kísérteti jeegge - csak német nyeven sugározta műsorát. Az évek során az adásidő kiterjedt, jeeneg napi 21 óra. Kibővüt a DR vétei ehetősége is, mive a kabhegyi adón kívü Budapest, Sopron, Szeged, Debrecen adáskörzetében fogható az adás. A DR ugyanoyan szervezeti egysége a MR-nek, mint a többi műsorosztáy, azza a küönbségge, hogy főként rekámokbó, szponzoroktó származó bevéteekbő tartja fenn magát, üzetszerzésse rekámexportta is fogakozik, önáóan számáz. Egyebekben (számvite, bér, munkaügy, kötségvetési gazdákodás) önáó apparátusa nincs. Évente a MR kötségvetési tervéve azonos időben küön kötségvetése, eredményterve készü. A működéséve kapcsoatos kötségeket küön DR kötségheyen gyűjtik és kötségvetési beszámoó készü tevékenységérő az eküöníthetőség érdekében.
-- Műsorszerkezetében a műsoridö kb. 20-30%-át kitevő rekámokon kívü közszogáati feadatokat is eát (híradás, információ-közés, honismereti, kutúráis, történeti, történemi és néprajzi műsorok közéséve.) Az utóbbi időben a küfödi rekám tevékenységének adottságai romottak a bevásáró turizmus visszaesése és a vámszabáyok szigorítása miatt. b/ A vidéki (körzeti) stúdiók heyzete a MR szervezetében Jeeneg a MR Körzeti és Nemzetiségi Adások Főszerkesztősége (KNAF) közveten irányítása aatt 5 körzeti szerkesztőség (Debrecen, Győr, Miskoc, Pécs, Szeged) és 2 városi stúdió (Nyíregyháza, Szonok) működik. A körzeti szerkesztőségek és stúdiók feadatát képezi: - a MR központi adóin sugárzott műsorokban a vidéki éet bemutatása, - adáskörzetükben a heyi gazdasági, poitikai és kutúráis eseményekrő vaó tudósítás, - az országban és a körzetükben éő nemzetiségek anyanyevükön vaó tájékoztatásának biztosítása. A stúdiók 1991 -ben 163 fő áásheye és 30,3 miió Ft kötségvetési eőirányzatta rendekeztek. A 163 fő közü 05 fő (66%) a műsorkészítésben résztvevők száma, a tényeges kiadás 31,2 miió Ft ( 03%). Gazdákodásukra a MR egeszere ervenyes decentraizát keretekbő vaó önáó gazdákodás jeemző, ameyet a doogi kiadásokra (p: béreti díj, teefon) és energia kötség fedezetére és honoráriumra éves terv szerint biztosít számukra a KNAF. A bérkeretet központosítottan kezeik, a KNAF vezetőjének jogkörébe rendet kereteken beü. Feadataikat napi 3 órás adásidőben odják meg, ameyhez megfeeő szakmai önáóságot biztosítottak. Feadataik növeésének ehetősége a pénzügyi keretek korátozottsága miatt azonban erősen behatárot. Ennek kiegészítésére aakítottak ki üzeti kapcsoatot a kereskedemi műsorok készítésére s zerveződött küső Kft -ke, bár ebbő a vidéki stúdióknak csak közvetve, az ott dogozók szeméyi érdeketsége áta származik eőnye. Tevékenységük jeentösen bővüt, mive a vizsgát időszakon beü műsoridejük az 1988. évi 4,4 ezer óráró 1990. évre 6,2 ezer órára növekedett. Az 1992. L hó 6-tó beindított új mű sorszerkezet a vidéki stúdiókná óráva több ad ás időben vaósu meg. A 4,5 miió Ft keretemeésbő a KNAF nem minden stúdiót részesített. A decentraizát pénzeszközök nagyságát tekintve a vidéki stúdiók gazdákodási önáósága szinte formáis, emiatt működésükre vonatkozó stratégiai eképzeéseik nincsenek.
-12- A működési fetéteeket tekintve jeentős küönbségek vannak a stúdiók között. Korszerű fetéteekke, berendezésekke a Debreceni és a Szegedi új stúdió rendekezik. Viszonyag efogadhatóak a működési fetéteek a Győri és a Miskoci stúdióban. Legnehezebb körümények között a nagy vonzás körzetű, egtöbb nemzetiségi műsort sugárzó Pécsi stúdió működik. A stúdiók a jövőben is az MR irányítása aatt tartják megnyugtatónak működésüket. Megítéésük szerint ~z önkormányzati feügyeet a működést beszűkítené, a küfödi befoyás az újságírói szabadságot korátozná. A MR vezetése koncepciójában a körzeti stúdiók országos regionáis háózattá aakítása szerepe (a Kossuth URH adón). A körzeti stúdiókat a MR részének tekinti és továbbfejesztésüket szükségesnek tartja. c A MR jóéti intézményei A Rádió és Teevízió 1975-ben történt szétváása óta a MR üzemeteti a közös jóéti intézményeket (üdüőket, vendégházakat, óvodát). Megáapodás szerint a kiadásokat a két kötségvetési fejezet 50-50%-ban visei, amey soha nem vaósut meg, annak eenére, hogy a MR vezetése ezt többször kezdeményezte. A MR 7 üdü ő t tart fenn, ameyek Siófokon (169 férőhey), Gárdonyban (115 férőhey), Baatonszépakon (160 férőhey) ; Hajdúszoboszón (35 férőhey), Liafűre den (22 férőhey), szentendrei Pap-szigeten (24 férőhey) és Déegyházán (24 férőh ey) taáhatók. Ezen kívü vendégházza (42 akás) és a fővá rosban óvodáva (250 férőhe y) rendekezik. Az üdü ők könyv szerinti értéke megközeíti a 132 miió Ft-ot. Az üdüőket az MTV dogozói átagosan 60%-os arányban, a MR dogozói 40% arányban veszik igénybe. Indokot enne, ha a MTV az üdüők fenntartásához az igénybevéte arányában járuna hozzá. Az üdüési díjak többszöri emeése és a kereskedemi értékesítés fokozása eenére az üdüők fenntartása veszteséges. A veszteség mértéke 1991-ben 41,5 miió Ft vot, ameyet kizáróag a MR viset. A budapesti vendégház (Benczúr u. 19.) nagyjavítására 1990-ben kerüt sor 7,8 miió Ft értékben, amikor is bővít e tték a akások számát. A vendégház átagos kihasznátsága 45%. Raktárterüetbő új akásokat, mosodábó irodákat és szociáis heyiségeket, padástérbő raktárakat aakítottak ki. Ez utóbbi a vonatkozó jogszabáyok szerint beruházásnak minősü, meynek értékét (2,5 miió Ft) a MR nem aktiváita és ezt méregében, vagyonában sem mutatta ki.
-13- A Vögy utcai óvoda kihasznátsága 58-78% közötti, amey foyamatos emekedést mutat. A gyermekek eátása és gondozása átagosan 19,6 miió Ft-ba kerü, ameybő a térítési díjak 2, 7 miió Ft -ot fedeznek. d A Zenei Együttesek Irodája Az iroda a zenei főosztáy keretén beü működik, 176 fős étszámkerettel Ebbő 97 fő a MR szímfónikus zenekaráná, 69 fő a MR énekkaráná, 10 fő a Stúdió -né van szerződtetve. A szervezethez tartozik még a MR gyermekkórusa 100-120 fős étszámma. ameynek tagjai amr-re semmifée jogviszonyban nincsenek. Az együttesek 1990-ig nevükben a "Teevízió" enevezést is viseték, de a MTV errő a "jogáró" a MR kérésére emondott. mive a MTV az együttesek müködéséhez semmiyen formában nem járut hozzá. A tagoknak havonta 25-28 szogáatot ke tejesíteniük. Egy szogáat - ameyben a próbák is benne fogatatnak - 3 óra edogozott munkaidőt jeent. A szímfónikus zenekar 29, az énekkar, a gyermekkórus 6 hangversenyt ad átagosan évente, ezekbő árbevéte átaában nincs. Az együttesek fenntartási kötségei a MR kötségvetését terheik. A közveten bér- és járuékos kötségei 1991-ben mintegy 92 rniió Ft -ot tettek ki.. Az együttesek több ízben küfödi tumékon vesznek részt, ameynek kötségeit - a beső szabáyok és küső megáapodás szerint - turnénként ke(ene) eszámoni. A Nemzetközi Koncertigazgatóságga 1989. augusztusban kötött megáapodás a MR számára több szempontbó hátrányos (p: a turnénkénti eszámoás heyett "rendszeres eszámoási köteezettséget" írtak eő, a NKI a turnék szervezésében semmifée kockázatot nem váa, nem küdi meg az eszámoás aapbizonyatait, csak betekintést engedéyez). Annak eenére, hogy a Koncertigazgatóság 1990-ben részvénytársasággá aakut, a két intézmény között a megáapodás módosítására nem kerüt sor. Az utikötség. a biztosítás díjai, a rakodási kötségek és az üzetkötői jutaék összegének (31,1 miió Ft) evonása után 7,6 miuió Ft-ot utatak át a vizsgát időszakban a MR-nak a turnék nyeresége címén. Ebbő az összegbő az együttesek önfenntartása nem biztosítható.
-14-41 A kötségvetés tervezési és finanszírozási rendszere Bár a MR az áami kötségvetésben önáó fejezetet akot, de szervezetieg azonos a MR gazdákodó szervezetéve, ameyen keresztü a kötségvetés reaizáódik. A fejezeti kötségvetés tartamazza a MR fenntartásához, működéséhez szükséges áami támogatást és a tartaék jeegű központiag tervezett eőirányzatokat A MR éves aapeőirányzatának kiaakítására mindenkor a PM áta kiadott tervezési utasítások aapján kerüt sor. A tervezés az áami feadatok konkrét meghatározása hiányában a bázisbó kiinduva, ún. ráépítéses módon történik..' Az éves kötségvetési eőirányzatok kiaakításáná, a gyakorati tervezési munkában _a MR szakmai szervezetének véeménye szerint - a PM és a MR közt megfeeő vot a szakmai kapcsoat. A PM a MR igényét eőzetesen femérte és az indokot igényeket a ehetőségekhez képest figyeembevette (P. a bérintézkedések során.) A szakmai tervezés - az SZMSZ-ben rögzített módon - az MR Enöke koektív tanácsadó szerveként működő Tervtárgyaó Értekezeteken vaósu meg, ietve kerü efogadásra. Ezen a műsor/fő/osztáyok akciótervei aapján készüt távati, éves és rövidebb időre szóó munkaterveket vitatják meg. A műsorterv-javasat aapján a műsorstruktúrát az enök hagyja jóvá. A pénzügyi tervezés azonban a szakmai tervekre a kötségvetési tervezés időszakában objektív okok miatt nem aapozhat. A központi kötségvetés jóváhagyásának időbei ehúzódása miatt átaában a MR is jóváhagyott kötségvetés nékü indu a következő gazdasági időszaknak. A késedemek Iniatt megaapozott számítások nékü, bázis aapon készünek a tervek, a szakmai és pénzügyi tervezés szervesen nem épü egymásra. A kötségvetési eőirányzatok egnagyobb részét kitevő bért és járuékai t, vaamint a sugárzás kötségeit központiag kezeik. Központiag képeznek egy bizonyos tartaékot is és a fennmaradó összegeket osztják szét a szervezeti egységek között decentraizát hatáskörű gazdákodás céjaira. Az önáó szervezeti egységek decentraizát keretei kiaakításáná bizonyos kapacitív tényezöket (P. km, szaaghossz, stúdió óra) természetes mértékegységben is szétosztanak, de ezek nem jeentősek. A decentraizát keretek szervezeti egységenként küönbözöek, tartamuk szerint főként doogi és honoráriumi ráfordításokra ának rendekezésre, de p. a vidéki körzeti stúdiókná a béreti díjat is ide soroják. A központosítás, tartaékoás és a decentraizáás egymáshoz vaó aránya nem eőre ehatározott módon, hanem hagyományozottan bázis aapon képződik.
-15- A keretek fehasznáását az ún. pénzforgami statisztikában havi rendszerességge figyeemme kísérik, evieg és szabáyszerűen túépésre csak az eőre engedéyezett esetekben van ehetőség, ennek eenére engedéy néküi túépések eőfordutak. A béraap védeme érdekében a bérbő honoráriumba vaó átcsoportosítást megtitották 51 A müködési kiadások aakuása 1988-1991. között A működési kiadások eőirányzatainak aakuását a kötségvetési tervezés és végrehajtás során az arra ható tényezők mértékét az. és 2/a-c sz. meéketek mutatják be pénzforgami szeméetben, rovatrend és fehasznáási jogcímek szerint. Az adatok eemzésébő a következő összegező megáapítások adódnak: az 1988. évi 13 90,7 miió Ft -os eőirányzathoz viszonyítva összességében az 1991. éves eőirányzat 844,9 miió Ft növekedéstmutat (2235,6 miió Ft). A szerkezeti vátozások, szintrehozás és az automatizmusok mintegy miiárd Ft nagyságrendet képvisenek (p. bérbruttósítás, sugrzási díj növekedésének kompenzáása, központi bérintézkedések, ÁFA, TB járuék növekedése). Következetes evszerűség, vagy meghatározó tendencia nem észehető sem a szerkezeti vátozások, sem a szintrehozás vonatkozásában, ezek a központi intézkedéseknek a MR -ra ható következményei. A központi evonások mértéke a vizsgát időszakban 58,3 miió Ft-ot tett ki. Fejesztési többetként 24,7 miió Ft-ot hagytak jóvá a MR-nak. - Az eőirányzat módosításokat döntő mértékben saját hatáskörű céok határozták meg. = A módosított eőirányzatok 1988. évben 12,0%-ka, 1989-ben 22,2%-ka, 1990-ben 29,2%-ka és 1991-ben 35,2%-ka haadták meg az eredeti eőirányzatot Ezze eentétes irányban vátozott az eőirányzatok áami támogatás tartama, mive az 1988. évi és 1989. évi 2/3-os részarány 1990-ben mintegy feére csökkent, 1991-ben. már a 40%-ot is aig haadta meg. Póteőirányzatként a központi bérintézkedések és honorárium emeés fedezetét biztosították, a SZÖULI OLIMPIA közvetítés érdekében céeőirányzatban részesüt a MR. - Támogatási igény nékü vaósut meg - a kötségvetési törvény rendekezéseinek megfeeően a Pénzügyminiszter eenjegyzéséve - az 1991. év II. féévében a MV és MR fejezetek közti átcsoportosítás, amey a rádiós rekámokka fogakozó szervezet átvéteéve vot kapcsoatban. Ez a MR kiadási és bevétei eőirányza tát 125,3 miió Ft-ta módosította, ameyet saját bevétee fedeztek. - Az egyéb kiadások - 1990. évet kivéve - rendre meghaadták a módosított e őirányzatokat, amibó ugyancsak a nem keően informát tervezésre ehet következtetni.
-16- Az összes kiadások átaában a módosított eőirányzaton beü aakutak, 1991. évet kivéve. A túépés fedezetét 1991-ben a saját árbevéteek növekedése biztosította. Amiért az eőirányzat aakuása kifogásoható az az, hogy egyfeő ráviágít a tervezőmunka gyengeségére, másfeő a MR nem tett ez esetben eeget az 1990. évi CIV. tv. 9. (.) szerinti eőirányzat-módosítási köteezettségének. A vizsgát időszakban a bér és járuékának automatizmus növekedése vot a egjeemzőbb. A kötségvetési támogatás összege nem kapcsoódott normatíváva kifejezhető feadatokhoz, még a MR működését mennyiségieg egjobban kifejező mű soridő aakuásához sem.. ' = A két tényező vátozásai között szaros korreáció nincs, amit a áncindexek is jó jeemeznek. A müsoridő 1989-ben az eőző évhez képest 17%-ka növekedett, az áami támogatás 23,6%-ka, 1990-ben a mű soridő 14%, az áami támogatás 4% növekedést mutat. A bázishoz ( 1988.) képest a müsoridő 1991. évre köze 30%-ka növekedett, a támogatás csak 29, 1 %-ka. Tehát abszoút értékben is emaradást mutat, ami reáértékben még nagyobb. Az áami támogatást a jeenegi kötségvetés gobáisan, struktúráatan szervezetre, konkrét feadatra vaó címzés nékü határozta meg. Ezt bizonyítja, hogy p. a központi pénzeszközöket még az oyan jó ehatároható feadatok ráfordításigényének meghatározásához sem bontották e mint a müvészegyüttesek fenntartása, vagy a hangarchívum müködtetése. A MR-ná a fehasznáható, PM áta jóváhagyott pénzmaradvány a vizsgát időszakban a kötségvetés következő évi kiadási eőirányzatának csökkenő hányadát képvisete. A pénzmaradvány 1988-ban még 5,4%-ot, 1989. évben 4,8%-ot, az 1990. évi már csak 2,4 %-ot tett ki a kiadási eőirányzatok között. ~ Speciáis maradványérdeketségi rendszerben müködtették a Száás utcai Szervízüzemet, ameynek maradványa 1988. évben 0,3 miió Ft vot,s 1989. évben sem érte e a fémiió Ft-ot. Ezt az ott dogozók ösztönzésére fordították. Az 1990.évben az áami kötségvetési szervek gazdákodásáró szóó 19/1980.(1X.27.) PM rendeet a 47/1989. (XII.27.) PM rendeette módosított eőirásai szerint a MR vaamennyi aaptevékenységen kivüi (váakozási) tevékenységét (p. rekám, szervizszogáat stb.) jeegének megfeeően küön szakfeadaton mutatta ki. A váakozási tevékenységek 1990. évi eredménye 142 miió Ft vot, ameybő évközben - a rendekezések áta biztosítottak aapján- I 12,7 miió Ft-ot az aaptevékenység finanszírozására visszaforgattak Az éves pénzmaradványok eőirányzatosítása megfeet a törvényességi követeményeknek. és fehasznáása a vizsgát időszakban
-17- A kiadásokon beü dominá (27-41%) Műsorszóró Váaatnak kifizetett sugárzási díj. Jeentősen kisebb voument képvise a társadaombiztosítási járuék, a posta, a könyv, foyóirat, az á16eszközfenntartás, az étkezési hozzájáruás, vaamint az MTI-ve és a Szerzői Jogvédő Hivataa kapcsoatos kiadás. - A béraapot - mey szintén meghatározó részarányt (20-25%) képvise - központiag kézbentartják. A étszám vonatkozásában ebontják ugyan szervezeti egységekre, de gyakoratiag bizonyos döntések (p. a maradvány fehasznáása, ááshey betötése) központi engedéye szüetnek. - A decentraizát gazdákodók áta befoyásoható kiadások köre mindössze 27-33%-ra tehető (készetbeszerzés, teefon, teex, energia. befödi és küfödi kiküdetés). A szervezeti egységek decentraizát keretfehasznáásai-a Poitikai Adások Főszerkesztősége (P AF) kivéteéve - a módosított eőirányzatokat átaában betartották, vagy csak kevésse épték tú. - A vizsgát időszakban a tényegesen femerüt - kiegyenítő, függő és átfutó téteek néküi - kiadások összege 1991. év kivéteéve a módosított eőirányzaton beü maradt. Az 1988. évhez viszonyított növekedés 2,2-szeres, azaz 1.802,3 miió Ft. A növekedés mértékében jeentős szerepet játszott az egyre nagyobb mértékü sugárzási díj, az infáció, az SZJA, a Tb járuék emekedés, vaamint az ÁFA stb. A kiadások tekintetében kiemekedő mértékü az 1990. év. A készetbeszerzés 48,2%-ka (infáció), a béraap 47,6%-ka haadta meg az eőző évi kiadást. A kapcsaótermi és a Szentkirányi u. 27. sz. aatti beruházásra fordított kiadás is ebben az évben tetőzött (ötszörös többet). Jeentős voumen t képviset még az ÁFA miatti kiadás. - A sugárzási díj ugyan részarányát tekintve az utóbbi években csökkenő tendenciájú a jeentősen megnövekedett összes kiadáshoz viszonyítva, azonban abszoút értékben foyamatosan nőtt. Ezen a jogcímen 1988-ban 61 O miió, 1989-ben 651 miió, majd 744, i. 846 miió Ft kifizetésére kerüt sor. A kötségvetési támogatást figyeembe véve a sugárzási díj annak 59,5%-át, 51 %-át majd 55,9, i. 67%-át tette ki a vizsgát években. Az ezen tú fennmaradó összeg még egfejebb a béraapra vot eegendő ( 1990-tő már arra sem). 61 Bevéteek aakuása 1989-1991. között A \.1R bevéteei - a kiegyenítő, függő, átfutó téteek nékü - 1988. évben %-ka ( 1.535,7 miió Ft), 1989. évben 23,4%-ka, majd 28,9%-ka, i. 1991. évben 50,7%-ka haadták meg az eredeti eőirányzatot Ez az arány a bevéteek tervezésének túzott óvatosságára uta.
-18- Az 1991. évi bevéte a bázishoz mérten több mint 2-szeres, tehát a kiadások dinamikájátó emarad. A bevéteekben meghatározó vot a saját bevéteek dinamikus emekedése. A bevéteek pénzforgami szeméetű és jogcímenkénti összetéteét a 3/a-b. sz. meéket tartamazza. A müködési bevéteek között a egjeentősebbek az eőfizetési díjak, ameyet 1988-89, között. a PM-tő átvett pénzeszközként tartottak nyiván. Az eőfizetői díjak 1991-ben a működési bevéteeknek 99,3%-át tették ki. A vizsgát időszakban - az azt megeőző évekhez hasonóan - a rádió és teevízió eőfizetési díjnak /6 része iette a MR-t. E jogcímen 1988-89. években 305-305 miió Ft, 1990-ben 633,7 és 199 1-ben 895 miió Ft bevéte származott. Mértékét ietően befoyásoó tényező vot az időközbeni árvátozás, miszcrint 130.-Ft /hóró 200 Ft-ra emekedett az e őfizetői díj (!992-tő 250 Ft -ra tovább nőtt). A működési bevéteek további forrását képezik a küönbözö térítési díjak (óvoda, üdüő, vendégház, akbérek, energiai térítés stb.) Ezek tejesítése ugyan emaradt az eőirányzattó, de az utóbbi két évben az emaradás csak néhány (4-8) százaékot tett ki. Nagy fontosságú és számos vonatkozásban kihat a gazdákodásra az a tény, hogy a kötségvetési támogatás aránya az emút években egyre csökkenő tendenciát mutat. Az összes bevétenek 1988. évben még 66,8%-át, 1989-ben 63,5%-át, 1990-ben 50,2%-át, majd 37,5%-át tette ki. Az ár- és díjbevéteek közü a egnagyobb a Danubius Rádiótó (DR) származik. Ez az 1988. évi 19,8 miió Ft -ró 1991.évre 312,8 miió Ft -ra emekedett. A rekámbó származó deviza bevéteek értéke ezen beü 4,3 miió Ft-ró, mintegy 24 miió Ft-ra nőtt. A egnagyobb jeentőségű és mértékű bevétei tartaék itt fordu eő. A váakozási tevékenységek utáni bevéteek 1990-91-ben esősorban a Danubius és a Caypso rádiók együttes eredményességébő származtak. Szerepe van azonban még az egyéb ár- és díjbevétenek (kotta-, hangszer köcsönzési díj, egyéb bérbeadás, köcsönzés, hangfevéte köcsönzés, feeseges készet értékesítés stb.) A bevéteek között jeentősebb arányt képvisenek még a müködési és fejesztési céra átvett pénzeszközök. Átvett pénzeszközként funkcionát korábban az eőfizetői díj. E jogcímen reaizáódik 1990-tő az RTV Kereskedemi Főigazgatóságtó, a Mutimédia Kft - tő, a Baaton Rádiótó (PAF) átvett összeg. A Száás u-i Parkoóház és Szervíz üzem tevékenysége 1988-91. évek között minden évben 14-15 miió Ft bevétet eredményezett.
-19- Ezt a komp1exumot az 1970-es évek végére a mainá nagyobb gépkocsi áományra méretezték. A gépkocsi-áomány jeentősecsökkenése az üzem kapacitásának feszabaduásáva járt együtt. Ez fetétenü az idegenek részére történő hasznosítási heyezte eőtérbe. Ezt a törekvést céozták a Vám- és Pénzügyőrségge, vaamint több Kft-ve (Canada Express, Nyugati Járgány, GM-6, Bp-i Doár autóköcsönző) kötött megáapodások. Ezekben a Kft-kben a MR-nek nincs tőkerészcsedése, ez csupán kereskedemi kapcsoatra korátozódik. Észrevéteezi azonban az eenőrzés, hogy e kereskedemi kapcsoatokban megáapított árak a tényeges önkötség aattiak. Fetétenü arra ke törekedni, hogy - a vevőkör megtartása meett - az önkötség az árban megtérüjön, bizonyos összegű nyereségtartaomma. További bevétei ehetőség rejik a Benezur utcai vendégház szabad kapacitásának racionáisabb kihasznáásában is. Térítésmentesen csak a MR érdekeit szogáó esetekben cészerű igénybevenni, minden más esetben a kereskedemi értékesítés ehetőségét ke eőtérbe heyezni. A bevétei tartaékok körét bővítheti - küönösen a Média tv. érvénybeépését követően - a stúdiók szabad kapacitásának értékesítése. Ehhez azonban az szükséges, hogy a műsorosztáyok a vaóságos igény szerint hasznáják a stúdiókat és így indokoatan ekötésre ne kerüjön sor. Egyéb bevéteek címén 1988-ban 19, miió Ft-ot, 1989-ben 34,3 miió Ft-ot, 1990-ben 85,7 miió Ft-ot, 1991-ben 49 miió Ft bevétet értek e. Az egyéb bevéteek közöt jeentek meg az RV újság és a 168 óra c. hetiap után térített összegek. Az eőbbi Iapért 1990-ben 8 miió Ft-ot, 1991.. féévében 13,6 miió Ft-ot, a 168 óra c. ap után 1990-91. évekre összesen 2,7 miió Ft-ot utatak át, de a MR-nek bizonyos függő követeései még rendezetenek votak az eenőrzés bef e jeződéséig. A MR kintévöségeinek voumene rendkívü nagy éptékben emekedett. Az 1988. évi 29 miió Ft-ró 1989-ben 75 miió Ft-ra, 1990-ben 142 miió Ft-ra és 1991-ben pedig 387 miió Ft-ra nőtt. Az összegek a Danubius Rádiót érintő kintévőséget is tartamazzák. A növekedés részbeni oka a Rekámiroda kiváása, ietve átvétee a TV Kereskedemi FőigazgatóságtóL A kintévőségbő 1992. ápriis végéig 263 miió Ft befoyt. A behajtás érdekében a Danubius Rádió részérő mindössze egyenegköző és feszóító eveek kiküdésére kerüt sor. Enné hatékonyabb - készpénzfizetés, e őző száma kiegyenítésenékü a megrendeés meghiúsítása - módszereket az eenőrzés időpontjáig nem akamaztak. Nem ét a MR a késedemes fizetökke szemben akamazható peresítési ejárássa sem. Tejességge indokoatan, hogy a MR adósai oyan szogátatások igénybevéteének kiegyenítéséve késekednek, mint p. a rekám. A MR maga is tehet annak érdekében,
-20- hogy a pénzügyieg megbízhatatan partnerekke szemben pénzügyi biztosításokat érvényesítsen. MR az MTV Kereskedemi Főigazgatóságtó átvett pénzeszközök egy részét - éve a jogszabáyok adta ehetőségekke - 1987-tő foyamatosan küönböző kamatozású értékpapírokba kiheyezte. Az 1989-90-es években egyes esetekben váiaati kötvényeket is vásárot (Borsodi Vegyi Kombinát kötvény, Metaimpex kötvény, OKGT kötvény, MHB Rt II. kötvény, Peremartoni kötvény). A kötvények küönböző időszakbantörténő ejáratát követően a szabaddá vát pénzeszközöket a MR részben fehasznáta, vagy újra kiheyezte. Jeeneg 135 rniió Ft összegű Reaízing kötvény van a MR birtokában. A vizsgát idöszakban a kiheyezett összegek nagyságrendje foyamatosan hasonó mértékű vot. Szabáyszerűségi szempontbó a MR áta váasztott megodás nem kifogásoható. Az áami kötségvetés szempontjábó hátrányos okok miatt 1992. évre vonatkozóan a szabáyokat megvátoztatták, az érvényben évő, még e nem járt kötvények érintetenü hagyása meett. ; 7 Az 1992. évi kötségvetési terv megaapozottsága Az 1992. évi tervezés is magán visete a többodaú- küső és beső körüményekbő fakadó - bizonytaanságat Egyrészt mert a számvitei törvény kötségvetési szervekre vonatkozó végrehajtási rendeete a tervezés időszakában nem át rendekezésre. Másrészt a MR az 1992. évi szakmai ehatározásait sem tisztázta keőképpen a média-törvények hiányára hivatkozva. A kötségvetési tervező szervek nem kaptak keően megaapozott információkat a várható szakmai vátozásokró. Az 1992. január 6-án eindított új műsorstruktúra gazdasági szükségeteit az adott pénzügyi ehetőségektő tették függővé. Az új műsorstruktúra bevezetését a MR vezetése összekötötte a gazdákodás fetéteeinek, a beső érdeketség viszonyainak módosításáva. A vezetés számára az a ehetőség át fenn, hogy szakít a régi bázis szeméetű keretmegáapítás módszeréve, úgy, hogy az új műsorszerkezet ne kerüjön többe, mint az eőző. Erre az összes hátrányáva együtt az az akamazott megodás mutatkozott a egcészerűbbnek, amey bevezetésre is kerüt. Összevont műfaji bontásban az 1990. évi adatok aapján kötségnormatívákat áapítottak meg. A nonnatívákba beépítésre kerüt a stúdió hasznáat, az eddig kapacitív keretként kezet szaagkontingens és gépkocsi km keret forintosított összege. Intenzív műsorfigye és indut és a műsorstruktúra foyamatos átaakítását tervezik. A jóváhagyott keretösszegek az 1991. évi tervadatok voumenét oem haadják meg. Az ezt meghaadó javadamazásra csak a befoyt rekámbevéteek nyújthatnak fedezetet. Erre küön érdekeiségi szempontokat határoztak meg, az 1992. év várható bevéteei aapján.
-21- Az új gazdákodás pozitívuma, hogy az éves keretek megáapítását a föszerkesztöségi tervezett müsoridöhöz kapcsoták. A keretek betartása köteező. Túépés esetén a következő negyedévi keretet a túépés összegéve csökkentik. A műsorszerkezet megvátozásának bér- és étszámfetéteeit az egyes terüeteken végrehajtott étszámcsökkentéssei aapozták meg. A Küfödi Adások Főszerkesztőségének átszervezéséve 31 főt, a Gazdasági Igazgatóság étszámának csökkentéséve 90 főt, a takarítócsoport MR-bő történő kiváásáva 62 főt és 9,6 miió Ft éves béraapot ehetett megtakarítani, ietve átcsoportosítani. Ebbő a takarítócsoport megszüntetése egyátaán nem mutatkozik racionáis és kötségtakarékos megodásnak. A Technoógia. Fémipari és Takarító Szogátató Kft (TEFTA) az abaktisztítás és festés utáni nagytakarítások nékü 15,3 miió Ft-ot kért 1991. évben (ápriistó-<ecemberig terjedő időszakra), úgy, hogy a MR ingyenesen biztosította a takarítók munkaheyi fetéteeit. A Kft a szogátatás árát 1992-re várhatóan 23-24 miió Ft-ra emei. A eendő szervezeti egységek vezetői (Kossuth, Petőfi, Bartók Rádió Igazgatósága és az Irodami Főszerkesztőség) megbízási díjazás meett átják e 1991. júius -tő - jeenegi munkaköri feadataikon túmenően - igazgatói, ietve főszerkesztői teendőiket. A végzett tevékenységért igazgatói munkakörben 20 ezer Ft/hó, főszerkesztői munkakörben 15 ezer Ft/hó megbízási díjban részesünek. Az új műsorstruktúra bevezetéséve kapcsoatos egyes fogakoztatási kérdésekrő kiadott 111991. sz. Enöki Határozat 1992. január -március 31. közöti időtartamra 8 fő dogozó átirányítását rendete e más főosztáyra -az új műsorérdekke összefüggésben - az eredeti munkaszerzödések tartamának vátozatanu hagyása meett - (rendezői, rovatvezetői, szerkesztői, újságírói munkakörökben fogakoztatottak, a Munka Törvénykönyve 35. paragrafusának () bek. aapján). Az eredeti egondoás szerint az adott kötségvetési eőirányzaton beü a műsoridő növeésére nincs ehetőség, ennek eenére az 1991. december havi tényeges műsoridőhoz képest az 1992. januári műsoridő 13.406 percce (9,98%) vot több. A növekedésnek kb. fee oyan ismétés vot, amey küön kötségge nem járt, a másik fee nagyobbrészt új műsor vot és oyan isméteten sugárzott műsor, amey többetkiadássa járt. B/ A kötségvetés végrehajtása a gazdákodás értékeése Létszám- és bérgazdákodás A béraap eőirányzata 1991-ben 662,5 miió Ft vot, amey az összes kiadási eőirányzatának megközeítően 30%-át teszi ki. Az éves átagétszám eőirányzat 2605 fő vot. A béraap