A KŐSZEGI BÉRI BALOG ÁDÁM ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A KŐSZEGI BÉRI BALOG ÁDÁM ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 2 Tartalomjegyzék I. ELŐSZÓ... 4 II. BEVEZETŐ... 4 1. A BÉRI BALOG ÁDÁM ÁLTALÁNOS ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE... 5 2.ISKOLÁNK ADATAI... 5 NEVELÉSI PROGRAM... 7 I. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 8 ISKOLÁNK SAJÁTOSSÁGAI:... 10 II. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 12 III. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM... 13 1. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS CÉLJA... 13 2. MÓDSZERTANI ELEMEK... 15 3. AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS... 15 4. TANULÓINK FIZIKAI FELMÉRÉSE... 16 5. KAPCSOLATAINK... 16 6. AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSÜNK LEGFŐBB TERÜLETEI... 17 7. ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA... 20 ÖSSZEGZÉS... 21 IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 22 V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK... 22 VI. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI... 27 VII. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI... 31 1. AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI... 31 2. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TERVEZÉSE... 33 3. AZ OSZTÁLYFŐNÖK ÁLTAL KÉSZÍTETT STATISZTIKÁK, JELENTÉSEK AZ OSZTÁLYRÓL... 33 4. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁK TÉMÁI... 34 VIII. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE... 41 1. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK... 41 2. A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK:... 42 3. A TEHETSÉG, A KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZTATÁSÁT AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEK SEGÍTIK:... 42 4. A HÁTRÁNYOS ÉS A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK INTEGRÁCIÓJÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK. 43 IX. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI... 43 1. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE... 43 A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE... 45 2. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSE ISKOLÁN KÍVÜLI INTÉZMÉNYEKKEL... 48 X. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI... 49 XI. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI... 50 HELYI TANTERV... 52 I. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK... 53 KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK AZ 1 4. ÉVFOLYAMON... 54 KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK AZ 5 8. ÉVFOLYAMON... 54

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 3 II. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 55 III. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE... 56 IV. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA... 62 V. A CSOPORTBONTÁS, A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI... 63 VI. A NÉMET NEMZETISÉGI KULTÚRA MEGISMERÉSE... 64 VII. AZ ISKOLA KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAMJA... 64 1. A KÖRNYEZETI NEVELÉS CÉLJA... 64 2. A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI AZ ISKOLÁBAN... 64 3. A KÖRNYEZETI NEVELÉS TARTALMI ELEMEI... 64 4. MÓDSZERTANI ELEMEK... 65 5. MÓDSZEREK A KÖRNYEZETI NEVELÉSRE... 66 6. KÖRNYEZETVÉDELEM AZ OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁKON... 66 VIII. ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 67 1. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK KOMPENZÁLÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK:... 67 2. A MEGELŐZÉST SZOLGÁLÓ PEDAGÓGIAI PROGRAMOK:... 67 3. NAPKÖZI... 68 4. SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK... 68 5. TEHETSÉGNEVELÉS, FELZÁRKÓZTATÁS... 69 6. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI, TANULÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSE... 70 7. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÜNK... 70 8. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSE OKTATÁSA... 71 IX. FELKÉSZÜLÉS A TANÓRÁKRA... 71 X. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE:... 72

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 4 Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. (Szent-Györgyi Albert) I. Előszó Köszöntöm az Olvasót! Ön a kőszegi Béri Balog Ádám Általános Iskola Pedagógiai Programját vette kezébe, hogy megismerkedjen az iskola történetével, oktató-nevelő munkánk jelenével és tervezett jövőjével. Nagyon fontos, hogy a mindennapi munka során egy-egy pillanatra megálljunk, visszanézzünk az eltelt időszakra, megvizsgáljuk és elemezzük, hogy azt és úgy csináljuk, - vagy legalábbis szeretnénk csinálni, - ahogy a jelenkor elvárja tőlünk. Meg kell néznünk, hogy elképzeléseink azonosak-e a minket választók igényeivel, hogy meg tudunk-e felelni a mindig megújuló követelményeknek. A 2012-es törvényi változások új kihívások elé állítják a köznevelési intézményeket. Új törvények, rendeletek kerültek elfogadásra: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 110/2012. Kormányrendelet a nemzeti alaptantervről 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek bevezetéséről. A fenti törvényi háttér kapcsán vált az iskolai oktató- nevelőmunka jövőjét meghatározó feladattá a pedagógiai program átdolgozása, illetve újragondolása. Nevelőtestületünk többször értekezett azzal a céllal, hogy meghatározza, milyen legyen iskolánk, mely jelenlegi helyzetünkben, de a jövőt is tükrözve iskolahasználónak, pedagógusnak és fenntartónak a legjobban megfelel. Többféle elvárásnak is meg kell felelnünk, elsősorban a helyi igényeknek, de az iskolánkat fenntartó és működtető Klebelsberg Intézményfenntartó Központ terveinek, szándékainak is. Célunk, hogy iskolánk legyen olyan iskola, amely megfelel az iskolahasználók igényeinek, és közvetett úton - tanulóin keresztül - a település értékeit őrzi, hagyományait ápolja. Földesi János igazgató II. Bevezető

1. A Béri Balog Ádám Általános Iskola rövid története PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 5 Ha egy idegen Kőszegre vetődik, első megállapítása az lehet, hogy e kisváros nemcsak a Dunántúl egyik gyöngyszeme, de iskolaváros is. Az aránylag kis helyen elterülő nyugatmagyarországi városkánkban meglepően sok iskolát találhatunk. Az iskolák között a város közepén, a Kelcz-Adelffy utcában kapott helyet a régi barokk kor emlékeként fennálló épületben a Balogh Ádám Általános Iskola. Az öreg falakat minden reggel vidám gyermeknevetés verte fel. De nem volt mindig ilyen boldog, gondtalan gyermekek tanulóhelye ez a nagy, komor épület. 1749-ben vásárolta meg az egykori Gattermann-házat a hozzátartozó nagy kerttel együtt a város, hogy tatarozás és átalakítás után árvaházat létesítsen benne, s katolikus szellemben nevelje a jezsuita rend Kőszeg nagyszámú árváját. A rend feloszlása után Szily János szombathelyi püspök 1777-ben elhatározta, hogy újjáépíti az omladozó épületet. Ekkor nyerte el mai formáját. Az építéssel Hefele Menyhért építészt bízták meg, s 1778-1785-ig tartott a teljesen lerombolt épület újjáépítése. Az épület sorsa, funkciója az évszázadok során sokat változott. Volt a Kerületi Tábla hivatala, tanítóképző, kollégium, és általános leányiskola is. Az épületben 1958-tól az Általános Fiúiskola kapott helyet. Az 1948-ban végrehajtott államosítás után az Általános Fiúiskola tanulócsoportjai négy épületben nyertek elhelyezést. (Várkör 37.sz., Kelcz-Adelffy u.20., Várkör 41, Kelcz-Adelffy utca 3.). 1949-től igazgatásilag a kőszegfalvi iskola is ide tartozik. A régi, már a város levéltárában elhelyezett iratokat lapozgatva meglepve és tisztelettel olvashatjuk az államosítás utáni első nevelőtestület tagjai között Budacker Gusztáv, Szendrő János, Szopos László, Szörényi Frigyes, Szövényi Gyula és mások nevét. Iskolánk a Balogh Ádám nevet 1961. május 5-én vette fel. Jogutódja a volt helybeli evangélikus, római katolikus elemi és a volt állami Széchenyi István polgári fiúiskolának. A jelentős múlttal és hagyományokkal rendelkező intézmény története után térjünk vissza a jelenkorba. A növekvő társadalmi igényeket kielégítendő vetődött fel a Városi Tanács részéről a Kiss János Lakótelepen a már meglévő óvoda és bölcsőde mellé egy iskola létesítése. Újabb fordulatot jelentett iskolánk életében az 1989-es tanév, mert ekkor már új helyünkön sokkal jobb körülmények között folytathattuk az oktatást. Az ünnepélyes átadáson Preininger Ferenc, az akkori tanácselnök, és Hidegh Lajos iskolaigazgató vágták át a nemzeti színű szalagot. E naptól Béri Balog Ádám Általános Iskola néven intézményünk a Deák Ferenc utca 6 sz. alatt működik. 2.Iskolánk adatai

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 6 Az intézmény neve: Béri Balog Ádám Általános Iskola Idegen nyelvű, elnevezése németül: Béri Balog Ádám Grundschule OM azonosítója: 036596 Székhelye: 9730 Kőszeg, Deák Ferenc u. 6. Az alapító szerv neve: Kőszeg Város Önkormányzata Címe: 9730 Kőszeg, Jurisich tér 8. Az alapítás időpontja: 1948. Az intézmény jogelődje: Állami Polgári Fiúiskola, Kőszeg alapította: Vallás és Közoktatási Minisztérium 1876. Az intézmény működési területe: Kőszeg város közigazgatási területén a fenntartó által kijelölt körzet, a működési körzetre nézve kötelező felvételt biztosító iskola, a német nemzetiségi nyelvoktatás tekintetében Kőszeg város közigazgatási területe, Horvátzsidány, Kiszsidány, Ólmod, Peresznye községek közigazgatási területe Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény típusa: nyolc évfolyamos általános iskola Az intézmény tevékenységei: Alapfokú oktatás Ellátandó alaptevékenység Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás német nemzetiségi nyelvoktatás iskolaotthonos oktatás könyvtári tevékenység sajátos nevelésű tanulók integrált nevelése napköziotthonos és tanulószobai ellátás iskolai intézményi étkeztetés diáksport

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 7 NEVELÉSI PROGRAM

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 8 I. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. A német nemzetiség kultúrájának megismerése. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 9 jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 10 - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, - határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Iskolánk sajátosságai: 1. Német nemzetiségi nyelvoktatás Iskolánkban immár 40 éve folyik német nemzetiségi nyelvoktatás azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a Kőszegen illetve Kőszegfalván élő németajkú nemzetiség nyelvének, kultúrájának és ezen keresztül identitásának megőrzéséhez. A nemzetiségi iskolai nevelést és oktatást a Nemzeti Alaptantervben, a kerettantervben, valamint a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében foglaltakkal összhangban valósítjuk meg. A kisebbségi oktatás tartalmi követelményi alapjául a kerettanterv követelményei szolgának, biztosítva ezáltal, hogy a kisebbségi oktatásban részt vevő tanulók a más iskolába járó tanulókkal azonos esélyek mellett készülhessenek a továbbtanulásra. Iskolánk a "hagyományos nyelvoktató nemzetiségi oktatás" formájában szervezi meg a német oktatást 1. osztálytól kezdődően. Alapvetően két fő célkitűzésnek kell e területen megfelelnünk, az egyik a nyelvoktatás, a másik - ezzel párhuzamosan illetve ezen keresztül - a nemzetiségi tudatformálás. A nyelv a kultúra része, s egyedül az iskolára hárul az a felelősség, hogy megfelelő alapot biztosítson a német nyelv elsajátításához, kialakítsa a tanulók kommunikációs nyelvi kompetenciáját. A családok ugyanis nem tudják biztosítani az anyanyelvi hátteret. A nyelv elsajátítása és használata pedig alapvető feltétele a német népcsoport fennmaradásának. A másik fontos célkitűzés olyan nemzetiségi népismereti tartalmak feldolgozása, amelyek által a tanulók életkoruknak megfelelő szinten megismerhetik a nemzetiségi kultúra értékeit, történelmi és népi hagyományait s a maguk módján ápolják azokat. A nemzetiségi nyelvoktatás tartalmát a tanterv két fő része foglalja össze: 1. német nemzetiségi nyelv-és irodalom

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 11 2. német nemzetiségi népismeret Igen jelentős és sokszínű azonban az a tevékenységi terület is, amely a tanórán kívül szolgálja a nemzetiségi nevelés és tudatformálás céljait. Ide tartoznak elsősorban művészeti csoportjaink (néptánc, énekkar), a tehetséggondozás (nyelvi szakkör, felkészítők), versenyeken való részvétel (nemzetiségi nyelvi - országos, megyei, vers- és prózamondó bemutató és verseny) és a különböző nemzetiségi programokon ("Heimattreffen", Kórustalálkozó, Olvasótábor) való részvétel. Elsősorban a nyelvoktatás szempontjából rendkívül hasznosak, de a német nyelvterület kultúrájának és földrajzának megismerése tekintetében is nagyon értékesek a testvériskolai cserekapcsolataink. A nemzetiségi nyelvoktatást gondozó munkaközösség létrehozása nagyban segíti e speciális terület jobb összefogását, a különböző szintű tevékenységek jobb összehangolását. 2. Egész napos munkarendű osztály A gazdasági, társadalmi változás nehéz helyzetbe hozta a fiatal családokat, ahol az elsődleges szempont a megélhetés. Kevesebb idő marad a gyerekek nevelésére, az iskolában tanultak gyakorlására. Az egész napos oktatás ezen a téren tud jelentős segítséget nyújtani a szülőknek. Iskolánk Vas megyében elsőként, az 1970/71-es tanévben vállalta a kísérlet beindítását. Az azóta eltelt évek tapasztalatai igazolják az akkori döntés helyességét és ennek az oktatási formának a létjogosultságát. Ma egész napos osztályokat az első három évfolyamban szervezünk. Ezen osztályok napirendjében a tanórák és a napközis jellegű foglalkozások nem különülnek el mereven. Így az osztályban dolgozó pedagógusaink munkaköre is eszerint módosul. Mindketten tartanak tanórákat, és megosztják egymás között a napközis jellegű feladatokat is. - Az egész napos neveléssel a legjobb feltételeket kínáljuk a képzés, nevelés, pihenés egységének és harmóniájának megteremtésére. - Megfelelő pedagógiai irányítással, nagymértékben fejlesztjük a tanulóink öntevékenységét. - Az egész napos iskolai tartózkodás alatt a gyermekek legfontosabb tevékenysége az a tanulás, ami a tanórákon folyik. Szorosan kapcsolódnak ehhez az önálló foglalkozások, ahol a tanulók elkészítik a házi feladatot, s tanítóik segíteni tudnak az erre rászorulóknak. Az egész napos osztályok nevelői a feladatkészítés szempontjából előnyösebb helyzetben vannak, mint a napközis nevelők, mivel együtt vannak a gyerekekkel a tanórák alatt is. Ennek pedagógiai hatása jelentős, rendszeres visszajelzést ad a tanítónak, hogy mennyire volt eredményes a tanítási óra. A tanulók kellő irányítással megtanulnak tanulni, idejüket beosztani. A tanórákon kívüli időben azonban már nem a tanulásé a főszerep, hanem a szabadidős tevé-

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 12 kenységeké. A harmadik évfolyam végéig el kell juttatnunk a csoportot az önállóság olyan érettségi fokára, hogy a tanulók képesek legyenek majd az együtt töltött szabad idejüket harmonikus együttműködéssel, az összetartozás kellemes tudatában eltölteni, s magatartásukban, viselkedésükben, külső ráhatás nélkül is a nevelési követelmények tükröződjenek. Pedagógiai programunk írásakor még nem áll rendelkezésünkre az egész napos iskolák számára kiadott kerettanterv, így a hagyományainkat követve az eddigi iskolaotthonos rendszert viszszük tovább. II. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 13 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. III. Egészségnevelési program A helyi egészségnevelési program elkészítése jó alkalom arra, hogy iskolánk újragondolja, rendszerbe foglalja egészségnevelési tevékenyégét. Az egészségnevelés a helyi adottságokra, és a jövőre irányuló útmutatásokon alapszik. Elkötelezettsége miatt az egészségnevelési programunknak folyamatosan reagálnia kell a világban, és a szűkebb környezetbe bekövetkező változásokra. Ezért kellően rugalmasan alkottuk meg, és biztosítjuk a folyamatos felülvizsgálat, megújítás lehetőségét. 1. Az egészségnevelés célja Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége. Ebből következik az, hogy

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 14 iskolánknak is ki kell venni a részét ebből a feladatból. Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusainknak fel kell készíteni a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartásukat. Ismerjék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, a közlekedési balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások stb.) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusaink életvitelének is legyen példaértékű szerepe. Olyan egészségfejlesztő programot dolgoztunk ki, amelynek eredményeként erősödnek a személyiségfejlesztő hatások, csökkennek az ártó tényezők, és hogy az iskola befejezésekor a diákok megértsék, és saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat. Képesek legyenek figyelemmel kísérni: viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását, az egészségkárosító magatartásformák elkerülését, a betegségeket a korai szűrésekben való részvétel révén megelőzzék, tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében,

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 15 erősítsék a társas-kommunikációs készségeiket és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését, 2. Módszertani elemek Az egészségnevelés módszereiben jelen kell lennie az egészség állapotáról, a társadalom és az egészség viszonyáról szóló információgyűjtésnek. Biztosítani kell az információ feldolgozását, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatalt, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtása módszereinek a bemutatását. Az egészségnevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák. Módszereink az egészségnevelésre: interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások kortárssegítők képzése problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel szituációs játékok részvétel a helyi egészségvédelmi programokon sport, kirándulás szervezése az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása) környezetvédelmi tevékenységek kialakítása a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése 3. Az iskolai testnevelés Az iskolánkban végzett testedzés három fő területen valósul meg: 3.1. Testnevelési óra A 2012/13-as tanévtől kezdve felmenő rendszerben bevezetjük a heti 5 testnevelés órát. A tanulóink kategóriai besorolásaik szerint vesznek részt a testnevelési órákon. Gyógytestnevelési csoportot szervezünk, amennyiben ezt a résztvevők száma szükségessé teszi. 3.2. Iskolai sportkör Iskolánkban Iskolai Sportkör működik. Ennek keretében részt vesznek tanulóink a délutáni testedzésben. Ennek a szerveződésnek minden tanulónk tagja. Különböző versenyeken való részvételt is biztosítunk számukra. Testnevelési munkaközösségünk is szervez más iskolák részvételével különböző bajnokságokat, kupákat. Ilyekor lehetőség

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 16 van arra, hogy megismerkedjenek más iskolabeli tanulókkal, és sportbarátságok szövődjenek. Figyelembe vesszük tanulóink érdeklődését sportcsoportjaink szervezésében. A sportcsoportjainkban az azonos korcsoportú tanulóink vesznek részt. Ebben az órakeretben szerveződő délutáni foglalkozásaink: labdarúgás atlétika tánc úszás kosárlabda szabadidősport 3.3. Egyéb foglalkozások Tanórákon végzett mozgások, táncok Osztálykirándulások keretében a kirándulások Iskolai túranap (Pl. március 15-e emlékére, akadályversennyel egybekötve) Tanulóink részvétele városi sportrendezvényeken A Szülői Munkaközösség és az iskola pedagógusai által szervezett Családi Sportnap 4. Tanulóink fizikai felmérése Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. Ezen hiányosságok feltárására, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A felmérésre a Hungarofit tesztsort használjuk. Segédanyagként az Oktatási Minisztérium által kiadott: Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez, minősítéséhez című kiadványt használjuk. 5. Kapcsolataink Iskolánk diákságának fontos, hogy az intézményen kívüli szervezetek közül is megismerjék azokat, melyek az egészségmegőrzéssel is foglalkoznak Az ezekkel kialakított kapcsolatrendszerünk biztosíték arra, hogy ismeretüket az alábbi a színterekről is megszerezhessék. Kőszegi Sportegyesület Iskolaegészségügyi szolgálat ÁNTSZ

Vöröskereszt Családsegítő szolgálat Szülői Munkaközösség Városi Rendőrkapitányság Kőszeg PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 17 6. Az egészségmegőrzésünk legfőbb területei Mindazok, akik az általános iskolások egészségnevelésével foglalkoznak, nagy nehézségekbe ütköznek, ha nem veszik figyelembe, hogy a tanuló tanulja az önállóságát, törekszik az önállóságra, és azt igyekszik mindenáron megőrizni. Be akarja bizonyítani, ezért gyanakvással fogad minden olyan üzenetet, törekvést, tanácsadást, ami valamit tilt, ami valamiről lebeszél, ami önkorlátozásra szólít fel. Ha következetesen akarjuk az egészséges életmód szabályait elfogadtatni, akkor tudomásul kell vennünk, hogy nem lehet csak egyszerűen kiállni a tanulók elé és fölszólítani őket, hogy ezt meg ezt ne tegyék, mert azt az önállóságuk elleni felnőtt támadásként fogják értékelni. A következőkben az egészséges életmód kialakításánál már többször megfogalmazott szabályokat gyűjtöttük össze kilenc pontban. 6.1. Személyi higiéné Nagy baj, ha az iskolás úgy éri meg ezt az életkort, hogy nem alakult még ki igénye a személyi higiéné szabályainak betartására. Ezen a téren a születéstől a felnőtt korig igen sok feladatot kell elfogadni, de nem az iskoláskor az, amikor ezt a követelményt kell elkezdeni elfogadtatni. Már a születés után kisgyermekkorban a családban kell, hogy kialakuljon a motiválás saját maguk tisztántartására, amit az óvodában kell elkezdeni és az általános iskolában tovább kell erősíteni. Az általános iskola felső tagozatában, a hetedik nyolcadik osztályban már észokokra hivatkozva kell elfogadtatni önmaguk gondozását. 6.2. Egészséges táplálkozás Közismert, hogy a magyar lakosság körében a túlsúlyosság, és a kövérség igen gyakori. Az viszont kevésbé közismert, hogy különösen a tizenévesek és főleg az ilyen korú leányok éppen az elhízástól való félelem miatt a kóros soványságot eredményező magatartásformákat is vállalják. A veszély ezen a téren tehát kettős: egyrészt az önkontroll nélküli étkezés, másrészt az önsanyargató és súlyos testi és lelki problémákat is okozható tudatos koplalás. Ha a kamaszt magára hagyjuk ezen a téren, akkor ezen önállósága sok problémát okozhat, mert azt eszik amit szeret, ami olcsó, ami gyors, és akkor eszik amikor akar, amikor van rá ideje, ahelyett, hogy azt egyen, ami értékes, igényes és elérhető, és főleg akkor egyen amikor kell, és itt van az ideje. Ezekről valamilyen módon informálni szükséges, hogy aztán motiválni lehessen és mindezt úgy, hogy ő jöjjön rá, hogy ez a jó, ez a szükséges, ez a kívánatos. Fontos, hogy nevelőként hozzáértően és

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 18 segítően próbáljunk beleszólni abba, hogy kamaszgyermekeink ezen a téren ne a nem kívánt módon akarják hangoztatni önállóságukat. Az a baj, hogy sokan azt hiszik, hogy elég, ha pénze van a gyereknek arra, hogy vegyen valamit enni, és nem néznek utána annak, hogy ezt a pénzt hogyan és mire költik el. A kamaszkorban a gyermekeket már érdekli az, hogy hogyan lehet okosan gazdálkodni. Az is érdekli őket, hogy hogyan működik a testük. Ezt a két érdeklődést kell kihasználnunk arra, hogy mind otthon, mind az iskolában megfelelő információkat kapjanak arról, hogy az ésszerű gazdálkodás úgy kezdődik, hogy megfelelően étkezünk, és megadjuk a testünknek azt, ami a működéséhez szükséges, de azt és csak annyit. 6.3. Több mozgás A kisgyerek szaladgál, a kisiskolás futkos, a felső tagozatos kirándul, sportolni kezd, de van, aki leül a képernyő elé és nézi, hogy ott hogyan mozognak. Ne engedjük meg, hogy az iskolás korra sajnos egyre inkább jellemző lustaság győzzön. Fel kell keltenünk őket! Ki kell vinni őket a szabadba, szerveznünk kell nekik megfelelő mozgást tartalmazó kihívásokat. Élvezetessé kell tennünk ezeket, hogy választandó alternatívaként kimozdítsa őket, és igényükké váljon a rendszeres mozgás. 6.4. Stressztűrés, stresszkezelés Azt a felnőtt is nehezen fogadja el, hogy az élet terhelő alkalmazkodást kívánó helyzetek halmaza. Mindaz, ami alkalmazkodásra készteti a szervezetet, az a stressz, és ezeket az esetek többségében tűrni kell, és alkalmazkodni kell hozzájuk. Azt tudatosítani kell ezen a téren, hogy vannak olyan stresszhelyzetek, melyeket el kell hárítani. Ezen a téren az információn alapuló, és nem a passzívan belenyugvó magatartás az, amit ebben a korban lehet és kell kialakítani, elsősorban jó példamutatással, nem a terhelésektől való féltő óvással, de a kívánt szituációk megoldásának gyakoroltatásával. Ez utóbbiak hatására erősödik az önkontroll, és jobban tudomásul lehet venni, hogy művészet a stresszhez való alkalmazkodás, a stresszkezelés. 6.5. Balesetmegelőzés Talán az országban ez a korosztály a legegészségesebb, de közülük évente több százat veszítünk el b aleset következtében. A baleset többnyire elkerülhető és értelmetlen, mégis arat, mert nem tiszteljük, nem félünk tőle, nem teszünk meg mindent az elkerülésére. Ezen a téren különösen veszélyeztetettek a fiúk, mert meg akarják mutatni hogy bátrak, mert keresik és helyenként élvezik a veszélyt, mert felelősségérzetük kialakulatlan. Mit tehetünk? Vigyázzunk rájuk! A közlekedési szabályok ismerete, az úton közlekedők segítése, mindenki számára kötelező. Az úton társak vagyunk! Mindenki el akar jutni a célállomásra, ezért türelmesnek és toleránsnak kell lenni egymás iránt.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 19 A balesetek nem csak a közlekedőket érhetik. A mindennapokban szinte mindig leselkedik. A háztartásokban, a munkahelyeken és az iskolában be kell tartani az óvó és védő szabályokat. Itt is csak odafigyeléssel kerülhetjük el a bajt! 6.6. Családi életre nevelés Célja, hogy a gyermekek a családi értékeket, magatartásformákat, a harmonikus családi életben szükséges alapismereteket megismerjék és elsajátítsák. Nem elsősorban egészségi és szexuális ismeretek elsajátítása, hanem önismeretre, kapcsolatok fenntartására, felelősségvállalásra nevelés, annak bemutatása, hogy az ember párkapcsolatban és közösségben teljesedik ki és válik boldoggá. 6.7. Nemdohányzás, az alkoholfogyasztás szükségtelensége és a drogtagadás A dohányzás, az alkoholfogyasztás és a drog a korosztály nagy problémája, hiszen mindhárom külsőségében felnőttes. Ezt az ilyen jellegű felnőtteskedést kell cáfolni, helyretenni információadással, attitűdformálással, magatartásalakítással, öntevékenységre serkentéssel. Mindhárom ilyen jellegű negatív tevékenység ebben az életkorban kezdődik. Mindhárom tevékenység rövidíti az életet, de ezt el is kell hitetni. A szabadidő eltöltésének nem szükségszerű velejárója a dohányzás, az alkoholos italok fogyasztása, és a jó hangulathoz nem szükségszerű a drogfogyasztás. Mindhárom nem kívánt magatartás elkerülhető, ha ebben az életkorban a tanulók megtanulnak ésszerűen nemet mondani. 6.8. Orvoshoz fordulás, együttműködés az egészségüggyel Sokan azt hiszik, hogy az egészségre nevelés fejlesztési feladatai befejeződnek az egészség és betegség határánál. Mivel a korosztály tagjai túlnyomó többségében egészségesek, nehéz az ez iránti érdeklődésüket felkelteni. Az tény, hogy a fiatalok kívánságai között az egészség, és félelmei között a betegség az első három között említésre kerülnek. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy nem hanyagolhatjuk el az egészség karbantartásának megtanítását, ami magában foglalja azt, hogy ha a betegség időben felismerésre kerül, könnyebb a segítség és gyorsabb a gyógyulás. Tudatosítani kell, hogy egy beteg ember gyógyításában a legfontosabb gyógyító tényező ő maga és az a képessége, hogy megértse, nélküle az egészségügy nem lehet hatásos. Ezek olyan ismeretek, amelyeket az életre való felkészülés időszakában, amikor valaki már tudatosan meg tudja ítélni, hogy számára mi az előnyös és mi a fontos, meg kell kapnia. Ennek előkészítését szolgálja az iskolaorvosi és védődői szolgálat, mely tudatosan készíti elő a későbbi önkéntes, és megelőzést szolgáló vizsgálatokat. Be kell mutatni azokat a lehetőségeket, amiket az időben orvoshoz fordulás nyújt, és azokat az előnyöket, amik az egészségüggyel való együttműködéssel járnak.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 20 6.9. Környezet-tisztelet Amikor a korosztályhoz tartozókat megkérdezzük, hogy soroljanak fel világproblémákat, az első három említett világprobléma között a környezetszennyezés és környezetvédelem szinte mindenki által említett világprobléma. A gondot érzékelik, de azt nekünk kell tudatosítanunk, hogy a következetes környezetvédelem ott kezdődik, hogy mindenki vigyáz saját mikrokörnyezetére. Észreveszi azt, aki szennyezi a környezetet, és megkeresi, hogy hová szóljon ha ilyent tapasztal. Ismertessük és fogadtassuk el a tanítványainkkal azt a szép gondolatot, hogy A Földet nem szüleinktől, nagyszüleinktől örököltük, hanem gyermekeinktől, unokáinktól kaptuk kölcsön! 7. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.