Völgy Vidék Közösség. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása ZÁRÓJELENTÉS

Völgy Vidék Közösség A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása ZÁRÓJELENTÉS 2007-2013

1. Összefoglaló Néhány bekezdésben kerüljön összefoglalásra a zárójelentés lényegi tartalma. (Az összefoglaló később kerül megírásra, azt követően, hogy a HVS megvalósításáról szóló végbeszámolói rész is elkészül. Ezen részt a július-szeptemberi beszámolási időszakhoz rendelt második rész kidolgozásakor kell megírni.) Vázlat: A két részből álló beszámoló tartalmát tekintve először bemutatja a térséget, a HACS illetékességi területét. Ezt követően a szervezet működésének leírása olvasható, részletezve az Egyesület szervezeti felépítését és céljait. Az Első rész tartalmazza még a működéssel kapcsolatos adatokat, az éves beszámolók alapján elkészített leírásokat, különös tekintettel a pénzügyi és a projektmenedzsment kérdésekre. A második rész a HVS megvalósításával foglalkozik. Ott olvasható az eredeti HVS felépítése és célrendszere, majd a felülvizsgálatok menete és eredményei. A megállapítások alapján ismerteti a végrehajtás, vagy megvalósítás eredményeit. Tartalmi összefoglaló: A Végbeszámolóból kiderül, hogy a Völgy Vidék Közösség az elmúlt hat év alatt eredményesen működött, a rendelkezésre álló működési forrásait jól osztotta be, az adminisztrációs feladatainak eleget tett, miközben egyre növelte a térégben erejét, létszámát. Ezenkívül a pályázati adminisztrációban rá háruló feladatokat hibátlanul látta el, a projektötletektől a megvalósításig, és kifizetésig kísérve a pályázókat.

2.1. Alapinformációk a Helyi Akciócsoportról és a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatosan 2.1.1 A Leader Helyi Akciócsoport (a továbbiakban: HACS) tervezési és működési területének földrajzi lehatárolása A Völgy Vidék LEADER térség Fejér megye északi-északkeleti részén fekszik. Települései Budapesttől mintegy 30-55, a ferihegyi repülőtértől 50-75 km-re találhatók. Északon (K-Ny irányban) az M1-es, középen (ÉszK-DNy irányban) az M7-es, keleti oldalán (É-D irányban) az M6-os autópályák szelik át. Ugyancsak keresztülfut rajta a vasúti 1-es, Budapest-Győr fővonal, a Budapest-Székesfehérvár fővonal, valamint a Budapest-Pusztaszabolcs fővonal. A térség a Közép-dunántúli Régió peremén a Közép-magyarországi Régióval határos, illetve annak részeként a Budapest melletti agglomerációs településekkel. Településeinek egyike sem része ugyan a jogszabály szerinti Budapesti Agglomerációnak, de az elmúlt évek különböző kutatásai és térszerkezeti vizsgálatai szerint az agglomeráció peremterületi zónájában helyezkednek el. 2.1.1.1 Jogosult települések felsorolása, a HACS területéhez szervesen kapcsolódó városok felsorolása, külterülettel jogosult települések bemutatása korábbi kistérségek szerint, illetve járások szerint A 54.689 hektár kiterjedésű vidékfejlesztési célú egységet 16 egymással szomszédos települési önkormányzat területe alkotja. Közülük 7 (Baracska, Ercsi, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Ráckeresztúr és Tordas) a Martonvásári kistérség [korábban Ercsi késtérség] tagja, míg 9 (Alcsútdoboz, Csabdi, Etyek, Felcsút, Mány, Óbarok, Tabajd, Vál és Vértesacsa) a Bicskei kistérség része. Ezek között külterületi jogosultsága Ercsinek és Martonvásárnak van. Járások szerint a Martonvásári Járáshoz és a Bicskei járáshoz tartoznak a települések. 2.1.1.2 A kistérségek járássá szervezéséből adódó változások bemutatása; A járássá szerveződés következménye, hogy Vál település átsorolódott a Martonvásári Járásba, mivel a két járás határa északabbra tolódott a korábbi kistérségi határnál. 2.1.1.3 A HACS területén lévő egyéb, területi adottságokon alapuló települések közötti egységek, együttműködések bemutatása Az egyik legfontosabb egyéb területi alapon kialakított települések közötti együttműködés a Vértes Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás (VTKÖT), amelynek tagjai: Bicske, Csákvár, Alcsútdoboz, Bodmér, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gánt, Kajászó, Mány, Óbarok, Szár, Tabajd, Újbarok, Vál, Vértesacsa, Vértesboglár. Láthatjuk, hogy ezek között több is a Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség tagja (dőlt betűvel szedve). Az együttműködés főbb feladatai közé tartozik: közösségi

autóbusz, mozgókönyvtári szolgáltatás, valamint falugondnoki szolgálat. a társul-ás székhelye Bicske. Ezen kívül a Völgy Vidék illetékességi területének déli részén is működik hasonló szerkezetű együttműködés, a Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás, amelynek tagjai: Baracska, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Ráckeresztúr, Tordas és Ercsi. Ezek mindegyike szintén tagja a Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösségnek. A társulás székhelye Martonvásár. Szintén martonvásári központtal működik a Szent László Völgye Szennyvíztisztító és Csatornahálózat Fejlesztő Önkormányzati Társulás, amelynek tagsága a Szent László Völgye Többcélú Önkormányzati Társulás tagságával megegyezik. Feladata egyértelműen és kizárólag a szennyvízhálózat fejlesztése, karbantartása. Meg kell még említeni, hogy a térségben található települések csaknem mindegyike tagja a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásnak. Ez alól csak Csabdi, Mány és Óbarok (a Völgy Vidék három északi települése) kivétel. A társulás legfőbb feladata a települések hulladékkezelési és gazdálkodási feladatainak ellátása érdekében társulási programokat alakít ki és pályázati úton megteremti a finanszírozás feltételeit. A Völgy Vidék térségben az egészségügyi és szociális ellátás kiemelt kapacitásokkal rendelkezik, és magas színvonalon működik. A megváltozott munkaképességű embereknek a foglalkoztatás terén sokkal jobbak a lehetőségeik a térségben, mint az országban másutt, ami a foglalkoztatásuk speciális szempontjait előtérbe helyező helyi munkáltatónak köszönhető. Ráckeresztúron drogfüggő szenvedélybetegeket látnak el a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió református egyházi fenntartású drogterápiás otthonában. Tordason tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény működik, ahol mintegy 270 értelmi fogyatékost gondoznak. Martonvásáron az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékosoknak található térségi készségfejlesztő iskolája, szakiskolája, gyermek- és diákotthona. Közművelődés tekintetében a kultúraközvetítés intézményei, a könyvtár és a közösségi ház vagy színtér megtalálhatók a településeken. Színes a skálája az öntevékeny művészeti csoportoknak: kórusok és népdalkörök, zenekarok, néptánc együttesek, melyek közt több országos hírű és rangos minősítésű, pl. a Martonvásári Százszorszép Táncegyüttes vagy a Tordasi Pillikék. A népi kismesterségek űzői minden településen éltetik a hagyományos szakmákat, virágzik a hagyományőrzés és a kézművesség. A Völgy Vidéken a civil szféra jelentős számú, és aktív, a bejegyzett civil szervezetek száma 250 felett van. A szabadidő, a sport, a települési fejlesztések és értékvédelem, valamint a kulturális és oktatási területeken működő non-profit szervezetek száma a legkiemelkedőbb. Emellett számos bejegyzés nélküli civil aktivitás szolgálja a helyi közösségek megtartását és fejlesztését (klubok, szakkörök, kultúrházi kezdeményezések, stb.). Az etnikai kisebbségek közül a romák szórványban több településen is jelen vannak, jelentősebb számban a térség déli településein élnek nehéz foglalkoztatási és megélhetési körülmények mellett. Kisebbségi önkormányzataik 5 településen vannak jelen. A nemzeti kisebbségek közül a németek hagyományőrzésben és rendezvényszervezés terén aktív és erős helyi közösségei 4

településen kiemelkedők (Etyek, Mány, Óbarok, Vértesacsa), ahol önkormányzataik is működnek. Ercsiben maroknyian a horvát (rác) kultúra hagyományit ápolják. 2.1.1.4 A HACS tervezési területét érintő változások (települések kilépése, átlépése másik HACS-hoz, illetve területi bővülések, ezek okai) Az elmúlt tervezési időszakban jelentős területi változás nem történt. Csak egyetlen változást említhetünk a Völgy Vidéken: a Székesfehérvári Járáshoz tartozó Lovasberény kilépését. Ennek magyarázata, hogy a járások kialakítását követően a település kapcsolatai közigazgatási vonalon szorosabbá váltak más településekkel, és indokolttá vált, hogy LEADER együttműködéseket is inkább velük folytasson. 2.1.2 A HACS szervezetének bemutatása 2.1.2.1 A HACS jogi személyiségének bemutatása, a jogi személyiség megalakításának kelte, a jogi személyiség változása, dátuma, a jogi személyiség változásának következményei a tagságra vonatkozóan A Völgy Vidék Helyi Akciócsoportot 67 szervezet alapította 2007 őszén (civilek, vállalkozások és önkormányzatok). Közülük 46-an vettek részt 2008 őszén a jogi személyiséggel rendelkező Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület létrehozásában (Völgy Vidék Közösség). Szervezeti formája: társadalmi szervezet. A Fejér Megyei Cégbíróságnál történt nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedésének dátuma: 2008.10.09. A Völgy Vidék Közösség (továbbiakban: VVK) tehát kezdettől fogva civil szervezetként, egyesületi formában végzi településfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységét. A szervezet jogi személyisége nem változott meg. A Ptk. és az új Civil Törvénynek való megfelelés biztosítása érdekében 2014-ben az egyesület alapszabályzata módosításra került, ennek dátuma 2014.08.26. 2.1.2.2 A HACS tagság összetétele, változása a HACS egészére vonatkozó és településszintű megoszlás a szférákat illetően számszerűen és százalékos arányban is, a változások főbb okai A VVK tagsága magánszemélyekből, civil szervezetekből, települési önkormányzatokból és vállalkozásokból áll. A 2008-as megalakulás óta alapvetően a tagság létszámának növekedéséről számolhatunk be. A 2008-ban 46 tagú szervezet 2015. május 14-én 93 taggal rendelkezik. A tagság méretének megduplázódása jelzi az egyesület működésének létjogosultságát. A változás nem egyformán érintette a szektorokat. Érthetően a közszféra tagjainak száma alig változott. Az Óbarki Német Kisebbségi Önkormányzat és Bicske Város Önkormányzat lépett időközben a tagok közé. Valamint egyetlen település, Lovasberény vált ki. A vállalkozói kör tagsága jelentősen nőtt, mintegy háromszorosára (11-ről, 32-re).

A civil szektorba tartozó tagok száma pedig több mint kétszeresére nőtt (18-ról 43-ra). A megalakuláskor a településeket képviselő tagok aránya 37% volt, a vállalkozók 24 a civilek 39 százalékát adták a tagságnak. A tagság jelentős növekedésével a szektorok aránya teljesen átalakult. Mára a közszféra a legkisebb 19%-os részvétellel, míg a vállalkozók a tagság több, mint egyharmadát, a civilek 46%-át teszik ki. A növekedés üteme egyenletesnek látszik, talán csak a 2014-es év emelkedik ki: az addig 2-3-4 fős éves létszámbővülés mindkét szektorban 10 körül volt. Azaz a tavalyi évben a vállalkozók száma 9-cel, a civilek száma 11-gyel nőtt. A tagok számának kezdeti növekedését a HACS munkaszervezetének közvetlen megszólításának, toborzó tevékenységének eredményeként magyarázhatjuk, amelynek nyomán egyre több támogatási kérelem született és egyre több nyertes pályázat, valamint egyre több sikeresen megvalósuló projekt. Az elmúlt két évben azonban a növekedés menedzselésére már nem fordított a HACS akkora hangsúlyt, mint korábban, de a tagság olyan méretűvé vált, hogy magától is érkeztek érdeklődő új belépők. Azt feltételezhetjük, hogy a 2013-as év végén érvényes 73-as taglétszám elérte azt a mennyiségi határt, amelyet kritikus tömegnek nevezhetünk, és amely már toborzás nélkül is megteremti a következő évben az újabb érdeklődők és tagsági felvételüket kérők körét. Amennyiben ez így van, akkor várhatóan a 2015-ös év végén a tagság létszáma meghaladja már a 100-at. Ez talán a tagok elégedettségét mutatja, amelynek következménye, hogy helyi kapcsolataikat kapacitálják az egyesületbe való belépésre. A következő ábrán látható, hogy a tagság hogyan oszlik meg településenként. A legnagyobb arányban alcsútdobozi illetékességű tagokat látunk, amely figyelembe véve, hogy a település a kisebb települések közé sorolható a térségben az ott élők aktivitását mutatja. Érdemes megemlíteni, hogy vannak olyan települések, ahol csak

egy tagot találunk, amely azt jelenti, hogy ott az önkormányzat az egyetlen tag. Ilyenek: Csabdi, Kajászó és Lovasberény. (Kápolnásnyék nem, mert nem tartozik az illetékességi területbe. Az odavalósi tag egy civil.) Ezeken a településeken még nem sikerült sem vállalkozót, sem civil szervezetet, sem magánszemélyt úgy megszólítani, hogy belépjen az Egyesületbe. Az ábra alapján megállapíthatjuk, hogy vannak nagyon aktív települések, amelyekről 10 vagy több taot is számolunk: Alcsútdoboz, Bicske, Martonvásár, és Vál. Bár ezek közül csak Alcsútdoboz kistelepülés, a másik három város vagy nagyközség. De például Vál kisebb, mint Ercsi vagy Etyek, ahonnan 3 és 6 tagot számolhatunk.

A szektoroknak az egyes településeken belüli aránya alapján megállapíthatjuk, hogy vannak-e inkább civil települések vagy vállalakozó típusú települések. Általában inkább egyensúlyt találunk, de van egy-két olyan település, ahol az egyik szektor jóval felülmúlja a másikat. Ilyen például Alcsútdoboz, ahol a legtöbb (8) civil tagja van az Egyesületnek az egész térségben, és az üzleti szektorból ennél kevesebb, 5 tag. Hasonlóan nagy különbséget találunk szintén a civilek javára, Martonvásáron, ahol 6 civil tagja van az egyesületnek, és csak 2 vállalkozó tagja. Éppen fordított az arány azonban Válban, ahol 7 vállalkozó egyesületi tagra csak 2 civil tag jut. Egyébként Vál ezzel a legtöbb civil taggal rendelkező település a térségben. Bicske méreteiből következik, hogy teljesen kiegyensúlyozott a civil és az üzleti szektorba tartozó tagság. (5 civil, 6 vállalkozó) Település Köz Civil Üzleti Összesen Alcsútdoboz 1 8 5 14 Baracska 1 2 2 5 Bicske 1 5 6 12 Budapest 0 1 1 2 Csabdi 1 0 0 1 Ercsi 1 2 0 3 Etyek 1 2 3 6 Felcsút 1 2 1 4 Gyúró 1 0 1 2 Kajászó 1 0 0 1 Kápolnásnyék 0 1 0 1 Lovasberény 0 1 0 1 Mány 1 1 0 2 Martonvásár 1 6 2 9 Óbarok 2 3 3 8 Ráckeresztúr 1 2 0 3 Tabajd 1 1 1 3 Tordas 1 2 0 3 Vál 1 2 7 10 Vértesacsa 1 2 0 3 Összesen 18 43 32 93 Ugyanezt mutatja az alábbi ábra, amely talán jobban érzékelteti, hogy melyik település kiegyensúlyozott, és melyikben van az egyik csoport többségben.

2.1.2.3 A HACS tagság felépítésének bemutatása (szakmai csoportok vagy egyéb szerkezeti egységek pl. járási vagy korábbi kistérségi egységek) A VVK ugyan létrehozta 2008-ban szektoronként a tagozatokat, de mivel gyakorlatilag nem működtek, 2010-ban megszűntette azokat. Ezen kívül nem hozott létre állandó munkacsoportokat szervezeti szinten. A formális keretek helyett alkalmanként az egyesület meghirdette a tagság körében a feladatokat, és az azokra jelentkező tagok csoportja közösen oldotta azt meg. 2.1.2.4 A HACS tagság bővítésének módja (tagfelvétel bemutatása, elvei, tagok kötelezettségei, tagdíj, kizárás, annak szabályai, tagfelvételek és kizárások száma, számszerű és százalékos megoszlása) A VVK a honlapján közzétette, hogy az érdeklődők hogyan válhatnak az egyesület tagjává, amely megfelel az Alapszabályban leírtaknak. Ezek szerint az érdeklődő szervezet, vállalkozás vagy egyén, amennyiben egyetért az Alapszabályban rögzített célokkal, akkor letöltheti a belépéshez szükséges dokumentumokat, amelyeket kiöltve eljuttat a munkaszervezetnek. Ezt követően a

következő Elnökségi ülésen bemutatkozhat, ahol legalább kettő egyesületi tag ajánlásával benyújthatja Belépési Nyilatkozatát. Az Elnökség határozatban dönt a tagjelölt felvételéről (vagy elutasításáról), amelyet követően az illető rendes tagként vehet részt az egyesület munkájában. Az Egyesület tagjává azok válhatnak, akik egyetértenek az Egyesület céljaival, és annak tevékenységét hajlandóak támogatni. Az Egyesület tagjainak tagdíjat kell fizetniük. A tagok kötelezettségeit az Alapszabály a következőképpen foglalja össze a 11. szakaszban: 11. Az Egyesület tagja köteles: a) Az Egyesület célkitűzéseinek a megvalósításában lehetőségei és képességei szerint aktívan közreműködni, az Egyesület vagyonát óvni. b) Önként vállalt feladatait legjobb tudása szerint teljesíteni, az Egyesületet legjobb tudása szerint képviselni. c) A tagok kötelesek továbbá: az Egyesület Alapszabályának, határozatainak, belső szabályzatainak előírásait betartani, az Egyesület tevékenységéhez tagsági díj megfizetésével hozzájárulni. A tag kizárását szintén az Elnökség hatáskörébe rendeli az Alapszabály: 9. (1) Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, indokolást és jogorvoslati lehetőségekre történő kioktatást tartalmazó határozattal kizárási eljárás lefolytatása után kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki magatartásával, nyilatkozataival veszélyezteti az Egyesület céljainak a megvalósulását, kedvező társadalmi megítélését, az Egyesületnek gazdasági hátrányt okoz. Az elmúlt években jelentős tagfelvétel történt, amelyek mindegyikéről egyenként az Elnökség döntött. A tagjelöltek közül sosem utasítottak el senkit, minden alkalommal elsőre elfogadták a belépési szándékot. Az egyes évek taglétszámának különbözetei nem a tényleges tagfelvételeket mutatják, mert azokban a néhány esetben előforduló kilépések száma is megjelenik. Tekintettel erre a tagfelvételek száma legalább 46, és aránya biztosan meghaladja a tagság 50%-át, amiből az következik, hogy egy dinamikusan növekvő közösségről van szó. Az eltelt időszakban nem volt példa arra, hogy az Elnökség kizárt volna bármely tagot. A megszűnő tagságok a tagok saját akaratából történt. Egyetlenegyszer sem szűntette meg az Egyesület valakinek a tagságát tagdíj elmaradás okán. Ez a tagság fegyelmezettségét mutatja. 2.1.2.5 Tagsági ülések (közgyűlések, illetve tekintettel arra, hogy 2008- ban nonprofit gazdasági társaságok is alakultak, taggyűlések) bemutatása (számuk, határozatképességük jellemzése (első meghirdetés alapján határozatképes ülések száma, százalékos megoszlása az összes ülés számához képest), szervezésük módja (teljes tervezési területre vonatkozó vagy részleges ülések, vagy egyéb), a tagsági üléseken való aktivitás bemutatása, hozzászólások jellemzői, a tagsággal kapcsolatos főbb kitűzött célok

A VVK 2008 óta összesen 23 közgyűlést tartott. Ezeknek több mint a fele (52%) már az első meghirdetés alkalmával határozatképes volt. Az első évben, 2008-ban mind a három közgyűlés elsőre határozatképes volt. Mélypontnak tekinthetőek a 2011-es és 2012-es évek, amikor egyetlenegyszer sem sikerült az elsőre meghirdetett időpontban elérni a határozatképességet. Viszont a 2014. évben megtartott 6 közgyűlésből 5 esetében már az első meghirdetés alkalmával sikerült elérni a létszámhatárt, így a tavalyi évben ez az arány 83%. A közgyűléseket minden esetben az Alapszabályban rögzített módon, szabályosan, az előírásnak megfelelően hívták össze. A közgyűlések mindegyikét a teljes tervezési területre vonatkozó ülésként hirdették meg, és annak megfelelően is tartották meg. A tagság magatartása az üléseken aktívnak és együttműködőnek volt mondható. A viták többnyire a megértést és a döntés meghozatalát szolgálták. Gyakran a különböző szabályok eltérő értelmezéséből fakadtak, de a tagok mindig konstruktívak voltak és a megoldást keresték. A tagsággal kapcsolatos eredeti célkitűzést sikerült megvalósítani, sőt túlteljesíteni is. Az évenkénti 5 tag növekedési célhoz képest, az elért eredmény átlagosan évi 7-8 tag bővülés. A tagság szektoronkénti növekedése kicsit eltér az eredetileg célként megjelölt arányoktól. Mára nagyobb arányú vállalkozói súlyt képzelt el a HACS 2008- ban, de a 35%-os tagsági arány is szép eredmény. 2.1.2.6 Szervezeti és Működési Szabályzat kelte, módosításai, módosítás okai, leglényegesebb változások (csatolni kell!) A Szervezeti és Működési Szabályzatát a VVK közgyűlése 2009-ben fogadta el. (4/2009. Közgyűlési Határozat (04. 16.) a szervezeti és működési szabályzat (VVK SZMSZ) elfogadásáról.) Az SZMSZ-t azóta az Egyesület nem módosította. (lásd: a mellékletben!) Az új civil törvénynek és a PTK-nak való megfeleltetés miatt alapszabály-módosításra volt szükség, ezen ok miatt az SzMSz jelenleg átdolgozás alatt áll. 2.1.2.7 Alapító Okirat csatolása (lásd: A mellékletben!) 2.1.3 HACS elnökség (döntéshozó testület) bemutatása 2.1.3.1 Elnökség (döntéshozó testület) összetétele, kiválasztás/megválasztás elvei, elnökség változása, szférák szerinti arányok számszerűen és százalékos megoszlásban is; Az Elnökség összetételét az Egyesület Alapszabályában határozta meg, figyelembe véve a vidékfejlesztési közösségekre vonatkozó magasabb rendű szabályokat, előírásokat. Ezek szerint az Elnökségben a közszféra képviselőinek aránya nem

haladhatja meg a 40%-ot, illetve mindkét másik szektorba tartozó tagoknak is szerepelnie kell az Elnökségben. Ennek a kezdettől fogva megfelelt a VVK. Kezdettől fogva 10 fős Elnökséget határozott meg az Alapszabály, amelyben mindvégig 3 tag a közszféra, 2 tag az üzleti, vállalkozói szektor, és 5 tag a civil szektor tagjai közül került ki. Ez a 30-20-50%-os szektoronkénti arány. Az Elnökség tagjainak megválasztását az Alapszabály szabályozza. Az Elnökség tagja csak az Egyesület rendes tagja lehet. A tagok jelölése és megválasztása egy időben a tisztújító közgyűlésen történik, ahol a jelenlévő tagok először (Jelölő Bizottság segítségével) jelöléssel, majd titkos szavazással (Szavazatszámláló Bizottság segítségével) eldöntik, hogy kik lesznek az Elnökség tagjai. Az Elnökség tagjait titkos és közvetlen, az összes tag létszámára vetített többségi szavazással választják. Az Alapszabály a következőképpen rendelkezik a választás eredményéről: 21. Az egyes jelöltek közül azon számú jelölt minősül megválasztottnak, akik figyelemmel a szféráknak az Elnökségben kötelezően biztosítandó minimális arányára (civil + üzleti szféra legalább az elnökségi tagok 60%-a), illetve maximális arányára (közszféra legfeljebb 40%), és így az adott szférához tartozó, az Elnökség teljes taglétszámán belül megválasztható elnökségi tagok számára, a legtöbb érvényes szavazatot kapták. 22. Érvénytelen választás esetén a választást harminc napon belül meg kell ismételni.

Az elmúlt években két tisztújító közgyűlést tartott az Egyesület, amelyek során először csak részben, második alkalommal teljes mértékben (egy kivétellel) megváltoztatta (lecserélte) az elnökségi tagokat. Az Elnökség tagjait a következő táblázatban látható települések adták. Jól látható, hogy annak ellenére, hogy két tisztújítás is történt, ráadásul a második alkalommal (egy kivétellel) teljesen kicserélődtek a személyek, 6 település mindvégig elnökségi tagot adó település volt a térségben. Elnökségi tagok megoszlása településenként 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Ta Ta Ta Ta Ta Ta Település Település Település Település Település Település Település g g g g g g Alcsútdoboz 1 Alcsútdoboz 1 Alcsútdoboz 1 Alcsútdoboz 1 Alcsútdoboz 1 Alcsútdoboz 1 Alcsútdoboz 1 Baracska 1 Baracska 1 Baracska 1 Baracska 1 Baracska 1 Baracska 1 Baracska 1 Ercsi 1 Ercsi 1 Ercsi 1 Ercsi 1 Ercsi 1 Ercsi 1 0 Felcsút 0 Felcsút 0 Felcsút 1 Felcsút 1 Felcsút 1 Felcsút 1 Felcsút 0 Mány 0 Mány 0 Mány 1 Mány 1 Mány 1 Mány 1 Mány 1 Martonvásár 2 Martonvásár 2 Martonvásár 2 Martonvásár 2 Martonvásár 2 Martonvásár 2 Martonvásár 2 Óbarok 0 Óbarok 0 Óbarok 0 Óbarok 0 Óbarok 0 Óbarok 0 Óbarok 1 Ráckeresztú Ráckeresztú Ráckeresztú Ráckeresztú Ráckeresztú Ráckeresztú Ráckeresztú 1 1 1 1 1 1 r r r r r r r 1 Székesfehér Székesfehér Székesfehér Székesfehér Székesfehér Székesfehér Székesfehér 1 1 0 0 0 0 vár vár vár vár vár vár vár 0 Tabajd 1 Tabajd 1 Tabajd 1 Tabajd 1 Tabajd 1 Tabajd 1 Tabajd 1 Vál 2 Vál 2 Vál 1 Vál 1 Vál 1 Vál 1 Vál 2 Összesen 10 Összesen 10 Összesen 10 Összesen 10 Összesen 10 Összesen 10 Összesen 10 Ta g Ezek a települések Alcsútdoboz, Baracska, Martonvásár, Ráckeresztúr, Tabajd és Vál. Ez azt jelenti, hogy ezek a települések nagyon stabil tagjai a közösségnek. Fontos megjegyezni, hogy az Elnökség tagsága mégis változatos, azaz nem néhány település adja az Elnökséget. A 10 tagot mindvégig 8-9 település adta. Soha nem kevesebb. Év Képviselt települések száma 2008 8 2009 8 2010 9 2011 9 2012 9 2013 9 2014 8

2.1.3.2 Elnökségi ülések (döntéshozó testület üléseinek) bemutatása (hozott határozatok száma, főbb témakörei, határozatképesség bemutatása (elnökségi üléseken való aktivitás, részvétel, kitérve az elnökségi ülésen résztvevő nem elnökségi tagokra) összetétele a települések képviselete szerint, zárt és nyílt elnökségi ülések száma, megoszlása, zárt ülések témái A VVK Elnöksége sokszor ülésezett. Az előírt, évente legalább kettő alkalomnál többször, összesen 56 alkalommal ülésezett. Ez 2011-ben, 2013-ban és 2014-ben 10- nél is több alkalmat jelent. Ennek oka, hogy az Egyesület Döntéshozó Testülete a mindenkori Elnökség (lásd: SZMSZ). Az Elnökség összesen 164 határozatot hozott. Az Elnökségi ülések témakörei leggyakrabban a stratégiaalkotással, a pályázati projektek értékelésével voltak kapcsolatosak. Ezen kívül jelentős volt a tagfelvételi kérelmek ügyében hozott döntések száma, és a általában a költségvetéssel kapcsolatos határozatok száma. Az elmúlt 6 év alatt egyetlenegyszer sem kellett zárt ülést tartania az Elnökségnek, így az 56 ülés 100%-a nyílt ülés volt. Ezeken tehát a tagság részt vehetett, amely a legtöbb esetben nem történt meg. A tagok tanácskozási joggal igen, de döntési joggal nem vehetnek részt az Elnökség nyílt ülésein. A tagság nagyfokú bizalma és elfoglaltsága kioltotta azt a szándékukat, hogy közvetlenül beleszóljanak az Elnökség munkájába. Az Elnökségi ülésekről szóló tájékoztatással kapcsolatban a tagság nem fogalmazta meg elégedetlenségét, és a döntéseit is helyben hagyta a közgyűlés. Az Elnökségi tagok fegyelmezettségét mutatja, hogy alig fordult elő, hogy az elsőként meghirdetett alkalommal ne lett volna határozatképes az Elnökség. 2.1.3.3 Hozzászólások és azok figyelembe vételének jellemzői (pl. Éltek-e a tagok véleményezési jogukkal?) Az Elnökségi ülések jegyzőkönyveiből kiderül, hogy azokon az alkalmakon, amikor megjelentek az ülésen az Egyesület nem elnökségi tagjai is, minden alkalommal éltek is véleményezési és tanácskozási jogukkal. Javaslatokat fogalmaztak meg az Elnökség számára, amelyeket többségében a testület természetesen a Napirendhez igazodva meg is vitatott. 2.1.4 Felügyelőbizottság bemutatása 2.1.4.1 Felügyelőbizottság összetétele szférák szerint számszerűen és százalékos megoszlásban is, összetétele a települések képviselete szerint, ülések száma, főbb témák, részvételi aktivitás bemutatása, ülések lebonyolításának módja nyílt, illetve zárt ülések száma, témái, zárt ülések aránya (az összes ülés számához képest)

A VVK Felügyelő Bizottsága 3 tagból áll. A tagság a tisztújító közgyűlésen az Elnökséghez hasonlóan titkos szavazással választja tagjait. A tagság kezdettől fogva kettő tagot a közszféra képviselői közül választott, a harmadikat pedig évekig egy vállalkozó töltötte be, míg a legutóbbi, 2014-es tisztújító közgyűlésen a megújult FB tagjai közé a helyére egy civilt választottak. Az FB évente két alkalommal tartotta üléseit, amelyeken az előírt feladatinak megfelelően az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az Alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtását, betartását ellenőrizte. 2.1.5 A HACS Helyi Bíráló Bizottságának bemutatása 2.1.5.1 A HACS Helyi Bíráló Bizottságának összetétele, tagok száma, szférák szerinti megoszlása számszerűen és százalékos arányban, a HBB tagság változása, póttagok száma, szférák közötti megoszlása

A VVK HBB kezdetben, 2011-től 8 tagú volt, akik közül 3 a közszférát képviselő tag, 1 az vállalkozói szektort, 4 a civil szektort képviselő tag. Ez a civil szektor 50%-os, a közszféra 38%-os és a vállalkozói szektor 13%-os arányát jelentette. 2013-ban azonban a VVK 6 főre csökkentette a HBB tagságát és abban 3 tag a közszférába, 3 tag a civil szektorba tartozik. Így arányuk 50-50%-os, míg a vállalkozók közül nem került senki a Helyi Bíráló Bizottságba. A póttagok 2011-ben ketten voltak: 1-1 vállalkozó és civil. A 213-ban felállított HBB már 4 póttaggal számol, akik szintén fele-fele arányban vállalkozók vagy civilek (2-2 póttag). 2.1.5.2 HBB ülések száma, határozatképesség jellemzése, első meghirdetésre határozatképes ülések száma, megoszlása az összes ülés számához képest A Helyi Bírál Bizottság mindig a támogatási körök pályázati kiírásaink üteméhez igazodva a projektötletek és a pályázatok benyújtását követően ülésezett, azok elbírálásnak céljából. A HBB mindig határozatképes volt már első meghirdetett alkalommal is. A HBB felelősen állt a kérdéshez, tudta, hogy a feladatában a késlekedés nem megengedhető. Minden ülés határozatképes volt, így e tekintetben 100%-os arányról beszélhetünk. Év HBB ülések száma 2011 5 2013 2 2.1.5.3 HBB által hozott döntések száma, jellemzése A HBB először 2011-ben ülésezett, amikor helyben bírálandó pályázatok számára volt nyitva a támogatási kérelmi időszak. Ekkor 139 projektjavaslat érkezett be, melyek támogatásáról szeptember folyamán 2 alkalommal döntött a VVK HBB. 2011. október november - december hónapban az egyesület legfőbb tevékenysége a LEADER pályázatok második körének indításával kapcsolatos feladatok voltak. Októberben két HBB ülést tartottak, mivel az utolsó napon beérkezett projekt adatlapok némelyikéhez hiánypótlást kellett kiküldeni. Ebben az évben 5 alkalommal ülésezett a HBB és főként projekt adatlapok elfogadásáról döntött, mert azok megfeleltek a VVK LEADER kritériumoknak. A 139 projektötletből kettőt a HBB nem támogatott. (Ez több mint 99%-os támogatási arány!) 2013-ban a LEADER TK3 kapcsán ismét ülésezett a HBB. Ekkor 2 ülést tartottak. 52 projekt adatlap alapján 42 projektötlet esetében hozott támogató határozatot, (Ez 75%- os arány.)

2.1.6. A HACS által létrehozott egyéb szerv bemutatása, jellemzése (SZMSZ-ben is szabályozott egyéb szervek jellemzése, például tematikus munkacsoportok, tanácsadó testületek) A VVK nem hozott létre állandó munkacsoportokat, egyéb bizottságokat a fentieken kívül. (Kizárólag a stratégiaalkotás és annak felülvizsgálata folyamatában szervezett alkalmi szakértői beszélgetéseket, konzultációkat elsősorban a tagság körében. A feladatokat a tagság önkéntes alapon vállalta és oldotta meg.) 2.1.7. Az HACS szervezeti felépítésének összefoglaló jellemzése a térségben való beágyazódottsága szempontjából A 2.1.1 és 2.1.5 részben foglalt adatok alapján a HACS tagság részvételi hajlandósága a HACS térségben végzett munkájában, a helyi társadalmi, gazdasági viszonyok formálásában (pl. a tagság bővülése pozitív trendre utal, a HACS társadalmi elfogadottságának jele, a kilépések az ellenkezőjét jelzik) ; A Völgy Vidék Közösség tagsága dinamikus növekedést mutat. 2008 és 2015 között 46-ről 92-re nőtt a tagság mérete. Ez lényegesen nagyobb mértékű bővülés, mint azt eredetileg vállalta a VVK, vagy mint amire számítani lehetett. A tagság együttműködését a közgyűléseken való megjelenés alapján is megítélhetjük. A közgyűlés mindenhol kötelező, és általában a legfontosabb egyesületi döntéseket itt hozzák meg. Ezért a tagság együttműködését ez is jelzi. A dinamikus növekedéssel nem járt együtt az aktivitás és a részvétel. Az átlagos megjelenés évről évre inkább az egyharmad körül volt, semmint az 50% fölött. A közgyűlésekről leginkább a vállalkozói csoport maradt távol. Jól mutatja a civil szektor tagságon belüli fölényét az egyes közgyűléseken való megjelenésük aránya is. Ugyanakkor a közszféra viszonylag állandó létszámban, minimum 6-7 fővel jelent meg a közgyűléseken. Ez a szektor fegyelmezettségét mutatja. Mindebből megállapíthatjuk, hogy a VVK egy inkább civil és azzal együtt kevésbé fegyelmezett szervezet. A szervezetileg szabályozott egységek jól végzik munkájukat, a határidőket betartják és megfelelően tájékoztatják a tagságot döntéseikről. A VVK nem szervezete túl önmagát, azaz nem hozott létre újabb és újabb bizottságokat. Inkább feladatorientált működés jellemzi, működési rendjét is ehhez igazította. Bár a rendszeres együttműködésben különösen civil oldalról elmarad a várakozástól, de alkalmanként, kiemelt ügyekben az Egyesület összetart és képes fegyelmezetten is működni. Mind a stratégia-alkotás során, mind annak felülvizsgálata során az Egyesület számíthatott a tagságra. Ezt mutatja az utolsó, 2014-es év közgyűlésein való megfelelő arányú részvétel is, amely talán egy új trend kezdete a VVK életében.

A növekedés és a tagság arányainak alakulása arra engednek következtetni, hogy a helyi lakosság megértette a helyi fejlesztések fontosságát és céljait, és a működő civil szervezetek és vállalkozások csatlakoznak a térség fejlesztése érdekében ehhez az együttműködéshez. A térség településeinek egyéb együttműködéséhez is jelentősen hozzájárul a polgármesterek ilyen keretek között szervezett, rendszeres kapcsolattartása. 2.2 HACS munkaszervezet 2.2.1 A HACS irányítási rendszerének működése, jellemzése 2.2.1.1 A HACS munkaszervezet működése és feladatai (a delegált feladatokkal együtt), munkavállalók száma, beosztása, foglalkoztatás jellege (teljes munkaidő vagy részmunkaidős munkaviszony, megbízási jogviszony) A VVK munkaszervezetének feladatait és működését az Alapszabályban rögzíti: 29. (1) A Munkaszervezet az Egyesület ügyviteli, adminisztratív szervezete, az Egyesület tevékenységét segítő iroda. Feladatait úgy foglalhatjuk össze, mint az Egyesület működését biztosító vagy azzal együtt járó adminisztratív feladatok ellátása elsősorban. Ezen túlmenően azonban az Egyesület alapvető céljának megfelelő, ahhoz illeszkedő feladatokat is ellát. Meg kell említeni a térségben működő szervezetek tájékoztatását, pályázati segítő munkáját, projektgeneráló tevékenységét, valamint a döntések előkészítésében való szerepvállalását. Ez szoros együttműködést kíván az Elnökséggel, valamint folyamatos kapcsolattartást az Egyesület tisztségviselőivel. A munkaszervezet képviseli sok esetben az Egyesületet szakmai rendezvényeken, amelyre gyakran a tagságból is toboroz résztvevőket. Kapcsolattartó kommunikációjukkal folyamatosan ösztönzik a tagokat új projektek kigondolására, és támogatják a nyertes projektek gazdáit azok megvalósításában. Valamint figyelik azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek az Egyesület számára nyújtanak forráslehetőséget és hozzájárulnak céljai eléréshez. A VVK kezdettől fogva főállású alkalmazottakkal látja el feladatait, illetve időszakosan igénybe vett részmunkaidős munkaerőt is. A táblázatokból jól látszik, hogy a megalakulást követően, már 2009-ben kettőről háromra emelte a teljes munkaidős főfoglalkoztatott munkaerő számát, valamint

további egy főt részmunkaidőben is alkalmazott. A munkaszervezetben akkor 1 fő vezető, 1 fő helyettes (és projektmenedzser) és 1 fő ügyintéző dolgozott. A feladatok növekedése ez után megkövetelte, hogy 4 fő teljes munkaidős foglalkoztatottal működjön. A 2010. és 2011. éveket követően költségvetési okokból egy fővel csökkentették az alkalmazottak létszámát, majd 2013-ban szintén csökkentették 1 fővel. A munkaszervezet-vezetőhelyettes helyére egy részmunkaidős státuszú ügyintéző került. Így 2013-ban és 2014-ben már csak 2 fő teljes munkaidős és 1 fő részmunkaidős dolgozó látta el a feladatokat. Az Egyesület tehát a 6 év alatt évente átlagosan 3,1 főt foglalkoztatott. 2014 utolsó negyedévében a korábbi munkaszervezet-vezető már nem dolgozott az Egyesületnél, azóta 2 teljes munkaidős alkalmazott látja el a munkaszervezet feladatait. Egyikük megbízott munkaszervezet-vezető, másik pedig projektmenedzser. A VVK HACS mindvégig ügyelt arra, hogy a megfelelő szakmai felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottakat foglakoztasson. Egyetlen részmunkaidős alkalmazott volt 2009-ben, akinek középfokú végzettsége volt. A VVK munkaszervezete, feladatai ellátására az elmúlt hat évben fokozatosan egyre több feladatot adott ki együttműködő szakembereknek. Először, 2008-tól csak a könyvelés, a jogi szolgáltatás, valamint az irodabérlés szerepelt a megbízási szerződések között. Már a 2009. évtől szükség volt azonban ezek mellett rendszeres megbízási szerződést kötni a következő feladatok ellátására is: - számítógépes rendszerkarbantartás - riasztórendszer távfelügyelete - üzemorvosi szolgáltatás. 2010-bemindez kiegészült a tűz- és munkavédelmi oktatással. 2013-tól pedig már rendszeres megbízással látja el a sajtómegjelenéssel kapcsolatos kötelező feladatait is. 2.2.1.2 Bevont szervezet alkalmazása, jellemzése (munkavállalók száma, beosztása); A VVK esetében nem releváns. 2.2.1.3 Egyéb kiszervezett feladatok bemutatása, kiszervezés okai, módja A HACS külső szakembert csak 2014-ben foglalkoztatott, 2 fő projektmenedzsert. Az egyik projekt keretében megvalósítottuk a finn Pirityiset Akciócsoporttal közös nemzetközi együttműködési pályázatunkat, melynek keretében július 8-14-én, Finnországban részt vettünk a Zene határok nélkül finn-magyar kulturális projekt zenei fesztiválján és október 10-12-én megrendeztük a Zene határok nélkül projektünk három magyarországi programelemét. A másik projekt során a LEADER térségek közötti együttműködéssel kapcsolatos Sajtút Hálózat kialakítása pályázat keretein belül a Bicskei MgTsz, a nagyegyházi Hangistálló Nonprofit Kft. és a KKASE Sajtkészítők Egyesülete vett részt

együttműködő partnerként, amelyben egyesületünk vállalata ellátni a koordinátori feladatokat. Ezt szintén megbízással, külső munkaerővel teljesítettük. 2.2.1.4 Főbb szervezeti változtatások kiemelése, kiértékelése A VVK HACS 2008 és 2014 között jelentős szervezeti átalakításon nem ment keresztül. Amint azt fentebb már jeleztük az Egyesületben nem alakultak szektoronkénti tagozatok, sem állandó munkacsoportok. A munkaszervezet működése sem változott meg alapvetően, csak elsősorban az évek során változó feladatmennyiséghez igazodva változott csekély mértékben a létszám. 2.2.1.5 Személyi változások jellemzése, szervezeti változások jellemzése A 2008-2014-es időszakban két jelentős személyi változás történt. Az egyik esetben a munkaszervezet-vezető helyettese a munkaszervezetből 2013. év folyamán kilépett. A másik említésre méltó változás maga a munkaszervezet-vezető személyében történt. 2014-ben ugyanis ő is elhagyta a munkaszervezetet, és egy helyi szereplőnél állt munkába. Jelenleg a mb. munkaszervezet-vezető a HACS 2009-ben felvett munkatársa. A másik alkalmazott (projektmenedzser) is már két éve, 2013 óta látja el feladatát. 2.2.1.6 Adminisztrációs kapacitások bemutatása, irodák száma, felszereltsége, munkaszervezeti infrastrukturális ellátottság jellemzése A munkaszervezet ideális létszáma a 3 fő volt, bár intenzív pályázati adminisztrációs időszakban 4. alkalmazottra is szükség volt. Jelenleg két fővel látja el feladatát, amely két fő jelentős túlmunkát kénytelen ellátni. Ennek az anyagi erőforrások hiánya az oka. A VVK 2008-ban először a Váli Önkormányzat épületében, egy emeleti szobában működött. Ez után alakította ki a jogszabályban is előírt biztosítottsággal rendelkező akkreditált irodát, amelyet szintén az Váli Önkormányzat (egy másik) ingatlanában bérel, és azóta is ugyanott működik. Az iroda többhelyiséges: dolgozószobával, tárgyalóval, páncélszekrénnyel, étkezővel és teakonyhával, valamint vizesblokkal (fürdő, wc) rendelkezik. Az iroda felszereltségét a vonatkozó jogszabályoknak, eljárásrendeknek megfelelően alakították ki. Található benne nagyteljesítményű nyomtató és fénymásoló, 4 db asztali és 2db hordozható számítógép. elegendő íróasztal, tárgyalóasztal, tároló szekrények. Az ajtók biztonsági, elektronikus zárral vannak felszerelve. A teakonyhában alapvető konyhafelszerelések találhatóak. Rendelkezésre áll saját használatú digitális fényképezőgép, nagyteljesítményű projektor, vetítővászon. Az iroda saját telefonnal,

faxvonallal és szélessávú internetkapcsolattal rendelkezik. (A nagy értékű eszközök cseréje esedékes, legtöbbjük már karbantartással sem működőképes.) Méreteit tekintve általában elegendő a munkaszervezet mindennapi munkavégzésére, valamint partnerek egyénenkénti fogadására, illetve az elnökségi és a felügyelőbizottsági ülések megtartására, de nagyobb létszámú vendégség fogadására, vagy a közgyűlés lebonyolítására már igénybe kell venni a szomszédos éttermet, vagy a Váli Önkormányzat tanácstermét. 2.2.1.7Az MVH-val való adminisztrációs kapcsolat jellemzése A munkaszervezet folyamatos internet- és napi szintű telefonos kapcsolatban van az MVH-val. A kapcsolat elsősorban feladatdelegálásban, azok teljesítésében, illetve a felvetődő kérdések tisztázásában merül ki. A munkaszervezet dolgozói közvetlen, személyes, kifejezetten jó munkakapcsolatot ápolnak az MVH dolgozóival. Az adminisztrációban az eltelt öt-hat év alatt nem volt említésre méltó fennakadás az ügymenetben, vagy olyan kommunikációs konfliktus, amely megakasztotta volna a normális működést. Az MVH Regionális kirendeltsége minden pályázati kör előtt képzéseket szervezett a pályázat kezelésében részt vevő dolgozóknak, mely jelentős mértékben segítette a pályázatok ügyintézését. A munkaszervezet rendszeresen közös fórumokat szervezett helyben, együttműködésben az MVH Veszprém Megyei Kirendeltségével a térség pályázóinak. 2.2.1.8 A helyi szervezetekkel való kapcsolat jellemzése, együttműködések bemutatása Általában elmondható, hogy a VVK illetékességi területén jó kapcsolatot ápol a helyi szereplőkkel függetlenül attól, hogy az tagja-e az Egyesületnek vagy sem. Elsősorban információszerzési, adatszolgáltatási szempontból fontos, hogy jó a kapcsolat a megyei kamarával, a civil házzal, valamint a közművelődési intézményekkel, oktatási szereplőkkel. Általában a helyi véleményvezérekkel, akik közül egyre többen tagjai a szervezetnek. A VVK ezen kívül együttműködést épített ki az Agrárkamarát képviselő falugazdásszal és MNVH megyei referensével. A lakosság tagjai számára ára talán már magától értetődő, hogy a HACS itt működik, és pályázati információforrásként is hasznát veszik. A legtöbb helyi rendezvényre meghívják az iroda munkatársait és az Egyesület tisztségviselőit, tagságát olyankor is, amikor nincs pályázati adminisztrációs kapcsolat és összefüggés a VVK és az adott esemény között. (Például: bálokba, sportrendezvényekre, kulturális alkalmakra, koncertekre, kiállításokra stb.) 2.2.1.9 A menedzsment hozzájárulása a helyi társadalmi- gazdasági fejlődéshez

A VVK munkaszervezete által felvetett, megpályázott vagy koordinált projektek többnyire közvetve vagy közvetlenül, de jelentős mértékben hozzájárultak a helyi társadalmi tőke növekedéséhez és a gazdasági fejlődéshez. Minden támogatási időszakban a lehető legnagyobb mértékben álltak rendelkezésre a pályázó számára, hogy információikkal segítsék őket a szabályok és határidők megismerésében és betartásában. (Ezeket külön nem soroljuk itt fel.) Az első két évben főleg a tájékozódásról és a kapcsolat kereséséről, -építéséről szóltak az együttműködések. Később már fejlesztésekről, illetve tapasztalatcseréről beszélhettünk, mert saját területünkön is volt miről beszámolni. 2009-ben - Két tanulmányt készítettünk a térség népességszámának várható alakulásáról és a Völgy Vidék helyi termékeiről és fejlesztési lehetőségeiről. - Kapcsolatot, szakmai egyeztetés tartottunk a Helyi Vidékfejlesztési Irodákkal. Részt vettünk az IH és az MVH által szervezett képzéseken. - Részt vettünk az Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat rendezvényein, tanulmányútjain. 2010-ben - Helyi termék bemutató rendezvénysorozat szerveztünk tavasztól őszig különböző települési, térségi rendezvényekhez, illetve decemberben az adventi ünnepkörhöz kapcsolódva. - Helyi termék bemutató sorozatunk záró rendezvényeként konferenciát szerveztünk, amelyen a térség kiemelt fejlesztési elképzeléseit mutatták be a projektgazdák, helyi termék bemutatóval és kóstolóval fűszerezve. - A rendezvénysorozathoz kapcsolódva kiadványt készítettünk, amely a térség helyi élelmiszer és kézműves termelőinek adatait foglalja össze, másik oldalán az aktuális információkkal kiegészített turisztikai térképpel. - Jó gyakorlatok bemutatása céljából kisebb tanulmányutakat szerveztünk a térségben, az elnökség tagjainak bemutattunk egy-egy érdekes projektet, helyszínt. - Aktívan részt veszünk a Közép-Dunántúli Régió LEADER Akciócsoportjainak találkozóin, programjain, munkájában, közös vélemények, álláspontok megfogalmazásában. 2011-ben - Felvételt nyertünk a NATURAMA Szövetség tagjai közé, amely 11, az ország különböző térségében működő LEADER akciócsoport szakmai együttműködése. Bekapcsolódtunk a Szövetség munkájába, részt vettünk a NATURAMA találkozókon. - A LEADER program végrehajtása során a nemzetközi kapcsolatépítés jegyében többek között decemberben a munkaszervezet 3 tagja Észtországban járt tanulmányúton, ahol az Ida-Harju és a Raplamaa LEADER csoportok LEADER fejlesztéseit ismerhettük meg. 2012-ben

- Alcsútdobozon országos konferenciát rendeztünk Helyi termék, helyi piac címmel. - Együttműködünk a régió és az ország egyéb területein működő LEADER akciócsoportokkal, különösen jó kapcsolatot ápolunk a Velencei-tó, a Felső Homokhátság, a Bakony és a Balaton Keleti Kapuja, valamint a Dél-Borsodi LEADER akciócsoporttal. - A következő akciócsoportokkal szerveztünk találkozókat: Észt (Raplamaa, Ida- Harju), Spanyol (Asodeco), Székely (Homoród-Rika-Küküllő), Finn (Pirityiset), Osztrák (Süd-Burgenland Plus). - Fogadtuk a Spanyol Nemzeti Vidéki Hálózat forgatócsoportját, bemutattuk térségünket és mintaprojektjeinket. 2013-ban - Tematikus fórumokat szerveztünk az e-kifizetési kérelmekkel, EMVA alapszolgáltatások és turisztika-támogatási kérelmekkel, LEADER kifizetési kérelmekkel, térségek közötti együttműködéssel kapcsolatban. - Októberben részt vettünk a LEADER Egyesületek Szövetsége alakuló ülésén. - Tavasszal fogadtuk a Zala Termálvölgye Akciócsoport elnökségét és munkaszervezetének tagjait, bemutattuk az érdekesebb fejlesztéseket, látványosságokat a térségben. - Ősszel tanulmányutat szerveztünk a Zala Termálvölgye LEADER Akciócsoport térségébe, megismerkedtünk a zalai csoport munkájával, a térség értékeivel és nyertes projektjeivel. - A Magyar Sajtút Hálózat és Völgy Vidék Sajtút projektben koordinátori feladatokat láttunk el. (A projektben a Bicskei MgTsz, a Hangistálló Nonprofit Kft. és a KKASE Sajtkészítők Egyesülete vesz részt együttműködő partnerként.) - A Vadkacsa projektben, amelyet a Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesülettel közösen pályáztunk meg, Gárdony és Vál településeken kerékpáros pihenőhelyek kialakítása, kerékpáros térkép készítése és rendezvények szervezése céljából veszünk részt. 2014-ben - A 2014-2020-as programozási időszakra való felkészülés érdekében együttműködtünk a megyei tervezési feladatok ellátásában résztvevőkkel, véleményeztük az országos és a megyei területfejlesztési koncepciót, képzéseken, tájékoztató fórumokon vettünk részt. - A LEADER térségek közötti együttműködéssel kapcsolatos Sajtút Hálózat kialakítása pályázatban vállalt programelemeket megvalósítottuk: megrendeztük a Sajt(ó)túra; az Etyeki Sajtútállomás bemutatása újságíróknak c. rendezvényt, az Etyeki Sajtútállomás avató rendezvényt és Nagyegyházán a Sajt(ó)túra; a

Hangistálló Sajtútmegállóban c. rendezvényt, valamit elkészült a térségünk sajtkészítőit bemutató Völgy Vidék Sajtút kiadvány is. - A Gárdony és Vál településeken kerékpáros pihenőhelyek kialakítására irányuló együttműködés keretében elkészült a Velencei-tó és a Völgy Vidék térség kerékpáros útvonalait bemutató térképünk, és átadásra került egy váli kerékpáros pihenőpont. - A LEADER Pihenőpontok kialakítása érdekében 4 akciócsoport és 8 település együttműködése érdekében benyújtott térségek közötti együttműködéses pályázat keretében átadásra került térségünkben a váli és tordasi pihenőpontok. - Megvalósítottuk a finn Pirityiset Akciócsoporttal közös nemzetközi együttműködési pályázatunkat, melynek keretében július 8-14-én, Finnországban részt vettünk a Zene határok nélkül finn-magyar kulturális projekt zenei fesztiválján és október 10-12-én megrendeztük a Zene határok nélkül projektünk három magyarországi programelemét. - Szeptemberben kettő nemzetközi kapcsolatépítési eredményünk is volt. Ausztriában nemzetközi tanulmányúton vettünk részt, a LINC 2014 rendezvényen, valamint tanulmányutat szerveztünk a 26 lengyel LEADER akciócsoport képviselőiből álló, hazánkba látogató delegáció számára. - A LEADER térségek közötti együttműködéssel kapcsolatos Összefogás az értékeink láthatóságáért pályázat keretein belül a Lovasberény Község Önkormányzata, Pátka Község Önkormányzata, Csákvár Jövőjéért Közalapítvány, Csákvári Önkormányzati Társulás, Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség, Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány és Egyesületünk vesz részt együttműködő partnerként. Mindebből kiderül, hogy a VVK HACS a helyi társadalmi tőke erősödéséhez jelentős mértékben járult hozzá. Az évek óta folyamatos helyi termékvásárok és kiállítások, valamint a róluk szóló nyilvánosság megerősítette a legtöbb termelő vállalkozót. Az itt élő emberek nekik és róluk szóló kulturális programokon vehetnek részt, mert közvetlen támogatást nyújt az Egyesület kulturális rendezvények szervezésében, különösen forrásteremtés területén. A HACS, kommunikációs és kapcsolattartó munkája révén, egyfajta katalizátor szereplőként ösztönzi a még nem bevont szereplőket, magánszemélyeket, vállalkozókat és civil szervezeteket, mert látják, hogy helyben élő szomszédjaik milyen teljesítményre képesek. 2.2.2 A HACS működésének pénzügyi jellemzése (excel táblában kerül megjelenítésre minden számszerűsíthető adat, amelyet az IH szerkeszt meg és a HACS-ok rendelkezésére bocsát) 2.2.2.1 Működési források bemutatása, mennyisége, központilag a HACS számára biztosított plusz működési források mennyisége

A VVK HACS összesen 165 Millió Ft működési támogatással rendelkezhetett a 2007-2014-es időszakban (2015. októberig). Ez eredetileg a tervezett fejlesztési költségvetés 15%-a. A HACS számára 1 millió Ft plusz működési forrást biztosított az IH központilag 2014. év decemberében. 2.2.2.2 A működési források felhasználásának üteme éves bontásban, a HACS által kérelmezett forrásátcsoportosítások jellemzése (igénylés oka, ideje, IH döntés) A VVK működési célú támogatást folyamatosan használta fel. A táblázatban jól látszik, hogy a kezdeti felszerelkezési időszakban lényegesen többet számolt el a HACS az összes működési forrásból. Az összes rendelkezésre álló forrásnak (2015-ig bezárólag) a felhasználási intenzitását mutatják az arányok a következő táblázatban.

Évszám Felhasznált forrás aránya 2008. 3% 2009. 19% 2010. 18% 2011. 16% 2012. 13% 2013. 12% 2014. 10% 2015. 8% Az arányok változása mutatja az infrastruktúra-fejlesztés idjét, mert azokban az években magasabb, amikor megtörént aziroda felszerelée. A továbbiakban már a dologi kiadások lényegesen visszaestek. 2.2.2.3 A személyi és dologi kiadások megoszlása A VVK betartotta a jogszabályi előírást, és sem a személyi jellegű kiadások nem maradt az előírt minimális arány (20%) alatt, sem a dologi kiadások nem lépte túl az előírt maximális mértéket (80%).