E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2008. MÁJUS 29-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 855-2/2008. MELLÉKLETEK: - DB TÁRGY: Települési önkormányzatok közoktatási intézkedéseiről szakvélemény ELŐTERJESZTŐ: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Kaufmann Eszter közoktatási referens, Humánszolgáltatási Főosztály MEGTÁRGYALTA: Oktatási és Kulturális Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Jogi és Ügyrendi Bizottság FEJLESZTÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI FŐOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2008. május 7. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: 2008. május 7. FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke
2 II. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 85.. (4) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat köteles önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a megyei közoktatás-fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési terv elkészítésekor/felülvizsgálatakor a helyi önkormányzatnak be kell szereznie a megyei önkormányzat szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy a tervezett intézkedések összhangban állnak-e a megye közoktatás-fejlesztési tervében foglaltakkal. Baksa, Kisdér, Ócsárd, Tengeri és Téseny települési önkormányzatok a közoktatási feladataikat 1990. évtől intézményfenntartó társulásban látják el. A társulás a közoktatási törvény által kötelezően előírt követelményeknek való megfelelés, valamint a közoktatási intézményrendszerében az elmúlt négy év alatt bekövetkezett jelentős változások miatt vizsgálta felül (a 2004. évben készült) Közoktatási Intézményfenntartói Intézkedési Terv -ét. A felülvizsgálat eredményeképp a települési önkormányzatok az intézkedési tervben a szükséges módosításokat, kiegészítéseket megtették, illetve a statisztikai adatokat aktualizálták, és ezzel együtt megküldték a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének megyei szakvéleménykérés céljából. A Baksa-Kisdér-Ócsárd-Tengeri-Téseny Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Intézkedési Tervének előkészítésekor a települési önkormányzatok figyelembe vették a közoktatási törvényben meghatározott, az intézkedési tervre vonatkozó kötelező tartalmi elemeket: az önkormányzatok kötelező közoktatási feladatai ellátásának módját, valamint az önként vállalt közoktatási feladatokat. A dokumentum bemutatja a településeket, a települési önkormányzatokat, a társulásban működtetett közoktatási intézményeket, majd meghatározza a közoktatási célokat, valamint a közoktatási feladatellátás jelenlegi módját. Részletesen szól a szinten tartó, fokozatos minőségi javulást elősegítő fenntartói munka legfőbb elemeiről, illetve azon fejlesztési elképzelésekről, melyek megvalósítását a közeljövőben tervezik. Az intézkedési terv központi eleme az esélyegyenlőség biztosítása: a településeken élő gyermekek/tanulók esélyegyenlőségi szempontokból történő vizsgálata, ennek értékelése, majd a beavatkozási területek meghatározása. A dokumentum alapján a települési önkormányzatok közoktatási feladataikat alapvetően a saját fenntartású intézményeikben látják el: a három (vegyes) csoporttal működő Baksai Óvodában, valamint az 1-8. évfolyamú Baksai Körzeti Általános Iskolában. Az óvodában (a 2007/2008. nevelési évben) 75 fő ellátása történik, közülük 43 fő hátrányos helyzetű, 7 fő halmozottan hátrányos helyzetű. A bejáró gyermekek száma magas, több mint 50 %. Az általános iskolába 158 fő tanuló jár, közülük 98 fő hátrányos helyzetű, 37 fő halmozottan hátrányos helyzetű. A bejáró tanulók száma alsó tagozaton 49 fő, a felső tagozaton 54 fő. Az intézményben 7 fő sajátos nevelési igényű tanuló ellátásáról is gondoskodnak. A feladatellátás feltételei adottak, de a minőségi elvárásoknak csak részben felelnek meg: az ingatlanok felújításra szorulnak, a kötelező eszközök és felszerelések közül hiányzik az óvodában néhány külső és belső játék, az iskolában a tornacsarnok hiánya jelenti a legnagyobb gondot. A személyi feltételek az óvodában megfelelőek, az iskolában a szakos ellátottság nem teljes, mindösszesen 93 %-os. Az intézkedési terv szerint a fenntartók egyik legfontosabb feladata az intézmények továbbműködtetése, majd azok összevonása, és a közoktatási feladatellátás Általános Művelődési Központba való szervezése. Céljuk továbbá a sikeres tárgyalásokat követően egy mikrotérségi oktatási központ létrehozása, melyben a jelenlegi intézményfenntartók mellett helyet kapna Bogádmindszent, Hegyszentmérton és Ózdfalu települési önkormányzat is. A fejlesztési elképzeléseikben kiemelt helyen szerepel a minőségirányítási program
3 megvalósítása, az eszközbeszerzés ütemezett tervének végrehajtása, a feladatellátáshoz szükséges ingatlanok korszerűsítése, a tornacsarnok építése, az esélyegyenlőségi intézkedések végrehajtása, valamint a kompetencia alapú oktatás teljes körű bevezetése. Az esélyegyenlőséget elsősorban a roma tanulók magyar nyelvű oktatásában, illetve a cigány kisebbségi önkormányzatokkal kötött megállapodások keretei között kívánják biztosítani. A 3 éves kortól 14 éves korig garantált napközi otthonos ellátás, a falu- és iskolabusszal történő bejárás megszervezése, valamint az intézményi étkeztetés megvalósítása ugyancsak ennek az elérésében segít. Fontosnak tartják továbbá a családsegítő-, gyermekjóléti szolgálattal, és az ifjúságvédelmi szakemberekkel való folyamatos kapcsolattartást, melytől a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatása és iskoláztatása feltételeinek javulást várják. A fentiek alapján megállapítható, hogy Baksa-Kisdér-Ócsárd-Tengeri-Téseny Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Intézkedési Terve a jogszabályi követelményeknek megfelel, és a megye közoktatás-fejlesztési tervével összhangban van. A közoktatási törvény 86.. (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a községi, városi önkormányzat köteles gondoskodni - többek között az óvodai nevelésről és általános iskolai oktatásról. Ugyanakkor e törvény 88.. (4) bekezdése azt is kimondja, hogy az önkormányzatok feladataikat intézmény létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más önkormányzattal, illetve fenntartóval kötött megállapodás útján láthatják el. Ezért amennyiben az érintett települési önkormányzat(ok) a következő nevelésiés/vagy tanévtől a kötelező közoktatási feladataikat az eddigiektől eltérő módon kívánják ellátni, úgy erről a szándékukról szükséges a képviselőtestületeknek határozniuk. Székelyszabar Község Önkormányzata a 10/2008./II.14./ kt. számú képviselő-testületi határozatában arról döntött, hogy a székelyszabari óvoda működtetését Mohács Város képviselő-testületével megállapodva, társulási formában tartja szükségesnek. A jelenleg önállóan fenntartott közoktatási intézményt - a következő nevelési évtől a Mohács-Sátorhely- Székelyszabar-Homorúd Közoktatási Intézményfenntartó Társulásban kívánja működtetni oly módon, hogy a székelyszabari Óvoda a Mohács székhelyű Brodarics István Általános Iskola és Óvoda helyi tagintézményévé válik. A döntéssel egyidejűleg a testület felhatalmazta a polgármestert arra, hogy ezzel kapcsolatban a szükséges eljárásokat, a megállapodás előkészítését indítsa el. Ez alapján a községi önkormányzat polgármestere - megyei szakvéleménykérés céljából megküldte a Baranya Megyei Önkormányzatnak a tervezett intézményi átszervezésről szóló határozat-kivonatot, a korábbi társulási megállapodást, valamint a közoktatási szakértő véleményét. Az elmúlt szorgalmi időszakban (2007. év júliusában) jött létre a hivatkozott közoktatási intézményfenntartó társulás: az érintett települési önkormányzatok összevonták a Mohács Város Önkormányzata és Homorúd Község Önkormányzata fenntartásában működő Újmohács székhelyű Völgyesi Jenő Általános Iskola és Óvoda intézményét a Mohács, Székelyszabar és Sátorhely települési önkormányzatok fenntartásában működő Mohács székhelyű Brodarics István Általános Iskolával. Az összevonással a települési önkormányzatok többcélú közös igazgatású intézményt hoztak létre, Brodarics István Általános Iskola és Óvoda elnevezéssel, melynek tagintézményei lettek: az 1-4 évfolyamos sátorhelyi tagiskola, a sátorhelyi tagóvoda, az 1-8. évfolyamos újmohácsi tagiskola, az újmohácsi tagóvoda. A települések között az intézmények fenntartására létrejött megállapodások ennek alapján módosításra kerültek; a társult települési önkormányzatok a közoktatási feladatellátási kötelezettségükről továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodtak. Székelyszabar Község Önkormányzata (a 2007/2008. nevelési- és tanévtől) az általános iskolás tanulók nevelésének-oktatásának feladatáról a társulási megállapodás alapján a Brodarics
4 István Általános Iskola és Óvoda intézményben gondoskodott, míg az óvodáskorúak nevelését (az önálló fenntartott) helyi, egycsoportos óvodájában oldotta meg. Miután a települési önkormányzat költségvetését jelentősen terheli az önálló intézmény működtetése, illetve az önálló üzemeltetés egyre több terhet ró nem csak a fenntartóra, hanem az óvodára is, ezért döntött Székelyszabar Község Önkormányzata az intézmény társulásba történő beviteléről: egyrészt megkezdte az érintett települési önkormányzatokkal az befogadásra vonatkozó egyeztetést, másrészt ezzel egyidejűleg kezdeményezte a Mohács- Sátorhely-Székelyszabar-Homorúd társulási megállapodás módosítását. Az átszervezésről a közoktatási szakértő többek között megállapítja, hogy: a társulásba vitel során az óvodai nevelést, ellátást ugyanúgy Székelyszabar községben kapják meg a helyi óvodáskorú gyermekek, mint eddig, ugyanazok a dolgozók vesznek részt az ellátásukban; a fenntartást könnyebbé teszi a társulásban ellátott gyermekek után igényelhető normatíva többlet; az ellátott gyermekek érdekei nem sérülnek; a foglalkoztatott munkavállalók közszolgálati jogviszonya folyamatos marad. A szakértői összegzés kimondja, hogy a települési önkormányzat tervezett közoktatási intézkedésének törvényi akadálya nincs, az átszervezés a szakmai, valamint feltételbeli követelmények teljesülése esetén kifejezetten előnyös az érintettek számára. Ennek ismeretében kijelenthető, hogy Székelyszabar Községi Önkormányzat tervezett közoktatási intézkedése, miszerint a Székelyszabar székhelyű Óvodát a következő nevelési évtől a Mohács-Sátorhely-Székelyszabar-Homorúd Közoktatási Intézményfenntartó Társulásban működteti tovább, és az óvodáskorú gyermekek nevelésének feladatát a Brodarics István Általános Iskola és Óvoda Székelyszabar székhelyű Óvodájában lássa el, a megye közoktatás-fejlesztési tervével nem ellentétes. A közoktatási törvény 88.. (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását részben vagy egészben akkor szüntetheti meg, közoktatási intézményét akkor szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybe vétele a gyermekeknek, tanulóknak, szülőknek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a megyei önkormányzat közoktatás-fejlesztési tervére épített szakvéleményét. A szakvélemény meghozatalakor figyelembe kell venni a tervezett intézkedésre vonatkozó (független) közoktatási szakértő véleményét is, aki abban foglal állást, hogy a javasolt megoldás biztosítja-e az adott tevékenység, szolgáltatás megfelelő színvonalon történő további ellátását. A Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Elnöke azzal kereste meg a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnökét, hogy a kistérség közoktatási intézményfenntartói Hetvehely kivételével a jelenlegi közoktatási struktúra átalakítását határozták el, és az ehhez kapcsolódó tervezett közoktatási intézkedésekhez a Baranya Megyei Önkormányzat a közoktatás-fejlesztési tervére épített megyei szakvéleményt adja ki. A közoktatási struktúra átalakítása: a kistérségben működő közoktatási intézmények kistérségi társulási fenntartás alá kerülését; és a jelenlegi oktatási intézmények jogutódlással történő megszűnését követően, a Szentlőrinc székhelyű oktatási intézményhez, a Szentlőrinci Oktatási és Nevelési Központhoz (mint bázis intézményhez) tagintézményként való csatlakozását jelenti. A tervezett intézményi struktúra legfontosabb jellemzője, hogy valamennyi községi oktatási intézményben továbbra is működni fog az óvoda, és az 1-8. évfolyamos általános iskola. A gyerekek/tanulók továbbra is ugyanabba a közoktatási intézménybe járhatnak, mint korábban. A községi intézmények státusza azonban megváltozik: önálló intézményből
5 tagintézménnyé válnak, illetve a jelenlegi több önkormányzatból álló intézményi társulás helyébe a Kistérségi Társulás, mint fenntartó lép. A tervezett átalakításról valamennyi érintett települési önkormányzat képviselőtestülete, valamint a Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Tanácsa is döntött. A támogató döntésről szóló határozat-kivonatokat - a közoktatási szakértő véleményével együtt a megyei szakvéleménykéréshez megküldték. A települési önkormányzatok az átalakítást az évek óta csökkenő, vagy stagnáló gyereklétszámmal, az ehhez társuló csökkenő állami finanszírozással, valamint a fenntartó önkormányzatok szűkös anyagi helyzetével indokolják. Reményeik szerint az átalakítással létrejövő új intézményi struktúra nem okoz fennakadást az ellátásban, nem jár nagy változással a szolgáltatást igénybe vevőknek, de valamelyest enyhíti az önkormányzatok fenntartással kapcsolatos pénzügyi terheit. Szentlőrinc kistérség húsz települési önkormányzata jelenleg nyolc közoktatási intézményt működtet hat intézményfenntartó társulás keretében: a Szentlőrinc-Kacsóta-Csonkamindszent közoktatási intézményfenntartó társulás Szentlőrincen egy - két általános iskolát és két óvodát magába foglaló többcélú közoktatási intézményt; a Királyegyháza-Gyöngyfa-Sumony közoktatási intézményfenntartó társulás Királyegyházán egy óvodát és egy általános iskolát működtető általános művelődési központot; a Bicsérd-Boda-Zók közoktatási intézményfenntartó társulás Bicsérden általános iskolát és óvodát; a Szabadszentkirály-Pécsbagota-Velény-Gerde közoktatási intézményfenntartó társulás Szabadszentkirályon általános iskolát és óvodát; a Bükkösd-Cserdi-Helesfa-Dinnyeberki közoktatási intézményfenntartó társulás Bükkösdön önálló általános iskolát és önálló óvodát; a Hetvehely-Okorvölgy-Szentkatalin közoktatási intézményfenntartó társulás Hetvehelyen önálló általános iskolát és önálló óvodát. A szentlőrinci mikro-centrumban 199 fő gyermek és 572 fő tanuló, a bicsérdi mikro-centrumban 51 fő gyermek és 56 fő tanuló, a bükkösdi mikro-centrumban 69 fő gyermek és 65 fő tanuló, a királyegyházai mikro-centrumban 61 fő gyermek és 64 fő tanuló, a szabadszentkirályi mikrocentrumban 55 fő gyermek és 46 fő tanuló ellátása történik. A jelenleg ismert demográfiai adatok alapján a következő években a mikro-centrumokhoz tartozó településeken az óvodások száma összességében stagnál, az iskoláskorúak száma csökken. A közoktatási alapfeladatok ellátása mellett a szentlőrinci és a bükkösdi mikro-centrumban a német nyelvoktató nemzetiségi oktatás, a királyegyházai, a szabadszentkirályi és a bükkösdi mikro-centrumban etnikai kisebbségi nevelés-oktatás, a szentlőrinci, a bükkösdi, a királyegyházai és a szabadszentkirályi mikro-centrumban a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása is folyik. Valamennyi iskolában ellátják a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség kibontakoztató és fejlesztő, illetve integrációs felkészítését is. Az átszervezéssel létrejövő Szentlőrinc székhelyű Szentlőrinci Oktatási és Nevelési Központ fenntartója a Szentlőrinci Kistérségi Közoktatási Társulás lesz. A székhely intézmény továbbra is négy intézményegységgel rendelkezik: egy bölcsődei és óvodai, egy általános iskolai, speciális szakiskolai és diákotthoni, egy általános iskolai és alapfokú művészetoktatási, és egy pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltató intézményegységgel. A tagintézményekben (Királyegyházán, Bicsérden, Szabadszentkirályon, Bükkösdön) óvodai és általános iskolai intézményegységek, illetve Királyegyházán művelődésotthoni intézményegység is működik. A hetvehelyi Általános Iskola és a hetvehelyi Óvoda fenntartói az újonnan létrejött intézménnyel csak egy szakmai kapcsolat kialakítását vállalják. Szándékaik szerint a hetvehelyi közoktatási intézmények 2008. július 1-től a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által fenntartott Pécs székhelyű Koch Valéria Óvoda, Általános Iskola és Középiskola tagintézményévé válnak.
6 A közoktatási szakértő a tervezett intézkedésről szóló véleményének összegzésében kimondja, hogy: az intézményi integráció elsősorban az irányítás korszerűsítését és a gazdasági hatékonyság növelését szolgálja; az intézmények átszervezésének törvényben előírt feltételei egyértelműen biztosítottak; a szülőkre és a gyermekekre többletteher nem hárul, a szolgáltatásokat változatlan feltételek mellett, költségnövekedés nélkül vehetik továbbra is igénybe; a tervezett átszervezésnek sem szakmai, sem jogi akadálya nincs. Ez alapján megállapítható, hogy a Szentlőrinc-Kacsóta-Csonkamindszent, a Királyegyháza- Gyöngyfa-Sumony, a Bicsérd-Boda-Zók, a Szabadszentkirály-Pécsbagota-Velény-Gerde, a Bükkösd-Cserdi-Helesfa-Dinnyeberki intézményfenntartó társulások tervezett intézkedése, miszerint 2008. szeptember 1-től a települési önkormányzatok a kötelező közoktatási feladataik ellátásáról a Szentlőrinci Kistérségi Közoktatási Társulás által fenntartott Szentlőrinc székhelyű Szentlőrinci Oktatási és Nevelési Központban, illetve annak helyi tagintézményeiben (Királyegyházán, Bicsérden, Szabadszentkirályon, Bükkösdön) gondoskodnak, a megye közoktatás-fejlesztési tervével nem ellentétes. Határozati javaslat: III. 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével összhangban lévőnek tartja a Baksa-Kisdér-Ócsárd-Tengeri-Téseny Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Intézkedési Tervét. 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tartja ellentétesnek Székelyszabar Község Önkormányzatának tervezett intézkedését, miszerint a 2008/2009. nevelési évtől az óvodáskorú gyermekek nevelésének feladatát a Mohács székhelyű Brodarics István Általános Iskola és Óvoda Székelyszabar székhelyű tagóvodájában lássa el, a jogszabályi feltételek megtartása mellett. 3. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tartja ellentétesnek Szentlőrinc-Kacsóta-Csonkamindszent, a Királyegyháza-Gyöngyfa-Sumony, a Bicsérd- Boda-Zók, a Szabadszentkirály-Pécsbagota-Velény-Gerde, a Bükkösd-Cserdi-Helesfa- Dinnyeberki intézményfenntartó társulások tervezett intézkedését, miszerint 2008. szeptember 1-től a települési önkormányzatok a kötelező közoktatási feladataik ellátásáról a Szentlőrinci Kistérségi Közoktatási Társulás által fenntartott Szentlőrinc székhelyű Szentlőrinci Oktatási és Nevelési Központban, illetve annak helyi tagintézményeiben (Királyegyházán, Bicsérden, Szabadszentkirályon, Bükkösdön) gondoskodnak, a jogszabályi feltételek megtartása mellett. Pécs, 2008. május 5. Horváth Zoltán
Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Alelnöke Szám: 755-8/2008. K I E G É S Z Í T Ő E L Ő T E R J E S Z T É S a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. május 29-ei ülésére Tárgy: Települési önkormányzatok közoktatási intézkedéseiről szakvélemény A megyében lévő települési önkormányzatok közoktatási szakvéleményt kikérő megkeresésére, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85.. (4), (5), (6) bekezdése alapján készült a fenti tárgyú előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt a Közgyűlés és a közgyűlés bizottságai ülésének szervezésével összefüggő egyes hivatali feladatok szabályzatában foglalt határidők betartásával. Az előterjesztés összeállítása óta újabb szakvéleménykérések érkeztek a megyei önkormányzathoz, illetve a korábban beérkezett szakvéleménykérésekhez tartozó hiánypótlások megtörténtek, ezért vált szükségessé a kiegészítő előterjesztés készítése. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 86.. (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a megyei önkormányzat köteles gondoskodni többek között a középiskolai és a szakiskolai ellátásról, a nemzeti és etnikai kisebbségi középiskolai és szakiskolai ellátásról, a felnőttoktatásról. Ugyanakkor a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 61.. (1) bekezdése kimondja, hogy a megyei jogú város települési önkormányzat, és területén megfelelő eltérésekkel saját hatáskörként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. Ez alapján a megyei jogú város gondoskodási kötelezettségébe tartoznak a felsorolt közoktatási feladatok ellátása is. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Oktatási Bizottsága 2008. május 16-ai és május 21-ei ülésén tárgyalta a város területén működő középfokú oktatási intézmények átszervezéséről szóló előterjesztést. A szakbizottság a tárgyban 43/2008.(05.16.) számmal hozott állásfoglalást, melyben az alábbi tervezett intézkedéseket fogalmazta meg, és terjeszti Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2008. május 29-ei ülésére elfogadásra: a Kodály Zoltán Gimnázium és Szakközépiskola átszervezését azzal, hogy 2008. június 30-ai hatállyal megszűnteti az intézményben a szakközépiskolai képzést; a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola átszervezését azzal, hogy 2008. június 30-ai hatállyal megszűnteti az intézményben a szakközépiskolai képzést; az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ átszervezését azzal, hogy az intézmény szakképzési tevékenységét - informatikus, rendszerinformatikus képzés - felmenő rendszerben 2009. június 30-ai hatállyal megszűnteti; a Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola átszervezését azzal, hogy az intézmény szakképzési tevékenységét - sportszervező menedzser, marketing-és reklám ügyintéző és gazdasági informatikus képzés - 2008. június 30-ai hatállyal megszűnteti, és ezzel egyidejűleg a gazdasági informatikus szakmacsoportban tanulók képzését a 2008/2009-es tanévtől a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolában látja el; a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola átszervezését (2009. június 30-ai hatállyal) azzal, hogy az intézmény szakközépiskolai és szakképzési tevékenységét felmenő rendszerben jogutódlással megszűnteti, és ezzel egyidejűleg
2 (2009. július 1-jei hatállyal) a gépészet és az elektrotechnika elektronika szakmacsoportokban tanulók képzését a Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskolában, az autóelektronikai műszerész szakmában tanulók képzését az 500. sz. Angster József Szakképző Iskolában látja el; a Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola átszervezését azzal, hogy az intézményben folyó felnőttoktatási tevékenységét 2009. június 30-ai hatállyal felmenő rendszerben megszűnteti, és ezzel egyidejűleg a megszűntetett felnőttoktatási tevékenységet (2009. július 1-től) az 500. Sz. Angster József Szakképző Iskolában látja el; az Angster József Szakképző Iskola átszervezését azzal, hogy a 11. és 12. évfolyamán folyó szakiskolai képzésből az irodai asszisztens és ügyintéző titkár képzéseket felmenő rendszerben 2009. június 30-ai hatállyal megszünteti, illetve a gépészet és az elektrotechnika elektronika szakmacsoport képzését 2012. június 30-ai hatállyal megszűnteti; 2008. október 1-jei hatállyal (7 tagú) Városi Szakképzési Tanács (VSZT) létrehozását; 2008. szeptember 1-jei hatállyal a Pannon Szakképzés Szervezési Társulás megalakítását. A szakbizottság három intézmény esetében további vizsgálatokat, illetve egyeztetéseket kezdeményez, nevezetesen az alábbiakat: a Leőwey Klára Gimnáziumnak a jelenlegi székhelyén és intézményi struktúrában történő további működtetéséről; a Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola Gimnáziumának, felnőttoktatási tagozatának valamint a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola gimnáziumi tagozatának az együttes működtetési lehetőségeiről; a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola gimnáziumi tagozatának és a Városközponti Iskola Mátyás Király Utcai Általános Iskolának az együttes működtetési lehetőségéről (egy 12 évfolyamos, többcélú oktatási intézmény kialakítására); a Pécsi Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola Pécsi Tudományegyetemnek történő átadása ügyében. Összességében az átszervezés alapvetően a vegyes profilú intézmények megszüntetését, és ezzel párhuzamosan a helyi gimnáziumok szervezeti átalakítását, a szakképző intézményrendszer működtetésének racionalizálását, a párhuzamos képzések megszüntetését jelenti. A középfokú oktatási intézmények átszervezéséről szóló tervezetet a 186/2007.(04.20.). sz. határozattal elfogadott Közoktatási Intézkedési Terv -ben foglaltaknak megfelelően készítette el a Pécs Polgármesteri Hivatala Humán Főosztálya. A tervezetet szakmai egyeztetésre bocsátotta (kamara, munkaadók, nem önkormányzati intézményfenntartók), illetve a tervezhetőség érdekében megvalósíthatósági tanulmányt is készítetett hozzá, valamint biztosították az érintettek számára a közoktatási törvény által előírt véleménynyilvánítási jogosultságot is. Ugyanakkor független közoktatási szakértő is vizsgálta az átszervezést, melyre vonatkozó szakértői véleményt a megyei szakvéleménykéréssel együtt megküldtek a megyei önkormányzatnak. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata az átszervezési szándékát (elsősorban) azzal indokolja, hogy: a Dél-Dunántúli Humán Fejlesztési Stratégiában, valamint Pécs Város Középtávú Stratégiájában bemutatott oktatási helyzetkép, az azt meghatározó demográfiai mutatók, a gazdasági oktatás, különösen annak a szakképzést befolyásoló szerepe, az eddigi rendszer átvizsgálását sürgette;
3 az oktatást, különösen a szakképzést meghatározó jogszabályváltozások követése elengedhetetlen; a városban sok jó gyakorlat működik a szakképzésben, ezek azonban nem alkotnak rendszert, vagyis a középfokú képzésnek kedvezőtlen a struktúrája; 2008-tól várható jelentős és tartós (tanulói) létszámcsökkenés; a nem pécsi tanulók indokoltnál nagyobb arányú jelenléte; a város költségvetésének helyzete nem teszi lehetővé a nem hatékony esetleg pazarló képzések további fenntartását. A városi önkormányzatnak az átszervezéssel az a célja, hogy: hatékonyabb működés feltételeit biztosítsa; munkaerő-piaci igényekhez és fejlesztési lehetőségekhez keretet biztosító struktúrát alakítson ki; takarékos, hatékony működtetést, eredményes képzési tevékenységet valósítson meg; a feladatokat közös, városi, megyei, regionális együttműködésben valósítsa meg; a vidéki tanulók rendkívül magas arányának finanszírozási terheit megossza. A pécsi középfokú intézmények tervezett átszervezéséről a közoktatási szakértő megállapítja: a közoktatási fejlesztési és intézkedési tervben szereplő gimnáziumi képzés részarányának csökkentése szűkítené a gimnáziumi képzést akaró fiatalok szabad iskolaválasztását; szükséges és indokolt az intézmények profiltisztítása, a párhuzamos képzések megszüntetése; szükséges a felnőttképzés koncentrálása, azaz egy intézményben történő működtetése; indokolt a Szakképzés Szervezési Társulás létrehozása és a Városi Szakképzési Tanács megalakítása is; a felnőttképzési alternatívák közül a Széchenyi Gimnáziumban, felnőttoktatásifelnőttképzési intézményegység létrehozása a legjobb megoldás; a 2008/2009-es tanévet felkészülési, átmeneti évnek kell minősíteni. A szakértő az összegzésében kijelenti, hogy a megfogalmazott véleményei és javaslatai figyelembe vételével a tervezett megoldások biztosítják az adott tevékenységek és szolgáltatások megfelelő színvonalon történő további ellátását. Ez alapján megállapítható, hogy a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának a középfokú oktatási intézmények átszervezésére vonatkozó tervezett intézkedései a megye közoktatásfejlesztési tervével nem ellentétesek. A megyei szakvélemény kiadásakor a szakértői vélemény az átszervezések nagyságrendjére tekintettel több markáns észrevételt is megállapít. Többek között rögzíti, hogy a gimnáziumi képzés részarányának csökkentése esetlegesen korlátozza a gyerekek szabad iskolaválasztását. A tanulók vesztesei lehetnek a tervezett intézkedéseknek, mert a megváltoztatott, az új struktúrához igazodó feltételrendszer már nem biztos, hogy az egyéni fejlődést úgy garantálja, ahogy korábban arra az egyes intézmények pedagógiai programjaikban kiemelt hangsúlyt fektettek. A pedagógus szakszervezetek is véleményezték az átalakítást: a megítélésük szerint a fenntartó önkormányzat az átszervezés tervezésekor nem kalkulált a megszűnő álláshelyek számával, és nem foglalkozott a pedagógusok továbbfoglalkoztatási lehetőségeivel sem. Éppen ezért a tervezett intézkedéseknek kárvallottjai lehetnek a pedagógusok, akiknek álláshelye és munkahelye az átszervezés következtében megszűnik. Továbbfoglalkoztatásuk bizonytalanná válik.
4 A városi önkormányzat a tervezett intézkedések egyik céljaként említi, hogy takarékos, hatékony működtetést, eredményes képzési tevékenységet valósítson meg. Arra azonban a hivatkozott határozat előterjesztése, valamint az azt megalapozó tanulmány nem utal, hogy valóban milyen anyagi megtakarításokat eredményez az új intézményi struktúra, és mekkora költséghozadéka várható. A közoktatási törvény 88.. (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását részben vagy egészben akkor szüntetheti meg, közoktatási intézményét akkor szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybe vétele a gyermekeknek, tanulóknak, szülőknek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a megyei önkormányzat közoktatás-fejlesztési tervére épített szakvéleményét. Siklós Város Önkormányzata a 69/2008.(IV.15.) számú határozatában arról döntött, hogy a fenntartásában lévő alap- és középfokú oktatási intézményekben ellátott közoktatási feladatainak ellátását, és ezzel egyidejűleg a feladatellátás intézményi struktúráját átszervezi. A képviselőtestület ugyanis kimondta, hogy a Siklós székhelyű Táncsics Mihály Gimnázium és Szakképző Iskolát, a Batthyány Kázmér Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt és a Kanizsai Dorottya Általános Iskola, Óvoda, Bölcsőde és Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézményt közös igazgatású többcélú közoktatási intézménnyé szervezi át. A döntést többek között azzal indokolja, hogy: az átszervezés után létrejövő integrált intézmény belső tartalékai jól kihasználhatóvá válnak, a pedagógusok áttanításának megszervezésével biztosítható a 100 %-os szakos ellátottság, csökkenthető a bujtatott órák száma, az órakedvezményekkel és pótlékokkal dotált munkakörök száma ésszerűsíthető, a technikai személyzet munkaideje hatékonyabban kihasználható, vagyis jelentős megtakarítás várható; az intézmények integrációja nagymértékben javíthatja a nevelő-oktató munka hatékonyságát, az egységes pedagógiai színvonalát, az egyenlő bánásmód maradéktalan megvalósulását; az egységes humánerőforrás-gazdálkodás magasabb szintű szakmai elvárások teljesülését teszi lehetővé. Jelenleg a Táncsics Mihály Gimnázium és Szakképző Iskolában 446 fő gimnazista és 166 fő szakképzős tanuló ellátása folyik. A Batthyány Kázmér Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény óvodai intézményegységében 159 fő gyermeket nevelnek, az általános iskolai intézményegységében 386 fő tanulót nevelnek-oktatnak, míg az alapfokú művészetoktatás keretében (tánc-, színjáték-, és képzőművészeti tagozaton) 603 fő gyermek/tanuló számára biztosítanak közoktatási szolgáltatást. Az intézmény óvodájában lehetőség van a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésére, az általános iskolájában a német nemzetiségi nyelvoktatásra. A Kanizsai Dorottya Általános Iskola, Óvoda, Bölcsőde és Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézménybe összesen 885 fő gyermek/tanuló jár, közülük 20 főt a bölcsődei, 137 főt az óvodai, 450 főt az általános iskolai és 278 főt a zeneiskolai intézményegységben látnak el. Az intézményben emelt szinten (tagozatban) folyik a testnevelés, az angol nyelvi képzés, valamint az ének-zene oktatása. Az átszervezéssel létrejövő Siklós székhelyű Siklósi Integrált Iskolaközpont hat (szervezetileg és szakmailag önálló) intézményegységgel kívánja működtetni a fenntartó önkormányzat: gimnáziumi-, szakképző iskolai-, általános iskolai-, művészetoktatási, óvodai-, és bölcsődei intézményegységgel, melynek élén intézményegység-vezető áll. Az általános iskolai intézményegység része a Batthyány Kázmér Általános Iskola és a Kanizsai Dorottya Általános Iskola, az óvodai intézményegység része a Dózsa György U-i Óvoda és a Köztársaság téri Óvoda, a művészetoktatási intézményegység része a zeneiskola és az egyéb művészeti ágak intézménye. Ez utóbbi és a Dózsa György U-i Óvoda kivételével mindegyiket intézményegység-vezető helyettes irányít. Az intézményegység-vezető
5 helyettesek (4 fő) és a hat intézményegység-vezető tartoznak az intézményvezetéséhez, ami az igazgatóból, egy igazgató-helyettesből és gazdasági igazgatóból áll. A közoktatási szakértő a tervezett intézkedésről szóló véleményében azt mutatja be, hogy a települési önkormányzat feladatellátásának új módja biztosítja-e az adott tevékenység, szolgáltatás megfelelő színvonalon történő további ellátását. Megállapítja, hogy: az intézményfenntartó önkormányzat azon döntése, mely szerint a jelenleg külön fenntartott közoktatási intézményeit a 2008/2009-es nevelési- és tanévtől egy közös igazgatású közoktatási intézménybe integrálja a jelenleg érvényes jogszabályok szerint megvalósítható; mivel az érintett gyermekek, tanulók, ezen átszervezés után továbbra is változatlan helyszínen, várhatóan javuló feltételek mellett kapják meg az óvodai, az általános- és középiskolai szolgáltatásokat, őket aránytalan teher nem éri; a végrehajtandó átszervezéssel a gyermekek, tanulók mindenek felett álló érdeke nem sérül, őket aránytalan teher nem éri. Mindezek figyelembe vételével megállapítható, hogy Siklós Város Önkormányzata tervezett közoktatási intézkedése - a jogszabályi követelményeknek való megfelelés esetén a megye közoktatás-fejlesztési tervével nem ellentétes. Módosított határozati javaslat: 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével összhangban lévőnek tartja a Baksa-Kisdér-Ócsárd-Tengeri-Téseny Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Intézkedési Tervét. 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tartja ellentétesnek Székelyszabar Község Önkormányzatának tervezett intézkedését, miszerint a 2008/2009. nevelési évtől az óvodáskorú gyermekek nevelésének feladatát a Mohács székhelyű Brodarics István Általános Iskola és Óvoda Székelyszabar székhelyű tagóvodájában lássa el, a jogszabályi feltételek megtartása mellett. 3. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tartja ellentétesnek Szentlőrinc-Kacsóta-Csonkamindszent, a Királyegyháza-Gyöngyfa- Sumony, a Bicsérd-Boda-Zók, a Szabadszentkirály-Pécsbagota-Velény-Gerde, a Bükkösd-Cserdi-Helesfa-Dinnyeberki intézményfenntartó társulások tervezett intézkedését, miszerint 2008. szeptember 1-től a települési önkormányzatok a kötelező közoktatási feladataik ellátásáról a Szentlőrinci Kistérségi Közoktatási Társulás által fenntartott Szentlőrinc székhelyű Szentlőrinci Oktatási és Nevelési Központban, illetve annak helyi tagintézményeiben (Királyegyházán, Bicsérden, Szabadszentkirályon, Bükkösdön) gondoskodnak, a jogszabályi feltételek megtartása mellett.
6 4. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tarja ellentétesnek Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának a középfokú oktatási intézmények átszervezésére vonatkozó - a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Oktatási Bizottsága 43/2008.(05.16.) számú állásfoglalásában foglalt tervezett intézkedéseit, a jogszabályi feltételek megtartása mellett. 5. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervével nem tartja ellentétesnek Siklós Város Önkormányzatának tervezett intézkedését, miszerint 2008. július 1-ei hatállyal közös igazgatású többcélú közoktatási intézménnyé szervezi át a Siklós székhelyű Táncsics Mihály Gimnázium és Szakképző Iskolát, a Batthyány Kázmér Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt és a Kanizsai Dorottya Általános Iskola, Óvoda, Bölcsőde és Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézményt, a jogszabályi feltételek megtartása mellett. Pécs, 2008. május 26. Horváth Zoltán