PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
Tartalom 1 Az intézmény bemutatása... 7 1.1 Iskolánk adatai 7 1.1.1 Jogszabályi háttér:... 9 1.1.2 Az intézmény vezetésének és közösségeinek kapcsolatai... 10 1.1.3 A kapcsolattartás és együttműködés meghatározó területei és intézményei:... 11 1.1.4 Kulturális egyesületek, kórusok, kiállítások, alapítványok... 12 1.2 Pedagógiai hitvallásunk 13 1.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei 14 1.4 Az iskola története 15 1.5 Hagyományrendszer 19 1.6 Iskolánk szerepe a XXII. kerület, Budapest és az ország oktatási-kulturális életében 23 1.6.1.1 Vezetési szerkezet... 24 1.6.1.2 Pedagógusok... 24 1.6.2 Szakmai munkát segítő dolgozók... 28 1.6.2.1 Tanulóink létszáma, összetétele... 29 1.7 Tárgyi feltételek 29 1.7.1 Épületek, tantermek... 29 1.7.2 Taneszköz ellátottság, felszereltség... 32 2 Nevelési program... 35 2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és céljai 35 2.1.1 Iskolánk cél és feladatrendszere,a nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 35 2.1.2 Az iskolánkban folyó nevelés- oktatás célja... 37 2.2 Az egyes oktatási területek általános fejlesztési követelményeinek cél és feladatrendszere 41 2.2.1 Általános iskolai közismereti oktatás:... 41 1
2.2.2 Alapfokú művészetoktatás:... 43 2.2.2.1 Zeneművészet... 43 2.2.2.2 Táncművészet... 44 2.2.2.3 Képző és iparművészet... 44 2.2.2.4 Színművészet és bábművészet... 45 2.2.2.5 Kiemelt fejlesztési feladatok... 47 2.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai 56 2.4 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 58 2.5 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 63 2.5.1 Az egészségnevelés célja, feladatai... 63 2.5.2 Az iskolai egészségnevelés célja... 64 2.5.3 Az egészségnevelés alapelve... 64 2.5.4 Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok... 64 2.5.5 Az egészségnevelés követelményei... 64 2.5.6 Egészségnevelés színterei az iskola keretein belül... 65 2.6 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 66 2.6.1 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 66 2.7 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 72 2.7.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre... 73 2.7.2 Osztályfőnöki típusú feladatok az alapfokú művészeti iskolában:... 74 2.8 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje. 75 2.8.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 76 2.8.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program... 78 2.8.2.1 Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló... 78 2.8.2.2 Beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése... 80 2
2.8.3 A felzárkóztatást segítő program elemei:... 81 2.9 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 83 2.10 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának rendje 84 2.10.1 Kapcsolattartás formái... 84 2.10.1.1 Általános iskolai szülői értekezletek... 84 2.10.1.2 Művészeti iskolai tanszaki szülői értekezlet... 85 2.10.1.3 Fogadóórák... 85 2.10.1.4 Nyílt nap (általános iskola)... 85 2.10.1.5 Tanszaki hangversenyek (művészeti iskola)... 85 2.10.1.6 Művészeti tanszaki kiállítások... 86 2.10.1.7 Tanévnyitó és tanévzáró értekezletek... 86 2.10.1.8 Szülők Tanácsa.... 86 2.10.1.9 Hogyan kapcsolódhat be a szülő az iskola közéletébe?... 86 2.10.2 Az osztályozó és javítóvizsga szabályai... 87 2.11 A felvétel és az átvétel Nkt. keretei közötti helyi szabályai 88 2.11.1 A belépés feltételei (általános iskola):... 89 2.11.2 A belépés feltételei (művészeti iskola):... 91 2.12 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 93 Helyi tanterv... 95 2.13 Általános iskola 95 2.13.1 A választott kerettanterv megnevezése, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését... 95 2.13.2 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma... 99 3
2.13.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét... 100 2.13.4 A Nemzeti alaptantervben (továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai... 101 2.13.5 A mindennapos testnevelés és testmozgás megvalósításának módjai... 101 2.13.6 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai... 102 2.13.7 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei... 103 2.13.7.1 Követelményrendszer, teljesítmények ellenőrzése, értékelése... 103 Az értékelésnél használt dokumentumok:... 106 Az értékelés alapja: a helyi tanterv követelményrendszere... 108 A tanulói értékelés fajtái:... 109 2.13.8 A vizsgákhoz használatos segédeszközökről való gondoskodás:... 109 2.13.9 Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei... 110 2.13.10 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerése... 114 2.13.11 A sajátos nevelési igényű tanulók programja... 115 2.13.12 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 128 2.13.13 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek... 130 2.13.13.1 Az iskola egészségnevelési programja... 130 Az egészségneveléshez tartozó fogalmak... 130 2.13.13.2 Az iskolai környezeti nevelés programja... 131 2.13.14 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 132 2.13.14.1 Iskolai gyermekvédelmünk személyi és tárgyi feltételei... 133 2.13.14.2 Speciális gyermekvédelmi feladatok... 134 2.13.14.3 Az iskolai gyermekvédelmi munka értékelése, ellenőrzése... 136 4
2.13.15 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek... 137 2.13.15.1 Magatartás és szorgalom értékelése... 137 2.13.16 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvétele a... 140 2.13.17 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, beleértve a projektoktatást is 141 2.13.18 Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje 142 2.13.18.1 Iskolai írásbeli beszámoltatás formái... 142 2.13.19 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 145 2.14 Művészeti Iskola 146 2.14.1 A választott tanterv megnevezése, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott tantervek közül választott tanterv megnevezését, A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a tantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai... 146 2.14.1.1 Az alapfokú művészetoktatás tantárgyszerkezete, tanszakai, óratervei és pedagógiai szakaszai... 146 2.14.1.2 Táncművészeti ág... 163 2.14.1.3 Képző és iparművészeti ág... 166 2.14.1.4 Színművészeti-bábművészeti ág... 169 2.14.1.5 Kötelező, kötelezően választható, és választható tantárgyak óráin való részvétel szabályai 171 2.14.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét... 171 2.14.3 A pedagógusválasztás szabályai:... 172 2.14.4 A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai... 172 5
2.14.5 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 172 2.14.6 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei... 174 2.14.6.1 Az iskola értékelési rendje, osztályzás, felsőbb osztályba lépés feltételei... 174 2.14.7 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei... 178 2.14.8 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 178 2.14.9 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek, az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek... 179 2.14.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel... 180 2.14.11 Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje 181 Nyilvánosságra hozatal, a szabályzat hozzáférése... 182 3 Helyi tantervek... 184 3.1 Általános iskola: 184 3.1.1 Profil tárgyaink... 184 3.2 Felmenő rendszerben a 2013/2014-es tanévtől: 185 3.3 Művészeti Iskola 186 3.3.1 Zeneművészeti ág:... 186 3.3.2 Táncművészeti ág... 186 3.3.3 Képző és iparművészeti ág... 187 3.3.4 Színművészeti-bábművészeti ág... 187 3.3.5 Zenei tanszakok:... 188 3.3.6 Művészeti tanszakok:... 189 3.4 Művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei 189 6
1 Az intézmény bemutatása Kinek ajánljuk iskolánkat? Azoknak a szülőknek és pedagógusoknak, akik az emberi és nemzeti értékek iránt elkötelezettek és azok továbbélését fontosnak tartják. Azon szülőknek, akiknek a művészetek iránt fogékony gyermekük van. A gyermek személyiségfejlesztésében a művészeti nevelést nélkülözhetetlennek tartják, szabadon választják gyermekük oktatásában a művészetoktatást. Általános iskolánk művészeti alapozó tantervében az emelt óraszámú énektanítás mellett a rajz és a néptánc oktatást foglalja magában. Az általános iskolai oktatás mellett művészeti iskolánk további lehetőséget kínál zene, képző-és iparművészeti, tánc tanszakain, térítési díj, vagy tandíj ellenében. Azoknak a szülőknek, akik gyermeke szorongó, gátlásos és ezért számára a közösség és a művészetek formáló és feloldó erejére van szükség. Az alapfokú művészeti intézmény feladata a tanulók alapfokú művészeti nevelése, oktatása, valamint szakirányú továbbtanulásra való felkészítése. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam elvégzése után alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzése után záróvizsgát tehet. Olyan pedagógusoknak, akik a gyerekeket és a tanítást egyaránt szeretik, és munkájukat igényesen végzik. 1.1 Iskolánk adatai Az Budapest XXII. Kerületi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola 2013. január 1-jével állami fenntartásba került. Az állam a fenntartói feladatok ellátására a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (továbbiakban KLIK) jelölte ki. Az iskola önálló költségvetési státusza megszűnt. Az intézmény a KLIK-be történő beolvadással létrejött 207013 számú jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége. Az intézmény neve: Budapest XXII. Kerületi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola Az intézmény OM azonosító száma: 039879 7
Fenntartó szerv neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó szerv címe: 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Működtető szerv neve és székhelye: Budafok-Tétény Budapest XXII. Önkormányzat 1221 Budapest, Városház tér 11. Az intézmény alapító okiratának száma: Az intézmény székhelye: kelte: 1222 Bp. XXII. Nagytétényi út 31-33. T: 226-25-15 Zenei tanszak, Képzőművészeti tanszak, Színházművészeti tanszak tagintézménye: Általános Iskola tagintézmény 1221 Budapest, Szent István tér 1. telephelyei: Árpád utcai Általános és Német Nemzetiségi Iskola 1222 Bp. Árpád u. 2. Baross Gábor Általános Iskola 1224 Dózsa György u. 84 94.) Bartók Béla Általános Iskola 1225 Bp. Bartók B. u. 6. Gádor Általános Iskola 1222 Bp. Gádor u. 101-105. Kolonics György Általános Iskola 1221 Bp. Tompa u. 2-4. Herman Ottó Általános Iskola 1222 Bp. Pannónia u. 50. Kossuth Lajos Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola. 1221 Bp. Kossuth L. u. 22. Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola 1223 Bp. Rákóczi u. 16. Az intézmény fenntartója, székhelye: (1221. Budapest, Kossuth Lajos utca 24.) Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Működtető: Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerületi Önkormányzat (1222.Budapest, Városház tér 11.) 8
Az intézmény típusa: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény: Általános iskola Művészeti iskola Az intézmény évfolyamainak száma: általános iskola 8 évfolyam művészeti iskola: - előképző 1-2 évfolyam (az egyes szakok tantervei szerint részletesen a pedagógiai programban), - alapfok 4-6 évfolyam az egyes szakok tantervei szerint részletesen a pedagógiai programban), - továbbképző 4 évfolyam. Az intézménybe felvehető maximális tanuló létszám (férőhely szám): általános iskola: 336 tanuló művészeti iskola: 1250 tanuló összesen: 1586 tanuló Internet elérhetőségek: Honlap: e-mail: nadasdy.suli.hu nadasdy@hawk.hu 1.1.1 Jogszabályi háttér: A Pedagógiai Program elkészítését meghatározó jogszabályok, rendeletek, utasítások: Törvények: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A 2011. évi CXII. tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról Az 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról Az 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról még hatályban lévő rendelkezései A 2001. évi XXXVII. tv. a tankönyvpiac rendjéről Kormányrendeletek: A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról A 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról 9
A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben Miniszteri rendeletek: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról A 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének irányelve kiadásáról Az iskola törvényes működését meghatározó egyéb dokumentumok: Pedagógiai program SZMSZ Házirend Közalkalmazotti Szabályzat A 2/2013.(1.15.) KLIKE utasítása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 1/2013.(I.02.) KLIKE utasítás módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról A Budapest XXII. Kerületi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola Pedagógiai Programját és módosítását a szakmai munkaközösségek véleményezik, majd a szülői szervezet, és a diákönkormányzat véleményének beszerzése után a nevelőtestület fogadja el. Nyilvánosság: A Pedagógiai Program egy példánya a titkárságokon munkaidőben megtekinthető (művészeti iskola: 1222 Budapest, Nagytétényi út 31-33, általános iskola: 1221 Budapest, Szent István tér 1), a dokumentummal kapcsolatban előzetes időpont egyeztetést követően az intézményvezető személyesen felvilágosítást ad. A program az iskola honlapján elérhető és olvasható. 1.1.2 Az intézmény vezetésének és közösségeinek kapcsolatai Az intézmény szerteágazó szakmai és működéssel összefüggő kapcsolatokat épített ki. 10
Szakmai kapcsolataink a kerület általános és középiskoláival, a budapesti művészeti, illetve zeneiskolákkal, a művészeti szakközépiskolákkal és főiskolákkal alakultak ki. Ezek a kapcsolatok az intézményi szintek tagozódásából, a továbbtanulási útvonal egymásra épüléséből adódóan nem azonos mélységűek és minőségűek. Különösen fontosnak tartjuk a fenntartónkkal és a kerület általános és középiskoláival a kapcsolattartást és a szakmai együttműködést. 1.1.3 A kapcsolattartás és együttműködés meghatározó területei és intézményei: fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XXII. Tankerülete működtető: Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testülete, szakbizottságai, és a Polgármesteri Hivatal Emberi Erőforrások Minisztériuma Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) az országos szakmai és művészeti szervezetek, kiemelten a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége, a Magyar Zenei Tanács, a Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, Pedagógus Szakszervezet a kerület és a főváros oktatási és kulturális intézményei, művészeti szakközépiskolák, főiskolák a szülők szervezetei kerületi kulturális, művészeti egyesületek, civil szervezetek Klauzál Gábor Budafok Tétényi Művelődési Központ Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar a kerületben működő valamennyi általános és középiskola az iskola Nádasdy Alapítványa a Nevelési Tanácsadó a Pedagógus Szakszervezet Budapesti Szervezete a Keresztény Pedagógus Szakszervezete a XXII. ker. Gyermekszakorvosi Szolgálata a XXII. ker. Gyermekjóléti Szolgálata a Hófehér Fóka uszoda Magyar Drámapedagógiai Társaság Országos Diákszínjátszó Egyesület Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetség Testvériskolai és cserekapcsolatunk van: Bécs XV. kerületi zeneiskolával Pozsony III. kerületi Művészeti Iskolával A bonni zeneiskolával A dán Esbjerg város zeneiskolájával 11
A finn Mikkolan Koulu-Vantaa művészeti általános iskola és gimnáziummal Kapcsolatainknak, a szakmai együttműködésnek, tapasztalatcseréknek mindig nagy jelentőséget tulajdonítottunk. Kapcsolataink fenntartására, esetleg újak létesítésére gazdasági lehetőségeink függvényében a továbbiakban is törekszünk. Az intézményi kapcsolatok ápolásának rendszerét intézményi Szervezeti és Működési Szabályzatunk tartalmazza. 1.1.4 Kulturális egyesületek, kórusok, kiállítások, alapítványok Az iskolában működő művészeti csoportok, zenekarok részben önálló szervezeti élet kialakítása hosszantartó szakmai együttműködés a közösség aktivizálása, önigazgatása érdekében önálló egyesület formájában működnek. Az iskola biztosítja az alapvető működési feltételeket, az egyesületek szervezik a fellépéseket, szakmai részvételeket, hozzájárulnak a művészeti csoportok anyagi feltételeinek megteremtéséhez. Az egyesületi keret lehetőséget ad a fiataloknak, hogy tanulmányaik befejezése után is aktívan részt vegyenek a művészeti tevékenységekben. Iskolánk volt és jelenlegi tanulóiból, szülőkből és pártolókból az alábbi kulturális együttesek, egyesületek működnek: Budafoki Fúvósegylet Budafok Big Band Nádasdy Táncegyüttes Mozart Ifjúsági Zenekari Egyesület Nádasdy Színpad Nádasdy Kálmán Gyermek és Ifjúsági Galéria Szent István Galéria Csilingelő Kiskórus Szent István Gyermekkórus Schola Promontor Szent István Diákszínpad Az iskola nevelő-oktató munkáját, szakmai célkitűzéseket, programok megvalósítását segítik: Szent István Gyermekkórus Zenei Alapítvány Nádasdy Kálmán Alapítvány 12
1.2 Pedagógiai hitvallásunk "Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb módszerhez és a legjobb körülményekhez, ami őt az iskolában az ismeretszerzés és az emberré válás folyamatában segíti." /Kodály Zoltán/ "Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog." /Szent-Györgyi Albert/ 13
1.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei Alapelvünk diákjainknak a magyarság és az európaiság értékeit közvetítő korszerű tudást és emberi mintát adni. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy megalapozzuk tanítványaink személyiségét, képessé tegyük őket ismereteik birtokában mind az egyéni, mind a közösségi élet pozitív alakítására. Ehhez olyan iskolaképet kívánunk kialakítani, amely képes az értékek közvetítésére, amely figyelembe veszi az iskolahasználók elvárásait, ahol teret kap a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, ahol a gyerek egész személyiségének fejlesztése sokoldalú, színes, változatos módon, demokratikus légkörben zajlik. Legfontosabb feladatunk az alapozás, hogy diákjaink felkészülten kerülhessenek a középiskolába. Fontosnak tartjuk az egész képzési időszakban az olvasási, írási, számolási, kommunikációs készségek fejlesztését. Ezen területek fejlesztését segíti művészeti profilunk. Oktatásunk személyre szabottan, a gyerek adottságait figyelembe véve történik. Ha hallom elfelejtem, ha látom emlékezem, ha csinálom megtanulom. (Kínai mondás) Az nevelés-oktatás résztvevői nem csak a gyerekek, hanem minden olyan személy, aki kapcsolatba kerül az iskolával, az iskolás gyerekkel. Legmeghatározóbb a család, hiszen értéket, kultúrát közvetít, elvárásokat fogalmaz meg, mintát ad. Mivel a család sérülhet, zavar lehet a működésében /válás, munkanélküliség, iskolázottság stb./ a pozitív példák közvetítése is az iskolára hárul. Így a feladatok megoldásához olyan pedagógusok és technikai dolgozók szükségesek: akik elfogadják és tisztelik a gyermeket, ismerik a gyerek szűkebb és tágabb környezetét és azok elvárásait, bevonják a szülőket is az iskolai életbe, elfogadják a másságot, segítik a beilleszkedést, folyamatosan bővítik szakmai ismereteiket, feltárják a problémákat, segítenek a megoldás keresésében, közvetítő szerepet töltenek be a segítő hálózatok, az iskola, és a család között A Budapest XXII. Kerületi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola Pedagógiai programja és helyi tantervei az általános iskolai oktatás, és négy művészeti terület, a zeneművészet, képző- és iparművészet, a táncművészet és a színművészet-bábművészet tevékenység és tantárgyrendszerét tartalmazza. 14
Hiszünk a művészeti nevelés személyiségformáló erejében; ami az alapkészségek elsajátításával egyetemben elősegíti a tanulók sokoldalú kibontakozását. Ugyanakkor fontosnak tartjuk a logikus gondolkodásra nevelést is. Célunk, hogy az Európai Unióban is boldogulni tudó, nyitott, kulturált, egészséges felnőtté váló gyerekeket neveljünk, felkészítsük őket az életen át tartó tanulásra. Olyan pedagógusokkal valamint technikai dolgozókkal, akik ismerik szűkebb-tágabb környezetük elvárásait. Befogadják a másságot, megkönnyítik a beilleszkedést, folyamatosan bővítik szakmai ismereteiket, segítenek a problémák megoldásában. Valljuk, hogy iskolánk feladata megadni a lehetőségét annak, hogy tanulóink olyan alapműveltséget sajátítsanak el, amely majd biztos alapot ad a világban való eligazodáshoz, amely a gyermekekben felébreszti az igényt a további művelődés folyamatosságának szükségességére. Meggyőződésünk, hogy a tanulók akkor tudják képességeik legjavát nyújtani: ha az iskola életének minden mozzanatában figyelembe vesszük életkori sajátosságaikat, ha gyermeket szerető és tisztelő, humánus légkör veszi őket körül, amely derűt, harmóniát, biztonságot sugároz feléjük. Testileg-lelkileg egészséges, boldogságra képes, nyitott gondolkodású embereket csak a szülői házzal való szoros együttműködésben nevelhetünk. Vállaljuk, hogy a változó társadalom körülményeinek, a szülők és diákok igényeinek megfelelően fejlesztjük iskolánkat, ugyanakkor értékes tradícióinkat megőrizzük, átadjuk. Felelősek vagyunk azért, hogy az elanyagiasodó világban átmentsük a szellemi értékeket a jövő számára. Ezért arra törekszünk, hogy az önfejlesztés, a folyamatos tanulás pedagógusaink, és diákjaink számára egyaránt természetes igénnyé váljon. 1.4 Az iskola története Általános iskola: Iskolánk, az egykori Magyar Királyi Állami Elemi Iskola modern stílusban épült 1940-ben, Budafok megyei város mérnöki hivatala tervezte. Eredetileg 14 tantermet tartalmazott. Az épületnek a külön fiú és leányiskola miatt két bejárata és két lépcsőháza volt. A Szent István téri általános iskola a kerület egyik legrégebbi oktatási intézménye, a II. világháború után alakult általános iskolává. Szakmai színvonalat az iskola életében a Kodály zenei nevelési elveken alapuló ének-zene tagozat bevezetése hozott az 1964-es évtől. A párhuzamosan működő évfolyamok közül az egyik mindig 15
zenei osztály volt. 1996-ban az általános iskola és a művészeti iskola összevonásra került, amely bővülő lehetőségeket biztosított az oktatásban és a nevelésben is. Az általános iskola igen fontos feladata az alapfunkció ellátása. Az alapfokú nevelés-oktatás első négy éve az alapozás. Az első két év bevezető szakasz, amely előkészít az iskolai tanulmányokra. Tanítóink fokozatosan vezetik át a gyerekeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskola szervezeti kereteibe és szokásrendjébe. Fontos szerepet kap ebben a folyamatban a gyermekek motiváltsága, érdeklődésük felkeltése és nyitottságuk megtartása. Tanítóink feltérképezik a tanulók egyéni szükségleteit is. A 3-4. évben folytatódnak a fejlesztési feladatok, de fokozatosan átalakul a tanulás jellege. A játékot, mint alapvető gyermeki tevékenységet megőrizzük, és már ebben az életszakaszban is lehetőséget kapnak diákjaink a szerepjátékra és a színjátszásra. A felső tagozaton tanító szaktanárok és tanítóink között igen jó a kapcsolat. Betekinthetünk egymás munkájába és segítjük azt. Tanulmányi versenyekre közösen készülünk. A közös munka megkönnyíti az átmeneti szakaszt az alsó tagozatból a felső tagozatba. A szaktárgyak oktatása magas színvonalon folyik. Sikeresen veszünk részt a kerületi és a budapesti tanulmányi versenyeken: népdaléneklési verseny, történelmi és földrajzi vetélkedő, helyesírási verseny, vers- és prózamondó verseny, német szövegértési és tanulmányi verseny, német projektverseny, katasztrófavédelmi verseny, Zrínyi Ilona matematikaverseny. Diákjaink Többször nyertek rajzpályázaton is. Gyermekeink szívesen versenyeznek, hiszen a szereplés és a kreatív megnyilvánulás a vérükké vált a sokféle művészeti tevékenység során. Nagy figyelmet szentelünk a kimeneti szakaszra, a továbbtanulásra is. Nyolcadikos tanulóinknak külön felvételi előkészítőt tartunk matematikából és magyarból. Örömünkre szolgál, hogy a felvételi és kompetenciamérés eredményeink az országos átlag felett vannak. Több évtizedes építkező tevékenységünkkel, szellemiségünkkel mindig törekedtünk részben a hagyományokhoz csatlakozni, részben új hagyományokat teremteni. Hagyományőrző rendezvényeink karácsonyhoz, húsvéthoz, farsanghoz és jeles ünnepeinkhez kapcsolódnak. Fontosnak tartjuk a művészeteket. Emelt óraszámban tanítjuk a választható órakeretből az énekzenét. Az általános iskolai tantervhez kapcsolódva a művészeti iskola tanterve szerint tanítunk két választható tárgyat: a néptáncot és a rajzot. Lehetőségeink szerint művészeti iskolánk délutáni oktatását is az iskola épületében igyekszünk megszervezni, ezzel időt, energiát takarítunk meg szülőnek, gyermeknek egyaránt. A Szent István Gyermekkórus munkájába már a 4. osztályos tanulók is bekapcsolódnak. A nagykórus mellett a Schola Promontor is lehetőséget nyújt a tehetséges gyerekek foglalkoztatására, szerepeltetésére. A Szent István Gyermekkórus az éves állandó koncertjei mellett rendszeresen énekel különböző kerületi fellépéseken, külföldi koncertkörutakon. Néhány éve a kórus kapcsolatot létesítettünk egy finn gyermekkórussal. Ennek eredményeként vendégül láthattuk a kórus tagjait és a mi gyerekeink is eljuthattak Finnországba. 2010-től egy sikeres pályázatnak köszönhetően- a finn magyar kapcsolat tovább épül. Iskolánk nyitott más kultúrák iránt, erről tanúskodnak az adventi bécsi kirándulások és a német nyelvi táborok is. Az általános iskolai tagintézmény több területen is hagyományteremtő. Nemzeti ünnepeinket évek óta tanulóink aktív közreműködésével üljük meg. Gyermekeink kedvelt tevékenysége az amatőr színjátszás. Iskolánk minden tanulója bekapcsolódik a Diákszínpad munkájába. Évente két színházi délutánt szervezünk. Ünnepeinkre gyakran vetélkedővel is készülünk, amelyhez a gyerekek állítják össze a feladatokat. Ez is lehetőséget ad az önállóságra és a kreativitásra. Minden évben megrendezzük az adventi és a húsvéti kézműves napot. Diákjaink különböző technikák között választhatnak, és nagy izgalommal készítenek ajándéktárgyakat. Iskolánk első emeletén működik a Szent István Galéria, ahol tanulóink alkotásai láthatók. A rajzok, festmények és más technikákkal készült művek színvonalas munkáról árulkodnak. A Galérián meghívott vendégművészek és művészpalánták is kiállítanak, ami perspektívát mutat gyerekeinknek. Az iskolai farsang szintén nagyszabású rendezvény, melyen mindenki kreatívmódon vesz részt. 16
A sokszínű és sokféle tevékenység iskolánk igazi arculata. Nagy hangsúlyt fektetünk a személyiségfejlesztésre, a tanulók képességeinek kibontakoztatására. Központi szerepet tölt be az érzelmi nevelés, az érzelmi intelligencia gondozása. Felelősen cselekszünk azért, hogy a szellemi értékeket rangra emeljük és átmentsük a jövő számára ebben az elanyagiasodó világban. Olyan légkört teremtünk, amely a gyermekekben felébreszti az igényt a további művelődésre. Iskolánk, a Budapest XXII. Kerületi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola meghatározója a kerület kulturális életének és példaként szolgál arra, hogyan lehet önálló kulturális arculatot és életet teremteni. Művészeti iskola Magyarországon az első zeneiskolák az 1890-es évek végén a 20. század első évtizedeiben jöttek létre, elsősorban a fejlett polgársággal rendelkező városokban. Budapesten 1905-ben Kacsóh Pongrác alapította meg az akkori városhatárokon belül működő székesfővárosi zeneiskolai szervezetet, amely elsősorban polgári iskolákban kihelyezve fejtette ki oktatói tevékenységét. Ebben az időben Budafok, Nagytétény, és Budatétény még önálló települések voltak. Budafok 1926-ban kapott városi rangot. Ettől függetlenül mindhárom település élénk és sokszínű kulturális élettel rendelkezett a század elején. Sorra alakultak a kulturális és műkedvelő egyesületek, dalárdák. Zenekarok működtek, önálló színielőadásokat tartottak, s megnyílt Budafokon és Nagytétényben az első filmszínház, mozi. 1913- ban Budafokon, 1914-ben Nagytétényben kezdték meg működésüket a zeneiskolák, ahol hegedűt, zongorát, zeneelméletet és kamarazenét oktattak. A tanulók száma a két iskolában meghaladta a 70 főt. A kulturális fellendülésnek az I. világháború vetett véget: az intézményes zeneoktatás szünetelt néhány évig. A következő fellendülés a II. világháború Budapestet elérő ostromának idejéig tartott. Virágzó kulturális és művészeti élet jellemezte ezt a csaknem két évtizedet. Budafokon, Nagytétényben zenekarok működtek, neves művészek adtak hangversenyeket. 1932-ben Szerafini Szerafinó, a Magyar Állami Operaház karmesterének vezényletével bemutatták Mascagni: Parasztbecsület című operáját. Zeneiskolai koncerteket tartottak. Egy tucatnál is több énekkar, dalárda működött a három településen és a Baross Gábor telepen, közülük is kiemelkedett a Budafoki Munkásdalkör. Az első világháború után újra kezdte működését a Budafoki Zeneiskola és 1936-ban Nagytétényben ismét elindult a zeneoktatás. Szólnunk kell a képzőművészeti életről is. A helytörténeti kutatások számos országos hírű képzőművészeti kiállításról számoltak be, köztéri szobrok, emlékművek kerültek felállításra. A művészek közül többen Budafokon születtek illetve a Tétényi dombon telepedtek le. Meg kell emlékezni a német nemzetiségi kulturális hagyományokról, valamint az egyházi zenei életről is. Budafok, Nagytétény lakosságának közel fele német anyanyelvű illetve nemzetiségű, akik közül a háború után sokan kitelepítésre kerültek. A II. világháború ismét visszavetette a virágzó önálló kulturális életet. Ehhez járult hozzá a német kitelepítés valamint az újonnan létrehozott lakótelepek előkészítése során a történelmi Budafok városrész lebontása, lakosság átköltöztetése más kerületekbe. A Budafoki Zeneiskolát néhány hónapos szünetelés után 1 946-ban újra szervezték. 1 950-ben Budafokot, Nagytétényt, Budatétényt, Baross Gábor telepet Budapesthez csatolták, s így jött létre a főváros XXII. kerülete. Az önálló zeneoktatás megszűnt, a Fővárosi Zeneiskolai 6. sz. Körzeti Zeneiskolája beindította kihelyezett tagozatát a Szent István téri Általános Iskolában (akkori neve Budafok tér), és a Pannónia utcai Általános Iskolában. Ezzel párhuzamosan - főleg a Baross Gábor telepen, Nagytétényben, de Budatétényben is folyt a magán zeneoktatás, zeneoktatói munkaközösség dolgozott. Az állami és a magánoktatásban is a hegedű, és a zongoratanítás volt 17
jellemző; csak a hatvanas évek közepétől bővült a Szent István téri tagozat csellóval, előképzővel, és közvetlenül a XXII. kerületi Zeneiskola alapítása előtti években furulyával. 1968-ban a budapesti közigazgatás átszervezésére, decentralizációjára került sor, melynek keretében a kerületi Tanácsok nagyobb önállóságot és jogkört kaptak. Az alap és középfokú intézmények nagyrészt kerületi fenntartásba kerültek. A közigazgatási változások a Fővárosi Zeneiskolai Szervezet átszervezését is maga után vonta. Létrejöttek a kerületi Állami Zeneiskolák. A XXII. kerületben az önálló kerületi zeneiskola megalapítására két okból kifolyólag nem került sor. Egyrészt az állami zeneoktatásban részesülő tanulók száma a kerületben 100 fő alatt volt, másrészt a XXII. kerületi Tanács nem tudta biztosítani az intézmény szervezet működéséhez szükséges legminimálisabb feltételeket sem - ezért nem vállalta fel a zeneiskola létesítését. Két éven keresztül átmenetileg a XI. és a XXII. kerületi zeneiskola összevonva XI. kerületi székhellyel kezdte meg működését. Zeneiskola megalapítása és első évtizede Az összevontan működő XI-XXII. kerületi zeneiskola működése főleg gazdasági szempontból nem volt zavartalan, mivel a működéshez szükséges költségvetést két különböző kerületi tanácsnak kellett biztosítania. Ez nehézségeket okozott a különböző kimutatások készítésénél, a statisztikai jelentésekben és a finanszírozásban. A XXII. kerületben dolgozó pedagógusok számára hátrányos volt, hogy az iskolai működés színterei távolestek az iskola székhelyétől, ezért a XXII. kerületi zeneiskola önállósítása egyre kényszerűbbé vált. A két szomszédos kerület oktatásért felelős vezetői megállapodtak abban, hogy az önállósítás szakmai előkészítéséért a XXII. kerületi zenepedagógusok közül igazgatóhelyettesi státuszt létesítenek, akinek a feladata a szükséges egyeztetések, az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, megteremtése volt. A feladat ellátására és az igazgatóhelyettes személyének kiválasztására a XXII. kerületben tanító zenepedagógusok tettek javaslatot, melyre 1970. február 1-től Nemes László csellótanár, zenekari művész kapott megbízást. Az ő irányításával sikerült az iskolaalapításhoz szükséges feltételeket megvalósítani. 1968 70 között tudatos fejlesztéssel, tanulótoborzással, előképző csoportok beindításával sikerült a tanulólétszámot 200 fő fölé felfejleszteni. A már működő tanszakok is az óraszámok teljes kitöltésével jelentős emelkedést értek el. Mindez nem lett volna elégséges az önálló intézményalapításhoz, mivel a tantermek hiányai és a hangszeres felszereltség hiányosságai változatlanul fennálltak. A holtpontról a kerületi iskolák és igazgatóik segítőkészsége mozdította el részint az iskolaalapítás ügyét. Szinte minden általános iskolai igazgató közös használatú, többen kizárólagos használatú tantermeket ajánlottak fel a zeneoktatás megkezdéséhez. Ezt követően még a kerületvezetést kellett ügyünkhöz megnyerni. Ebben az időszakban a kerületi Tanács VB tagja volt Dr. Szimcsák József egyetemi adjunktus, később kiváló operaénekes, aki zenei elkötelezettsége és élményei alapján szenvedélyesen állt ki az önálló zeneiskola megalapítása mellett. Segítője és támogatója volt Fronbach Dezső, az oktatási osztály vezetője. A Végrehajtó Bizottság végül harmadik nekifutásra 1970. május 6-i ülésén egyhangúan elfogadta a XXII. kerületi Zeneiskola megalapítását. Ezen kívül megszavazott a testület 40.000.- Ft egyszeri támogatást hangszerek vásárlására. A tanévnyitó értekezletre 1970. szeptember 1- én került sor a kísérleti lakótelep művelődési klubjában, amelyen jelen voltak a kerületi oktatásügyben érdekelt vezetők, az Oktatási Kulturális Minisztérium főosztályvezetője Dobray István, és Eőry Ede a Fővárosi pedagógiai Intézet vezető szakfelügyelője. Kezdetben hegedűt, gordonkát, zongorát, gitárt, magánéneket, szolfézst oktattunk, és egy-egy fúvós kolléga tanította a fafúvós, illetve a rézfúvós hangszereket. A tanított tanszakok száma évről-évre bővült, és a 70-es évek végére már szinte minden fúvós, vonós hangszer tanszaka megtalálható volt iskolánkban. Már az első években beindítottuk az ütőhangszerek és a gitár oktatását is. 1981-ben kezdtük el nagy jelentőségű művészetoktatási kísérletünket, amelynek sikeres lezárása után 1988-ban átalakultunk művészeti iskolává. A társművészetekkel párhuzamosan kezdtük el oktatni a népi 18
hangszereket is. Iskolánk máig is egyike azon intézményeknek Budapesten és az országban is, ahol szinte teljes művészetoktatás illetve tanszakrendszer működik, komplex művészeti nevelés folyik. 1996. évi képviselőtestületi döntés alapján (134/1996. /04.11./ Önkormányzat számú Határozat) az addig különállóan működő általános iskola és a művészeti iskola összevonásra került, amely mindkét intézmény számára bővülő lehetőséget biztosított úgy az oktatásban, mint a nevelésben, a tanulók személyiségének formálásában, fejlesztésében. Ekkor vette fel az intézmény a Nádasdy Kálmán Művészeti és Általános Iskola nevet. A művészetoktatás elterjedése a kerületben számos új pedagógiai és nevelési lehetőséget jelentett, amelynek új irányvonala lett: az általános iskolai oktatás nevelés összekapcsolása a művészeti neveléssel. Az általános iskola kiváló énekzenei hagyományai szerint nevelt tanulók nagy számban lettek az akkor még csak zeneiskolaként létező művészeti iskolánk tanulói. Éveken keresztül más kerületi iskolákkal összehasonlítva - a legmagasabb számban találhattuk őket a művészeti iskola tanulói között. Nevelésünk-oktatásunk- eredményes és hatékony volt, így különösen hegedű, gitár, cselló, klarinét fuvola, majd szinte minden tanszak oktatása terén értünk el fővárosi, országos eredményeket, I-III. helyezéseket, nívódíjakat. Kiemelkedő színvonalú zenekarok, együttesek működtek, amelyek a 80-as évek végén önálló művészeti együttesekké alakultak át, pl. a Dohnányi Zenekar, Budafoki Kamarakórus, Budafoki Ifjúsági Fúvószenekar stb. Az eredményekhez gyorsan felzárkóztak a társművészetek tanszakai, a különböző művészeti területek. Országos, nemzetközi pályázatokat nyertek tanulóink, és e művészeti területeken is kialakultak a közösségi produkciók, megalakult a Budafolk Táncegyüttes, s mára megteremtődtek az amatőr színjátszás színházi produkcióinak feltételei. Az alapítás óta több mint 150 tanuló választotta a művészeti pályát, és ma már kevés hivatásos zenekar, művészeti együttes van, ahol ne működne kerületünkből elszármazott művész. Művészeti iskolánk a magyar művészetoktatásban országos hírre tett szert, pedagógusaink alkotó módon részt vesznek a tartalmi fejlesztésben és minden országos tanulmányi fórumon, versenyen, fesztiválon. Szakmai tevékenységünket, eredményeinket számos pedagógiai és művészeti díjjal ismerte el a kulturális kormányzat. (Arany és Ezüst Köztársasági Érdemkereszt, Apáczai díjak, Arany Katedra kitüntetések, Munkácsy-, Németh László díjak, kerületi önkormányzati díjak). A társművészeti tanszakok minisztérium által kiadott központi tanterveinek elkészítésére is felkérték pedagógusainkat. 2005-ben az Oktatási Minisztérium a művészetoktatás területén végzett intézményi munkáért adható a Magyar Művészetoktatásért plakett adományozásával a legmagasabb szakmai elismerésben részesítette iskolánkat. A társművészetekkel párhuzamosan kezdtük el oktatni a népi hangszereket is. Iskolánk máig is egyike azon intézményeknek Budapesten és az országban is, ahol szinte teljes művészetoktatás illetve tanszakrendszer működik, komplex művészeti nevelés folyik. 1.5 Hagyományrendszer Az iskola akkor tud egy település vagy város életében teljes körűen működni, ha az oktatáson, nevelésen túl felvállalja a település kulturális értékeit, hagyományainak őrzését és folytatását. Minden közösségnek, településnek az évtizedek évszázadok során meg voltak a maga hősei, rendkívüli emberei, példaképei, közösségei, akik tudásukkal, tehetségükkel, áldozatvállalásukkal vagy művészetükkel hozzájárultak az életfeltételek, az életminőség javításához, a szellemi élet fejlesztéséhez, kulturális értékek gyarapításához. 19