A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele

A népesség kulturális helyzete Hogyan vizsgálják? írni-olvasni tudás (6, 7 éves v. 10, 15 éves kortól nézik) írni-olvasni tudók csak olvasni tudók (félanalfabéták) írni-olvasni nem tudókra (analfabéták) legmagasabb iskolai végzettség (7 éves és idősebb népességben v. tisztított iskolázottsági mutatókkal) mélyrehatóbb milyen iskolatípusba járt alsófokú iskolák középfokú iskolák felsőfokú iskolák ott milyen végzettséget szerzett, ill. hány osztályt végzett legmagasabb iskolai végzettsége oktatásban való részvétel (tanköteles kor alsó határa és 24 éves kor között) alsófokú iskolázás mutatója (6-13 éves népesség százalékában) középfokú iskolázás mutatója (14-17 éves népesség százalékában) felsőfokú iskolázás mutatója (18-22 éves népesség százalékában)

Tisztított iskolázottsági mutató Attól a kortól kezdve számítják ki a megfelelő végzettséggel rendelkezők arányát, akik már koruknak megfelelően megszerezhették azt Kumulatív mutató legalább azaz lehet, hogy annál magasabb végzettsége is van Magyarországon: 0 osztályt végzettek a 10 éven felüli népességben legalább az általános iskola 8. osztályát végzettek a 15 éven felüli népességben legalább befejezett középiskolai végzettségűek a 18 éven felüli népességben befejezett felsőfokú iskolai végzettségűek a 25 éven felüli népességben

A 15 éves és idősebb népesség írni olvasni tudása

Írni-olvasni tudók aránya a Föld országaiban, 2013

A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettsége 1910-2001, %

A népesség iskolai végzettsége 1920-2001 (tisztított mutatókkal) %

A népesség iskolai végzettsége kor szerint 1994 (a megfelelő korúak %-ban)

elsőfokú iskolai végzettségűek a végzettség jellege szerint 1930-1994 (1000 főre

Iskolázási arány 1992-ben

A népesség állampolgársága Minden ország jogrendszere alapján kialakított tulajdonság, amely arra keresi a választ, hogy az illető személy hazai állampolgár vagy külföldi Hazai állampolgár=jogi népesség (beleszámítanak sokszor azok is, akik tartósan külföldön élnek) Születés, szülők állampolgársága vagy nyilvánítás útján válik azzá

A népesség nyelvi-nemzetiségi összetétele Etnikai csoportok meghatározása: etnikai hovatartozás (az az ország, amelyből az illető személy származik, függetlenül állampolgárságától) az az embercsoport, akiknek közös kultúrájuk, nyelvük, vagy vallási hagyományaik vannak Faj, bőrszín, kisebbség Nyelvekre vonatkozó ismérvek: anyanyelv, amelyet a személy kisgyermek korában, otthonában használt használatos nyelv, amelyen a személy jelenlegi otthonában általában beszél ismert nyelv, amelyen v. amelyeken a személy beszélni képes

Az emberfajták (emberi rasszok) kialakulása és elterjedése a Földön Homo sapiens sapiens egyetlen faj több egyenrangú fajtára, rasszra különült el az evolúció során Kialakulásuk oka: földrajzi elszigetelődés (izoláció) Természeti környezethez való alkalmazkodás (adaptáció) Génállományban bekövetkezett változások (mutáció) 4 nagy rassz és több népcsoport Europid (cromagnoid,nordoid, (mediterrán, alpi-dinári, polinezid) Mongolid Negrid Veddo-ausztralid pl. pigmeusok busmanok hottentották

Vándorlás keverékfajták: mongolid+europid = mesztic europid+negrid = mulatt mongolid+negrid = zambó Rasszizmus gyarmatosítás, kizsákmányolás nácizmus apartheid pozitív példák (Hawaii szigetek)

A népesség vallási összetétele Népszámlálási szempontból a vallás: vallási meggyőződés v. hit, tekintet nélkül arra, hogy hívei csoportba tömörülnek-e egy meghatározott vallási tanokat valló csoporthoz csatlakozás Nagy vallások és főbb felekezetek Magyar népszámlálás: 1870-1949-ig, ill. 2001-től kérdezi

A népesség megoszlása bőrszín szerint világrészenként

A népesség anyanyelv szerint a Kárpát medencében 1910-ben

A népesség nemzetiség szerinti megoszlása a Kárpát-medencében 1990-ben

A népesség megoszlása vallás szerint világrészenként, 1993

A Föld országai a nagyobb vallási csoportok alapján, 2013 Keresd meg a hibákat a térképen!

Magyarország népessége vallás szerint, 1930-2011