A Karácsony Sándor Rózsatéri Református Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai programja
ELFOGADTA A KARÁCSONY SÁNDOR RÓZSATÉRI REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA NEVELŐTESTÜLETE 2011. AUGUSZTUS 24-ÉN 2
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés...6 2. Az intézmény jogi státusza az Alapító Okirat szerint...9 15. Az intézmény tevékenységei nappali munkarendben:...9 3. NEVELÉSI PROGRAM...13 3.1. Általános elvek...13 3.2. Helyzetelemzés /Előzmények, környezeti elemek/...14 3.3. Az intézmény vezetési struktúrája...16 3.4. Környezeti nevelési program...16 3.5. Egészségnevelési program...16 3.6. Fogyasztóvédelem...16 4. Az óvodai tagintézmény Nevelési programja...17 4.1. Óvodánk személyi feltételei...17 4.2. Óvodánk tárgyi feltételei...17 4.3. Munkarend...18 4.4. Szervezeti és időkeretek...19 4.4.1. Napirend...19 4.4.2. Hetirend...19 4.5. Óvodánk jellemzői...20 4.5.1. Gyermekkép...20 4.5.2. Óvodakép...20 4.6. Nevelési alapelveink...21 4.6.1. Elsődleges feladatunk...22 4.6.2. Folyamatosság mindennapjainkban...23 4.6.3. Óvónői magatartás...23 4.6.4. Konfliktus kezelése...23 4.7. Óvodai nevelésünk célja...23 4.8. Általános feladataink...32 4.8.1. Az egészséges életmód alakítása...32 4.8.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása...36 4.8.3. Értelmi fejlesztés...39 A nevelés, mint "tudatos értékválasztás" a nevelési helyzetekbe beépített tevékenységek által valósítható meg, hiszen a gyermek állandó tevékenykedés közben fejlődik. A gyermeki megismerés alapja 3-7 éves korban a folyamatos érzékelés, tapasztalás és cselekvés...39 4.9. Tevékenységek formái:...40 4.9.1. Játék...40 4.9.2. Munka jellegű tevékenység...43 4.9.3. Tevékenységben megvalósuló tanulás...44 4.9.4. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére...47 4.10. Műveltségtartalmak...47 4.10.1. Bibliaismeret...47 4.10.2. Áhítat...47 4.10.3. Anyanyelv...48 4.10.4. Külső világ tevékeny megismerése...51 4.10.5. Matematika...54 4.10.6. Ének zene...56 4.10.7. Mozgás...60 3
4.10.8. Az óvoda ünnepei, hagyományai...62 4.11. Óvodánk kapcsolatai...63 4.11.1. Óvoda Család...63 4.11.2. Óvoda Iskola...64 4.11.3. Óvoda gyülekezet, lelkész...64 4.11.4. Egyéb kapcsolatok...64 4.12. Az óvoda szolgáltatásai...65 4.12.1. Gyermekvédelem az óvodában...65 4.12.2. Egyéb szolgáltatásaink...66 4.13. Óvodába lépés feltételei...66 4.14. Az óvodai elhelyezés megszűnése...67 4.15. Iskolába lépés feltételei...67 4.16. 4Az óvodai nevelést elősegítő eszközök listája...69 5. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...70 5.1. Személyi feltételek...70 5.2. Tárgyi feltételek...70 5.3. A gyermekek összetétele...71 5.4. Az iskola kitűzött céljai...72 5.5. Az iskola funkciói...75 5.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...77 5.7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...78 5.8. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek...80 5.9. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek:...81 5.10. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:...82 5.11. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok:...83 5.12. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek:...85 5.13. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei:...86 5.14. Helyi pedagógiai sajátosságok, prioritások...88 5.15. Az iskola működésének jellemzői...93 5.15.1. Az iskolát érő hatások...93 5.15.2. Az elvárások rendszere...93 5.15.3. Tevékenységrendszer...95 5.15.4. Tanulói jogviszony létesítése...117 6. INTÉZMÉNYI VONATKOZÁSOK...118 6.1. Az intézmény kapcsolatrendszere...118 6.2. Az intézmény hagyományai...119 6.3. Az intézmény általános munkarendje...120 6.4. Jövőbeni terveink, feladataink és ezek eszközigénye...122 6.5. A Pedagógiai program érvényessége, felülvizsgálata és nyilvánosságra hozatala...123 6.5.1. A pedagógiai program érvényességi ideje...123 6.5.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata...123 6.5.3. A pedagógiai program módosítása...124 6.5.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala...124 7. Intézményünk dokumentumai...125 8. Legitimációs záradék...128 4
MELLÉKLETEK I. Környezeti nevelési program II. Egészségnevelési program III. Fogyasztóvédelmi program IV. Helyi tanterv 1. Magyar nyelv és irodalom tanterv 1 4osztály 2. Magyar nyelv és irodalom tanterv 5-8. osztály 3. Angol nyelv tanterv 4 8. osztály 4. Matematika tanterv 1 4. osztály 5. Matematika tanterv 5 8. osztály 6. Történelem tanterv 5 8. osztály 7. Környezetismeret tanterv 1 4. osztály 8. Természetismeret tanterv 5 6. osztály 9. Biológia tanterv 7 8. osztály 10. Földrajz tanterv 7 8. osztály 11. Fizika tanterv 7 8. osztály 12. Kémia tanterv 7 8. osztály 13. Technika tanterv 1 4. osztály 14. Technika informatika tanterv 5 8. osztály 15. Testnevelés néptánc tanterv 1 8. osztály 16. Ének Művészet komplex tanterv 1 4. osztály 17. Ének tanterv 5 8. osztály 18. Művészet 5-8. osztály 19. Osztályfőnöki tanterv 5 8. osztály 20. Hittan tanterv 1 8. osztály 21. Egyházi ének 4-5. osztály V. Pedagógiai program végrehajtásához szükséges a nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 5
1. BEVEZETÉS 2009. november 20-án és 2010. 08. 06-án több ponton is módosították az Óvodai nevelés országos alapprogramját. Az Országgyűlés 2010. július 5-én fogadta el a 2010. évi LXXI. törvényt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról, mely az alábbi változásokat tartalmazta: 1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 8. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők: a) az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, b) a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt-ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik. Az előző évekhez képest a korábban tervezet módon a nem szakrendszerű oktatás óraszámát 5-6. osztályban felnövekvő rendszerben 20%-ról 25%-ra kell növelni. Ez azt jelenti, hogy a 2010/11-es tanévtől először csak 5., majd egy év múlva a 6. osztályban is 5,5 óráról 7 órára kell növelnünk a nem szakrendszerű oktatás óraszámát. Az erre vonatkozó leírás a IV. számú mellékletben található. 2. A Kt. 70 -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, illetőleg szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1) (2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, a szülő kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. Az iskola pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tananyagokat, tantárgyakat, amelyekből a tanuló teljesítményét nem kell értékelni, illetve minősíteni, továbbá eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétől, minősítésétől. A szakiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatás, illetve a szakközépiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsajátított ismereteket hány tantárgy keretei között értékelik és minősítik, továbbá moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését. A Kt. 70. 1-2. bekezdése, amire a fenti módosítás hivatkozik, a következő: (1) A pedagógus - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanuló teljesítményét, elő menetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minő síti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfő nök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülő jét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú 6
szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illető leg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. (2) Az érdemjegyek és osztályzatok - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a következők: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). 3. A Kt. 71. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. 4. A Kt. 128. -ának (19) és (20) bekezdései hatályukat vesztik. 5. (1) Ez a törvény 2010. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) Azok az iskolák, amelyek a Kt. e törvény 2. -ával megállapított 70. (3) bekezdésében foglaltak alapján a tanulók teljesítményét már a 2010/2011. tanév második félévétől osztályzattal kívánják minősíteni, értékelni, 2010. december 31-ig áttekintik pedagógiai programjukat és ha e törvény hatálybalépéstől számított hatvan napon belül a fenntartó hozzájárul a pedagógiai program jóváhagyására, bevezetésére vonatkozó általános előírások alkalmazásától való eltéréshez a szükséges változtatásokat átvezetik. Azok az iskolák, melyek az általános iskola 2 4. évfolyamán a szöveges minősítést, értékelést alkalmazzák, az osztályzatra való átváltás szabályait helyi tantervükbe 2010. december 31-ig építik be. Ezeknek megfelelően a 2010. 08. 30-i módosításaink a következők voltak: - az óvodánk nevelési programját hozzáigazítottuk az érvényben lévő Óvodai nevelés országos alapprogramjához, - a szöveges értékelést csak 2. osztály félévéig írtuk elő. A fentieken kívül az előző évek tapasztalata alapján a 8. osztályban fél órával növeltük a földrajz óraszámát. A 2011. 08. 31-én a fenntartó képviseletében az Igazgatótanács által jóváhagyandó módosításaink és azok indokai a következők: A korábbi alapító okiratot két pontban módosítottuk. Az első módosítással az Oktatási Államtitkárság kérésének tettünk eleget (organikus, ill. nem organikus meghatározások törlése, és a konkrét BNO kódok megadása). A második módosításra azért volt szükség, mert egy korábbi Alapító okiratunkban szerepelt a - Hozzájárulás pedagógiai képzéshez és szakvizsgához mondat, de amikor ezt a normatíva típust eltörölték, akkor azt javasolták nekünk, hogy a fenti mondatot vegyük ki. Az előző tanévben ismét szerepelt a költségvetésben a továbbképzési normatíva, ezért úgy gondoltuk, hogy újból bevesszük ezt a mondatot a módosított Alapító okiratunkba. Ezt a változást vezettük át a 2. AZ INTÉZMÉNY JOGI STÁTUSZA AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT címszó alatt. A következő módosításokat IV. számú mellékletben hajtottuk végre: Az 1.1.4-es pontban szereplő óraháló alatt egy gépelési hibát korrigáltunk, és a 2010-11-es dátumot 2011-12-re javítottuk. Ugyan ebben a részben a II. Szabadon választott óraszámok terhére címszó alatti óraszámnöveléseket a normál tanórával párhuzamos csoportbontásra (matematikából 3 órát), ill. kis csoportos szakkörre és előkészítőre (3 óra) használtuk fel. Ez a módosítás az iskolánk egyik lényeges céljának, a tehetséggondozásnak a megvalósulását segíti elő.(az összegek értelemszerüen változnak.) A fenti 7
címszó alatt a 16-ban mainimalizált csoportbontáshoz szükséges létszám alatt max. 2 fővel is lehet csoportot bontani, de ehhez igazgatói jóváhagyásra van szükség. 8
2. AZ INTÉZMÉNY JOGI STÁTUSZA AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT 1. Az intézmény neve: Karácsony Sándor Rózsatéri Református Általános Iskola és Óvoda 2. Az intézmény rövid neve: Karácsony S. Rózsatéri Ref. Ált, Isk. és Óv. 3. Az intézmény rövidített neve: Karácsony S. R.Ref. Ált. Isk.Óv. 4. Az intézmény székhelye: 1194 Budapest, Kisviola u. 44. 5. Az intézmény telephelye: 1194 Budapest, Szegfű u. 16. 6. Az intézmény OM azonosító száma: 035150 7. Az alapító neve: Karácsony Sándor Iskola Alapítvány 8. Az alapító székhelye: 1196 Budapest, Kossuth L. u. 149. 9. A fenntartó neve: Kispest Rózsatéri Református Egyházközség 10. A fenntartó székhelye: 1196 Budapest, Jáhn F. u. 107. 11. Az intézmény alapításának éve: 1990. 12. Az intézmény jogállása: jogi személy 13. Az intézmény felügyelete: - az intézmény szakmai felügyeletét a Dunamelléki Református Egyházkerület Iskolaügyi Bizottsága, a törvényességi felügyeletét a Fenntartó látja el, - a fenntartói tevékenység törvényességi felügyeletét Budapest Főváros Önkormányzatának Főjegyzője gyakorolja. 14. Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény: * óvoda, *általános iskola (8 évfolyamos) 15. Az intézmény tevékenységei nappali munkarendben: A) Alaptevékenységei: Székhelyen: (1194 Budapest, Kisviola u. 44.) Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése és oktatása: 9
beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók súlyos, vagy tartós és súlyos rendellenességével küzdenek BNO kódok: F80 A beszéd és beszédnyelv specifikus fejlődési rendellenességei F80.0 Az artikuláció jellegzetes zavara F80.1 A kifejező (expresszív) beszéd zavara F80.2 A beszédmegértés (receptív beszéd) zavara F80.3 Szerzett aphasia epilepsziával [Landau-Kleffner szindróma] F80.8 Egyéb nyelvi és beszédfejlődési zavar F80.9 A beszéd és a nyelv fejlődésének nem meghatározott zavara F81 Az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességei F81.0 Meghatározott olvasási zavar (dyslexia) F81.1 Az írás zavara (dysgraphia) F81.2 Az aritmetikai készségek zavara (dyscalculia) F81.3 Az iskolai készségek kevert zavara F81.8 Az iskolai készségek egyéb fejlődési zavara F81.9 Az iskolai készségek nem meghatározott fejlődési zavara, a tanulási ismeretek elsajátítási nehézségei. F82 A motoros funkció specifikus fejlődési rendellenességei. A motoros koordináció fejlődésének súlyos károsodása. F83 Kevert specifikus fejlődési zavarok. A beszéd, a nyelv, a motoros funkciók kombinált fejlődési zavara. F84.0 Gyermekkori autizmus (autismus infantilis) F94.0 Elektív mutizmus TEÁOR szám szerinti besorolása: 8520 Alapfokú oktatás 85201 Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 85202 Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Telephelyen: 1194 Budapest, Szegfű u. 16. TEÁOR szám szerinti besorolása: 8510 Iskolai előkészítő oktatás 85101 Óvodai nevelés 851011 Óvodai nevelés ellátás B) Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek: - Általános iskolai napközi foglalkozás - Kulturális, egyéb szabadidős egészségfejlesztési feladatok - Hozzájárulás diáksporttal kapcsolatos feladatokhoz 10
- Bejáró gyermekek, tanulók ellátása - Hozzájárulás pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéhez - Tanulók tankönyvellátásának támogatása - Közoktatás-fejlesztési célok támogatása: - Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok - Minőségbiztosítás mérés, értékelés, ellenőrzés támogatása - Teljesítmény motivációs pályázati alap - Hozzájárulás minőségfejlesztési minőségirányítási feladatokhoz - Hozzájárulás pedagógiai képzéshez és szakvizsgához TEÁOR szám szerinti besorolása: 8559 M.n.s. 85591 Közoktatáshoz kapcsolódó egyéb nevelés 855911 Általános iskolai napköziotthonos nevelés 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 8551 Iskolai sportkör működtetése C) Egyéb tevékenység: 5629 Egyéb vendéglátás 56291 Oktatásban, üdültetésben résztvevők, sportolók, dolgozók elkülönült étkeztetése 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetés (oktatási, sport jellegű építmény, építmény rész bérbeadása) 16. A fenntartó által meghatározott legmagasabb létszám: 240 fő az alábbi bontásban: Óvodai nevelés 2 csoport: 48 fő Iskolai oktatás 1-4. évfolyamokon: 96 fő Iskolai oktatás 5-8. évfolyamokon: 96 fő Sajátos nevelési igényű tanulók összes létszáma 1-8. évfolyamon a teljes tanulói létszámból: 20 fő. 17. Az intézmény gazdálkodása: önálló gazdálkodást folytathat 18. Az intézmény vagyona: Ingatlanok: 11
*A székhelyül szolgáló természetben az 1194 Budapest, Kisviola u. 44. sz. alatti ingatlan (helyrajzi szám: 167466) telek (2 241 m 2 ) tulajdonosa a Budapest Főváros XIX. kerületi Önkormányzata. A fenti ingatlanon megnevezett épületek (1 452 m 2 ), amelyekből 455 m 2 tulajdonosa a Budapest Főváros XIX. kerületi Önkormányzata, a többit (1 010 m 2 -t) pedig a Kispest Rózsatéri Református Egyházközség építette a meglévő épülethez. *telephely: 1194 Budapest, Szegfű u. 16. sz. alatti ingatlan (helyrajzi szám: 167468) (589 m 2 ), melynek tulajdonosa a Kispest Rózsatéri Református Egyházközség. Ezen helyezkedik el a teljes tetőtérrel együtt 301 m 2 -es óvodaépület. Ingóságok: A fentiekben felsorolt, az intézmény által használt épületekben, épületrészekben ill. telkeken lévő nagyobb értékű ingóságok az intézmény tulajdonát képezik. 19. Az intézmény vagyon feletti rendelkezési joga: A fenntartó a fent nevezett ingatlanokat térítésmentesen az intézmény rendelkezésére bocsátja. Az intézmény vezetője az ingatlanokat nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg, csak a fenntartó hozzájárulásával. Az intézmény vezetője az ingatlanok egy évet meghaladó bérbeadásáról a tulajdonosokkal köteles egyeztetni. 20. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény igazgatóját Kispest Rózsatéri Református Egyházközség Presbitériuma nevezi ki határozott - 5 éves - időtartamra. A vezető felett a munkáltatói jogkört a fenntartó gyülekezet vezető lelkésze gyakorolja. 21. Az intézmény képviselete: Az intézmény képviseletét az intézmény igazgatója látja el. 12
3. NEVELÉSI PROGRAM...a református keresztyén nevelés múltban, jelenben és jövőben egyformán ennyi: bizonyságtevő erőt indukálóan bizonyságot tenni arról, hogy Jézus a Krisztus. Ezen pedig a poklok kapui sem vehetnek diadalmat. (Karácsony Sándor) 3.1. Általános elvek A Magyarországi Református Egyház - Krisztus Urunk missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, tagjai igényének megfelelően, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján - közoktatási intézményeket tart fenn. Működésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A református közoktatási intézményekben a nevelés és az oktatás - figyelemmel az állami (önkormányzati) iskolák követelményeire, továbbá a magyar református iskolák autonóm életéből és hagyományaiból következő művelődési anyagra - Istennek a teljes Szentírásban adott kijelentése, valamint a Második Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfogalmazott hitelvek és a magyar kálvinizmus szellemében folyik. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény, amely a gyermeket Krisztusban testvérnek fogadja el. A Magyarországi Református Egyház által fenntartott és működtetett református közoktatási intézmények célja és feladata, hogy óvodásait, tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a magyar haza és nemzet hűséges és áldozatkész, alkotó polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni; református óvodásait, tanulóit egyházunk hitvalló tagjaivá, nem református óvodásait, tanulóit - vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje. Mindezek megvalósítása egyházunk oktatási intézményeinek évszázadok során kialakult hitbeli örökségére és pedagógiai kultúrájára épül, és azt fejleszti tovább. Intézményünk valamennyi munkatársa magára nézve kötelező érvénnyel elfogadta az ETIKAI KÓDEX ajánlásait 13
3.2. Helyzetelemzés /Előzmények, környezeti elemek/ Iskolánk elődje a Karácsony Sándor Iskola 1990 szeptemberében indult egy osztállyal, egy 24 négyzetméteres bérelt teremben 14 tanulóval, egy főállású és egy félállású pedagógussal, alapítványi fenntartással. Az iskola ötlete két rózsatéri fiatal: Jacsev Jordánka ( később Donáth Jordánka ) és Soós Katalin személyéhez fűződik. Ez azok közé az esetek közé tartozik, ahol az egyéni kezdeményezés és a társadalmi igény találkozik. Az indítás nehézségei sem riasztották el a szülőket és megkezdhettük a növekedést, fejlődést. A mostoha körülmények után 1991 februárjában átköltöztünk egy volt pártházba, ahol egy évig maradhattunk. 1991 decemberében közölték velünk, hogy a pártházat eladták az OTP - nek, és a következő félévet egy háromtermes óvodában kell elkezdenünk. Onnan 1993 nyarán költöztünk át jelenlegi helyünkre, mely egy olyan épület volt, ami eredetileg bölcsődének épült, majd óvodát és később iskolát alakítottak ki belőle. Ez az ingatlan Kispest kertvárosban helyezkedik el, régi családiházas övezetben, egy zsákutca végén. Kispest önkormányzata elismerte a működésünket, és nem mint konkurenciára tekintett ránk, hanem mint a kerület egy színfoltjára. Segítőkészségüket többek között az is alátámasztja, hogy jelenlegi székhelyünket bérleti díj nélkül bocsátották rendelkezésünkre. 1994-től a növekvő tanulólétszám, majd a 6 osztályos struktúra 8 osztályosra történő átalakítása miatt, szinte folyamatosan építkeztünk, bővítettük az épületeket, aminek eredményeként 8 osztály infrastrukturális hátterét biztosító épületegyüttest alakítottunk ki, mely eleget tesz a jelenlegi törvényekben foglalt előírásoknak. A beruházás értéke meghaladta a 140 millió Ft-ot. Ezt, mint a mi mennyei Atyánk újabb csodájának fogtuk fel, melyért rendkívül hálásak vagyunk. A szülők nagy része azért íratta hozzánk gyermekeit, mert más iskolát szeretett volna, mint a többi. Ezzel szemben egyre több jelzés érkezett arra vonatkozólag, hogy vállaljuk föl a keresztyén szellemiségen belül a református arculatot. 1993-ban megértek a körülmények az átalakulásra. Új nevünk Karácsony Sándor Rózsatéri Református Iskola lett. Természetszerűleg az iskola életét egyre jobban meghatározta a fenntartó, a Kispest - Rózsatéri Református Egyházközség, és így fokozatosan alakultunk át gyülekezeti iskolává. Tanulóink azonban csak kisebb részben jöttek a saját gyülekezetünkből, nagyobbrészt a kerületből és a környező református és katolikus gyülekezetekből érkeztek. Abban az időben csak két református általános iskola működött egész Budapesten, így vonzáskörzetünk is igen nagy volt. Később a nevünket a törvényi előírások miatt Karácsony Sándor Rózsatéri Református Általános Iskolára kellett módosítani. Már régebb óta foglalkoztunk a gondolattal, hogy egy óvodával kellene bővülni, és a szülők is jelezték ezt az igényüket. Istennek hála, 1997 szeptemberében az óvoda elindulhatott egy vegyes csoporttal templomunk földszintjén 20 óvodásnak adva helyet. 1998 márciusáig a következő évre az óvodai csoportban felszabaduló 3 helyre 17 gyermek jelentkezett. Ez megerősített bennünket abban a tervünkben, hogy amint lehetőség adódik, még egy óvodai csoportot kell elindítanunk. Hála Istennek 2009. szeptember 1-től ez is lehetségessé vált, hiszen újabb pénzforrások megnyílásának köszönhetően (szülői adományok, a fenntartó gyülekezetünk, az alapítványunk, ill. a XIX. kerületi Önkormányzat támogatásai, valamint a gazdagréti református gyülekezetek és a Halacska Református Óvoda kölcsönei) felépült az 14
iskolával szomszédos telken az új óvoda, ahova - mostmár két vegyes csoportra bővülve az óvodai tagintézményünk átköltözhetett. Óvodánk sajátos program szerint működik, amelyben az alapprogramban foglaltak kiegészülnek a keresztyén értékek hangsúlyozásával. A hozzánk járó gyermekek családi és szociális helyzete rendkívül változó. Közel tíz százalékuk csonkacsaládból származik, de magas a három, vagy többgyermekes családba tartozó tanulók és óvodások száma is. Mindkét csoport legnagyobb része szegény, és szociális segítséget igényelne. Megfigyelhető tendencia az is, hogy egyre több sajátos nevelési igényű tanuló jelentkezik az iskolánkba. Mindez fokozott odafigyelést követel az iskola vezetésétől és a pedagógusoktól, valamint azt, hogy 2008 szeptembertől bevezessük iskolánkban az integrált nevelést Sajnos az anyagi segítségre igen szerény lehetőségeink vannak, de az intézményünket támogató Karácsony Sándor Iskola Alapítvány forrásait kihasználva igyekszünk támogatást nyújtani a rászorult családoknak. A szülők a korábbi felmérések szerint elsősorban a keresztyén szellemiség és a családias légkör miatt íratták be hozzánk a gyermekeiket, de hangsúlyos volt az az elvárás is, hogy igyekezzünk felkészíteni a tanulókat a sikeres gimnáziumi felvételikre is, és a tehetséggondozást is kezeljük kiemelten. Az eddigi tapasztalataink, az intézményünk felé megnyilvánuló érdeklődés, a folyamatos jelentkezés arra enged következtetni, hogy ha Istennek is kedves, intézményünk működésének feltételei továbbra is biztosítva lesznek, és így az Ő segítségével folytathatjuk nevelői és missziói tevékenységünket óvodánkban és iskolánkban. 15
3.3. Az intézmény vezetési struktúrája Presbitérium Igazgatótanács Igazgató Diák önkorm. Szülői Fórum Gazdasági vezető Vezető óvónő Ált.ig.h. Tanügyig.ig.h. Titkár Gondnok Óvónők Alsós mk. vez. Konyhalány Takarítók Dajka Tanárok Tanítók-napközisek A személyi és a tárgyi feltételek az Óvodai nevelési programban, valamint az Iskolai nevelési programban találhatóak. 3.4. Környezeti nevelési program I. számú melléklet 3.5. Egészségnevelési program II. számú melléklet 3.6. Fogyasztóvédelem III. számú melléklet 16
4. AZ ÓVODAI TAGINTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA 4.1. Óvodánk személyi feltételei Óvodánkban 4 szakképzett óvodapedagógus és 2 dajka dolgozik. A 2 vegyescsoportba 48 óvodást veszünk fel. 4.2. Óvodánk tárgyi feltételei Az új óvodaépület az iskola szomszédságában, csendes kertvárosi környezetben van, ahol kicsi a forgalom, és tiszta a levegő. Feladataink: A gyermekek környezetében olyan optimális feltételeket teremteni, amelyek megfelelnek életkoruknak, fejlettségüknek, egyéni sajátosságaiknak, amelyek biztosítani képesek a megfelelő testi-lelki fejlődésüket és segítik az esztétikai ízlésviláguk kialakítását. Biztosítani az óvodai nevelésünk megvalósításához szükséges tárgyi feltételeket. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel elhelyezni. Megfelelő munkakörnyezetet biztosítani az óvodai munkatársaknak, esztétikus csoportszobát a gyermekeknek és lehetőséget teremteni a szülők fogadására. Udvar: Arra törekszünk, hogy gyermekeink minél több időt töltsenek a szabadban. Udvarunkon egy nagy diófa is található, amely természetes árnyékot ad, de megfelelő nagyságú napos területtel is rendelkezünk. Két homokozónk van, és az udvar felületét úgy alakítottuk ki, hogy labdajátékra, ill. kis motorok, járművek stb. közlekedésére is alkalmas legyen. Ezenkívül játéktárolót is elhelyeztünk. A szabad mozgás érdekében az edzés megfelelő mozgásfejlesztő eszközökön és eszközökkel történik, melyek lehetőséget adnak a sokféle mozgástevékenységre. Így rendelkezésre áll: - biztonságos, hordozható, műanyag csúszda - különböző méretű labdák - ugrálólabda - - - földre rajzolt ugrálók 17
A családjáték továbbfejlesztésére szolgáló udvari eszközök: - babakocsik, - udvarra kivihető asztalok, székek, - nagyméretű autók, műanyag járművek Épület: Az új épület minden olyan helyiséggel rendelkezik, amit a vonatkozó jogszabályok előírnak (2 csoportterem, öltöző, vizesblokk, vezetői szoba, nevelői szoba, vizesblokk a munkatársak részére, takarítószertár, raktár, és 2 tetőtéri helyiség, ami szintén tárolásra alkalmas.) Tornaterem és orvosi szoba az épületen belül nincs, de az óvoda is igénybe veheti a szomszédos iskola orvosi szobáját és tornatermét. Bútor: Az óvoda az indulásakor többnyire használt bútorzattal rendelkezett, de ezt szülői segítséggel, valamint a nyáron beszerzett új bútorokkal már szinte teljesen lecserélte. Az újonnan kapott bútorok már egységes szabványúak és gyermekméretűek. Az új óvodaépületben biztosított valamennyi gyermek részére az ágy (48 db.) és a 3 garnitúra ágynemű. Öltöző felszerelése: - 48 főre elegendő gyermekméretű öltözőszekrény - tükör Eszközellátottságunk közepesnek mondható, de rendelkezünk a minimális eszközjegyzékben előírt dolgokkal. 4.3. Munkarend Az óvoda nyitva tartása 07.00-17.00 Délelőttös óvónő 07.00-13.30 (Pénteken: 7.00-13.00) Délutános óvónő 10.30-17.00 (Pénteken: 11.00-17.00) Délelőttös dajka 06.00-14.00 Délutános dajka 10.00-18.00 Az óvodai nevelési év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart. 18
4.4. Szervezeti és időkeretek 4.4.1. Napirend A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. A napirend alakítása során fontosnak tartjuk a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítását, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A két csoport egymáshoz hangolt napirendje lehetővé teszi az óvodai élet, a tevékenységek folyamatosságát, gördülékenységét mindkét csoportban. A gyermekek érkezése, szabad játék Áhítat 07.00-10.40 Mosdóhasználat Reggeli (nem folyamatos) Tevékenységben megvalósuló tanulás, öltözködés 10.40 11.50 Szabad játék a levegőn, séta, mindennapos mozgás (teremben vagy szabad levegőn, egyéni szükségleteknek megfelelően) Vetkőzés, készülés az ebédhez, napososok terítése 11.50 13.00 Mosdóhasználat Ebéd Tisztálkodás fogmosás, alváshoz készülődés, pizsamára öltözés, mese 13.00 15.00 Pihenés, alvás (a délben hazamenő gyermekeket 13 óráig el kell vinni) 15.00 17.00 Folyamatos ébredés, öltözés, frissítő testnevelés Tisztálkodás, folyamatos uzsonnázás, játék A várakozási időben mindennapos a mondókázás és verselés. A lelkész hétkezdő áhítatot tart az óvodásoknak. 4.4.2. Hetirend A hetirend ugyanúgy, mint a napirend a folyamatosságot, a rendszerességet és a nyugalmat biztosítja. Ezen kívül lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével a gyermekek napi életének megszervezéséhez. A beszoktatás idején figyelünk arra, hogy minél rugalmasabb heti rendet állítsunk össze. A hetirend kialakítása az óvónő feladata. Összeállításánál figyelembe vesszük az adott csoport és a gyermekek igényeit, képességeit, ill. a másik csoport hetirendjét. 19
4.5. Óvodánk jellemzői 4.5.1. Gyermekkép A kisgyermek a felnőttektől függő, érzékeny, fejlődő személyiség, önálló, egyénenként változó testi, lelki szükségletekkel, akit gondoskodás és különleges védelem illet meg. A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint az egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető indivídum és szociális lény aktivitását. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés - az érés - sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Gyermekképünk egy derűs, vidám személyiség kibontakoztatására irányul. Az a gyermek boldog, kiegyensúlyozott, aki testben és lélekben harmóniában van önmagával és környezetével. A kisgyermek számára legfontosabb a szívet-lelket melengető családi környezet. Ebben a környezetben elsősorban a szerető szülő által mutatott helyes és szép példamutatás az, amely egész életének meghatározója lehet. Nevelésünk folyamán szeretnénk: - megalapozódjon hitbeli életük - őszinteségre,igazmondásra törekedjenek - becsületesek - tisztelettudók - egymáson segítők - kötelességtudók - szülőszeretők - a szépet kedvelők - szeretettel, türelemmel, kitartással bírók legyenek 4.5.2. Óvodakép Egyházi óvodaként életünk egészét áthatja a keresztyén nevelés. E szerint neveljük a ránk bízott gyermekeket. Az óvoda nevelő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Tehát nem csupán "megengedi", hogy a gyermek fejlődjön, nem passzívan szemléli ezt a fejlődést, hanem lehetővé teszi, elősegíti azt, tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. A személyiségfejlesztés fontos eszközének tekintjük a keresztyén nevelést, a játékot, a cselekvő tapasztalást és a munka jellegű játékos tevékenységeket. Elsődleges feladatunk: - hit és szeretet legyen az uralkodó szempont - érzelmi nevelés fontossága - lelki nyugalom megteremtése 20