Köszönjük őszinte, kritikus véleményeteket, elemző munkátokat és ajánlásaitokat!

KEDVES KÖNYVSZERETŐ DIÁKOK! Ebben a kis füzetben a 2012/13-as tanévben meghirdetett Könyv és film esszéíró pályázat I. kategóriájának - 5-6. évfolyam - legjobb dolgozatait gyűjtöttük össze egy csokorba. Úgy gondoljuk, hogy saját dolgozatotokon kívül érdemes bepillantani másik iskola, de veletek azonos korú társaitok munkáiba, gondolkodásmódjába, vajon mi nyerte el tetszésüket, avagy mit kritizáltak az adott filmadaptáción. Tudjuk, hogy mindannyian nagy-nagy igyekezettel, kitartással és szorgalommal készültetek egy olyan kerületi megmérettetésre, amelyre eddig talán nem volt alkalmatok. Reméljük, hogy a filmek világára szakmai szempontok szerint is fel tudtuk hívni figyelmeteket azért, hogy ezután más szemmel nézzétek a filmadaptációkat. A pontozásos rendszerben értékelt összehasonlító elemzések közt olvashattok profi színvonalú, nagyon alapos pályamunkákat és első, de értékes szárnypróbálgatásokat is a fokozatokon belüli sorrend ezt mutatja. Köszönjük őszinte, kritikus véleményeteket, elemző munkátokat és ajánlásaitokat! 1

Tartalom Az esszéírás szempontsora 4 Jáger Bence István: Harry Potter és a bölcsek köve 5 Szalatnyai László: Emil és a detektívek 8 Nyuli Barnabás: Harry Potter és a bölcsek köve 11 Bukta Milán Rómeó: A Pál utcai fiúk 13 Terenyei Edmond: A katlan titka 15 Csiszér Gábor: Harry Potter és a Bölcsek köve 17 Konda Ádám: Egy ropi naplója 19 Kerekes Kata: Harry Potter és a bölcsek köve 21 Vas Éva: A csudálatos Mary 23 Horváth Fanni: Egri csillagok 28 Lantos Petra: Bambi 30 Jakab Réka: A titkos kert 32 Fekete Zsolt Gergő: Vuk 34 Oszoli Mariann: A csudálatos Mary 35 Hollós Andrea Hanna: Alice Csodaországban 37 Grinácz Anna: A varázsdada 38 2

ARANY FOKOZAT (100-93 pont) 1. Jáger Bence István (6. évf.): Harry Potter és a bölcsek köve (KAPOCS) Felkészítő tanár: Suszterné Egri Márta 2. Szalatnyai László (6. évf.): Emil és a detektívek (KONDOR) Felkészítő tanár: Samu Gyuláné 3. Nyuli Barnabás (5. évf.): Harry Potter és a bölcsek köve (BRASSÓ) Felkészítő tanár: Bucsek Noémi 4. Bukta Milán Rómeó (6. évf.): A Pál utcai fiúk (SZENCI) Felkészítő tanár: Zsovák Andrea 5. Terenyei Edmond (6. évf.): A katlan titka (KASTÉLYDOMBI) Felkészítő tanár: Sinkovicsné Pirigyi Katalin 6. Csiszár Gábor (6. évf.): Harry Potter és a bölcsek köve (KASTÉLYDOMBI) Felkészítő tanár: Sinkovicsné Pirigyi Katalin EZÜST FOKOZAT (92-87 pont) 1. Konda Ádám: Egy Ropi naplója (KAPOCS) Felkészítő tanár: Suszterné Egri Márta 2. Kerekes Kata: Harry Potter és a bölcsek köve (CSONTVÁRY) Felkészítő tanár: Szathmáriné Reinthaller Gabriella 3. Vas Éva: A csudálatos Mary (SZENCI) Felkészítő tanár: Holové Zsuzsa 4. Horváth Fanni: Egri csillagok (KONDOR) Felkészítő tanár: Samu Gyuláné BRONZ FOKOZAT (86-80 pont) 1. Lantos Petra: Bambi (KASTÉLYDOMBI) Felkészítő tanár: Sinkovicsné Pirigyi Katalin 2. Jakab Réka: A titkos kert (KAPOCS) Felkészítő tanár: Suszterné Egri Márta 3. Fekete Zsolt Gergő: Vuk (KAPOCS) Felkészítő tanár: Suszterné Egri Márta 4. Oszoli Mariann: A Csudálatos Mary (EÖTVÖS) Felkészítő tanár: Márkiné Gácsi Mónika 5. Hollós Andrea Hanna: Alice Csodaországban (DARUS) Felkészítő tanár: Endre Edit 6. Grinácz Anna: A varázsdada (GULNER) Felkészítő tanár: Pirschenk Erika 3

Az esszéírás szempontsora Formai előírások: - minimum 1 gépelt oldal (+ az előzékoldal), digitálisan adjad könyvtárostanárodnak, - betűtípus: Times New Roman, margók: 2,5, sortávolság: 1,5. Az esszé elé, külön oldalon tüntesd fel: - az irodalmi mű szerzőjét és címét, - a film rendezőjét és címét + zárójelbe a film műfaját (animációs vagy játékfilm + a megjelenés évét, - a saját neved és osztályod, - az iskolád nevét. Tartalmi előírások: 1. A dolgozat bevezetőjében írjad le: miért ezt a művet filmet választottad? 2. A tárgyalásban hasonlítsd össze a regényt filmadaptációjával, a következő szempontok szerint: a) Miben egyeznek meg, vagy különböznek? Hely idősík cselekményszövése szereplők (fő- és mellék) b) Milyenek a szereplők? Jellemüket tetteik alapján úgy láttatja a rendező, mint az író a művében? Ha animációs filmet választottál, milyenek a rajzfilmfigurák? c) A hangeffektusoknak zörejek, filmzene milyen szerepe van? Milyen hatással volt rád? d) A technika képi megoldások, animációk (helyszín környezet) mennyire adják vissza az író leírását, avagy teljesen más filmen, mint az irodalmi műben? e) Kinek íródott a mű kiknek készült a film? 3. A befejező részben a véleményedre vagyunk kíváncsiak, melyik tetszett jobban: a könyv, vagy a film? Véleményedet indokold meg! Az esszé értékelése a fent megadott formai és tartalmi szempontok alapján történt. 4

Jáger Bence István: Harry Potter és a bölcsek köve (6. évf. Kapocs Általános és Magyar Angol Két Tannyelvű Iskola) Joanne Kathleen Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve Chris Columbus: Harry Potter és a bölcsek köve (játékfilm, 2001) A Harry Potter sorozat a legjobb könyvek gyűjteménye. Ez az egyik oka annak, amiért ezt a könyvet választottam. De a választás igazi oka az volt, hogy hat részt láttam vagy olvastam a hét rész közül, kivéve ezt az egyet. Nehéz is volt megérteni a történetet, hiszen az első résznek a hírét sem hallottam. És ebbe a részben sem csalódtam. A könyv és a film nem teljesen egyezik meg. A filmben látványosak a varázslatok, és megdöbbentően élethűek a különös lények: a hegyi troll vagy a sárkány, azonban a könyv olvasása során ezek elképzelése kizárólag az olvasó fantáziavilágára, képzeletének színességére van bízva. Ugyanakkor a film csak az alkotók által lényegesnek ítélt epizódokat öleli föl, és nem törődik a könyvben megbúvó részletekkel. Íme, egy csomó dolog, mely kimaradt vagy módosult a filmben. A könyv úgy kezdődik, hogy Vernon bácsi munkába megy és találkozik több varázslóval. Ezzel szemben a film azzal indít, hogy Dumbledore professzor lerakja a csecsemő Harry-t a Dursley-ház elé. Mikor Harry unokatestvérét (aki a Dudley névre hallgat) elvitték az állatkertbe, a könyv szerint a barátja is vele megy. A filmben viszont ez a barát meg sem jelenik. A könyvben nem is akarják elvinni Harry-t az állatkertbe, hanem rá akarják őt bízni egy öreg nénire, akit szintén kihagytak a filmből. Az a jelent, mikor új iskolába akarják beíratni Harry-t és Dudley-t, az is kimarad a filmből, valamint az is, amikor Harry megkapja Dudley régi szobáját. Mikor megérkeznek a levelek a Roxfort Boszorkány- és 5

Varázslóképző Iskolából, Vernon bácsi megőrül és ideiglenesen egy fa viskóba költöznek. A filmben viszont egy nagy kőház az otthonuk. A film és a könyv története szerint ekkor jelenik meg Hagrid. Miután magával vitte Harry-t és pénzt vettek ki a Gringotts Koboldbankból, elmennek vásárolni az Abszol útra. Ezek után Harry találkozik a Draco Malfoy nevű, nagyképű fiúval. Ez az epizód a filmben nem történik meg. Miután Harry megtalálta a vasútállomást és megérkezik az iskolába, a Teszlek Süvegnek be kell osztania őt és iskolatársait az iskola négy klubjának egyikébe. A könyvben a süvegnek van egy dala is, mely a filmben nem jelenik meg. McGalagony professzor ABC rendben szólítja őket. Meg sem kell említeni, hogy ez a filmben máshogy történik. Az a rész is hiányzik, amikor eléneklik a diákok Roxford indulóját. Ráadásul Hóborc - a kopogó szellem - is kimaradt belőle. Néhány tanár is hiányzik a filmből. Bimba és Binns professzort meg sem említik. Ezután Harry és barátai véletlenül megtalálják Bolyhoskát, aki egy nagy, három fejjel rendelkező kutya. A könyv története szerint a büntetés elől menekülve, véletlenül találtak rá, a film szerint azonban eltévednek a Kviddics-kupa keresése során, és eközben lelnek az ebre. Kimaradtak a filmből a kviddics-csapat második, Hugrabug ellen vívott mérkőzése, valamint Hagrid Norbert nevű sárkányának kicsempészése az iskolából. Ezek után büntetőmunkára mennek a Tiltott Rengetegbe. A könyv szerint Neville, a film szerint azonban Ron megy Harry-vel és barátaival. A munka során Harry találkozik egy kentaurral, aki segít neki az unikornis megtalálásában. A kentaurnak a filmben lényegesen eltér a külseje a könyvben leírtaktól. A filmből a kentaur két társa is kimaradt. A gyerekek ezek után rászánják magukat, hogy megszerezzék a Bölcsek Kövét. Két akadályt azonban szintén kihagytak a filmből. Szereplők bemutatása és jellemzésük Harry James Potter: Egy bátor, hősies, vakmerő gyerek, aki nem ismer félelmet. Ron Weasly: Szegény családba született gyerek. Könnyű lenyűgözni. Félelem sugárzik róla, de belül leleményes és vakmerő. 6

Hermione Granger: Okos, tanulékony lány. Olykor egy kicsit túl oktondi. Gyorsan felméri a helyzetet és logikusan gondolkodik. Neville Longbottom: Gyáva, félénk és mindig be akarja tartani a szabályokat. Nincsen semmi stílusa. Vernon Dursley: Harry nagybátyja. Utálja Harry-t mióta Dumbledore otthagyta náluk. Kövér, buta fiát, Dudley-t túlságosan elkényezteti. Petunia: Harry nagynénje. Szintén utálja Harry-t, pedig testvérének a kisfia. A férjéhez hasonlóan, fiát Dudley-t babusgatja. Dudley: Harry unokatestvére. Mindig piszkálja, rendszeresen megveri őt. A könyv és a film szerint is kövér és annyi esze van, mint egy birkának. Rubeus Hagrid: Roxford vadőre. Mintegy három méter magas és szőrös. Ám a zord külső érzékeny lelket takar. Hangeffektusok Egy olyan filmben, mint a Harry Potter nélkülözhetetlenek a hangeffektusok a varázslatokhoz. Az a legjobb a zenében, hogy bárhova be lehet illeszteni. Nekem a kedvenc részem az volt, amikor Vol azaz, akit nem nevezünk nevén, meg akarja ölni Harry-t. Ott olyan hátborzongató a zene, hogy más nem is illene oda. Egyszóval a hangeffektusok és a zene kiválóan illik a jelenetekhez. Képi megoldások, animációk A fantasy filmekben nélkülözhetetlenek az animációk és a modern képi megoldások. Egy olyan lényt, mint egy troll nehéz megrajzolni és még nehezebb ezt animálni. Arról ne is beszéljünk, hogy nem nézne ki valami jól. A modern számítógépes animációk mind a varázslatok, mind a misztikus lények ábrázolására is alkalmasak. A környezetben is fontosak a képi megoldások. Szerintem minden tökéletesen úgy nézhet ki a filmben, mint amilyennek az író képzelte. Kinek íródott a mű? J.K. Rowling csak azt írta a könyv elejére: Annak, aki varázslatossá teszi az életemet Tehát biztos, hogy valaki olyannak írhatta, akit szeret. Mind a könyv, mind a film fantasztikus lett. Bár nekem a könyv jobban tetszett. 7

Álláspontom szerint az a tanácsos, ha a könyv elolvasását követően nézzük meg a filmet. A filmben meg van adva, hogyan néznek ki a szereplők és a helyszínek. Az ember képzelete erősebb mindennél. Ha egy szereplő nem tetszik, akkor a könyv során még agyagként lehet formázni. A film csak azért van, hogy gyorsan meg lehessen tudni, hogy miről szól. Azok néznek olvasás helyett filmet, akik lusták, szorítja őket az idő, vagy nem szeretnek olvasni. Szalatnyai László: Emil és a detektívek (6. évf. Kondor Béla Általános Iskola) Erich Kastner: Emil és a detektívek Franziska Buch: Emil és a detektívek (játékfilm, 2001) Az iskolában az irodalom tanárnőm szólt, hogy lesz egy esszéíró pályázat, amiben egy választott regényt kell összehasonlítani a könyv alapján készült filmmel. Én az Emil és a detektíveket választottam, mert a címe alapján izgalmasnak tartottam. Amikor elolvastam a könyvet és a filmet is megnéztem, egyből észrevettem, hogy nagyon sok dologban különböznek egymástól. A történet lényege végül is mondhatjuk, hogy ugyan az: Emil vidékről Berlinbe utazik, a zsebében pénzzel. Amíg alszik, a vonaton ellopják a pénzét. Emil észreveszi és a tolvaj után megy. A pénz visszaszerzésében gyerekek segítenek neki. A szereplők és még a főszereplők között is vannak azonban eltérések. A könyvben Emil az anyukájával él és az ő rokonaihoz utazik Berlinbe. A filmben pedig az apukájával él, mert a szülei elváltak és az anyukája Kanadában lakik egy másik férfival. Emil a tanára nővéréhez utazik. A könyvben Emil legfőbb segítője a dudás gyerek, Gusztáv és a Professzor, a filmben pedig egy lány Boni, Gusztáv pedig a lelkésznő fia, akik Emilt 8

vendégül látnák. Gusztáv szerepe az eredeti változatban Kalapocskáé volt, aki Emil unokatestvére és lány. A tolvajt viszont mindkét változatban ugyanúgy hívják. A mellékszereplők sem azonosak, csak kis Kedd az, aki mindkét változatban szerepel és a feladata is megegyezik: telefonügyeletes. Az ikreket én a könyvben fiúknak képzeltem el, a filmben pedig lányok voltak. A könyvben végig szó van Jeschke őrmesterről, a filmben nincs. Fontos különbség még, hogy Emil nagymamája sem szerepel a filmváltozatban. Azt gondolom, hogy egyes szereplők jellemét jól visszaadja a film, de például Gusztáv és Kalapocska teljesen eltérőek. Kalapocskát belevaló, de barátságos lánynak gondoltam el, míg Gusztáv eleinte teljesen barátságtalan, sőt nagyképű volt. Igaz, a film végére ő is jó irányba változott. Míg Márta a könyvben szerintem csendes, rendszerető, nyugodt asszony volt, addig a lelkésznő folyton elkésik, szétszórt, és kapkodó. A két változat cselekményszövése sem egyezik teljesen. A lényeges részek ugyanazok, de egyes cselekmények között lévő részek eltérnek. Például: Eredetileg Emil azért utazik Berlinbe, hogy meglátogassa a rokonait, míg a filmen egy idegen családhoz megy és azt is elhatározza, hogy Berlinben vesz egy hamis jogosítványt az apjának. A könyvben Emil üzenetet küld Bleuerrel a nagymamájának, hogy megérkezett, jól van, csak még valamit el kell intéznie, ezért később megy hozzájuk. A filmben pedig elküldik Emil helyett Füstöst, mert szerintük Gusztávék nem fogják felismerni, hiszen sosem látták Emilt. A nyomozás közben is nagy eltérések vannak. A regényben Gusztáv beöltözik liftes fiúnak és úgy szerez információkat Grundeis úrról, míg a filmben Boni csellel megszerzi az álkulcsot a szállodai szobához és Emil kikutatja a tolvajt. A pénz megszerzésekor azonos jelenet, hogy nagyon sok gyerek követi a csalót, majd az menekülni próbál, de a gyerekektől nem tud. Az eredeti változatban Grundeis úr egy bankban lepleződik le, a filmadaptációban pedig abban a templomban, ahol a lelkésznő prédikál. Megegyezik, hogy Emil jutalmat kap a körözött bűnöző elfogásáért, valamint az, hogy a gyerekek a végén együtt ünnepelnek. 9

A helyszínek mindössze annyiban egyeznek, hogy Emil vidékről utazik Berlinbe, a tolvaj pedig egy szállodában száll meg. A könyv szerint egy kávéházba megy először Grundeis úr, míg a filmben egy presszóba. Gondolom, ez azért van, mert a film a mai időkben játszódik, a regényt pedig sokkal régebben írta a szerző. Ez jól látszik a helyszínek bemutatásában. A technikai képi megoldások jól visszaadták a történet izgalmát, a nagyváros forgatagát. Én azonban másképpen képzeltem el a helyszíneket a könyvet olvasva, mint ahogyan a filmben láttam. A könyvben még lovas konflisok is szerepelnek, a filmben pedig teljesen modern közlekedési eszközökkel találkozunk. Míg a könyv szinte folyamatosan mutatja be a nyomozást, addig a filmben a jelenetek váltakoznak a gyerekek és Gusztávék között. A könyv olvasása közben szinte végig éreztem, ahogyan Emil aggódik, állandóan feszült volt. Ezt az izgalmat a filmben a zenével fokozta a rendező. Szerintem a filmzene nagyon jól illett a cselekményekhez, a nyomozás közben a zene még jobban növelte az izgalmat, a gördeszkás jelenetnél pedig sokkal lazább, lendületesebb volt. Nekem hiányzott Gusztáv állandó dudálása, amit a könyvet olvasva szinte hallottam a füleimmel. Szerintem a könyv az Emil korosztályából való gyerekeknek íródott, míg a film igazi családi mozi. A gyerekeknek és a szülőknek is jó szórakozás. Nekem a könyv jobban tetszett. Az író leírása alapján sokkal jobban el tudtam képzelni a különbséget a nagyváros és a vidék között. Olvasás közben szinte beleéltem magam Emil szerepébe, éreztem a folytonos izgalmat, az aggódást, az örömöt. Szerintem a regényben sokkal érdekesebben és részletesebben voltak leírva a fejlemények. A film is nagyon jó volt, de egy könyvet olvasva úgy képzelem el a történetet, a szereplőket és a helyszíneket, ahogyan a fantáziám engedi. 10

Nyuli Barnabás: Harry Potter és a bölcsek köve (5. évf. Brassó Utcai Általános Iskola) Joanne Kathleen Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve Chris Columbus: Harry Potter és a bölcsek köve (játékfilm, 2001) Először a filmet láttam. Nagyon tetszett. Sorban megnéztem hat részt. Utána elolvastam a könyveket is. A hetedik részt azért nem néztem meg filmen, mert először a könyvre voltam kíváncsi. Nem is csalódtam, mert elvarázsolt. A Harry Potter az egyik kedvenc könyvem, ezért választottam ezt a művet. A film szinte minden fontos dologban egyezik a könyvvel: helyszínekben, idősíkokban, cselekményszövésben és a szereplőkben. Apukám mesélte, hogy ennek az az oka, hogy az írónő Rowling úgy adta el a filmjogot, hogy bele szólhat mindenbe a forgatás során (szereplőválasztás, helyszínválasztás stb.). Idősíkokban egyezik a könyv és a film. Mind a kettő a múltban kezdődik, amikor Dumbledore leteszi az ajtó elé az újszülött Harryt és mindkettő napjainkban folytatódik, ahol megismerjük Harry nevelőcsaládját. Aztán a jelenből megint visszatérünk a múltba, hogy megtudjuk, mi történt Harry szüleivel. Őket megölte Voldemort a gonosz varázsló. Különbség, hogy a könyv már az elején részletesen bemutatja a Dursley családot, akik Harryt nevelik, de ez a filmből kimaradt. Több helyszínt kihagytak a filmből, mert a rendezőnek takarékoskodni kell az idővel, hogy ne legyen túl hosszú a film. Fontos azonban, hogy a rendező csak azokat a részeket hagyhatja ki, amik nem veszélyeztetik a film megértését (pl. a film kihagyja az első fejezet azon részét, ahol a Dursley család részletes bemutatása van és a végére ugrik). Cselekményszövésben sincs nagy eltérés. A film ugyanazon a szálakon követi a történetet, mint a könyv. Mindkettőben a 11 éves Harryt ismerjük meg, aki abba a varázslóiskolába kerül, ahova a szülei jártak. A szereplők Harry szemével különösek és furcsák, mivel a varázsvilágot ő még nem 11

látta. A könyvből és a filmből is kiderül, hogy Voldemort a saját árnyéka lett, mert Harry anyja szeretetével megvédte az újszülött Harryt és Voldemort átka visszafelé sült el, és saját árnyéka lett. Az első rész arról szól, hogy Harry hogyan akadályozza meg, hogy Voldemort megkaparintsa a bölcsek kövét és visszatérjen az életbe. A filmből sajnos kihagyták a Teszlek süveg versét, így nem tudjuk meg, milyen tulajdonságainkhoz milyen ház illik. A rendező nem úgy láttatja minden szereplő jellemét, mint az író. Malfoy, Crack és Monstro karakterét máshogy ábrázolja az író. Malfoy a filmben félénkebb. A könyvben sokkal gonoszabb és sértőbb a viselkedése. A filmben Crackről és Monstroról pedig nem tudjuk meg, mennyire buták. A könyvből minden fontos szereplő a filmben is szerepel. Ezek a szereplők Harry barátai, osztálytársai és tanárai. Hermione a filmben is nagyon kíváncsi és okos, Ron pedig vicces és ügyetlen, de jólelkű. A többi szereplő személyisége is egyezik a könyvvel. A hangeffektusokat profi szinten használták a filmben. Néha az izgalmat fokozták, néha félelmet keltettek. Nekem nagyon tetszett, amikor a rendező cselesen belerakta a főcímdalt a filmbe, amit Hagrid furulyázott el. A technikai megoldások fantasztikusak voltak a filmben. Érdekes volt, ahogy a varázslatos dolgokat bemutatták, pl. az élő festményeket a falakon, vagy a maguktól mozgó tárgyakat (lépcső). Tetszettek, bár teljesen mások voltak a helyszínek, mint ahogy elképzeltem a könyv alapján pl. a szobák berendezése. A könyvben az a jó, hogy mindenki maga dönti el, mi hogy néz ki, mivel a képzeletünket mi irányítjuk. A könyv az írónő gyermekeinek készült, mert nagyon szerették a meséket. A film szintén gyerekeknek készült, de sok kisgyerek kicsit félelmetesnek tartja, amiben van igazság, hiszen én is láttam a filmet, de csak kilenc évesen nézhettem meg. Sok felnőtt szereti a meséket, ezért nagyon sokan olvasták a könyvet és nézték meg a filmet. Nekem nagyon tetszett a film is, de a könyv tetszett jobban, mivel szabadjára tudtam engedni a képzeletem. Mindenkinek csak ajánlani tudom felnőttnek, gyereknek egyaránt. Nem szükséges gyermeknek vagy varázslónak lenned ahhoz, hogy Harry Potter elvarázsoljon. (USA Today) 12

Bukta Milán Rómeó: A Pál utcai fiúk (6. évf. Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola) Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Fábri Zoltán: A Pál utcai fiúk (játékfilm,1969) Azért ezt a művet választottam, mert nagyon magával ragadott a könyv, mikor olvastam. A cselekményben az én korombeli gyerekek a főszereplők. Nagyon szimpatikusak voltak Nemecsek és Boka jellemvonásai. Tetszett a cselekmény és a kor megjelenítése. Számomra a film szinte ugyanazt az élményt nyújtotta, mint a könyv olvasása. Ez az eddig olvasott könyvek közül a kedvencem, mert pillanatok alatt én is a cselekmény részese lettem. Fábri Zoltán filmadaptációja szorosan követi Molnár Ferenc művét. A rendező igyekezett valósághűen visszaadni a könyv által elénk tárt történetet. A film ugyanazon a szálon fut, mint maga a regény. A helyszín és az idősík szinte teljes egészében megegyezik. A cselekmény szempontjából fontos helyszínek megjelenítésére aprólékosan figyelt a rendező. Néhány különbség mégiscsak kitűnik. Értem ez alatt néhány szereplő külső jegyei közötti eltérést. Ilyen például Nemecsek hajszíne és Koltay testalkata, de ami igazán fontos (jellemvonások és cselekedetek) az teljes egészében megegyezik. A rendező mind a főszereplők és mind a mellékszereplők jellemét, sőt még a gesztikulációikat is megőrizte úgy, ahogy azt Molnár Ferenc megírta. Különösen figyelemfelkeltő Csónakos sajátos szójárása, hiszen mindenkit Papuskám -nak szólít és jókedvű füttyentései. Kifejezetten örültem annak is, hogy a Tót akcentusát is megjelenítették. Ezek nagyon hiányoztak volna számomra a filmből, ha nem kerülnek bele. 13

A hangeffektusok, zörejek a történet valóságosságát hangsúlyozzák. Segít megérteni, átérezni a történet mondanivalójának mélységét. Megmutatja a szereplők érzéseit bizonyos szituációkban, még ha abban a pillanatban nem is beszélnek. Drámai fordulatnál, például mikor Nemecsek a magas láztól képzelődik, akkor egy igen gyors, pattogós, éles zene érezteti számunkra cikázó, kusza gondolatainak sorát. Ugyanez a zene visszatér, mikor Boka megtudja, hogy beépítik a grundot és az ő gondolatai is nagy sebességgel csak a grund körül forognak. Szerintem ez a zene a két szereplő számára fontos dolgok elveszítésétől való félelmet szimbolizálja. Ezeknek a hangeffektusoknak, zenének a segítségével mélyült el a szívemben igazán a történet, és vált valóságossá a cselekmény. A képi megoldások valósághűen adják vissza a könyvben olvasottakat. Látszik, a rendező ügyelt arra, hogy a film mindenben tükrözze az irodalmi művet. Észrevehetjük, hogy a Füvészkert, a grund vagy akár Nemecsekék háza részlet gazdagon megegyezik a könyvben leírtakkal. Először úgy gondoltam, ez a regény elsősorban gyermekeknek íródott. A könyv olvasása közben már változott a véleményem. Szerintem az író nem kifejezetten gyerekeknek szánta a könyvét, hiszen a műben szereplő gyerekek jellemével, tulajdonságaival ezer és ezer felnőtt rendelkezik. Ez a regény egy kicsit tükröt mutat a felnőtteknek. Mivel a film szinte teljesen megegyezik az irodalmi művel, ezért a filmet is ajánlom egyaránt gyermekeknek és felnőtteknek is. Személy szerint nekem a könyv jobban tetszett, mint a filmadaptáció. Hiába kötődik annyira a regényhez, a filmnek így is van egy kis kötöttsége. Miközben a könyvet olvastam, bárhogyan elképzelhettem a helyszíneket, szereplőket. Úgy néztek ki a tárgyak, ahogy én szerettem volna. Ezért nem válik unalmassá többszöri olvasás után sem. Ettől függetlenül a filmet is bármikor szívesen megnézem. 14

Terenyei Edmond: A katlan titka (6. évf. Kastélydombi Általános Iskola) Kathryn Lasky: A katlan titka Zack Snyder: Az őrzők legendája (animációs film, 2010) Én azért ezt a művet választottam, mert amikor láttam a moziban nagyon tetszett a története. Izgalmas és megható volt, ezért kíváncsi lettem, hogy a film mennyiben hasonlít a könyvre, vagy éppen miben különbözik tőle, hogyan jelennek meg a történet szereplői az író elbeszélésében. A történet Tyto erdejében kezdődik, azon belül is egy bagolyfészekben. Megismerkedünk az egyik főszereplővel, Sörennel, akit a könyvbeli leírás alapján pontosan így képzeltem el. Sören főnöknek született, hű barát és kedves is. A film testvérét, Tukkot is főszereplőként mutatja be, míg a könyvben csak kevés szó esik róla, bár meghatározó szereplője a cselekményszövésének. Kunír sivatagából ragadnak el egy kis tündéri baglyocskát, Gülfit aki Sören hű társa lesz az intézetben. A filmben Tukkot is elragadják Sörennel együtt, ezzel szemben a könyvben Tukk kilöki Sörent és ő a fészekben marad. A cselekmény ezután kezdődik azzal, hogy a Szent Ególiusz baglyai elragadják őket és elviszik az intézetükbe, ahol harci baglyokat akarnak csinálni belőlük, akikkel le tudják igázni az összes királyságot. A történet cselekménye egy szálon fut, végig a főszereplők Sören és Gülfi körül zajlanak az események a könyvben, ezzel szemben a filmben nem így történik. A film olyan felépítésű, hogy a nézőnek nem kell előzetes információval rendelkeznie ahhoz, hogy megértse a történetet. Színes, mozgalmas képi világgal rendelkezik, a hang- és képhatások nagyon igényesek, megerősítik a történet mondanivalóját. A környezetet a film nagyon élethűen jelenítette meg számomra, többet adott, mint a könyvben leírtak. 15

A szereplők megjelenítése nagyon szemléletes, jól látszanak a karaktereken az egyéni jellemzők. A baglyok animálása nagyon részletes, jól kidolgozott még a tollak különböző megjelenítésére, mozgására is nagy figyelmet fordítottak. A történetben lévő aláfestő zenék időnként izgalmat, néha pedig megnyugvást váltanak ki a nézőből. A néző rendkívüli események részesévé válik, úgyhogy azoknak számára nincs tétje (pl.: mikor Sören és Gülfi menekülnek az intézetből). A történet szereplőivel tulajdonságaik miatt könnyű azonosulni, sokszor éreztem úgy, hogy szívesen vennék részt a kalandjaikban. Kathryn Lasky egy trilógia keretében írta meg a történetet a film mindhármat bemutatja, de a könyv csak az első részét, mivel a másik kettő még nem jelent meg magyar nyelven. A történet szerintem nagyon kegyetlen volt, mert sok bagoly meghalt az ütközetek közben, ezen kívül még nagyon szomorú is, mert ez egy olyan történet, amin még olvasás után is el lehet gondolkozni. A film és a könyv mondanivalója számomra, hogy nem szabad úgy bánni az emberekkel, mint a tárgyakkal, akármilyen erő is van a birtokunkban. Az animáció és a látványosság miatt részben gyerekeknek szól, de szerintem a mondanivalóját mi még teljesen nem érthetjük meg. Nekem a film tetszett jobban, mert ugyan az is szomorú volt, de ezt ellensúlyozta a sok látvány és a vicces jelenetek. Ezért a gyerekek számára inkább a film megnézését ajánlom, és csak ezt követően olvassák el a könyvet. Velem is így történt, és nem bántam meg, mert a könyv olvasása közben, filmszerűen peregtek az események, szinte azonnal megjelentek előttem a szereplők és a helyszínek. A történet pedig a különbözőségek miatt kicsit sem vált unalmassá. 16

Csiszér Gábor: Harry Potter és a Bölcsek köve (6. évf. Kastélydombi Általános Iskola) J. K. Rowling: Harry Potter és a Bölcsek köve Leavesden Film Studios & Warner Bros pictures: Harry Potter and the Philosopher's stone (játékfilm, 2001) Azért választottam ezt a könyvet, mert életem egyik legizgalmasabb és legérdekesebb könyve volt. Főleg a varázslatos világ nyűgözött le. Alig bírtam letenni a könyvet, annyira tetszett. A film és a könyv között a különbség szembetűnő volt, mivel a könyv leírásai alapján én képzeltem el a varázslatos lényeket, a filmben pedig nem tudtam elképzelni őket, mivel ott már meg voltak határozva. Úgy írták át a könyvet, hogy a filmben nagyon sok szöveg kerül át a három főszereplőhöz, ezzel gyengítve a később fontossá váló mellékszereplőket. Ez talán nem a legjobb megoldás volt. A szereplők külső tulajdonságaiban, megjelenésükben is van egy két eltérés. Harry nem zöld szemű, mert Daniel Radcliffe szeme nem bírt hozzászokni a kontaktlencséhez, Hermione pedig nem lett lapátfogú mivel Emma Watson nem tudott beszélni a műfogakkal. Ezek nem feltétlenül fontosak, ám később, Hermione esetében lesz jelentősége. Szinte a könyv teljes eleje vágva lett. Így nem kapunk részletes leírást Dursleyékről, valamint Voldemort legyőzéséről. A film Dumbledore Dursleyékhez való megérkezésével kezdődik, így a varázslók önfeledt ünneplése szintén kimaradt. Harry bébiszittere, Mrs. Figg teljes egészében hiányzik a filmnek ebből a részéből. A film nem mutatja be igazán Harry nyomorúságát. Azt, hogy Dudley és a barátai állandóan verik. Sőt, Dudley barátai is kimaradtak a filmből, még Piers Polkiss sincs benne, aki pedig az állatkertben is ott volt Dudleyval. 17

Nincs a filmben Malfoy és Harry párbaj-terve sem, pedig odafelé botlanak bele Harryék a tiltott folyosóba. Talán az egyik leglogikátlanabb változtatás az volt, hogy a filmből kivették az utolsó két próbát a kő megszerzése előtt, hiszen így nem értjük, hogy vajon Piton professzor mivel is járult hozzá a kő megvédéséhez, amit Hagrid említett. Amikor Dumbledore a film végén beszélget Harryvel, megint hiányzik egy rész. A könyvből ugyanis megtudhatjuk, hogy Dumbledore küldte el Harrynek a köpenyt, és beszél Harrynek Pitonról és az apjáról, James-ről is. A filmen és a könyvben körülbelül ugyanolyan jelleműek a szereplők. Egykét eltérés azért van, mint például Dudley kevésbé vérmes a filmben, mint a könyvben. A zörejek és hangeffektusok remekül utánozzák az ijesztő hangokat, úgyhogy elég élethűek. A filmzene és a közbevágott zenék is tökéletesen megfelelőek, hogy az ember átérezze a szereplők érzéseit. A legnagyobb különbség a film megoldásai és a könyv között, hogy a könyv az olvasó képzeletét is igénybe veszi, így a legkülönfélébb dolgokra gondolhatunk, míg a filmen minden megvan adva. A film egyéb elemei (a hátterek, építmények, animációk stb...) is fantasztikusak, és szerintem visszaadják az embernek a könyvben leírt varázslatos helyszíneket, tárgyakat és jelenségeket. Az író a gyermekeinek írta a könyvet, a könyv elején olvashatjuk: Jessicának, aki nagyon szereti a meséket; Anne-nek, mert ő is nagyon szerette őket; és Di-nak ezt a mesét ő hallotta először. Nem tudnám eldönteni, hogy a könyv vagy a film tetszett e jobban, mert a film és a könyv két teljesen más világot nyitott előttem. 18

Konda Ádám: Egy ropi naplója (6. évf. - Kapocs Általános és Magyar - Angol Két Tannyelvű Iskola) Jeff Kinney: Egy ropi naplója Thor Feudenthral: Egy ropi naplója (vígjáték 2010) Azért választottam az Egy ropi naplója című könyvet/filmet, mert nagyon tetszett a cselekménye, mely izgalmas és humoros. Igazán egy iskolás gyerek kezébe való, én is ezért figyeltem fel rá. A film helyszínei mindenhol visszaadják a könyvben olvasottakat. Az események főként az iskolában történnek, ami olyan a filmben, amilyennek a könyv alapján elképzeltem. A filmben azonban feltűnnek olyan szereplők is, akikről a könyvben nem olvastam. A filmben láthatjuk a fiút, aki mesél Gregnek a Sajt legendájáról és egyhetedikes lányt is, aki Greg tetteit kritizálja ők a könyvben nem szerepelnek. Különbség még a könyv és a film között az is, hogy az események középpontjában álló Sajt történetét a főszereplő a könyvben már kezdettől fogva ismeri, a filmben azonban az osztálytársa meséli el neki. A könyvben nincs szó az ördögimádók erdejéről, a filmben viszont Rodrick mesél a két fiúnak róla, és a Halloween este játszódó jelenetben el is jutnak oda. A könyv és a film főszereplője Gregory Heffley, barátja, Rowly és bátyja, Rodrick, de fontos mellékszereplők a szüleik és az iskolatársak is. A film szereplőinek jelleme olyan, ahogyan a könyv alapján elképzelem. Greg szeretne népszerű lenni, ennek érdekében bármit megtesz, közben pedig még a legjobb barátjára sincs tekintettel. Rowly-nak nincs testvére, szülei mindentől óvják, még Gregnél is szerencsétlenebb. Rodrick igazi kamasz báty, uralkodik Greg fölött, és mindig keresztbe tesznek 19

egymásnak. Nagyon jól választották ki a filmhez a színészeket, mert a külső tulajdonságaikban is hasonlítanak a könyv szereplőire. A film zenéje nagyon jól visszaadja a cselekmény hangulatát, jól eltalálták az ijesztő, a vicces és a szomorkás részeknél is. Nagyon jó ötlet, hogy a könyvet illusztráló rajzok, pálcikaemberek a filmben is felbukkannak a különböző jelenetekben. Tetszett, hogy a film elején és végén Greg megjelenik a rajzolt naplóban, és néha ezt a naplót lapozgatták is a film közben. A könyv elsősorban iskolás gyerekeknek íródott. Mivel nagyon sok rajz van benne, azok is kedvet kaphatnak az olvasáshoz, akik addig nem nagyon szerettek. A rajzok miatt viszont a felnőttek első látásra szerintem nem olvassák el, de a filmet biztosan megnézik, mert nagyon szórakoztató, és sok vicces jelenet van benne. Nekem a könyv tetszett jobban, mert olvasás közben úgy képzelhettem el a szereplőket és a történetet, ahogyan én akartam, valamint az illusztrációk is találóak voltak. Ennek ellenére a film is nagyon tetszett, mert igyekezett teljesen visszaadni a könyvben leírtakat. 20