Madách Imre munkássága (1823-1864) I. Élete Alsósztregován született, ma Szlovákiában található. Vagyonos, középnemesi családban. 12 éves korában meghalt édesapja, és utána édesanyja Majthényi Anna veszi át a nevelését. Egész életében jellemző volt rá, hogy mindig azt tette, amit az édesanyja mondott neki. Magántanárok tanították. A váci piarista gimnáziumban tette le vizsgáit. Utána Pesten jogot tanul, 1842-ben tette le ügyvédi vizsgáját. De már a tanulás mellett is foglalkozott vers-és drámaírással. 1840-ben jelent meg első verseskötete Lantvirágok címmel, amely 26 lírai, szerelmes verset tartalmazott. Ezekben a verseiben a fiatalkori, lelki válság tükröződik. A 40-es években Balassagyarmaton előbb joggyakornok, majd Nógrád megye aljegyzőjeként is dolgozott. Ekkor írt verseiben Vörösmarty és Petőfi hatása érezhető, de ezek a művei nem igazán jól sikerültek. Drámái közül 3 jelentősebbet emelhetünk ki: - Férfi és nő- Ez egy Szophoklész dráma átdolgozása. - Mária királynő - II. Lajos neje - Csák végnapjai- Csák Mátéról szól. Ezek a magyar történelem témái dolgozzák fel. 1845-ben feleségül vette Fráter Erzsébetet, akit az édesanyja nem nagyon szívelt és szét is akarta választani őket. De a próbálkozása ekkoriban kudarcba fulladt, 3 gyermekük is született. 1845-ben megyei jegyző lett, olyan politikai cikkeket írt, amelyek a szabadság, egyenlőség, testvériség elvét hirdették. Gyűlölte a zsarnokságot és fellépett a megyei önkény ellen. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc fontos a számára, de nem vehetett részt benne, mert súlyos szívbeteg volt. Ezért másként próbálta meg szolgálni a szabadságharc ügyét. Tragédiák sora történik az életében, a szabadságharc semmi jót nem hozott számára. - Pál öccse futárszolgálat közben meghalt. - Mária testvérét férjével és gyermekeikkel együtt román felkelő parasztok meggyilkolják. - Ő maga is börtönbe kerül 1852-53-ban. A szomszédja jelentette fel, mert rejtegette Kossuth titkárát. Míg börtönben van, felesége léha életet élt, így házasságuk megromlott. 1854-ben el is válnak, mindhárom gyermek Madáchnál marad, akikkel visszamegy a szülői birtokra. 1859-ben írta egyfelvonásos komédiáját, a Civilizátort, amely egy politikai jellegű írás és a Bach-rendszer ellen irányult. 1859-60 között született Az ember tragédiája című drámája, amely nem aratott egyhangú sikert.
1862- megírja Mózes című drámáját. 1863-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagja lesz 1864. októberében halt meg. II. Az ember tragédiája 1. Általános jellemzők 2. Műfaja Másik neve: Tragédia Alsósztregován írta. 1862-ben jelent meg nyomtatásban. 1883-ban bemutatták színpadon, bár Madách eredetileg nem színpadi műnek szánta. Palnai Ede nevéhez fűződik a színházi ősbemutató. Lírai dráma, vagy drámai költemény, esetleg emberiség drámának, vagy világdrámának is szokták nevezni. Két műnem keveredik benne, a dráma és a líra. Drámai jellemző benne, hogy van cselekménye és párbeszédes formában íródott. Lírai vonás benne a filozófikus elmélkedés. Fontosabb a belső történés, mint a külső. 3. A mű előzményei George Byron: Káin, Manfréd című drámái Percy Shelley: A megszabadított Prométheusz című műve Johann Wolfgang Goethe: Faust című műve. Madách azt vallotta, hogy Az ember tragédiája a Faust gyenge utánzata. 4. A mű fő kérdései Van-e értelmes célja az emberi életnek? Mi ez a cél? Milyen eszmék hevítették az embert a történelem során? Milyen az egyén és a tömeg viszonya? Mi a nő szerepe a különféle történelmi korokban? Van-e társadalmi fejlődés?- Térbeli és időbeli utazást tesz a képzelete segítségével. 5. A mű keletkezésének körülményei A, Mindig csalódik az életben: - Testvérei halála - Felesége hűtlensége - A szabadságharc bukásával elbuktak a haladó eszmék B, Filozófiai olvasmányok is hozzásegítették a mű megírásához
- Hegel hatása-hegeli dialektika, miszerint az ellentétek mozgatják a világot. Jelen esetben a világ teremtése és a Lucifer közötti ellentét. - Determinizmus-az emberek és a világ sorsa előre meg van írva, így az emberek nem rendelkeznek szabad akarattal, mert úgy kell cselekedniük, ahogy az előre meg volt írva. Így a világban nincs meg a fejlődés lehetősége, hiszen minden úgy lesz, ahogy isten akarta. 6. A mű szereplői Ádám Lucifer Éva Nagy történelmi személyiségek, alakok. 3 főszereplő, akik mind bibliai egyének: Ádám, Éva, Lucifer. Ádám és Lucifer Madách két énjének szembeállítása. - Ő Madách bizakodó énje, optimista, hisz az eszmékben. - Ha csalódik mindig új eszméket keres - Lázadó típus, egy adott társadalom ellen lázad, helyette mindig egy újabbat keres. - Eleinte híres, konkrét szereplőket alakít, a XI. színig (Londonig), de utána már csak egy emberként jelenik meg, akinek nincs neve, csak úgy kiemelkedik a tömegből. - A londoni színig aktív szereplő, utána már csak szemlélődik. - Ő Madách pesszimista énje, aki nem hisz az emberiség jövőjében, a történelem fejlődésében. - Ő is lázad. A teremtés ellen. Az isteni teremtés hibátlanságát vonja kétségbe. - Mindvégig Ádám kísérője a különböző korokban, történelmi helyszíneken. - Mindig bebizonyítja Ádámnak az adott történelmi kor, társadalom hibáit. - Az, hogy ő cselekvő, vagy szemlélődő szerepet játszik az mindig változik színenként. Egy színen belül is tud többféleképpen viselkedni, mindig az adott helyzet határozza meg viselkedését. - Ő maga hordozza az alapvető emberi tulajdonságokat. - Ő valódi hús-vér ember. Ő képviseli a valóságot. - Emberi módon viselkedik, vannak jó és rossz tulajdonságai. - Őt Majthényi Annából és Fráter Erzsébetből gyúrta össze. Az ő két személyiségüket ötvözi. - A legtöbb színben Ádám segítője, a szerelmet, az érzelmeket jelenti Ádám számára. Sokszor kimenti Ádámot az adott helyzet kátyúiból. - A legfontosabb segítség a 15. szín végén, amikor bejelnti, hogy gyermeket vár. Az egész emberiség jövőjét menti meg, nemcsak Ádámot. - A gyarlóságot, az elértéktelenedést Prágában, Londonban és az Eszkimók színében mutatja be. 7. A tragédia szerkezete
15 színből áll, a színeket a helyszínek alapján lehet felosztani. 1. Mennyben 2. Paradicsomban 3. Paradicsomon kívül 4. Egyiptom 5. Athén Ókori színek 6. Róma 7. Konstantinápoly 8. Prága I. Középkori színek 9. Párizs Újkori szín 10. Prága II. 11. London Jelenkori szín 12. Falanszter Újkori szín 13. Űr 14. Eszkimók Jövőbeli színek 15. Paradicsomon kívül Keretes színek, vagy bibliai színek: 1,2,3,15 Történelmi színek: a többi szín 1. szín: A mennyben - Az Úr megteremti a földet, az angyalok dicsőítik, csak Lucifer nem. Ő bukott angyal, aki a pokol legalsó bugyrában él. Megkérdőjelezte az isteni teremtést. - Az úr a Földet egy tökéletes gépezetnek tekinti, amelyen csak évmilliók múlva kell javítani. Ebben a három főangyal is egyetért. - Lucifer támadásban azt hangoztatja, hogy az emberek barbárok és műkedvelők, hiányzik belőlük az értelem. Valamint azt mondja, hogy Istennek a teremtés csak játék. Hiányzik belőle a logika. Ez adja a mű alapkonfliktusát. - Isten nem kritikát lát Lucifer álláspontjában, hanem az ellenkezést, az irigykedést. - Lucifer megfogadja, hogy bebizonyítja az Úrnak, hogy hibás a teremtés. Ezért az Úr két fát átokkal sújt az Édenben. A tudás és a hallhatatlanság fája, ami Luciferé lehet. Ennek Lucifer nagyon örül, mert így meg tudja dönteni az isteni művet. 2. szín: A paradicsomban - Ádám és Éva élvezik az életet, amit az Úr adott nekik. Két fa nem lehet az övék, amit az Úr Lucifernek adott. Ekkor bukkan elő Lucifer, aki elhint bennük a kételyt, hogy miért nem szabad a fából enni. - Éva szakít a Tudás fájának gyümölcséből és megízleli Ádámmal. Mennének tovább a másik fához, de kardos kerub állja útjukat. Isten kiűzi őket az Édenből. - Az Úr csak elméletben van meggyőződve arról, hogy a műve tökéletes, Lucifer a gyakorlatot jelenti. - Egy bibliai jelenetet dolgoz fel, a bűnbeesést. - A két fa azért nem lehetett az övéké, mert akkor már isteni magasságba kerültek volna. - Itt a csábító Lucifer, a tagadás szelleme, a Bibliában kígyó képében jelenik meg. - A Bibliában az ember büntetése, hogy a nő fájdalommal szüljön, a férfi pedig keserves munkával keresse a kenyerét.
- Itt az, hogy az ember nem örökéletű, és kiűzi őket Isten a paradicsomból. - Lucifer nem kap büntetést. - Ádám a determinizmusban hisz, hogy minden eleve el van rendelve, úgy sincs értelme tenni ellene. - Éva kételkedőbb, ő azzal érvel, hogy Isten ezt az utat szabta ki ránk, így nem lehet baj, ha esznek a gyümölcsből, hiszen Isten csak jót akarhat nekik. - Isten arra kényszeríti az embert a paradicsomból való kiűzés után, hogy önállóvá váljon. 3. szín: A paradicsomon kívül Ádám a paradicsomból való kiűzés után kezdetben még jól érzi magát, de később rájön, hogy csak szenvedések árán, munkával tudja megkeresni a kenyerét. Éva és Ádám szorgoskodnak az új környezetben, próbálják felépíteni azt, amit elveszítettek. Ádám birtokába akarja venni a tudást. Tudni akarja a természet törvényei. Éva is kíváncsi arra, hogy megmarad-e női bája. Ezért Lucifer álmot bocsát rájuk, hogy végignézhessék jövőjüket, és ez reményt ad számukra. Ez után jönnek az ókori színek, amelyek mindegyike valamilyen rabszolgatartó társadalomban játszódik. Általános séma jelenik meg ezekben a részekben, mert minden szín elején van egy eszme, ami elterjed és általánossá válik, végül aztán elkorcsosul, majd elveszíti létjogosultságát. Ádám így mindig csalódik, és a végén megjelenik egy újabb eszme, ami megint reményt ad. 4. szín: Egyiptom 5. szín: Athén - Ádám korlátlan hatalmú kényúr, ő a fáraó, Lucifer a minisztere. Milliók szenvednek miattuk, mert a fáraó piramist építtet. Egy véresre korbácsolt rabszolga a munkafelügyelők elől a trón felé menekül, és ott a fáraó lába előtt rogy össze. Éva a felesége védi őt, az újabb ütlegelésektől. A fáraó maga mellé ülteti Évát a szépsége miatt. De boldogságukat a szenvedők jajveszékelése szakítja meg. Éva mellett Ádám megérti a szenvedőket, és ezért eldobja magától a hatalmat és ő fog ezentúl milliók akaratának érvényt szerezni. - Tanulság: hiába a pénz, a hatalom, ha nem boldog. - Két téma kapcsolódik össze, egyrészt a fáraó mint hatalom, másrészt a fáraó, mint ember. A nép szenvedése, szembeáll az egy boldogságával. Milliók egy miatt. - Éva nyitja fel a szemét Ádámnak. Madách nyíltan kimondja véleményét ezzel kapcsolatban. Nem szereti, ha valaki csak a szépségével ámítja el az embert, mert mást nem tud. Haszontalan csecsebecse. - A fáraó a végén felszabadítja a népét, kihirdeti a szabadság eszméjét. A milliók egy miatt elv helyett egy a millókért elv kezd el érvényesülni. - Éva, mint Lucia jelenik meg, Miltiadész feleségeként. Áldozatot mutat be, hogy férje mielőbb hazatérhessen a győztes csatákból. De a népgyűlésen hazaárulással vádolják Miltiadészt, amiért nem tért még haza a csatákból. Ezért halálra ítélik a távollétében. Miltiadész nem érti az egészet, felszólal a vádak ellen, de aláveti magát a nép akaratának. A bárd alá hajtja fejér, mert így se ura, se szolgálója nem lesz a népnek.
6.szín: Róma - Ezek az emberek szabadságban élnek, szabadon rendelkeznek jogaikkal, amit arra használnak fel, hogy hatalmat szerezzenek. - A szín végére kiderül, hogy ezek a népek nem tudnak mit kezdeni a szabadsággal, hisz Miltiadészt is elítélik, aki pedig jót tett velük. - Miltiadész nem küzd az életéért, mert ha egyszer a nép ilyen gyarló, akkor neki ilyen élet nem kell. - Ádámot egy dőzsölő társaságban látjuk viszont. Ádám=Sergiolus, Éva=Júlia. Az emberek itt csak mulatnak, mert a hirtelen jött szabadsággal nem tudnak mit kezdeni. Élvezik az életet. A nők énekéből azonban kiderül, hogy unják már ezt az erkölcstelen életet. Éva és Ádám is visszavágyik a múltba, mert itt nem volt minden ilyen romlott. Ebben a színben megjelenik Péter apostol, aki megmondja az embereknek, hogy mi legyen a későbbiekben a céljuk. Az egymás közötti szeretetet és Isten tiszteletét hirdeti. - Lucifer kedvtelenül figyeli Péter szavait, hiszen előre látja, hogy mi lesz ennek a vége. 7.szín: Konstantinápoly - Ádám, mint Tankréd lovag, Éva pedig nemes hölgyként jelenik meg. (Izóra) A vezéreszme a testvéri szeretet.. Ádám a keresztes hadjáratból tér haza. A keresztény hitért harcol, de az emberek nem úgy fogadják, ahogyan ő ezt várta.. Kiábrándul a kereszténység eszméjéből, mert az egyház tanai embertelen dogmákká váltak és a szeretet nevében milliókat küldenek máglyahalálra. - Megjelenik az eretneküldözés. - Éva is a kor szokásának áldozata, kolostorban kell élnie, apjának tett ígérete miatt. - Ádám csalódása után passzív, szemlélődő hős lesz, már nem tud az új eszmékért lelkesedni, ezért a tudományokba menekül. - Első középkori szín, a feudális társadalom korai szakasza. 8.szín: Prága I. 9.szín: Párizs - Ádám=Kepler, udvari csillagász, felesége Éva=Borbála. - Kepler nem tudja az igazi tudományt szolgálni, mert megélhetése érdekében, a tudományos meggyőződése ellenére horoszkópot kell készítenie. Megalkuvásra kényszeríti a tulajdon felesége is, aki mindig pénzt kér tőle. Nem hisz férje tehetségében, folyamatosan megalázza emberi és férfi mivoltában. Madách kapcsolata feleségével ebben a színben meghatározó. - Éva itt nem segítőtárs, mert a tipikus nő szerepét játsza. Aki mindig szép és csinos akar lenni, csak a külsőségek, a felszínes dolgok érdeklik. - A szín végén Kepler elalszik és álmodik. - Álom az álomban - A vezéreszme a szabadság, egyenlőség, testvériség. - Kepler olyan világot képzelt el magának, ahol aktívak az emberek. Így kapcsolódik ide Párizs, a nagy francia forradalom.
- Ádám itt újra cselekvő hős lesz, Danton képében. - Itt két történelmi személyiség harca zajlik, az egyik Robespierre, a másik pedig Danton. - Mindkét vezető a fejlődést kívánja, de Danton békésen, míg Robespierre harccal. - Végül Robespierre eszméje győz, mert a szegények őt támogatják, hiszen nekik nincs idejük kivárni a Danton-féle lassú fejlődést. - A mű végére Dantont a konvent halálra ítéli. - Éva ebben a színben kétféle női szerepet alakít. Egyszer egy gazdag arisztokratát, máskor pedig egy szegény pórnőt. - Általa ismerhetjük meg a forradalom két arcát. Egyrészt arisztokrata szempontból, másrészt pedig a radikális néptömeg szemszögéből. Arisztokrataként vonzó, finom, nőies alkat, pórnőként azonban közönséges és durva, még gyilkol is. A két nőalak a női jellem végletességét mutatja. Az író véleménye a nőről: csak a családban van szerepe, a politikai és a társadalmi életben egyáltalán nincs. 10. szín: Prága II. - Kepler felébred álmából és értékeli a forradalmat. - Új eszmények jelennek meg, a bölcselet és a tudomány megint fontos, de már a mestereiben és a tanítványokban hisz - A néppel kapcsolatban abban hisz, azt reméli, hogy a népnek az értelmi színvonala megerősödik, megtanulnak a dolgok mögé látni. - Úgy gondolja, hogy az olyan tudás fontos, aminek a hétköznapokban is hasznát vehetjük. - Bíztatja az embereket, hogy ne higgyenek sarlatánoknak, akik csak hangadók. - A szín végén megfogalmazza, milyen társadalmat szeretne: a szabadság megvalósulását, az egyén kibontakozásának lehetőségét várja a jövő társadalmától. Ezzel a színnel zárul az emberiség múltjának bemutatása. 11.szín: London - Madách jelene, az 1800-as évek Nyugat-Európájának társadalmát mutatja be. - Ádám egy vásártérre érkezik meg, neve sincs, csak egy ember a sok közül. - A londoni színbe nagy lelkesedéssel érkezik, mert ő mindig ilyennek képzelte az életet, de Lucifer hamar kiábrándítja. - Ez a szabadversenyes kapitalizmus korának bemutatása. - Nagy szerepe van a pénznek, mindent az anyagi érdekek irányítanak. - Minden, ami értékes ebben a világban, az ebben a társadalomban csődbe jut. ( szerelem, művészet, vallás, emberség) - A koldulás főfoglalkozás. - Ebben a világban senki sem boldog, hiányzik a szeretet és az erkölcs. - Reálisan ábrázolja a kapitalizmust, felfedi annak hibáit. - A szín zárása egy haláltánc jelenet, a végén mindenki egy sírgödörbe ugrik. - Arany János a Hídavatás című balladája párhuzamba állítható ezzel a résszel. 12. szín: Falanszter - Ez az első jövőbeli szín.
13.szín: Az űr - A Falansztert Fourier francia filozófus találta ki, nem Madách. A falanszter olyan társadalom, amely egy kicsit az ősközösséghez hasonlít, mert az emberek egy nagy épületkomplexumban élnek és amit termelnek azt pedig szétosztják egymás között. - Itt Madách a falanszter hiányosságait próbálja kutatni. Szerinte csak egy előnye van, hogy az emberek egyenlők. De egyébként tucatembereket akarnak faragni, nem akarják, hogy az egyéniség kibontakozzon. - Michalangelot a művészetétől fosztják meg. Évától pedig el akarják venni a gyermekét. Kihalt a szeretet, a család, a szerelem, a haza. - A belső emberi értékek nem fontosak, az érzelmeket és az értékeket elveszítették az emberek, csak a hasznosság vezérli őket. - Ádám már kiábrándult a Földből, ezért vágyik az Űrbe. - Ádám megöregedve a vaksötét űrben repül Luciferrel. Ő akart magasabb világot látni, de itt is hideg van. - Megszólal a Föld szelleme, hogy térjen vissza Ádám a Földre, mert megsemmisül, ha áttöri a Föld vonzáskörzetét. - Ádám már annyira nem lát kiutat az emberiség számára, hogy a halálba akar repülni, nem akarja tudni tovább a dolgokat, de a Föld szelleme visszatéríti, és végül rájön, hogy a kipusztulásnál jobb a szenvedés, inkább csatázik a kitűzött célokért, mert ettől csak boldogabb lesz. - Mindegy, hogy milyen célt tűz ki magának az ember, a lényeg, hogy ez az eszme mindig vigye előre. - Ez az a szín, amikor Ádám többször is kijelöli maga számára a feladatot és értékeli is azokat. 14. szín: Eszkimó szín. Hóval és jéggel borított, hegyes fátlan vidék. - Ádámot a kíváncsiság vezérelte ide, de már megbánta, hogy idejött. - A Föld kihűlt, a természet, a táj az ember is szánalmas. Egy eszkimóviskó gazdája egy torzalak. Rettegve nézi az idegeneket és földre borul előttük. A szomszédait már agyonverte, mert kevés a fóka és éhen halnának. Majd belépnek a kunyhóba, ahol ott van Éva, de ő is állatiassá korcsosult, és Ádámból csak undort vált ki. Ádám menekülni akar innen, és ekkor Lucifer felkelti álmából. Ébredj hát Ádám, álmod véget ért! - Ádám maga mondja ki, hogy az ember egy torz alak. - A nőt nem akarja így látni, a férfit még elviseli, de a nő jelentette az érzelmet. - Ádám visszamegy a jelenbe. 15. szín: Újra az ismert pálmafás vidék, a Paradicsomon kívül - Ádám újra fiatalon kilép a kunyhójából és borzadva gondol vissza az álmára. Lucifer azt mondja, hogy meg kell alkudni a jövővel, de ezt Ádám hazugságnak gondolja és nem megoldásnak. Ádám tudja, hogy rajta áll a választás lehetősége, vagy végig megy a már látott úton vagy pedig véget vet az életének és így kipusztul az emberiség. De Éva közli vele, hogy gyermeket vár, és ekkor Ádám a földre rogy, Uram legyőztél! Ekkor megjelenik az Úr, aki nem ígér idilli boldogságot sem neki, sem az emberiségnek, de a férfiaknak mindig ott lesznek a nők segítségnek. Lucifer pedig működhet tovább, eltántoríthatja az embereket egy
percre, akik majd mindig visszatérnek a helyes útra. Az Úr kimondja a tragédia végszavait: Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál! - Ádám annak ellenére, hogy látta a jövőjét, bizakodva fordul a rá váró időkre, hiszen Éva terhes lett. Ezzel kijelölték önmaguk számára az utat. - Ádám már csak a véget szeretné elkerülni, hiszen ők nem hallhatatlanok.