NemzetkÇzi informåcié: A rabies helyzete EurÉpÅban Äs

8. Ävfolyam 4. szåm 2001. februår 2. NemzetkÇzi informåcié: A rabies helyzete EurÉpÅban Äs ÑzsiÅban Hazai informåcié: Influenza Fertőző betegsägek adatai Impresszum

NEMZETKÄZI INFORMÅCIÇ A RABIES HELYZETE EURÇPÅBAN ÉS ÅZSIÅBAN A rabies az egäsz vilågon elterjedt betegsäg. A WHO adatai szerint a FÇld tçbb, mint szåz orszågåban 2,5 milliård szemäly van kitäve a vadonälő Äs a håziållatok kçräből eredő veszettsäg veszälyänek. A lyssa a halålozåsi adatok tükräben - az Çsszes fertőző betegsäget figyelembe väve - vilågviszonylatban a 10. helyen Åll. MÄg mindig 50 000-60 000 ember halñlñt okozza Övente, annak ellenäre, hogy a posztexpozáciés vädekezäs cäljåra hatäkony, ÅmbÅr igen dråga oltéanyag Åll rendelkezäsre (1. tåblåzat). A lyssa Åltal leginkåbb Ärintett fçldräszek: Afrika, Ñzsia, DÄl-Amerika Äs àceånia. VeszettsÖgmentes sziget Izland, az EgyesÜlt KirÅlysÅg, valamint JapÅn, Äs ugyancsak lyssåtél mentes PortugÅlia, SvÄdorszÅg, FinnorszÅg, NorvÄgia ill. GÇrÇgorszÅg területe. 1995-ig AusztrÅlia is fertőzäsmentes területnek sz Åmátott, de 1996-ban egy veszett denevär harapåsåt kçvető 4 hät mâlva emberi lyssa megbetegedäs, majd halålozås tçrtänt. A måsodik humån eset 1998-ban fordult elő, 27 hénappal a denevärmaråst kçvetően. A várust sikerült izolålni, Äs meghatårozåsra került egy âj, 0 szerotápusâ tçrzs (AusztrÅl denevär lyssa várus = ABL Australian bat lyssavirus). A humån lyssa megbetegedäs megelőzäse (a rékåk orålis vakcinåciéja Äs a håziållatok kçtelező megelőző vädőoltåsa rävän) EurÉpÅban, KanadÅban Äs az USA-ban a legeredmänyesebb. EurÜpÑban az erdei veszettsäg jelenti a fő veszälyt, a vçrçsréka a legfontosabb reservoår. Az Ållatok kçzçtt mintegy 8 000 erdei veszettsäg (rabies silvatica) esetet regisztråltak az utébbi Ävekben, tâlnyoméräszt KÇzÄp- Äs

NÄhÅny kiemelt terçlet egy Ävre vonatkozé rabies mortalitåsa (halåleset/100 000 lakos) 1. tåbl Åzat TerÇlet MortalitÅs (%ooo) Äszak-Amerika 0,002 MexikÅ 0,03 DÇl-Amerika 0,01 Ecuador 0,54 EurÅpa 0,001-0,005 TÉrÉkorszÑg 0,07-0,17 EtiÅpia 18,0 India 2,0-4,0 NepÑl 0,9 Sri Lanka 0,57 Banglades 1,75 KÖna 0,1 Vietnam 0,47 ThaifÉld 0,2 FÜlÉp-szigetek 0,6

Kelet-EurÉpa orszågaiban. Ezek az orszågok a rékaveszettsäg megszüntetäsäre orålis vakcinåciés programot folytatnak, azonban keletről, elsősorban OroszorszÅg felől veszett vçrçsrékåk megjelenäsät tapasztaljåk. Amág a veszettsäg behurcolåsåt Kelet-EurÉpa felől nem lehet megakadålyozni, a rabies EurÉpÅbÉl nem eradikålhaté. Az utébbi 20 Ävben a legtçbb eurépai orszågban csak nähåny humån esetet regisztråltak, s ezek kçzül tçbb importåltnak bizonyult (2. tñblñzat). Helyi sajåtossågaik miatt hårom orszågban ÄszleltÄk nagyobb szåmban humån lyssa esetek előfordulåsåt. TárákorszÑg az egyetlen eurépai orszåg, ahol a kutyåk kçzçtt előfordulé utcai veszettsäg (urbanus lyssa) tartja fenn a jårvånyt. RomÑniÑban a posztexpozáciés oltåsokhoz hazai gyårtåsâ szçvetkultâra vakcinåt hasznålnak, melynek antigän tartalma nem Äri el az előárt ÄrtÄket, ágy tçbb oltås szüksäges a vädettsäg kialakulåsåhoz. OroszorszÑgban sem hasznåljåk kçvetkezetesen a hatäkony sejtkultâra vakcinåt Äs az immunglobulint. E kät utébbi orszåg gazdasågi helyzete nem teszi lehetővä az orålis vakcinåciés program bevezetäsät az erdei veszettsäg jårvåny megszüntetäsäre

HumÅn rabies esetek EurÉpÅban (1977-1996) OrszÅg Esetek szåma ImportÅlt esetek szåma Ausztria 1 79 Belgium 2 2 1 81, 88 BulgÑria 1 94 Cseh KÉztÑrsasÑg 1 1 2 89 ÄsztorszÑg 4 84, 85, 86, 89 FehÇroroszorszÑg 2 89, 93 FinnorszÑg 1 3 85 ElőfordulÅs Äve (az ÇvszÑm utolså kçt jegye, zñråjelben az esetszñm) FranciaorszÑg 5 5 4 79, 80, 82, 91, 92 NÇmetorszÑg 5 3 5 78 5, 81, 86 5, 90, 96 5 MagyarorszÑg 6 1 6 78 6, 85 (2), 91, 94 (2) OlaszorszÑg 1 1 7 96 7 LettorszÑg 1 93 LitvÑnia 3 92 (2), 93 LengyelorszÑg 7 1 8 77, 79 (2), 80, 83 8, 84, 85 RomÑnia 40 77 (3), 83 (2), 84, 85 (4), 86 (4), 87 (4), 88 (3), 89 (4), 90 (4), 91 (8), 92 (3) OroszorszÑg 67 85, 89 (6), 90 (11), 91 (16), 92 (9), 93 (5), 94 (4), 95 (10), 96 (5) SzlovÑkia 1 90 SvÑjc 3 77 TÉrÉkorszÑg 40 77 (34), 78 (2), 79 (3), 91 (1) Ukrajna 7 77, 89 (2), 90 (4) EgyesÜlt KirÑlysÑg 9 9 9 77 (2), 78, 81, 86, 87, 88 (2), 96 JugoszlÑvia 9 1 10 77 (2), 78 (2), 79 (2), 80 (2), 89 Összesen 216 24

Az importñlt eset szñrmazñsi helye: 1 Ruanda-Zaire; 2 Vietnam; 3 denevçr Ñltal okozott, az Åta nem fordult el ő igazoltan denevçr Ñltal okozott veszettsçg az orszñgban; 4 TunÇzia, Egyiptom, SzenegÑl, MexikÅ, AlgÇria; 5 Egyiptom, India; 6 NigÇria; 7 NepÑl; 8 SzudÑn; 9 India (4), PakisztÑn (2), Zambia, Banglades; 10 AlgÇria. A humån lyssa esetek nagy tçbbsägät (95-98%), az Ävente csaknem 60 000 emberi halålozåst az endömiñs rögiükban (Ñzsia, Afrika, Latin-Amerika) a kébor kutyåk okozzåk. A lyssa endämia Åltal sâjtott orszågok nem rendelkeznek megfelelő vakcinåval sem a kutyåk preventáv vädőoltåsåhoz, sem a lakossåg posztexpozáciés vädelmähez, valamint az informåciés håttär is hiånyzik a humån megbetegedäsek megelőzäsähez. ÑzsiÅban 7 millié lyssa-gyanâs expozácié tçrtänik Ävente, Äs mintegy 35 000-50 000-re becsülik a halålos kimenetelű esetek szåmåt. A fertőződäs kçvetkeztäben 15 percenkänt egy - egy szemäly hal meg, ezek 40%-a 15 Äv alatti gyermek. Az egyes Ñzsiai orszñgok rabies-helyzetövel kapcsolatos főbb jellemzők Kambodzsa. A legtçbb lyssa-fertőzäs kutyåk Åltal okozott särüläst kçvetően alakul ki, azonban a kutyåk oltottsågi ÅllapotÅra, illetve az ebek kçzçtti rabies incidenciåra näzve nem rendelkeznek pontos/ärtäkelhető adatokkal. MÄgis jellemző a helyzetre, hogy 1999-ben 68 särüläst okozé Ållatot (63 kutyåt, 1 macskåt Äs 4 majmot) vizsgåltak meg immunfluorescens médszerrel, kçzülük 30 fertőzçttnek bizonyult (valamennyi kutya volt). A lyssa-gyanâs särülässel egäszsägügyi ellåtåsärt fordulék szåma az 1996-1999. Ävekben 8485 Äs 11287 fő kçzçtt våltozott. A särülteknek mindçssze 20-53%-Åt sikerült a mår vårhatéan megfelelő vädelmet jelentő, legalåbb 5 oltåsbél ÅllÉ sorozatoltåsban räszesáteni. A särüläsek 97-99%-Åt kutyåk okoztåk, az Ärintettek 50-65%-a 15 Äv alatti gyermek volt. Ezen adatok dçntően (73%-ban) a fővårosbél, Phnom Penh-ből szårmaznak, az orszåg tçbbi területän mäg a fentinäl is sâlyosabb a helyzet. Legfontosabb feladatnak a rabies ellenes nemzeti program kialakátåsåt tartjåk. KÇzvetlen cälkänt a megfelelő elsődleges sebellåtås megvalésátåsåt jelçlik meg, vagyis, hogy tçrtänjen meg minden harapott seb tiszta vázzel Äs szappannal tçrtänő kimosåsa. IndiÑban a lyssa alapvető näpegäszsägügyi probläma. Az orszågban mintegy 15 millié kébor kutya Äl, a humån rabies esetek előzmänyäben 96%-ban veszett kutya harapåsa szerepel. A veszettsäg IndiÅban nem bejelentendő betegsäg, azonban a WHO 1996-ban mintegy 30 000-re becsâlte az itt előfordult halñlos emberi lyssa esetek szñmñt. IndonÖzia. Az indonäziai rägiéban a veszettsäg mäg mindig näpbetegsäg. Az egyes szigeteken külçnbçző a fertőzçttsäg märtäke. JÅvÅn a fertőzäst 98%- ban kutyåtél, 2%-ban macskåtél Äs majomtél akviråltåk a särültek. 1995-ben 75, 1997-ben 50, 1998-ban 84, 1999-ben 135 humån esetet regisztråltak.

Salavesin 2000 szeptemberäig 1 582 esetben ÄszleltÄk veszett kutya harapåsåt, a betegsäg kçvetkeztäben 48 szemäly halt meg. A posztexpozáciés teväkenysäget, az oltåsokat a Nemzeti Rabies KÇzpont irånyátja, az oltåsokhoz a Pasteur-MÄrieux cäg Åltal gyårtott "Verorab" oltéanyagot hasznåljåk a 2-1-1 oltåsi säma szerint. Az elsődleges sebellåtåst a särült maga vagy a csalådja vägzi. MegátÄlÄsÜk szerint IndonÄziÅban tårsadalmi ÇsszefogÅs, Äs nemzeti program szolgålnå legjobban a rabies probläma megoldåsåt. A Fâláp-szigeteken a rabies incidencia magas, vilågviszonylatban folyamatosan az első Çt kçzçtt talålhaté, Ävente 300-500 szemäly hal meg lyssa-fertőzäsben. A humån esetek 98%-Åt itt is a kutyåk okozzåk. 1999-ben tçbb mint 2000 kutya esetäben volt laboratériumilag is igazolhaté a veszettsäg. 1999-ben 1,5 millié dollårt sz Åntak a nemzeti rabies prevenciés programra, melynek hårom legfontosabb eleme a kutyåk oltåsa, az emberi särüläsek esetän a posztexpozáciés vädőoltåsok elvägzäse Äs a betegsäg surveillance-ånak a bevezetäse volt. A program sikerähez szüksägesnek tartjåk az intenzáv egäszsägügyi felvilågosátås Äs oktatås erősátäsät is. PakisztÑnban is endämiåsan fordul elő a rabies, särüläsät kçvetően minden Ävben mintegy 150 ezer szemäly räszesül posztexpozáciés profilaxisban. Évente 600 000-750 000 dézis oltéanyagot hasznålnak fel, mägis mintegy 4 000 szemöly hal meg lyssa-fertőzös kávetkeztöben. Az Ärintettek 65%-a 18 ÄvesnÄl fiatalabb, tovåbbi 30%-a 18-45 Äv kçzçtti korâ, 80%-uk färfi. A nők alacsonyabb ÄrintettsÄgÄt kisebb håzon kávüli aktivitåsuk Äs tårsadalmi helyzetük magyaråzza. Az expozácié vidäken, a hegyvidäken, ill. aratås idejän azokon a területeken a legmagasabb, ahol mezőgazdasågi munkåk folynak. Az orszågban 1980 Éta termelnek oltéanyagot, de ez messze nem elägáti ki az igänyeket. Fontos feladat a lakossåg egäszsägneveläse, oktatåsa, mert mäg mindig gyakori, hogy az orvosi kezeläs helyett a mågikus gyégymédokat veszik igänybe. A vårosokban a kébor ebek szåmåt csçkkentő programok kialakátåsånak lenne nagy jelentősäge. Sri LankÑn Ävente mintegy 100 humån eset előfordulåsåt Äszlelik. Az esetek 97%-Åt kutyåk, 2%-Åt macskåk, 1%-Åt mås Ållatok okozzåk (előfordult pl. veszett elefånt is). 1997 Éta a WHO segátsägävel megoldottåk, hogy a nagy kérhåzakban a sejtkultâra vakcinåt hasznåljåk az intradermålis oltåsi eljåråst (l. alåbb) alkalmazva, ezzel is megfelelő vädelmet sikerült kialakátani. ÑllategÄszsÄgÜgyi intäzkedäsek is tçrtäntek: az ebek preventáv vädőoltåsa Äs sterilizåciéja, kásärlet a kutyåk orålis vakcinålåsåra; vallåsi Äs kulturålis okokra tekintettel a kutyåk szåmåt "csak märsäkelten" sikerült csçkkenteni. Thaifáldán 1993-ban aktáv ÅllategÄszsÄgÜgyi program kezdődçtt, melynek eredmänyekäppen az ebek szåmånak redukålåsa mellett az oltottsågi arånyt is sikerült javátani. Mág 1993-ban 8 millié kutya kçzül mindçssze 2 millié volt

oltott, 1999-ben 6 millié kutya kçzül mår 5 milliét vakcinåltak. Az orszågban 37 laboratérium műkçdik, a vizsgålt Ållatok kçzçtt a lyssa-fertőzçtt esetek szåma - a nagymärtäkű ÅllatoltÅsok eredmänyekänt - a vizsgålt időszakban 44,4%-rÉl 27,6%-ra csçkkent. Az EgÄszsÄgÜgyi MinisztÄrium is komoly erőfeszátäst tesz e fatålis betegsäg eliminålåsåra. ãvente mintegy 200 000 esemänyt, mint posztexpozáciés rabies-gyanât låtnak el. TÇbbfÄle oltéanyagot Äs oltåsi sämåt alkalmaznak, kçztük a WHO Åltal ajånlott intradermålis oltåsi eljåråst kiegäszátve a seb kçrnyäkänek immunglobulinnal tçrtänő infiltråciéjåval. Vietnamban Ävente mintegy 300-500 szemäly hal meg veszettsägben, ez negyedät jelenti az orszågban a fertőző betegsägek okozta halålozåsnak. ãvente mintegy 120 000 szemälyt kell posztexpozáciés oltåsban räszesáteni, az esetek 97%-Åban kutyaharapåst kçvetően. Fuenzalida vakcinåt hasznålnak, a posztexpozáciés oltåsi sorozat nyolc oltåsbél Åll. A betegsäg felszåmolåsåra nemzeti programmal rendelkeznek, ezt 2020-ig tervezik megvalésátani. StratÄgiÅjuk szerint a kutyåk teljeskçrű vakcinålåsåt, az epidemiolégiai surveillance kialakátåsåt, a lakossåg egäszsägneveläsät Äs a jé minősägű, hatäkony oltéanyag biztosátåsåt kell megoldani. A humñn lyssa megelőzösöre hasznñlt oltüanyagok Ös oltñsi sömñk VilÅgviszonylatban a lyssa-gyanâs särüläseknek csak mintegy 20%-Åban hasznålnak megfelelő vädelmet biztosáté sejtkultâra vakcinåt. A rabies fertőzässel sâlyosan Ärintett Åzsiai orszågokban - våltozé hatäkonysåga Äs az oltåst kçvető sâlyos neurolégiai komplikåciék előfordulåsånak lehetősäge ellenäre, Åm relatáve alacsony kçltsägei miatt - a legszälesebb kçrben mäg mindig az Ållati agyszçvetekben elszaporátott Äs inaktivålt várusbél előållátott NTV vakcinåt (Nerve Tissu Vaccine) alkalmazzåk. BÅr a modern sejtkultâra vakcinåk Åra csçkken, egy teljes, intramuszkulåris oltåsi sorozat kçltsäge magasabb annål, mint ami egy Åtlagos, ÑzsiÅban vagy AfrikÅban Älő csalåd szåmåra vållalhaté. Az NTV oltéanyag Äs a länyegesen magasabb kçltsägű intramuszkulåris alkalmazås alternatávåjakänt, a kçltsägek csçkkentäsäre kidolgoztåk az intradermñlis oltñsi eljñrñst, amelynek sorån a sejtkultâra vakcina kis dézisait (0,1 ml) tçbb alkalommal tçbb oltåsi helyre adjåk be. Az adatok ugyanis azt igazoljåk, hogy a sejtkultâra vakcina egyidejűleg, intradermålisan tçbb helyre alkalmazott kis dézisai hatåsosak, megfelelő vädelmet alakátanak ki. Az intradermålis oltåsok esetäben is gondoskodni kell azonban bizonyos speciålis technikai Äs szemälyi feltätelekről, ezärt a médszer alkalmazåsåt kizårélag rabies centrumokban ajånljåk, ahol a megfelelő kontroll, a hűtő-tårolé kapacitås, Çsszeszokott, szakkäpzett szemälyzet, s ágy az oltéanyag gazdasågos felhasznålåsa is biztosátott. A posztexpozáciés intradermålis oltåsi eljåråst ThaifÇldÇn, a FÜlÇp-szigeteken

Äs nähåny afrikai orszågban vezettäk be, illetve kezdtäk alternatáv médszerkänt alkalmazni. ForrÑs: International Conference on Rabies: Rabies In Asia. Achievements and Future Challenges, Bangkok, november 27-29. 2000. Rabies-Risk of Exposure and Current Trends in Prevention of Human Cases. Abs.: 70-77. Wolfgang Haupt SzerkesztősÅgi megjegyzås. KÄtÄvente rendezik meg a rabies helyzet ÄrtÄkelÄsÄvel foglalkozå nemzetkçzi konferenciét (1994-ben KanadÉban, 1996-ban Hongkongban, 1998-ban MexikÅban), ahol kiemelten térgyaljék, elemzik a vilég kñlçnbçző tärsägeinek sajétosségait. 2000 novemberäben Bangkokban a dälkelet-ézsiai helyzet kerñlt räszletes megvitatésra. Ezen legutåbbi Ärtekezleten elhangzottak adték a jelen téjäkoztatés aktualitését. E rägiå sajétos, itthonitål jelentősen eltärő rabies-helyzetänek ismerete szñksäges a hazénkbål e tärsägbe irényulå fokozådå utazési kedv Äs munkavéllalés miatt. A nemzetkçzi oltåkçzponthoz tanécsärt fordulåkat fel kell käszüteni a lyssa veszälyäre is, hogy ismerjäk az Éllatok Éltal okozott esetleges särñläsek jelentősägät, Äs esetenkänt räszesñljenek preexpozüciås vädőoltési sorozatban. A magyarorszégi lyssa surveillance-szal kapcsolatosan az OEK 2000 méjuséban "MÅdszertani levelet" adott ki, melyben megtalélhatåk a hazai jérvényñgyi helyzetre vonatkozå informéciåk Äs az esetleges lyssa-gyanás ÄrintkezÄs esetän szñksäges teendők.

HAZAI INFORMÅCIÇ INFLUENZA INFLUENZASZERŰ MEGBETEGEDÉSEK 2001. januñr 22-28. kázátt hät megyäből Äs a fővårosbél jelentettek influenzås megbetegedäseket. A 4. häten 31 295 beteg fordult orvoshoz ilyen jellegű panaszaival, 3 378 beteget (10,8%) vettek tåppänzes ÅllomÅnyba. åsszesen 1 269 betegnäl (4,0%) Äszleltek szçvődmänyt, 50 betegnäl vålt szüksägessä a kérhåzi kezeläs. Egy 84 Äves Somogy megyei nő influenza kçvetkeztäben meghalt (tåblåzat). A legtçbb beteget (7 056) Somogy megyöből jelentettäk, ahol az előző häthez viszonyátva tçbb mint kät Äs fälszeresäre emelkedett a megbetegedäsek szåma. Somogy megyäben a jårvåny kezdete (januår 15.) Éta a megye lakossågånak 2,9%-a jelentkezett orvosnål. A DunÅntâl tçbbi megyäjäből ezen a Influenza Äs influenzaszerű megbetegedäsek adatai 2001. 4. hät Terâlet Betegek TÅppÄnzbe vettek SzávődmÄnyes esetek KÉrhÅzba szållàtottak Halottak szåma Budapest 4 032 852 38 0 0 Baranya 4 426 214 261 6 0 FejÇr 5 351 584 36 3 0 Győr-M.-S. 1 623 240 67 5 0 Somogy 7 056 747 148 6 1 Tolna 4 251 246 510 25 0 Vas 3 845 439 62 4 0 Zala 711 56 147 1 0 Összesen 31 295 3 378 1269 50 1 häten jelentettek előszçr adatokat. Tolna megyöben a lakossåg 1,7%-a, Vas megyöben 1,4%-a, FejÖr megyöben 1,3%-a, Baranya megyöben pedig 1,1%- a fordult orvoshoz influenzåra utalé panaszokkal. Valamennyi területen a gyermekek voltak a legörintettebbek. A betegek 57,6 %-a tizençt Även aluli gyermek, 22,8 %-a 15-24 Äves fiatal felnőtt volt, 9,3% tartozott a 25-34, 7,8 % a 35-59 Ävesek korcsoportjåba. Az orvosnål jelentkezett betegek kçzçtt igen alacsony volt a 60 Ävesek vagy annål idősebbek arånya (2,5%). A szçvődmänyes esetekben kçzel azonos gyakorisåggal diagnosztizåltak

pharyngitist Äs tonsillitist (36,7%), illetve bronchitist (35,9%). BÑcs-Kiskun, Heves, JÑsz-Nagykun-Szolnok Ös VeszprÖm megyöből is jeleztäk az influenzaszerű megbetegedäsek gécos halmozédåsåt. A tçbbi megyäben influenza aktivitåsra utalé jelet nem Äszleltek. A fővårosban januår 22-28. kçzçtt 4032 beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, az előző heti 1813 szemällyel szemben. A betegek 29%-29%-a gyermek, illetve 15-24 Äves korâ felnőtt volt. A korspecifikus incidencia az 1-14 Äves gyermekek kçzçtt volt a legmagasabb, az előző häthez viszonyátva tçbb mint nyolcszorosåra emelkedett. JanuÅr 31-ig az ÑNTSZ FővÅrosi IntÄzetÄben 53 beteg garatvåladäkånak vizsgålatåra került sor: kät esetben RS várust mutattak ki, influenzavárus jelenlätät egy esetben sem igazoltåk. TovÅbbi hårom betegnäl szerolégiai vizsgålatokkal RSV fertőzäst erősátettek meg. A 4. häten 14 betegnäl virolégiai vizsgålatokkal is igazoltåk az influenza várusok kéroki szerepät (10 esetben influenza B, 4 esetben influenza A). Az ÑNTSZ Baranya Megyei IntÄzetÄnek VáruslaboratÉriumÅban januår 17 Éta hâsz Baranya megyei betegtől Ärkezett vizsgålati anyagot dolgoztak fel: direkt antigänkimutatåssal egy esetben influenza A, hårom esetben influenza B várust detektåltak. Az OEK VirolÉgiai főosztålyån januår utolsé hetäben 96 lägâti mintåt vizsgåltak meg direkt immunfluoreszcens eljåråssal. HÄt beteg [BÅcs-Kiskun (3), FejÄr (1), Heves (1), Pest (1), VeszprÄm (1)] garatvåladäkåban influenza B vårus, hårom betegnäl pedig [FejÄr (1), Tolna (2)] influenza A vårus jelenlätät mutattåk ki.

A HAZAI JÅRVÅNYçGYI HELYZET ÅLTALÅNOS JELLEMZÉSE A 2001. januñr 22-28. kázátti időszakban bejelentett heveny fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyügyi helyzete az alåbbiakban foglalhaté Çssze: Az enterñlis bakteriñlis fertőző betegsögek kçzül a campylobacteriosisok szåma az előző hetinek kçzel måsfälszeresäre emelkedett, az 1-4. häten nyilvåntartåsba került esetek szåma az előző Äv azonos időszakåban regisztråltat is meghaladja. Az enterålis bakteriålis fertőző betegsägek kçzçtt az Äv eleje Éta campylobacteriosis dominancia figyelhető meg, a bejelentäsek szåma ezen a häten 40%-kal, az Äv eleje Éta 20%-kal volt tçbb a nyilvåntartott salmonellosisok szåmånål. A tçbbi e csoportba tartozé betegsäg jårvånyügyi helyzete - a yersiniosist kiväve - kedvezőbb volt a koråbbi ÄvekÄnÄl. A virñlis hepatitisek jårvånyügyi helyzete tovåbbra is igen kedvezően alakult. A lögéti terjedösű fertőző betegsögek kçzül az előző hetihez viszonyátva a scarlatina bejelentäsek szåma märsäkelten emelkedett, a varicella bejelentäsekä länyegesen nem våltozott. A scarlatina jårvånyügyi helyzete a koråbbi ÄvekÄhez hasonléan alakult. Szabolcs-SzatmÅr-Bereg megyäből egy 11 Äves gyermek morbilli megbetegedäsäről Ärkezett jelentäs, a várusszerolégiai vizsgålat folyamatban van. A rubeola Äs a mumpsz epidemiolégiai helyzete kedvező volt. A gennyes meningitisek szåma csaknem azonos volt az el őző hetivel. A nyolc megbetegedäs kçzül håromban ismert az etiolégia: egy-egy esetben a B ill. C szerocsoporté N.meningitidis, egy måsik betegnäl E.coli volt a kérokozé. KiemelÄsre Ärdemes, hogy az Äv első nägy hetäben diagnosztizålt illetve bejelentett purulens meningitisek szåma az előző Äv azonos időszakåban regisztrålt megbetegedäsek szåmånak felänäl is kevesebb volt.

Az EpidemiolÇgiai InformÉciÇs Hetilap (Epinfo) a Johan BÅla OrszÉgos EpidemiolÇgiai KÑzpont (OEK) kiadvénya. A kiadvånyban szereplő kçzlemänyek szakmai egyeztetäst kçvetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ÇsszeÅllátÅsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÉgiai KÇzpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvényt a Johan BÅla OrszÉgos KÑzegÅszsÅgÖgyi IntÅzet Ås a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a Magyar-Amerikai KÇzÇs AlapnÉl elnyert pélyézat Éltal biztosütott egyñttműkçdäs rävän fejlesztettäk ki. Az Epinfo minden häten pänteken kerül poståzåsra. A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, kçzläsi szåndäkkal száveskedjäk az Epinfo főszerkesztőjöhez fordulni: Johan BÖla OrszÑgos EpidemiolÜgiai Kázpont 1966 Budapest, Pf. 64., Telefon: 215-8027, 476-1383, 476-1224 Telefax: 476-1223 A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhaték Äs felhasznålhaték, azonban a kiadvåny forråskänt valé hasznålatånål arra hivatkozni kell. mb. OrszÑgos Tisztifőorvos Dr. PintÖr Al Ñn ISSN 1419-757X