HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Nagykáta Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2003.(III.0.) számú rendelete (9/2005. (XII.4.) számú rendelettel módosítva) a város Helyi Építési Szabályzatáról egységes szerkezetbe foglalva

Nagykáta Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2003.(III.0.) rendelete a város Helyi Építési Szabályzatáról Nagykáta Város Önkormányzata Képviselő-testülete a módosított 990. évi LXV tv. 6. () bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 997. évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdés c.) pontjában biztosított jogkörében, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, a város közigazgatási területére vonatkozóan megalkotja a Helyi Építési Szabályzatáról (továbbiakban: HÉSZ) szóló rendeletét, és egyúttal jóváhagyja a település Szabályozási Tervét, valamint elrendeli azok kötelező együttes alkalmazását. I. FEJEZET ÁTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya, alkalmazása. // Jelen rendelet területi hatálya Nagykáta város teljes közigazgatási területére terjed ki. /2/ A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka), és ezekre hatósági engedélyt adni a 253/997.(XII.20.) Kormány rendelet és mellékletei, valamint a jelen rendelettel meghatározott Helyi Építési Szabályzat és a Szabályozási terv rendelkezései szerint, azok együttes alkalmazásával szabad. /3/ A rendelet területi és tárgyi hatálya minden természetes és jogi személyre nézve kötelező. /4/ A rendeletben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a HÉSZ és a szabályozási terv módosításával van lehetőség. A szabályozási tervlap 2. () A település közigazgatási területén a HÉSZ előírásainak területi értelmezéséhez szükséges térképi, rajzi információkat a szabályozási terv tartalmazza. /2/ A HÉSZ rajzi mellékletei a PESTTERV Kft. (Budapest) által 2-04-423 törzsszám alatt ké- szített alábbi tervlapok: (Az eredeti terv a PESTTERV KFT Budapest által P-2/98-58 törzsszám alatt készült ) SZT- Szabályozási terv-belterület M=: 4 000 SZT-/ A 3. sz. főút menti gazdasági terület szabályozási terve M=: 2 000 SZT-/2 Az 359, 539, 276 és 3969 hrsz-ú utak által határolt terület szabályozási terve M=: 2 000 SZT-2 Szabályozási terv-külterület M=:0 000 /3/ A Szabályozási terv az alábbi kötelező szabályozási elemeket tartalmazza: a) közigazgatási határvonal; b) belterületi határvonal; c) beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa; d) tervezett szabályozási vonal; e) építési övezet, övezet jele, előírásai és határa; mód: 9/2005. (XII.4.) r. hatálybalépés: 2006.0.02 2

f) műemléki környezet határa; g) helyi művi érték; h) helyi jelentőségű természetvédelmi terület határa; i) változtatási tilalom határa; j) elővásárlási joggal terhelt terület határa; k) védőterületek, védőtávolságok határa; l) készítendő rekultivációs terv; m) megszüntető jel. /4/ A kötelező szabályozási elemek módosítására kizárólag a HÉSZ és a szabályozási terv módosításával van lehetőség. /5/ A Szabályozási terv az alábbi tájékoztató szabályozási elemeket tartalmazza: a) műemlék; b) régészeti lelőhely határa; c) tájvédelmi körzet határa; d) fokozottan védett természetvédelmi terület határa; e) egyéb természeti terület határa; f) Országos Ökológiai Hálózat övezetének határa; g) Natura 2000 hálózat határa. II. FEJEZET AZ ÉPÍTÉS ENGEDÉLYEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOSTÓL ELTÉRŐ HELYI SZABÁLYAI Elvi építési engedélyezés 3. // Az építési munkák engedélyezése során elvi építési engedélyt kell beszerezni: a) lakóterületen, azon építési telkek esetében, amelyek a HÉSZ jóváhagyásakor már kialakultak, és szélességük, valamint területük az építési övezeti előírásokban meghatározott minimális szélesség és terület 0%-át meghaladó mértékben kisebb, és nem éri el a 400 négyzetmétert - a telek beépíthetőségének tisztázása érdekében, b) a műemléki környezetben (MK), a Dózsa Gy. u. mentén és a helyi művi értékek esetében - a településképi követelmények, az építmény elhelyezhetőségének előzetes tisztázása érdekében. /2/ Az elvi építési engedélykérelemhez mellékletként csatolni kell a meglévő és tervezett álla- potra vonatkozóan a szomszédos két-két telekre kiterjedő utcaképet az építmények tömeg- vázlatával és színtervével együtt. Az építési engedélykérelmek elbírálásának kiegészítő szabályai 4. // Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/997 (XII.29.) KTM rendelet 9. -ában meghatározott engedélyköteles építési munkák köre bővül. mód: 9/2005. (XII.4.) r. hatálybalépés: 2006.0.02. 3

/2/ A műemléki környezet területén, valamint a Dózsa György u. - Ady E. u. - Kossuth Lajos u. István király u. Bajcsy-Zsilinszky u. Jászberényi utak szabályozási területén és a fenti utak mindkét oldalán lévő telkeken és építési telkeken az engedélyköteles építési tevékenységek köre az alábbiakkal bővül: a) utcabútorok elhelyezése, b) a közterületeken történő bármely egyéb építési tevékenység (pl. út-keresztmetszet kialakítása, útburkolás, járdaépítés, vízelvezetés stb.). /3/ A város belterületén a következő építési tevékenységek építési engedély alapján végezhetők: a) bármilyen hirdetőtábla, -berendezés létesítése. III. FEJEZET ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK, ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI A közigazgatási terület tagozódása 5. // A Képviselő-testület a város közigazgatási területén a bel- és a külterületet elhatároló belte- rületi határvonalat, valamint a beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határvonalát a Szabályozási terv szerint állapítja meg. /2/ Az építési szempontból megkülönböztetett, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek építési övezetekre és övezetekre való területi tagozódását a szabályozási terv ábrázolja. Általános építési előírások 6. // A település közigazgatási területén építési telket és telket kialakítani csak úgy szabad, hogy az a szabályozási tervben meghatározott területfelhasználásra alkalmas legyen, továbbá alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége a HÉSZ-ben megadott értékeknek és a vonatkozó egyéb általános jogszabályoknak megfeleljen. /2/ Az egyes telkek beépítési lehetőségeit az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó övezeti, építési övezeti előírások határozzák meg, melyek betartása kötelező. /3/ Kialakult építési telken lakóépület építése akkor is engedélyezhető, ha a telek területe leg- legalább 400 m 2, a telek szélessége az építési övezetben meghatározott minimális mérettől 0%-ot meg nem haladó mértékben kisebb, és a beépítés során az építési övezet egyéb előírásai betarthatók. /4/ Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületeket, védőtávolságokat, védősávokat. /5/ Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a település teljes területére készített komplex vízrendezési tervben lehatárolt mély fekvésű területeken a beépítésnek a terv által meghatározott feltételeit. /6/ A talaj- és felszíni vizek áramlását és minőségét veszélyeztető építés esetén építési engedély csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával adható ki. /7/ Az épületek magastetővel alakítandók ki a lakóterület, a településközpont vegyes terület, a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, az üdülő terület és a különleges terület építési övezeteiben. /8/ Az előkertek mélységét a már kialakult beépítésű területeken a jellemzően kialakult beépí- tésnek megfelelően, esetileg kell meghatározni. Foghíjbeépítés vagy átépítés esetén az utcában 70%-ban jellemző előkert méretekhez kell alkalmazkodni. Ez érvényes tömbbelső beépítésekor is. Az újonnan felhasználandó és beépítendő területeken az előkert legkisebb mélységét az egyes építési övezetek szabályozzák. A település központjában és a főútvonalak mentén a kialakult, hagyományos, előkert nélküli beépítési formát meg kell őrizni. mód: 9/2005. (XII.4.) hatálybalépés:2006.0.02. 4

A településben, elsősorban a központban és a főútvonalak mentén, jellemzően kialakult, hagyományos, előkert nélküli beépítési formát meg kell őrizni. /9/ Az oldalkertek legkisebb szélességének, a hátsókertek legkisebb mélységének megállapítá- sánál az OTÉK vonatkozó előírásait kell érvényesíteni, azzal a szigorítással, hogy az új beépítésű területeken az oldalkertek legkisebb szélességének megállapításánál figyelembe veendő tűztávolság 6,0 m-nél kisebb nem lehet, kivéve, ha az épületek I-III tűzállósági fokozatúak, és az oldalhatáron álló épület falai nyílás nélküliek, amely esetben a területileg illetékes tűzoltóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni; de az épületek közötti távolság akkor sem csökkenhet az építési övezetre megengedett max. építménymagasság mértéke alá. /0/ A település építési övezeteiben terepszint alatti építmények önállóan nem, csak a terepszint feletti építmények alatt, max. egy szint mélységig létesíthetők, ahol a talajmechanikai adottságok ezt lehetővé teszik. Kivételt képeznek a közműaknák. // A város beépítésre szánt területein, ahol a vezetékes közcsatorna hálózat már kiépült, építés engedélyezése csak az építési telek teljes közművesítettsége esetén lehetséges. A közcsatorna hiányában a beépítés engedélyezhető átmenetileg részleges közművesítéssel, és a szennyvizek zárt tárolóba való gyűjtésével és szippantással történő eltávolításával. /2/ A település építési övezeteiben megengedett környezetterhelési határértékekre vonatkozó szabályozási előírásokat a Környezetvédelem című fejezet tartalmazza. /3/ A település területén az állattartást külön helyi önkormányzati rendelet szabályozza. /4/ Valamennyi létesítmény normatíva szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. Amennyiben ez nem oldható meg, akkor az Önkormányzat parkolási rendeletében meghatározott módon lehet ettől eltérni. A parkolási rendelet vegye figyelembe a szabályozási tervben a közlekedési területeken jelölt jelentősebb közhasználatú parkolókat. /5/ A fenti, általános építési előírásokat valamennyi építési övezetben be kell tartani. /6/ Az építési övezetekben az építési telkek határvonalain elsősorban nem tömör kerítésélő- sövény létesíthető. Tömör kerítés legfeljebb,5m magassággal, és/vagy természetes anyagokból létesíthető. /7/ Kialakult telek új telkekre történő felosztása az egyes építési övezetekben akkor is engedé- lyezhető legfeljebb 7 telekig, ha a keletkező telkek szélessége és területe az építési övezetben meghatározott minimális szélességtől és területtől 0%-kal kisebb, de területük egyenként legalább 400 m 2, valamint az építési övezet egyéb előírásai betarthatók. /8/ Oldalhatáron álló beépítési mód esetén kettőnél több rendeltetési egységet magába fogla- ló építmény nem létesíthető. /9/ A hír- és távközlést szolgáló közcélú antenna és tartószerkezete 6,0 m felett önállóan csak csak építési engedéllyel telepíthető. A 6,0 m alatti szerkezetek építési engedély nélkül, az alábbi kivétellel, bármely épületen elhelyezhetők a tulajdonos hozzájárulásával. Közcélú antenna és tartószerkezete nem helyezhető el: a) műemlék épületen, építményen és telkén, b) a műemléki környezetben, c) védett, helyi művi értékű épületen és telkén, d) oktatási, egészségügyi és szociális építményen és annak telkén, e) a tájvédelmi körzetben, f) természetvédelmi területen, g) az országos ökológiai hálózat övezetében, h) a Natura 2000 európai ökológiai hálózat területén. mód: 9/2005. (XII.4.), hatályba lépés: 2006. 0. 02. 5

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK A beépítésre szánt területek építési övezeti jeleiben a terület felhasználás jele (betű) az alábbiak szerint megváltozik (a kódszám változatlan marad): építési övezet jele építési övezet megváltozott jele KL-, KL-2 Lk-, Lk-2 KEL-, KEL-2 Lke-, Lke-2 FL-, FL-2 Lf-, Lf-2 TV-, TV-2, TV-3 Vt-, Vt-2, Vt-3 KG-, KG-2, KG-3- Gksz-, Gksz-2, Gksz-3 IG-, IG-2 Gip-, Gip-2 HÜ- Üh ST Kst SP-, SP-2 Ksp-, Ksp-2 TE Kte H, SZT Kh, Kszt A LAKÓTERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI Lk- jelű építési övezet Nagykáta meglévő, kisvárosias, kislakótelepes, többlakásos lakóházas lakóterületei 7. Az építési övezet jele: Lk-. SZ 35 K K // Az építési övezetben többlakásos lakóépületek helyezhetők el. /2/ A lakóépületek földszintjén elhelyezhetők az épületek rendeltetésszerű használatát nem varó hatású, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó zalétesítmények, valamint egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális és sportlétesítmények. /3/ Az övezet építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó előírásai a következők: Kialakítható legkisebb telekterület: a kialakult állapot szerint, tovább nem osztható. szabadonálló Megengedett legnagyobb beépítettség: 35 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: a kialakult állapot szerint, lapostetős épületek esetén magastető létesítésének kivételével, a meglévő építménymagasság nem növelhető. Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 30 % /4/ Az építési övezet telkein a melléképítmények közül az OTÉK. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h) és m) pontban meghatározott mellék építmények helyezhetők el. A beépítésre szánt területek építési övezeti besorolása 7/A // A beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területek az alábbi építési övezetekre tagozódnak: a) kisvárosias lakóterület építési övezetei: Lk-, Lk-2, Lk-3, Lk-4; b) kertvárosias lakóterület építési övezetei: Lke-, Lke-2; c) falusias lakóterület építési övezetei: Lf-, Lf-2; d) településközpont vegyes terület építési övezetei: Vt-, Vt-2, Vt-3, Vt-4; e) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület ép. övezetei: Gksz-, Gksz-2, Gksz-3; é) ipari gazdasági terület építési övezetei: Gip-, Gip-2, Gip-3, Gip-m; f) hétvégiházas üdülőterület építési övezete: Üh; g) különleges területek építési övezetei: Kst, Ksp-, Ksp-2, Kte, Kh, Kszt. mód.: 9/2005. (XII.4.), hatályba lépés: 2006. 0. 02. 6

Lk-2 jelű építési övezet Nagykáta meglévő, kisvárosias, egyedi lakótelkes lakóterületei 8. Az építési övezet jele: Lk-2. O 35 K K // Az építési övezetben, az építési telkeken legfeljebb kétlakásos lakóépületek helyezhetők el az előzetes társas tulajdont alapító okirat létrehozása mellett, különálló épületszerkezettel és épületgépészettel. /2/ Az építési övezet építési telkein lakóépületen kívül elhelyezhető továbbá az építési övezet rendeltetésszerű használatát nem zavaró, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, valamint egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, szálláshely szolgáltató épület az. pontban leírtak figyelembe vételével. /3/ Az építési övezet építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó előírásai a következők: Kialakítható legkisebb telekterület: a kialakult állapot szerint, tovább nem osztható. oldalhatáron álló Megengedett legnagyobb beépítettség: 35 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: a kialakult állapot szerint Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 30 % /4/ Új építés vagy átépítés esetén az előkert nélküli, utcafrontos beépítési jelleg és az utcára merőleges gerincű magastetős épületforma megőrzendő. /5/ Az építhető melléképítményekre és az állattartás céljára szolgáló építményekre vonatkozó előírások azonosak a 7. 4. és 5. bekezdésében foglaltakkal. Lk-3 jelű építési övezet Nagykáta város tervezett kisvárosias, társasházas beépítésű lakóterületei 8/A. Az építési övezet jele: Lk-3. SZ 30 6,5 2 000 // Az építési övezeteben az építési telkeken legfeljebb négylakásos és háromlakásos lakóépületek helyezhetők el a személygépkosi tárolók (lakásonként egy darab) és a lakásokhoz tartozó háztartási tároló helyiségekkel egy tömbben. /2/ Az építési övezetek területén új lakóépületek a teljes közművesítés és burkolt út (legalább útalap) megléte esetén az alábbiak szerint helyezhető el: Kialakítható legkisebb telekterület: 2000 m2 szabadon álló Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,5 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 50 % /3/ Az előkert legkisebb a szabályozási tervhez tartozó alátámasztó munkarész (beépítési javaslat figyelembe vételével) egyben kötelező építési vonal is 5,0 m. Az épületek az utcai (közterületi) telekhatárral párhuzamos gerincvonalúak lehetnek nyeregtetővel (legalább 40 fokos hajlásszöggel) kialakítva cserép héjazattal fedve. A tetőtér beépíthető tetősíkban elhelyezett ablakokkal. /4/Az oldalkert legkisebb szélessége 5,0 m. mód: 9/2005. (XII.4.), hatályba lépés: 2006. 0. 02. 7

/5/ A melléképítmények körül az OTÉK. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak közül az a), c), b), e), f), és g) pontokban meghatározottak helyezhetők el. Lk-4 jelű építési övezet Nagykáta tervezett kisvárosias, társasházas beépítésű lakóterületei 8/B Az építési övezet jele: Lk-4. SZ 30 6,5 2 000 // Az építési övezeteben az építési telkeken legfeljebb ötlakásos lakóépületek helyezhetők el a személygépkosi tárolók (lakásonként egy darab) és a lakásokhoz tartozó háztartási tároló helyiségekkel egy tömbben. /2/ Az építési övezetek területén új lakóépületek a teljes közművesítés és burkolt út (legalább útalap) megléte esetén az alábbiak szerint helyezhető el: Kialakítható legkisebb telekterület: 2000 m2 szabadon álló Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,5 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 50 % /3/Az előkert legkisebb a szabályozási tervhez tartozó alátámasztó munkarész (beépítési javaslat figyelembe vételével) egyben kötelező építési vonal is 5,0 m. Az épületek az utcai (közterületi) telekhatárral párhuzamos gerincvonalúak lehetnek nyeregtetővel (legalább 40 fokos hajlásszöggel) kialakítva cserép héjazattal fedve. A tetőtér beépíthető tetősíkban elhelyezett ablakokkal. /4/ Az oldalkert legkisebb szélessége 5,0 m. /5/ A melléképítmények körül az OTÉK. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak közül az a), c), b), e), f), és g) pontokban meghatározottak helyezhetők el. Lke- jelű építési övezet Nagykáta meglévő, kertvárosias lakóterületei 9. Az építési övezet jele: Lke-. O 30 5,0 K (550) // Az építési övezetben legfeljebb háromlakásos lakóépületek, továbbá az OTÉK 3. bekez- désében megjelölt a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épületek helyezhetők el. /2/ Az övezet építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó előírásai a következők: Kialakítható legkisebb telekterület: a kialakult állapot szerint; telekmegosztás csak akkor engedélyezhető, ha a megosztott telkek területe min. 550 m 2, a megosztás utáni telekszélesség min.4,0 m. oldalhatáron álló Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % mód: 9/2005. (XII.4.), hatályba lépés: 2006. 0. 02. 8

Megengedett legnagyobb építménymagasság: a kialakult állapot szerint, új beépítésnél vagy átépítésnél: max. 5,0 m. Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 50 % /3/ Új építés vagy átépítés esetén meg kell őrizni az előkert nélküli beépítési jelleget, valamint az utcára merőleges gerincű, magastetős épületformát, ahol ez jellemzően kialakult. /4/ Az övezet telkein a melléképítmények közül az OTÉK. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h) és m) pontokban meghatározott melléképítmények helyezhetők el. /5/ A kettőnél több lakásos épület esetén a beépítettség számítását a telek 40 m mélységének figyelembevételével kell számolni. A telek beépítésnél kettőnél több lakásos épület esetén figyelembe kell venni a 6. (8) bekezdésében foglaltakat. Lke-2 jelű építési övezet Nagykáta tervezett, további beépítésre kijelölt, kertvárosias lakóterületei 0. Az építési övezet jele: Lke-2. O 25 5,0 700 // Az építési övezetben egylakásos lakóépületek, továbbá az OTÉK 3. (2) bekezdésének 2., 3., 4. pontjában felsorolt épületek helyezhetők el. /2/ Az övezet építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó előírásai a következők: Kialakítható legkisebb telekszélesség: 8 m Kialakítható legkisebb telekterület: 700 m 2 oldalhatáron álló Megengedett legnagyobb beépítettség: 25 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 50 % /3/ A létesíthető melléképítményekre és az állattartás céljára szolgáló építményekre vonatkozó előírások azonosak a 9. 4. és 5. bekezdésében foglaltakkal. /4/ Az építési övezet területe változtatási tilalommal terhelt a fenti építési övezeti előírások figyelembe vételével készítendő telekalakítási terv elfogadásáig, de legkésőbb a törvényben meghatározott ideig. Lf- jelű építési övezet Nagykáta belterületi meglévő, folyamatosan beépülő és tervezett, további beépítésre kijelölt falusias lakóterületei. Az építési övezet jele: Lf-. O 30 5,0 800 // Az építési övezetben egylakásos lakóépületek, továbbá kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény, helyi egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint sportépítmény helyezhető el. /2/ Az övezet építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó előírásai a következők: Kialakítható legkisebb telekterület: a meglévő beépítés esetén a kialakult állapotnak megfelelően, új telekalakítás, valamint telekmegosztás esetében: 800 Kialakítható legkisebb telekszélesség: mód.: 9/2005. (XII.4.), hatályba lépés: 2006. 0. 02. m 2 új telekalakítás és beépítés, valamint telekmegosztás esetén 6 m. 9

oldalhatáron álló Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 40 % /3/ Az övezet meglévő, hosszú építési telkeinél az utcai telekhatártól mért 40 m-en túli telekrész (házi kert) nem építhető be, azaz ez a távolság az építési telek hátsókerti építési határvonalaként értelmezendő. /4/ Az építési övezetben új építés esetén magastetős épület engedélyezhető. Átépítés esetén meg kell őrizni a hagyományos beépítési jelleget és épületformát. /5/ Az övezetben a melléképítmények közül az OTÉK. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak közül bármely építmény elhelyezhető. /6/ Az állattartás céljára szolgáló építmények engedélyezésénél figyelembe kell venni az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet előírásait is. /7/ Az építési övezetben a szabályozási terv szerinti területek változtatási tilalommal terheltek, a fenti építési övezeti előírások szerint készítendő telekalakítási terv elfogadásáig, de legkésőbb a törvényben meghatározott ideig. /8/ Az építési övezet telekalakítási terv készítésével érintett részein a beépítés csak a terv szerinti telekalakítás után lehetséges /9/ Az építési övezetben a HÉSZ jóváhagyásakor már kialakult azon telkek esetében, amelyek területe a kialakítható legkisebb telekméretet (800m 2 ) nem éri el, a 6. 3.bekezdés előírását kell érvényesíteni.. Lf-2 jelű építési övezet Külterületi, beépített és beépítésre szánt területen lévő falusias lakóterületek 2. Az építési övezet jele: Lf-2. O 30 5,0 900 // Az építési övezetben legfeljebb egylakásos lakóépületek helyezhetők el. /2/ Az övezet építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó előírásai a következők: Kialakítható legkisebb telekterület: 900 m 2 Kialakítható legkisebb telekszélesség: 6,0 m oldalhatáron álló Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 40 % /3/ Az övezetben létesíthető melléképítményekre és az állattartás céljára szolgáló építményekre vonatkozó előírások azonosak a. 5. és 6. bekezdésében foglaltakkal. /4/ Az építési övezetben a HÉSZ jóváhagyásakor már kialakult azon telkek esetében, amelyek területe a kialakítható legkisebb telekméretet nem éri el, a 6. 3.bekezdés előírását kell érvényesíteni. /5/ Az építési övezetben a közüzemi közmű szolgáltatás hiányában az építés közüzemi villamos energia szolgáltatás és egyedi közművel történő ivóvíz ellátás és szennyvíztisztítás, - elhelyezés biztosítása esetén engedélyezhető. mód.: 9/2005. (XII.4.), hatályba lépés: 2006. 0. 02. 0

A TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI Vt- jelű építési övezet Nagykáta meglévő településközpont vegyes területei 3. Az építési övezet jele: Vt-. O/SZ 50 K 2,0 K (700) // A Vt- jelű építési övezetben elhelyezhető lakóépület, továbbá igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, amely nincs zavaró hatással a lakófunkcióra, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, továbbá az OTÉK 3..(2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. /2/ Az építési övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó, nagy szállításigényű, zajos, bűzös vagy porszennyeződést okozó tevékenységek nem engedélyezhetők. /3/ A Vt- jelű építési övezetnek az építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó elő- írásai a következők: Kialakítható legkisebb telekterület: a kialakult állapotnak megfelelően, de minimum 700 m2 jellemzően oldalhatáron álló, de a kialakult állapotnak megfelelően szabadon álló is lehetséges Megengedett legnagyobb beépítettség: 50 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: a kialakult állapotnak megfelelően, de max. 2,0 m Legkisebb építménymagasság 4.5 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 30 % /4/ A Vt- jelű építési övezetben a városközpont területén és a főútvonalak mentén új beépítés illetve átépítés esetén meg kell őrizni a jellemző, hagyományos beépítési jelleget, a beépítési módot és az utcára merőleges gerincű, zártsorú beépítésnél a párhuzamos gerincű, magastetős épületformát. /5/ Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h) és m) pontokban meghatározott építmények helyezhetők el. Vt-2 jelű építési övezet Nagykáta tervezett településközpont vegyes területei 4. Az építési övezet jele: Vt-2 SZ 50 2 000 // A Vt-2 jelű építési övezetben elhelyezhető lakóépület, továbbá igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, amely nincs zavaró hatással a lakófunkcióra, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, továbbá az OTÉK 3..(2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. /2/ Az építési övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó, nagy szállításigényű, zajos, bűzös vagy porszennyeződést okozó tevékenységek nem engedélyezhetők. /3/ A Vt-2 jelű építési övezetnek az építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó előírásai a következők: mód.: 9/2005. (XII.4.), hatályba lépés: 2006. 0. 02.

Kialakítható legkisebb telekterület: 000 m 2 szabadonálló Megengedett legnagyobb beépítettség: 50 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 2,0 m Legkisebb építménymagasság: 4,5 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 30 % /4/ Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h) és m) pontokban meghatározott építmények helyezhetők el. /5/ - Vt-3 jelű építési övezet A tervezett szálloda területe 5. Az építési övezet jele: Vt-3 SZ 30 2 2000 // A Vt-3 jelű építési övezetben igazgatási épület létesíthető. /2/ A Vt-3 jelű építési övezetnek az építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó előírásai a következők: Kialakítható legkisebb telekterület: 2 000 m 2 szabadon álló Megengedett legnagyobb beépítettség: 50 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 2,0 m legkisebb építménymagasság: 4,5 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 30 % /3/ Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak közül az a), c), e), h), m) és n) pontokban meghatározott építmények helyezhetők el. Vt-4 jelű építési övezet Tervezett településközpont vegyes terület a strand környezetében 5/A Az építési övezet jele: Vt-4 SZ 40 7,5 2 000 // A Vt-4 jelű építési övezetben elhelyezhető lakóépület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, amely nincs zavaró hatással a lakófunkcióra, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, továbbá az OTÉK 3..(2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. /2/Az építési övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó, nagy szállításigényű, zajos, bűzös vagy porszennyeződést okozó tevékenységek nem engedélyezhetők. /3/ A Vt-4 jelű építési övezetnek az építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó előírásai a következők: mód.: 9/2005. (XII.4.), hatályba lépés: 2006. 0. 02. 2

Kialakítható legkisebb telekterület: 2 000 m 2 szabadon álló Megengedett legnagyobb beépítettség: 40 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m legkisebb építménymagasság: 4,5 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 40 % /4/ Az előkert legkisebb mélysége 0,0 méter lehet. /5/ Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontokban meghatározott építmények helyezhetők el. A GAZDASÁGI TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI A gazdasági területek építési övezeteinek általános előírásai 6. //A gazdasági területek kereskedelmi-szolgáltató gazdasági (Gksz) illetve ipari gazdasági (Gip) építési övezetekbe tartoznak. /2/ Az építési telkek be nem épített részén (lehetőleg a telekhatárok mentén) összefüggő védő zöldsávot kell kialakítani. Gksz- jelű építési övezet Nagykáta meglévő és tervezett kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területei 7. Az építési övezet jele: Gksz-. SZ 45 7,5 2000 // Az építési övezetben az OTÉK 9. -ának (2) bekezdésében jelölt funkciójú épület, építmény, valamint az OTÉK 9. -ának (3) bekezdésében meghatározott funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. /2/ Az építési övezet építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó előírásai a követ- kezők: Kialakítható legkisebb telekterület: 2000 m 2 szabadon álló Legkisebb telekszélesség: 30 m Megengedett legnagyobb beépítettség: 45 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m Legkisebb építménymagasság: 3,5 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 20 % /3/ Az építési övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontokban meghatározott építmények helyezhetők el. /4/ - /5/ Az előkert legkisebb mélységes 20 méter lehet. Gksz-2 jelű építési övezet Nagykáta tervezett kisipari kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területei 8. Az építési övezet jele: Gksz-2. O 45 7,5 500 mód.: 9/2005. (XII.4.), hatályba lépés: 2006. 0. 02. 3

// Az építési övezetben az OTÉK 9. -ának (2) bekezdésében említett bármely funkciójú épület, építmény elhelyezhető. /2/ Az építési övezetben szabadon álló beépítés is engedélyezhető, ha a telekadottságok lehetővé teszik. /3/ Az építési övezet építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó előírásai a követ- kezők: Kialakítható legkisebb telekterület: 500 m 2 oldalhatáron álló Legkisebb építménymagasság: 3,5 m Megengedett legnagyobb beépítettség: 45 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m (technológiai igény esetén növelhető) Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 20 % /4/ Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d), f), h), l), m) és n) pontokban meghatározott építmények helyezhetők el. /5/ - Gksz-3 jelű építési övezet Tervezett kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület a nagyfeszültségű szabadvezetékek alatt 9. Az építési övezet jele: Gksz-3. SZ 30 4,5 2 000 // Az építési övezetben az OTÉK 9. -a (2) bekezdésének., 3., 4. pontjában jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. /2/ Az építési övezet építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó előírásai a következők: Kialakítható legkisebb telekterület: 2000 m 2 szabadon álló Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m legkisebb építménymagasság: 3,5 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 30 % /3/ Az előkert legkisebb mélysége 20,0 méter lehet. /4/ Az építési övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontokban meghatározott építmények helyezhetők el. /5/ Az építési övezetben az épületek és építmények elhelyezésénél a nagyfeszültségű szabadvezetékre való tekintettel a vonatkozó szabvány (MSZ) előírásait kell betartani. Gip- jelű építési övezet Nagykáta meglévő és tervezett ipari gazdasági területei 20. Az építési övezet jele: Gip-. SZ 45 0,0 5000. Az építési övezetben az OTÉK 20. -ának (4) és (5) bekezdésében jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el, a zavaró hatású létesítmények teljes kizárásával. mód.: 9/2005. (XII.4.), hatályba lépés: 2006. 0. 02. 4

/2/ Az építési övezet építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó előírásai a követ- kezők: Kialakítható legkisebb telekterület: a kialakult állapotnak megfelelően, tervezett új kialakításnál: 5000 m 2 szabadon álló Megengedett legnagyobb beépítettség: 45 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 0,0m Kialakítható legkisebb telekszélesség: 50 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 25 % /3/ Az építési övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontokban meghatározott építmények helyezhetők el. /4/ - /5/ Az előkert mélysége 20 méter lehet, az oldalkert legkisebb szélessége 0 méter lehet. /6/ Az építési teleknek a homlokvonala felé meghatározott építési határvonala (előkerti határvo- nala) és az egyik oldalkert felé meghatározott építési határvonala (oldalkerti határvonala) egyben kötelező építési vonal. Gip-2 jelű építési övezet A településgazdálkodás és a közművek telephelyeinek ipari gazdasági területei 2. Az építési övezet jele: Gip-2. SZ 50 6,0 K // Az építési övezetben az OTÉK 20. -ának (4) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el. /2/ Az OTÉK 20. -nak (5) bekezdése. pontjában meghatározott funkciójú épületek is elhelyezhetők, ha az érdekelt szakhatóságok hozzájárulnak. /3/ Az építési övezet építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó előírásai a következők: Telekterület: a szabályozási terv szerint szabadon álló Megengedett legnagyobb beépítettség: 50 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 5 % /4/ Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), f), l), m) és n) pontokban meghatározott építmények helyezhetők el. /5/ - Gip-3 jelű építési övezet Nagykáta tervezett ipari gazdasági területei 2/A Az építési övezet jele: Gip-3. SZ 45 7,5 2 000 // Az építési övezetben az OTÉK 20. -ának (4) és (5) bekezdésében jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el, a zavaró hatású létesítmények teljes kizárásával. mód.: 9/2005. (XII.4.), hatályba lépés: 2006. 0. 02. 5

/2/ Az építési övezet építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó előírásai a következők: Kialakítható legkisebb telekterület: 2 000 m 2 legkisebb telekszélesség: 30,0 m szabadon álló Megengedett legnagyobb beépítettség: 45 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m legkisebb építménymagasság: 4,5 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 25 % /3/ Az előkert mélysége 20,0 méter lehet. Az oldalkert legkisebb szélessége 5,0 méter lehet. /4/ Az építési teleknek a homlokvonala felé meghatározott építési határvonala (előkerti határvonala) és az egyik oldalkert felé meghatározott építési határvonala (oldalkerti határvonala) egyben kötelező építési vonal. /5/ Az építési övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontokban meghatározott építmények helyezhetők el. Gip-m jelű építési övezet Mezőgazdasági jellegű ipari gazdasági területek 2/B Az építési övezet jele: Gip-m SZ 20 4,5 2 000 // Az építési övezetben zavaró és nem zavaró hatású mezőgazdasági építmények, valamint az OTÉK 3. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások és és irodaépület helyezhetők el. /2/ Az övezetben a hagyományosan kialakult majorok fenntartásán túl lehetőséget kell biztosítani az új típusú mezőgazdasági-üzemi telephelyek fejlesztésére, a mezőgazdasági alaptevékenységekhez (növénytermesztés, állattenyésztés) kapcsolódó tárolási, feldolgozóipari, élelmiszeripari célú építmények, épületek elhelyezésére is. /3/ Az építési övezet telkeire és azok építési használatára vonatkozó előírások a következők: Kialakítható legkisebb telekterület 2 000 m 2. szabadon álló Megengedett legnagyobb beépítettség: 20% Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5m Legkisebb építménymagasság: 3,5 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 40%. A telekhatáron belül kialakítandó védő zöldsáv minimális keresztmetszete 5 m. /4/ A melléképítmények közül az OTÉK. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak elhelyezhetők. /5/ Az építési övezetben üzemi állattartást, állattenyésztést szolgáló épületek és építmények is elhelyezhetők, illetve fenntarthatók, amennyiben ennek állategészségügyi, népegészségügyi és környezetvédelmi feltételei biztosítottak, illetve biztosíthatók. AZ ÜDÜLŐTERÜLET ÉPÍTÉSI ÖVEZETE Üh jelű építési övezet 22. Az építési övezet jele: Üh SZ 20 4,5 700 mód.: 9/2005. (XII.4.), hatályba lépés: 2006. 0. 02. 6

// Az építési övezetben legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el. /2/ Az építési övezet építési telkeire és azok építési használatára vonatkozó előírásai a következők: Kialakítható legkisebb telekterület: 700 m 2 szabadonálló Megengedett legnagyobb beépítettség: 20 % Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 60 % /3/ Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK. sz. mellékletének 54-es pontjá- ban felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontokban meghatározott építmények helyezhetők el. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI 23. // A különleges területek építési övezeteibe belterületen a strand, a sportpálya, a sporttelep, a temető területei (tervi jelölésük: Kst, Ksp-, Ksp-2, Kte), külterületen a hulladékudvar, a hulladékátrakó telephelyei és a szennyvíztisztító telep és komposzttelep területei (Kh, Kszt) tartoznak. /2/ A különleges területek belső szerkezete, beépítése szabályozási terv alapján változtatható. Kst jelű építési övezet A városi strand területe 24. Az építési övezet jele: Kst. SZ 20 7,5 40000 // Az építési övezetben csak a terület funkciójának megfelelő épületek helyezhetők el. /2/ Az építési övezet telkére és építési használatára vonatkozó előírások a következők: Kialakítható legkisebb telekterület: 40000 m2 szabadon álló Megengedett legnagyobb beépítettség: 20% Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 60% Legkisebb építménymagasság: 4,5 m /3/ Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), m), n) pontokban meghatározott építmények helyezhetők el. /4/ - /5/ Az előkert legkisebb mélysége 0 méter lehet. Ksp- jelű építési övezet A meglévő városi sportpálya területe 25. Az építési övezet jele: Ksp-. SZ 20 6,0 SZT mód.: 9/2205. (XII.4.), hatályba lépés: 2006. 0. 02. 7

// Az építési övezetben csak a terület funkciójának megfelelő épületek helyezhetők el. /2/ Az építési övezet telkére és építési használatára vonatkozó előírások a következők: Kialakítható legkisebb telekterület: 35000 m2 szabadon álló Megengedett legnagyobb beépítettség: 20% Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 60% /3/ Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), m), n) pontokban meghatározott építmények helyezhetők el. Ksp-2 jelű építési övezet A tervezett városi sporttelep területe 26. Az építési övezet jele: Ksp-2. SZ 30 6000 // Az építési övezetben csak a terület funkciójának megfelelő épületek helyezhetők el. /2/ Az építési övezet telkére és építési használatára vonatkozó előírások a következők: Kialakítható legkisebb telekterület: 6000 m2 szabadon álló Megengedett legnagyobb beépítettség: 30% Megengedett legnagyobb építménymagasság:,0 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 50% /3/ Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), m), n) pontokban meghatározott építmények helyezhetők el. Kte jelű építési övezet A temető területe 27. Az építési övezet jele: Kte. SZ 0 5,0 SZT // Az építési övezetben csak a terület funkciójának megfelelő épületek és építmények helyezhetők el. /2/ A temető területén és a telekhatártól számított 50,0 m széles sávban kegyeletsértő tevékenység nem folytatható. /3/ Az építési övezet telkére és építési használatára vonatkozó előírások a következők: Kialakítható legkisebb telekterület: 60000 m2 szabadon álló Megengedett legnagyobb beépítettség: 0% Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 70% /4/ Az építési övezetben melléképítmények közül az OTÉK. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak közül az a), b), c), m) pontokban meghatározott építmények helyezhetők el. mód.: 9/2205. (XII.4.), hatályba lépés: 2006. 0. 02. 8

Kh és Kszt jelű építési övezet Szilárd és folyékony kommunális hulladékokat kezelő telephelyek 28. // Külterületen lévő különleges rendeltetésű területek a települési szilárd és folyékony kommunális hulladékokat kezelő telephelyek: a hulladékudvar, a hulladékátrakó telephelyei és a szennyvíztisztító és komposzttelep területei. Tervi jelölésük: Kh, Kszt. /2/ A telephelyeken belüli építési helyeket és a részletes építési paramétereket az engedélyezési tervben kell meghatározni, az alábbi kereteken belül: Kh: kommunális szilárd hulladékkezelő (gyűjtő, átrakó) telephely: Az építési övezet jele: Kh. SZ 0 7,5 0 000(K) Kszt: kommunális folyékony hulladékkezelő (szennyvíztisztító) telephely: Kszt. Az építési övezet jele: SZ 0 7,5 5 000(K) BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A beépítésre nem szánt területek övezeti jelei az alábbiak szerint megváltoznak: K KP EG EV MÁ MT MZ VT övezet jele övezet megváltozott jele KÖu, KÖk Zkp Eg Ev Má Mt Mk V A beépítésre nem szánt területek övezeti besorolása 28/A A beépítésre nem szánt területek az alábbi övezetekre tagozódnak: a) közlekedési és közműterület övezetei: KÖu, KÖk; b) zöldterület övezete: Zkp; c) erdőterület övezetei: Eg, Ev, ETk, Ett; d) mezőgazdasági terület övezetei: Má, Mt, Mk, MTk, MF, Mht, Mtt; e)vízgazdálkodási terület övezete: V. mód.: 9/2005. (XII.4.), hatályba lépés: 2006. 0. 02. 9

A KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLETEK ÖVEZETE K jelű övezet Közlekedési területek 29. // A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, a vasúti területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi építmények területével és tartozékaival együtt. /2/ A község területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani. /3/ A közutak és a vasutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési építmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető. /4/ A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: a) A 3. sz. főút: a tervezett állapotban külterületi I. rendű út. Amíg a jelenlegi állapot szerint a városon áthalad, a belterületi szakasza belterületi I. rendű főút. b) A 3. sz. főút várost elkerülő szakaszának megépülte után a jelenlegi átkelési szakasz belterületi mellékút kategóriába kerül. c) A közigazgatási területen áthaladó összekötő- és bekötőutak: külterületen külterületi, belterületen belterületi mellékutak. d) Egyéb települési utak, utcák: belterületi mellékutak. (kiszolgáló (lakóút is)) /5/ Külterületen a közlekedési területek védősávja a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei az úttengelytől mérve: a) A 3. sz. főút nyomvonala mentén 00-00 m. b) Az alsóbbrendű országos közutak külterületi szakasza mentén 50-50 m. /6/ Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 5-5 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el. /7/ A tervezett közutak kiépítéséhez az alábbi szabályozási szélességek biztosítandók az adottságokhoz alkalmazkodó módon: a) forgalmi út: jellemzően 30,0 m, min. 20,0 25,0 méter b) gyűjtő út: 4,0 6,0 méter c) lakóutca: 9,0 2,0 méter d) kerékpárút: min. 4,0 méter /8/ Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. a) A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva a parkolása. b) A lakóterületen működő vállalkozások, valamint a településközpont vegyes területek esetében is teljes körűen ki kell elégíteni a parkolási normákat, elsősorban a telken belül. Amennyiben ez nem lehetséges, az alábbi megoldást kell alkalmazni: az önkormányzat parkolási rendelete alapján az igények legalább 50%-át a tulajdonos saját telkén köteles elhelyezni, a többit az Önkormányzat által kijelölt erre alkalmas közterületen, kereskedelmi, szolgáltató létesítményeknél max. 200 méteren belüli közterületen, vagy egyéb telken. Ezt is a vállalkozónak kell megépíteni vagy az építés ráeső költségét megfizetnie. /9/ A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani. /0/ Az új vállalkozások, forgalomvonzó létesítmények építési engedélyének megadásához a PMKF szakhatósági állásfoglalását és a közútkezelő állásfoglalását be kell szerezni. // A közlekedési övezet telkein csak szabadon álló beépítéssel és legfeljebb 5%-os beépítettséggel létesíthető épület, építmény. /2/ Országos közút területén, a közút felett, valamint külterületen védőtávolságon belül tilos reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést elhelyezni. mód.: 9/2005. (XII.4.), hatályba lépés: 2006. 0. 02. 20

ZÖLDTERÜLETEK ÖVEZETE Zkp jelű övezet Közparkok területei 30. Zkp SZ 2,0% 3,5 K/0.000 // Az övezet telkei max 2% mértékig építhetők be, földszintes, max 3,5 m építménymagasságú épülettel. /2/ Az övezet telkein a közparkokat legalább 80%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. /3/ A közparkokat kertépítészeti tervek alapján kell kialakítani. /4/ Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. ERDŐTERÜLETEK ÖVEZETEI Az erdőterületek övezeteinek általános előírásai 3. // Az erdő övezetekbe tartozó telkek igény és lehetőség szerint összevonhatók. /2/ Az erdő övezetekben kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthető. Eg jelű övezet Gazdasági erdőterületek 32. Eg SZ 0,5% 4,5 00.000 // Az övezetben elsősorban az erdőgazdasági termelés építményei helyezhetők el. Kivételes esetben, az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület és turisztikai célú épület (vendéglátóhely, szálláshely, turisztikai szolgáltató építmény) is elhelyezhető. A lakóépületben legfeljebb két lakás egyéb szálláshelyre max 20 fh. engedélyezhető. Az övezetben más jellegű, nem erdőgazdasági célú épület nem helyezhető el. /2/ Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a legkisebb beépíthető telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni: Beépítési A beépíthető telek legkisebb A beépítésnél alkalmazható Építménymagasság mód területe (m 2 ) legnagyobb beépítettség (%) (m) Szabadonálló 00.000 0,5 Legfeljebb 4,5 /3/ Az övezet kialakításának elsődleges célja a erdőgazdálkodás fenntartása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el turisztikai célú vagy lakóépület, ha: a) A fenntartást szolgáló erdőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik, b) vagy az erdőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély. /4/ Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét az erdőgazdasági tevékeny séghez szükséges üzemi építmények technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg. mód.: 9/2205. (XII.4.), hatályba lépés: 2006. 0. 02. 2

/5/ Az épület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 35-45 O között választható meg. /6/ Az övezetben az építési telken, építési területen álló épületek mellett a telek beépített terü- letébe be nem számítóan elhelyezhető melléképítmények: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), f) kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, g) kerti épített tűzrakóhely, h) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, k) komposztáló, l) ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, m) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, n) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop, továbbá fóliasátor. /7/ A 0000 m 2 -nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem engedélyezhető. /8/ Az övezethez tartozó erdőterületek min. 85 %-ban zárt faállománnyal telepítendők be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók. Az övezetben vadgazdálkodás esetén az összterület max max. 5%-án szántó művelés alakítható ki, melynek vadföldként kell funkcionálnia. Ev jelű övezet A véderdők területei 33. // Az övezet véderdőinek és védő zöldsávjainak területe min. 90 %-ban zárt faállománnyal telepítendő be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. /2/ Az övezet területe nem építhető be. ETk és Ett jelű övezetek Védett erdőterületek 33/A // Az övezethez tartozó ETk jelű Tájvédelmi Körzeten belüli erdőterületek, valamint egyéb természeti területen belüli Ett jelű erdőterületek övezete a természetvédelmi kezelési tervüknek illetve a külön jogszabályban meghatározott előírásoknak megfelelően tartandók fenn. Új növényállomány telepítésénél, állomány rekonsrtukció során csak őshonos fajok használhatók. /2/ Az övezet területei nem építhetők be. mód.: 9/2005. (XII.4.), hatályba lépés: 2006. 0. 02. 22