9. témakör Ausztrália és Kanada előadás diái + kiegészítés A világ természet- és társadalomföldrajza II. (TGBE0506) elmélet 2017-2018. tanév
Ausztrália és Kanada fontosabb mutatói Ausztrália Kanada Terület (km 2 ) (6) 7 686 850 (2) 9 984 670 Népesség (2016, fő) (56) 23 232 000 (38) 35 624 000 Népsűrűség (fő/km 2 ) 3,0 3,5 GDP (millió USD, 2016) (19) 1 187 000 (17) 1 682 000 Fortune Global 500-cég (2017) (14) 7 db (10) 11 db Villamos energia-termelés (2014) (20) 235 mrd kwh (6) 633 mrd kwh Villamos energia-fogyasztás (2014) (17) 224 mrd kwh (6) 528 mrd kwh Export (2016) (24) 192 mrd USD (11) 394 mrd USD Import (2016) (20) 199 mrd USD (8) 413 mrd USD MT állomány külföldön (2016) (17) 441 mrd USD (10) 1277 mrd USD KMT állomány belföldön (2016) (15) 618 mrd USD (11) 1004 mrd USD Internet-használók (2014) (27) 20,2 millió fő (20) 32,4 millió fő Forrás: CIA The World Factbook; http://www.internetworldstats.com/
1851 1861 1871 1881 1891 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001 2010 Ausztrália és Kanada demográfiai és társadalmi sajátságai Ausztrália és Kanada népességszámának változása: ezer fő 37500 35000 32500 30000 27500 25000 22500 20000 17500 15000 12500 10000 7500 5000 2500 0 Kanada Ausztrália Forrás: a népszámlálások adatai alapján
Ausztrália és Kanada GDP-növekedésének üteme, % 1961-2016 között http://data.worldbank.org/
Ausztrália és Kanada világgazdasági jelentősége Ausztrália és Kanada ágazati gazdasági jellemzői 2016-ban: 2016 Ausztrália Kanada Magyarország GDP/fő (PPP, USD) 48 900 46 400 27 500 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Ausztrália GDP Ausztrália fogl. Kanada GDP Kanada fogl. Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások Forrás: CIA The World Factbook
Ausztrália exportjának alakulása http://atlas.cid.harvard.edu
Kanada exportjának alakulása http://atlas.cid.harvard.edu
Ausztrália exportjának alakulása 2016-ban Forrás: http://atlas.cid.harvard.edu
Kanada exportjának alakulása 2016-ban Forrás: http://atlas.cid.harvard.edu
Forrás: The Atlas of Economic Complexity, Harvard University CIA The World Factbook Ausztrália és Kanada világgazdasági jelentősége Ausztrália külgazdasági orientációi EXPORT Kína (38%) Japán (11%) Dél-Korea (7%) USA (5%) India (4%) IMPORT Kína (22%) USA (12%) Japán (8%) Thaiföld (6%) Németország (5%) Kanada külgazdasági orientációi EXPORT USA (75%) Kína (5%) Egyesült Királyság (3%) Japán (2%) Mexikó (2%) IMPORT USA (62%) Kína (8%) Mexikó (6%) Németország (3%) Japán (3%)
A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok (2011) Ország Szántóföld (1000 ha) Ország Rét, legelő (1000 ha) 1. USA 160 162 1.Kína 393 447 2. India 157 350 2. Ausztrália 361 595 3. Oroszország 121 500 3. USA 248 500 4. Kína 111 595 4. Brazília 196 000 5. Brazília 71 930 5. Kazahsztán 185 000 6. Ausztrália 47 678 6. Szaúd-Arábia 170 000 7. Kanada 42 968 7. Mongólia 112 893 8. Argentína 38 048 8. Argentína 108 500 9. Nigéria 36 000 9. Oroszország 91 980 10. Ukrajna 32 499 10. Dél-afrikai Közt. 83 928 Föld összesen 1 401 845 Föld összesen 3 365 930 Forrás: FAO Yearbook 2013
Búza (2014) Kukorica (2014) Szójabab (2014) Ország Mennyiség (Mt) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) Kína 126 215 211 USA 361 091 140 India 95 850 000 Kína 215 812 100 Oroszország 59 711 382 Brazília 79 881 614 USA 55 147 120 Argentína 33 087 165 Franciaország 38 950 202 Ukrajna 28 496 810 Kanada 29 280 800 India 23 670 000 Németország 27 784 700 Mexikó 23 273 257 Pakisztán 25 979 399 Indonézia 19 008 426 Ausztrália 25 303 037 Franciaország 18 343 420 Ukrajna 24 113 970 Dél-afrikai Közt. 14 250 000 Törökország 19 000 000 Románia 11 988 553 Egyesült Királyság 16 606 000 Kanada 11 486 800 Kazahsztán 12 996 900 Oroszország 11 332 138 Lengyelország 11 628 670 Nigéria 10 790 600 Irán 10 600 000 Magyarország 9 315 100 Argentína 9 315 049 Olaszország 9 239 545 Egyiptom 9 279 804 Egyiptom 8 059 906 Románia 7 584 814 Szerbia 7 951 583 Olaszország 7 141 926 Fülöp-szk. 7 770 603 Üzbegisztán 6 955 976 Etiópia 7 234 955 Forrás: FAO Yearbook 2017 USA 106 877 870 Brazília 86 760 520 Argentína 53 397 715 Kína 12 155 173 India 10 528 000 Paraguay 9 975 000 Kanada 6 048 600 Ukrajna 3 881 930 Uruguay 3 162 800 Bolívia 2 878 179 Oroszország 2 363 562 Indonézia 954 997 Dél-afrikai Közt. 948 000 Olaszország 933 140 Nigéria 679 000 Szerbia 545 898 Mexikó 387 366 Koreai NDK 350 000 Japán 231 800 Franciaország 227 262
Forrás: FAO Yearbook 2017 Repce (2014) Ország Mennyiség (Mt) Kanada 15 555 100 Kína 14 772 200 India 7 877 000 Németország 6 247 400 Franciaország 5 524 094 Ausztrália 3 832 049 Lengyelország 3 275 806 Egyesült Királyság 2 460 000 Ukrajna 2 198 020 Csehország 1 537 320 Oroszország 1 337 940 USA 1 140 140 Románia 1 059 121 Belorusszia 729 622 Dánia 708 900 Magyarország 699 750 Bulgária 527 912 Litvánia 501 500 Szlovákia 448 858 Irán 340 000 Szőlő (2014) Ország Mennyiség (t) Kína 12 627 999 USA 7 152 063 Olaszország 6 930 794 Spanyolország 6 222 584 Franciaország 6 172 557 Törökország 4 175 356 Argentína 2 635 109 India 2 585 340 Chile 2 456 629 Irán 2 056 689 Dél-afrikai Közt. 1 949 264 Egyiptom 1 596 169 Ausztrália 1 557 362 Brazília 1 454 183 Üzbegisztán 1 441 200 Németország 1 245 000 Görögország 1 045 990 Portugália 818 871 Románia 783 690 Afganisztán 744 847 Cukornád (2014) Ország Mennyiség (t) Brazília 736 108 487 India 352 142 000 Kína 126 153 469 Thaiföld 103 697 005 Pakisztán 62 826 458 Mexikó 56 672 829 Kolumbia 36 508 450 Ausztrália 30 517 650 Indonézia 28 600 000 USA 27 600 190 Guatemala 27 355 196 Fülöp-szk 25 029 880 Argentína 24 502 741 Vietnám 19 822 851 Kuba 18 000 000 Dél-afrikai Közt. 17 755 537 Egyiptom 16 055 013 Peru 11 389 617 Mianmar 11 128 400 Bolívia 8 332 276
Gyapot (2014) Gyapjú (2013) Ország Mennyiség (Mt) Ország Mennyiség (Mt) India 6 188 000 Kína 471 111 Kína 6 178 318 Ausztrália 360 520 USA 3 593 000 Új-Zéland 165 000 Pakisztán 2 374 481 Egyesült Királyság 68 000 Brazília 1 412 227 Irán 61 500 Üzbegisztán 1 106 700 Marokkó 56 000 Ausztrália 885 100 Szudán 56 000 Törökország 846 000 Oroszország 54 651 Argentína 327 000 Törökország 51 180 Görögország 308 000 India 46 500 Mexikó 302 000 Argentína 45 000 Burkina Faso 265 500 Pakisztán 43 600 Mali 232 748 Dél-afrikai Közt. 39 904 Türkmenisztán 195 000 Türkmenisztán 38 000 Mianmar 168 000 Kazahsztán 37 638 Elefántcsontpart 132 000 Uruguay 36 000 Tádzsikisztán 123 000 Üzbegisztán 32 400 Egyiptom 113 000 Indonézia 30 750 Nigéria 105 000 Algéria 27 000 Benin 102 600 Spanyolország 22 935 Forrás: FAO Yearbook 2017
Ausztrália és Kanada világgazdasági jelentősége Ausztrália és Kanada bányászata: AUSZTRÁLIA a kivitel több mint 60%-a kőszén (Nagy-Vízválasztó-hg.); uránérc (Arnhem-föld, Darwin); vasérc (Pilbara-fennsík, Iron Knob); bauxit (Weipa, Gove). réz-nikkel. KANADA kb. kivitel harmada kőszén (Sziklás-hg.), kőolaj-földgáz (Alberta); uránérc (Ontario); vízenergia-termelés urándúsítás, AL-kohászat (Churchill-falls, La Grande); vasérc (Labrador-fsz. Schefferville, Labrador City Sept Iles); réz-nikkelérc; nemesfémek (Yellowknife);
A legnagyobb bizonyított kőszénkészletekkel rendelkező országok (2016) Ország Bizonyított készletek (milliárd tonna) Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2017 Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1. USA 251,6 22,1 2. Kína 244,0 21,4 3. Oroszország 160,4 14,1 4. Ausztrália 144,8 12,7 5. India 94,8 8,3 6. Németország 36,2 3,2 7. Ukrajna 34,4 3,0 8. Kazahsztán 25,6 2,2 9. Indonézia 25,6 2,2 10. Lengyelország 24,2 2,1 11. Törökország 11,4 1,0 12. Dél-afrikai Közt. 9,9 0,9 13. Új-Zéland 7,6 0,7 14. Szerbia 7,5 0,7 15. Brazília 6,6 0,6 Világ összesen 1 139,3 100,0
A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb bizonyított kőolajkészletekkel rendelkező országok (2016) Ország Bizonyított készletek (milliárd tonna) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1. Venezuela 47,0 17,6 2. Szaúd-Arábia 36,6 15,6 3. Kanada 27,6 10,0 4. Irán 21,8 9,3 5. Irak 20,6 9,0 6. Oroszország 15,0 6,4 7. Kuvait 14,0 5,9 8. Egyesült Arab Emírségek 13,0 5,7 9. Líbia 6,3 2,8 10. USA 5,8 2,8 11. Nigéria 5,0 2,2 12. Kazahsztán 3,9 1,8 13. Kína 3,5 1,5 14. Katar 2,6 1,5 15. Brazília 1,8 0,7 Világ összesen 240,7 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2017
A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
Kanada konvencionális és nem-konvencionális kőolajtermelésének alakulása
A legnagyobb bizonyított földgázkészletekkel rendelkező országok (2016) Ország Bizonyított készletek (1000 milliárd m 3 ) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1. Irán 33,5 18 2. Oroszország 32,3 17,3 3. Katar 24,3 13 4. Türkmenisztán 17,5 9,4 5. USA 8,7 4,7 6. Szaúd-Arábia 8,4 4,5 7. Egyesült Arab Emirátusok 6,1 3,3 8. Venezuela 5,7 3,1 9. Kína 5,4 2,9 10. Nigéria 5,3 2,8 11. Algéria 4,5 2,4 12. Irak 3,7 2 13. Ausztrália 3,5 1,9 14. Indonézia 2,9 1,5 15. Kanada 2,2 1,2 Világ összesen 187,1 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2017
A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb villamos energiatermelő, exportáló és importáló országok Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb nukleáris energiatermelő, -kapacitással rendelkező és -részesedéssel bíró országok Forrás: International Energy Agency
Az országok rangsora a vízenergia termelés, beépített kapacitás, valamint a részesedés alapján Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb telepített szélenergia-termelő kapacitások 2016 végén Forrás: GWEC Global Wind Energy Council
Az újonnan beépített szélenergia termelő kapacitás 2016-ban, MW Forrás: GWEC Global Wind Energy Council
Vasérc Ércek / fémek Forrásai Magnetit, hematit, sziderit, limonit Világtermelés (2014, mió t.) Vezető termelők (2014) Hasznosítási terület 3220,0 Kína, Ausztrália, Brazília Legtömegesebb, legolcsóbb fém: gépipar Mangán Nikkel Króm Molibdén 18,0 DAK, Kína, Ausztrália, Gabon 2,4 Fülöp-szigetek, Oroszország, Indonézia, Kanada, Ausztrália 29,0 DAK, Kazahsztán, India, Töröko. 0,3 Kína, USA, Chile Wolfram 0,1 Kína (83%) Titán 7,5 Ausztrália, DAK, Kína Kobalt 0,1 Kongói Dem. Közt. (50%) Alumínium Bauxit, nefelin, alunit, kaolin, leucit 234,0 Ausztrália (35%), Kína, Brazília Acélötvözők Lítium Lítiumkarbonát 0,035 Ausztrália (40%), Chile, Argentína Akkumulátorgyártás Magnézium Magnezit, dolomit, tengervíz Ólom Galenit 5,5 Kína (54%), Ausztrália Közlekedési eszközök, csomagolástechnika, építőipar, elektronika 0,9 Kína (88%) - elsődleges termelés AL ipari ötvözőanyag, vegyipar, pirotechnika Akkumulátorgyártás, földalatti kábelek köpenye, festékipar, vízvezeték Ón Ónkő (kassziterit) 0,3 Kína (42%), Indonézia (28%) Konzervdoboz, csapágyfém, forrasztófém, bronz Cink Szfalerit, cinkit 13,3 Kína (38%), Ausztrália, Peru Réz Kalkopirit, kuprit, azurit, malachit 18,7 Chile (31%), Kína, Peru, USA Fémfelületek védőrétege, bronz, festék és gyógyszeralapanyag Villamos gépek, vezetékek, töltényhüvelyek, hangszerek, növényvédőszerek Arany 0,003 Kína, Ausztrália, Oroszország Ékszerek, elektronika, űripar Ezüst 0,026 Mexikó, Kína, Peru Fotóvegyészet, ékszerek, pénzek, dísztárgyak, el. Platina Platina, palládium, egyéb platinafém 0,4 DAK (48%), Oroszország (30%), Kanada (10%) Laboratóriumi eszközök, repülőgép- és hadiipar, katalizátor, akkumulátor
A vezető vasérc-, bauxit- és timföldtermelő országok 2015-ben Ország Vasérc (millió t) Ország Bauxit (millió t) Ország Forrás: World Steel Organization. USGS Commodity Statistics and Information Timföld (millió t) 1. Kína 1 381,3 1. Ausztrália 80,9 1. Kína 59,0 2. Ausztrália 811,2 2. Kína 65,0 2. Ausztrália 20,1 3. Brazília 422,5 3. Brazília 37,1 3. Brazília 10,5 4. India 142,5 4. Malajzia 35,0 4. India 5,5 5. Oroszország 102,0 5. India 27,1 5. USA 4,6 6. Ukrajna 82,0 6. Guinea 16,3 6. Oroszország 2,6 7. Dél-afrikai Közt. 61,4 7. Jamaica 9,6 7. Németország 2,4 8. Kanada 46,0 8. Oroszország 5,9 8. Írország 2,0 9. USA 43,1 9. Kazahsztán 4,7 9. Jamaica 1,9 10. Irán 39,4 10. Szaúd-Arábia 2,4 10. Spanyolország 1,6
Alumíniumkohók a Földön Forrás: International Aluminium Institute
A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2015-ben Ország Nyersvas (millió t) Ország Acél (millió t) Ország Alumínium (millió t) 1. Kína 691,4 1. Kína 803,8 1. Kína 31,40 2. Japán 81,0 2. Japán 105,1 2. Oroszország 3,53 3. India 58,4 3. India 89,0 3. Kanada 2,88 4. Oroszország 52,6 4. USA 78,9 4. Egyesült Arab Em. 2,40 5. Dél-Korea 47,6 5. Oroszország 70,9 5. India 2,36 6. Németország 27,8 6. Dél-Korea 69,7 6. Ausztrália 1,65 7. Brazília 27,8 7. Németország 42,7 7. USA 1,59 8. USA 25,4 8. Brazília 33,3 9. Norvégia 1,23 9. Ukrajna 21,8 9. Törökország 31,5 10. Bahrein 0,96 10. Tajvan 14,4 10. Ukrajna 23,0 10. Izland 0,80 10+1. Törökország 10,1 10+1. Tajvan 21,4 10+1. Brazília 0,77 Forrás: World Steel Organization. USGS Commodity Statistics and Information
Ausztrália és Kanada világgazdasági jelentősége Ausztrália és Kanada feldolgozóipara: AUSZTRÁLIA Koncentrált ipar Sydney és Melbourne (autógyártás, élelmiszeripar), valamint Newcastle, Wollongong és Geelong; Elektrotechnika: Adelaide és Geelong. KANADA koncentrált feldolgozóipar fele Ontarioban (Toronto); repülőgép- és autóipar (Toronto, Montreal), sokoldalú gépgyártás, elektronika, vegyipar, könnyűipar, élelmiszeripar;
A világ vezető gépjárműgyártó országai 2016-ban (db) Ország Gyártott gépjárművek száma Változás 2015-2016 között, % 1. Kína 28 118 794 14,5% 2. USA 12 198 137 0,8% 3. Japán 9 204 590-0,8% 4. Németország 6 062 562 0,5% 5. India 4 488 965 7,9% 6. Dél-Korea 4 228 509-7,2% 7. Mexikó 3 597 462 0,9% 8. Spanyolország 2 885 922 5,6% 9. Kanada 2 370 271 3,8% 10. Brazília 2 156 356-11,2% Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d Automobiles (http://oica.net)
A legtöbb külföldi turistát fogadó és a nemzetközi turizmusból legtöbb bevételt szerző országok (2016), valamint a változás 2015-2016 között Külföldi turista Ország Millió fő Változás % 1. Franciaország 82,6-2,2 2. USA 75,6-2,4 3. Spanyolország 75,6 +10,3 4. Kína 59,3 +4,2 5. Olaszország 52,4 +3,2 6. Nagy-Britannia 35,8 +4,0 7. Németország 35,6 +1,7 8. Mexikó 35,0 +8,9 9. Thaiföld 32,6 +8,9 10. Törökország 25,4 (39,5) -35,7 Nemzetközi turizmusból származó bevétel Ország Milliárd USD Változás % 1. USA 205,9 +0,3 2. Spanyolország 60,3 +7,1 3. Thaiföld 49,9 +14,7 4. Kína 44,4 +5,3 5. Franciaország 42,5-5,1 6. Olaszország 40,2 +2,3 7. Nagy-Britannia 39,6-1,4 8. Németország 37,4 +1,7 9. Hong Kong (Kína) 32,9-9,0 10. Ausztrália 32,4 +13,5 Forrás: World Tourism Organization (UNWTO)
A nemzetközi turizmusban, külföldön legtöbbet költő országok (2016) Ország Összes költés 2016 (milliárd USD) Változás 2015-2016 között, százalékpont Egy lakosra jutó költés (USD/fő) 1; Kína 261,1 +4,33 121 2; USA 123,6 +7,20 345 3; Németország 79,8 +2,88 1140 4; Egyesült Királyság 63,6 +0,47 899 5; Franciaország 40,5 +2,96 354 6; Kanada 29,1-3,44 718 7; Dél-Korea 26,6 +4,89 963 8; Olaszország 25,0 +2,40 466 9; Ausztrália 24,9 +4,42 1156 10; Hong Kong 24,2 +4,55 125 Forrás: World Tourism Organization (UNWTO)
A nemzetközi turista költés alapján vezető városok 2016-ban, mrd $ Forrás: www.statista.com
A legnagyobb teherforgalmú tengeri kikötők (2015) Vezető kikötők Teherforgalom (millió tonna) Vezető kikötők Konténerforgalom (ezer TEU) Sanghaj (Kína) 646 514 Szingapúr (Szingapúr) 575 846 Qingdao (Kína) 476 216 Guangzhou (Kína) 475 481 Rotterdam (Hollandia) 466 363 Port Hedland (Ausztrália) 452 940 Ningbo (Kína) 448 828 Tianjin (Kína) 440 430 Busan (Dél-Korea) 347 713 Dalian (Kína) 320 658 Sanghaj (Kína) 36 516 Szingapúr (Szingapúr) 30 922 Shenzhen (Kína) 24 142 Ningbo (Kína) 20 636 Hong Kong (Kína) 20 073 Busan (Dél-Korea) 19 469 Qingdao (Kína) 17 323 Guangzhou (Kína) 17 097 Dubai Ports (Egy. A. Em.) 15 585 Tianjin (Kína) 13 881 Forrás: AAPA Surveys
A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2016-ban Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Atlanta 104 171 935 Denver 58 266 515 London, Gatwick 43 136 795 Beijing 94 393 454 Seoul-Incheon 57 849 814 Dayuan, Taiwan 42 296 322 Dubai 83 654 250 Bangkok, Suvarnabhumi 55 892 428 München 42 261 309 Los Angeles 80 921 527 Delhi 55 631 385 Sydney 41 985 810 Tokyo International 79 699 762 Jakarta 54 969 536 Guandu, Kunming 41 980 515 Chicago, O Hare 78 327 479 San Francisco 53 099 282 Shenzhen 41 975 090 London, Heathrow 75 715 474 Kuala Lumpur 52 640 043 Orlando 41 923 399 Hong Kong 70 314 462 Madrid, Barajas 50 397 928 Roma, Fiumicino 41 738 662 Shanghai-Pudong 66 002 414 Las Vegas 47 496 614 Houston 41 622 594 Paris, Charles de Gaulle 65 933 145 Chengdu 46 039 137 Mexico City 41 410 254 Dallas-Fort Worth 65 670 697 Seattle-Tacoma 45 736 700 Shanghai, Hongquiao 40 460 135 Amsterdam 63 625 534 Mumbai 44 680 555 New York, Newark 40 289 969 Frankfurt 60 786 937 Miami 44 584 603 Manila 39 534 991 Istanbul, Atatürk 60 248 741 Charlotte 44 422 022 Tokyo, Narita 39 000 563 Guangzhou 59 732 147 Toronto 44 335 198 Minneapolis-St. Paul 37 413 728 New York, JFK 58 813 103 Barcelona 44 131 031 Doha 37 283 987 Singapore 58 698 000 Phoenix 43 302 381 Forrás: Annual Airport Traffic Report
Forrás: Fortune Global 500 Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Fortune Global 500 vállalatok (2015) Ausztrália Kanada 139; BHP Billiton (bányászat) Melbourne 212; Manulife Financial (biztosítás) Toronto 171; Wesfarmers (kereskedelem) Perth 287; Weston (kereskedelem) Toronto 181; Woolworths (kereskedelem) Bella Vista 298; Power Corp. of Canada (biztosítás) Montreal 266; National Australia Bank (bank) Melbourne 299; Royal Bank of Canada (bank) Toronto 269; Commonwealth Bank of Australia (bank) Sydney 305; Alimentation Couche-Tard (kereskedelem) Laval 330; Westpac Banking (bank) Sydney 317; Suncor Energy (kőolaj-feldolgozás) Calgary 368; Australia & New Zealand Banking (bank) Melbourne 318; Magna International (járműgyártás) Aurora 481; Telstra (telekommunikáció) Melbourne 351; Enbridge (kőolajipar) Calgary 357; Toronto-Dominion Bank (bank) Toronto 417; Bank of Nova Scotia (bank) Toronto 490; Onex (félvezető-gyártás, elektronika) Toronto
Ausztrália és Kanada társadalomföldrajza kiegészítés Ausztrália etnikai jellemzői: fehér 92% (Brit-szigetek, olaszok, új-zélandiak, jugoszlávok, görögök), ázsiai 7% (kínaiak, indiaiak), őslakos és egyéb 1%; nyelvek: angol 76,8%, kínai 2,8%, olasz 1,4%, arab 1,3%, görög 1,2%, vietnámi 1,1%, egyéb 10,4%, nem válaszolt 5,0% Ausztrália vallási jellemzői: 0,5 10,6 1,3 2,5 0,4 2,2 2,9 22,3 2,8 25,3 30,1 római katolikus protestáns ortodox egyéb keresztény muzulmán zsidó buddhista hindu szikh egyéb nem vallásos
Ausztrália és Kanada társadalomföldrajza kiegészítés Kanada etnikai összetétele: Brit-szigetekről származó lakosság 28% (angolok: Brit-Kolumbia 32%; skótok: Új-Skócia 29%; írek: Új-Skócia 20%); francia 23% (Új-Brunswick 32,6%); egyéb európai 15% pl. (német 10%: Saskatchewan 30%); 2% észak-amerikai őslakos (Nunavut 84%) egyéb, főként ázsiai, afrikai, arab 6%; kevert származású népesség: 26%. Kanada vallási összetétele: 0,6 1,5 1,4 1,1 3,2 6,3 1 1,6 24,1 20,3 38,8 római katolikus protestáns ortodox egyéb keresztény muzulmán zsidó buddhista hindu szikh egyéb nem vallásos
Ausztrália és Kanada társadalomföldrajza kiegészítés Kanada és Ausztrália legnagyobb városai: Város Népesség (2011) Város Népesség (2012) Toronto 5 583000 Sydney 4 667 000 Montreal 3 824 000 Melbourne 4 246 000 Vancouver 2 313 000 Brisbane 2 190 000 Ottawa 1 236 000 Perth 1 898 000 Calgary 1 215 000 Adelaide 1 277 000 Edmonton 1 160 000 Gold Coast-Tweed 591 000 Quebec City 766 000 Newcastle 419 000 Winnipeg 730 000 Canberra-Queanbeyan 412 000 Hamilton 721 000 Sunshine Coast 285 000 Kitchener-Cambridge- Waterloo 477 000 Wollongong 282 000 Forrás: Canada & Australia census
Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Ausztrália mezőgazdasága: belterjes növénytermelést folytató farmok (ÉK: cukornád- és gyümölcstermelés, Bumeráng-parton zöldség és gyümölcs, Murray vízrendszerében öntözéses rizs-, zöldség- és szőlőtermelés); Belterjes állattenyésztésre szakosodott farmok (marha, juh, sertés, baromfi) a parti sávon; Kombinált növénytermesztés és állattenyésztés (átmeneti zónában, növekvő birtokméret): búza és juh; Külterjes állattartás a mezőgazdasági haszonterületek 90%-án: DK-en és DNY-on juh, É-on, ÉK-en, középen szarvasmarha; A világ 2. juhállománya (75 millió juh), 2. gyapjútermelője, 7. gyapottermelője;
Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Kanada mezőgazdasága: Az ország területének 13-14%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre; Tőkeintenzív, gépesített, többnyire nagyméretű birtokokon folytatott, specializált, változó belterjességű mezőgazdaság (családi tulajdon és földbérlet akár az államtól), exportorientáció; A művelt területek 80%-a Manitobában, Saskatchewanban és Albertában; a világpiacra kerülő búza 20%-a kanadai; nagy exportkikötők: Montreal, Quebec, Thunder Bay, Churchill, Vancouver; malomipar Winnipeg, Toronto, Montreal; Jelentős árpa-, zab- és rozskivitel, Dél-Ontarióban kukorica, szója, dohány, a prérin olajnövények (pl. repce); zöldség- és gyümölcstermelés (pl. Niagara, Okanagan-völgy), Szarvasmarha-tenyésztés, baromfi-, sertés-, juhtartás, halászat.
Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Bányászat: Mindkét ország a Föld vezető nyersanyag- és energiahordozó termelői közé tartoznak; jelentős export; kőszénbányászat (Au. Nagy-Vízválasztó-hg., Kanada Sziklás-hg.); kőolaj- és földgáz (Kanada: Alberta Edmonton, Calgary; Athabasca mentén kátrányhomok); Feldolgozás: Vancouver, Sarnia, Ontario-tó partja, import feldolgozása Montréal, atlanti kikötők uránérc (Kanada: Ontario Elliot Lake, Blind River, Saskatchevan Uranium City; Ausztrália: Arnhem-föld, Darwin); Villamosenergia-termelés: vízenergia (Kanada: La Grande, Churchill Falls, Sziklás-hg.) erre AL-kohászat (Arvida, Kitimat), U-dúsítás (Chur.F.) atomipar; Ausztrália: Gladstone (timföldgyár és AL-kohászat)
Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Bányászat: vasércbányászat (Au. Pilbara-fennsík, Iron Knob, Kanada: Labrador-fsz. Schefferville, Labrador City Sept Iles, Felső-tó, Csendes-óceán partvidéke); feldolgozás: Hamilton, Nanticoke Kanadában; Whyalla, Kwinana, Newcastle, Port Kembla Ausztráliában; bauxit: Ausztrália Weipa, Gove; réz-nikkelérc bányászata és kohászata (Kanada: Sudbury; Ausztrália: Broken Hill (réz-ólom-cink), Kalgoorlie (arany-nikkel)); cinkérc: Manitoba, Brit-Kolumbia; nemesfémek: Brit-Kolumbia, Yukon Noranda, Yellowknife; kálisó: Dél-Saskatchevan; azbeszt: Quebec;
Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Ausztrália feldolgozóipara: Koncentrált ipar, mely a két vh. között és az 1950-60-as években épült ki; Sydney és Melbourne Newcastle, Wollongong és Geelong; Brisbane és Gold Coast, Adelaide, Perth és Hobart ipara emelhető ki; Gépkocsigyártás: Melbourne, Sydney és Adelaide (2017-re megszűnt); Elektrotechnika: Adelaide és Geelong; Élelmiszeripar (malom-, cukor-, konzerv- és tejipar): Sydney és Melbourne.
Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza kiegészítés Kanada feldolgozóipara: A feldolgozóipar több mint fele Ontarióban (Toronto); Gépgyártás: vasúti járműipar (Montreal, Winnipeg), hajógyártás (Új-Skócia), repülőgép- és autóipar (Toronto, Montreal), mezőgazdasági gépgyártás (Toronto, Winnipeg); Elektronika, híradástechnika (Toronto, Montreal, Ottawa); Sokoldalú vegyipar, könnyűipar, élelmiszeripar; Faipari nagyhatalom a kivitel közel 10%-a (ágazat közel fele Brit- Kolumbiában);
Felhasznált források: PROBÁLD FERENC HORVÁTH GERGELY (szerk.) 1998: Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 439 p. PROBÁLD FERENC (szerk.) 2004: Amerika regionális földrajza. Trefort Kiadó, Budapest, 360 p.