Fenntartható energia a hétköznapokban

Fenntartható energia a hétköznapokban szerkeztette: Bódi Balázs Európai Szociális Alap FeNNTArThATó energia A hétköznapokban 1

info@outdoormission.hu Tudomány mindenkinek a megújuló energiákkal és a fenntarthatósággal kapcsolatos hazai eredmények disszeminációja A road show rendezvénysorozat a TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0033 pályázat keretén belül valósul meg.

Fenntartható energia a hétköznapokban Szerkeztette: Bódi Balázs Budapest, 2015

Tartalom Bevezető... 7 I. Az energiahelyzet alakulása 8 Az energetikai váltás Az energiaigény növekedésének kérdései Alternatívák a fosszilis energiahordozók kiváltására... 8... 9... 11 II. Energiahasználat a környezeti problémák tükrében 14 Energiahasználat és éghajlatváltozás Energiahasználat és túlnépesedés Energiahasználat és a fogyasztói szokások Energiahasználat és a biodiverzitás csökkenése... 14... 15... 16... 17

III. MIT tehetünk? 18 Megoldási lehetőségek a saját életünkben Energiahatékonyság otthon Stand by killer Energiatakarékos égő Áramfogyasztás mérő Szalmabála ház Vályogház Földház Faelgázosító kazán Picasso kályha Energiahatékonyság a ház körül Naptűzhelyek vagy solar grill Savonius rotor Rakéta tűzhely Főzőláda Thermo-szifon PET-lámpa Napaszaló Energiahatékonyság a közlekedésben A közlekedés eszközeinek energiafogyasztása Közösségi közlekedés Kerékpár Új technológiák a közlekedésben Energiatakarékossági tippek a közlekedésben Energiahatékonyság a mindennapi fogyasztások terén A fogyasztás mérése Hogyan csökkentsük mindennapi fogyasztásunkat?... 21... 22... 22... 23... 24... 25... 26... 26... 27... 27... 28... 28... 28... 28... 28... 29... 29... 29... 32... 32... 32... 34... 35... 35... 37... 38... 39 Záró gondolatok Felhasznált és ajánlott irodalom... 41... 41

Bevezető Egyre többet hallani arról, hogy jelenlegi életmódunk nem fenntartható. Különböző forrásokból hallhatjuk, hogy mit kellene tennünk ahhoz, hogy a Föld természeti értékeit, vagy a manapság pazarlóan használt nyersanyagokat unokáink is láthassák, illetve használhassák. Mégis sokszor lehetünk elbizonytalanodva. Fontos nekünk a fenntarthatóság, de tényleg ilyen rossz a helyzet? És ha igen akkor hogyan tudunk ezen változtatni? Vissza kell mennünk a kőkorszakba vagy elég egy nagyon picit változtatni a szokásainkon és már az is megoldást jelent? Ezekre a kérdésekre próbál válaszolni ez a kis kiadvány egy olyan aspektusból, ami a mai emberi környezet-átalakítás egyik sarokköve. Ez pedig az emberi energiahasználat kérdése. Egy rövid fejezet erejéig megemlítjük, hogy a környezeti problémákat jobb komplexen kezelni, mivel ezek összefüggnek egymással, méghozzá úgy, hogy legtöbbször erősítik egymást. És végül igyekszünk praktikus tanácsokat adni arra nézve, hogy mindennapi életünk során mit tehetünk, hogy változtassunk a jelenlegi trendeken. bevezető 7

I. Az energiahelyzet alakulása Az energetikai váltás Sokan úgy vélik, hogy egy nagy energetikai váltás előtt állunk. Egyesek szerint erre azért van szükség, mert a fosszilis tüzelőanyagok égetésének hatására erősödő üvegházhatás mértéke veszélyezteti az emberi társadalmak további túlélését, mások szerint egyszerűen azért, mert ezek az erőforrások nem megújuló jellegük miatt előbb-utóbb kifogynak. Szándékosan fogalmaztam ilyen óvatosan. A klímaszkeptikusok szerint az antropogén (emberi) hatásoknak nincs számottevő jelentősége a klímaváltozásban, mivel azt leginkább természetes folyamatok befolyásolják. Ennek a megállapításnak ellentmond az IPCC (Intergovermental Panel on Climate Change) 2001-ben kiadott Harmadik Értékelő Jelentése, amely leírja, hogy új, az eddigieknél erősebb bizonyítékok szólnak amellett, hogy az elmúlt ötven év során megfigyelt melegedés döntő része az emberi tevékenységnek köszönhető. A fosszilis energiahordozók kimerülésének várható időpontja is jelentős viták tárgya. A kőolaj esetében legtöbbször az olajkitermelés csúcsának időpontjára tesznek kísérletet a kutatók, tehát arra az időpontra, amikor az olajtársaságok a legtöbb kőolajat tudják kitermelni. Ez után az időpont után az olajtermelés jelentős hanyatlása várható. A XXI. század első évtizedének közepén a világ naponta körülbelül 80 millió hordó kőolajat fogyasztott. Az Amerikai Egyesült Államok kormányának előrejelzése szerint 2025-re a globális kereslet napi 120 hordóra fog nőni. A becslés azonban itt is nagyon nehéz. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a legnagyobb népsűrűségű országok közül néhány - mint például Kína és India - most kezd belépni abba a társadalmi átalakulásba, amikor a közlekedésben és az élet egyéb területén is egyre több fosszilis energiahordozót használ. Ilyen jelentős igénynövekedés mellett nagyon fontos kérdés, hogy ezek az energiahordozók milyen mennyiségben állnak rendelkezésre. A kérdéssel foglalkozó szakemberek két táborba sorolhatók. Az egyik tábor akik közé érthetően az összes olajtársaság is tartozik becslése szerint ezt a tetőpontot 2030 környékére érjük el, míg a másik tábor ezt az időpontot inkább ennek az évtizednek a végére teszi. Akármelyik csoportnak is hiszünk, láthatjuk, hogy a kőolajkészletek kitermelésének csúcspontja már nincs olyan messze, és ez az olcsó kőolaj végét is jelenti. Bár jelenleg a kőolaj világpiaci ára csökken, de ezt a trendet leginkább a rövidtávú gazdasági érdekek mozgatják. 8 Fenntartható energia a hétköznapokban

Abban tehát szinte mindenki egyetért, hogy néhány évtizeden belül szükség van egy energetikai váltásra, amikor a fosszilis energiahordozókat felváltja valami más. ez be fog következni, de mellette az energiaigény folyamatos növekedésével is számolnunk kell. Az energiaigény várható, illetve jelenlegi növekedését európában az 1. ábra mutatja, de meg kell jegyezni, hogy valószínűleg nem európa az a térség, ahol az energiaigény növekedése a legmagasabb lesz. 1. ábra. Az energiaigény jelenlegi-, és várható növekedése Az energiaigény növekedésének kérdései Az energiaigény növekedésének problémájára sokan a technikai újításokat tartják a legjobb megoldásnak Az újításokat két csoportra bonthatjuk: egyrészt a már meglévő technikák tökéletesítésére, illetve hatásfokuk növelésére irányuló újításokra, másrészt a meglévő technikákat kiváltó új elgondolásokra. Az új elgondolások tárgyalásánál meg kell Az energiahelyzet ALAKULÁSA 9

jegyezni, hogy a jelenleg használt erőgépek többsége még csak nem is XX. századi találmány. Az első Otto-motor 1876-ban készült el, míg a közúti közlekedésben használatos alternatívája a Diesel-motor 1893-ban. A különböző erőművekben használt gőzturbina Charles Parson ötlete nyomán 1884-ben indult világhódító útjára. Tulajdonképpen a XX. század egyetlen jelentős energiatermelő újítása - leszámítva a megújulók többségét - a villamos energia atomenergiával való előállítása, aminek alapötlete az 1940-es évekre tehető. Ebből láthatjuk, hogy jelentős energiatermelésre alkalmas újítások nem kerülnek gyorsan az energetikai piacra. A meglévő technológiák hatékonyságának növekedése természetesen folyamatosan megfigyelhető, ez azonban nem okoz feltétlenül csökkenést az adott energiahordozó felhasználásában. Erre a problémára hívja fel figyelmünket a Jevons-paradoxon. Ez a paradoxon William Stanley Jevons nevéhez fűződik, aki 1865-ben A szénkérdés (The Coal Question) című könyvében írta le ezt a jelenséget. Jevons megfigyelése szerint annak ellenére, hogy a szénfelhasználás egyre hatékonyabbá vált, az abszolút szénfelhasználás növekedett. A kutatók általában két magyarázatot szoktak hozni erre a problémára. A klasszikus gazdaságtani magyarázat szerint a hatékonyabb szénfelhasználás az egységnyi termékre jutó szén mennyiségét csökkenti. Az árcsökkenés miatt a termelők szemében a szén egyre kívánatosabb energiaforrás, így szenet hasznosító energiaforrásokba fektetnek. A paradoxon politikai gazdasági magyarázata szerint a hatékonyság és a fogyasztás abszolút nagysága között egy harmadik tényező, a kapitalista profittörekvés teremt kapcsolatot, amely mindkettőt hajtja. A paradoxon működésének talán egyik legismertebb példája az autók üzemanyag-hatékonyságának növekedése. Egy egyesült államokbeli vizsgálat 1984 és 2001 közötti adatsorokból elemezte ezt a kérdést. Megállapították, hogy bár a gépjárművek üzemanyag-hatékonysága jelentősen nőtt, ennek ellenére az autók teljes és átlagos üzemanyag-fogyasztása szintén növekedett. A jelenség vizsgálatánál kiderült, hogy az üzemanyag-hatékonyság növelésével párhuzamosan egyre inkább elterjedtek az úgynevezett városi terepjárók (SUV-ok), amelyeket egyre többen engedhettek meg maguknak, ezzel párhuzamosan pedig a gépjárművek száma jelentősen (189 millióról, 217 millióra) emelkedett. A hatékonyságnövekedésre tehát a társadalom úgy reagált, hogy azok közül, akik addig is használtak autót - sokan megtartva az addigi üzemanyag-fogyasztásukat -, inkább nagyobb autót vásároltak, azok pedig, akik korábban nem engedhették meg maguknak, elkezdtek autót használni. Látható tehát, hogy a Jevons-paradoxon egy működő folyamat a társadalomban. 10 Fenntartható energia a hétköznapokban

Alternatívák a fosszilis energiahordozók kiváltására Amikor energetikai váltásról esik szó, akkor joggal merülhet fel a kérdés, hogy melyik lesz az az új energiaforrás, amellyel a fosszilis energiahordozók kiválthatók lesznek. Sajnos erre a kérdésre nincs megnyugtató válasz. Az emberi történelem során eddig egyszer történt energetikai átmenet, mégpedig akkor, amikor a XIX. század második felében a fosszilis energiahordozók használata felváltotta az előtte leginkább használatos fitomasszát (itt leginkább a fára kell gondolni). A visszatekintő elemzések szerint körülbelül az 1890-es években haladta meg a fosszilis energiahordozók fogyasztása a fitomasszáét. Ez az átmenet azonban természetesen sokkal kisebb energiamennyiség helyettesítését jelentette, hiszen az 1890-es években a szénfogyasztás körülbelül 600 GW-nyi energiát jelentett, szemben a világ jelenlegi 12000 GW-nyi fosszilis energia felhasználásával. Ezt a hússzoros különbséget kellene ma pótolnunk, ha helyettesíteni szeretnénk a fosszilis energiahordozókat. Meg kell jegyezni azt is, hogy ez a váltás nem jelentette a fitomassza eltűnését az energetikai szektorban, hiszen az még napjainkban is a világ elsődlegesenergia-ellátásának 10%-át biztosítja. Ami azt is jelenti, hogy bár az energetikai átmenet megtörtént, a fitomassza használata energetikai célokra folyamatosan megmaradt, sőt annak mennyisége a XX. század során körülbelül kétszeresére nőtt. Ehhez a növekedéshez természetesen hozzájárult Az energiahelyzet alakulása 11

a világnépesség XX. századi robbanása, illetve az egy főre jutó energiaigény növekedés is. A világ népességének növekedése várhatóan még néhány évtizedig folytatódni fog. egy átlagos előrejelzés 2050-re 9,3 milliárd főt jósol (2. ábra), amely növekedés felét india, Kína, Pakisztán, Nigéria és Banglades teszi ki. A felsorolást végignézve láthatjuk, hogy ezekben az országokban várhatóan az egy főre jutó energiaigény is növekedni fog, tehát ez a folyamat a XXi. század első felében is nagy valószínűséggel folytatódik. Milliárd fő 2. ábra. A világ népességének növekedése 1750-től 2050-ig ha a fosszilis energiahordozókat megújuló energiákkal akarjuk helyettesíteni, akkor még egy fontos különbséget kell figyelembe venni a XiX. század végi és az előttünk álló energia-átmenet között, mégpedig azt, hogy a fitomasszáról-fosszilisra történő váltásnál egy magasabb energiasűrűségű energiahordozó váltott fel egy alacsonyabb energiasűrűségűt. Még egy rossz minőségű szén is legalább 50%-kal több energiát tartalmaz, mint a levegőn szárított fa, a nyersolajból finomított folyékony energiahordozók energiasűrűsége pedig közel háromszor akkora. ez a megújuló energiahordozók esetében fordított folyamat lenne, így például ha széntüzelésű erőműben előállított villamos energiát szélerőművekben akarjuk megtermelni, ahhoz legjobb esetben is legalább tízszer akkora, de gyakran százszor akkora területre lenne szükség. Az energiasűrűség csökkenése, az egy főre jutó energiaigény növekedése és a népességnövekedés egymás ellen ható folyamatok. Az energiahelyzet ALAKULÁSA 13

II. Energiahasználat a környezeti problémák tükrében Ha egy környezeti problémáról beszélünk, akkor nagyon fontos azt rendszerbe helyezni. A környezeti problémák ugyanis összefüggnek egymással, méghozzá általában egymást erősítik és a közöttük lévő kapcsolat sokszor fontosabb, mint egy-egy probléma maga. Az emberi energiahasználat is ezer szállal kötődik számos egyéb környezeti problémához. Energiahasználat és éghajlatváltozás A legáltalánosabb kapcsolat az energiatermelés és az éghajlatváltozás között van. A foszszilis tüzelőanyagok elégetése következtében felszabaduló CO 2 üvegházgáz lévén egyre több hőt tart benn a légkörben, így folyamatosan nő a Föld átlaghőmérséklete.

A klímaváltozás esetében gyakoriak a pozitív visszacsatolások, ami azt jelenti, hogy a klímaváltozás erősít valamilyen jelenséget, ami aztán tovább növeli az átlaghőmérsékletet. Ilyen például az a jelenség, hogy a melegedő légkörben nő a vízgőz mennyisége, amely maga is üvegházgáz, tehát ennek hatására tovább nő az átlaghőmérséklet. Az éghajlatváltozás is visszahat az energiahasználatra, hiszen a melegedő klíma hatására egyre többen használnak légkondicionáló berendezéseket, ami természetesen növeli az energiahasználatot (és ezen keresztül tovább növeli az átlaghőmérsékletet). Természetesen a légkondicionáló használatának növekedése nemcsak a hőmérséklet emelkedésére vezethető vissza, hanem egyszerű kényelmi szempontokra is. Energiahasználat és túlnépesedés Természetesen direkt összefüggés van a túlnépesedés és az emberi energiahasználat között, hiszen több embernek több energiára van szüksége. Nem mindegy azonban, hogy a túlnépesedés mely országokban jelentkezik erősebben, hiszen például egy bangladesi ember sokkal kevesebb energiát használ élete során, mint egy amerikai. Ezért is veszélyes az úgynevezett amerikai álom, hiszen a Föld a mai népesség töredékét tudná csak eltartani ilyen életszínvonalon. Az azonban jól megfigyelhető, hogy a világ minden országában nő az egy főre jutó energiaigény, függetlenül attól, hogy fejlett nyugati-, vagy fejlődő országokról beszélünk.

Energiahasználat és a fogyasztói szokások A termékek előállítása energiaigényes folyamat. Minden termékre jellemző, hogy életútjának melyik fázisa az, amelyik a legtöbb energiát igényli. Így egyes termékek a nyersanyaguk előállítása, a termelésük, a használatuk vagy a hulladékként való elhelyezésük közben igénylik a legtöbb energiát. Egy hétköznapi példát kiragadva, például egy doboz kóla esetében az italos doboz előállítása igényli a legtöbb energiát, nem pedig az ital előállításából vagy a kereskedelméből adódó energiafelhasználás. Az egyes termékek energiaigényénél nagyon fontos tényező a szállítás energiaigénye. Ezt ugyanis egy kis odafigyeléssel hatékonyan befolyásolhatjuk, ha a hasonló termékek közül mindig azt válasszuk, amelyik a hozzánk legközelebbi helyről származik. 16 Fenntartható energia a hétköznapokban

Energiahasználat és a biodiverzitás csökkenése A biodiverzitás legegyszerűbben fajgazdagságot jelent. Hogyan befolyásolja energiahasználatunk, bolygónk fajgazdagságát? Sajnos az energiahasználatnak nagyon sok olyan aspektusa van, ami a biodiverzitást csökkenti. Például nagyon sok tengeri élőlény érzékeny a víz ph-jára. Mivel a tengerek nagyon sok CO 2 -ot nyelnek el a légkörből, így a megnövekedett légköri CO 2 koncentráció a tengerek savasodását idézi elő, ami ezeknek az élőlényeknek a pusztulását okozza. Egy másik jellemző példa az energiahasználattal összefüggésbe lévő olajkatasztrófák, amelyek élőlények tömegeit pusztítják el. A biodiverzitás csökkenés szempontjából a megújuló energiák is hordoznak veszélyeket, hiszen ezeket használva általában sokkal nagyobb területre van szükségük egységnyi energia megtermeléséhez, mint a fosszilis vagy a nukleáris erőműveknek. A nagy területigény nagyon sok faj élőhelyét veszélyeztetheti. Mivel az élőhelyek eltűnése az egyik legfőbb oka a biodiverzitás csökkenésének ez természetesen erősítheti ezt a folyamatot. Energiahasználat a környezeti problémák tükrében 17

III. Mit tehetünk? Az ember környezetátalakító tevékenységének kulcsa az értékrendjében keresendő. A globális környezeti problémákra leginkább azért nehéz megoldást találni, mert a résztvevő felek között érdekellentét áll fenn (pl. egy szennyező gyár és a környékbeli lakosság között). Ha csak a résztvevők egy része tesz azért, hogy a probléma megoldódjon, akkor leginkább valamilyen gazdasági okból ezek a felek valószínűleg hátrányba kerülnének azokkal szemben, akik tovább folytatják a problémát okozó tevékenységet. Ezt jól szemlélteti egy példázat, ami a közlegelők tragédiájaként (The tragedy of the commons) vált híressé. Az eredeti modellben tíz tehenészgazda legelteti jószágait egy olyan legelőn, amelyet bárki szabadon használhat. Bár a magyar szakirodalomban a közlegelő kifejezés terjedt el a common fordításaként, de ez a megnevezés félrevezető lehet, hiszen a terület nem 18 Fenntartható energia a

a közösségé. A modell egyik fontos alapfeltevése pont az, hogy a terület tulajdonképpen senkié, azt bárki szabadon használhatja. A tíz gazda először egy-egy tehenet legeltet a legelőn, amíg egyikük bevétele növelése céljából vesz magának még egy állatot. Mivel a legelő eltartóképessége korlátozott, ezért minden tehénnek csökken a hozama (ez lehet húshozam vagy tejhozam, vagy bármilyen más mérhető mennyiség, ami a táplálékfelvétellel arányos). Ez természetesen a kéttehenes gazdára is igaz, viszont neki a csökkent hozam kétszerese jut, így még mindig sokkal jobban jár, mint a többiek. A másik kilenc gazda csak úgy tudja a saját teheneinek a csökkent hozamát növelni, ha ők is vesznek még egy állatot, de ez a legelő eltartóképességén keresztül ismét negatív hatással lesz egy-egy tehén hozamára. Mivel azonban két tehén együttes hozama mindig több lesz, mint egy tehéné, ezért mindaddig érdeke lesz a gazdáknak újabb teheneket vinni a legelőre, amíg a legelő végképp tönkremegy, és minden tehén elpusztul. Ebből következik, hogy ha a két alapfeltevés érvényes, mégpedig, hogy a gazdákat a rövidtávú önérdek mozgatja, és hogy a legelő szabad hozzáférésű, akkor a történet vége az elkerülhetetlen tragédia. De hogyan lehet mégis elkerülni ezt a tragédiát? A megoldás elméletben egyszerű, a két alapfeltétel egyikét vagy mindkettőt kell feloldanunk. Mindkét feltételt alapvetően kétféle módon tudjuk megváltoztatni. A terület szabad hozzáférését vagy kormányzati úton lehet megszüntetni vagy a helyi közösség teheti ugyanezt. A gazdák hosszú távú, a közösség érdekeit is figyelembe vevő gondolkodását pedig vagy ismeretterjesztéssel, vagy pedig az értékrend, illetve a világnézet megváltoztatásával érhetjük el. A tragédia elkerülésének egyik legegyszerűbb megoldása, ha a legelőhöz a kormányzat tulajdonjogot rendel, például államosítja és megszabja, hogy azon hány tehén legelhet. Ha a központi szabályozás pontosan állapítja meg a legelő eltartóképességét és be tudja tartatni a döntését, akkor a túllegeltetés elkerülhető. A központi hatalom úgy is megoldhatja a helyzetet, ha adókkal sújtja a több tehenet tartó gazdákat vagy pedig kedvezményeket biztosít az egytehenes gazdák számára. Ebben az esetben fontos, hogy a szankciók vagy a kedvezmények mértéke olyan legyen, ami garantálja, hogy a gazdáknak a kevesebb tehén jobban megérje, mint a több. A valóságban talán ezt a megoldást használjuk leggyakrabban. Gondoljunk a környezetvédelmi törvényekre vagy egyes szennyezőkkel gyárakkal, erőművekkel kapcsolatos szabályozásokra. Miért nem dőlhetünk hátra megnyugodva, hogy megtaláltuk a megoldást? Azért, mert önmagában ennek az egy megoldásnak több hibája is van. Egyrészt a gazdák kényszer hatása alatt cselekednek a legelő érdekében, nem saját meggyőződésből. Ennek az lesz a következménye, hogy ha lehetőségük nyílik rá, akkor megpróbálnak kibújni a kényszer alól. Másrészt ezeket a törvényeket és szabályozókat be kell tartatni, ami komoly apparátust és sok hibalehetőséget rejt magában. Van egy másik lehetőségünk is arra, hogy a legelő szabad hozzáférését megváltoztassuk, méghozzá úgy, hogy ha a gazdák közössége szabályozza a terület használatát. Ebben az esetben nem egy központi döntés, hanem az érintettek együtt határozzák meg a területhasználat feltételeit. A gazdák figyelhetik egymás tevékenységét és a közösen hozott Mit tehetünk? 19

szabályok betartását valamilyen a csoport felé tanúsított érzelem befolyásolja. Ilyen lehet például egymás tisztelete, vagy félelem a kiközösítéstől. A kisközösségi folyamatok hátránya, hogy csak bizonyos csoportméret alatt működnek. Fontos, hogy minden területhasználó ismerje a másikat, mert ez a közösségvállalás alapfeltétele. Ha nem ismerjük a többieket, akkor játékelméleti nyelven könnyebben választjuk a dezertálást, mint a kooperációt. Érezhető, hogy ezt a módszert megelőzi egy olyan folyamat, amelyben a gazdák rájönnek, hogy ha nem szabályozzák saját tevékenységüket, akkor a tragédiához vezet. Ez a folyamat lehet a következő két fejezetben tárgyalt ismeretterjesztés vagy az értékrend, illetve a világnézet megváltoztatása. Ennek hatására választják a rövidtávú önérdek helyett a hosszú távú közérdekeket. A tragédiát nemcsak a terület szabad hozzáférésének korlátozásával lehet elkerülni, hanem a gazdák hozzáállásának megváltozásával is. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy rádöbbenjenek: tevékenységük hosszú távon olyan következményekkel jár, amelyek saját érdekeikkel is ellentétesek. Ennek legáltalánosabb módszere az ismeretterjesztés. Ha valaki megérteti a gazdákkal, hogy ez a rövidtávú, nagyobb bevétel végül milyen következményekkel járhat, akkor ők maguk dönthetnek úgy, hogy korlátozzák tevékenységüket. Ebben az esetben fontos, hogy az informálás ne csak a problémát ismertesse, hanem a megoldási lehetőséget is. Az is igen lényeges, hogy az ismeretterjesztés következtében minél több gazda változtassa meg a viselkedését, hiszen ha többségben maradnak az önző gazdák, akkor a túlhasználat továbbra is végbemehet, illetve az új viselkedést követő gazdák látva társaik sikerességét visszatérhetnek eredeti stratégiájukhoz. A gazdák hozzáállásának változásához egy másik lehetőség az értékrend és a világnézet megváltoztatása. A példázatban a gazdákat az anyagi érdek hajtja. Ha ez megváltozik, és például előtérbe kerül a több szabadidő, vagy a természet szépségének megőrzése, akkor az megváltoztathatná a viselkedésüket. Általánosságban is elmondható, hogy a környezetszennyezések nagy részénél az anyagi érdekek előtérbe kerülnek a környezeti érdekekkel szemben. Tegyük fel például, hogy egy gyár káros anyagot juttat a levegőbe. A környezetvédelmi intézkedések értelmében, ha nem tesz szűrőt a kéményeire, akkor bírságot kell fizetnie. Ha a bírság összege kevesebb, mint amennyibe a szűrők felszerelése kerül, akkor a tulajdonosok valószínűleg inkább választják a bírságot, tovább folytatva a szennyezést, esetleg kitelepítik a gyártást olyan országokba ahol nincsenek ilyen szankciók. Sokat hallani manapság a fenntartható fejlődésről. Ez sokszor azt a képzetet kelti, hogy a növekedésnek nincsenek határai. A modellbeli gazdáknak is ez az alapvető meggyőződése. Ha világnézetük megváltozna és felismernék a legelő korlátos voltát, nagyobb eséllyel kerülnék el a túllegeltetést. Az értékrend és a világnézet megváltozása hosszú távú folyamat és legtöbbször az ismeretterjesztés előzi meg. Először fel kell ismerni a problémát, majd rá kell jönni, hogy annak milyen következményei lehetnek, illetve ezeket hogyan lehetne elkerülni. Felismerve és 20 Fenntartható energia a hétköznapokban

továbbadva ezeket az ismereteket, azok lassan beépülhetnek az emberek tudatába és az értékrendjük, illetve világnézetük megváltozásához vezethet. A négy megoldási lehetőség valószínűleg együtt alkalmazva a leghatékonyabb. Talán a legkevésbé alkalmazott megoldási lehetőség az értékrend és világnézet megváltozása, amit szükségszerűen az ismeretterjesztés előz meg. Ezért választottuk fő tevékenységünknek az ilyen irányú ismeretterjesztést, remélve hogy sikerül a jelenleg uralkodó értékrendet megváltoztatni, ezzel pedig hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a gyermekeink is békében élhessenek a Földön. Megoldási lehetőségek a saját életünkben Az előző fejezetekben láthattuk, hogy változtatnunk kell az energiahasználatunkon, hogy az emberiség fenntartható módon élhessen. Az energia iránti igény elvileg háromféleképpen csökkenthető: a népesség számának csökkentésével életvitelünk megváltoztatásával az energiahatékonyság fokozásával (ugyanazt az életvitelt hatékonyabb technológiával érjük el) A népesség számának csökkenésével, mint módszerrel most nem foglalkozunk, inkább megnézzük, hogy mit tehetünk életvitelünkben, illetve milyen technológiákat használhatunk, hogy csökkentsük az energiaigényünket, ezzel együtt pedig a környezetterhelésünket. Általánosan elmondható, hogy az emberek nem tudják pontosan, miként lehet hatékonyan csökkenteni környezetterhelésüket. Vannak ismereteik, például hogy az elektromos berendezések készenléti állapotban áramot fogyasztanak, de hogy ez pontosan mennyi energiát jelent már nem tudják. Fontos lenne azokat a viselkedési elemeket bevezetni a mindennapi életben, amelyek a komfortérzet romlása nélkül csökkentik a háztartások környezetterhelését. A háztartások 2013-ban fogyasztási kiadásaik körülbelül 18%-át költötték élelmiszerekre és italokra, 8%-át szeszes italokra és dohányárura, 20%-át lakásszolgáltatásra, gáz-, vízés villamosenergia- és tüzelőanyag-fogyasztásra, 13%-át közlekedésre, 4%-át háztartási eszközökre,3%-át ruházatra, 1,6%-át testápolásra és 1%-át háztartási gépekre. Bár nem vonhatunk teljesen párhuzamot a kiadások aránya és azok környezetterhelése között, mégis azon a három területen tehetünk legtöbbet környezetterhelésünk csökkentéséért, amelyiken a legtöbbet költünk. Ez pedig a lakásszolgáltatások, a vásárlási szokások, és a közlekedés. Így a továbbiakban ezekkel a területekkel foglalkozunk. Mit tehetünk? 21

Energiahatékonyság otthon A háztartásunk energiacsökkentésének egyik legjelentősebb gátja saját kényelmünk. Hiszen ki ne tudná, hogy az elektromos készülékek készenléti (stand by) állása energiát igényel, és ezt lecsökkenthetjük, ha teljesen kikapcsoljuk azokat vagy, hogy kapcsoljuk le azokat az égőket, amelyeken éppen nem használunk. Sokszor egyszerűen nincs benne a rutinszerű viselkedésünkben, néha gondolunk rá, de legtöbbször elfelejtjük. A példa kedvéért nézzünk néhány eszközt, ami segíthet a mindennapokban, hogy csökkentsük a villamosenergia felhasználásunkat: Stand by killer Több változata ismert, de mindegyikben közös, hogy kényelmesebbé teszi az elektromos eszközeink teljes kikapcsolását. Létezik olyan, amelyik elosztóval egybeépített és az asztali számítógép kikapcsolása után automatikusan lekapcsolja a perifériás berendezéseket, de olyan is, ami távirányítóval működik és a multimédiás eszközökhöz használható. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint a készenléti állapotban tartott eszközök fogyasztása a lakossági áramfogyasztás 8%-át teszi ki. Akkor is viszonylag egyszerűen megoldhatjuk a készenléti állapot megszüntetését, ha nem akarunk külön erre használatos eszközt beszerezni. A mindig üzemelő készülékeinket dugjuk külön konnektorba, a többit pedig kapcsolóval ellátott elosztóba. Így ezeket bármikor egy mozdulattal lekapcsolhatjuk. Eszköz Bekapcsolt és aktív Bekapcsolt és inaktív készenléti (stand by) Asztali számítógép 80 W 55 W 2 W Katódsugaras monitor 110 W 3 W LCD monitor 34 W 2 W Projektor 150 W 5 W Lézernyomtató 500 W 17 W Laptop 16 W 9 W Sztereó erősítő 6-13 W DVD lejátszó 7-12 W 6-10 W Kb. 5 W TV 100 W 10 W Xbox 160 W 2,4 W Playstation 3 190 W 2 W Porszívó 1600 W 1. táblázat. Néhány elektromos eszköz energiafelhasználása, különböző működési állapotokban (forrás: www.withouthotair.com) 22 Fenntartható energia a hétköznapokban

Azzal is segíthetünk elektromos áramfogyasztásunkon, ha nem mindenhez használjuk a központi világítást, hanem például olvasáshoz helyi világítás alkalmazunk, amit persze érdemes energiatakarékos izzóval ellátni. Néhány elektromos berendezés egyes állapotaiban mérhető energiafogyasztást tünteti fel az 1. táblázat. A táblázatból látható, hogy vannak olyan eszközök (mint például a DVD lejátszó), ami nem sokkal fogyaszt kevesebbet készenléti állapotban, mint aktívan. Energiatakarékos égő 4. ábra. hagyományos izzó és energiatakarékos égő összehasonlítása (forrás: www.withouthotair.com) Sokan szkeptikusan figyelik az energiatakarékos égők térhódítását. Szerencsére ez a technika is sokat fejlődött az utóbbi időben. Egy angliai tanulmányból vett példán mutatjuk be, hogy megéri-e energiatakarékos égőre cserélni a hagyományos izzókat. A példában egy olyan 20W teljesítményű energiatakarékos izzót vettek alapul, ami ugyananynyi fényt bocsát ki, mint egy 100W-os hagyományos izzó. A gyártó leírása szerint az égő élettartama 15000 óra (napi 3 órás használat mellett ez 12 év). Egy hagyományos izzó élettartama körülbelül 1000 óra. Ha egy 12 éves időszakot veszünk alapul, akkor választhatunk, hogy veszünk egy energiatakarékos égőt, ami ezalatt az idő alatt 300 kwh energiát használ fel vagy veszünk 15 hagyományos izzót, ami ugyanennyi idő alatt 1500 kwh energiát fogyaszt (ezt szemlélteti a 4. ábra). Ilyen távlatban tehát anyagilag is megéri az energiatakarékos égő. Ha viszont figyelembe vesszük a környezeti tényezőket is, akkor mindenképpen javasolt kicserélni a hagyományos izzóinkat. Ez az elején természetesen egy nagyobb beruházást igényel, de minden szempontból jó döntés. Mit tehetünk? 23

Áramfogyasztás mérő Az áramfogyasztás mérő segítségével megtudhatjuk, hogy az egyes elektronikai berendezéseink ténylegesen mennyi teljesítményt vesznek fel. Ez akkor lehet fontos, ha hajlandóak vagyunk a sokat fogyasztó készülékeinket lecserélni vagy megválni tőlük. Bár az elektromos eszközök hatásfoka sokat javult az elmúlt évtizedekben, mégsem mutatkozott csökkenés a háztartások elektromos áram fogyasztásában. Ez annak köszönhető, hogy sokkal több elektromos eszközünk van, mint régebben. Érdemes átgondolnunk, hogy egy-egy berendezésre valóban szükségünk van-e. Ha igen akkor próbáljuk meg a lehetőségekhez képest legkisebb fogyasztásút választani és csak annyit használni, amennyit tényleg feltétlenül szükséges. A modern háztartásnak manapság már nélkülözhetetlen eszközei az elektromos háztartási nagy-készülékek. Ezek az eszközök a lakossági energiafogyasztás jelentős hányadáért felelősek és szerencsére az utóbbi évtizedekben energetikai szempontból is sokat fejlődtek. A legtöbb ilyen eszközt, kötelező energiahatékonysági, más néven EU-Energia címkével (5. ábra) ellátni, aminek segítségével egyszerűen össze tudjuk hasonlítani, hogy a vásárolni kívánt berendezés a többi hasonló eszközhöz képes energiahatékonyság szempontjából milyen. Kötelező feltüntetni az energetikai osztályt a következő termékeken: hűtőszekrények és fagyasztók mosógépek kombinált háztartási mosó- szárítógépek elektromos háztartási szárítógépek mosogatógépek elektromos sütők háztartási lámpák szoba klímaberendezések Energia Gyártó Típus Hatékonyabb Kevésbé hatékony 5. ábra. Energiahatékonysági címke Hűtők és fagyasztók esetében 2012-től már csak A vagy annál jobb ( A+, A++ ) készülékek kerülhetnek forgalomba, tehát megszűntek a B-G-ig kategóriák. Ha egy készülék mégsem teljesíti ezt a szintet, azt százalékosan jelzik, tehát feltüntetik, hogy hány százalékkal marad el a hatásfoka az A kategóriától. Például egy A-20%-os hűtő hatásfoka 20%-al rosszabb, mint egy A kategórásé. Nemcsak az fontos, hogy energiatakarékos berendezéseket vegyünk, hanem az is, hogy azokat helyesen használjuk. Például, sokkal környezettudatosabb, ha mindig teli szenynyessel indítjuk el a mosó-, vagy mosogatógépet vagy ha a hűtőszekrényt eleve hűvösebb helységbe (pl. kamrába) rakjuk. 24 Fenntartható energia a hétköznapokban