A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében. Gyulai Iván Gömörszőlős 2012. augusztus 24.

A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében Gyulai Iván Gömörszőlős 2012. augusztus 24.

A mezőgazdaság jelene Növekedési kényszer: 1960-2000 között az élelmiszer termelés 2.5X nőtt Tőke: befektetések és hozamok agrobiznisz Munkahatékonyság - A mezőgazdaság a világ GDP (65.82 Trillió dollár) 4%-át adja - Az alacsony jövedelmű országokban 24% - A világ népesség 22% a mezőgazdaságban dolgozik, a teljes munkaerő fele Támogatások - Az OECD országokban az élelmiszer termelést 324 milliárd dollárral támogatták 2000-ben, amely a világ élelmiszertermelési értékének harmada

A mezőgazdaság diadalútja Emberi erő Emberi+állati erő Fosszilis energiaforrások + gépek Iparszerű mezőgazdaság Fosszilis energiaforrások +gépek+gének+kemikáliák A népesség növekedése

A mezőgazdaság diadalútja? a termelés fokozása egy megnövekedett népesség élelmezése érdekében a népesség további növekedéséhez vezet Peter Farb

Hol van a növekedés vége? A Zöld forradalom megmentett 1 milliárd embert az éhhaláltól, de gyors ütemben felélte a mezőgazdaság természeti erőforrásait

Az iparszerű mezőgazdaság környezeti következményei A természetes ökoszisztémák átalakítása mezőgazdasági területekké A Föld legtermékenyebb területeinek 90%-át vonta az ember művelés alá a globális szárazföldi bioszférának 83%-a közvetlenül az ember hatása alatt van

Az iparszerű mezőgazdaság környezeti következményei Gyorsabban pusztítja a termőtalajt, mint az megújulna Évente 75 milliárd tonna talaj erodálódik Kínában 57-szer, Európában 17-szer, Amerikában 10-szer, Ausztráliában 5-ször gyorsabban pusztul a talaj, mint megújul 60 év alatt elfogy

Az iparszerű mezőgazdaság környezeti következményei Lerontottuk a termőföld minőségét A művelés tönkreteszi a talaj szerkezetét, és megváltoztatja a természetes dinamikát, kiüríti a talaj szénkészleteit A szerkezeti változások miatt romlik a vízháztartás

Az iparszerű mezőgazdaság környezeti következményei A világ szántóinak harmada sivatagosodik el a talajművelés miatt Talajerő pótlás 1964: 1 ha 29,3 kg; 1984: 85,3 kg A foszfor utánpótlása kétséges, elértük a flour apatit kitermelési csúcsát Elégetjük a fő és melléktermékeket, és nem juttatjuk vissza a talajba csökken a talaj élet, a megújulás képessége

Az iparszerű mezőgazdaság környezeti következményei Felborítottuk a nitrogén ciklust A talajban élő nitrogénmegkötő baktériumok nitrogént fixálnak a légkörből Másrészt az elhalt biomassza szerves anyagai az ammonifikáció során ammóniává alakulnak A nitrifikációban az ammóniát nitráttá oxidálják a baktériumok A denitrifikációban a baktériumok a nitrátokat nitrogénné alakítják, a talajt nitrogén mentesítik

Az iparszerű mezőgazdaság környezeti következményei Több vizet veszünk ki a vízadó rétegekből, mint az megújulna Az öntözés következtében a talajvízszint süllyed A világ népességének a felét érinti a talajvízszint süllyedés Kína és India veszélyeztetett Szaud-Arábiában már megtörtént: 20 éven át önellátók voltak gabonából öntözéssel. Mára kimerültek a vízadó rétegek, és meg kellene várni a pótlódásukat

Az iparszerű mezőgazdaság környezeti következményei A Szahara évi 48 kilométert Sivatagosodás (természetes terjed déli irányba ökoszisztémák lecserélése, A Góbi sivatag évente 3600 túllegeltetés, túlzott km2 füves területet hódít el talajvízszint süllyedés Kínában 18 Magyarországnyi miatt) terület vált sivataggá és 24 ezer vidéki települést temetett el a homok Kínai Zöld fal: 1717 km2 erdő évente, de 530 ezret kellene kezelni (300 év)

Az iparszerű mezőgazdaság környezeti következményei A környezet elszennyezése kémiai anyagokkal Gyomnövények szelekciója azonos gyomosodási nyomás mellett Gyomnövény rezisztencia Rovar, baktérium és vírus rezisztencia

Az iparszerű mezőgazdaság környezeti következményei A faji sokféleség csökkentése Az ember kiválasztott néhány haszonfajt, és ezeket hatalmas területen termesztésbe, tenyésztésbe vonta Szűkítette ezek genetikai állományát Kiszorította a riválisokat, anélkül, hogy tudná mire is valók

Nem jó a környezetnek, de jó-e a termelőknek? A mezőgazdasági áruk termelésének és értékesítésének lánca feldarabolódott, s kikerült a vidéki ember ellenőrzése alól. A mezőgazdasági munkások nagy része ipari munkás lett, mezőgazdasági gépipar, vegyipar, energiaipar, szállítás, élelmiszer-feldolgozó ipar, növénynemesítők, szaporító-anyag termelők Az agrobizniszre rátelepült a pénz (hitelintézmények) A földművelésből élők minden irányba kiszolgáltatottak lettek A földművelő nélkülözhetetlen láncszeme az agrobiznisznek, ezért támogatják A kapott támogatást azonban felélik az agrobiznisz egyéb szereplői

A globális agrobiznisz jellemzői Nagy kiterjedésű birtokokra, monokultúrákra épül Az élőmunka drága, ezért emberek helyett gépek, vegyszerek dolgoznak Az árakat nem a piac, hanem a spekuláció és a támogatások alakítják A kereskedők szedik a hasznot A versenyképesség szerint mozgatják az árukat a globális piacon Tönkreteszi a helyi piacokat Kiszorítja a helyit, a vidéki árutermelőt Közpénzekre támaszkodik

K u k o r ic a t e r m e s z t é s a z E g y e s ü lt Á lla m o k b a n Á t la g t e r m e lé s (t / h a ) E m b e r i m u n k a e r õ f e lh a s z n á lá s (ó r a / h a ) Kuko ricatem sztéae gyesültá lamokbn EmbeÁtlag rimunkaeõflhszáté(/) (óra/h)

A jövő 2050-ben 9,3 milliárd embernek 70-75%-kal több élelmiszerre lenne szüksége

A jövő Az élelmiszer alapvető szükséglet, stratégiai kérdés. A világon 2 milliárd ember a jövedelme 50-70%-kát költi élelemre

A mezőgazdaság jövője Míg a hetvenes évektől folyamatosan nőttek a termésátlagok, és feleződött az ár, addig 2006 óta megfordult a trend: a termésátlagok nem növelhetők az eddigi módon, az árak nőnek. Viszont tovább nő a kereslet és az igények: naponta 219 ezer emberrel több kér élelmet, és 3 milliárd szeretne többet és jobbat, pl. húst is. A termőföld szűkös erőforrás lett: 0.1 ha szántó/fő

A jövő Nemcsak az élelmiszer-termelés hanem a rost a növényi polimerek az energia-igények növekedése is növeli a nyomást a mezőgazdasági termelés fokozására

Az USA 2009-ben 416 millió tonna gabonát termelt, és ebből 119 millió tonnát alakított üzemanyaggá. Ez 350 millió embernek való élelmiszer elégetését jelentette 300 kg kukorica 100 liter etanol, 1000 km egy autónak, vagy másfél év táplálék egy embernek

A jövő Termőföld harácsolás: Az önellátásra képtelen országok a fejlődő világban vásárolnak földeket, ahol már eleve nagy az éhínség Dél Korea Tanzániában használ 103 ezer km2-t Egy millió kínai földműves él Afrikában (Algéria, Zimbabwe) Uganda 1 millió hektárt értékesített Egyiptomnak Laosz termőföldje 15%-át adta el Líbia 250 ezer hektárt vett Ukrajnában

A mezőgazdaság jövője A jövő forgatókönyvei Globalizáció+ Globalizáció Lokalizáció Glokalizáció A jövő átmenet a különböző forgatókönyvek között

A valószínű forgatókönyv 1. Próbálkozások folynak a problémák technikai úton történő megválaszolására, ld. éghajlat változás, energia válság. A fosszilis energiaforrások helyettesítése, a növekvő élelmiszerigények, stb. megnövelik a mezőgazdasági termelés iránti igényt. A mezőgazdaság az intenzitás növekedés irányába mozdul el. Kevés tulajdonos, kevés bérmunkás, sok földönfutó. 2. A folyamat tovább rontja a helyzetet. Felgyorsulnak a környezeti változások, nőnek az energia és élelmiszer árak, nő a társadalmi különbség, az erőforrások korlátossá válnak. 3. A globalizáció+ forgatókönyv elbukik, az áruk és tőke szabad mozgása értelmetlenné válik a fosszilis erőforrások hiánya miatt. Kényszer lokalizáció alakul ki 4. Hosszú távú életszínvonal romlás következik be.

A kívánt forgatókönyv A kedvezőtlen folyamatokat már nem lehet megakadályozni. Változnak az ökológiai körülmények, csökkenek az elérhető erőforrások. A választ az emberiség nem technikai, hanem erkölcsi és intézményi változásokban keresi. A versenyt felváltja az együttműködés Az ágazati gondolkodást és szabályozást az integrált megközelítés A központosítást a szubszidiaritás Esélyek kiegyenlítése az erőforrásokhoz való hozzáférésre alapozott Alkalmazkodó, ökológiai megfontolásokon alapuló mezőgazdaság

Mit tegyünk a mezőgazdálkodásban? Az agro-biznisztől való függés oldása Termékszerkezet váltás Mennyiség helyett magas minőség Alapanyag termelés helyett feldolgozott áruk A talajjal történő kíméletes gazdálkodás és költségkímélés A helyi tájfajták alkalmazása Egyedi termékek