Rezidens oktatás Dr. Horváth György SE Igazságügyi és Biztosítás -Orvostani Intézet
- 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről (Eütev. vagy jogállási tv.) - 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (Eütv.)
1. Alapfogalmak 2. Alá-fölérendeltségi viszonyok az egészségügyben 3. Az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyok a) Munkaviszony b) Közalkalmazotti jogviszony c) Egyéb jogviszonyok 4. Gyógyintézetek működési rendje és vezetői
a) egészségügyi tevékenység: az egészségügyi szolgáltatás részét képező minden tevékenység, kivéve azon tevékenységeket, amelyek végzéséhez nem szükséges egészségügyi szakképesítés vagy egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy szakmai felügyelete. b) egészségügyi szolgáltatás: egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában vagy az egészségügyi államigazgatási szerv által történő nyilvántartásba vétel alapján végezhető egészségügyi tevékenységek összessége. c) egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet
d) egészségügyi intézmény: egészségügyi szolgáltatók közül a) a rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók, b) az állami mentőszolgálat, c) az állami vérellátó szolgálat, d) az egészségügyi államigazgatási szerv intézetei, amennyiben egészségügyi szolgáltatást is nyújtanak. e) Egészségügyi szakképesítés: az adott egészségügyi tevékenység folytatására jogosító, Magyarországon szerzett, valamint a külföldön szerzett és Magyarországon honosított, illetve elismert, alap-, közép-, emeltszintű, illetve felsőfokú szakképzés keretében megszerzett szakképesítés,
Az egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatónál munkavégzésre létesített jogviszonya keretében az egészségügyi tevékenység végzése során köteles figyelembe venni a szakmai felettes(ek) jog- és szakmai szabályoknak megfelelő utasításait is.
Önálló tevékenységre jogosult felügyelete mellett, annak utasítási szerint Csak a szakképesítésének megfelelő körben gyakorolható. A közreműködő tevékenységét csak előzetes és megfelelő oktatását követően kezdheti meg, illetve folytathatja. Egészségügyi tevékenységre egyébként nem jogosult személy is közreműködhet egészségügyi tevékenység végzésével saját maga, illetőleg bármely olyan személy gyógykezelésében, aki ehhez - beleegyezését adta. A közreműködés körét a beavatkozás, illetve a betegség jellege, a közreműködő személy szakképesítése, képességei, valamint a kezelőorvos utasítása határozza meg.
A felügyelet során a felügyeletet ellátó személy a felügyelt személy által önállóan nem végezhető szakmai tevékenységért teljes felelősséggel tartozik.
A kezelőorvos - feladatkörében - jogosult a beteg ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozók részére utasítást adni. Az utasításnak egyértelműen tartalmazni kell az ellátandó feladatot, annak idejét, helyét és - amennyiben szükséges - a közreműködésre felkérendő további egészségügyi dolgozók nevét és munkakörét. Hogy viszonyul mindez a munkáltatói jogkörben adott utasítási jogkörökhöz?
Az utasítás keretein belül az egészségügyi dolgozó - szakmai kompetenciájának keretei között és felkészültségének megfelelően - önállóan határozza meg a általa elvégzendő feladatok végrehajtásának módját és sorrendjét.
A felügyeletet ellátó egészségügyi dolgozó, a) aki a szakképesítése megszerzéséhez szükséges képzésben vesz részt, b)akit a működési nyilvántartásból töröltek, a törlés okának megszűnését vagy megszüntetését követően, a működési nyilvántartásba történő visszakerülése érdekében, az ahhoz szükséges ideig, c) aki működési nyilvántartását e törvényben és jogszabályokban foglalt módon határidőben nem újította meg, vagy működési nyilvántartása lejárt és meghosszabbítási kérelmét jogerősen elutasították, d) aki külön törvény szerint, megfelelő szakképesítés nélkül az egészségügyi tevékenység végzésében közreműködik. Fenti személyek által végzett tevékenységből fakadó egészségkárosodásért nem tartozik felelősséggel, kivéve, ha azt az egészségügyi dolgozó a) nem megfelelő utasítása, b) felügyeleti kötelezettségének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése, c) a személy megfelelő oktatására vagy felkészítésére vonatkozó kötelezettségének megszegése okozta. Egészségügyi tevékenységre egyébként nem jogosult személy is közreműködhet egészségügyi tevékenység végzésével saját maga, illetőleg bármely olyan személy gyógykezelésében, aki ehhez beleegyezését adta. A közreműködés körét a beavatkozás, illetve a betegség jellege, a közreműködő személy szakképesítése, képességei, valamint a kezelőorvos utasítása határozza meg.
a) szabadfoglalkozás keretében, b) egyéni egészségügyi vállalkozóként, c) társas vállalkozás tagjaként, d) közalkalmazotti jogviszonyban, e) munkaviszonyban, f) közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, g) szolgálati jogviszonyban, h) egyházi személyként vagy vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként, i) önkéntes segítőként, j) egyéni cég tagjaként.
Önálló tevékenység: szakképesítés, továbbképzési kötelezettség (vagy nem kell továbbképzés), működési nyilvántartás. Felügyelet mellett: a) szakképesítése megszerzéséhez szükséges képzésben vesz részt, b) akit a működési nyilvántartásból töröltek, a törlés okának megszűnését vagy megszüntetését követően, a működési nyilvántartásba történő visszakerülése érdekében, az ahhoz szükséges ideig, c) aki működési nyilvántartását e törvényben és jogszabályokban foglalt módon határidőben nem újította meg, vagy lejárt és meghosszabbítási kérelmét jogerősen elutasították, d) egészségügyi tevékenység végzésében közreműködik.
Mt-ben nem szerepel a meghatározása Alanyai: munkáltató és munkavállaló. Munkáltató: jogképes személy, aki munkavállalót foglalkoztat (jogképesség elvesztése a munkaviszony megszűnését is jelenti) Munkavállaló: Természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez 16 életévet betöltött (kivételek) Munkaköri, szakmai és személyes higiénés körülményeknek megfelel.
Mv.: Mt. Irányítása alapján munkát végezni. Mt. Köteles mv-t foglalkoztatni és munkabért fizetni Munkaszerződés jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a mv. Javára eltérhet. Írásba foglalás kötelező, de ennek elmulasztása miatti érvénytelenségre csak a mv., ő is csak 30 napon belül hivatkozhat. Ha az előírt végzettséggel, képesítéssel nem rendelkezik, a munkaviszony érvénytelen.
1. Alá-fölérendeltség, utasítási jog 2. Munkavégzés rendszeressége és díjfizetés jellege 3. Munkavégzés melyik fél eszközeivel 4. Személyes teljesítés 5. Kizárólag a mt. Részére végezhet munkát vagy másnak is. 7001/2005. FMM-PM együttes irányelvben (MK 170.) elsődleges és másodlagos minősítő jegyek. Bizonyos munkakörök (pl. pedagógus, stb.) csak munkaviszonyban láthatóak el.
Mellőzhetetlen és kötelező tartalom: Alapbér: ha mégis teljesítés történik: jogalap nélküli gazdagodás. Munkakör: Általánosság (autószerelő, takarító, stb.) Munkaköri leírás: benne jogkörökkel is Ennek ismeretében folytatható le az alkalmassági vizsgálat. Kötelező, de a szerződés létrejöttét nem érinti: Munkahely: Szokás szerinti munkavégzési hely Nagyobb földrajzi egység is megnevezhető Tartama (ha hiányzik, határozatlan idő) Kezdete (ha nincs, a munkaszerződést követő nap).
A munkabér A munkaszerződés alapján a munkavállalót munkabér illeti meg. Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatároz A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A munkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg. Az alapbért időbérben kell meghatározni.
Jogi értelemben képviselet (törvényes, szervezeti képviselet) Ha nem az arra jogosult gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve ha a mv. Alappal következtethetett az eljáró jogosultságára A munkaviszony kezdetétől legfeljebb 15 napon belül írásos tájékoztatás a munkáltatói jogkör gyakorlójáról
Mt. 52. (2) A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki. (3) A munkavállalót munkaszerződés vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján megillető munkabért csökkenteni nem lehet arra tekintettel, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulásával a (2) bekezdésben meghatározott díjazásban részesült. (4) A (2) bekezdésben meghatározott díjazásnak minősül minden olyan vagyoni értékű szolgáltatás, amelyet harmadik személy a munkáltatót megillető szolgáltatáson felül a munkavállalónak nyújt.
290. (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 291. (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Általában ülésen, üzleti tárgyaláson kávé, üdítő felszolgálása. Borravaló (pincér, benzinkutas) Hozzájárulás szóban is megadható. Kórházban a jogszerű elfogadás feltételei: Főigazgatói utasítás Csak utólagosan Saját elhatározás Gyógyító tevékenységgel összefüggésben Előre nem kiköthető Jobb vagy gyorsabb ellátásban nem részesíthető a beteg.
Munkáltató köteles Foglalkoztatni és munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani Munkaviszony teljesítésével öf. költségeit megtéríteni Munkába járás Egészséget nem veszélyeztető követelmények Ingyenes alkalmassági vizsgálat Munkavállaló köteles Előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni Rendelkezésre állni Személyesen, elvárható szakértelemmel munkavégzés Bizalomnak megfelelő magatartás Együttműködés
Feltételek: a) büntetlen előéletű, b) tizennyolcadik életévét betöltött, c) magyar állampolgárságú, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett személlyel létesíthető.
Pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. A pályázatot a kinevezési jogkör gyakorlója írja ki. Határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. Kinevezési okmány: tartalmaznia kell közalkalmazott munkakörét, besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, illetményt munkavégzés helyét.
Ágazati kivételek: pályázat kiírása nélkül is betölthető az a munkakör, amelyet - egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzése érdekében, külön jogszabály alapján, központi gyakornoki rendszerben történő foglalkoztatásra létesítenek, - A - D fizetési osztályba történő besorolással lehet betölteni.
-egészségügyi szakképzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése érdekében tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel is közalkalmazotti jogviszony létesíthető akkor, ha a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazott az előírt szakképzettség, szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben áll, - egészségügyi szakképzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése érdekében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosult személlyel is közalkalmazotti jogviszony létesíthető.
Fizetési osztályok A-J. Fizetési fokozatok: 1-14 (várakozási idő az egyes fokozatok között 3 év).
3. c. Egyéb jogviszonyok Szabadfoglalkozás: bármely egészségügyi szolgáltatónál megbízási szerződés alapján a szakmai kompetenciájába tartozó egészségügyi tevékenység ellátása (pl. szakorvosi és ügyeleti feladat is ellátható így). Tevékenységét az eü. Szolgáltató nevében végzi!!! Végezhető: Megbízási szerződés alapján Egyéni vállalkozóként
Szakképesítés megléte Működési nyilvántartásban szerepel Szakmai kamarai tagság Egészségi állapot alapján alkalmas a tevékenységre Működési engedély és felelősségbiztosítás (ha saját nevében végzi)
Eü. Szolgáltatóként nem működhet. Csak személyesen és az egyéni vállalkozói tevékenységként bejelentett tevékenységet végezheti. Alkalmazottat nem foglalkoztathat. Közreműködőt nem vehet igénybe. Telephelyet, fióktelepet nem tarthat fent
Felelősség kérdése a betegnek okozott és az egyéb kárért: - A beteg egészségügyi szolgáltatás során vagy azzal összefüggésben keletkezett kárának megtérítésére vonatkozó igényét közvetlenül az egészségügyi szolgáltatóval szemben érvényesítheti akkor is, ha a kárt az egészségügyi szolgáltató által igénybe vett szabadfoglalkozású személy tevékenysége okozta. Ez a felelősség független attól, hogy a szabadfoglalkozású személy egyéni vállalkozóként vagy megbízott magánszemélyként látja-e el a feladatát. - a szabadfoglalkozású személy az egészségügyi szolgáltató irányában a polgári jog szabályai szerint felel (nem az Mt. szerint).
Tevékenységét saját nevében és felelősségére végzi Egészségügyi szolgáltatóként működik Szükséges hozzá az egészségi alkalmasság igazolása Működési nyilvántartásban szereplő és szakképesítéssel rendelkező személyek végezhetik. Kell még hozzá felelősségbiztosítási szerződés. Minden olyan egészségügyi tevékenység végezhető, amelynek végzését külön törvény nem korlátozza, illetve amely kapcsán külön jogszabály nem nevesíti a feladatot ellátó konkrét egészségügyi szolgáltatót. Lehet alkalmazottja is
Közreműködői szerződések A vállalkozó eü. dolgozók tevékenysége gyakran a vállalkozásuk és egy másik eü. szolgáltató által kötött közreműködői szerződés tárgyát képezi. Azaz az egészségügyi vállalkozás nem a saját betegei, hanem közreműködőként más egészségügyi szolgáltató betegeinek ellátása érdekében működik, sőt, adott esetben kifejezetten e célból jön létre. A közreműködői szerződések tartalmi elemeit 2012-től jogszabály határozza meg.
Rezidens ügyel. Szükséges-e a szakorvos személyes jelenléte? Tevékenységének felügyelete szakképesítéssel rendelkező személy közvetlen utasítása, ellenőrzése, sz.e. konzultatív segítsége mellett biztosított.
A működési rendet meghatározzák a) a szervezeti és működési szabályzat, felépítésével, belső kapcsolatrendszerével, működésével összefüggő alapvető szabályok b) a házirend, egészségügyi szolgáltatások igénybevevői számára a jogaik rendeltetésszerű gyakorlása, illetőleg kötelezettségeik teljesítése szempontjából nélkülözhetetlen c) belső szabályzatok (pl. gyógyszerellátás, ápolási ellátás, ügyelet, kutatás, stb.) d) más jogszabályok által előírt belső szabályzatok.
Egyszemélyi felelős vezetője a főigazgató vagy igazgató Vezetőhelyettesek fekvőbeteg-gyógyintézetben az orvosigazgató, az ápolási igazgató és a gazdasági igazgató; Szakmai vezető testület tagjai: a) orvosigazgató, b) ápolási igazgató (vezető asszisztens), c) gyógyintézet szakmai osztályainak vezetői, mátrix kórház esetén a kórház működési engedélyében szereplő szakmák vezető főorvosai.
Kórház igazgató a) (orvostudományi vagy egyéb) egyetemi szintű végzettség, alóla a fenntartó felmentést adhat b) mesterképzési szakon szerzett egészségügyi menedzser szakképesítés, felmentés adható, ha a pályázó a képzésben részt vesz, vagy vállalja a képesítésnek öt éven belül történő megszerzését. c) legalább ötéves vezetői gyakorlat Alóla a fenntartó felmentést adhat (egy személy egy alkalommal kaphat felmentést, azaz ha olyan személy jelentkezik, aki korábban a felmentést megkapta, a kinevezés vagy megbízás idején mindhárom feltételnek megfelel) Orvos igazgató a) orvostudományi egyetemi végzettség, szakorvosi képesítés, legalább öt év gyakorló orvosi tevékenység, b) mesterképzési szakon szerzett egészségügyi menedzser szakképesítés vagy egészségügyi (szak)menedzseri képesítés vagy egészségügyi menedzsment szakirányú továbbképzési szakon szerzett képesítés vagy jogi szakokleveles orvos szakirányú továbbképzési szakon szerzett képesítés, c) legalább hároméves vezetői gyakorlat