Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.



Hasonló dokumentumok
Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata

Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

A halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon

A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek

Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57.

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN

NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

Intenzív haltenyésztés bemutatása

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

ENGEDÉLYEZETT PARAZITA-MENTESÍTŐ ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA TAVI EGYNYARAS SÜLLŐ (SANDER LUCIOPERCA) INTENZÍV RENDSZERBE HELYEZÉSEKOR

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Biharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása. Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI

A klímaváltozás kihívásai az agrár-vízgazdálkodásban: halászat, öntözés és rizstermesztés

A halastavi tápanyag- gazdálkodás új szempontjai

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:

Tájékoztató. Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:

Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben

A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA?

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben

RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, JÚNIUS 26.


Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával

Fenntartható technológiák a haltermelésben a SustainAqua projekt külföldi esettanulmányai

AZ AKVAKULTÚRA ÁGAZAT JELENLEGI HELYZETE, EREDMÉNYEI ÉS JÖVŐBELI PERSPEKTÍVÁI MAGYARORSZÁGON

Öntözés fejlesztés a Dalmand Zrt. területén

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben

Az öntözés gyakorlati problémái, az öntözésfejlesztés lehetőségei és korlátai

8. előterjesztés I. határozati javaslat 2. melléklete Nem kötelező véleményadó szervezetek

A horgászcélú halgazdálkodás prioritása a Balatonon. Szári Zsolt vezérigazgató Siófok

Vajai László, Bardócz Tamás

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Elemi csapásból hozzáadott érték

VP Jelen Felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására kollektív beruházás keretében is van lehetőség.

A szántóföldtől az asztalig TÁMOP 4.2.1/B. szló egyetemi docens részprojekt felelős TÁMOP 4.2.1/B Konferencia 2011.november 24.

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1

A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2012/1 szám


A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

INTENZÍV BROILER INDÍTÓ

Horgászturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. Előadás áttekintése-vázlat. A horgászturizmus meghatározása

XXXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, május

Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2017-ben

Horgászati állatorvostan. Gödöllő, március 10.

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter,

Az európai akvakultúra fejlődési irányai, trendjei és ezek várható hatása a magyar haltermelésre

A ponty tápos etetése a Czikkhalas Kft. telephelyén

2. A fenntarthatóság fogalma az akvakultúrában

Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért IV.

Bardócz Tamás Halászati osztály

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A magyar halászati stratégia A as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok.

Tógazdaságok szerepe a természetvédelemben és a vízgazdálkodásban

Nitrogén és foszfor eltávolítás folyamatának optimalizálása az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Az MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet)

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián

Öntözésfejlesztés lehetőségei

A HALTAKARMÁNYOZÁS JELENLEGI ÉS JÖVŐBENI HELYZETE

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2016-ban

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

RESPIG felmérések termelési és gazdasági eredményeinek összefoglalása

Pályázati lehetőségek as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Az öntözés társadalmi megítélése

Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel

A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE

A fenntartható akvakultúra

Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform

A zárt intenzív és a hagyományos fél-intenzív haltermelő rendszerek értéktermelő képességének összehasonlítása

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI

HALGAZDASÁG. Állategészségügy a halgazdaságokban

Átírás:

A halászati ágazatban végrehajtott fejlesztés bemutatása, különös tekintettel a víztakarékos intenzív tavi haltenyésztés környezeti és gazdasági hatásaira Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián² 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.

A Kiskondai-halastavak kialakulása, főbb jellemzőik Forrás: Horváth L., Urbányi B., (1998) Forrás: Google Forrás: Dalmand Zrt. 1

A halgazdaság vázlatos ismertetése, a beruházás indokai: Gyengeségek: - Előnevelő tavak hiánya - Relatív vízhiány - Régi teleltető tavak rossz állapota Tenyészanyag hiány Igény: - Víztakarékos, - Több célú, - Könnyen kezelhető rendszer. Forrás: Urbányi B. (2008) Forrás: Dalmand Zrt. 2

A beruházás főbb adatai: -EHA, HOP: 2. prioritási tengely, 1. intézkedés - Beruházás összértéke: 340 millió Ft- - Támogatás mértéke: 60%, azaz 200 m. Ft- Teleltetőelőnevelőrendszer - 8 tó. 6 előtároló - 100 t hal teleltetése - 30 millió lárva fogadása Kalkulált megtérülés: 10 év Öntözővíz tározó Forrás: Google Forrás: Dalmand Zrt. 3

A létesítmény működési elve: Táplálótavak: Felsőleperdi-2 tó, vagy a Víztározó Víznyerés: Gravitációsan, vagy szivattyúval Vízkormányzás: Átfolyó, vagy recirkulációs A fólia bélelés előnyei: - Fertőtleníthető - Teleltetés során a hal nem mélyíti ki - Kíméletes a hal kültakarójához - Tavasszal gyorsabban melegedő víz Forrás: Dalmand Zrt. 4

A teleltető tavak kihasználtsága az év folyamán Az üres időszak kihasználható nagy értékű halak intenzív, tápos nevelésére! Forrás: Dalmand Zrt. 5

Okszerű vízgazdálkodás - A vízkészlet összegyűjtése ősszel, és télen történik - A legnagyobb a vízfelhasználás a nyári időszakban (öntözés, párolgás) - Különlegesen aszályos években csökkenhet a haltermelésre fordítható vízkészlet - Nem engedhető meg a víz elfolyatása SOK VÍZBEN, VISZONYLAG KEVÉS HAL HELYETT, INKÁBB KEVÉS VÍZBEN TÖBB, NAGYOBB ÉRTÉKŰ HALAT KELL TERMELNI! Forrás: Dalmand Zrt. 6

Extenzív és intenzív rendszerek összehasonlítása hagyományos, extenzív/ félintenzív Nagy víztérfogatban rendszer Intenzív rendszer Kisebb térfogatban Gyorsabban Lassan Kevés halat termelünk Több halat termelünk Tápetetés mellett Trágyázás+takarmányozás Adott mennyiségű hal termelése kisebb víztérfogatot igényel (megfelelő szűrés mellett!) Forrás: Dalmand Zrt. 7

Extenzív rendszer Évek Hónapok Hetek Napok

LEGYEN A CÉLUNK 2000 KG/HA HALTERMÉS A régi technológiával ehhez be kell vinnünk 6000 kg istállótrágyát (36), 150 kg NH4NO3-ot (100) és 5000 kg gabonát. (80) Ezek Nitrogén tartalma: 36+100+80= 216 kg Ennyi nitrogén bevitellel termelünk 2000 kg pontyot Forrás: C.S. Tucker and M. van der Ploeg, J. World Aquacult. Soc. 24, 473 481 (1993).

TELJESÉRTÉKŰ TÁP ETETÉSÉVEL N-BEVITEL 3000 kg pontytáp (amiből 2000kg ponty termelhető) N tartalma 100 kg vagy 3000 kg ragadozó hal táp (amiből 2000kg harcsa termelhető) N tartalma 150 kg

EGYBEVETVE: Régi technológia (trágya+takarmány) Új technológia (tápetetés) 216kg N kibocsátás/ ha 100kg N kibocsátás/ha 2000 kg hal hektáronként 2000 kg hal hektáronként DE! Az extenzív tavak retenciós képessége sokkal jobb, mint az intenzív rendszereké. Az intenzív tavak N kibocsátása a nagyobb hal sűrűség miatt nagyobb.

Integrált haltermelés - Az intenzív, zárt recirkulációs rendszerek bonyolult, nagy E igényű szűrő-, ülepítő-, levegőztető berendezésekkel ellátott üzemek - Az átfolyó vizes intenzív rendszereknek nagy a N, P kibocsátása - Az extenzív tavak retenciós képessége jó, de a termelési folyamatok lassúak KAPCSOLT RENDSZER: A nagyobb termelési intenzitású tavat összekapcsoljuk az alacsony környezeti terhelést biztosító tóval (szűrő), és forgatjuk a vizet. Két különböző termelési intenzitású alrendszer kapcsolódik össze: az intenzív termelési gyakorlat hulladékai, melléktermékei inputjai a másodlagos (extenzív) termelésnek: javul a tápanyag-hasznosulás 2011.10.14. 12

Az extenzív- intenzív integráció körfolyamata: Hulladék tápanyag Tápanyagpótlás Intenzív termelés Halastavi termelés Külső eredetű takarmányok Vízkezelés Természetes hozam Forrás: Gál D., (2010) 2011.10.14. 13

A környezetterhelés összehasonlítása Átfolyó vizes intenzív rendszer Kibocsátás: 2000 kg hal 80 kg N 33 kg P Integrált rendszer Kibocsátás: 2000 kg hal 30 kg N (-62%) 9 kg P (-73%) 2011.10.14. 14

JÖVEDELMEZŐSÉG Forrás: Gál D. (2010) Különböző intenzitású tavi technológiák kalkulált jövedelmezősége Mo-n Extenzív Fél-intenzív Intenzív Tavi ketreces rendszer csak term. hozam kiegészítő gabona takarmányozás teljes értékű táp Kihelyezés (kg/ha/év) 200 300 750 SUSTAINAQUA esettanulmány afrikai harcsa ponty 2011.10.14. 15 12400 6400 6000 Takarmány (kg/ha/év): 0 3060 7875 20,4 0 FCR 3,4 1,5 1,5 Bruttó hozam (kg/ha/év) 500 1200 6000 32000 20000 12000 Energia (levegőztetés) (kwh/ha/év) - - 2500 12500 Nettó árbevétel (eft/ha/év) 275 600 3000 16000 Takarmány ktsg (eft/ha/év) 0 150 1500 4100 Kihelyezés (eft/ha/év) 110 170 410 6500 Víz ktsg (eft/ha/év) 25 25 40 40 Bér (eft/ha/year) 55 90 265 980 Energiaktsg (eft/ha/év) 0 0 100 550 Kamat (forgótőke) (eft/ha/év) 15 35 180 960 Általános ktsg. (eft/ha/év) 30 65 330 1790 Összes ktsg (eft/ha/év) 235 535 2825 15220 Profit (eft/ha/év) 40 65 175 780 Költségarányos jövedelmezőség 4,20% 9,60% 4,30% 3,00% Átlagköltség (Ft/kg hal) 430 444 471 475

INTENZÍV NEVELÉSRE ALKALMAS RAGADOZÓ FAJOK Harcsa (Silurus glanis) Teljes vízcsere időtartama 24 h Maximális sűrűség: -10-300 g-ig nevelve 30-40 kg/m³ -250 1500 g-ig nevelve 50-60 kg/m³ 200 g növekedés 2 hónap alatt -FCR: 0.88 kg/ttkg Süllő (Sander lucioperca) Teljes vízcsere időtartama 24 h Maximális sűrűség: -10-300 g-ig nevelve 10 15 kg/m³ -250 1200 g-ig nevelve 20 25 kg/m³ 2011.10.14. 16

ÖSSZEFOGLALÁS A beruházás során létrehoztunk egy olyan sok funkciós, különböző módokon működtethető létesítményt, melynek használatával összeegyeztethetővé válnak az intenzív halnevelés, az öntözéses földművelés és a fenntartható gazdálkodás fogalmai. 2011.10.14. 17

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! e-mail: Krisztian.Demeter@dalmand.bonafarm.hu 2011.10.14. 18