információk A sajtó számára Az európé-sorozatról: a második eurobankjegy-sorozat www.azeuroujarca.eu www.euro.ecb.europa.eu
Bevezetés Tartalom 2 Az euro rövid története 3 Az Európé-sorozat elindítása 4 Európé közelről 5 Az Európé-sorozat 5 eurós bankjegyének biztonsági elemei 6 A bankjegyek gyártása és terjesztése 7 Tudott róla? 8 Kutatás-fejlesztés; a hamisítás megnehezítése 9 Az eurorendszer sajtóirodái Sajtóanyagunk az eurobankjegyek második, úgynevezett Európé-sorozatát ismerteti, amelyet Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke 2012. november 8-án mutatott be Majna-Frankfurtban. A sorozat első eleme az 5 eurós lesz, amelyet 2013 májusában vezetnek be az euroövezetben. Az EKB az eurobankjegyekről külön weboldalt is létrehozott (www.azeuroujarca.eu), amelyen részletesebb információk és letölthető fájlok segítségével elsősorban az Európé-sorozat és az új bankjegyek továbbfejlesztett biztonsági elemeire hívja fel a figyelmet. Az oldal emellett képeket is közöl az első sorozat bankjegyeiről és a pénzkezelőkről, sőt egy rövidfilmet is arról, hogy hogyan készülnek a bankjegyek. Az új 5 eurós teljes dizájntervét 2013. január 10-én, ünnepélyes keretek között, a frankfurti Régészeti Múzeumban mutatják be. Ezt megelőzően sem a média, sem a nyilvánosság nem láthatja az 5 eurós bankjegy teljes dizájntervéről készült képeket. Az anyag közzétehető, ám kizárólag a bankjegyutánzatok készítésére vonatkozó szabályok szigorú betartása mellett. 1 Az előbbiekkel kapcsolatban bővebb tájékoztatásért forduljon az EKB sajtóirodájához vagy az eurorendszer valamelyik nemzeti központi bankjához. 1 Az eurobankjegyek sokszorosítására vonatkozó szabályok a http://www.ecb.europa.eu/euro/html/reproduction.hu.html linken olvashatók. 1
Az euro rövid története A közös pénz létrejötte Az eurobankjegyeket és az euroérméket 2002. január 1-jén vezették be az Európai Unió tizenkét tagországában. A készpénzcsere tervezése és előkészítése azonban már a kilencvenes évek elején elkezdődött. Az euróra való áttérés lebonyolítása a legújabb kori európai történelem legnagyobb szabású logisztikai vállalkozása volt. Napjainkban a világon nagyjából ugyanannyi eurobankjegy van forgalomban, mint dollárbankjegy. Euróval fizet az euroövezet 17 tagországának (Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia) mintegy 332 millió lakosa. Az Európé-sorozat 2013-as bevezetése annak a fejlesztési folyamatnak újabb állomása, amelynek során az eurobankjegyek egyre biztonságosabbá válnak. Az EKB-nak és a nemzeti központi bankoknak kötelességük őrködni az eurokészpénz megbízhatósága felett. Ennek érdekében folyamatosan új és fejlettebb biztonsági elemeket alakítanak ki. A bankjegyfejlesztés komoly idő- és erőforrásigénye miatt az új sorozat előkészületi munkálatai már röviddel az első sorozat bevezetése után megkezdődtek. Euroövezet Európai Unió Az Európé-sorozat forgalomba bocsátásának legfontosabb mérföldkövei: 2012. november 8.: Az EKB bejelenti az új eurobankjegysorozat bevezetését, amelynek első címlete az 5 eurós. Bemutat ezenkívül három biztonsági elemet is. 2013. január 10.: Bemutatják az Európé-sorozat 5 eurós címletét. 2013. május: Az összes euroövezeti országban bevezetik az új 5 eurós bankjegyet (ennek pontos időpontját 2013. január 10-én teszik közzé). Egyedülálló központi banki szerveződés Az EKB felelős az euroövezet monetáris politikájáért és az euróhoz fűződő egyéb központi banki feladatkörök ellátásáért. Tevékenysége során együttműködik az eurót nemzeti fizetőeszközként használó EU-tagállamok központi bankjaival. Az EKB és az említett nemzeti központi bankok együttesét eurorendszernek nevezzük. Az eurót a többi nemzeti valutától, illetve az EKB-t a többi központi banktól nemzetek fölöttiségük különbözteti meg: a Bank Kormányzótanácsa határozza meg az egész övezetre érvényes monetáris politikát; az euroövezet vonatkozásában mind az EKB-nak, mind nemzeti központi bankoknak jogukban áll bankjegyet kibocsátani. 2
Az Európé-sorozat elindítása Néhány fontos tudnivaló az új eurobankjegyek bevezetéséről: Az új bankjegysorozat azért viseli az Európé nevet, mert egyes biztonsági elemein a görög mitológiából ismert Európénak, kontinensünk névadójának a portréja látható. Az új bankjegyeket fokozatosan, több év alatt vezetik be címlet szerint emelkedő sorrendben, vagyis forgalomba hozataluk az 5 euróssal kezdődik. A bankjegycímletek nem változnak (5, 10, 20, 50, 100, 200, 500 ). A többi címlet pontos kibocsátási időpontját a későbbiekben határozzák meg, és hozzák nyilvánosságra. Az Európé-sorozat fejlesztésébe a bankjegygépek gyártóit is bevonták, hogy ők is fel tudjanak készülni az új sorozat bevezetésére. Az új sorozat olyan új és továbbfejlesztett biztonsági elemeket tartalmaz, amelyek nagyobb védelmet nyújtanak a hamisítás ellen. Az új bankjegyeken megmarad az első sorozat korokat és stílusokat idéző motívumvilága, a színek sem változnak, de az új biztonsági elemek hozzáadása miatt található rajtuk néhány módosítás. Ezért könnyen megkülönböztethetők az első sorozat bankjegyeitől. Az eurobankjegyek rajzolatának felfrissítésével Reinhold Gerstetter berlini bankjegytervezőt bízták meg. Az első sorozathoz hasonlóan a tervezési fázisba most is bevontak gyengén látókat, akiknek az észrevételeit szintén figyelembe vették a véglegesítés során. Az Európé-sorozat első nyilvánosságra kerülő címlete az 5 eurós. Mivel ez az elhasználódásnak leginkább kitett egyik címlet, bevonattal javítottak tartósságán. A még meglévő bankjegyek mielőbbi felhasználását elősegítendő, az első és a második sorozat 5 eurósaival néhány hónapig egymással párhuzamosan lehet majd fizetni. A két sorozat többi címletére is áll, hogy az átmeneti időszak alatt mind a régi, mind az új bankjegyek törvényes fizetőeszköznek minősülnek. Jó előre be fogják jelenteni azt az időpontot, amelytől kezdve az első sorozat bankjegyei már nem számítanak törvényes fizetőeszköznek. Ezzel azonban az első sorozat bankjegyei nem veszítik el értéküket, ugyanis az eurorendszer nemzeti központi bankjainál korlátlan ideig új bankjegyekre cserélhetők. 3
Európé közelről Az új eurobankjegyek arca Az egész világon gyakori, hogy a bankjegyekre hagyományosan arcképeket helyeznek; kutatások is alátámasztják ugyanis, hogy az arcvonásokat az emberek ösztönösen megjegyzik. Az eurorendszer szakembereinek választása így a görög mitológiából ismert Európé portréjára esett; ez díszíti az új bankjegysorozat vízjelét és hologramját. A kép a párizsi Louvre-ban kiállított, Dél- Itáliában feltárt, több mint 2000 éves vázáról származik. Azért esett rá a választásuk, mert Európé alakja egyrészt szorosan kötődik az európai kontinenshez, másrészt személyesebb jelleget kölcsönöz a fizetőeszköznek. A görög mitológiában szereplő föníciai királylányt, Európét a bika alakját magára öltő Zeusz elcsábítja, és magával viszi Kréta szigetére. Ez a rege ihlette az ókori görögöket arra, hogy a kontinenst Európának nevezzék el. Tájékoztatási kampány Az új biztonsági elemek csak akkor felelnek meg a célnak, ha a nyilvánosság könnyen felismeri őket. Ezt az EKB és az eurorendszer nemzeti központi bankjai úgy kívánják elősegíteni, hogy 2013-ban tájékoztatási kampányt indítanak az Európé-sorozatról az euroövezeti lakosság körében. A nyilvánosság számára kiírt pályázat eredményeként a Havas Worldwide és az MPG médiatervező csoportot (Havas Media Group) választották ki az EKB-val való együttműködésre.jelenleg folynak az Európé-sorozat és az új 5 eurós bevezetéséhez kapcsolódó többcsatornás kampány előkészületei. 4
Az európé-sorozat 5 eurós BAnKjegyéneK BiztoNsáGi elemei Könnyen felismerhetők, biztonságosabbak Az európé-sorozat új eurobankjegyeinek fejlettebb biztonsági elemei a bankjegybiztonság és -technológia fejlődését tükrözik. Nemcsak hogy könnyen megtalálhatók a bankjegyeken, hanem segítségükkel jobban lépést lehet tartani a képsokszorosító technológia fejlődésével, ami egyszersmind megnehezíti hamisításukat. Az alábbiakban az 5 eurós három jól felismerhető biztonsági elemét mutatjuk be, amelyeket az ekb 2012. november 8-án hozott nyilvánosságra. Akárcsak az első eurobankjegy-sorozat, úgy az európé-sorozat is könnyen ellenőrizhető a tapintás, szemügyre vétel és mozgatás próbával. ehhez semmilyen segédeszközt nem kell igénybe vennünk. Az új öteurós bankjegy tapintható elemeit, valamint a bankjegy teljes dizájntervét 2013. január 10-én tárják a nagyközönség elé. arcképes hologram Ha MegMozgAtjuK a bankjegyet, az ezüstös csíkon európé arcképe jelenik meg, akárcsak a hologramon. ezenkívül egy ablak és a bankjegy értékjelzése is láthatóvá válik. arcképes vízjel Ha a fény felé tartva szemügyre vesszük a bankjegyet, európé arcképét, a bankjegy értékjelzését és egy ablakot ábrázoló árnyalatos képet fedezhetünk fel rajta. smaragdzöld szám A bankjegyet MegMozgAtvA a fényes számon felfelé és lefelé mozgó fényeffektus fi gyelhető meg. A szám színe smaragdzöldről mélykékre változik. 5
A bankjegyek gyártása és terjesztése A gyártás összehangolása a hatékonyság növelése érdekében Az eurorendszer határozza meg, hogy az adott évben hány bankjegyet állítsanak elő, és hogy ebből mekkora volumen essen az egyes nemzeti központi bankokra. Az egy vagy több címletből előírt gyártási mennyiséget utóbbiak vagy maguk állítják elő, vagy kiszervezik akkreditált beszállítónak. Eurobankjegy-gyártás Az Európé-sorozatot, akárcsak a meglevő sorozatot, gyapot alapanyagú papírra nyomtatják, ami a bankjegyeknek ropogós, kemény tapintást kölcsönöz. Egyes biztonsági elemeket, például a vízjelet és a biztonsági szálat az előállítás során magába a papírba építik be. A papírt ezután kiszállítják a gyártással megbízott nagybiztonságú európai pénzjegynyomdákba. Az előállításhoz különféle lemezeket, speciális festékeket és eljárásokat alkalmaznak. Ezek az offset- és metszetmélynyomtatás, a hologramfelviteli eljárás és a színváltó számoknál alkalmazott filmnyomtatás. A bankjegyek azonos minőségét közös minőségellenőrző rendszerrel biztosítják. Az előállítás során több száz kézi és automatizált tesztet végeznek. Amint a bankjegyek átestek a minőségvizsgálaton, és megállapítást nyert, hogy minden paraméterük megfelelő, címlet szerint csomagolják, és a kiszállítás előtt biztonsági tárolókban helyezik el őket. A pénzjegynyomdától a zsebünkig A bankjegyeket a nemzeti központi bankokba szállítják, ahol páncélteremben tárolják őket. A bankok és hasonló intézmények 2013 májusában a szokásos csatornákon keresztül (adás-vétel, pénzkiadó automaták) kezdik meg az új 5 eurósok forgalmazását. Várhatóan 2013 őszére lesz több új bankjegy forgalomban, mint régi. 6
Tudott róla? Minden egyes európai polgár évente ÁTLAGOSAN KÖRÜLBELÜL 300 400 készpénzes tranzakciót hajt végre. 1 Ha az összes, 2012-ben forgalomban lévő 5 eurós bankjegyet egymás mögé illesztenénk, 2 évente 300 400 készpénzes tranzakció akkor 4,6-szor körbeérnénk velük a Földet. Ha az összes, 2012-ben kibocsátott 5 eurós bankjegyet egymás mögé illesztenénk, 3 akkor azok majdnem kiadnák a Föld és a Hold közötti távolság hosszát. 1 EKB, Bankjegyügyi Igazgatóság. 2 http://www.ecb.europa.eu/stats/euro/circulation/html/index.en.html. 12 cm x 1 539 000 000 (ami a 2012. szeptemberben forgalomban lévő 5 eurós bankjegyek száma) = 184 680 km. Mivel a Föld egyenlítői sugara 6 378 km (forrás: Encyclopedia Britannica), a Föld kerülete körülbelül 40 075 km, vagyis a forgalomban lévő bankjegyek 4,6-szor körbeérnék a földgolyót. 3 http://www.ecb.europa.eu/stats/euro/production/html/index.en.html. 12 cm x 2 915 300 000 (a 2012 ben kibocsátott 5 eurós bankjegyek száma) = 349 836 km. A Hold Föld-távolság 384 400 km. (Forrás: Encyclopedia Britannica) 7
kutatás-fejlesztés; A HAMisÍtás MegneHezÍtése a legmodernebb technológia Az ekb és a nemzeti központi bankok nem közölnek részletes adatokat kutatási és fejlesztési programjukról, de céljuk mindenképpen az, hogy a hamisítókat megelőzve megőrizzék az eurobankjegyek megbízhatóságát. ehhez jelentős erőfeszítéseket kell tenniük az új technológiák fejlesztése terén. Az eurorendszer K&F stratégiája azon alapul, hogy az eurobankjegyeknek magukat kell megvédeniük. ennek érdekében igyekeznek a lehető legtöbb akadályt gördíteni a hamisítók útjába. a készpénzhamisítás megelőzése Az eurorendszer nagy erőkkel igyekszik a nyilvánosságot és a pénzkezelőket megfelelően tájékoztatni azokról a módszerekről, amelyekkel a hamis bankjegyet fel lehet ismerni. Arról is gondoskodik, hogy a bankjegyvizsgáló és -feldolgozó gépek a hamisítványokat megbízhatóan kiszűrjék és bevonják a forgalomból. 2012 első felében összesen 251 000 hamis euróst vontak ki a forgalomból. ezt az adatot a forgalomban levő valódi bankjegyek számával összehasonlítva (2012 első felében átlagosan 14,6 milliárd) megállapítható, hogy a hamis bankjegyek aránya továbbra is igen alacsony. A jelenlegi hamisítási adat ugyan nem jelez komolyabb veszélyt, az ekb-nak és a nemzeti központi bankoknak azonban a többi jegybankhoz hasonlóan nagy fi gyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a bankjegyeket a lehető legjobban megóvják a hamisítástól. Az ekb ezen a területen szorosan együttműködik az európai Bizottsággal (amely a hamis euroérmékre vonatkozó adatszolgáltatásért felel), az országos rendőri szervekkel, valamint az europollal és az interpollal. A másik védelmi vonal a nyilvánosságnak a biztonsági elemekkel kapcsolatos megfelelő tájékoztatásán keresztül építhető ki. a fókuszcsoportok visszajelzései Az ekb fókuszcsoportokat szervezett azzal a céllal, hogy az övezet több országából információkat gyűjtsön arról, hogy a nagyközönség miként vélekedik az európé-sorozat bankjegyeibe építendő biztonsági elemekről. A kiválasztott elemek a csoportok preferenciáit tükrözik. 450,000 400,000 350,000 300,000 250,000 200,000 150,000 100,000 50,000 0 a forgalomból kivont hamis bankjegyek száma 2002-től, féléves bontásban 1 2002/1 2002/2 2003/1 2003/2 2004/1 2004/2 2005/1 2005/2 2006/1 2006/2 2007/1 2007/2 2008/1 2008/2 2009/1 2009/2 2010/1 2010/2 2011/1 2011/2 2012/1 1 Az ekb eurobankjegy-hamisításról szóló féléves sajtóközleménye. 8
Az eurorendszer sajtóirodái Directorate Communications Press and Information Division Kaiserstraße 29 60311 Frankfurt am Main Germany Tel.: +49 69 1344 7455 Fax: +49 69 1344 7401 E-mail: info@ecb.europa.eu Internet: www.newfaceoftheeuro.eu or www.euro.ecb.europa.eu Kristin Bosman Porte-parole / Woordvoerster Bld de Berlaimont 14 1000 Bruxelles / Brussel Belgique / België Tél / Tel. : +32 2 221 46 28 Télécopie / Fax : +32 2 221 31 60 Courriel / E-mail : pressoffice@nbb.be Internet : www.nbb.be Zentralbereich Kommunikation Pressestelle Wilhelm-Epstein-Straße 14 60431 Frankfurt am Main Deutschland Tel.: + 49 69 9566 3511 Fax: + 49 69 9566 3077 E-Mail: presse@bundesbank.de Internet: www.bundesbank.de Avalike suhete allosakond Estonia pst 13 15095 Tallinn Eesti Tel: +372 668 0965, +372 668 0745 Faks: +372 668 0954 E-post: press@eestipank.ee www.eestipank.ee Press office PO Box 559 Dame Street Dublin 2 Ireland Tel.: +353 1 224 6299 E-mail: press@centralbank.ie Internet: www.centralbank.ie Υπηρεσία Τύπου Ελ. Βενιζέλου 21 102 50 Αθήνα Ελλάδα Tηλ.: +30 210 320 3447 Φαξ: +30 210 320 3922 E-mail: press@bankofgreece.gr Internet: www.bankofgreece.gr Ricardo Fernández Jefe de la División de Relaciones con los Medios y Documentación Alcalá, 48 E-28014 Madrid España Tel.: +34 91 338 5044 Fax: +34 91 338 5203 Correo electrónico: comunicacion@bde.es Internet: www.bde.es Olivier Aubry Chef du service de presse 48 rue Croix-des-Petits-Champs 75001 Paris France Tél. : + 33 1 42 92 39 29 Télécopie : +33 1 42 92 39 41 Courriel : Olivier.AUBRY@banque-france.fr Internet : www.banque-france.fr Paola Ansuini Titolare della Divisione Stampa e relazioni esterne Via Nazionale 91 00184 Roma Italia Tel.: +39 06 4792 3969 Fax: +39 06 4792 2253 E-mail: stampabi@bancaditalia.it Sito Internet: www.bancaditalia.it Γραφείο Τύπου Κεντρική Τράπεζα της Κύπρου Λεωφόρος Κένεντυ 80 1076 Λευκωσία Κύπρος Τηλ.:+357 22714465, +357 22714503 Φαξ:+357 22378151 E-mail:pressoffice@centralbank.gov.cy Internet:www.centralbank.gov.cy Marc Konsbruck Chef de la section Relations externes et communication/leiter Außenbeziehungen und Kommunikation 2, boulevard Royal 2983, Luxembourg Luxembourg Tél./Tel.: + 352 4774 4265 Télécopie/Fax: + 352 4774 4910 Courriel /E-Mail: info@bcl.lu Internet: www.bcl.lu Clive Bartolo Senior PR Officer / Kap Uffiċjal għar-rp Pjazza Kastilja Valletta VLT 1060 Malta Tel.: +356 2550 3104 / 5 Fax: +356 2550 4950 E-mail: publicrelations@centralbankmalta.org Internet: www.centralbankmalta.org Herman Lutke Schipholt Persvoorlichter Westeinde 1 1017 ZN Amsterdam Nederland Tel.: +31 20 524 2712 Mobiel: +31 6 5249 6900 E-mail: h.j.lutke.schipholt@dnb.nl Internet: www.dnb.nl Christian Gutlederer Pressesprecher Otto-Wagner-Platz 3 1090 Wien Österreich Tel.: +43 1 404 20 6609 Fax: +43 1 403 17 44 E-Mail: christian.gutlederer@oenb.at Internet: www.oenb.at Gabinete de Comunicação Institucional Rua do Comércio, 148 1100-150 Lisboa Portugal Tel.: +351 213 215 358 Fax: +351 213 464 843 Correio eletrónico: press@bportugal.pt Internet: www.bportugal.pt Tlačové a edičné oddelenie Imricha Karvaša 1 813 25 Bratislava Slovenská republika Tel.: +421 2 5787 2161 Fax: +421 2 5787 1128 E-mail: press@nbs.sk Internet: www.nbs.sk Sekretariat in mednarodni odnosi Slovenska 35 1505 Ljubljana Slovenija Tel.:+386 1 47 19 153, +386 1 47 19 549 Faks: +386 1 47 19 724 E-pošta: pr@bsi.si Internet: www.bsi.si Richard Brander Tiedottaja / Informatör Snellmaninaukio / Snellmansplatsen PL 160 / PB 160 00101 Helsinki / Helsingfors Suomi / Finland Puhelin / Telefon: +358 10 831 2206 Sähköposti / Kontakt: Richard.Brander@bof.fi Internet: www.suomenpankki.fi / www.finlandsbank.fi 9
www.azeuroujarca.eu www.euro.ecb.europa.eu