Tisztelt Tagszervezetek! "Amint azt bizonyára Ti is tudjátok, a 2014.02.21-i közgyűlésen, - a mai napig az egyik tagszervezetünk által jogilag megkérdőjelezett módon -, elfogadott alapszabályunkat, 2014.03.07-én a Szövetség benyújtotta a bírósághoz." A fent kiemelt kijelentéssel összefüggésben rögzíteni kell, hogy ha bíróság egy egyébként nem várt esetben jogerősen megállapítaná, hogy az Alapszabály elfogadásának módja problémás volt, úgy az az jelenti, hogy az MNASZ a jogerős döntés követően nem működhet a kifogásolt módon elfogadott Alapszabály szerint. Az addigi működés törvényességét az a döntés nem érintené. Jelenleg azonban éppen az a cél, hogy az MNASZ Alapszabályát az alább részletesen rögzítettek szerint módosítsuk, és annak megfelelően működjünk tovább. Mivel az Alapszabály módosítása 2015. január 24-én esedékes a kérdéses ügy jogerős befejezése pedig legkorábban 2015 júniusában várható ezért az MNASZ működését a nevezett tagszervezet által bevallottan az MNASZ-re való nyomásgyakorlás céljával indított per az MNASZ működését nem befolyásolja. A jogi végzettséggel vagy érdeklődéssel rendelkezők számra a fentiek alátámasztására íme egy eseti bírósági döntés: BDT2014. 3056. A társadalmi szervezet határozatának bírósági megsemmisítése esetén a határozat csak a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől kezdve, a jövőre vonatkozó hatállyal válik érvénytelenné, a bíróság döntésének visszamenőleges hatálya nincs. Ebben az esetben nem szerződési jogi érvénytelenségről, hanem speciális rendelkezésről van szó, melynek célja a társadalmi szervezet törvényes működésének helyreállítása.
"Az alapszabály Bíróság általi elfogadása esetén a Szövetség működhetett volna 2016.03.15-ig, a régi PTK szerint" Itt rögzíteni kell, hogy a Bíróság módosítás nélkül nem jegyezte volna be az Alapszabály változást, ezért az MNASZ nem működhetett volna a 2016. 03. 15-ig a régi Ptk. szerint, a következők miatt. A Törvényszék a hozzá érkezett kérelmeket az érkezés sorrendjében bírálja el. A Fővárosi Törvényszék az MNASZ szakszövetséggé alakulása vonatkozásában 2012. december 14. és 2013. március 13. napján érkezett kérelmeket a 7. Pk. 61. 419/1996/33. sorszámú, 2014. május 5-én kelt végzésében elutasította (a továbbiakban: elutasító végzés). A 2014. február 21-én elfogadott Alapszabály az elutasító végzésben rögzített hiányosságokat nagyrészt orvosolta, de még így is maradtak kifogásolt pontok (27. illetve a XIII. fejezet.). Ebből következően nyilvánvalóvá vált, hogy a 2014. február 21-i Alapszabályt módosítani kell. Időközben - 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv (új Ptk.). A szakszövetséggé alakulás elutasítására, a 2014. február 21-i Alapszabály hiányosságaira, illetve a hatályba lépett új Ptk-ra figyelemmel ekkor világossá vált, az MNASZ-nek olyan Alapszabályt kell elfogadnia, ahol az elfogadás során: - Ismét döntenek a szakszövetséggé alakulásról, avagy törlik az Alapszabálynak az MNASZ-t szakszövetségként feltüntető rendelkezéseit. - Kiküszöbölik az elutasító végzésben megállapított egyéb hiányosságokat. - Egyidejűleg az Alapszabályt az új Ptk. rendelkezései szerint módosítják. Ha az MNASZ fenntartja az Alapszabály változásának
bejegyzésére irányuló kérelmet, úgy a fentiek rendezéséig az MNASZ új képviselőjét sem jegyezte volna be a Törvényszék. A fentiekre tekintettel az MNASZ Elnöksége 2014. június 17-én tartott ülésén a: - A 2014. február 21-i Alapszabály módosítás és az egyidejűleg megválasztott Benyó Miklós elnök/képviselő bejegyzésére irányuló, 2014. március 7-én előterjesztett kérelem visszavonásáról, - A visszavonást követően Benyó Miklós elnök/képviselő bejegyzésére irányuló kérelem külön eljárásban ismételten benyújtásáról, - 2014. február 21-i Alapszabály módosítás bejegyzésére vonatkozó kérelem a képviselő változás bejegyzését követően ismételt benyújtásáról döntött. A fentieknek megfelelően indult eljárásokban a Fővárosi Törvényszék Benyó Miklós elnököt az MNASZ képviselőjeként 2014. július 18-án kelt, 37. sorszámú végzésével bejegyezte. Az Alapszabállyal kapcsolatosan pedig a Törvényszék 2014. december 16. napján 42-I. sorszám alatt végzést adott ki, melyben előírta a 2014. február 21. napján elfogadott Alapszabálynak a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) megfelelő módosítását. "de 2014.06-10-én a bejegyzési kérelmet a Szövetség jogásza visszavonta még annak elbírálása előtt. Ez rendkívül hibás lépés volt, mivel ezzel a Szövetség abba a helyzetbe került, hogy az alapszabály újbóli beadása esetén, azt az új PTK előírásainak kell megfeleltetni és annak elfogadása után a Szövetség már csak az új PTK szerint tevékenykedhet." A fent már leírtak szerint ez nem felel meg a valóságnak, az Elnökség az Elnök úr részvételével célszerű döntést hozott.
"Ezt követően a Szövetség ismételten benyújtotta az alapszabályt, amit a bíróság 2014 októberében érdemi vizsgálat nélkül elutasított. Ezután a Szövetség ismételten (harmadszor is) benyújtotta az alapszabályt, amelyre a bíróság hiánypótló végzést bocsátott ki, melynek teljesítéséhez mindenképpen közgyűlési határozatra van szükség. Azonban a közgyűlésünkön gyakorlatilag lehetetlen keresztül vinni az ennek elfogadáshoz szükséges változtatásokat. Miért? A törvény értelmében az új PTK szerinti alapszabály elfogadásával egy időben a közgyűlésnek ki kell mondania, hogy a továbbiakban az új PTK szerint tevékenykedik tovább. Ez azt jelenti, hogy nincsen lehetőség már megismételt közgyűlésre, ahol a megjelentek 2/3-os többségével lehetne érvényesen szavaztatni. Az új PTK szerinti januári közgyűlés kizárólag akkor határozatképes, ha a teljes tagság 50%-a jelen van és ennek a 75%-a szavaz egyhangúan az alapszabályról. Álláspontom szerint az új PTK-ra való áttérés és ennek a közgyűlés általi kimondása olyan, a Szövetség működését alapvetően meghatározó közgyűlési határozat, amihez a teljes tagság 75%-os szavazati aránya szükséges, vagyis a teljes tagság 75%-a megjelenése és egybehangzó szavazása kell." Az alapszabály módosítása az új Ptk. szabályai szerint sem lehetetlen, nagyon is lehetséges és szükséges. 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló (Ptké.) 11. (1) szerint: A Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett, illetve a 9. (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló egyesület és alapítvány a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek
nem felelnek meg a Ptk. szabályainak. Egyesület esetében nem kell módosítani az alapszabályt abból az okból, hogy az tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét, és azok lakóhelyét vagy székhelyét. (2) Az egyesület és az alapítvány a létesítő okiratát a Ptk.-val összefüggésben nem köteles módosítani, ha az csak abból az okból volna szükséges, hogy abban olyan hivatkozások, utalások és elnevezések szerepelnek, amelyek a Ptk. és a létesítő okirat tartalmát érintő más törvény rendelkezéseinek már nem felelnek meg. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a szervezet az ilyen változásokat is köteles azon átvezetni. (3) Az (1) bekezdés szerinti egyesület és alapítvány a létesítő okirata (1) bekezdés szerinti módosításának bírósági nyilvántartásba vételét, legkésőbb azonban 2016. március 15. napját követően csak a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhet. Vagyis a soron következő közgyűlés összehívására és megtartására, ide értve a határozatképesség, illetve az egyes döntések meghozatalhoz szükséges szótöbbségre vonatkozóan a régi Ptk. előírásait kell alkalmazni. Ez pedig a következők: Ptk. 63. (6) Az egyesület szervei határozatképesek, ha tagjainak több mint a fele jelen van, az alapszabály ennél magasabb jelenléti arányt is megállapíthat. Az egyesület szervei határozataikat a jelenlévők szótöbbségével hozzák mindazon kérdésben, amely tekintetében az alapszabály a szótöbbség magasabb arányát nem írja elő. (7) Ha az egyesület szerveinek ülése nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani. A megismételt ülés a határozatképtelen ülést követő későbbi időpontra az eredetivel azonos napirenddel hívható össze. A megismételt ülés a legfőbb szerv esetében a megjelent tagok számától függetlenül,
egyéb egyesületi szerv esetén pedig a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint határozatképes. Az Alapszabály módosításához annak 21. (2) bekezdése szerint a jelenlévők 2/3-ának egyező szavazata szükséges "Mivel az alapszabály előkészítő bizottságunk, a mai napig nem bocsátotta elnökségünk rendelkezésére a fentieknek megfelelő, az új PTK-nak is megfelelő alapszabály tervezetet, így az nem kerülhetett a tagság számára kiküldésre." A fenti állítással szemben: A 2014. június 17-i elnökségi ülésen Alapszabály előkészítő bizottság alakult. A bizottság tagjai 2014. augusztus 19. napjáig a 2014. február 21. napján kelt Alapszabályt az új Ptk. rendelkezéseivel és az ismertté vált törvényszéki végzésekkel összhangba hozták, és azt az Elnökség rendelkezésére bocsátották. Az Alapszabály módosítás kérdését az Elnökség 2014. szeptember 25-én tárgyalta és az Elnökség 2014. november 23. napjára az Alapszabály módosítása érdekében közgyűlési időpontot jelölt ki, azonban a meghívót és annak mellékleteit nem fogadta el, a közgyűlést végül nem hívta össze. "Pár szóban kitérnék a Sporttanács legitimitására. A Szövetség korábban és jelenleg is a régi PTK alapján tevékenykedik: 1959. IV. törvény PTK 29. 4) Ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették.
A szabály egyértelműen kimondja, hogy a Sporttanács által hozott minden olyan szerződés, rendelkezés, amely nem MNASZ tagra vonatkozik - ideértve az MNASZ licences versenyzőit is - érvénytelen, hiszen a Sporttanácsot létrehozó alapszabályt még nem jegyezték be és erre már nem is kerülhet sor. Az MNASZ tagjain és tisztségviselőin kívül ugyanis minden más személy harmadik személynek számít a törvény előtt. A Sporttanács már csak azért sem létezhetne legitim módon, mert a megválasztásából minden olyan MNASZ tagszervezet ki volt rekesztve, akik nem küldtek képviselőt a 2014.02.21-i közgyűlésre, abban a tudatban, hogy ott a jelölő lap szerint, ilyen szervezet tisztségviselőinek megválasztására sor sem kerülhet. Elgondolkodtató, hogy ez a helyzet vajon melyik tagszervezetünk indítványai által keletkezhetett, és hogy a tagszervezet képviselője tudatában van-e az előterjesztéséből fakadó problémák következményeinek." A fent írtakkal szemben Sporttanács szabályosan alakult és működik. A Sporttanácsot az MNASZ legfőbb szerve, vagyis a közgyűlése a 2014. február 21-napján elfogadott Alapszabállyal létrehozta. Az Alapszabály bírósági elbírálása a feni 1. pontban foglaltak szerint folyamatban van. Az új Ptk. 3:4. pedig alapvetésként kezeli a jogi személy létrehozásának szabadságát, a Sporttanács létrehozását pedig sem az új Ptk., sem más jogszabály nem tiltja. "A fentiek következtében kialakult helyzet, csak akkor változhatna, ha a 2014-es alapszabályt 2014.02.21-i visszamenő hatállyal jegyzik be, azonban ez lehetetlen, hiszen a 2014-es alapszabály nem felel meg az új PTK-nak, az új PTK viszont nem teszi lehetővé azt, hogy egy civil szervezetnek három önálló képviselője legyen, és nem teszi lehetővé, hogy a döntési hierarchia többpólusú legyen (sporttanács vs.
elnökség), stb." Az előző állítások sem felelnek meg a valóságnak a fentebb részletesen írtak miatt. "Mi a megoldás? A januári közgyűlésen az alapszabályt akként kell megváltoztatni, hogy a tagság szavazással visszaállítja a 2012-es alapszabályt. Ez egyben az egyetlen lehetőség is, hiszen a 2012-es alapszabályt a bíróság bejegyezte, viszont a 2014-es alapszabályt a tagság előtt kihirdetett formájában nem jegyezte be, és nem is tudja már. Ebben az esetben, a közgyűlésen a törvényben előírt kötelező napirendi pontokon kívül az alapszabály változás ezen egyetlen módon tárgyalható törvényesen és támadhatatlanul. Majd miután ez megtörtént, későbbiek során a 2012-es alapszabály alapján kiküldésre kerülő meghívókkal és napirenddel - min 30 nap, max 45 nap után megválaszthatóak a tisztségviselők, majd egy újabb közgyűlésen, legkésőbb 2016-ig át lehet térni az új PTK-ra, egy annak megfelelő alapszabállyal. Mindezzel egyidejűleg közgyűlésünknek jóvá kell hagynia a 2014-es bajnokságaink végeredményeit, hogy az elért eredmények a továbbiakban senki számára ne legyenek megkérdőjelezhetőek." A megoldandó feladatok nem megfelelő meghatározásával természetesen nem lehet megfelelő iránymutatást sem adni. Kár lenne egy egyszerű influenza miatt valakinek kivenni a vakbelét. Az MNASZ bejegyzett elnökkel, a közgyűlés által elfogadott és bírósági elbírálás alatt álló Alapszabállyal, és az Alapszabálynak megfelelően megválasztott és annak megfelelően működő szervezettel rendelkezik.
Amennyiben az MNASZ tagsága azt kívánja, hogy az általa 2014. február 21-én már elfogadott Alapszabályt a Törvényszék bejegyezze, úgy az a feladata, hogy azt a Törvényszék felhívásának megfelelően módosítsa, ezúton biztosítsa az MNASZ folyamatos törvényes működését. Tisztelettel: Dr.Muszka Sándor jogász