BELÜGYMINISZTER BM/6369/2013. A 2011. évi CXII. törvény 27. (5) és (7) bekezdésének rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2013. május 3-án. JELENTÉS a Kormány részére az önkormányzati informatikáról, különös tekintettel az ASP-re (a 2013. április 11-ei i értekezletnek megfelelően átdolgozott változat) Budapest, 2013. május
2 I. EKOP-3.1.6-2012-2012-0001 Önkormányzati ASP központ felállítása projekt 1) Az Önkormányzati ASP központ felállítása projekt célja: A projekt célja olyan internet alapú ASP központ létrehozása a közép-magyarországi régióban, amely korszerű SOA alapú informatikai megoldások segítségével lehetővé teszi elsősorban a kis és közepes önkormányzatok számára a belső működés támogatását és egyes e-közigazgatási szolgáltatások nyújtását. A Projekt megvalósításával így kiválthatóvá válna a Magyar Államkincstár által több mint 20 éve biztosított, az önkormányzatok többsége által ma is használt gazdálkodási rendszer és adórendszer, mely rendszerek ma már elavult technológiai platformon, helyben üzemelnek, egymástól független, szigetalkalmazásként, jogszabálykövetésük, támogatásuk mára már nehezen biztosítható. A Kormány az EKOP 2011 2013. évi akciótervében (közép-magyarországi régióra) nevesítette az Önkormányzati ASP központ felállítása című projektet. A projekt támogatási keret összege 2,6 milliárd forint. A projekt megvalósítására a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) vezetésével a Belügyminisztérium (BM), a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), a Magyar Államkincstár (Kincstár), a Kincstári Informatikai Nonprofit (Kincsinfo) Kft. és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) konzorciumi együttműködési megállapodást kötött. 2) Határidők A projekt megvalósítási szakasza 2012. július 1-jétől 2014. december 31-éig tart. 3) A projekt tartalma Az Önkormányzati ASP egy olyan szolgáltató központ, amely egy központi szerverről interneten keresztül biztosít alkalmazásokat (szoftvereket) a csatlakozott önkormányzatok számára. Az önkormányzatok részére a jelen jogszabályi környezet szerint a csatlakozás önkéntes lesz, az ASP központból nyújtott szolgáltatásokat térítésmentesen használhatják az önkormányzatok és nem kötelező a teljes portfóliót igénybe venni. Az Önkormányzati ASP központ fő elemei a keretrendszer és szakrendszerek. a) Keretrendszer A keretrendszer látja el az informatikai alapszolgáltatást, továbbá mindazon funkciókat, amelyeket több szakrendszer is igényel (pl. biztonsági szolgáltatások, naplókezelés, adattárolás, adatmentés, adatintegráció, törzsadat kezelés). b) Szakrendszerek Az önkormányzati ASP központ által biztosítandó induló alkalmazások köre: Gazdálkodási rendszer alapvető funkciója az egységes pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési rendszer fejlesztése (Költségvetési modul - tervezés és nyilvántartás, Likviditás menedzsment, Pénzügyi és Könyvelési rendszer, Integrált analitikus rendszerek, Adatszolgáltatások, Beszámolók készítése).
3 Az ingatlanvagyon-kataszter nyilvántartás egyben az önkormányzat gazdálkodási rendszerének analitikája, az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyrajzi számon alapuló egységes szerkezetben történő egyedi nyilvántartása. Helyi adórendszer moduljának feladata, hogy biztosítsa a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozó adók, az adók módjára behajtandó köztartozások, díjak, valamint pótlékok, bírságok, továbbá az államigazgatási eljárási illeték nyilvántartását, elszámolását, kezelését, tegye lehetővé az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ügyek elektronikus úton történő intézését. Az Iratkezelő alkalmazás feladata az önkormányzati iratkezelési és általános ügyintézési tevékenységek támogatása. Az Önkormányzati Portál feladata az Internetről nyilvánosan elérhető módon az önkormányzatra, valamint az általa nyújtott szolgáltatásokra, ügyintézésre, e- ügyintézésre vonatkozó információk biztosítása az ügyfelek számára. Az Ipari és kereskedelmi rendszer feladata, hogy biztosítsa az önkormányzati hatáskörbe utalt ipari és kereskedelmi igazgatási ügyek ügyintézésének teljes körű támogatását. 4) A projekt jelenlegi állása: A projekt pályázati dokumentációja alapján a MAG Zrt. (közreműködő szervezet) pályázatot elfogadta, a Támogatási szerződést 2012. november 13-án aláírta. A Projekt Alapító Dokumentum 2013. március 12-én aláírásra került. A Projekt megvalósulásához részben vásárolt eszközök, szolgáltatások, részben a konzorcium egyes tagjainak (NISZ, Kincstár) saját fejlesztése szükséges. A szükséges eszközök, szolgáltatások beszerzése a KIFÜ feladata, így a közbeszerzéseket minden esetben a KIFÜ bonyolítja. Jelenleg a közbeszerzési eljárások illetve az azokkal kapcsolatos feladatok (a kiírások előkészítése stb.) folynak. A projekt megvalósítás ütemezése a 2013. április 15-i állapot szerint - szinkronban a támogatási szerződés szerinti vállalásokkal - feszített. Ssz. Feladatok, mérföldkövek Határidő 1. 2. 3. 4. 5. Tervezés ASP Koncepciótervezés és keretrendszer igényspecifikáció Gazdálkodási, Adórendszer, portál tervezés Közbeszerzések Közbeszerzések előkészítése minőségbiztosítás, igazgatásszervezés, hardver- alapszoftver, szakrendszerek (ingatlan, iratkezelő, ipar és kereskedelmi rendszerek), keretrendszer Közbeszerzések engedélyeztetése, lebonyolítása Megvalósítás I. ütemben tervezett rendszerek fejlesztése indítása Igazgatásszervezés ASP Központ keretrendszer, portál kialakítása Önkormányzati adórendszer (audit nélkül próbaüzem) Iratkezelő rendszer Megvalósítás I. ütemben tervezett rendszerek indítása Gazdálkodási rendszer indítása (2014.01.01-től) Megvalósítás II. ütem indítása Ingatlan-vagyonkataszter Ipar és kereskedelmi rendszer Keretrendszer és Szakrendszeri kiegészítések 2013.03.30 2013.04.30 2013.04.30 2013. 10.30 2014.01.01 2014.02.28 2014.07.01
4 Ssz. Feladatok, mérföldkövek Határidő 6. 7. Megvalósítás III. ütem Adórendszer audit Keretrendszer, teljes szakrendszeri integráció Megvalósítás IV. ütem Önkormányzati csatlakozások (40 önkormányzat) Teljes körűen működő minőségileg átvett Önkormányzati ASP rendszer 2014.09.30 2014.12.31. 8. Projekt szakmai zárása 2014.12.31. A projekt legjelentősebb kockázati tényezője a projekt határidők csúszása. A határidők tartását veszélyeztette, hogy az előkészítés és a megvalósítás elején a Kincstárnak változó volt a hozzáállása a projektben való részvételre. 2012 májusában bejelentette, hogy kilép a Projektből és a Kormány intézkedésére tért vissza a konzorciumba. Ezek után 2012 őszén a bejelentették, hogy az adó és gazdálkodási rendszerek beszerzési stratégiáján változtatnak, nem saját teljesítésben, hanem külső vállalkozóval kívánják a szakrendszereket beszerezni. Januárban a Kincstár új elnöke végül bejelentette, hogy mégis saját teljesítésben kívánják az általuk vállalt modulokat megvalósítani. A projekt fenti határidőben történő megvalósítását veszélyeztető okok, kockázatok - a KIFÜ álláspontja szerint: A közbeszerzések csúszása. Tartalék idő nincs a projektben, a közbeszerzések gyorsítását kell megoldani a közbeszerzési dokumentációk véglegesítésével, illetve az engedélyezési eljárások időtartamának minimalizálásával. Konzorciumi partnerek belső teljesítések határidőre történő megvalósítása, a szükséges belső erőforrások rendelkezésre állása, a fejlesztések megfelelő integrálása. A projekt időszaka alatt jelentkező jogszabályi változások, az azoknak való megfelelés problémákat jelenthet az ütemezett végrehajtás szempontjából. További kockázat, hogy az NGM részben összeférhetetlenség, részben erőforráshiányra hivatkozva nem delegált tagot a helyi adó szakrendszer munkacsoportjába. Ez komoly kockázatot jelent a későbbiekben szükséges engedélyeztetési folyamatoknál. A hatályos törvényi előírás szerint az önkormányzat csak olyan adó nyilvántartó/feldolgozó számítógépes rendszert működtethet, amelyet az NGM jóváhagyott. Eddig nincs egyetlen egy jóváhagyott ilyen rendszer sem, így a Kincstár a saját kifejlesztésű az igen elavult ÖNKADÓ helyett kifejlesztett - WONKA programja sem kapta meg az engedélyt. Szintén kockázati tényező, hogy az önkormányzatok kellő számban jelentkeznek-e majd az Önkormányzati ASP szolgáltatások igénybevételére. A projekt siker kritériumai között szerepel ugyanis, hogy induláskor - 2014. január 1-jén - legalább 5, 2014. év végéig pedig további 35 önkormányzat vegye igénybe a szolgáltatást. Az 5 önkormányzatnak már az előkészítés alatt is (tehát már 2013 nyarától) közre kell működnie. Önmagában ez, de különösen az, hogy itt jelentős nagyságrendű közpénzről van szó, felveti, hogy nem indokolt-e az önkéntes csatlakozás lehetőségét a kötelező alkalmazás kényszerével felváltani mindazoknál az önkormányzatoknál ahol a szolgáltatás hozzáférése biztosított.
5 Ugyanakkor ez a projekt is rávilágít arra, hogy lehetnek az állami szervek által megvalósítandó olyan projektek, beruházások, amelyek az önkormányzatok közreműködését igénylik, ugyanakkor az államnak nem áll megfelelő eszköz arra, hogy ezt a közreműködést biztosíthassa. Célszerű lenne a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban Mötv.) rendelkezni arról, hogy hazai vagy nemzetközi projektek eredményes megvalósítása érdekében az önkormányzat működjön közre a projekt megvalósításában. Ehhez a Mötv. 16/B -sal történő kiegészítése szükséges a következők szerint: A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) a következő 16/B. -sal egészül ki: 16/B. (1) Ha hazai költségvetési forrásból vagy Európai Uniós forrásból finanszírozott támogatásból az állam szervei vagy az állam tulajdonában álló gazdasági társaság vagy az ezek alkotta konzorcium által megvalósuló program, projekt, beruházás az önkormányzat közreműködését igényli és az önkormányzati részvételnek a pályázatban meghatározott minimális szakmai, tárgyi, személyi vagy gazdasági feltételei biztosítottak, az önkormányzat nem tagadhatja meg a pályázat eredményes lebonyolításához szükséges közreműködést. (2) Az önkormányzati közreműködés részletes tartalmát és az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket jogszabály rendelkezése hiányában a pályázatot lebonyolító szervezet és az önkormányzat megállapodásban rögzíti. Az önkormányzat képviselő-testülete a megállapodás megkötéséről a megállapodás kezdeményezését követő testületi ülésen, de legkésőbb 15 napon belül dönt. Ezen túlmenően a Mötv. 114. -ának módosítása is indokolt, mivel a hatályos szövege alapján az önkormányzat nem kötelezhető egy adott rendszer használatára, csak az állami informatikai rendszerrel való összekapcsolhatóságot kell biztosítani. Az Mötv. 114. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 114. A helyi önkormányzat a pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatok egységes szabályok szerinti elvégzését, átláthatóságát biztosító - az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható - informatikai rendszert működtet, mely a folyamatos pénzügyi állami ellenőrzés eszközeként is szolgál. A helyi önkormányzat számára jogszabály előírhatja meghatározott informatikai rendszer kialakítását, használatát, vagy az ahhoz történő csatlakozás kötelezettségét. A rendszerben kötelezően nyilvántartandó adatok körét jogszabály határozza meg. Az uniós forrásból megvalósuló projekt a közép-magyarországi régióban biztosíthat magas szintű szolgáltatást. A projekt eredményeként létrejövő rendszerek fenntartási időszakára vonatkozóan legkésőbb a rendszer indulásáig meg kell határozni az ASP Központ üzemeltetésének, fenntartási költségeinek finanszírozási forrását. Az ingyenes igénybevétel miatt ezt az évi kb. 840 millió forint forrást a központi költségvetésnek kell biztosítania. Az Önkormányzati ASP központ szolgáltatásait célszerű területileg fejleszteni, azaz országos kiterjesztésűvé tenni, illetve a nyújtott szolgáltatásokat újabb szakrendszerek kialakításával bővíteni. Az országos szintű, teljes körű használat azonban csak relatív hosszú ideig tartó, ütemezett bevezetéssel valósulhat meg a források rendelkezésre állása esetén. Az országos kiterjesztés tervezett forrásszükséglete mintegy 7 milliárd forint (ASP központ országossá bővítésére kb. 3,
6 Önkormányzatok csatlakoztatása további kb. 4), amely a 2014-20-as programozási időszak operatív program forrásainak terhére történhet. II. Az Önkormányzati Levelező Rendszer 1) Célja Az Önkormányzati Levelező Rendszer fő feladata, hogy a jövőben az államigazgatás és legfőképpen a kormányzat elektronikus formában tudjon kapcsolatot fenntartani az önkormányzatokkal. Jelenleg nem minden önkormányzat rendelkezik dedikált (hivatalos, szervezethez fűződő) e-mail címmel, mely a hivatalos ügyintézésre szolgál. Másik fontos feladata a rendszernek a kommunikáció biztonságának jelentős növelése, mely csak egy központi a kormányzat által felügyelt egységes rendszerrel lehet csak maradéktalanul megvalósítani. A cél, egy olyan egységes szerkezetű, domain létrehozása szervezetenként (pl.: szombathely.gov.hu) mely az Internetről elérhető postafiók szolgáltatás keretében történik. 2) Szolgáltatás Standard szolgáltatás keretében levelezés nyújtása, és kiemelt szolgáltatás keretében ügyfélszolgálat biztosítása 3154 db önkormányzat számára: 3) Szolgáltató: a szolgáltatás keretében dedikált levelező rendszer létrehozatalával CSV formátumú lista alapján 5200 e-mail postafiók létrehozása és kiszolgálása; egységes jelszó kezelés; vírusvédelem, spam szűrés; adathalászat elleni védelem; postafiókonként egyedi terjesztési lista biztosítása havi 4 alkalommal; 3154 aldomain üzemeltetés, karbantartás; az Internetről webmail szolgáltatás keretében https, POP3s, IMAPs protokoll melletti hozzáférést biztosítás a postafiókokhoz, mailrelay szolgálgatás, SMTP azonosítás mellett, a levelező rendszer használata asztali gépen, tábla gépen, okos telefonon (Andorid és ios rendszerek esetén), mind vezetékes mind mobil Internet eléréssel, 7/24-es nyitvatartási hibabejelentő vonal biztosítása, a rendszer használatával kapcsolatos online, naprakész dokumentációik biztosítása. Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ Zrt.) 4) Érintettek: 3154 önkormányzaton belül polgármesterek, jegyzők és körjegyzők, összesen 5200 fő. 5) A központi rendszer környezete: A NISZ Zrt. úgy alakítja ki a központi rendszer környezetét, hogy az megfeleljen a legmodernebb műszaki előírásoknak, és biztosítsa a legkorszerűbb környezeti védelmi előírások betartását.
7 A szolgáltatás redundáns, nagy sávszélességű Internet kapcsolattal rendelkezik, mely a kormányzati gerinchálózaton (NTG) kommunikál. 6) Költségek Az alkalmazás egyszeri létesítési díja 10.160.000 Forint, amelyhez az alábbi havi díjak társulnak a postafiók méretétől függően: Szolgáltatás megnevezése Havi díj az 5200 postafiókra max. 300 Mbyte mérettel Havi díj az 5200 postafiókra max. 500 Mbyte mérettel Havi díj az 5200 postafiókra max. 1000 Mbyte mérettel Havi bruttó összeg (Ft) 2013.évi tervezett díj 9 hónapra (Ft) 1 783 080 16 047 720 1 901 952 17 117 568 2 199 132 19 792 188 A Belügyminisztérium a felmért igények alapján javasolja a 1000 Mbyte méretű tárigényű szolgáltatás bevezetését, így a teljes bevezetési költség 2013. évre vonatkozóan az egyszeri bekerülési költség és a havidíj összege 29 952 188 Ft. A rendszer bevezetéséhez szükséges forrás a 2013. évi BM Igazgatás költségvetésében nem volt tervezve, így az összeg nem áll rendelkezésre, ezért javasolt a kormányzati tartalékból finanszírozni. (A pozitív döntés megszületését követően a rendszer kiépítése 2 hónapot vesz igénybe: a 2013. évre tervezett havi díjak összege tehát ennyivel csökkentendő.) 7) Továbbfejlesztés Az igények alapján a postafiókok méretének és számának növelése, a teljes önkormányzati infrastruktúra egészére kiterjedően (pl.: ügyfelszolgalat.szombathely.gov.hu) III. Az önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényjavaslatból adódó feladatok 1) Az önkormányzatok jelenlegi informatikai helyzete Az önkormányzatok informatikai ellátottsága és kibervédelmi helyzete rendkívül eltérő. Egyaránt megtalálható a legkorszerűbb védelmi és üzemeltetői infrastruktúra, valamint a teljesen kezdetleges, legelemibb biztonságot sem nyújtó környezet.
8 A fenti kialakult helyzet megoldásában jelentős segítséget nyújt a T/13027. az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényjavaslatban meghatározott és az Önkormányzatokat is érintő feladatok végrehajtása. A törvényjavaslat megkísérli az állami és önkormányzati szervek információ biztonságát egyenszilárdságúvá tenni és ennek kapcsán olyan feladatok végrehajtását írja elő, melyeknek egyformán érvényesülnie kell mind az állami, mind az önkormányzati szerveknél. Az önkormányzatok heterogén felkészültsége, infrastrukturális helyzete komoly aggályokat jelent a törvénytervezet feladatainak végrehajtása során. A törvénytervezet előírja, hogy minden elektronikus információs rendszert biztonsági osztályba kell sorolni, mely besorolást a szervezet vezetője hagyja jóvá és felel annak a jogszabálynak és kockázatoknak való megfelelősségéért, a felhasznált adatok teljességéért és időszerűségéért. Hivatkozott törvénytervezet 11.. 1. bek. (a) pontja szerint biztosítja a szervezet vezetője az elektronikus információs rendszerre irányadó biztonsági osztály tekintetében a jogszabályban meghatározott követelmények teljesülését. A követelmények teljesítése egyes önkormányzatok esetében jelentős anyagi, technológiai beruházást igényel, melyre fedezet jelenleg nem biztosított. A követelmények egyrészt megnyilvánulnak a Humán Erőforrás képzettségének biztosításában, másrészt olyan technológiai és fizikai védelemben, melynek jelentős költségei lesznek. El kell készíteni a szervezet elektronikus információs rendszerére vonatkozó informatikai biztonságpolitikáját és meg kell határozni a szervezet informatikai biztonsági stratégiáját is. Meg kell alkotni a szervezet informatikai biztonsági szabályzatát. A fentiek elkészítésére az Önkormányzatok jelenleg még nem felkészültek, a törvényjavaslat hatálybalépéséig az Önkormányzatokat előre fel kell készíteni a fenti várható feladatok eredményes végrehajtása érdekében. A törvényjavaslat előírja a 11. (1) bek. j.) pontja alapján, hogy a szerv vezetője gondoskodik a biztonsági eseményre történő gyors és hatékony reagálásról és ezt követően a biztonsági események kezeléséről. Szükséges amennyiben a szerv nem rendelkezik megfelelő és szükséges kapacitással hogy az elektronikus információs rendszer létrehozásához, üzemeltetéséhez, auditálásához, karbantartásához közreműködőt vegyen igénybe. 2) Határidők Átmeneti rendelkezésnél, rövid időn belül végrehajtandó feladatok a törvényjavaslat 26.. értelmében: (1) A szervezetnek a már működő elektronikus információs rendszere 7. szerinti biztonsági osztályba sorolását első alkalommal az e törvény hatálybalépését követő egy éven belül el kell végezni. (2) A szervezetnek a szervezet 10. szerinti biztonsági szintbe sorolását első alkalommal az e törvény hatálybalépését követő egy éven belül el kell végezni. (3) A szervezet a 15. (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt adatokat az e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül, a 15. (1) bekezdés d) pontjában foglalt szabályzatot az e törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül nyilvántartásba vétel céljából köteles bejelenteni a hatóságnak.
9 (4) A törvény hatálybalépésekor az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy feladatait ellátó személyeknek a 13. (8) bekezdésben előírt képzési követelményeknek a hatálybalépést követő öt éven belül kell eleget tenniük foglaltak szerint. 3) Alsóbb szintű normatív szabályozás: A törvény V. fejezet 24. (2) bekezdés c) pontja szerint az informatikáért felelős miniszter köteles a szervezetek hatósági nyilvántartásba vételének a biztonsági események jelentésének és közzétételének rendjét rendeletben meghatározni. 4) Felügyeleti tevékenység: A felügyeleti tevékenységet a törvény 14. (3) bekezdése alapján a KIM Nemzeti Biztonsági Felügyelete látja el. Kérem a Kormányt, hogy a jelentést fogadja el. Budapest, 2013. május Dr. Pintér Sándor