Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom
VÍZHIÁNY A VAJDASÁGBAN ÉGHAJLATI TÉNYEZŐK Földrajzi helyzete szerint a Vajdaság a mérsékelt kontinentális éghajlati övezetben helyezkedik el. A csapadékellátás szempontjából a többéves átlag csapadékmennyiség (600 mm) alapján félszáraz térségek közé tartozik. Az éghajlatra jellemző a csapadék A CSAPADÉK VÁLTOZÉKONY TÉRBELI ÉS IDŐBELI ELOSZLÁSA (pl. 1999. 850 mm, 2000. 270 mm).
VÍZHIÁNY A VAJDASÁGBAN ÉGHAJLATI TÉNYEZŐK A csapadékmennyiség havi eloszlása is változékony (átlagosan 82 mm júniusban, 32 mm februárban). A legnagyobb problémát a csapadékmennyiség erős ingadozása okozza a vegetációs periódusban. Nagy mennyiségű csapadék esetén gyakran belvíz jelentkezik, jelentős károkat okozva. A kevés csapadék komoly szárazságot, aszályt idéz elő. A gyakori vízhiányt a vegetációs periódusban a nyári magas hőmérsékletek idézik elő. Ilyenkor a legkifejezettebbek a párolgás és az evapotranspiráció.
Szerbiában az utóbbi két évtizedben átlagban minden harmadik év aszályos volt (2000, 2003, 2008, 2012) Szerbia nemzeti jövedelmének 10% a közvetelenül a mezőgazdaságból ered A GDP 7 % élelmiszer-feldolgozóiparból 40% of GDP - a mezőgazdaságból származik A kivitel 23% a mezőgazdaságból (2011-ben - 2 milliárd ) A TERMŐFÖLDEK 2 % ÖNTÖZÖTT!
A 2012 ASZÁLY KÁR: 2 000 000 000
A VÍZHIÁNY ÁLTAL OKOZOTT PROBLÉMÁK A VAJDASÁGBAN MEZŐGAZDASÁG Közvetlen terméscsökkenés Növényi betegségek által okozott termés csökkenés ÁLLATTENYÉSZTÉS az állatállomány csökkenése a takarmány hiány, minőség csökkenés és drágulása miatt VÍZGAZDÁLKODÁS a települések vízellátás problémája az öntözés és az állatállomány vízellátás problémája KÖZLEKEDÉS problémák a hajózásban az alacsony vízállás miatt ENERGIAGAZDÁLKODÁS A vízerőművekből származó energia termelés csökkenése Növekvő energia fogyasztás az energiaforrások szállítási problémái miatt
VESZTESÉGEK A MEZŐGAZDASÁGBAN KÖZVETLEN TERMÉS VESZTESSÉGEK: (HOZAM / ha 2011 évhez viszonyítva) Búza 8% Kukorica 50 % Cukorrépa 30 % Napraforgó 11 % Szója 35 % Burgonya 30 % Dohány 25 % Növényi betegségek által okozott termés csökkenés Kukorica gombás megbetegedések (aflatoxin) Megjelenése az élelmiszer láncban (tej, tejtermékek, húskészítmények)
VESZTESÉGEK AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN takarmány hiány / drágulás a takarmány minőségének csökkenése (aflatoxin) a növekvő költségek az állatállomány megtizedeléséhez vezetett. a tejipar nagy károkat szenvedett a takarmány aflatoxin tartalma miatt
VÍZGAZDÁLKODÁSI PROBLÉMÁK a települések vízellátás problémája az öntözés és az állatállomány vízellátás problémája
PROBLÉMÁK A VÍZI KÖZLEKEDÉSBEN HAJÓÁS LELASSULÁSA / MEGSZŰNÉSE AZ ALACSONY VÍZÁLLÁS MIATT Duna Száva
PROBLÉMÁK AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN ALACSONY VÍZSZINT ÉS VÍZHOZAM A vízerőművek teljesítménye csökken Duna (Szerbia villamos energiájának 23%-át szolgáltatja) az áramfogyasztás növekszik a hőhullám miatt AZ ENERGIAFORRÁSOK DRÁGULÁSA A SZÁLLÍTÁSI PROBLÉMÁK MIATT
A DUNA-TISZA-DUNA CSATORNARENDSZER ÉS AZ ÖNTÖZÉS PROBLÉMAI A VAJDASÁGBAN AZ ÖNTÖZÉS SZEMPONTJÁBÓL A DTD CSATORNA NEM TELJESÍTETTE AZ ELVÁRÁSOKAT és soha sem volt kellőképen kihasználva. A terv szerint a DTD csatorna 510 000 ha termőföld öntözésére lehetne alkalmas. Ebből a Vode Vojvodine vízgazdálkodási közvállalat adatai alapján 30 000 ha van kihasználva.
26 gát, 16 zsilip, 6 szivattyú telep, 159 szivattyú állomás képezi Duna-Tisza-Duna csatorna (JVP Vode Vojvodine)
A DUNA-TISZA-DUNA CSATORNARENDSZER A Duna-Tisza-Duna csatornarendszer a vízgazdálkodási problémák átfogó és sokoldalú megoldása céljából lett tervezve. 1977-ben lett kiépítve A fő csatornarendszer 649 km (abból 600 km hajózható) A mellékcsatorna rendszer 22 000 km hosszú
A Vajdaság hidrográfiai térképe (JVP Vode Vojvodine)
A DUNA-TISZA-DUNA CSATORNARENDSZER ÉS AZ ÖNTÖZÉS PROBLÉMAI A VAJDASÁGBAN A legfőbb probléma: a létező lecsapoló rendszerek nem alkalmasak öntözésre A szivattyú állomások nem működnek reverzibilis módon és nem juttathatnak vizet vissza a termőföldekre A szivattyú állomások átalakításával kétirányú víz szivattyúzást lehetne elérni
A DUNA-TISZA-DUNA CSATORNARENDSZER ÉS AZ ÖNTÖZÉS PROBLÉMAI A VAJDASÁGBAN A csatornák nagy része elhanyagolt állapotban van, a tisztításuk nagy befektetéseket igényel
A VÍZTÁROLÓK SZEREPE AZ ÖNTÖZÉSBEN A VAJDASÁGBAN A 20. század második felében több mint 20 víztároló épült a Vajdaságban 3 térségben épültek: Bácskai löszhátság, Fruska gora és a Verseci hegység környékén 15 000 20 000 ha öntözését lehetne biztosítani a víztárolók kihasználásával. Pillanatnyilag a víztárolókat elenyésző mértékben használják öntözésre.
AZ ÖNTÖZÉS ELEMZÉSE A VAJDASÁGBAN Vajdaságban 94 000 ha működnek öntözőrendszerek, ami az 1 700 000 ha összes termőföldek 5,5%. Ez alapján Szerbia messzemenőleg elmarad a környező országokhoz viszonyítva. Az öntözőrendszerek 53 % Bácskában, 35% Bánátban 12 % Szerémségben található.
AZ ÖNTÖZÉS ELEMZÉSE A VAJDASÁGBAN Az összes kiépített öntözőrendszerek száma a Vajdaságban 180 190 között mozog (nem számítva a privát szektort, ahol 50-60% a kihasználtság foka). A 2012 aszályos évben csupán 27 000 ha termőföld volt öntözve, ami az összes művelhető földek 1,6%. Ebből 18 527 ha szántóföld (69%), 8 060 zöldségtermesztés (30%) és többéves ültetvények (1%) lettek öntözve.
ZÁRÓ GONDOLATOK A hiányzó vizmennyiséget leggyakrabban nem lehet pótolni A vízhiány által okozott károk enyhítését multidiszciplináris kutatásokon megalapozott alkalmazkodási stratégia segítségével lehet elérni A vízhiány problémájának megoldása az ésszerű vízgazdálkodásban rejlik
Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban KÖSZÖNÖM A SZÍVES FIGYELMÜKET!