Geoinformatika a környezetvédelemben 1 12. A térképek publikálása Feladatunk az, hogy az eddigiekben megtanult módon elkészített térképeket illusztrációként beillesszük a szöveges állományunkba, illetve a megrendelő által kért méretarányban nyomtassuk is ki. Ebben a gyakorlatban: megtanuljuk, hogy miként rendelhetünk fotókat az egyes objektumokhoz; megtanuljuk, mi is az a hotlink; megtanuljuk a Layout fogalmát; megtanuljuk, hogyan lehet a térképet ellátni a szükséges térképi elemekkel. Hot Link Töltsük be az 10.gyakorlaton készített pontfedvényt. Az elkészült térképekkel kapcsolatban időnként felmerülhet, hogy szeretnénk, ha az objektumokra rákattintva nemcsak a leíró adatok lennének lekérdezhetők, hanem pl. egy, az objektumot ábrázoló fotó jelenne meg. Ezt az eljárást nevezzük Hotlinknek, mely külön bővítmény nélkül is működik (de a Hot Potetoes nevű bővítménnyel sokkal jobban, mellyel most nem foglalkozunk). A hotlinkelés során a behívni kívánt képeket egy könyvtárba kell másolni, amiknek helyét később csak a megadott elérési út átírásával lehet változtatni. A programban csak abszolút hivatkozások helyezhetők el, vagyis más számítógépen az így előállított hotlink csak akkor működik, ha a képeket egy ugyanolyan nevű meghajtón és ugyanolyan nevű könyvtárba másoljuk be. Emiatt (ha szeretnénk, hogy mások is ki tudják használni a hotlink lehetőségeit) javasolható, hogy csak rövid elérési utakat használjunk és ha több meghajtónk is van, lehetőleg ezt a C-n hozzuk létre ezt a könyvtárt: pl. c:/kepek. Így sok későbbi kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat. A támogatott formátumok a *.tif, *.bmp, *.gif, *.xwd. A jpeg formátumú képek tehát (melyekkel igen gyakran találkozunk) nem jeleníthetők meg külön bővítmény nélkül. A képeket felhasználhatjuk eredeti felbontásukban is, de hasznos lehet újraméretezni őket, igazítva a monitor felbontásához. A gyakorlaton töltsön le mindenki az internetről 5 képet és alakítsa a kívánt formátumra, ezzel fog dolgozni (saját képek természetesen használhatók). Első lépésként létre kell hozni egy új mezőt a táblázatban (hotlink/string/30), ahová be kell írni a képek abszolút 12-1. ábra. Az elérési út beírása a táblázatba
Geoinformatika a környezetvédelemben 2 elérési útját. Az elérési utak kijelölhetők és másolhatók, a következő sorba beillesztve pedig csak az aktuális fájl nevét kell átírni (12-1. ábra). Ezt követően a Theme - Properties párbeszédpanelen a Hotlink ikonra kattintva be kell állítani a hivatkozás részleteit (12-2. ábra). 12-2. ábra. A Hot Link beállítása A Field-nél azt a mezőt kell beállítani, ahol az elérési utakat definiáltuk. Mivel képeket szeretnénk behívni, ezért a Predefinied Action pontnál a Link to Image File-t válasszuk és ekkor a Script automatikusan beállításra kerül. Ezután aktiválni kell a hotlinket, amihez nyomjuk meg a (HotLink) gombot. Kattintsunk a fedvény bármelyik objektumára, ahová képet rendeltünk. A kép megjelenik (12-3. ábra), ahol pedig nem állítottunk be ilyet, egyszerűen nem történik semmi. A kép kétféleképpen jeleníthető meg: (1) kicsinyítve (Scale Image), vagy eredeti méretben. Az első megoldás sokszor torzítva jeleníti meg a képet, utána kell állítani a sarkok mozgatásával, a második pedig csak teljes képernyőn látszik (amihez persze rá kell kattintani a gombok közül a középsőre).
Geoinformatika a környezetvédelemben 3 12-3. ábra. A Hot Link eredményeként megjelenő fotó Layout, vagyis a nyomtatási kép Az ArcView-ban a nyomtatási kép összeállítása egy külön nézet, a Layout alatt végezhető el. Ez egy nagyon hasznos tulajdonsága a programnak, mivel pontosan látjuk a nyomtatás (vagy exportálás) előtti eredményt. A Layout megtalálható ugyan a navigátor ablak egy ikonjaként is, de ezt csak akkor fogjuk használni, ha már van ilyenünk és újra meg akarjuk nyitni. Tudnunk kell, hogy egy View-hoz egy Layout tartozik, vagyis, ha változtatunk a megjelenített fedvényeken, vagy egyszerűen csak a területen, a nyomtatási képe is változni fog vele együtt. A nyomtatási képet a View - Layout menüpontból érhetjük el. Előbb ki kell választani, hogy fekvő (Landscape), vagy álló (Portrait) térképet szeretnénk-e készíteni, majd megjelenik a választott elrendezésnek megfelelő nyomtatási kép.
Geoinformatika a környezetvédelemben 4 12-4. ábra. A térképi részlet (View) és a nyomtatási képe (Layout) A 12-4. ábrán látható kivágaton vegyük észre, hogy pontosan ugyanaz a területrészlet látszik a View1 és Layout1 esetében is. A térképek kötelező tartalmi elemei a vonalas aránymérték, a szélrózsa (mely az északi irányt kell, hogy mutassa), valamint a jelmagyarázat. Abban az esetben, ha nyomtatni fogjuk és egy önálló térképmű lesz, akkor címet kell adnunk, ha viszont egy szövegbe fogjuk beilleszteni, akkor ábraaláírásra van szükség. Most vegyük sorra, hogy miként lehet átalakítani elképzeléseinknek megfelelően az elsőre nem biztosan jól megjelenő anyagot. Vonalas aránymérték. A 0 ponttól jobbra a kar rész, balra a fej rész helyezkedik el. A fej részt tovább részekre osztjuk a mérések 12-5. ábra. A vonalas aránymérték beállítása
Geoinformatika a környezetvédelemben 5 megkönnyítése végett. Csak akkor jelenik meg, ha a View - Properties ablakban be van állítva a megfelelő mértékegység és akkor is csak mérföldben (miles). Dupla kattintással egy párbeszédablakot kapunk (12-5. ábra), ahol be tudjuk állítani a nekünk tetsző formát és mértékegységet (Units). A Style segítségével a grafikus megjelenési lehetőséget választhatjuk ki. Az Interval a beosztást adja meg, az Intervals pedig a beosztások számát. A Left Divisions-nél állítjuk be a fej rész osztásközeinek a számát. Most állítsunk be métert mértékegységként, legyen a beosztás 100 méterenként és legyen belőle 5 db. A fej rész legyen 4 részre osztva. Figyeljünk oda, hogy a program automatikusan számolja az osztásközök számát, mert abból indul ki, hogy a most megjelenő vonalas aránymértékre a megadott paraméterekkel hány darab fér el. Vagyis, ha 5 darabot szeretnénk és nem engedi a program, akkor állítsuk be a 100 métert beosztásként, nyomjuk meg az OK gombot és manuálisan az egérrel húzzuk olyan hosszúra, amekkorára szükség van. Ne akarjuk kitörölni az Intervalnál megjelenő értéket, mert a program az utolsó számjegyet nem engedi törölni, azt viszont igen, hogy kijelöljük és törlés nélkül egyszerűen átírjuk az ott lévő értéket bármire. Szélrózsa. Dupla kattintással szintén átalakítható. 8 féle szélrózsa közül választhatunk. Ritka esetben (pl. Balaton turista térkép) előfordul, hogy a térképünk nem északra van tájolva, ilyenkor a Rotation Angle-nél be kell állítani az elforgatás szögét. Figyeljünk arra, hogy az alapbeállításként megjelenő ikon túl nagy, az egérrel kisebbre kell venni. Ne legyen a térkép meghatározó eleme, de mutassa az északi irányt. Jelmagyarázat. Itt nem dupla kattintással kell beállítani a tulajdonságokat, hanem a View ablakban a Legend Editorban és a Theme Properties ablakban. A Theme - Propertiesben beállított fedvénynév jelenik meg a nyomtatási képen is, illetve a Legend Editorban előállított tematikus térkép kategóriái a Label oszlopában szereplő elnevezésekkel. Ha nem karunk látni egy témát a nyomtatási elrendezésben, akkor a View ablakban a Theme Hide/Show Legend paranccsal tudjuk onnan kivenni. Így a fedvény látható marad, de a jelmagyarázatból eltűnik. Amit kikapcsolunk a szerkesztőlécen a fedvény melletti pipával, egyáltalán nem fog látszódni sem a térképi, sem a nyomtatási nézetben. A jelmagyarázat betűtulajdonságai a korábbiakból már ismert Symbol Windowban állíthatók be. Ez a nyomtatási elrendezés (Layout) menüjében (de akár a View-ban is) a Window Show Symbol Window paranccsal hívható elő. Szövegbevitel. Akár címet, akár ábraaláírást, akár magyarázó szöveget akarunk a térképre tenni, a (Text) gombot kell lenyomni,a kívánt helyre kattintani az
Geoinformatika a környezetvédelemben 6 egérrel és a szöveget beírni. A betűtípus és méret itt nem állítható be. Mint minden térképi elemre vonatkozóan, a betűméretet és -típust itt is a Window - Show Symbol Window menüpont alól feltűnő, már ismerős szerkesztési eszközzel állíthatjuk be. Minden térképi elem tetszőleges áthelyezhető és amennyiben nem akarunk a felajánlott gridhez igazodni (ami valljuk meg, sokszor elég zavaró is), akkor a Layout - Properties ablakban a Snap to Grid mellől vegyük ki a pipát (12-6. ábra). Itt állíthatjuk át a nyomtatási kép nevét is, ami akkor praktikus, ha több is lesz belőle és a navigátor ablakban nem Layout1, Layout2 neveket szeretnénk látni. 12-6. ábra. A szövegbeviteli mező Ha megadott méretarányban szeretnénk nyomtatni, akkor a View ablakban kell a már tanult módon beállítani azt és automatikusan a nyomtatási képen is ez fog megjelenni. Lehetőség van a térképhez egyéb tartalmi elemeket is hozzáadni: további térképet (View Frame), táblázatot (Table Frame), diagramot (Chart Frame), képet (Picture Frame), melyek egy legördülő gombsorból tűnnek elő. Ezen kívül innen tudjuk beszúrni a vonalas aránymértéket és a jelmagyarázatot is, ha korábban kitöröltük. A View Frame esetében egy teljes View-t adhatunk a nyomtatási elrendezéshez, vagyis akár 2 (vagy több) térképet is rá tudunk a lapra. Táblázat, vagy diagram csak akkor szúrható be, ha meg van nyitva (táblázat), illetve el lett készítve (diagram). A térképek kinyomtathatók (File - Print), illetve exportálhatók (File Export). Az exportálásnál többek között *.bmp.*.jpg, *.wmf (hogy csak a leggyakrabban használtakat említsük) formátumok között választhatunk. Meg kell adni a felbontást, amihez a szoftver fel is ajánl néhány lehetőséget, de ezt át lehet írni (nem bármekkorára, de 500 dpi már elég szép eredményt ad és még működik). A
Geoinformatika a környezetvédelemben 7 *.jpg esetében be kell állítani a tömörítés fokát is (Quality), amit nem érdemes nagyon kicsire venni, 95% javasolható. GYAKORLATOK 1. Készítsünk tematikus térképet az USA városaiból: kvantálással hozzunk létre 5 kategóriát a népesség alapján. Adjuk hozzá a folyók, tavak és utak réteget. Készítsünk belőle egy tetszetős térképet, melyen minden tartalmi elem megvan (és nem valami.shp-k vannak a jelmagyarázatban) és exportáljuk jpg formában. 2. Készítsük el az itt látható térképet eddigi tudásunk alapján!