MUNKATÁRSI KIRÁNDULÁS ERDÉLY 2010.

Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon MUNKATÁRSI KIRÁNDULÁS ERDÉLY 2010. Időpont: 2010. november 4-5. Útvonal: 1. nap Miskolc - Nagyvárad (m) - Bánffyhunyad (m) - Körösfő (m) - Kolozsvár (m, szállás) 2. nap Kolozsvár Zilah (m) Szatmárnémeti (m) Nyíregyháza - Miskolc 1

Nagyvárad, Kanonok sor Az épületegyüttest az akkori püspök, Forgách Pál, elképzelései alapján építették, a papok számára. Tíz lakás húzódik meg a 253 méter hosszú, 56 pillér tartotta boltives folyósó mögött. A kanonok sort több fázisban, több mint 100 éven át 1753-1875 között építették. Egyedi kinézetét az 56 oszlop által fenntartott 253 m hosszú folyosó kölcsönzi. Nagyvárad, Római katolikus bazilika Az 1752-1780 között épült római katolikus bazilika a legnagyobb barokk stílusban épült templom Romániában. A tervet 1750-ben a híres osztrák tervező Franz Anton Hillebrant készítette, ám a Giovanni Battista Ricca vezette munkálatok csupán lét év múlva 1752-ben kezdődtek el.a bazilika monumentális méretű. A központi hajó hossza 70 m, szélessége 30-40 m. Falait Vaskó-i és Carrara-i márvány borítja. Két oldalsó hajója és két templomtornya van. Az olasz építész halála a munkálatok leállítását eredményezte. Végül 1762-ben Domenico Luchini vállalja el az építkezés folytatását. E dátum egybeesik a püspöki palota munkálatainak elkezdésével. A legenda szerint Szent László a templomban van eltemetve. Nagy ünnepek alkalmával kikerülés van a Szent László hermájával, amelyik az ereklyét őrzi. Az ereklye Szent László koponyájának egy darabja. A herma pedig egy hatvan centiméter magas aranyozott ezüst mellszobor, amelyik híven követi Szent László arcvonásait. II.János Pál pápa 1991-ben a templomot bazilikai rangra emelte. A székesegyház előtt látható Szent László lovas szobra. Közel hozzá, látható egy másik kissebb méretű Szent László szobor is. Kőből készült, és csupán 2000-ben a restaurálási munkák befejezése után került a talapzatra. A szobor ugyanis 52 éven át a földben aszfalt-fogságra volt ítélve. A "jóakarók" jól eldugták a világ szeme elől! Ez egyébként Nagyvárad legrégibb barokk 2

kőszobra. A Püspöki Palota a Kanonok sor és a Bazilika szerves egységet alkotnak. Nagyvárad, Ady Endre emlékmúzeum A park közepén lévő kicsiny emlékmúzeumot 1957-ben létesítették, abban az épületben, amelyikben a múlt századi "Mülleráj" üzemelt. Az épület előtt van Ady mellszobra, ahol eredetileg Mária mennybemenetele bronzszobor állt, amely jelenleg a Barátok temploma kertjében látható Nagyvárad, Színház A Fellner-Helmer bécsi tervezőintézet tervei alapján, 1899-ben kezdik el a színház építését eklektikus stílusban. A kivitelezők ifj. Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos rekord idő alatt elkészülnek a munkálatokkal. 1900 október 15-én nyílt meg a színház, amelyben először amelyben Somogyi Károly társulata lépett fel először. Az a nap más szempontból is különös jelentőséggel bírt, ugyanis akkor és ott gyúltak ki az első elektromos árammal táplált égők Nagyváradon. A Fellner-Helmer tervezőintézet munkáját dícséri Európa majden 50 színháza, köztük a temesvári, a kolozsvári és a iasi is. Az épület előtt két allegórikus szobor látható. 3

Nagyvárad, Astória szálló Ismertebb nevén az EMKE szálló. Ez az épület, megőrizte rendeltetését az idők folyamán. Sztarill Ferenc tervei alapján építették fel 1902-ben, szeccessziós stílisban, amelyben gótikus behatások figyelhetőek meg. Az igen magas földszinten rendezték be a kávéházat, a híres EMKÉ-t. Az irodalmi kávéház adott helyet a fiatal újságírók és költők összejöveteleinek amelynek vézéralakja Ady Endre volt, akik 1908-ban kinyomtatták A Holnap antológiát. A kávézó falán ma is látható az a tábla, amely Ady Endre itt töltött délutánjainak állít emléket. Nagyvárad, Fekete Sas Palota A Fekete sas palota, a hajdani Fekete Sas szállót 1907-1909 között építették, a sas fogadó helyén. Az épületegyüttest három utcára nyíló kijáratát egy üvegfedelű paszázs köti össze. A Komor Marcell şi Jakab Dezső tervezők által megálmodott palota lett Erdély egyik legszebb szecessziós épülete. A fekete sast ábrázoló színes ólmozott ablaküveg, amely a város szimboluma lett, a Neumann nagyváradi műhelyben készült. 4

Nagyvárad, Holdas templom Az ortodox katedrális ismertebb nevén a Holdas templom Éder Jakab tervei alapján 1784-1790 között épült, neoklasszikus stílusjegyeket is hordozó barokk stílusban. A belső festményeket a Teodorovici testvérek: Alexandru és Arsenie valamint Paul Murgu készítették. Harangtornya 55 méter magas. Az óraszerkezet alatt helyezkedik el egy három méter átmérőjű fele fekete-fele arany színűre festett gömb, amelyet egy szerkezet úgy mozgat, hogy a gömb mindig a valóságos holdképet mutatja. A szerkezetet, amely még ma is működik Georg Rueppe készítette 1793-ban! Bánffyhunyad A régészeti ásatások azt igazolják, hogy e terület már ősidők óta lakott volt. A hajdani várban egy 15 hektárnyi területen a fűzfavesszőből és sárból épített 5

házakat 2 sor magas földgát vette körül, amelyek vizesárokként működtek. Ezek még ma is kivehetőek. 1332-ben jelenik meg először írásos nyoma a településnek, amely a Hunyad nevet viselte. A középkorban a településnek nem volt vára. Veszély esetén az emberek a templom alatt lévő alaguton menekültek el a faluból, vagy a közeli Sebesvári várba kerestek menedéket. 1552-ben Bánffyhunyad név alatt szerepel, hiszen a település 2/3-a a Bánffy család bírtokában volt. Bánffyhunyad sokáig vámszedő település volt. Ezt igazolja a területén talált sok pénzérme:1000 darab 1480-1598-ból származó pénzérmét a Régi vár területén találtak, 3187 darab 1488-1633-as nyomtatásó pénzt pedig a központban egy gödör ásása közben. A település, akárcsak sok más erdélyi település is, sok urat ismert a történelem folyamán. Jelenleg a legnagyobb vonzerőt a túrizmus számára a XIII században épített Református templom jelenti. Előbb katólikus, majd a kálvinizmus térhódításának köszönhetően, református templom lett, és az ma is. A templom kora és kazettás famennyezete vonzza a túristákat. Nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy Bánffyhunyad Kalotaszeg fővárosa, amely hagyományaival mágnesként vonzza az éredeklődőket....és itt van egy jelenkori vonzerő is: a romák kacsalábon forgó palotái Bánffyhunyadon. Bánffyhunyad egy kiindulópont azok számára, akik autóval mennek Pádisra. 6

Körösfő Körösfő A Sebes-Körös forrásáról nevezték el, amely itt ered a Körös Forrása Csárda mögött. 1276-ban Crisfeu néven említik először. 1910-ben 1073, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 1780 lakosából 1385 magyar és 395 román volt. Körösfői templom: A négy fiatornyas református templom 1764-ben épült, középkori templom alapokra. Ekkor készült kazettás mennyezete is, melyet nagyrészben Umling Lőrinc festett.[2] A temploban megtekinthető a II. Rákóczi György által a falunak ajándékozott török szőnyeg. A református templom mellett avatták fel 1995-ben a Fîntinel-fennsíkon hősi halált halt Vasvári Pál emlékművét. Asszonyok varrottasairól, illetve férfiak által készített fafaragásairól híres Kalotaszegi település. Népművészetét az útmenti kirakodóvásárban is megtekinthetjük. 7

Kolozsvár A város területén a legrégibb leletek a középső paleolitikumból származnak. Az ásatások tanúsága szerint folyamatosan lakott volt a neolitikum, bronzkor, vaskor idején is.[4] Az ókorban a római birodalom része volt a város helyén álló Napoca, melyet Traianus császár alapított, majd 124-ben Hadrianus császár municípium rangra emelte. A 3. században Észak-Dacia székhelyévé vált, Marcus Aureliustól colonia rangot kapott, de 271-ben a rómaiak kiürítették.[5] Hét és fél évszázaddal később Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette.[6] Maga a város a 11. század első felében alakult ki. Vára a mai belváros északnyugati részén volt, egyik tornya máig megmaradt. Ez idő tájt alapította Szent László király a kolozsmonostori apátságot is. 1241-ben a tatárok ezt a várost is feldúlták, így a lakosságot pótolandó 1272-ben V. István szászokat telepített ide. Zsigmond király elrendelte a település megerősítését, majd 1405-ben szabad királyi várossá tette. A megerősítések ellenére 1437-ben Budai Nagy Antal parasztserege elfoglalta Kolozsvárt, de december 10 14-én a szintén itt zajló döntő ütközetben leverték a felkelést, s visszafoglalták a várost.[8] A Szabók bástyája, a megmaradt várfallal Kolozsvár korábbi címere, 1377-ben hagyta jóvá Nagy Lajos király A 15. században a város lakossága felerészben magyar, felerészben szász volt. Ezt tanúsítja Szilágyi Mihály 1458ból fennmaradt rendelete, amely szerint a város vezetőségét (centumvirátus) ötven magyar és ötven szász alkotta, a bírót pedig a két nemzet évenként felváltva adta.[9] Ebben az időben a városlakók nagy része kézműves volt, akik céhekbe szerveződtek. Kialakult egy számban nem nagy, de erős kereskedőréteg is, amely különböző kiváltságokat harcolt ki magának. Az 1468-ben a Hunyadi Mátyás elleni felkelés vezetőit a főtéren végezték ki 1468. január 19-én. Városfala 1470-ben készült el. 1514-ben a Lőrinc pap 8

vezette parasztsereg itt szenvedett vereséget a nemesi hadaktól, Lőrinc papot Fadrusz János szobra Kolozsvár főterén pedig a főtéren égették meg.[10] Az önálló Erdélyi Fejedelemség kora egyben Kolozsvár fellendülését is jelentette - ebből az időszakból származik a Kincses Kolozsvár megnevezés. Noha a székváros Gyulafehérvár volt, Kolozsvár több országos jelentőségű esemény színhelye lett: 1551-ben itt adta át a koronát Izabella királyné Castaldo tábornoknak. Itt született 1557-ben Bocskai István, aki később Erdély és Magyarország fejedelme lett. Bocskai szülőháza csak néhány lépésre található Hunyadi Mátyás szülőházától. 1575-ben a főtéren végeztette ki Báthory István az elfogott trónkövetelőket.[11] Itt választották fejedelemmé Bethlen Gábort és I. Rákóczi Györgyöt. 1585-ben itt alapította Báthori István Erdély első egyetemét, amelyet a jezsuiták vezettek.[12] Itt fejeztette le Báthory Zsigmond fejedelem 1594. augusztus 31-én a lázadó nemeseket.[13] A fejedelemség fennállása alatt összesen 37 országgyűlést tartottak Kolozsvárott.[14] Székely Mózes fejedelem csapatai élén 1603. június 9-én vonult be Kolozsvárra, míg a német zsoldosok Hans Zeidenstorffer és Adam Volner vezetésével elhagyták a várost. A kolozsvári magyarok nagy üdvrivalgással köszöntötték a fejedelmet és a függetlenségpárti magyarok seregeit, de örömükben elkergették a jezsuitákat és ezzel megszűnt a Báthory István által alapított első magyar egyetem. Székely Mózes fejedelem a kolozsvári és a szamosfalvi táborban való tartózkodása alatt igyekezett az Erdélyi Fejedelemség katasztrofális pénzügyi helyzetén változtatni 9

és segíteni, ugyanis ebben az időben, valamikor 1603. június közepe táján erős pénzt veretett Kolozsváron, a kolozsvári pénzverdében. A székely fejedelem Kolozsváron veretett pénze, Erdély egyik legszebb pénzei között tartják számon. Az 1623. június 18-án Kolozsvárott kelt oklevelével Bethlen Gábor engedélyezte a zsidók letelepedését, szabad kereskedését és vallásgyakorlását Erdélyben, s a szokásos zsidójel viselésétől is mentesítette őket.[15] Bethlen Gábor építtette újjá a nevét viselő délkeleti sarokbástyát és a Szent Mihály-székesegyházat. I. Rákóczi György javíttatta ki a várfalakat és a bástyákat. 1661. szeptember 15. és 17. között Szent Mihály templom Kemény János, 1662-ben I. Apafi Mihály ostromolta. 1687. október 18-án ellenállás nélkül adta meg magát a császáriaknak. Csak 1790ben lett ismét Erdély fővárosa. 1792 decemberében a Belső Szén (Jókai, ma Napoca) utcai Rhédeyház tánctermében tartotta első A Farkas-utcai református templom előadását az Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság. 1803. július 13-án öt főúr a Farkas utcában kettős telket vásárolt a Református Kollégiumtól állandó színház építésére, a telket átadták a theatralis comissió -nak. 1821. március 12-én nyitották meg a gyűjtésből épülő Farkas (ma Kogălniceanu) utcai kőszínházat, a legelső magyar színházépületet.[16] 1822. december 26-án itt mutatták be az első magyar operát, Ruzitska József művét, a Béla futását. 1827. december 31-én este a város piacán és főbb utcáin 247 lámpással elkezdődött a közvilágítás.[15] 1907-ben már 218 utcában 1416 villanyégő volt.[17] 1848. május 29-én itt mondták ki az uniót Magyarország és Erdély között.[18] 1894. május 17. és 25. között itt folyt a Memorandum-per a Román Nemzeti Párt vezetői ellen, akiket több évi börtönnel sújtottak, pártjukat pedig június 18án betiltották. 10

Mátyás király szülőháza A kiegyezést követően a város ismét a gazdasági fellendülés korszakát élte. Sorra alakultak az ipari cégek, így többek között a papírgyár, a téglagyár, a vasgyár, a villamosművek, a szeszgyár, a bőrgyár és a gyufagyár. A 20. század elején már 17 hitelintézet állt a vállalkozók rendelkezésére.[20] 1910-ben 60 808 lakosából 50 704 magyar, 7562 román, 1676 német, 371 cigány és 107 szlovák volt. 1918-ban elfoglalták a románok, 1940. augusztus 30-ától kezdve viszont a II. bécsi döntés értelmében ismét Magyarországhoz került.[15] 1940. Szeptember 11-én a magyar csapatok bevonulnak Kolozsvárra.[21] 1944. március 27-én a német csapatok bevonultak Kolozsvárra. Zilah A Meszes lábánál elterülő Zilah már a honfoglalás idején lakott település volt. 1241-ben a tatárok feldúlták, felégették hogy a legenda szerint csak egy tyúkól maradt meg a városból. Nagy Lajos korában már vásártartási jogot, 1446-ban pedig pallosjogot nyert. 1598-ban csatolták Erdélyhez. 1806-1876 között önálló törvényhatósági joggal felruházott város volt. A múlt században még szinte kizárólag magyarlakta város, bár izraelitákról (a zsinagógát 1945 után bontották le), valamint kisszámú román lakosról is beszámolnak a korabeli statisztikák. Az első világháború után már megkezdődtek az első nagymérvű betelepítések, s 11

mára körülbelül 80%-ban románlakta város. Így sokat vesztett református jellegéből. Román neve Zalău, német neve Waltenberg. A reformáció előtt nem volt magasabbfokú iskola Zilahon. A XVI-XVII. század fordulóján alakulhatott át gimnáziummá "triviális iskolává". A templom tövébe épült kőiskola épülését Apafi fejedelem is támogatta. Wesselényi Miklós báró alapította (szobra a város főterén áll, Fadrusz János faragta 1901-ben) Zilah református főgimnáziumát, támogatta az új iskola építését, az iskola főgondnoka is volt - itt tanult Ady Endre, akinek nevét később viselte az iskola. Az 1902-ben újjáépített iskola felveszi a Wesselényi nevet, amelyet 1947-ig viselhet. A kommunizmus alatt államosították. 1989 után újra beindulhatott a hajdani Wesselényi Református Kollégium, de az épületet a mai napig nem kapta vissza, sőt, egyetlen termet sem biztosítanak az iskola számára hajdani épületében. 1990-ben hónapokig a református templom kistermében szorongtak a diákok, majd különböző épületekben kallódtak, az 1991-92-es tanévben az 1-es sz. líceumban indul be a tanítás, ahol ma is működik az iskola, egyetlen melléképületben szorongva. A Szilágyság Alma Matere mindennek dacára az iskola nagy népszerűségnek örvend a környék református lakosságának körében. Temploma a századelőn épült - eredeti református temploma leégett. Egyike a legnagyobb erdélyi református templomoknak. A Ligeti-negyedben új templom épül. 12

Szatmárnémeti Szatmárt már Anonymus is említette elbeszélésében, mely szerint a honfoglaláskor Szabolcs és Tas vezérek Szatmár várához érve azt három napi ostrom után győzedelmesen bevették. 1150-ben Zothmar néven említik először. 1000 körül, Gizella királyné királyi vadászokat telepített, akik megalapították Németi települést. 1162-1172 körül III. István király vámját és más jövedelmeit a Szentjobbi apátságnak adta. Árpád-kori várát a tatárok 1241-ben lerombolták. Szatmár és Németi a Szatmári várral együtt a tatárjárás után nemsokkal újjáépült, és virágzásnak indult. 1247-ben István ifjabb király itt alakította ki székhelyét, ez évben már itt adta ki oklevelét például Panyola község felosztásáról. 1264-ben István ifjabb király a szatmári vendégnépeknek a (Székes) fehérváriakéhoz hasonló kiváltságokat ad a bíróválasztásra és a bíráskodásra, a bor- és a posztóárusításra, a papválasztásra vonatkozóan. 1291-ben III. András király, majd 1310-ben Károly Róbert király is megerősítette a szatmári polgárok még V. Istvántól kapott szabadságlevelét, mely szerint a székesfehérvári polgárokéhoz hasonló kiváltságokat élveztek a szatmáriak is. 1543-ban I. Ferdinánd király Szatmárt és Németit a három Somlyai Báthory testvérnek; Andrásnak, Kristófnak és Istvánnak adományozta "örök birtokul". A Báthoryak a Szamos folyó vizének Szatmár fölött új medret ásattak, mely az egész várost mint sziget vette körül. A város mellett, a szigeten belül pedig hatalmas földvárat építettek. A vár sáncait hatalmas szálfák és vesszőfonatok tartották össze és bástyái is földdel voltak megtömve. A váron kívül mély árok húzódott, mely vizét a Szamosból nyerte. Hogy a várat ne lehessen egykönnyen megközelíteni, a várárok vizének jegét télen is állandóan vágták. A várost palánk (magas deszkakerítés) vette körül, kívülről megtapasztva, hogy a tűznek Római-katolikus bazilika ellenálljon. Ez a kezdetlegesnek tűnő erődítési mód azonban biztonságot 13

nyújtott az olyan ostromló seregek ellen, mint a felkelő csapatok, vagy a portyázó törökök, melyeknek nem voltak ágyúi. 1411-ben Zsigmond király Brankovics György szerb despotának adta cserébe Belgrádért Szatmár és Németi városokat is vámjával és tartozékaival együtt. 1460-ban Szatmár ismét királyi birtok volt, Mátyás király, halála után fiáé Corvin Jánosé, majd Szapolyai Imre birtoka lett, utóbb János Zsigmond foglalta el, majd a lengyelek égették fel. 1661-ben a törökök pusztították el, 1676ban I. Apafi Mihály sikertelenül ostromolta, végül a 18. században lerombolták, nyoma sem maradt. 1711. április 30-án itt, a Vécsey-házban írták alá a Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári békét. 1802-ben az Református láncos templom erdélyi egyházmegyéből hasították ki a szatmári egyházmegyét, melynek székhelye lett. 1910-ben 34 892 lakosából 33 094 magyar, 986 román és 629 német volt.[3] U gyanekkor számba vették a lakosság felekezeti összetételét is: a polgárok között 13 418 református, 7 194 izraelita, 6 998 római katolikus, 6 977 görög katolikus, 236 ágostai evangélikus, 55 görög keleti (ortodox) és 9 unitárius volt. 1970 május 14-én a Szamos áttörte a töltést és hatalmas árvíz pusztított a városban. Ezt dokumentálja az "Epopee pe Someș" című könyv. 1992-ben társközségével együtt 131 987 lakosából 72 708 román, 54 013 magyar (40,92%), 3684 német és 1126 cigány volt. A vallási megoszlás pedig: 58 398 görög keleti (román ortodox), 27 706 református, 27 178 római katolikus, 13 570 görög katolikus, 89 unitárius, 73 ágostai evangélikus, 58 izraelita, 1 408 pünkösdista, 557 baptista, 215 adventista, 91 ateista, 289 vallás nélküli, 184 nem nyilatkozó. 14

FELJEGYZÉSEK 15