NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG PIACFELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Iktatószám: PIF-2184-4/2014 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a szigetelőanyagok piacfelügyeleti ellenőrzéséről Az összefoglaló jelentést összeállította: Tisza Gábor Budapest, 2014. november
A hőszigetelés célja az, hogy az épületek hőveszteségeit csökkentsük, ez által energiát és költségeket takarítsunk meg, valamint a természetben kevesebb kárt okozzunk és megőrizzük az épületben tartózkodók egészségét. A jó hőszigeteléssel ellátott épületekben a lakótér hőmérséklete egész évben szinte azonos, mert a hőszigetelés nyáron kint, télen bent tartja a hőt, ezáltal jobb a hőérzet és kellemesebb a lakók közérzete is. Ha egy épület nem megfelelően vagy egyáltalán nincs szigetelve, akkor a falakban illetve azok belső felületén párakicsapódás, páratorlódás és nedvesedés következhet be (hatására penészesedés, gombásodás, salétromos falak keletkezhetnek), ami azon túl, hogy egészségtelen, még az épület állagát is ronthatja. A jó hőszigetelés fontos, mert jelentősen csökkenthetők a fűtési költségek, megnöveli az épület élettartamát, növekszik az épület értéke, hatására a lakásban csökken a hőingadozás, csökkenti a hőszigetelés hiányából adódó, egészségre káros hatásokat és közvetett hatásként csökken a légkörbe jutó szén-dioxid mennyisége. 1. Az ellenőrzés célja Az ellenőrzések célja annak megállapítása volt, hogy a hazai és külföldi gyártású hőszigetelő anyagok forgalmazása megfelel-e a jogszabályban foglaltaknak. Az ellenőrizendő termékkör kiválasztását indokolta, hogy hőszigetelő anyagok a kis- és nagykereskedelmi egységekben is kaphatóak, valamint e termékcsoport forgalmazási körülményeit évek óta nem ellenőrizte a hatóság. 2. Az ellenőrzés időtartama Az ellenőrzés lefolytatására a 2014. szeptember 8 - október 3. közötti időszakban került sor. 3. Az ellenőrzés helyszínei Az ellenőrzést a TÜZÉP telepek, barkácsáruházak és szaküzletek körében végezte a hatóság. 4. Az ellenőrzés résztvevői Az ellenőrzésben az alábbiakban felsorolt felügyelőségek vettek részt: Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelősége, valamint Baranya, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Vas és Veszprém Megyei Kormányhivatalok Fogyasztóvédelmi Felügyelőségei. Az ellenőrzés szakmai irányítását az NFH Piacfelügyeleti Főosztálya látta el. 5. Az ellenőrizendő termékkörök leírása A kereskedelmi egységekben sokféle szigetelőanyagot értékesítenek, de az ellenőrzés kizárólag az alábbiakban részletezett termékkörökre terjedt ki, egyéb szigetelőanyag nem képezte az ellenőrzés tárgyát. 2
Gyári készítésű expandált polisztirol (EPS) hőszigetelő termékek épületek hőszigetelésére (szilárd cellaszerkezetű szigetelőanyag, amelyet duzzasztott, formázott polisztirolból vagy egy kopolimeréből állítanak elő, és levegővel töltött zárt, cellás szerkezete van), Gyári készítésű extrudált polisztirol (XPS) hőszigetelő termékek épületek hőszigetelésére (merev sejtszerkezetű műanyag szigetelőanyag, amit duzzasztással és extrudálással, kéreggel vagy a nélkül, polisztirolból vagy egy kopolimeréből állítanak elő, és amelynek zárt cellás szerkezete van), Gyári készítésű ásványgyapot (MW) hőszigetelő termékek (az ásványgyapot gyapot állagú hőszigetelő anyag, amelyet olvasztott kőzetből, salakból vagy üvegből állítanak elő). 6. Ellenőrzési tapasztalatok 6.1 Áruválaszték Köszönhetően az olcsó gyártástechnológiának, a szigetelőanyagokból jelenleg a kereskedelemben számos termékfajta található. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján megállapítható volt, hogy az üzletekben az átlagos igényeket kielégítő és inkább az olcsóbb szigetelőanyagok forgalmazását helyezik előtérbe a kereskedők. 6.2 Általános adatok A megyei felügyelőségek összesen 110 kereskedelmi egységet (38.759 darab terméket) ellenőriztek, az ellenőrzött egységek 31%-ában, 34 egységben (14.019 darab terméknél) állapítottak meg termékellenőrzési szempontból valamilyen hiányosságot. Az ellenőrzés során összesen 379 féle szigetelőanyag forgalmazási körülményeit vizsgálták a felügyelőségek, amelyből 136 féle termék (36%) esetében állapítottak meg valamilyen hiányosságot a felügyelők. Az ellenőrzött és a kifogásolt egységek számát az alábbi diagram mutatja be. A vizsgált és a kifogásolt egységek száma felügyelőségenként Veszprém Vas Pest Nógrád Komárom-Esztergom Heves Hajdú-Bihar Csongrád Baranya Budapest Kifogásolt Vizsgált 0 2 4 6 8 10 12 14 16 Egységek száma 3
A legmagasabb kifogásolási arány az ellenőrzött termékek számát tekintve Pest megyében volt tapasztalható (98%). 6.3 Termékellenőrzés 6.3.1 Címkézés A termékcsoportok címkézésének vizsgálata során a felügyelők az azonosító jelölésnek, a gyártó nevének és címének, az importőr nevének és címének meglétét, továbbá a CE megfelelőségi jelölésnek a feltüntetését ellenőrizték. A legtöbb jelölési hiányosságot az ellenőrzött termékszámhoz viszonyítva a termékek 21%- nál (8284 darab) a Pest Megyei Felügyelőség állapította meg. Ezzel szemben Budapesten illetve, Hajdú-Bihar, Nógrád, Vas és Veszprém megyékben a felügyelőségek egyáltalán nem állapítottak meg hiányosságokat a jelöléssekkel kapcsolatban. Az ellenőrzések során kiemelkedően nagy számban került megállapításra az, hogy a gyártók neve és címe (6%-ban, 2238 darab terméken), valamint a CE megfelelőségi jelölés (szintén 6%-ban, 2136 darab terméken) nem volt a termék csomagolásán, illetve az egyéb dokumentumokon feltüntetve. Az egyes szigetelő lemezeknél 1%-nál kisebb arányban került hiányosságként megállapításra az, hogy a gyártó nem tüntette fel a termék azonosítására alkalmas jelölését (80 termék esetében), illetve az importőr nem tüntette fel (680 darab terméknél) nevét és címét a termékek csomagolásán, illetve a csomagolásban elhelyezett címkéken. 6.3.2 Megfelelőség igazolás A 305/2011/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdése szerint harmonizált szabvány által szabályozott építési termék esetében, vagy ha a termék megfelel egy, a termék vonatkozásában kiadott európai műszaki értékelésnek, a gyártónak forgalomba hozatalkor nyilatkozatot kell kiállítania a termék teljesítményére vonatkozóan. A témavizsgálat keretében a fogyasztóvédelmi felügyelőségek ellenőrizték a teljesítménynyilatkozatok meglétét, tartalmát és átadását. A fentiek szerint a teljesítménynyilatkozatokat a forgalmazónak át kell adnia a felhasználó részére, ami az esetek nagy részében megvalósul, köszönhetően az internetes hálózatok fejlődésének és az elektronikus adatközlésnek. Általános tapasztalat az, hogy a szállítmányokhoz 1-1 példány szállítói megfelelőségi nyilatkozatot adnak a gyártók, mivel internetes honlapjukon biztosítják a dokumentum ingyenes elérhetőségét. Az ellenőrzött termékszámhoz viszonyítva a szigetelőanyagok 5%-nál (1920 darab terméknél) nem adta át a forgalmazó a teljesítménynyilatkozatot, a bemutatott teljesítménynyilatkozatok hiányossága a termékek 24%-ánál (9389 darab terméknél) volt tapasztalható. A teljesítménynyilatkozat meglétével és tartalmi megfelelőségével kapcsolatos hiányosságok száma, aránya felügyelőségenként eltérő képet mutatott. Csupán csak Baranya megyében tudták a forgalmazók minden termékhez bemutatni a teljesítménynyilatkozatokat. 4
A teljesítménynyilatkozatok tartalmi hiányosságát legnagyobb arányban, 18%-ban Pest megyében tapasztalták a felügyelők (6973 termék esetében). A legtöbb szabálytalanság a teljesítménynyilatkozatok tartalmi hiányossága volt, ami az összes vizsgált termék 30%-át (11671 darab) érintette. A teljesítménynyilatkozatok tartalmi hiányosságaikat az alábbi diagram szemlélteti. A korábbi témavizsgálatok megállapításaihoz hasonlóan, továbbra is tapasztalható, hogy a forgalmazók nem ismerik a hatályos jogszabályok előírásait, nincsenek tisztában a teljesítménynyilatkozattal kapcsolatos előírásokkal, ezért a gyártók által átadott sok esetben nem megfelelő dokumentumokat adják tovább a vásárlóknak, elmulasztva azok ellenőrzését, annak ellenére, hogy az, jogszabályban rögzített kötelezettségük lenne. 5
Az elmúlt években végzett építőipari témavizsgálatok során ellenőrzött kereskedelmi egységek esetében azt tapasztaltuk, hogy jelentősen javult az építési termékek kísérő dokumentációinak meglétének az aránya és azok átadása. Pozitívumként említhető, hogy a szigetelőanyagokat forgalmazó szaküzletekben, ha a forgalmazók nem tudták bemutatni a teljesítménynyilatkozatokat, akkor az ellenőrzés ideje alatt letöltötték azokat a gyártók honlapjáról. 7. Alkalmazott jogkövetkezmények Közigazgatási jogkörben hozott intézkedések és szankciók: forgalmazást feltételhez kötő határozat 17 esetben, kötelezésre szóló határozat 9 esetben, szignalizáció 2 esetben, áttétel 5 esetben. 8. Összefoglalás A témavizsgálat keretében 110 kereskedelmi egységben végeztek a felügyelőségek ellenőrzéseket. Az üzletekben az építési termékek címkézését, a teljesítménynyilatkozatuk meglétét és tartalmát, valamint annak átadását, vagy elektronikus elérhetőségének tájékoztatását ellenőrizték a felügyelők. A témavizsgálat tárgyát képező hőszigetelő anyagok közül a kereskedelmi egységekben túlnyomó többségben az EPS polisztirol anyagokat forgalmazták. Ennek egyik oka a viszonylag egyszerű gyártástechnológia (az XPS polisztirol termékekhez, vagy az MW termékhez viszonyítva), a másik oka, hogy az anyag elterjedésében a panel-felújítási programok is szerepet játszanak, hiszen ott elsősorban ezekkel az anyagokkal valósítják meg az épületek korszerűsítését. Ezt az anyagot hazánkban több gyártó is előállítja. A szakmai követelmények vizsgálata alapján általánosságban megállapítható, hogy a gyártók a termékeiken megadják azokat a szükséges adatokat, tájékoztatásokat, melyek a biztonságos felhasználás szempontjából szükségesek. Jelentősebb szakmai hiányosságokat az elvégzett próbavásárlások derítettek fel. Viszonylag nagy számban fordultak elő a teljesítménynyilatkozatok tartalmi hiányosságai, és azok átadásának elmulasztása, ezen jogsértések a folyamatos ellenőrzéseink ellenére továbbra is tetten érhetőek voltak. Összegzésként megállapítható, hogy az építési termékek forgalmazásáról szóló új 305/2011/EU rendelet előírásainak pontos ismerete és betartása ugyan úgy gondot okoz a gyártóknak - hasonlóan mint a korábbi, 3/2003. BM-GKM-KvVM rendelet - a teljesítménynyilatkozatok kiállítása során, illetve a kereskedőknek a termékek értékesítésekor. Az ellenőrzések során a kereskedők hozzáállása legtöbb esetben pozitív volt, minden segítséget megadtak a fogyasztóvédelmi hatóság munkatársainak. Minden kereskedésben törekedtek az előírások betartására, a felügyelők pedig útmutatást adtak a vállalkozók és alkalmazottak részére a vonatkozó jogszabályok, szabványok követelményeiről. 6
Budapest, 2014. december dr. Szente István mb. főigazgató 7
FÜGGELÉK A a szigetelőanyagok piacfelügyeleti ellenőrzéséhez című témavizsgálathoz Az ellenőrzés alapját az alábbi jogszabályok és szabványok képezték: az Európai Parlament és a Tanács a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 765/2008/EK rendelete; az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU európai parlament és a tanács rendelete; az építési termékek teljesítménynyilatkozatának weboldalon való közzétételére vonatkozó feltételekről szóló, a Bizottság 157/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete; a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény; a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény; a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I.18.) Korm. rendelet; a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet. MSZ EN 13163 Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű expandált polisztirol (EPS-) termékek. Műszaki előírások; MSZ EN 13164 Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű extrudált polisztirolhab (XPS-) termékek. Műszaki előírások; MSZ EN 13162 Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű ásványgyapot (MW-) termékek. Műszaki előírások. 8