E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. október 30-án tartandó ülésének 5. számú Tiszalök Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének megtárgyalása tárgyú napirendi ponthoz Előadó: Gömze Sándor polgármester Előkészítette: Szabó Veronika a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központjának intézményvezetője Véleményezte: Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság Tisztelt Képviselő-testület! Elkészült Tiszalök Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve, melyet az Oktatási Szakértő is véleményezett. Kérem, hogy a mellékelt igen részletes tervet áttanulmányozva a határozat-tervezetet elfogadni szíveskedjenek. Tiszalök, 2008. október 16. Gömze Sándor polgármester

TISZALÖK VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK../2008.(X.30.) számú H a t á r o z a t t e r v e z e t e Tiszalök Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervének elfogadásáról A Képviselő-testület a határozat mellékletét képező Tiszalök Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőséi Tervét a melléklet alapján elfogadja.

TISZALÖK VÁROS TELEPÜLÉSI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 2008 1

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. Helyzetelemzés 3. Célmeghatározás 4. Akcióterv 5. Megvalósítást segítő egyéb programok 6. Kockázatelemzés 7. Konzultáció, monitoring és visszacsatolás 8. Kötelezettségek és felelősségi körök 9. Érvényesülés, módosítás 10. Elfogadás módja és dátuma, esélyegyenlőségi szakértő ellenjegyzése 2

1. Bevezetés A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében minden települési önkormányzatnak, illetve intézményfenntartói társulásban, vagy (többcélú) kistérségi társulásban fenntartott közoktatási intézmények esetén a társult önkormányzatoknak együttesen ki kell dolgoznia Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét. Az alábbi törvényi háttér szellemében Tiszalök Város Önkormányzata a következőkben dolgozza ki Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét, vállalva, hogy az elkészült és elfogadott dokumentumot összehangolja az önkormányzati intézkedési tervvel, az önkormányzati minőségirányítási programmal, valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények működtetésével, pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumaikkal. A települési közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv célja: A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a kerületi közoktatási intézményekben. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszűrése. Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelő pályaválasztását). Jogszabályi háttér: A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség,tekintettel az Alkotmány 54. (1) bekezdésére, 70/A. -ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Az alábbi paragrafusokban pedig az okatási-nevelési folyamatokban határozza meg az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség szempontjait: 27. (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy 3

b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. 4

2. Helyzetelemzés A helyzetelemzés a következő struktúra szerint épül fel: 2.1 Település bemutatása 21.1.Földrajzi adottságok, történelmi előzmények 2.1.2. Gazdasági helyzet 2.1.3.Demográfia 2.2 Közoktatási szempontból a település bemutatása, statisztikai adatok 2.2.1.Óvodáztatás 2.2.2 Általános iskola 2.2.3 Középiskolai nevelés oktatás 2.2.4. Frim Jakab Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium 2.3 Közszolgáltatások elérhetősége A korábban készült helyzetelemzés hiányzó adatai pótlásra kerültek, illetve aktualizálásuk megtörtént, így a 2008/09-es tanév valamint előző tanév adatai összehasonlíthatók valamint láthatók a statisztikai adatokból a helyzetelemzés készítését követő változások. 2.1. Település bemutatása: 21.1.Földrajzi adottságok, történelmi előzmények Tiszalök Szabolcs Szatmár Bereg megye észak nyugati részén a Nyíri mezőség nevű tájegységben, a Tisza folyó bal partján helyezkedik el, Nyíregyházától 30 km re. A település életében igen jelentős szerepet játszott az első tiszai vízlépcső, az Erőmű és a Keleti főcsatorna megépítése tette országosan ismertté. A vízlépcső a várostól 5 km re, a rázompusztai kanyar 2,4 km es átvágásában épült meg: ez volt a legalkalmasabb hely a Tiszántúli öntözővízzel, Debrecen ivóvízzel való ellátását is biztosító Keleti főcsatorna indítására. A duzzasztás a Tisza vízszintjét 7 méterrel emelte meg. A község, a mai nevén 1265-ben tűnik fel egy föld adományozási levélen.ebben a térségben már a jégkorszakban élt ember, amelyet az erőmű építésekor talált jégkori állatmaradványok, illetve egy pattintott kalcedon kőpenge is bizonyít. A megyében itt tártak fel először hiteles Árpád kori leleteket.a falut 1316-tól 1893-ig mezővárosi címmel rendelkezett. 1972-ig járási székhely volt. 1992. január 1-től várossá nyilvánították. A városhoz a következő külterületi településrészek tartoznak: Tiszalök Kisfástanya Tiszalök - Újtelep Tiszalök - Rázompuszta Tiszalök Erőmű lakótelep 2.1.2. Gazdasági helyzet A város gazdasági életét meghatározza a közigazgatási területen tevékenységet folytató gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, mezőgazdasági tevékenységet folytatók száma, elért eredményeik, az általuk foglalkoztatottak száma. A település 1990-es évek környékén egy átlagos Szabolcs Szatmár Bereg megyei kisváros volt, gazdasági szempontból is. Az eltelt időszakban a város munkaerő-piaci helyzete drasztikusan megváltozott. A munkát és megélhetést biztosító üzemek, gyárak bezártak, átették székhelyüket a környező országokba, viszont helyükre újak nem települtek. Jelenleg nagyobb létszámot foglalkoztatók az önkormányzat intézményei, néhány vállalat közöttük jelentősebb: Tiszavíz Vízerőmű Kft. A Tiszalökre épült börtön jelenleg csak 35-40 fő tiszalöki lakost foglalkoztat / ennek oka, hogy elsősorban áthelyezéssel töltötték fel a létszámot./ 5

Rehabilitációs foglalkoztatás szempontjából a város kedvező helyzetben van 2000 óta működik a PRO REHABILITÁCIÓS KFT. (védett célszervezet) 90 főt foglalkoztatott. A jogutód: 2007.07.29. Pro Team Kht. cég, jelenleg 105 110 fő megváltozott munkaképességű dolgozik az üzemegységeiben. A városban működő vállalkozások száma: 197 db. Elsősorban kereskedelmi, vendéglátó ipari és szolgáltatási tevékenységet folytatnak. Nagyüzemi mezőgazdasági tevékenységet a Szabadság Mg. Szövetkezet végez, de megtalálhatók a településen is a mezőgazdasági vállalkozók. Az egészségügyi ellátást három háziorvos, egy gyermekorvos, egy fogorvos, és a vállalkozó szakorvosok (ortopéd, nőgyógyász, bőrgyógyász, érsebész) látják el. Intézményi, lakossági pénzügyi szolgáltatást az OTP fiók, a Rakamaz és Vidéke Takarékszövetkezeti Kirendeltség, Postahivatal biztosítja. Üdülőövezete a környező nagyvárosok lakói körében is kedvelt. Vízísport, horgászcentrum és vadászati lehetőség áll rendelkezésre. Közel 900 hétvégi ház épült a Tisza bal partján. A vízlépcső mellett található egy parkerdő, amely kiváló kirándulóhely. 2.1.3.Demográfia Lakónépesség száma 5973 Állandó népesség száma 5876 Állandó népességből a 0-2 évesek száma 148 Állandó népességből a 3-5 évesek száma 158 Állandó népességből a 6-14 évesek száma 641 Állandó népességből a 15-18 évesek száma 328 Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +) -310 A város népességének alakulására az 1980-as évek végéig erőteljes növekedés volt jellemző, viszont az utóbbi években gazdasági stagnálással együtt a lakosság száma is csökkenésnek indult. A születések száma - úgy ahogy az országos átlag is - hullámzó. A roma lakosság aránya az összlakosság kb.:10%-a. 2.2 Közoktatási szempontból a település bemutatása, statisztikai adatok Külterületen élők száma: Összesen 2007/2008- as tanév Hátrányos helyzetűek / halmozottan hátrányos helyzetűek Összesen 2008/2009- as tanév Hátrányos helyzetűek / halmozottan hátrányos helyzetűek Ebből 3-5 éves gyermekek száma 70 18/38 50 13/30 ebből óvodába jár 55 16/27 48 13/28 általános iskolás tanulók száma 133 30/82 129 29/87 Tiszalök-Kisfástanya 7 km-re található Tiszalöktől itt helyben járnak az óvodás korú gyermekek óvodába. Tiszalök-Rázompuszta és Tiszalök Erőmű lakótelep 6 km-re található Tiszalöktől, ezen a külterületen 3 óvodás korú gyermek van, ők Tiszalökre járnak óvodába. 6

Etnikailag szegregált (telepszerű) lakókörnyezetben élők száma: Összesen 2007/2008- as tanév HH / HHH Összesen 2008/2009- as tanév HH / HHH 3-5 éves gyermekek száma 43 11/32 26 2/24 ebbő l óvodába jár 29 9/20 24 2/22 általános iskolás tanulók száma 82 7/72 89 8/79 Tiszalök- Újtelep 2km-re található Tiszalöktől. Megfigyelhető, hogy a cigánytelepen élő roma gyerekek, tanulók kivétel nélkül hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű. 2007/2008 as tanévben az óvodás korú gyerekek 30%-a nem részesül óvodai ellátásban, a jelenlegi tanévben ez az arány 2 % alá csökkent. Ebben a statisztikában még nem szerepel azon gyermekek száma akik év közben töltik a 3. életévüket. Ebből Az Önkormányzat saját fenntartása látja el: Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Iskolai napközi Megyei Önkormányzat látja el: Gyógypedagógiai tanácsadás,korai fejlesztés és gondozás,fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási pályaválasztási tanácsadás Egyéb: Családok átmeneti otthona Ellátatlan közszolgáltatások: Családi napközi Házi gyermekfelügyelet Pályaválasztási tanácsadás A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás a Pedagógiai Intézet keretében szerveződött. Az intézet a pályaválasztási tanácsadó feladata ellátásában koordinációs tevékenységet is végez az intézmény fenntartó, az alap és a középfokú nevelési oktatási intézmények, az iskolarendszeren kívüli képzőhelyek valamint a szakképzés vonatkozásában. Az együttműködő szervezetekkel közösen minden évben különböző helyszíneken megszervezik a pályaválasztási napokat, ahol a továbbtanulni szándékozók ismerkednek a lehetőségekkel az egyes intézmények nyílt napjain. Pedagógiai szakmai szolgáltatás A települési önkormányzatok vagy a nevelési oktatási intézmények megrendelései alapján pedagógiai méréseket és ehhez kapcsolódó értékelést végez a pedagógiai intézet, 7

2.2.1.Óvodáztatás 2007/2008 tanév 2008/2009 tanév Óvodai intézmények száma 1 1 Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 5 5 Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 200 200 Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 200 195 Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma 48 44 Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 51 55 Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 22 5 Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 16 2 Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) - - Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 8 8 Tiszalök városban önálló vezetésű, részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező Napköziotthonos Óvoda működik. Jelenleg 8 óvodai csoportban ahol az átlaglétszám 25 fő és egy 20 fős bölcsődei csoportban folyik nevelés 5 épületben. Három épület a központi belterületen helyezkedik el, kettő pedig egyéb belterületen. Nem részesült a tavalyi évben óvodai ellátásban 22 gyermek akik halmozottan hátrányos helyzetűek. Sajátos nevelési igényű gyermek nincs. Az óvodai férőhelyek kihasználtsága 100%-os. Az óvodai csoportokban 2 fő óvodapedagógus és 1 dajka biztosított a gyerekek részére, ezenkívül a Napraforgó tagóvodában 1 fő roma származású óvodai koordinátor dolgozik, valamint a pedagógusok munkáját segíti heti két alkalommal logopédus. Az óvodapedagógusok közül 4 fő végzett intenzív, posztgraduális tanfolyamot. Az eredményesebb munkavégzés érdekében az óvodapedagógusok rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken. A nyitva tartás minden feladatellátási helyen 6-17 óráig biztosított. A 20 bölcsődés gyermeknek a Szivárvány tagóvodában biztosított az ellátás. Az eljárás-bejárás nem jellemző az óvodás korú gyermekekre. Az tanév alatt még számolni kell létszám növekedés szempontjából az oltalmazó otthonba beköltöző óvodás korú gyermekekkel /az intézmény jellegéből adódóan- átmeneti otthonviszonylag nagy a fluktuáció az elmúlt évhez képest 5 óvodáskorú gyermek költözött el másik otthonba/ és azokkal a gyermekekkel akik az év közben töltik a 3.életévüket. 8

Feladatellátási hely Férőhely Gyerekek száma Szivárvány tagóvoda Hétszínvirág tagóvoda Kerekerdő tagóvoda Aranyalma tagóvoda Napraforgó tagóvoda 2007/2008 as tanév 2008/2009 es tanév HH/HHH Férőhely Gyerekek gyerekek száma száma 50+9 53+15 8/8 50+9 54+20 12/6 50 49 16/7 50 50 14/9 25 25 7/5 25 24 11/6 HH/HHH gyerekek száma 50 44 8/11 50 43 4+12 25 29 9/20 25 24 2/22 Megállapítható, hogy a település óvodáiban a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma jelentősen eltért az elmúlt tanévben. Az idei tanévben törekedtek az egyenlőbb elosztásra. A település 5 óvodája közül a Napraforgó tagóvoda szegregált. Ez az óvoda a cigánytelep mellett van itt továbbra is a legmagasabb a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya ez a település szerkezetéből adódik. Ide csak roma gyerekek járnak Újtelepről. Néhány gyermeket / 4 fő/ hordanak a Szivárvány és az Aranyalma tagóvodákba a telepről. Infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken A tagóvodákra jellemző, hogy régi építésűek, legtöbb nem óvodai funkcióval épült, állandó felújításra szorulnak, egyre nagyobb volumenű felújításra lenne szükség. Hiányosságok összefoglalása: 1-es Szivárvány óvoda:nem megfelelő alapterületű csoportszoba, udvar nem megfelelő alapterületű, nincs étkező, elkülönítő, foglalkoztató szoba, tornaterem 3-as Hétszínvirág óvoda: Nem megfelelő alapterületű az egyik csoportszoba, világítás korszerűsítés, udvar nem megfelelő alapterületű, nincs étkező, elkülönítő,foglalkoztató szoba iroda, tornaterem. 4-es Kerekerdő óvoda: nincs iroda, tornaterem 5-ös Aranyalma óvoda:nincs étkező tornaterem 6-os Napraforgó óvoda: Nem megfelelő alapterületű csoportszoba, öltöző világítás korszerűsítés, nincs étkező, elkülönítő,foglalkoztató szoba, tornaterem, személyzeti mosdó,iroda, fűtése korszerűtlen, vizesblokkjai nem megfelelőek. 9

2.2.2 Általános iskola 2007/2008 as tanév 2008/2009 es tanév Általános iskolai intézmények száma: 1 1 Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 1 1 Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 40 40 Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 26 25 Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) 559 528 Általános iskolai magántanulók száma 7 10 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma 21 19 Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) - - Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 140 160 Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 127 131 Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 60 73 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 72 74 A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) 96 97 Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma 2 4 A településen jelenleg biztosítva van az általános iskolai korú gyermekek elhelyezése. Az általános iskolai férőhelyek száma meghaladja az iskolába beíratott gyermekek számát. Az általános iskolában tanulók 35 %-a halmozottan hátrányos helyzetű. A roma tanulók aránya 30%. Az elmúlt tanév adati alapján: - magántanuló volt 7 fő (1.2%), a hét tanuló közül 4 pszichiátriai kezelés alatt áll, egy tanuló pedig mozgásában korlátozott. - Az iskolai napközit a tanulók 17%-a veszi igénybe. Az intézménybe 4 tanuló Tiszadadáról, 1 fő Tiszavasváriból és 4 fő Tiszaeszlárról jár be. - A városban élő 6-14 évesek száma 641 fő. Más település intézményeibe 18 alsós és 13 felsős jár el Szorgalmatosra 4 tanuló Nyíregyházára, 8 tanuló a Frim Jakab speciális iskolába jár valamint 16 gyermek a nevelési tanácsadói szakvéleménye miatt maradt az óvodában. - 45 főállású pedagógus dolgozik az intézményben, ebből kettő főállású gyógypedagógus (1 fő oligofrén, 1 főtanulásban akadályozottak pedagógiája szakos). A pedagógusok munkáját 1 fő roma származású iskolai koordinátor segíti. 10

Infrastruktúra az iskolában Az épületek elhelyezkedése kedvező, mert körbeveszik az iskola díszudvarát, amely alkalmas ünnepségek megrendezésére, valamint a külső udvart, ahol az óraközi szüneteket tölthetik a gyerekek. Épületei között megtalálhatók az államosítás előtt egyházi iskolaként működő 6 tantermes, valamint a későbbi években épített hat és négy tantermes épületek. Az 1989-ben átadott új, modern épület lehetővé tette az egyműszakos oktatásra való áttérést, hiszen az új épületben a könyvár, a tornaterem a fizikai és biológiai előadók mellett 2 műhelyszoba ének és rajz valamint 14 tanterem áll az oktatás rendelkezésére. Ugyanebben az évben az iskola valamennyi épületét bekapcsolták a központi fűtés rendszerébe. 1989-ben került megépítésre egy jól felszerelt 600 adagos konyha, a Polgármesteri Hivatal üzemeltetésével, amit 1995-ben az általános iskola vett át működtetésre. Innen biztosítják az iskolai tanulókon kívül 200 fő óvodás gyerek étkeztetését. Helyiségek száma 34, ami egy tornaszobát, egy tornatermet, előadókat és szaktantermeket foglal magában. Rendelkeznek két számítástechnikai szaktanteremmel, ahol hálózatba kötött számítógépekkel oktathatják a számítástechnikát. Egyéb kiszolgáló helyiségek: irodák, öltözők, orvosi szoba, stúdió, nevelői szobák. Az intézményhez tartozik még egy szabadtéri bitumenes kézilabdapálya, amit nemcsak az iskolai testnevelési órákon veszik igénybe, hanem a városi sportegyesületek kézilabda mérkőzései is ezen történnek. Az általános iskola használatában van a Liget úton egy sportpálya. A berendezések, a bútorzat megfelelő, de elhasználódási foka az új épület kivételével igen magas. Rendelkezik az iskola televíziókkal, videó magnókkal, videokamerával, magnetofonokkal, szintetizátorral, hangosító berendezéssel, fénymásolókkal, írásvetítőkkel, diavetítőkkel. 11

Tanulók száma évfolyamonként 2007/2008 as tanév évfolyam és/vagy óvodai csoport foka gyermek és/vagy tanulóléts zám az évfolyamo n gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport) Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai csoport, tagozat Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH 1.a. osztály 25 25 6/2 1.b. osztály 21 21 8/2 1.c. osztály 12 12 2/10 SNI 1. osztály 2 1/1 2 1/1 2.a. osztály 24 24 8/2 2. b. osztály 23 23 6/4 2.c.osztály 17 17 3/11 SNI 2.osztály 1 /1 1 3. a.osztály 25 25 4/3 3.b. osztály 19 19 6/9 3.c. osztály 21 21 8/9 SNI 3. osztály 2 1/ 2 4.a. osztály 24 24 5/3 10 4. b.osztály 22 22 5/4 8 1/ 1-4. c.osztály 21 21 9/8 - SNI 4. osztály 1 1/ 1 5.a. osztály 26 26 8/4 20 4/ 5.b. osztály 23 23 6/4 4-3 2/1 5. c.osztály 24 24 7/6 10 3/1 SNI 5. osztály 3 2/1 3 6.a.osztály 25 25 7/ 15 1/ 6.b. osztály 22 22 5/6 12-3 1/2 6.c. osztály 23 23 4/5 5 2/ SNI 6.osztály 3 1/2 3 7.a. osztály 25 25 5/4 10 3/ 7.b.osztály 24 24 6/6 9 2/1 6 /6 7.c. osztály 23 23 1/2 18 1/ SNI 7. osztály 6 /6 6 8.a. osztály 26 26 7/1 17 4/1 8.b.osztály 22 22 4/5 9 1/ 3 /3 8. c.osztály 21 21 5/1 12 SNI 8. osztály 3 /3 3 12

Tanulók száma évfolyamonként 2008/2009 es tanév évfolyam és/vagy óvodai csoport foka gyermek és/vagy tanulóléts zám az évfolyamo n gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport) Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai csoport, tagozat Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH SNI Összesen HH / HHH 1.a. osztály 26 26 5/7 1.b. osztály 25 25 12/8 1.c. osztály 19 19 8/11 SNI 1. osztály 3 2/1 3 2/1 2.a. osztály 25 25 6/2 2. b. osztály 19 19 6/8 SNI 2.osztály - - - - - 3. a.osztály 23 23 7/2 3.b. osztály 20 20 6/3 3.c. osztály 18 18 10/7 SNI 3. osztály 1 0/1 1 0/1 4.a. osztály 24 24 7/2 4. b.osztály 18 18 6/12 4. c.osztály 26 26 9/9 SNI 4. osztály 1 - - - 5.a. osztály 20 20 5/1 5.b. osztály 24 24 8/3 5. c.osztály 16 16 6/9 SNI 5. osztály 2 0/1 2 0/1 6.a.osztály 23 23 6/3 6.b. osztály 22 22 5/4 6.c. osztály 24 24 10/5 SNI 6.osztály 1 0/1 1 0/1 7.a. osztály 23 23 6/1 7.b.osztály 23 23 7/5 7.c. osztály 24 24 8/3 SNI 7. osztály 4 1/3 4 1/3 8.a. osztály 23 23 3/5 8.b.osztály 22 22 6/7 8. c.osztály 22 22 4/1 SNI 8. osztály 7 0/7 7 0/7 13

Lemorzsolódás aránya az intézményben Évfolyamismétlők aránya (%) Magántanulók aránya (%) Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) összlétszá mon belül HH / HHHtanulók körében összlétszá mon belül HH / HHHtanulók körében összléts zámon belül HH / HHHtanulók körében 2003/2004 0.16% /0.16% 0.32% /0.32% 0,32% /0.32% 2004/2005 0,3% 0.15%/0.15 0,46% 0.15%/0.31% 0,62% 0.31%/0.31% 2005/2006 0.32 % /0.32% 0,47% /0,47% 0,15 % /0.15% 2006/2007 0.67% 0.17%/0.33 0.67% /0.67% 0,17% 0.17% 2007/2008 (tervezett) - - 1.25% /1.25% - - 2008/2009 (tervezett) - - 0.53% 0.53% - - Továbbtanulási mutatók az intézményben Gimnázium (%) összléts zámon belül HH / HHHtanulók körében Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%) összlétsz ámon belül HH / HHHtanulók körében Szakiskolai képzés (%) összlétsz ámon belül HH / HHHtanulók körében Speciális szakiskola (%) összlétszá mon belül HH / HHHtanulók körében 2003/2004 33,3 % 24% 42,6% 11% 16,2% 61% 6,6% 2% 2004/2005 42,2% 12% 41,1% 21% 7,69% 45% 8,99% 12% 2005/2006 42,22% 13% 24,44 % 24% 23,33% 49% 10,01% 14% 2006/2007 41,33% 9% 24% 25% 28,01% 58% 6,66% 8% 2007/2008 (tervezett) 43,08% 10% 33,33% 26% 19,44% 60% 4,18% 4% 14

Tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban Létszám tervezett létszám 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 Programok Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Összlétszámon belül HH / HHH tanulók körében Alapfokú művészetoktatás 330 fő 100/44 308 fő 110/53 116 fő 43/13 130 50/25 Kisebbségi program Napközi 21 fő 15/2 17 fő 10/2 22 fő 12/2 20 fő 15/5 Szakkör 159 fő 30/8 162 fő 25/9 120 fő 25/6 110 fő 40/25 Iskolai nyári tábor Erdei iskola 71 39/10 77 45/12 68 16/10 72 17/16 Alapfokú művészetoktatásban jelenleg a tanulók 20%-a vesz részt. Az iskolában informatika, angol, énekkar, sportkör és természetismereti szakkörön vehetnek részt a tanulók. Az erdei iskolát a tanulók 12%-a vette igénybe. Iskolai napközibe a 74 iskolaotthonos tanuló mellett mindössze 22 tanuló jár. Kompetencia mérések eredményei Országos kompetenci a-mérés eredménye Iskola átlaga 2003 2004 2006 2007 Országo Iskola Országo Iskola Országo Iskola s átlag átlaga s átlag átlaga s átlag átlaga HH / HHH tanulók átlaga HH / HHH tanulók átlaga Szövegértés 6. évfolyam 500 484 509 - - 512 - - 8. évfolyam 445 500 465-497 - - 10. 500 évfolyam - - 499 - - 501 - - Matematika 6. évfolyam - 500 481 505 - - 493 - - 8. évfolyam 435 500 464-494 - - 10. évfolyam - 500-497 - - 499 - - Az eddigi kompetencia mérések eredményei jóval elmaradnak az országos átlagtól. Az adatokból nem derül ki a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. 15

Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel Az Útravaló Ösztöndíj programon kívül, melyben 14 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló vesz részt, más iskolán kívüli segítő programot nem indítottak el. Az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást tanulók létszáma 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 összlét szám képe sségkibon integr ációs összlét szám képe sségkibon integr ációs összlét szám képe sségkibon integr ációs összlét szám képe sségkibon integr ációs takoztkoztkoztkozta ta- ta- ta- évfol tó tó tó tó yam 1. 15 21 15 21 Idén igényelték a képesség kibontakoztató támogatás mellett az integrációs támogatást is az első évfolyamon. Módszertani képzettség az intézményben Módszertani terület Résztvevő főállású pedagógusok Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés 6 Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés 5 Kooperativ tanulás 7 Projektpedagógia Drámapedagógia 1 2 Pedagógus továbbképzés A pedagógiai intézet sokoldalú tevékenységének egyik kiemelkedő területe a továbbképzések, tanfolyamok szervezése. A jövőben kiemelt feladata lesz a közoktatási törvényben előírt pedagógus szakvizsga letételének segítése és az 7 évenként kötelező továbbképzés feltételeinek biztosítása. A helyi óvodai iskolai nevelőtestületek által jóváhagyott 5 évre szóló ütemezett tervek végrehajtásának figyelemmel kísérése jogszabály adta kötelezettség. 16

2.2.3 Középiskolai nevelés oktatás Teleki Blanka Gimnázium, szakközépiskola, szakiskola és kollégium Tiszalök városban működik a Teleki Blanka Gimnázium és Szakközépiskola, mely közgazdasági szakirányú szakképesítést is nyújt. Az intézmény fenntartója Tiszalök Városa. (2004-ig megyei fenntartás alatt működött) A településen nyolc osztályt elvégzett, de középfokú végzettséggel nem rendelkezők számaránya az állandó lakosság számához viszonyítva mintegy 2%, 120 fő. Számunkra délutáni időben lehetőséget biztosítanak a hiányzó középfokú végzettség megszerzésére. Férőhely Tanuló létszám 2006/2007 450 fő 147+ 27 (esti) 2007/2008 450 fő 181+48 (esti) 2008/2009 450 fő 297 fő + 71 fő esti+ 53 fő BV HH/HHH arány Bejárók, eljárók száma Előző évben lemorzsolódók száma 26 79 0 0 22 104 6 0 88/28 150 + 32 fő (esti) 0 0 Magántanulóvá vált 2007/2008 as tanév 2008/2009 es tanév Gimnázium Tanulólétszám HH/HHH Tanulólétszám HH/HHH 9. osztály 75 41/7 109 4/13 10. osztály 56 27/3 73 40/3 11. osztály 50 20/1 70 28/10 12 osztály - - 45 16/2 Esti 48 71+53 BV Az elmúl tanévhez képest jelentősen nőtt a tanulói létszám, ezzel arányosan a hátrányos illetve halmozottan hátrányos tanulók száma is. amely az intézményben nagyobb odafigyelést igényel ezekre a fiatalokra. A nappali képzés mellett tovább nőtt az esti tagozatosok száma, emellett megjelent a Büntetés végrehajtási Intézetben fogva tartottak részére nyújtott képzés. 17

2.2.4. Frim Jakab Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium A településen működő Frim Jakab Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégiumnak Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Közgyűlés a fenntartó szerve. Az intézmény székhelye. 4450, Tiszalök, Kossuth u 39-41. 2007/2008 as tanév Az iskolába felvető maximális tanulói létszám: 136 fő A kollégiumba felvehető maximális tanulói létszám: 60 fő Alaptevékenysége: : 6-18 éves középfokban súlyos értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése, általános iskolai nevelése, oktatása, készségfejlesztő speciális szakiskolai képzése. Kiegészítő alaptevékenysége: Étkeztetés, korai fejlesztést igénylő gyermekek intenzív bentlakásos terápiája. Gyermekotthoni ellátás ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, középfokban sérült gyermekek részére, valamint utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára 24 engedélyezett férőhelyen, három lakásotthonban történő elhelyezéssel. A lakásotthon alaptevékenysége: Otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett középfokban sérült gyermekek részére, valamint utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára 6-24 éves korig, 3x8 fő különleges lakásotthoni férőhelyen. Jelenleg 22 állami gondozott van a lakásotthonba. Általános iskola szakaszai: 1-2. évfolyam: bevezető szakasz, 3-4. évfolyam: kezdő szakasz, 5-6. évfolyam: alapozó szakasz, 7-8. évfolyam: fejlesztő szakasz Készségfejlesztő szakaszai: 9-10. évfolyam: munkára felkészítő szakasz, 11-12. évfolyam: munkatevékenységet elmélyítő szakasz Az intézmény teljes létszáma 78 fő, 34-en halmozottan hátrányos helyzetűek. A környékbeli településről bejáró általános iskolás korú tanuló13 fő. Tiszalökről 8 fő jár a speciális iskolába. Összes általános iskolás korú: 43 fő, Összes szakiskolás: 45 fő, Összes kollégista: 38 fő 2008/2009 es tanév Állami neveltek: 24 férőhelyen, jelenleg 19 középsúlyos Ebből: 5 fő tanulásban akadályozott, 1 fő középiskolás 19 fő értelmében akadályozott - 1 fő hhh Az intézmény teljes létszáma: 76 fő 2hh, 34 hhh Ebből: környékbeli településekről bejáró általános iskolás korú: 11 fő 2hh, 7 hhh Tiszalökről járó: 8 fő ebből 2 fő hh, 5 fő hhh Összes általános iskolás korú: 47 fő 4hh, 22 hhh Összes szakiskolás: 29 fő 12 fő hhh Összes kollégista: 35 fő Ebből 21 fő általános iskolás 1 fő hh, 8 fő hhh 14 fő szakiskolás 11 hhh 18

2.3 Közszolgáltatások elérhetősége Helyben, más településről kijáró szakember(ek). Közszolgáltatások Helyben Más településen, éspedig... (km) Havonta hány alkalom? KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás 1-4. X Általános iskolai oktatás 5-8. X Alapfokú művészetoktatás X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás X Tiszavasvári/7km/ X /4-6/ Korai fejlesztés és gondozás X/4-6/ Fejlesztő felkészítés X/4-6/ Nevelési tanácsadás X Tiszavasvári/7km/ Logopédiai ellátás X/4-6/ Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás X Tiszavasvári/7km/ Gyógytestnevelés X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsőde X Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona X GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK X A szolgáltatás ellátatlan X X A közszolgáltatások többségében a településen ellátott. A gyógypedagógiai tanácsadás, nevelési tanácsadás és a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás más településen Tiszavasváriban érhető el. A családi napközi és a házi gyermekfelügyelet ellátatlan. Tiszalök városnak a Tiszavasvári Pedagógiai Szakszolgálattal van megállapodása. 19

A település szakember-ellátottsága Feladatok Az előírt képesítés feltételeket a személyzet Hiányok megnevezése hiánytalanul Teljesít i Nem teljesíti Óvodai nevelés x Általános iskolai oktatás x Pedagógiai szakszolgálat x Egészségügyi alapellátás x Szociális alapellátás x Szociális intézményi ellátás x Gyermekjóléti alapellátás x Gyermekjóléti szakellátás x Szakember ellátottság szempontjából a településen az óvodai nevelés, iskolai oktatás, pedagógiai szakszolgálat, egészségügyi alapellátás, szociális alapellátás, valamint a gyermekjóléti alapellátás terén az előírt képesítési feltételeket hiánytalanul teljesítik az alkalmazottak. A pedagógusok továbbképzései szervezetten, a település igényeit figyelembe véve, az alapdokumentumokban lefektetett célkitűzések mentén folynak. Intézményi és szervezeti együttműködések Szervezetek, Együttműködés jellege intézmények Rendszeres kapcsolat (gyakoriság) Alkalmi találkozók (jelölje X-szel) Cigány kisebbségi X önkormányzat Családsegítő X Gyermekjóléti szolgálat X Védőnők X Civil szervezetek (Kérjük sorolja fel azokat) Óvodás Gyermekekért X Közalapítvány Nincs kapcsolat (jelölje X-szel) Az intézmények a településen lévő szervezetekkel napi kapcsolatban vannak. Teljes mértékben megfelelő az intézményi és szervezeti együttműködés. Az önkormányzat/társulás hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben OM azonosít Önkormányzati /társulási hozzájárulás (Ft) 1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft) ó intézmény neve 2004 2005 2006 2004 2005 2006 033365 Óvoda - bölcsőde 033637 Általános iskola 33.464. 000. 40.244. 000. 30.653. 000. 42.898. 000. 200580 Gimnázium - - 46.845. 000. 55.866. 51.345. 80.352. 52.561. 000. 160.988. 191.509. 249.104. 25.045. 000 - - 149.077. 20

A korábban készült helyzetelemzés összegző megállapításainak bemutatása (részletezése), új szükségletek meghatározása: Esélyegyenlőségi terület Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása) Szükséges beavatkozás 1. A településen a halmozottan Beavatkozás: meg kell teremteni a hátrányos helyzetű gyermekek megbízható adatszolgáltatást és azonosítása csak részben történt nyilvántartást ezen a téren. Fel kell mérni, meg. és el kell érni, hogy a szülők nyilatkozzanak. Be kell vonni a munkába az érintett szakembereket. Fontos az együttműködés erősítése körükben, meg kell osztani a feladatot a szülőkhöz rendszeresen és személyesen forduló szakemberek között. Az azonosítási folyamatot el kell végezni a nem önkormányzati fenntartású intézményben is. Esélyegyenlőségi terület Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása) Szükséges beavatkozás 2. Az óvodák tekintetében a Beavatkozás: beavatkozást igényel a férőhelyek kihasználtsága a 100%-ot szegregált tagóvoda megszüntetése, a már most meghaladja, ezen kívül halmozottan hátrányos helyzetű még 22 gyermek nincs beíratva. Az gyermekek arányos elhelyezése az óvodai öt feladatellátási hely közül a csoportokban, valamint az integrációs Napraforgó tagóvodában a roma támogatás igénylése. gyerekek szegregáltan vannak elhelyezve. 21

Esélyegyenlőségi terület Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása) Szükséges beavatkozás 3. A rendelkezésre álló adatok Beavatkozás: a jövőben tervezés részévé alapján az általános iskolai kell tenni az első évfolyamos intézményben az 1-4. évfolyamon a beiskolázásnál, hogy viszonylag párhuzamos osztályokban nem arányosan kerüljenek az azonos megengedett eltérés mutatkozik a osztálycsoportokba a HH/HHH-s hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek felvételre. helyzetű tanulókat illetően. Esélyegyenlőségi terület Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása) Szükséges beavatkozás 4. A sajátos nevelési igényű, eltérő Beavatkozás: a szegregáltan oktatott SNI tanterv szerint oktatott tanulók külön tanulók szakértői felülvizsgálatának épületben szintén elkülönítve vannak kezdeményezése, szülői tájékoztató elhelyezve. programok szervezése. A felülvizsgálatot követően általános tantervű oktatásba visszahelyezni javasolt tanulók visszahelyezési és patronálási programjának megvalósítása, visszahelyezési normatíva igénylése. Esélyegyenlőségi terület Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása) Szükséges beavatkozás 5. A településen jó arányban Beavatkozás: a le nem fedett biztosítottak és elérhetőek helyben feladatellátásokat vagy helyben, vagy az esélyegyenlőség szempontjából kistérségi társulásokban igény szerint - legfontosabb közszolgáltatások. A le kell fedni. következő feladatok azonban egyáltalán nincsenek lefedve: családi napközi; házi gyermekfelügyelet. 22

Esélyegyenlőségi terület Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása) Szükséges beavatkozás 6. A tanórán kívüli tevékenység Beavatkozás: az általános iskolai igénybe vételét tekintve az alapfokú intézményben biztosítani kell a művészetoktatásban részesülő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulókat illetően a két évvel ezelőtti tanórán kívüli programokban való adatokat figyelembe véve részvételüket (különös tekintettel az kétharmadára esett vissza a létszám, iskolai napközire), valamint javasolt valamint a napköziben és nagyobb arányba őket bevonni az, szakkörökön is alacsonyabb a Útravaló Ösztöndíj programba. A jövőben részvételi arány a hátrányos helyzetű célszerű lenne az Arany János program és és halmozottan hátrányos helyzetű Tanoda program beindítása is. Ezek a tanulók körében. A halmozottan programok a továbbtanulást és hátrányos helyzetű tanulók, lemorzsolódási arányok javítását szembetűnően csekély mértékben segíthetik. részesülnek az iskolán kívüli segítő programokban. Esélyegyenlőségi terület Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása) Szükséges beavatkozás 7. A pedagógusok a közoktatási Beavatkozás: A nagyarányú halmozottan intézményekben a lehetőségek hátrányos helyzetű roma gyerekek, függvényében - folyamatosan tanulók érdekében, javasolt a törekednek a pedagógiai kultúrájuk pedagógusoknak az esélyegyenlőséget fejlesztésére. A tanulói összetétel, és szolgáló képzésekben való részvétel, a képesség-kibontakoztató program illetve a halmozottan hátrányos helyzetű eredményes működtetése tanulók minőségi oktatáshoz való szükségessé teszik, hogy korszerű hozzáférésének támogatását célzó pedagógiai módszereket pályázatokban való részvétel (TÁMOP). alkalmazzanak. A gimnázium A gimnáziumban célszerű lenne utazó kivételével nincs szakember hiány pedagógus bevonásával megoldani a az intézményekben. hiányt, melyet a társulás által biztosítani lehet. 23

Esélyegyenlőségi terület Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása) Szükséges beavatkozás 8. Az önkormányzat által fenntartott Beavatkozás: a tanulók továbbtanulási alapfokú közoktatási intézmény arányaik javítása érdekében gimnáziumba, továbbtanulási mutatói eltérést érettségit adó középiskolába, vagy mutatnak az országos átlagtól. minőségi szakképzést biztosító Körülbelül 160-180 tanuló érettségit szakiskolában történő továbbtanulási utak nem adó szakiskolai képzésben tanul segítését, megerősítését célzó tovább. pályázatokban való részvétel (TÁMOP). Esélyegyenlőségi terület Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása) 9. Az országos kompetenciaméréseken a település iskolájának adatai mindkét osztály vonatkozásában alul maradnak az országos átlagnak. A kompetenciamérések eredményeinek nyilvántartása nem tér ki a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményeire. Szükséges beavatkozás Összefoglalás A fenntartó biztosítja az óvodai, iskolai pedagógiai programok megvalósítását. A településen nem elérhető minden közszolgáltatás, a házi gyermekfelügyelet, családi napközi. Óvoda tekintetében a jelenlegi rendszer férőhelybővítésre szorul, csak így szüntethető meg a jelenlegi újtelepen lévő szegregált óvoda. A bölcsődei férőhelyek is bővítésre szorulnak jelenleg jóval a megengedett létszám felett működnek. Beavatkozás tervezése szükséges, tekintettel arra, hogy a korai óvodáztatás alapfeltétele a gyerekek nevelési-oktatási sikerességének. A településen az általános iskolás sajátos nevelési igényű gyermekek szegregált oktatásban vesznek részt, az integrációs tervet ki kell dolgozni. Törekedni kell arra, hogy minél többen kapcsolódjanak be a SNI tanulók közül a középfokú képzésbe, azt sikeresen befejezzék. (Ha szükséges, gyógypedagógusok bevonásával) Az általános tantervű iskolai csoportok tekintetében is az országos átlagnál alacsonyabb a gimnáziumba továbbtanulók aránya. Támogató programokban nagyobb arányú 24

részvétel javasolt. Az általános iskola esetében, ahol a kompetencia mérés eredményei jóval alacsonyabbak országos átlagnál, (20% vagy annál több), beavatkozás szükséges. Az érintett intézményekben komplex fejlesztést, szolgáló programokat szükséges bevezetni. Ehhez elengedhetetlenül fontos, hogy a kompetenciamérés eredményeiről pontos kimutatással rendelkezzenek az intézmények és a fenntartók is. A komplex-akadálymentesítés, az intézményekben nem megoldott, erre a hozzáférhetőség biztosítása szempontjából, és a fogyatékkal élők esélyegyenlősége érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni. Az intézmények számára meghatározott feladatok közül az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabbak: Óvodák számára: Intézményi minőségirányítási, esélyegyenlőségi program elkészítése és működtetése A helyi igényekből fakadó, az óvodák szakmai sokszínűségének további megőrzése, megvalósítása Különleges gondozást igénylő óvodásokkal való (integrált) foglalkozás Esélyegyenlőség megteremtése. A gyermekek szükségleteihez igazodó fejlesztés, ilyen irányú képzéseken való részvétel. Az intézményi minőségirányítási rendszer kidolgozása, a program elkészítése és működtetése, ill. módosítása Általános iskolák számára: esélyegyenlőségi program elkészítése és működtetése Az esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő, biztosító oktatási, nevelési formák alkalmazása Tankötelezettség teljesítése Pályaorientáció, pályaválasztás segítése A társadalmilag hátrányos helyzetű fiatalokkal és a különleges ellátást igénylő tanulókkal való foglakozás. A hátrányos helyzetű, valamint a cigány tanulók hátrányos szociális, kulturális helyzetének javítása 25

3. Célmeghatározás Rövid elérendő indikátorok (1 év alatt): Egységes adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszer bevezetése a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről, részvételükről az óvodai nevelésben, iskolai oktatásban, eredményességükről, továbbtanulásukról. Az intézmények alapdokumentációinak felülvizsgálata, melyben az esélyegyenlőség biztosítása összhangban áll a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervben megfogalmazottakkal A településen lakó, óvodai nevelésben nem részesülő (3-5 éves) gyermekek, illetve tanulói jogviszonnyal nem rendelkező, nappali iskolarendszeren kívüli tankötelesek és gondviselőik személy szerinti felkeresése családsegítő szolgálat vagy más illetékes szervezet szakemberének/szakembereinek rendszeres családlátogatása útján, szükség szerint a helyi kisebbségi önkormányzat, vagy civil szervezet segítőinek közreműködésével. Környezettanulmány végzése, különös tekintettel az óvodáztatást/iskoláztatást akadályozó tényezőkre. Azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben (lakossági és védőnői települési nyilvántartások alapján) minden naptári év január-február hónapban az előző naptári év december 31-ei adatok alapján. Tájékozódás az érintett gondviselők körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetleges akadályairól minden év március-április hónapban családlátogatás keretében. (A családlátogatást családsegítő szakember és óvodapedagógus végzi, szükség szerint szociálpedagógus, vagy szociális munkás, kisebbségi képviselő stb. bevonása.) Az óvodai beíratást elmulasztott szülők ismételt személyes megkeresése a nevelési év kezdetéig vagy kezdetén, és tájékoztatásuk egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának lehetőségeiről. Az óvodáztatás feltételeinek és körülményeinek tovább-fejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél teljesebb körű és eredményes óvodáztatása érdekében, egyéni fejlesztés. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányos elhelyezése az óvodákban (település szerkezettől függően). Lehetőségek szerint integrációs támogatás igénylése. Az önkormányzat által fenntartott alapfokú közoktatási intézmény továbbtanulási mutatói eltérést mutatnak az országos átlagtól. Sok tanuló érettségit nem adó szakiskolai képzésben tanul tovább. A tanulók továbbtanulási arányaik javítása érdekében gimnáziumba, érettségit adó középiskolába, vagy minőségi szakképzést biztosító szakiskolában történő továbbtanulás segítése érdekében a helyi középiskola szakmai képzésének a kiszélesítése a cél. Ennek érdekében pályázati programban vesz részt a helyi gimnázium (TÁMOP). Intézmények tartalmi-módszertani-, infrastrukturális és humán-erőforrás felmérés és intézkedések tervezése az optimális feltételek biztosítására. A település oktatási intézményeiben nagyarányú halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyerekek tanulók érdekében a pedagógusok esélyegyenlőséget szolgáló képzéseken való részvétele, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minőségi oktatáshoz való hozzáférésének támogatását célzó programokban való részvétel (TÁMOP) 26

Közép elérendő indikátorok (3 év alatt): Intézkedési terv készítése, közszolgálati feladatok biztosítására (családi napközi, házi gyermekfelügyelet) felmérés készítése. SZSZK Amennyiben valós igény jelentkezik Többcélú Társulási szinten biztosítandó a családi napközi és házi gyermekfelügyelet Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében. A beiskolázásra kerülő első évfolyamok tekintetében azonos osztálycsoportok kialakítása (HH/HHH s gyermekek arányos elosztása) A kompetencia-mérések eredményeit, tapasztalatait megvitató tantestületi fórumok, szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása az országos eredményektől való szignifikáns eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetőségek meghatározása érdekében. A szükséges fejlesztések szakmai-módszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozása. A kompetencia-méréseket követő elemzések, fejlődésvizsgálatok tapasztalatai, ill. a fórumok, szakmai testületek ajánlásai alapján a fejlődési ütemet növelő fejlesztési programok megvalósításának támogatása, ill. az ahhoz szükséges feltételek (humánerőforrás-fejlesztés, átszervezés, alkalmazott pedagógiai módszerek és szemlélet megújítása, infrastrukturális feltételek, ill. eszközellátottság javítása stb.) optimális biztosítása az érintett intézményekben. Az általános iskolai intézményben biztosítani kell a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanórán kívüli programokban való részvételét (különös tekintettel az iskolai napközire), valamint cél nagyobb arányba bevonni az érintett tanulókat az Útravaló, Ösztöndíj programba. A Tanodai program beindítása a továbbtanulási és lemorzsolódási arányok javítását érdekében. A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása. Elsősorban a középiskolai intézményben magasak a lemorzsolódási arányok. A releváns esélyegyenlőtlenségi indikátor folyamatos ellenőrzése, további korrekciós intézkedések tervezése és végrehajtása. Hosszú elérendő indikátorok (5 év alatt): Az óvodák tekintetében a férőhelyek kihasználtsága 100% - os illetve azt meghaladó. A szegregált tagóvoda (település szerkezetből adódó a szegregáció) abban az esetben szüntethető meg, ha további férőhely biztosítása megvalósítható. Ez a település esetében egy központi óvoda építésével érhető el. Erre az önkormányzat pályázati forrásokat kíván felhasználni. A SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezése és szülői tájékoztató programok szervezése, beintegrálás az általános tantervű oktatásba, ahol ezt a szakértői bizottság javasolja, és patronálási program indítása visszahelyezési normatíva igénylése. A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetőségét biztosító minőségi szakképzésbe való továbbtanulást elősegítő mentorált programok megvalósítása; iskolaközépiskola együttműködések támogatása. Valamennyi intézményben az infrastrukturális fejlesztések és eszközbeszerzések a mai kor színvonalának megfelelően megvalósulnak. Legalább ügyfélszintű akadály-mentesítés valamennyi óvodában, általános és középiskolában. 27