BALATONVILÁGOSI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

BALATONVILÁGOSI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) 2015.

BALATONVILÁGOSI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT... 1 1. A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései... 4 2. A szervezeti és működési szabályzat (SzMSz) célja, jogi alapja:... 4 2.1. Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok... 4 3. Az iskola alapadatai... 5 4. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása... 5 4.1. Az iskola szervezete... 5 4.1.1. Az iskola szervezeti felépítésének vázlata... 5 4.1.2. Az iskola vezetősége... 6 4.1.3. Az iskola dolgozói... 6 4.1.4. A pedagógus konkrét feladat ellátásának, tevékenységének helye... 6 4.1.5. Kötelező tanórai foglalkozáson túli feladatok... 8 4.1.6. A dolgozók munkaköri leírásainak mintája... 9 5. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével... 9 5.1. Az iskolaközösség... 9 5.2. Az iskolai alkalmazottak közössége... 9 5.3. A nevelők közösségei... 10 5.3.1. A nevelőtestület... 10 5.3.2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések... 11 5.3.3. Át nem ruházható hatáskörök... 12 5.3.4. Az átruházott hatáskörök és a hatáskörök címzettjei... 12 5.3.5. Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek... 12 5.3.6. A beszámolásra vonatkozó szabályok... 13 5.4. A pedagógus... 13 5.5. Könyvtáros... 15 5.6. Az osztályfőnök... 15 5.7. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős... 16 5.8. A nevelők szakmai munkaközösségei... 17 5.9. Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok... 18 5.10. A szülői szervezet (közösség)... 18 5.11. Az intézményi tanács működése, valamint az intézményi tanács és a vezetők közötti kapcsolattartás formája, rendje... 19 5.12. A tanulók közösségei... 20 5.12.1. Az osztályközösség... 20 5.12.2. A diákkörök... 20 5.12.3. Az iskolai diákönkormányzat... 20 5.13. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása... 21 5.13.1. Az iskolavezetőség és a nevelőtestület kapcsolattartása... 21 5.13.2. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása... 21 2

5.13.3. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása... 22 5.13.4. A nevelők és a szülők kapcsolattartása... 22 5.13.5. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái 23 5.14. Az iskola vezetőségének és közösségeinek külső kapcsolatai... 23 5.15. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök:... 24 6. Az iskola működési rendje... 25 7. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások... 27 7.1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok... 27 7.2. A többi egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásra vonatkozó általános szabályok... 28 8. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje... 28 9. Az iskolai könyvtár működési rendje, SZMSZ-e... 29 10. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása... 32 11. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermek-balesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások)... 34 11.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan... 34 11.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén... 35 11.3. A tízévesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete és irányítása mellett használható eszköz, gép... 36 12. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 36 13. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai... 38 14. Az iskolai tankönyvellátás rendje... 39 15. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt iratok kezelése... 41 16. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 42 16.1. Az iskola címere:... 42 16.2. Az iskola címere használható:... 42 16.3. Az iskola névadója... 42 16.4. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények... 42 16.5. A kiemelkedően teljesítő tanulók kitüntetése... 43 17. A kiadmányozás rendje... 44 18. A képviselet szabályai... 45 19. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje... 46 20. Záró rendelkezések... 48 ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT... 51 3

1. A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései A i Mészöly Géza Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak megtartása nem csak az intézmény dolgozóira nézve kötelezőek, hanem előírásai a szolgáltatásait igénybe vevőkre a gyermekekre és szüleikre is vonatkoznak. 2. A szervezeti és működési szabályzat (SzMSz) célja, jogi alapja: Célja: A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SzMSz az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósításának szervezeti és működési feltételeit adja, szabályozza. 2.1. Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő törvények alapján készült: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény és annak hatályos módosításai: A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek a következők: A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet: 229/2012 Kormányrendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény, végrehajtásáról 51/2012. EMMI rendelet A kerettanterv rendelet 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról 362/2011 Kormányrendelet a diákigazolványról. 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet Az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az intézmény törvényes működését az alábbi hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: Alapító Okirat Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Éves munkaterv Közalkalmazotti Szabályzat Esélyegyenlőségi terv 4

3. Az iskola alapadatai Az intézmény neve: i Mészöly Géza Általános Iskola Az intézmény székhelye, címe: 8171, József Attila u. 119. Az intézmény vezetője: az intézményvezető, akit a közoktatásért felelős államtitkár nevez ki. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy. Az intézmény fenntartója: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, működtetője község önkormányzata Az intézmény alapfeladatai: általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozat felső tagozat többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése oktatása: beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd iskolai könyvtár működtetése Az intézmény OM azonosító száma: 202776 4. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása 4.1. Az iskola szervezete Az iskola igazgatása az intézményvezető feladata. Munkáját az iskola vezetősége segíti. 4.1.1. Az iskola szervezeti felépítésének vázlata Intézményvezető Intézményvezető-helyettes iskolatitkár munkaközösség-vezetők pedagógusok Az intézményvezető heti kötelező óraszáma: 6 óra Az intézményvezető-helyettes heti kötelező óraszáma: 8 óra 5

4.1.2. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének a tagjai: az intézményvezető, az intézményvezető- helyettes és a munkaközösség-vezetők, a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti megbízott. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az intézményvezető készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a munkatervben foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 4.1.3. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban a tankerület igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 4.1.4. A pedagógus konkrét feladat ellátásának, tevékenységének helye A pedagógus kötelezően ellátandó munkaköri feladatait - jogszabályi rendelkezés alapján- intézményen belül és intézményen kívül is elláthatja a következő felsorolás szerint: A pedagógus által ellátott feladatok, tevékenységek Feladatlapok, dolgozatok javítása, értékelése Felkészülés a tanítási órákra, iskolai foglalkozásokra Tanmenetek készítése Tanulók kísérete (versenyek, kirándulások, táborok, színház-, múzeumlátogatás stb.) Tanórán kívüli foglalkozások megtartása Kizárólag a nevelési-oktatási intézményen belül látható el A nevelési-oktatási intézményen kívül is ellátható 6

Részvétel 120 órás továbbképzésen Részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzésen Részvétel iskolarendszerű képzés foglalkozásain Önképzés Részvétel a települési rendezvényeken Családlátogatás Személyes találkozás, megbeszélés a szülőkkel Nyílt tanítási nap Fogadó óra Szülői értekezlet Kapcsolattartás a pedagógiai munkát segítő társintézményekkel, részvétel az általuk szervezett megbeszéléseken, rendezvényeken (fenntartó, polgármesteri hivatal, óvodák, általános és középiskolák, helyi közművelődési intézmények, helyi egyesületek, civil szervezetek, gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, pedagógiai szolgáltató intézet stb.) Az iskolai minőségfejlesztési feladatok ellátásához szükséges kérdőívek szerkesztése, értékelése, összegzése A tanulói képességek mérésére alkalmas feladatlapok szerkesztése, értékelése, összegzése A tantárgyi tudás mérésére alkalmas feladatlapok szerkesztése, értékelése, összegzése Részvétel a nevelőtestület szakmai összejövetelein, értekezletein Részvétel a szakmai munkaközösség megbeszélésein, szakmai összejövetelein A tanulók szóbeli értékelése A tanulók szöveges értékelése A tanulói tájékoztató füzetek ellenőrzése, hiányzó érdemjegyek beírása A tanulók felügyeletének ellátása (tanítás előtt, óraközi szünetben, étkezés alatt) Tanügyi dokumentumok vezetése (foglalkozási naplók, törzslapok, bizonyítványok) Részvétel az osztályok szabadidős foglalkozásain Részvétel a diákönkormányzat által szervezett rendezvényeken Részvétel az iskola szintű rendezvényeken Iskolai és tantermi dekoráció elkészítése Iskolai nyilvántartások, statisztikák elkészítése Iskolai nyilvántartások, statisztikák adatainak értékelése, összegzése Az iskola lehetőségeit javító külső pályázati 7

lehetőségek figyelemmel kísérése, pályázatok írása Hospitálás, óralátogatás Iskolai taneszközök, szemléltető eszközök gondozása, rendben tartása Szaktárgyi szertárak gondozása, rendben tartása Iskolai eszközök leltározása Iskolai taneszközök, szemléltető eszközök kiválasztása, vásárlása, megrendelése, Tankönyvek kiválasztása, megrendelése, Részvétel az első osztályos tanulók beíratásában Részvétel az iskolai belső szabályzatok összeállításában, szerkesztésében, véleményezésében (munkaterv, szervezeti és működési szabályzat, pedagógiai program, minőségirányítási program stb.) Tanulók felkészítése iskolai és iskolán kívüli versenyekre, bajnokságokra Iskolai szintű versenyek, bajnokságok szervezése, lebonyolítása 4.1.5. Kötelező tanórai foglalkozáson túli feladatok A pedagógusnak a tanórai foglalkozásokon túl elsősorban a következő munkaköri feladatai vannak: óraközi szünetben ellátja a tanulók felügyeletét, óraközi szünetben előkészíti a következő tanórát, felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, részt vesz a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében, részt vesz az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, részt vesz az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások (különösen a tanulmányi kirándulás, a környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény) megtartásában, részt vesz a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, részt vesz a diákmozgalom segítésével összefüggő feladatok végrehajtásában, részt vesz a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével összefüggő feladatok végrehajtásában, részt vesz a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, 8

részt vesz az intézményi dokumentumok készítésében. 4.1.6. A dolgozók munkaköri leírásainak mintája 1. Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik. 2. A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: a) A munkakörrel kapcsolatos adatok - a dolgozó neve, - munkaköre, - beosztása, - heti munkaideje, - pedagógusok esetében heti kötelező óraszáma, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése, - a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése, - a dolgozó bérezését meghatározó jogszabályok megnevezése. b) A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül - a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a pénzügyi döntésekkel kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az ellenőrzés, értékelés feladatai, - a dolgozó iskolán belüli és külső kapcsolatai, - a dolgozó sajátos munkakörülményei. c) A munkaköri leírás hatályba léptetése - a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma, - az intézményvezető aláírása, - a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről. 5. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével 5.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 5.2. Az iskolai alkalmazottak közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. 9

Munkájukat az írásban megkapott munkaköri leírásban foglaltak szerint végzik. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzítik. 5.3. A nevelők közösségei 5.3.1. A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül a szakmai munkaközösségekre átruházza a tanulók magatartásának és szorgalmának félévenkénti értékelését és minősítését. A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntéshez a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. Állandó tagjai az intézményvezető vagy helyettese, az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Változó tagjai: az intézményvezető által megbízott pedagógusok. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, félévi és év végi értékelő értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, tanévenként egy nevelési értekezlet, minden hó elején munkaértekezlet. Az értekezletekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető által megbízott pedagógus vezeti, s azt az értekezletet követő 3 munkanapon belül kell elkészíteni, melyet a tankerület igazgatónak kell elküldeni (elektronikusan és nyomtatva eredeti aláírásokkal), a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő nevelőtestületi tag, valamint az intézményvezető ír alá. 10

A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. A nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50%-a kéri, illetve ha az intézmény vezetője vagy vezetősége indokoltnak tartja. 5.3.2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: a szakmai munkaközösségre, a diákönkormányzatra. A nevelőtestület nem ruházza át döntési jogkörét az alábbi területeken: az iskola éves munkatervének elkészítése, az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a továbbképzési program elfogadása; A nevelőtestület nem ruházza át a véleménynyilvánítási jogkörét az alábbi területeken: az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során, az intézményegység-vezetők, általános igazgatóhelyettes megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, az iskola működése vonatkozásában, tantárgyfelosztás elfogadása előtt, a pedagógusok külön megbízásai, a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése, a beruházási és fejlesztési tervek megállapítása, a feladat ellátási terv vonatkozásában, az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, 11

az iskolaigazgatói, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása ügyében; A nevelőtestület nem ruházza át javaslattételi jogkörét a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésével kapcsolatban; A nevelőtestület nem ruházza át egyetértési jogkörét a következők szerint: az iskola belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben; egyéb jogait, mint például, hogy döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról, meghatározza a vezetői pályázatokkal kapcsolatos véleménykialakítás módját, a szorgalmi idő alatt a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra a jogszabályban meghatározott számú munkanapot felhasználhat tanítás nélküli munkanapként, 5.3.3. Át nem ruházható hatáskörök A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: pedagógiai program elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, házirend elfogadása. 5.3.4. Az átruházott hatáskörök és a hatáskörök címzettjei A nevelőtestület által átruházott jogköröket a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása (munkaközösségekre) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés (fegyelmi bizottság, Diákönkormányzat) az érdekelt pedagógus felhívása, hogy adjon tájékoztatást, és változtassa meg a döntését akkor, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér az év közben adott érdemjegyek átlagától. (munkaközösség) a tanulók magatartás és szorgalom értékelése és minősítése (munkaközösség) a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása 5.3.5. Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek Az átruházó joga, hogy az átruházható jogaiból döntése szerint, a közoktatási intézmény hatékonyabb, partnereket jobban kiszolgáló, az igényekhez jobban 12

igazodó működése céljából egyes jogait az iskolában működő szervezetekre ruházza, megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt, az átruházott jogkör gyakorlására vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét, az átruházott jogkört magához visszavonja. Az átruházó kötelezettsége, hogy a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa. Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és köztelezettségei: Az érintett szervezet joga, hogy az átruházott jogkörrel éljen, a hatáskör gyakorlásához szükséges információt, tájékoztatást megkapja. Az érintett szervezet kötelessége, hogy az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja, a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadójának. 5.3.6. A beszámolásra vonatkozó szabályok Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: szóbeli tájékoztatás, a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. A beszámoltatás idejeként meg lehet határozni időközöket (heti, havi stb.), pontos időpontokat (döntést követő... nap), naptári határnapokat (minden hónap...-ig) stb. 5.4. A pedagógus Felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját, munkaköri kötelességének tartalmát és kereteit A nemzeti köznevelésről szóló törvény, az intézmény Pedagógiai Programja, a munkaközösségi munkatervek, az éves munkaterv, továbbá az intézményvezető utasításai alkotják. A nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, kizárólag a tanulók személyiségét építő, korszerű módszerekkel végzi. A személyiséget építő módszerek megtanulása és alkalmazása a pedagógus munka végzésének alapfeltétele. Alaptevékenysége azokat a tanórai és 13

tanórán kívüli, csoportfoglalkozási tevékenységeket foglalja magába, amelyek a nevelő munka terén minden pedagógusra kötelezően vonatkoznak. Részt vesz a tagozati munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét Oktató-nevelő munkáját tervszerűen végzi, tanmenet, csoportfoglalkozási terv alapján dolgozik, a tanmenetet/csoportfoglalkozási tervet a meghatározott időpontban az előírásnak megfelelően leadja a munkaközösségvezetőjének. Saját tanmenettel/csoportfoglalkozási tervvel minden nevelőnek rendelkeznie kell. Az intézmény egészére háruló feladatok közül az alábbiakat az intézményvezető megbízása alapján az arra kijelölt pedagógus munkaköri feladatként látja el: versenyekre való felkészítés tanulói kíséret tanulói kirándulás szervezése sportversenyeken való részvétel szakmai utak előkészítése, megszervezése minden olyan feladat, mellyel a Pedagógiai Programból adódóan az intézmény vezetője megbízza. A pedagógus teljes munkaideje heti 40 óra. A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által a Köznevelési törvény keretei között meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelésoktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. A pedagógusok számára a kötelező órákon felüli feladatokra megbízást az intézményvezető, valamint az intézményvezető-helyettes adhat. 14

5.5. Könyvtáros Az intézményben a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtárostanár/tanító a felelős. A könyvtáros-tanár/tanító részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Feladatai: A tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. A könyvtár gyűjteményének gyarapítása a kollégák és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével. 5.6. Az osztályfőnök Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro-értekezletének összehívására. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: Alaposan ismerni kell tanítványait. Az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, figyelembe veszi a személyiségfejlődés tényezőit. Segíti a tanulóközösségek kialakulását, közösségépítő programokat szervez és bonyolít le. Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő, gyermekvédelmi felelős, gyámügyi munkatárs). Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály magatartását, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a munkaközösség elé terjeszti. A nevelőtestület megosztott véleménye esetén az ő véleménye a döntő. 15

Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogathat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen - negyedévente- tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. A pályaválasztásban, a továbbtanulásban segítséget nyújt a tanulóknak és szüleinek. A segítségnyújtás nyolcadik évfolyamon a jelentkezési lap kitöltésétől az intézmények eléréséig minden feladatra kiterjed a szükségletek szerint. A bukásra álló tanulók szüleit negyedévente, a munkatervben meghatározottan írásban tájékoztatja. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, törzslapok kitöltését, bizonyítványok megírását félévkor és év végén, az októberi, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, valamint egyéb adatszolgáltatást). Az osztályfőnök saját hatáskörében évi három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, amit a szülő igazol. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, elmarasztalására. Munkatervet készít a nevelő-oktató munkájához. Külön foglalkozik a hátrányos helyzetű tanulókkal (szaktanárral, szülővel, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel rendszeres kapcsolattartás; a felzárkóztató foglalkozáson való részvétel ellenőrzése). Segíti a tanulói balesetek megelőzését. 5.7. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Az intézményvezető a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatainak a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősön keresztül tesz eleget. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős tevékenységét az intézményvezető irányítása alatt az éves munkaterv részét képező terv alapján végzi. A gyermekvédelmi felelős személyéről a tanulókat és azok szüleit a tanév kezdetekor írásban kell értesíteni, továbbá arról, hogy mely időpontban és hol kereshető fel. Feladatai: Segíti a nevelőtestület gyermek-és ifjúságvédelmi munkáját. Tájékoztatja a tanulókat arról, hogy problémáikkal mikor fordulhatnak hozzá, az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. 16

Veszélyeztetett tanuló esetében igyekszik családlátogatáson megismerni a családi környezetet az okok feltárása érdekében. Értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, ha gyermekbántalmazás történik, illetőleg ha pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető egyéb veszélyeztető tényező áll fenn. Kezdeményezi az illetékes szervnél a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén a rendkívüli vagy a rendszeres támogatás megállapítását. Tanulók, és a szülők számára az iskolában jól látható helyen nyilvánosságra hozza a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények nevét, címét, telefonszámát. A tanulók irányítása az iskola és a családsegítő szolgálat által szervezett választható foglalkozásokra. 5.8. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskola pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: alsós munkaközösség o tagjai: osztályfőnökök, napközis nevelők, felsős munkaközösség o tagjai: osztályfőnökök, szaktanárok A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: az adott szakmai-pedagógiai terület nevelő és oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, értékelése és ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, javaslattétel az iskola intézményvezetőjének a munkaközösség-vezető személyére, a munkaközösség éves munkatervének összeállítása, a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A 17

szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését is. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak véleményezése után az intézményvezető bízza meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. 5.9. Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az intézményvezető bízza meg. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az intézményvezető bízza meg, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. 5.10. A szülői szervezet (közösség) Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztály szülői szervezetét az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztály szülői szervezete a szülők köréből a következő tisztségviselőket választja: képviselő, képviselő-helyettes. Az osztály szülői szervezete kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott képviselő vagy az osztályfőnök segítségével juttathatja el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezetet (a szülői munkaközösség) az osztályban választott képviselők alkotják. Az iskolai szülői szervezet saját tagjai közül megválasztja az iskolai szülői szervezet alábbi tisztségviselőit: elnök, elnökhelyettes, pénztáros. Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola intézményvezetőjével tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet vagy a szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Az iskolai szülői szervezet döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 18

Az iskolai szülői értekezletet az intézményvezetőnek tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a tanulókat a Nkt.-ben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, egyetértési joga van az 1-4. évfolyamon az órarend összeállításánál annyiban, hogy a tanuló napi taneszközeinek tömege nem haladhatja meg a 3000 g-t. véleményezi az iskola házirendjét, munkatervét, a tankönyvellátás rendjét valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 5.11. Az intézményi tanács működése, valamint az intézményi tanács és a vezetők közötti kapcsolattartás formája, rendje Az intézményi tanács a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat képviselőiből alakult egyeztető fórum, mely a nevelésioktatási intézmény működését érintő valamennyi lényeges kérdésben véleménynyilvánítási joggal rendelkezik a jogszabályban meghatározottak szerint. Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az intézményvezető felelős. Az intézményi tanácsot az ügyrendjében megnevezett tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az intézményvezető félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. Az intézményi tanács elnöke számára az intézményvezető a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül elküldi a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet. Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni a SZM és a diákönkormányzat vezetősége részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet az intézményvezető/helyettese évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi időszakának végén) hívnak össze. 19

Az értekezleten az intézményvezető véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervben rögzített feladatok teljesítéséről. Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívható. Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács ügyrendje, valamint éves munkaprogramja határozza meg. 5.12. A tanulók közösségei 5.12.1. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus-vezető az osztályfőnök áll. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: 2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 5.12.2. A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. 5.12.3. Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő pedagógust a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az intézményvezető bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola 20

igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az intézményvezető felelős. A diákönkormányzat pedagógus felügyelettel térítésmentesen használhatja az intézmény helyiségeit, berendezéseit, amennyiben erre előzőleg a diákönkormányzatot segítő pedagógus közbenjárásával engedélyt kapott. 5.13. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 5.13.1. Az iskolavezetőség és a nevelőtestület kapcsolattartása A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógus-vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az iskolavezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. Az iskolavezetőség az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőségnek. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaközösség-vezetőjük, útján közölhetik az iskola vezetőségével. 5.13.2. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, iskolán kívüli továbbképzések, a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 21

A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól. 5.13.3. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, osztály megbeszéléseken tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 5.13.4. A nevelők és a szülők kapcsolattartása A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető: o a szülői munkaközösség ülésén alkalmanként o az iskolai szülői értekezleten tanévenként 2 alkalommal, az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleten, A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a szülői értekezletek, a nevelők fogadóórái, a nyílt tanítási napok, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, e-mailben személyes találkozásokon, rendezvényeken A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját (előzetes egyeztetés szükséges) az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők és a tanulók a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézményvezetőséghez, az adott 22

ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével, nevelőtestületével. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend a következő helyeken tekinthető meg: az iskola honlapján, az iskola fenntartójánál, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az intézményvezetőnél és helyettesénél. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. Az iskola Pedagógia Programjáról előzetes egyeztetés esetén az intézményvezető vagy helyettese által lehet tájékoztatást kérni az igazgatói irodában. 5.13.5. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái Intézményünkben iskolai sportkör nem működik. 5.14. Az iskola vezetőségének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Siófoki Tankerülete 8600 Siófok Szépvölgyi út 2. Az intézmény működtetőjével: Község Önkormányzatának Gazdasági Ellátó és Vagyongazdálkodó Szervezete 8171 Csók István sétány 38. A területileg illetékes önkormányzati képviselő-testülettel és polgármesteri hivatallal: Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8171 Csók István sétány 38. A területileg illetékes Kormányhivatal, Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató megfelelő munkatársaival. A területileg illetékes Gyermekjóléti Szolgálattal. A helyi óvoda vezetőjével és tantestületével: Napköziotthonos Óvoda Iskola utca 2. 23

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézményvezető a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: Az iskolát alkalmanként támogató Jövőjéért Közalapítvány kuratóriumával. A településen működő civil szervezetekkel, gazdálkodó szervezetekkel és az állam által hivatalosan bejegyzett helyi illetőségű egyházakkal. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetősége rendszeres kapcsolatot tart fenn a megbízott iskolaorvossal, fogorvossal, védőnői szolgálattal, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Az iskola helyiségeit, épületét a nevelőtestület döntése alapján térítésmentesen használhatják a településen törvényesen bejegyzett szervezetek helyi csoportjai. A nevelők szakmai, pedagógiai munkája segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek közül az alábbiak kapcsolódnak be a tankerület szakmai munkaközösségek munkájába: alsós munkaközösség, felsős munkaközösség. 5.15. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök: Az intézményvezető döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az intézményvezető-helyettesre az iskolavezetés vagy a nevelőtestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik (pl. munkaköri leírásban stb.), kivéve az intézményvezető-helyettes felhatalmazását. Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat-, és hatásköreiből az alábbiakat adja át az intézményvezető-helyettesnek: az iskoláskorúak nevelését és oktatását érintő nevelési-oktatási alapfeladat irányítását és ellenőrzését, a vizsgák szabályszerű megtartását, az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, 24

az iskolai rendezvények szervezésével kapcsolatos megbeszéléseken az intézményvezető képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntések jogát. Az intézményvezető az intézmény képviseletével megbízhatja az igazgatóhelyettest, a munkaközösség-vezetőket, valamint a nevelőtestület tagját/tagjait. Az igazgató a pedagógiai munka tervezésével, szervezésével, értékelésével kapcsolatos feladatokat megosztja igazgatóhelyettessel, a szakmai munkaközösség vezetőkkel. Az igazgató a nevelőtestület vezetésébe bevonja az igazgatóhelyettest és a munkaközösség-vezetőket. 6. Az iskola működési rendje Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután 19 óráig tart nyitva. Az intézményvezetővel történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 30 óra és délután 16 00 óra között az intézményvezetőnek vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. Amennyiben rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt sem az intézményvezető, sem az intézményvezető-helyettes nem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 00 óra és 16 00 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10 vagy 15 perc. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16 00 óráig tart. Az iskolában reggel 7 30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő kérésére, az intézményvezető / az intézményvezető-helyettes írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat 7 órától 19 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményvezető beleegyezésével lehet. (Ebben az esetben a reggeli 25

nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, illetve a délutáni nyitva tartás utáni időben az esetleges foglalkozást tartó pedagógus a felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.) Nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkár munkaidejében történik 7 00 óra és 15 30 óra között (pénteken 12 30 -ig). Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézményvezető határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, a nevelők, illetve a fenntartó tudomására hozza. A nyári szünetben a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkáron keresztül történik. Az intézményvezető/helyettes elérhetőségét a főbejáratnál és az iskola honlapján nyilvánosságra hozzuk minden év július 1-jén. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit pedagógus vagy az intézményvezető által megbízott felnőtt felügyeletével használhatják. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola intézményvezetőtől engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt (7.45-ig) az ebédlőig kísérhetik, a tanítás végén (16.00 órakor) az aulában várhatják meg. A szülők a folyosókon és az osztálytermekben nem tartózkodhatnak. A tanórák rendjét senki nem zavarhatja. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben: szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, a meghívottak, akik az intézmény valamely rendezvényén vesznek részt, az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, stb.) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor, akik ügyintézés miatt az iskolatitkár fogadóórájára érkeztek. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 26

Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. A tanulók tanítási órákon vagy a szabadidős tevékenységük alatt előállított alkotásaira az iskola nem tart igényt. Ezeket az alkotásokat hazaviszik. Pályázatokra, versenyekre, bemutatókra, kiállításokra készített alkotásokat az értékelés után kérésére visszakaphatja, azokat ellenszolgáltatás nélkül megtarthatja. A tanuló által tanórákon vagy iskolai foglalkozásokon előállított dolgokat az iskola nem értékesíti. Amennyiben az elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította, azok az iskola tulajdonát képezik. 7. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi az iskola által szervezett egyéb (tanórán kívüli) rendszeres foglalkozások működhetnek: napközi otthon, tanulószoba, iskolaotthon (egész napos iskola), szakkörök, énekkar közösségi foglalkozás továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkoztatások iskolai sportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások, versenyek, vetélkedők, bemutatók kirándulások, erdei iskola, táborok múzeumi, kiállítási, könyvtári- és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkoztatások, projektnapok. 7.1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthon működésének rendjét az iskolai házirend tartalmazza. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő írásbeli kérelme alapján történhet az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes írásos engedélyével. 27