ÜDVÖZÖLJÜK A T-SYSTEMS MAGYARORSZÁG VIRTUÁLIS VILÁGÁBAN!

ÜDVÖZÖLJÜK A T-SYSTEMS MAGYARORSZÁG VIRTUÁLIS VILÁGÁBAN! Kapcsolja be készülékén a QR kód olvasót, tartsa iphone-ját vagy ipad-jét a QR kódra! Engedélyezze a letöltést, indítsa el az alkalmazást és élvezze, ahogy a virtuális valóság körbeveszi! 2

Kedves Olvasóink! Több mint egy évvel az egységesített T-Systems Magyarország létrejötte után, november 13-án rendeztük meg második, egész napos Symposiumunkat. Rám, mint a cég vezérigazgatójára, a jövő kutatásán kívül a házigazda feladatai is hárultak, de nem szerettem volna sokat időzni az elmúlt egy évünknél, hiszen az elnyert kulcsprojektek, a speciális iparági szaktudást bizonyító megrendelések és az ezekből származó pénzügyi eredmények önmagukért beszélnek, egyben bizonyítják a mögöttünk álló átalakulás sikerét. Nem véletlenül idéztem a rendezvény megnyitóján Sebastian Vetteltől, a Forma-1 négyszeres bajnokától. Amikor egy riporter arról faggatta, hogy hogyan tudja kezelni az őt magasztaló kommentárokat, Vettel azt válaszolta: Örülök, ha dicsérnek, de attól nem leszek gyorsabb. A dicséret a múltban elért teljesítményre vonatkozik. A jövő az, ami számít. Valahogy így vagyunk mi, az ICT-iparágban dolgozók is a jövővel: az ismeretlen kutatása áthatja mindennapjainkat nem csupán üzleti, hanem technológiai oldalról is, és gyakran hozunk meg olyan döntéseket, amelyekkel új, korábban be nem járt utakra lépünk. A jövő kutatása immáron egybefolyik az infokommunikációs technológiák jövőjének kutatásával. A legtöbb előadás azt igyekezett megmutatni, hogy miképpen fonódnak össze egyre radikálisabban az emberek, sőt teljes szektorok hétköznapjai a legújabb technológiai megoldásokkal. Rob Nail, az exponenciálisan fejlődő iparágakkal foglalkozó Singularity University társalapítója és vezetője a Symposium délelőttjén tartott előadásában éppen arra igyekezett rámutatni: amit ma még luxusnak tartunk mi magunk is mondjuk egy csúcskategóriás táblagépet vagy egy okosórát, az hamarosan elérhető közelségbe kerül a Föld minden lakója számára. Mindannyian tudjuk, mire gondolt Rob Nail, hiszen a kilencvenes években aligha gondoltuk volna, hogy a mobiltelefon a mindennapjaink elengedhetetlen kellékévé válik. Sőt, ma ennél már jóval többet jelent az okostelefon: amit a menedzserkalkulátorok a kilencvenes években még csak homályosan ígérgettek, azt a jelen a vállalati mobilitáson keresztül tökéletesen képes nyújtani nekünk. Nem lehet ezért túlzott optimizmussal vádolni senkit, aki a jelenben zajló trendekből ki akarja olvasni a jövőt. Mi is ezt tesszük a T-Systems Magyarországnál, amikor az ügyféligények legteljesebb kiszolgálása érdekében alakítjuk át szervezetünket. A jövő sikerei nagyban függnek majd attól, hogy az ügyfél és a szolgáltató között gördülékeny lesz-e a kommunikáció, hogy minden üzleti probléma meghallgatásra és megoldásra talál-e. És legfőképpen: hogy létrejön-e az ügyfelek és a szolgáltatók között egy erős, bizalmi kapcsolat, vagyis a transzformációs partnerséghez szükséges összes feltétel. Személyes tapasztalataim és a vendégek visszajelzései alapján úgy gondolom, hogy a 2013-as Symposium megfelelő fóruma volt a tudásmegosztásnak és az együttgondolkodásnak. A JövőKép harmadik számában arra törekszünk, hogy összefoglaljuk Önöknek, mi minden hangzott el egész napos konferenciánkon, és hogy kézzelfogható útikalauzt adjunk a jövőbe való belépéshez. Üdvözlettel, Rékasi Tibor vezérigazgató, T-Systems Magyarország Zrt. Köszöntő 3

Azt gondoljuk, hogy állandó párbeszédet folytatva, az ügyfelek saját piacának problémáit, aktuális kihívásait, valamint jövőbeli fejlődési lehetőségeit ismerve lehetünk csak sikeresek. Németh Zoltán Ügyfeleink ügyfeleiért vagyunk, 11. oldal Ez az az időszak, ahol a fejlődés olyan gyorssá válik, hogy több száz év helyett egyetlen generáció alatt szökkennek szárba egészen új iparágak, mások pedig nyom nélkül eltűnnek. Rob Nail Felszállsz vagy lemaradsz, 12. oldal Az új üzleti lehetőségek megteremtése az egyik legfontosabb feladat, de meg kell mutatnunk azt is, hogy az infokommunikációs technológiák miként tudják előre lendíteni a társadalmat, a gazdaságot, és milyen pozitív élményeket, hatásokat hozhat az egyes emberek mindennapi életébe a digitális technológiák innovatív használata. Pataki Róbert Nyitva az új üzleti lehetőségekre, 25. oldal Impresszum A T-Systems Magyarország Zrt. ügyfélmagazinja Kiadja a T-Systems Magyarország Zrt. Postacím: 1117 Budapest, Budafoki út 56. Elérhetőség: jovokep@t-systems.hu Főszerkesztő: Zsolnai György Főszerkesztő-helyettes: Falvai Mátyás Főmunkatárs: Schopp Attila Portréfotók: Németh Szabolcs, Szvacsek Attila Layout: Cluso Nyomdai munka: KMH Group Kft. Kiadványunk elérhető digitális formátumban is a jovokep.t-systems.hu címen keresztül. A JövőKép bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A JövőKép tartalmai (fotók, írott anyagok vagy azok részletei) kizárólag a T-Systems Magyarország Zrt. írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével többszörözhetők vagy közvetíthetők. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása, többszörözése és értékesítése a T-Systems Magyarország Zrt. írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélye nélkül. 4

Híreink 6 Felszállsz vagy lemaradsz Beszélgetés Rob Naillel, a Singularity University társalapítójával és vezérigazgatójával 12 Jövő 15 időben Összefoglalónk a T-Systems Magyarország Symposium 2013-ról Beépített garanciák Alaphang 8 Interjú Csepreghy Nándorral, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárával Alaphang Ügyfeleink ügyfeleiért vagyunk Beszélgetés Németh Zoltánnal, a T-Systems Magyarország vezérigazgató-helyettesével 10 Fókuszban: Jövő időben Versenyben maradni Stratégiai szerepben Eszközök és adatok Zöld biciklik számítógéppel 16 19 20 22 Digitalizáció új szinteken Christopher Mattheisen és Kerstin Günther előadása a Symposiumon Exponenciális fejlődés Irányított vásárlás Alaphang 18 21 23 Fókuszban: Jövő időben Fókuszban: Jövő időben Közeli távolság Innováció 26 Közbringán testközelből a fővárosban A szolnoki T-City projektről 28 Nyitva az új üzleti lehetőségekre Beszélgetés Pataki Róberttel, a Magyar Telekom üzletfejlesztési vezérigazgatóhelyettesével Doktor úr, a maga szíve sose fáj? 24 Közeli távolság Specializálódás és szakértelem Beszélgetés Reményi Csabával, az Oracle Hungary ügyvezető 40 igazgatójával Célkeresztben a rugalmasság Felhőjáték Gondolatok és hasznos tanácsok külföldi mobilinternet használathoz Együtt utaznak Bemutatkozik a HC Linear Kft. Közeli távolság 27 32 34 42 Interjú Tarlós Istvánnal a fővárosi MOL Bubi projekt kapcsán Kiszervezés - merre tovább? Ünnep Kastélyosdombón Felszínre hozva A jövő irodája A Microsoft CIE Labor Rend a kábelek dzsungelében 30 36 38 Együtt lehetséges Együtt lehetséges Együtt lehetséges Együtt lehetséges 44 45 Az intelligens épületek infrastruktúrája Felszínre hozva Váljon a fenntarthatóság az identitásunk részévé, avagy felelősen a jövőért 47

Dupláz a Magyar Telekom 4G-lefedettségben A Magyar Telekom 2015-re a kétszeresére kívánja növelni a jelenlegi 4G/LTE lefedettséget a hálózati fejlesztések során, és ezzel már a lakosság 80%-a számára teszi elérhetővé a legmodernebb mobiltechnológiát. Christopher Mattheisen vezérigazgató megerősítette: Továbbra is sikeres erőfeszítéseket teszünk azért, hogy 2015-re meg tudjunk birkózni a jelentős adatforgalom-növekedésből származó kapacitásigénnyel. Mindez a vállalati ügyfelek számára is magasabb szintű kiszolgálást jelent, hiszen hatékonyabb, mobilabb működésükhöz így a legmodernebb hálózatot biztosítjuk. A Telekom folyamatosan szélesíti a 4G/LTE hálózaton működni képes mobil eszközök választékát is. Ma már 6 gyártótól közel 30 féle készülék kapható az üzleteiben, illetve webshopjában. A Telekom fokozatosan bővíti és megújítja a 4G/LTE hálózat használatát lehetővé tevő díjcsomagok körét, köztük a korlátlan szabadság élményét nyújtó Next díjcsomagokat is. Az üzleti ügyfelek október 18-tól, a lakossági ügyfelek október 25-től december 31-ig vehetik igénybe az akciós ajánlatot, amely az eddiginél kedvezőbb díjszabással teszi lehetővé a korlátlan belföldi vagy hálózaton belüli alapdíjas beszélgetéseket és SMS-eket a felhasználóknak. A készülék nélkül megrendelt, korlátlan belföldi, alapdíjas beszélgetéseket és SMS-eket, valamint havi 500 MB adatmennyiséget tartalmazó lakossági Next M díjcsomag, 10 990 forintos havidíjért, a hálózaton belüli korlátlan beszélgetéseket és 500 MB benne foglalt adatmennyiséget biztosító Next S pedig havi 6490 forintért elérhető a Telekom ügyfeleinek, akik így akár 5 millió Telekom mobilügyféllel beszélhetnek korlátlanul belföldön, ha a díjcsomag használatára 2 év hűségidőt vállalnak. A Kapcsolat program keretében a szolgáltató további kedvezményekkel is meg szeretné hálálni ügyfelei hűségét és bizalmát, így a Next M már 9990 forintos havidíjért, a Next S pedig már havi 5490 forintért is elérhető lesz arany és platina szintű előfizetőink számára, a hűségprogramnak köszönhetően. A Next csomagok meglevő előfizetőinek a Telekom kidolgozza a megújult díjcsomagokra történő váltás lehetőségét is. Üzleti felhasználók részére a vállal - kozás által előfizetett SIM-kártyák számától függően akár 9990 forint havidíjért kínálja az 500 MB adatmennyiséget tartalmazó Next Business csomagot a Telekom, amelyhez ügyfelei, meghatározott felté te- lek mellett 0 Ft-ért okostelefont is kaphatnak, és kedvező áron többlet adatmennyiséget vásárolhatnak. A Telekom 2012 januárjában a hazai mobilszolgáltatók közül elsőként indította el a 4G/LTE alapú mobilinternet kereskedelmi szolgáltatást. Múlt év végére megvalósult Budapest lakosságra vetítve 99%-os kültéri 4G/LTE lefedettsége*, míg Budapest lakosságra vetített beltéri 4G/LTE lefedettsége is 83%-ra növekedett. A szolgáltatás jelenleg az ország lakosságának közel 40%-a számára érhető el kültéren*. A fenti díjcsomagról szóló tájékoztatás nem teljes körű, feltételeikről és a 4G hálózat elérhetőségéről részletes tájékoztatás www.telekom.hu oldalain olvasható. *Kültéri lakossági lefedettség %: a lakosság bejelentett lakcíme szerinti lakossági eloszlástérkép alapján a kültéren lefedettnek tekintett pontok által meghatározott területeken élő lakosok számának és a teljes lakosságnak a százalékos aránya. A megadott területen a mobil internet szolgáltatás épületen kívül igénybe vehető. GSM-R: A T-Systems Magyarország és a Magyar Telekom végzi a független mérnöki feladatokat A GSM-R projekt első fázisának célja, hogy 935 km hosszon megteremtse a nemzetközi vasúti forgalom átjárhatóságát, valamint növelje a vasúti közlekedés biztonságát és hatékonyságát. A Kormány 2012. novemberi döntésében a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t (NISZ Zrt.) jelölte ki a GSM-R projekt megvalósítójának. A döntés alapján a NISZ Zrt. hatáskörébe tartozik a tervezésre, a kiépítésre és az implementációra vonatkozó közbeszerzési eljárások lebonyolítása. A NISZ Zrt. 2013. május 31-én, az uniós közbeszerzési hirdetmények oldalán (TED) közzétette a GSM-R rendszer beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások elnevezésű projekt harmadik, Független mérnök feladatok ellátása témában kiírt, nyílt közbeszerzési eljárásról szóló hirdetményét. A nyílt eljárás eredményeként a NISZ Zrt. 2013. november 6-án a T-Systems Magyarország Zrt. és a Magyar Telekom Nyrt. közös ajánlattevőket nevezte meg nyertes pályázóknak. A nyertesek az összességében legelőnyösebb 875 116 millió forint értékű ajánlat alapján kerültek kiválasztásra. A nyertes pályázóknak a GSM-R projekt megvalósítása során műszaki ellenőri és beruházás-felügyeleti feladatokat kell majd ellátniuk. Feladatuk lesz a GSM-R rendszer szállítására szerződött vállalkozók tervezési és kivitelezési tevékenységének műszaki ellenőrzése, munkájuk összehangolása és ellenőrzése, előrehaladási jelentések készítése, az ajánlatkérő folyamatos tájékoztatása és döntéseinek végrehajtása a dokumentációban foglaltak szerint. 6 Híreink

SmartUp Program: a T-Systems Magyarország gyakornoki programjának új neve Partneri elismerések a Cisco Partner Expón Az elmúlt pénzügyi évben nyújtott teljesítményünk elismeréseként a partnerek közül egyedüliként a T-Systems Magyarország két díjat is átvehetett a Ciscótól a vállalat partnereknek szervezett gáláján. Októbertől SmartUp Program néven népszerűsíti tovább a T-Systems Magyarország nagy sikerű gyakornoki programját, amelyben jelenleg is közel 250 gyakornok tevékenykedik. Nemcsak a program neve újult meg, a legújabb trendeknek megfelelő, innovatív weboldal és közvetlen hangú Facebook oldal is segíti ezentúl a SmartUp Programba jelentkezni kívánó hallgatók tájékoztatását. A program több hónapos előkészítő és alkotó munka eredményeképpen az október 16-17-i Műegyetemi Állásbörzén mutatkozott be a nagyközönség számára. A premier alkalmából a SmartUp látványos standdal és interaktív tablet-aktivitással várta az érdeklődőket. Az állásbörzén kapott visszajelzések alapján az újítások eredményesek, ugyanis a megkérdezett hallgatók szerint a SmartUp név segíti a gyakornoki program vállalati beazonosítását, az új weboldal és Facebook oldal pedig megkönnyíti a jelentkezést, valamint közvetlen és folyamatos kapcsolattartásra ad lehetőséget. Az év szervizpartnere 2013 Services Partner of the Year 2013 Az elmúlt egy év a Ciscóval való együttműködésünk során a Shared Supportról a Service Supportra való átállásról, az új kritériumok, új lehetőségek megismeréséről, kiaknázásáról szólt. Az átállás végén sikerült a legjobb kedvezményszinteket elérnünk és ezzel a legjobb pozícióba kerülnünk ezen a piacon. Az év együttműködő partnere 2013 Collaboration Partner of the Year 2013 A magyar piacon egyedülálló Hosted Voice & UC (népszerű nevén: HUC) szolgáltatásunk mára kezd nemzetközi szinten is példává válni. Ez a megoldás nemcsak költséghatékony alternatívát jelent az átformálódó telefon alközponti piacon, de olyan telco-it közös szolgáltatásról van szó, amely az egész iparág jövőjére is hatással van. Interaktív portfóliómátrix mutatja be cégünk kompetenciáit A T-Systems Magyarország webes alkalmazást fejlesztett egyedülállóan széles ICT megoldás-portfóliójának áttekinthető és interaktív bemutatására. Az alkalmazás lehetőséget biztosít arra, hogy a különböző megoldáscsoportok a kiemelt stratégiai irányok szerinti rendezésben és az iparágak alapján is megjeleníthetők legyenek. A szerteágazó szolgáltatásokat és a kapcsolódó referenciákat vizuálisan és funkcionálisan is átláthatóan összegző alkalmazás elérhető a T-Systems Magyarország honlapján, a t-systems.hu/portfolio címen. Híreink 7

Csepreghy Nándor helyettes államtitkár, Miniszterelnökség Diplomáit 2008-ban szerezte a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, kommunikáció, PR és történelem szakon. 2011 és 2012 között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs főosztályvezetői és szóvivői feladatát látta el, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkárává nevezték ki. 2013-tól a Miniszterelnökség helyettes államtitkáraként látja el feladatát. Beépített garanciák Ma már egyetlen iparág fejlesztése sem képzelhető el az infokommunikáció bevonása nélkül, ezért nem is probléma, hogy nem született önálló informatikai operatív program mondja Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. A szakmai szempontok érvényüléséhez azonban szükség van arra is, hogy az ágazat megállapodásra jusson a követendő irányokról. 8 Alaphang

Milyen tanulságokkal szolgált a 2007-2013-as uniós fejlesztési időszak? Mit kell a jövőben másképp csinálni? Két nagyon jelentős különbség lesz a most záruló és az új időszak között. Az egyik a forrásfelhasználás alaplogikájában mutatkozik meg. A mostani időszak tervezésekor az akkori kormányzat a konfliktusok elkerülése érdekében arra törekedett, hogy lehetőleg minden ágazatnak jusson forrás. Azóta kiderült, hogy sokkal hatékonyabb a koncentrált felhasználás. Az új időszakban ezért a teljes keretösszeg 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítjuk (szemben a korábbi 24 százalékkal), míg a közcélú beruházások aránya 76 százalékról 40 százalékra csökken. A másik jelentős különbség, hogy a felhasználás mikéntjén is szeretnénk változtatni. A források elosztásáért felelős intézményrendszer eddig vagy túl szétaprózódott, vagy túlságosan is koncentrált volt: előbbi esetben a makrogazdasági, utóbbiban a szakmai szempontok nem tudtak kellőképpen érvényesülni. Most ezt a két rendszert ötvözzük. A döntési kompetenciát, a források feletti rendelkezés jogát visszatelepítjük a szakpolitikáért felelős minisztériumokhoz. Ugyanakkor a Miniszterelnökség személyében lesz egy második szint is az intézményrendszerben, ami garantálja a különböző programok összhangját és figyelemmel kíséri az ezekből összeálló makrogazdasági hatásokat. Ha úgy látjuk, hogy a makrogazdasági hatások nem teljesülnek, beavatkozhatunk a programokba. Az újonnan létrejövő intézményrendszer mennyiben támogatja a sikeres pályázást, illetve az ország szempontjából a nagyarányú forrás-lehívást? Az említett kétszintű struktúra csak keretet jelent, amit még ki kell tölteni tartalommal ezt adja majd az új eljárásrendi modell. Miután az Unió nem követeli meg minden forrás esetében a pályáztatást, ezért a közszféra több területén is kiváltjuk ezt a folyamatot és bizonyos esetekben automatikusan fogunk támogatni egyes beruházásokat, például iskolai fejlesztéseket vagy eszközbeszerzéseket. Az így felszabaduló pályázatértékelési kapacitást a piaci kedvezményezettek pályázatainak elbírálására lehet átirányítani. Az eljárásrendek egyszerűsítésével azt is el akarjuk érni, hogy a kisebb cégek képesek legyenek pályázatíró segítsége nélkül pályázni. Ez önmagában 4-5 százalékos költségcsökkentést jelent a teljes pályáztatási rendszer működésében, ami a pályázóknál realizálódik. Hogyan érhető el, hogy minden operatív programban jelen legyenek az ICT-szempontok és azok a megvalósítás során se szoruljanak háttérbe? Vegyes a szakmában a megítélése annak, hogy nem lesz önálló ITOP. Én inkább azokkal értek egyet, akik ebben lehetőséget látnak. Ma már semmilyen iparági fejlesztés nem képzelhető el informatikai beruházások nélkül, így mind a kilenc operatív programnak lesz infokommunikációs lába. Arra kell az informatikai iparnak figyelnie, hogy mindenütt találja meg a saját kapcsolódási pontjait. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében pedig lesznek olyan pályázatok is, amelyek kimondottan az informatikai szektor hatékonyságának a növelését célozzák. Hogyan tudja támogatni a fejlesztéspolitika, hogy a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020 című dokumentumban foglalt célokkal összhangban lévő pályázatokat írjanak ki, és milyen együttműködést várnak a döntéshozók a szektor vállalataitól? A Miniszterelnökség már említett beavatkozási joga az egyik garancia arra, hogy a kiírások ne térjenek el a stratégiai céloktól. Az ágazati képviselet ebben a szektorban amúgy is sokkal erősebb, mint más ágazatokban. A legnagyobb feladat és kihívás szerintem inkább az, hogy a szektor képviselői között létre tud-e jönni egységes álláspont arra vonatkozóan, hogy mely technológiák, területek fejlesztésére van szükség. Ha kialakul az ágazati kompromisszum, akkor a kormányzati döntéseket is sokkal könnyebben lehet ebbe az irányba terelni. Milyen eszközökkel érhető el, hogy a pályázatok a magas hozzáadott értékkel rendelkező fejlesztések irányába mozduljanak el a pusztán infrastrukturális, illetve eszközbeszerzést célzó támogatások helyett? Jelenleg is zajlik az operatív programok társadalmi egyeztetése. Eddig csak az dőlt el, hogy mennyi forrást kap egy-egy operatív program, az még nem, hogy a forrásokat azon belül mire lehet fordítani. Mindenkit arra biztatok, hogy akár a cége képviseletében, akár magánszemélyként vegyen részt ezekben a konzultációkban. Számos olyan rendezvényt tartunk, ahol egy-egy operatív program kapcsán szakmai konzultációkat folytatunk, például ágazati képviselőkkel. Minden szakmai véleményt vagy be kell építeni a fejlesztési programokba, vagy nagyon komoly érvekkel kell alátámasztani az esetleges elutasítást. Ez a garanciája annak, hogy valóban csak olyan fejlesztésekre nyissunk pályázati konstrukciókat, amelyekkel a szakma is egyetért, és amelyek az ország hosszú távú érdekeit is szolgálják. Alaphang 9

Ügyfeleink ügyfeleiért vagyunk Valódi versenyelőny csakis integrált megoldásokból és a komplex megközelítésből fakad, amelyekhez transzformációs partnerként az ICTszolgáltató a tudása legjavát adja hozzá fogalmaz Németh Zoltán, a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgató-helyettese. A mai gazdasági helyzetben mivel tud hozzájárulni az ICT a vál lalkozások sikeréhez? A gazdasági világválság időszakában az egyik legtöbbet emlegetett hívószó a költségcsökkentés mellett az ICT kapcsán is a versenyképesség. Nem véletlenül, hiszen egy olyan helyzetben, amikor sok vállalat az életben maradásáért küzd, másoknak pedig csak a veszteségeik minimalizálására futja az energiáiból, akkor felértékelődnek a vállalatokat energetizálni képes megoldások. Az ICT egy olyan terület, amely ilyen megoldásokat tud kínálni, de önmagában az ICT sem csodaszer, nem jelent minden üzleti problémára megoldást. Az elmúlt egy-másfél évtizedben, például a dotcomlufi idején, az egyik oldalon rajongásig fokozódott a terület iránti bizalom, miközben ehhez nem társult hasonló méretű teljesítmény a másik oldalon. Az ICT képes arra, hogy vállalkozásaink életképességét, fenntartható működését biztosítsa és friss energiákat csatornázzon be tevékenységükbe, de nem tud helyettünk sem termelni, sem gyártani, sem pedig üzleti döntéseket hozni. Milyen módon tudja az ICT növelni a vállalatok versenyképes ségét? Ehhez először is látni kell a magyar vállalatok ICT-hez való viszonyát. A cégek IT-költése csak a teljes büdzséjük 1 százalékát éri el, szemben a nemzetközi átlaggal, ami 3-4 százalék. Vagyis az ICT-re itthon a legtöbben még a beszerzési lista egyik, kevésbé fontos elemeként tekintenek. A számok mégis azt mutatják, hogy azok a vállalatok fordítanak a legtöbbet az alkalmazások menedzsmentjére, amelyek saját piacuk vezető vállalatai közé tartoznak. A transzformációs partneri viszony hús-vér emberek kölcsönös bizalmon nyugvó együttműködése. Vagyis szoros összefüggés van egy vállalat alkalmazásokra fordított összegei és a sikeressége között. A magas hozzáadott értékkel rendelkező megoldások, mint amilyen a speciális igényekhez igazodó alkalmazásfejlesztés, olyan pluszt hordoznak magukban, amelyből profitálni lehet. 10 Alaphang

De ennél jóval többet jelent a több alkalmazást, több szoftveres megoldást is integrálni képes, komplex megközelítés, amelyet a T-Systems Magyarországhoz hasonló, széles portfólióval rendelkező szolgáltatók tudnak felkínálni. Valódi versenyelőnyt csakis az átlagosnál jóval szélesebb technológiai horizontból adódó sokoldalúság és az elmélyült, speciális iparági tudás kettőséből lehet produkálni, még a mai körülmények között is. Mi a konkrét szerepe az ICT-szolgáltatóknak a vállalatok életében? Az ICT-szolgáltatók feladata a korábbi beszállítói szerepkörnél jóval összetettebbé válik, egyfajta transzformációs partneri szerepbe kerülnek. Széleskörű iparági tapasztalattal és a kapcsolódó domain kwowledge-dzsel is rendelkezniük kell, amelyekre építve nem csupán a felmerülő igényeket tudják kiszolgálni, hanem az adott cégtevékenységet az ICT nyújtotta technológiai előnyökön keresztül proaktívan tudja megreformálni. A technológiai fejlődés irányaiból, a trendek erejéből egy, a korábbiaknál jóval mobilisabb, rugalmasabb világ bontakozik ki, amihez a vállalatoknak is igazodniuk kell. A vállalatoknak ebben erős partnerekre kell alapozniuk, vagyis olyan szolgáltatókra, amelyekkel hosszú távra lehet tervezni, a T-Systems Magyarország pedig éppen ilyen cég. Ez a gondolkodásmód hogyan érvényesül a T-Systems Magyarországnál? Amikor a T-Systems Magyarország új szervezeti felépítését, működési modelljét kidolgoztuk, arra törekedtünk, hogy a középpontba az ügyfelek legmagasabb szintű kiszolgálásának igényét helyezzük, vagyis a hangsúly az értékteremtésre kerüljön. Azt gondoljuk, hogy állandó párbeszédet folytatva, az ügyfelek saját piacának problémáit, aktuális kihívásait, valamint jövőbeli fejlődési lehetőségeit ismerve lehetünk csak sikeresek. Nekünk nem egyszerűen egy másik nagyvállalatot kell meggyőznünk az általunk kínált megoldások életképességéről, értéknövelő erejéről, hanem közvetve ugyan, de az ügyfeleink ügyfeleit is. Mi az ügyfeleinkért vagyunk, az ügyfeleink pedig a saját ügyfeleikért, vagyis a sor végén ott van mondjuk a banki szolgáltatást igénybe vevő kétgyerekes apuka és a megyei busztársaság járatán utazó néni is, akikre figyelemmel kell lennünk egy-egy projekt során. Németh Zoltán Vagyis az ügyfélélmény milyensége lesz a siker mértéke? Nem találunk fel új mértékegységeket a sikeresség mérésére, de az biztos, hogy az élményszerűség mint kritérium fontos szemponttá válik, és nem csak az előbb említett ügyfélviszonyok miatt. A hozzánk forduló cégek vezető döntéshozói is emberek, akiknek a figyelmét nem lehet úgy megragadni, mint egy vállalatét. És ez nem csak marketingkérdés, hanem az ügyfelekről való gondolkodásunk egyik legfontosabb kiindulópontja. A transzformációs partneri viszony nem jogi személyek közötti elvont kapcsolat, hanem hús-vér emberek kölcsönös bizalmon nyugvó együttműködése, ebből a relációból pedig nem lehet kiiktatni az ügyfélélményt sem, mint ahogyan az általunk szállított termékekből és szolgáltatásokból sem. 1991-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát, majd 2004-ben PR-marketing szakirányon végzett a Külkereskedelmi Főiskolán. Pályáját fejlesztőmérnökként kezdte a KFKI elődcégénél, majd értékesítőként dolgozott. 1999-től értékesítési igazgatói pozíciókat töltött be az időközben integrálódó szervezetben, majd a KFKI Zrt. általános ügyvezetőhelyettese és a horizontális értékesítés vezetője volt. Jelenleg a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgatóhelyetteseként az ICT divíziót vezeti. Alaphang 11

Felszállsz vagy lemaradsz A modern technológiák segítségével az emberiség minden problémáját meg tudjuk oldani, csak jól kell tudni feltenni a kérdéseket fogalmaz Rob Nail, a Singularity University társalapítója és vezérigazgatója. Az is igaz viszont, hogy a gyors fejlődéshez nem lesz könynyű adaptálódni. A technológia egyre gyorsabb ütemű fejlődése olyan változá sokat idéz elő, amely mindannyiunk életére alapvető hatással lesz mondja Ön előadásaiban, írásaiban. Ám ilyen nagymértékű változások korábban is voltak az emberiség életében. Miben más a mostani időszak? Bizonyos értelemben a jelenlegi fejlődés a korábbi ipari forradalmak szerves folytatása. De a technológiai fejlődés nem egyenletes vonalú, hanem exponenciális vagyis egy hosszú, alig észrevehető emelkedés után nagyon hirtelen szökik az égbe. Most értünk el abba a fázisba, ahol a görbe felfelé fordul. Ez az az időszak, ahol a fejlődés olyan gyorssá válik, hogy több száz év helyett egyetlen generáció alatt szökkennek szárba egészen új iparágak, mások pedig nyom nélkül eltűnnek. Újszerű elem az is, hogy az infokommunikáció és a mesterséges intelligencia az élet minden területére beteszi a lábát: a számítógépek már most is megtalálhatók az autóinkban, de ott lesznek a ruházatunkban, a mindennapi használati tárgyainkban is. Csak hogy egy példát mondjak a változás gyorsaságára: az emberi génkészletet tíz évvel ezelőtt térképezték fel, nagyjából olyan hárommilliárd dolláros költséggel. Most már szinte biztos, hogy hat-hét év múlva eljutunk oda, hogy bárkinek a géntérképét el fogjuk tudni készíteni egy centért, azaz gyakorlatilag ingyen. Ez csak jó lesz mindenkinek, nem? A technológia fejlődése egyfelől lehetővé teszi, hogy új megoldásokat 12 Alaphang

Hamarosan el kell gondolkodnunk azon is, mi teszi emberré az embert. Rob Nail találjunk az emberiséget ma leginkább sújtó problémákra, a szegénységtől kezdve az élelmiszerellátáson és az oktatáson át az energiaválságig ennek elősegítésére alakult a Singularity University is. Ugyanakkor viszont alapvető változásokat fog hozni a társadalmi berendezkedésben, sőt hamarosan el kell gondolkodni azon is, hogy mi teszi emberré az embert? A génmódosítás és az intelligens implantátumok beültetése révén már ez a kérdés sem lesz egyértelmű. A mostani generációnak ezért óriási a felelőssége abban, hogy miként éljük meg ezt a változást, ami évszázados, sőt évezredes hiteket, elveket kérdőjelez meg. Biztos, hogy a technológia minden problémára választ tud adni? Nem kevesen gondolják úgy, hogy éppen a túlzott ütemű fejlődés okozta a problémák jó részét. Az előrelépés tagadhatatlan, nézzünk bármilyen mutatót. Várható élettartam, gyerekhalandóság, átlagjövedelem globálisan mindegyik óriási mértékben javult az elmúlt száz, de akár csak húsz évben is. És mindennek a hátterében a technológiai fejlődés áll. No de mi lesz a hagyományokkal, a kulturális örökséggel, a társadalmi értékrenddel? Ezeket nem veszélyezteti a technológiai fejlődés? Ezek bizony komoly kérdések. Minden egyes embernek és minden társadalomnak el kell gondolkodnia azon, hogy mit tart a legértékesebbnek az életben. Engedélyezzük-e a génmanipulációt, hogy egyes Alaphang 13

öröklött betegségeket kiküszöböljünk? És ha igen, akkor engedélyezzük-e annak érdekében is, hogy szebb, erősebb, intelligensebb gyerekek szülessenek? Nem egyszerű válaszokat találni, de muszáj lesz, mert a szekér robog, és aki nem száll fel rá, azt eltapossa, de legalábbis az út szélén hagyja. Nincs harmadik út? Nem lehet kiszállni, és biztonságos távolságból szemlélni ezt a változást? Lesznek olyan területek, ahol semmiképpen sem. Ilyen az üzleti élet: ott valaki vagy követi ezeket a változásokat, vagy pillanatok alatt eltűnik a színről. Mondjuk tárgyalok valakivel, és az általam viselt intelligens szemüveg (vagy akár kontaktlencse) segítségével nem csak az összes fontos háttérinformációhoz férek hozzá valós időben, hanem azonnal elemezni is tudom a tárgyalópartnerem fizikai reakcióit. Látom, hogy izzad, gyorsabban szedi a levegőt, netán hazudik, és ennek megfelelően irányítom a beszélgetést. Ha a partnerem számára nem állnak rendelkezésre ezek a lehetőségek, akkor óriási előnyben vagyok, és nagy eséllyel én járok jobban. A társadalomban is feszültségeket fog okozni, hogy egyesek nem tudnak vagy nem akarnak ilyen tempóban haladni. Ezeket a feszültségeket csak úgy lehet csökkenteni, ha a technológiai újítások gyümölcseit a lehető leghamarabb a lehető legszélesebb körben tesszük elérhetővé, és az oktatáson, az egészségügyön keresztül mindenki részesedhet az előnyökből. De ehhez megint csak újszerű társadalmi és irányítási struktúrák kellenek, amelyek adaptálódnak a gyors változásokhoz, különben tényleg azon találjuk magunkat, hogy véglegesen kettészakadnak a társadalmak. A jó hír az, hogy a technológiák és eszközök villámgyorsan válnak egyre olcsóbbá, és így tényleg a világ legeldugottabb zugaiba is eljuthatnak. Nem tudunk minden afrikai faluba orvost küldeni. De készíthetünk egy olcsó diagnosztizáló eszközt, ami részben kiválthatja az orvost, és az már mindenhol elérhető lehet. Tudna még példát mondani arra, hogyan segíthet a technológiai fejlődés a világ nagy kérdéseinek megoldásában? Ott van az energia. Ma szinte minden gazdaság a fosszilis energiahordozóktól és azok árától függ. Eközben egy óra alatt annyi energia éri el a Földet a Napból, amennyit az emberiség egy év alatt használ el. Vagyis nem energiaproblémánk van, hanem energiakinyerési és tárolási problémánk ez viszont már technológiai kérdés. A napelemek ára folyamatosan és drasztikusan csökken, a tárolás lehetőségei javulnak, így előbbutóbb megoldódhat a probléma. Ugyanezt a gondolkodásmódot más kérdésekre is alkalmazni lehet: ki kell lépni a megszokott keretek közül, innovatívan kell alkalmazni a technológiát. Hogyan mérik a Singularity Universityben a sikert? Például abban, hogy hány embert érünk el az oktatási programjainkkal vagy az olyan konferenciákkal, amilyet most Budapesten is tartani fogunk. Az is jól mutatja a kezdeményezés életképességét, hogy hány vállalkozás születik a programjaink során felmerült ötletekből. De végső soron az mutatja majd meg az eredményességünket, hogy egy-két évtizeden belül hány milliárd ember életét sikerül pozitívan befolyásolnunk. Végső soron akkor optimista az emberiség és a Föld jövőjét illetően? Igazából vegyesek az érzelmeim. Nagyon optimista vagyok azzal kapcsolatban, hogy mire lehetnénk képesek, ha összefogunk, együtt gondolkodunk és közösen dolgozunk. Ugyanakkor erősen aggaszt a következő húsz év, ami szerintem a nagyszabású átmenet és felfordulás időszaka lesz, mert nem lesz mindenki képes lépést tartani a technológiával. Óriási különbségek lesznek a változások élén járó emberek és a lemaradók között. Komoly, ma létező gazdasági és politikai hatalmi struktúrákat alapjaiban rengetnek meg a technológiai változások, de éppen emiatt ezek a struktúrák minden erejükkel igyekeznek gátat szabni az új technológiák terjedésének. Ha nem találjuk meg gyorsan az alkalmazkodás módját, akkor nagyon fájdalmas lesz a gazdasági-társadalmi átalakulás folyamata, és ez aggaszt kicsit. Annyit viszont már elértünk, hogy legalább felfigyeltek ránk az emberek, köztük politikusok is. Egyre több emberhez, döntéshozóhoz jutnak el az üzeneteink, de mindenkitől igényel bizonyos fokú bátorságot, hogy továbblépjen és komolyan felkarolja a mindent átalakító technológiákat. 14 Alaphang

Jövő időben Az idei Symposium középpontjában a jövő állt az a jövő, ahová a T-Systems Magyarország is készül, de ahová nem egyedül akar belépni. Jól ismerve a hazai infokommunikációs szektor perspektíváit, a nemzetközi technológiai és piaci trendeket, illetve vállalati ügyfelei igényeit, a T-Systems Magyarországnak minden képessége és lehetősége megvan arra, hogy üzleti transzformációs partnerként ügyfeleivel együtt lépjen be ebbe a jövőbe. A november 13-án második alkalommal megrendezett Symposium immár hagyományosan a hazai infokommunikációs iparág egyik legnagyobb rendezvényének számít. A közel 1500 vendég partnerek, ügyfelek és újságírók mindenről értesülhetett, ami fontos a mai ICT-iparban. A délelőtti plenáris előadásokon a Magyar Telekom és a T-Systems Magyarország felsővezetői, államigazgatási szakpolitikusok, illetve a legnagyobb partnerek beszéltek arról, merre halad a szektor, milyen megatrendek befolyásolják a jövő alakulását és hogy mi az infokommunikáció szerepe Magyarország gazdasági fellendülésében. A délutáni tíz tematikus szekció témakörei egyfelől felölelték mindazon technológiákat, amelyek meghatározóak lesznek a következő néhány év vállalati informatikájában, és éppen ezért a T-Systems kínálatában is: vállalati mobilitás, üzleti intelligencia és Big Data, IT-as-a-Service és felhőszolgáltatások, integrált kommunikációs megoldások. Másrészt a programban helyet kaptak az egyes iparágak számára kifejlesztett speciális megoldások is, legyen szó a kereskedelemi szektornak kínált digitális média rendszerekről, a kisbankoknak készült instantmoney-ról, vagy éppen a MOL Bubiban is megtestesülő közlekedési innovációkról. Az előadásokon bemutatott technológiák némelyike kézzelfogható közelségbe is került a konferenciát kísérő kiállításon, a JövőTérben. Tartsanak velünk a következő oldalakon, ismerkedjenek meg részletesebben az elhangzott előadásokkal, a bemutatott termékekkel lépjenek be velünk együtt a jövőbe! Fókuszban: Jövő időben 15

Versenyben maradni Jövő időben A versenyképességet kell a vállalati stratégiák középpontjába helyezni hangsúlyozták a T-Systems Magyarország vezetői a Symposium 2013-on tartott előadásaikban. Az ehhez szükséges infokommunikációs technológiák és a használatukhoz szükséges, akár iparág-specifikus tudás pedig rendelkezésre áll a T-Systemsnél. 16 Fókuszban: Jövő időben

Okosan költeni A nehéz üzleti környezetben, a csekély növekedést felmutató gazdaságban a vállalatoknak a versenyképességre kell fókuszálniuk figyelmeztetett Rékasi Tibor, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója. Négy olyan tényezőt emelt ki, amely segíthet a vállalatoknak megőrizni, illetve javítani versenyképességüket. Az első ilyen a mobilitás szélesebb körű alkalmazása a vállalati működésben: óriási előnyt jelent, ha helyhez kötöttség nélkül, bárhol hozzáférhetünk a vállalati adatokhoz, és bárhonnan tudunk új üzleti folyamatot indítani. A másik tényező a nagy mennyiségű adat valós idejű elemzése. A vállalatoknál már eddig is rengeteg adat halmozódott fel, és ez a mennyiség gyorsuló ütemben nő. A nagy kérdés az, hogy a hatalmas adatmennyiség maga alá temeti-e a vállalatot és vezetőit, vagy éppen ellenkezőleg: eddig nem látott összefüggések és lehetőségek rajzolódnak ki belőle. A harmadik versenyképességi tényező, hogy meg kell tanulni okosan bánni a rendelkezésre álló, rendszerint szűkös erőforrással. A fejlesztéseknek a lehető legkisebb beruházással kell megvalósulniuk, a lehető leggyorsabb megtérüléssel. Végül pedig a versenyelőny megszerzéséhez és megtartásához szükség van arra is, hogy a vállalkozás képes legyen kevesebb ráfordítás ellenében gyorsabb és jobb minőségű szolgáltatást kínálni ügyfeleinek. De milyen legyen maga a vállalat? erre a kérdésre kereste a választ előadásában Németh Zoltán, a T-Systems Magyarország vezérigazgató-helyettese. A magyar vállalkozások átlagosan árbevételeik 0,8 százalékát fordítják informatikára, és kevesebb mint egytizedük költ 2 százaléknál többet, miközben a nemzetközi átlag 3-4 százalék. Pedig a piaci versenyképesség bizonyíthatóan összefüggésben van a vállalaton belüli infokommunikáció érettségi szintjével és nem elég átlagosnak lenni! A piaci versenyben vezető vállalatok több mint 30 százaléka átlag feletti szinten alkalmazza az ICT-technológiákat, közel 10 százalékuk pedig kimondottan élenjárónak számít. Ha valaki csak átlagos technológiai szinten áll, jó eséllyel lemarad az ügyfelekért folytatott versenyben. Négy erő, egyetlen kölcsönhatás Új technológiák, új ügyfelek Szerencsére minden infokommunikációs technológia rendelkezésre áll e versenyképességi tényezők kiaknázásához, és a vállalkozások egyre nagyobb számban élnek is ezekkel. A nagyvállalati készülék-értékesítésekben már 50 százalék körül van az okostelefonok aránya, és ezek 70 százalékához mobilinternet-szolgáltatást is vásárolnak mutatott rá Rékasi Tibor. Ugyancsak örvendetes, hogy 2012-ben a hazai vállalatok közel 40 százaléka használt valamilyen felhőszolgáltatást, és néhány éven belül az arányuk 70 százalékra nőhet. Ami pedig a céges informatikai infrastruktúra gerincét, az integrált üzleti megoldásokat illeti: a nagyvállalatok 78, míg a kisés közepes vállalkozások 48 százaléka használ ilyesmit. Négy nagy technológiai trend alakítja a következő években a vállalati informatika, és azon keresztül az üzlet működését fogalmazott előadásában Ragoncsa Géza, a T-Systems Magyarország vezérigazgató-helyettese. A négy trend: a felhő alapú szolgáltatások, a Big Data és a nagy mennyiségű adatok elemzése, a közösségi média és az arra épülő szolgáltatások, valamint a mobilitás. A négy erő rendkívül szoros együttműködésben erősíti egymás hatását, és így együttesen alkotják az informatikai fejlődés harmadik platformját. Míg a személyi számítógépek korában néhány ezer alkalmazást használt pár millió felhasználó, addig ma már néhány millió alkalmazást használ több milliárd felhasználó. Ez nem csak mennyiségi, hanem minőségi változás is: olyan új architektúra, amely teljesen új kompetenciákat, új folyamatokat, új üzleti modelleket követel meg. Mindeközben az ICT-nek ki kell lépnie a háttérből, nagyobb sebességre kell kapcsolnia. Képesnek kell lennie komplex, több területet felölelő műszaki megoldások megtervezésére és megvalósítására, mindezt úgy, hogy folyamatosan az üzlet fejével gondolkodik tette hozzá Ragoncsa Géza. Eljöhet végre az idő, amikor az informatika nem támogató szerepre korlátozott költséghely lesz a vállalaton belül, hanem az üzleti stratégiák megvalósításának nélkülözhetetlen szereplője, sőt kezdeményezője vetítette előre a vezérigazgató-helyettes. Jövő időben 17

Digitalizáció új szinteken Jövő időben Robbanásszerű fejlődés megy végbe az infokommunikáció világában, a digitalizáció új szintekre lépett kezdte előadását Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója. A technológiák közötti határvonalak elmosódnak, ami különösen szembeötlő a távközlés és az informatika esetében. A mobilitás és az interaktivitás egyre inkább előtérbe kerül. Amikor minden ember és minden eszköz folyamatosan szélessávú összeköttetésben áll egymással, korábban soha nem látott, személyre szabott megoldásokat lehet kínálni az ügyféligényekhez igazodva. Ez már nem egyszerűen távközlés, nem egyszerűen informatika: ez már szereplőnek: 3000 beszállítója révén 170 ezer hazai dolgozó megélhetéséhez járul hozzá, és emellett elkötelezett a tudástőke itthon tartásában is. A Magyar Telekom két évtizedes sikertörténete A hosszú távú elkötelezettséget emelte ki előadásában Kerstin Günther, a Magyar Telekom Igazgatóságának elnöke is. Mint mondta, Magyarország nyitott a növekedés lehetőségére és az innovációra, ezt legjobban éppen a Magyar Telekom húszéves sikertörténete bizonyítja. Kerstin Günther előadásában elmondta: amíg a technológiai változások a XX. század elején a közlekedés nehézkességének vetettek véget, addig a XXI. század elején a kommunikációban tapasztalható korlátok bontódnak le napról napra. Ezek a változások lehetővé teszik, hogy a lehető legjobb technológiák mindenki számára elérhetővé váljanak, és beépüljenek például az infokommunikációs cégek saját megoldásaiba. a quality of life üzlet, ahol az ügyfélélmény fokozása, a mindennapi élet és a munka megkönnyítése a cél. A Magyar Telekom a T-Systems Magyarországgal karöltve ebben az üzletben érdekelt, fejtette ki Christopher Mattheisen. A vezérigazgató ehhez még hozzátette: Magyarországon csak az ICT-ipar segítségével képzelhető el egészséges gazdasági növekedés. Ebben a növekedésben kulcsszerepe lehet a Magyar Telekom-csoportnak. Nem csak 600 milliárd forintos nettó árbevételével és 9000 közvetlen alkalmazottjával számít megkerülhetetlen 18 Fókuszban: Jövő időben

Tanulságok és javaslatok Stratégiai szerepben Konkrét kormányzati tervekről és lépésekről is beszélt Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára plenáris előadásában. A kormányzat tisztában van azzal, hogy a gazdasági hatékonyság növelésében kiemelt szerep jut az informatikának fogalmazott az államtitkár. Ezt a felismerést tükrözi a szakmával egyeztetve kidolgozott stratégia, amely a következő hét év infokommunikációs fejlesztéseit meghatározza. Vályi-Nagy előadásában jelezte: hamarosan várható a közműadó átalakítása, amelynek köszönhetően adott kilométerhosszig jelentősen kisebb összeget kell majd fizetni a közművezetékekért. Az NFM államtitkára kitért arra is: noha nincs külön informatikai operatív program, mégis mintegy 290 milliárd forintot lehet a szektor fejlesztésére, támogatására fordítani a GINOP-ból, és 50 milliárd forint az értékesítési tevékenység támogatására is jut. Az innovációs keretből is jókora forrásokhoz férhet hozzá az ICT-szektor, mint ahogy a kis- és középvállalkozások termék- és szolgáltatásfejlesztéseinek is lesznek komoly informatikai vonzatai. Mindezeken túl a többi operatív programból további 100 milliárd forinttal részesülhet az infokommunikációs iparág. A Symposium hivatalos szakmai programját záró kerekasztal-beszélgetésen ugyan a 2014-től kezdődő uniós költségvetési időszak előkészítésének, tervezésének a kérdése volt a fő téma, de a most záruló fejlesztési ciklus pozitív és negatív tanulságainak összegzésére is lehetőség nyílt. Az elmúlt időszakot értékelve Stubnya Gusztáv, a Szegedi Tudományegyetem rektori biztosa a projektek elhúzódását emelte ki fő problémaként: gyakran három-négy év is eltelt a projektötlet megszületése, operatív programba való beemelése és a megvalósítás között, ezért fordulhat elő, hogy az időszak végére túl sok pénz maradt lehívatlanul. Még két év van a jelenlegi projektek elszámolására nyugtatott meg mindenkit Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, hozzátéve: ő bízik abban, hogy a források döntő többségét le tudja hívni az ország. (Csepreghy Nándorral készített interjúnkat a 8-9. oldalon olvashatják.) Bolla Tibornak, a BKV vezérigazgatójának pozitív tapasztalatai voltak a nagy projektekkel kapcsolatban. Megemlítette viszont, hogy bizonyos kiírások például az energiaracionalizálásra csak egy-két napig voltak nyitva; erre pedig egy BKV nagyságú szervezet ennyi idő alatt nem tud reagálni. Az a legfontosabb értékelési szempont, hogy mennyivel lett jobb az emberek élete a fejlesztéseknek köszönhetően vélte Köpeczi-Bócz Tamás, az EMMI EU-fejlesztési és stratégiai miniszteri biztosa. Solymár Károly Balázs, az NFM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára azt tartja a legnagyobb problémának, hogy nem érvényesültek az egységes informatikai szakmai szempontok. Széttöredezettek voltak a források, túlságosan sokszor indultak párhuzamos fejlesztések, nem érvényesültek a szinergiák, és hiányzott a professzionális projektmenedzsment is. Rékasi Tibor, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója annyit tett hozzá, hogy az infokommunikációs szektorban tevékenykedő cégeknek még nehezebb lett volna az elmúlt időszak, ha nem álltak volna rendelkezésre legalább az európai uniós források. Jövő időben Fókuszban: Jövő időben 19

Eszközök és adatok Az internetre kapcsolt eszközök száma 1984: 1000 1992: 1 millió 2008: 1 milliárd 2013: több mobil eszköz, mint ember 2020: 50 milliárd Mindenki egyetért abban, hogy az internetkapcsolatra képes kisebb-nagyobb eszközök terjedése és az általuk generált óriási adatmennyiség lesz a jövő egyik meghatározó trendje. De a változás mértékét és az általa generált lehetőségeket így sem könnyű felfogni. Jövő időben 20 Fókuszban: Jövő időben Ennek megvilágítására vállalkozott a Symposium plenáris szekcióján Michael Ganser, a Cisco alelnöke, aki arról a most kezdődő korszakról beszélt, amit az Internet of Everything kifejezéssel tudunk leírni. Ez nem másra utal, mint hogy a számítógépek és okostelefonok után a mindennapi használati tárgyak, sőt a kisméretű szenzorok is vagyis gyakorlatilag minden felruházható lesz internetes kapcsolattal, így emberi beavatkozás nélkül is képes lesz adatokat küldeni és fogadni. Az összekapcsolódás és mobilitás nagyon is kézzelfogható eredményeket hozhat a gazdaság minden ágába. A meglévő erőforrások jobb kihasználása révén a következő néhány évben világszinten 2,5 trillió dollár üzleti lehetőség adódik (költségcsökkentés és bevételnövelés révén); a dolgozói termelékenység 2,5 trillió dollárral nőhet; az ellátási láncban 2,7 trillió dollárnyi tartalék rejtőzik összességében az Internet of Everything 14,4 trillió dollárt hozhat a konyhára szerte a világon. És mindez még előttünk áll: a potenciálisan internetképessé tehető eszközök 99 százaléka még nincs rákapcsolva a világhálóra. Válaszok fel nem tett kérdésekre Az Internet of Everything megvalósulásának egyik következménye az adatmennyiség soha nem látott növekedése lesz fejtette ki Christian Wirth, a T-Systems International üzleti intelligenciáért felelős alelnöke. Ez a Big Data, amelynek értő elemzésével a vállalatok komoly versenyelőnyt kínáló tudás birtokába juthatnak: többet tudhatnak meg saját működésükről, pénzforgalmukról, partnereikről, ügyfeleik, vásárlóik viselkedéséről, sőt érzelmeikről. Ez a tudás azonban nem az utcán hever: az adatok mélyén megbúvó hasznos tudást, a válaszokat a fel sem tett kérdésekre bizony komoly munkával kell előbányászni.