A nagy francia forradalom 1789-1799
Előzmények Az abszolutizmus mintája Franciaország XIV. Lajos versailles-i udvari pompája Óriási ütemű fejlődés» lakosságnövekedés merkantilizmus, manufaktúrák, luxusipar Polgárosodó társadalom (vagyonos nagypolgárság, városi bérmunkások) kiváltságos rendek (arisztokrácia) vidéki, mgazd.-ból élő francia nép A felvilágosodás eszméje népfelség elve, hatalmi ágak, társadalmi szerződés
Versailles
A francia társadalom Uralkodó Kiváltságosok (arisztokrácia) Nagypolgárság (nagytőkések) Kis- és középpolgárság Bérmunkásság Parasztság Városi szegénység
Az ancien regime társadalma Kiváltságosok Max.10 % Első rend Papság Főpapok Alsópapság Második rend Nemesség Kard nemessége Talár nemessége Közrendűek Kb. 90 %: Ebből: 35-40% tőkés 45-50% nincstelen paraszt, munkás Harmadik rend Burzsoázia Kézművesek, parasztok, munkások Gyár-, manufaktúratulajdonosok, kereskedők, bankárok,
A gazdasági problémák Pénzügyi válság - államcsőd Az udvar kiadásai óriásiak fényűzés, udvartartás, hadsereg, háborúk, A parasztság túl van adóztatva (rossz termés) Gyarmati háború Anglia ellen (É-Amerika) Egyre több hitelt vett fel a francia állam» államcsőd XVI. Lajos, 1789. május: rendi gyűlés összehívása rendi mozg. cél: Alkotmányosság, jogegyenlőség, rendi követelések» rendek közötti ellentét
A rendi gyűlés működési mechanizmusa Papság Nemesség 3. rend Képviselők száma Szavazat: 300 300 600 1 1 1 A rendszer mechanizmusa miatt a nemesség, illetve a kiváltságos rendek minden esetben biztosították a szavazati többségüket.
A nemzetgyűlés működési mechanizmusa 1200 képviselő együttes ülésen, fejenként szavaz A 3. rend képviselőinek többsége így biztosítva van: Az 1200 képviselőből 600 a 3. rend tagja Nemzetgyűlés működése Képviselők száma 1200 Szavazat fejenként 1
1789. július 14.: A Bastille ostroma
A forradalom szakaszai I. 1789. Május 5. Versailles-ban megnyílik a rendi gyűlés 1789. Június 17. A rendi gyűlés Alkotmányozó Nemzetgyűléssé nyilvánítja magát 1789. Június 20. Labdaházi eskü: "el nem válunk addig, amíg az alkotmány létre nem jön" és "csak a szuronyok hatalmának engedünk (+ alkotmányos érzelmű nemesek) 1789. július 14. A Bastille elfoglalása júliusaugusztus: 1789. augusztus 4. 1789. augusztus 26.: La Fayette megalakítja a nemzetőrséget (kék-fehér-vörös kokárda), vidéken parasztmegmozdulások sorozata, nagy félelem (La grande peur) kezdete, több tartományban megrohamozzák a kastélyokat, tűzre vetik a beszolgáltatási jegyzékeket. A nemesség nagy része rémülten menekül. A zavargások a hónap végéig tartanak. Az alkotmányozó nemzetgyűlés megszavazza a jobbágyság és a rendi kiváltságok eltörlését, megváltoztatja a hivatalviselés szabályait, megszünteti a tizedet. A nemesség nagy része és a főpapság elutasítja a határozatokat. A nemzetgyűlés kiadja Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát, amely alapelvként hirdeti a politikai jogegyenlőséget, az alapvető szabadságjogokat (szólás-, sajtó-, lelkiismereti szabadság), a törvényt pedig a népakarat kifejeződésének tekinti. A helyi jogszokások, kiváltságok megszűnnek. 1789. október: A királyt az asszonyok menete Párizsba viszi. 1789 október: Az egyházi udvari emigránsjavak államosítása az assignata bevezetése új
Emberi és polgári jogok nyilatkozata 1789. augusztus 26.
A forradalom szimbolikája: születőben a nacionalizmus
A forradalmár nő
A forradalom jelképévé vált sans-culotte-ok (térdnadrág nélküliek)
Az asszonyok menete: a királyt Párizsba kényszerítik: 1789. okt. 5.
A forradalom szakaszai II. 1791. Június 20. XVI. Lajos sikertelen szökési kísérlete 1791. Augusztus 27. 1791. Szeptember 3. A pillnitzi nyilatkozat kiadása a király védelmében: ha nem normalizálódik az ország, az osztrák és porosz sereg beavatkozik. Az új alkotmány kihirdetése: az emberi jogok, a magántulajdon, a jogegyenlőség, a közteherviselés szavatolásán alapuló alkotmányos monarchia. Cenzusos választójog. 1791. október: Törvényhozó Gyűlés: alkotmányos monarchisták, girondiak, jakobinusok Girondi kormányt nevez ki a király. 1792. április.: Hadüzenet Ausztriának. Célok: a király a teljhatalom visszaállítását akarja, a girondiak a természetes határok elérését, a forradalom exportját, a belpolitikai feszültségek levezetését, a jakobinusok, alkotmányos monarchisták a hadüzenettel nem értenek egyet. 1792. július.: Braunschwegi herceg kiáltványa: a király védelmére szólít fel: Ha a királyi családot a legcsekélyebb sérelem érné Párizs átadatik a katonai büntető osztagoknak
1791. június: Varennes: a királyt elfogják
Az 1791-es polgári alkotmány Ha a király hadsereggel támadja meg a nemzetet, vagy a nevében elkövetett hasonló vállalkozással nem tanúsít határozott ellenállást, trónjáról lemondottnak tekintendő.
1792. augusztus 10.: 1792. szept.: 1792. szept. 20.: 1792. szept. 20.: A forradalom szakaszai III. Tuilériák ostroma: a királyi családot a bebörtönzik, új, általános választójogon alapuló választások igénye. A hadsereghez forradalmi biztosok kiküldése. A Törvényhozó Gyűlésben a girondiak, Párizsban a jakobinusok voltak többségben. Az első terror. Forradalmi törvényszékek. Valmy-i csata: a franciák megállítják az előrenyomuló porosz-osztrák sereget. Megszületett a francia nemzet. (Marseillaise) A Nemzeti Konvent megválasztása, a köztársaság kikiáltása: létrejön a Mocsár (500 fő), Gironde (200 fő) és a Hegypárt(100 fő) elkülönülése 1792. nov. A francia sereg elfoglalja Belgiumot. 1793. jan.: 361:360 arányban elfogadták a király halálos ítéletét. 1793. jan.: A király halálos ítéletét végrehajtják 1793. március: 1793. április: Első koalíció: Anglia, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Ausztria, Piemont, Nápoly. A Konvent megválasztja a Közjóléti Bizottságot a veszélyes külpolitikai helyzet kezelésére.
1792. augusztus 10.: A Tuileriak ostroma
A király kivégzése: 1793. január 21.
A FRANCIA FORRADALOM FOLYAMATOK A TÖRVÉNYHOZÁSBAN Alkotmányozó Nemzetgyűlés 1789 FORRADALOM ÉS HÁBORÚ Forr. kezdete emigráció király Párizsba költözik Alkotmány Törvényhozó Nemzetgyűlés (alkot.mon, girondiak, jakobinusok) 1791 Mon. halottas menete köztársaságpártiak erősödése Marsmezei sortűz Hadüzenet XVI. Lajos vétói Konvent (girondiak jakobinusok) Politikai feszültségek Rendkívüli intézkedések Gironde bukása jakobinus diktatúra 1792 1793 Valmy-i győzelem Jemappes-i győzelem I. KOALÍCIÓ TERROR katonai kudarc sorozás parasztlázadások
Guillotine = nyaktiló
A jakobinus diktatúra» 1793 franciaellenes koalíció (porosz, osztrák, angol) újoncozás (adók) terhek növelése parasztság parasztfelkelés Vendée-ben 1793. június a girondi képviselőket letartóztatják» A jakobinus diktatúra kezdete Jakobinus többség a Konventben végrehajtó hatalom általános hadkötelezettség (népfelkelés) árak és a bérek maximalizálása A vidék nem fogadja el a változást (Bordeux, Lyon) 1793. szept. jakobinus terror (Saint-Just, Marat)
A jakobinus puccs és terror: a forradalom mélypontja 1793. június 2.: 1793. július: 1794 júliusig: 1794. június: 1794. július 27/28: a jakobinus puccs: 80 000 emberrel körülvették a Konventet, s a girondiakat kiiktatták a törvényhozásból. A jakobinus diktatúra kiépítése: Robespierre, Marat, Danton vezető szerepe a Közjóléti Bizottságban, s a jakobinus többségű Konventben: a hadsereget megerősítik a terror eszközeivel, s tömeghadsereget hoznak létre. 1251 gyanúsított kivégzése Párizsban, a gyanúsakra is kiterjedő rendkívüli bíráskodás, vidéken Vendée-ben a parasztok ellen véres eszközökkel lépnek fel. Összességében kb. 35 000 embert öltek meg a terror során. Bevezetik az Ész kultuszát, és a forradalmi naptárt. Francia győzelmek miatt az osztrákok visszavonulnak Belgiumból: ezután nem kellene már terror, Robespierre mégis leszámol barátaival is (pl. Danton), s elveszti a társadalmi bázisát. Robespierre bukása, kivégzik őt és 21 jakobinus társát (Thermidor 9).
Elnevezése a köztársasági naptárban Magyar megnevezése Gergely-naptár szerinti kezdete Őszi hónapok (-aire végződéssel) Vendémiaire (a latin vindemia, "szüret" szóból) Szüret hava szeptember 22., 23., 24. Brumaire (a francia brume, "párásság, ködfátyol" szóból) Frimaire (a francia frimas, "ködös hideg idő" szóból) Köd hava október 22., 23., 24. Dér hava november 21., 22., 23. Téli hónapok (-ôse végződéssel) Nivôse (a latin Nivosus, "havas" szóból) Pluviôse (a latin pluviosus, "esős" szóból) Ventôse (a latin ventosus, "szeles" szóból) Hó hava december 21., 22., 23. Eső hava január 20., 21., 22. Szél hava február 19. 20., 21. Tavaszi hónapok (-al végződéssel) Germinal (a latin germen, "csíra, hajtás" szóból) Floréal (a latin flor, "virág" szóból) Prairial (a francia prairie, "rét, mező" szóból) Sarjadás hava március 21., 22. Virágzás hava április 20., 21. Rét hava május 20., 21. Nyári hónapok (-idor végződéssel) Messidor (a latin messis, "arat" szóból) Thermidor (a görög thermos, "forró, meleg" szóból) Fructidor (a latin fructus, "gyümölcs" szóból) Aratás hava június 19., 20. Hőség hava július 19., 20. Gyümölcs hava augusztus 18., 19.
Maximilien de Robespierre megvesztegethetetlen francia ügyvéd, politikus, forradalmár A jakobinus diktatúra, a Hegypárt vezetője diktátor A Legfőbb Lény kultuszának bevezetője
A Direktórium időszaka 1794-1799 a diktatúra törvényeinek felszámolása békekötés a Koalíció tagjaival (1795) új Alkotmány kidolgozása - szélsőségesek távoltartása a hatalomtól - kétkamarás törvényhozás (Vének, 500-ak Tanácsa) - a végrehajtó hatalom a Direktórium (5 fő) - a tulajdonnal rendelkezők alk-os uralma