BAKONY FAIPARI KLASZTER



Hasonló dokumentumok
Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert. Fahasznosítás Magyarország erdő- és fagazdasága

A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon

termelési maradékanyag:

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

nak kapcsolata Magyarországon

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Magyarország műanyagipara

Energiamenedzsment ISO A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

Pelletgyártási, felhasználási adatok

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

VP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Települések hőellátása helyi energiával

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete január-december

Faalapú pelletgyártás alapanyagai, gyakorlati tapasztalatok

A biomassza rövid története:

Tervezzük együtt a jövőt!

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása


1. MELLÉKLET: FAALAPÚ HULLADÉKOK BECSÜLT MENNYISÉGE 2001.

BETON A fenntartható építés alapja. Hatékony energiagazdálkodás

Környezeti fenntarthatóság

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája December 8.

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése

Energetikai ültetvények Eredmények és gondok az alkalmazásban Prof.Dr. Marosvölgyi Béla MBMT

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei

Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve. Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság

Széll Andrea doktorandusz NyME FMK, Lemezipari Tanszék Sopron

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Körforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány

Hulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete január-június

A hulladék, mint megújuló energiaforrás

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

RR fa tartók előnyei

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

Az ásványgyapot új generációja

Dr. Németh Gábor. Fafeldolgozási hulladékok kezelése, felhasználhatósága

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

A8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt május 6.


Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika. 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október

Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogram. Kódszám: VEKOP

ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, December 1-2.

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban

A faipar fejlesztésének lehetőségei. Dr. Jung László


Szekszárd, október 20.

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató


A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.

Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése

A FAFELHASZNÁLÁS SZERKEZETVÁLTOZÁSÁNAK LEGFŐBB SAJÁTOSSÁGAI KÖZÖTT

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Egy építőipari vállalkozás harca a fenntartható épületekért. VELUX Magyarország Kft./

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei. Bácskai István

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

FAH V.: CB-vel (Szerves klórvegyület, poliklór-bifenil) több mint 50 mg/kg-nál magasabb értékben szennyezett fahulladék A kezelt fa mennyisége az össz

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

2018. ÉVES SZAKREFERENS JELENTÉS. R-M PVC Kft. Készítette: Group Energy kft

Átírás:

BAKONY FAIPARI KLASZTER Projektgenerálás, Közös projektek fejlesztése Konnex Kft

A prezentációban közreműködő szakértők Bányai Tibor ügyvezető Hárswood Kft Kovács Imre - ügyvezető Konnex Kft Pék Dorottya ügyvezető Fortuito Kft Dr. Rédey Ákos Pannon Egyetem Papp Emese Aspect Box Hornyák Attila főépítész Balatonfűzfő, Ajka Kövesd Nóra EU FP 7. Kutatás-fejlesztési szakértő Trebag Kft

A prezentáció felépítése Projektgenerálás, kutatás-fejlesztés alapvetései Fejlesztési koncepció Faipar jelenlegi helyzete (különös tekintettel az exportra és a megújuló energiákra) Közös projektek meghatározása Fűrészüzem és késztermékgyártó üzem kialakításának lehetősége Pellet gyártó üzem kialakításának lehetősége, tervezési folyamat

A projektgenerálás alapelvei a Bakony Faipari Klaszternél A projektgenerálás lényege: meghatározott földrajzi területen, meghatározott szereplőkkel együttműködve az adott terület és a szereplők által megvalósítható, az adott terület problémáira választ adó vagy/és fejlődését elősegítő fejlesztési lehetőségeket feltárja, ezeket a fejlesztési lehetőségeket egymással összehasonlítva elemezze, és kiválassza közülük azokat, amelyek leginkább megvalósításra érdemesek egy közösen megállapodott értékrend szerint.

A projektgenerálás alapelvei a Bakony Faipari Klaszternél A projektgenerálás része: a feltárt fejlesztési lehetőségek finanszírozhatóságának vizsgálata is, valamint a lehetőségek és a források egymásnak való megfeleltetése.

Stratégiai tervezés hosszú távú fenntarthatóság A projektgenerálás képessége a stratégiai tervezésből fakad: a stratégiai tervre épülő fejlesztések meghatározzák a projekt témáját, és a projektgenerálás során kell ezeket a kereteket konkrét tartalommal feltölteni.

Ki vegyen részt a projektgenerálásban? Közös projektet a klasztertagok közül bárki kezdeményezhet, a projektgenerálási folyamat kezdeményezője bármely érintett szereplő lehet. Különös figyelmet kell fordítani az alábbi szereplőkre: - kapjanak helyet a partnerek stratégiai kérdésekben kompetens képviselői, - a hasonló projektek megvalósításában tapasztalatokkal rendelkező munkatársak, - a célcsoportot, ill. a témát jól ismerő szakember, - a potenciális támogató elvárásaival tisztában lévő kollégák - a projektgenerálási folyamatot végigvivő, dokumentáló, a munkát szervező, mindehhez megfelelő időkerettel és adminisztrációs háttérrel rendelkező felelős munkatárs

A Bakony Faipari Klaszter mottója Ami pedig a fák kitermelés utáni hasznosítását illeti, szakmai körökben régóta ismert tény, hogy a legkörnyezetkímélőbb állapot, faipari nyersanyagként történő feldolgozásuk, amely az egészséges létformát tekintve is a leg -ek között tarttatik számon, mint az ember természet közeli használati eszközeinek forrása, életminőségének javítója. S nem utolsósorban, a fa, ipari feldolgozása a legtökéletesebben idomul kyoto szellemiségéhez is, mert a CO² szén formájában tartósan tárolódik a használati eszközökben. Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 2007

A projektgenerálás háttere közös érdek A tagok beszállítói képességüket fejlesszék Piaci, integrátori, K+F együttműködéseik hatékonyságát növeljék. A Közép-Dunántúli Régió a faipari termelés szempontjából kiemelkedő adottságokkal bír, jó infrastrukturális helyzetéből fakadóan az iparág, mind a hazai, mind a külföldi piacokon előnyre tehet szert. A tagvállalatok tevékenysége során használt és kidolgozott technológiák és tapasztalatok továbbfejlesztésével, a létrehozott eljárások és szolgáltatások alkalmazásával, elterjesztésével jelentős mértékben hozzájárulhatnak az exportpiaci lehetőségek bővítéséhez és a fa, mint megújuló energia hasznosításának elterjesztéséhez. A Bakony Faipari Klaszter működésének kezdeti szakaszában elsősorban a Közép-Dunántúli régióban kihasználható, a faipari termékek elterjesztését segítő feladatok megoldására vállalkozik, majd a tapasztalatok felhasználásával kívánja tevékenységét Magyarországra, majd külföldre kiterjeszteni. A Bakony Faipari Klaszter tagjai elvárásként fogalmazták meg, hogy az együttműködés révén a faipari termékek előállítására, kereskedelmére, forgalmazására vonatkozó tevékenységük fejlesztésével feladatokat, megrendelést szerezzenek, s ezen keresztül árbevételük, eredményük kedvezően alakuljon. További cél, hogy a faipari feldolgozás során keletkező tűzifa és fűrészpor saját felhasználásban hasznosuljon tovább. A klaszter tagjai továbbá felismerték azt a tényt, hogy egyenként a piacon túl kicsik, így a következő, a vállalkozások életében jellemző fejlődési szakasz sikeres megtételéhez közös fellépés, közös projektek megvalósítása, közös célok megfogalmazása szükséges, melynek kiváló eszköze lehet a klaszterben való együttműködés.

KÖZÖS CÉL - INNOVÁCIÓ Rövid távú cél a klasztermenedzsment szervezet felállítása, szolgáltatások beindítása: technológiai fejlesztési lehetőségek felkutatása közös arculat kialakítása külföldi partnerekkel való kapcsolatok kialakítása, szakmai kiállításokon részvétel klasztertagok kapacitásának felmérése Középtávú célok: a fa minél szélesebb körű hasznosítási lehetőségeinek kidolgozása a fa, mint nyersanyag és energiaforrás minél szélesebb körben való elterjesztése a fahulladék hasznosítása környezetkímélő technológiák bevezetése és elterjesztése az exporttevékenység beindítása Hosszú távú célok : szárító/tárló épület felépítése és megújuló energiával való energiaellátás biztosítása a megrendelők tároló épületből való kiszolgálása jó minőségű fűrészárúval közös termékfejlesztés, mely a fát, mint megújuló energiaforrást veszi alapul közös termékfejlesztés, melynek célja a jelenleginél magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása, bútorcsalád kifejlesztése

Előzetes felmérés alapján a klaszter tagjai. jelenleg is folytatnak a saját tevékenységük színvonalát javító K+F tevékenységet. A klaszter célkitűzéseinek elérése érdekében elsőrendű fontosságúnak tartjuk az innovációs tevékenység fejlesztését A Bio Numen Kft, mint klasztertag célja, a megújuló, környezetbarát energiahordozók szélesebb körben való elterjesztése, gazdaságos felhasználás, szem előtt tartva a rövidebb periódusokban megújuló termékeket, mely többségében éves szezonalításúak. Háztartási felhasználás tekintetében elsőbbséget élvez a pellet és a brikett szélesebb körben való megismertetése ill., ezen termékek megfelelő minőségben való biztosítása, kiváltva a gáz és a fűtőolajjal történő tüzelést. A klaszter innovációs tevékenysége a közös beruházás előkészítése. A klaszterben részvevő faipari vállalkozások akkor tudnak magasabb hozzáadott értékű terméket értékesíteni, ha az általuk előállított friss fűrészárút szárítani, tovább feldolgozni, illetve tároltatni tudják. A cél, hogy a rönkfa felfűrészelése és méretre vágása után a klaszter saját telephelyén szárítsa, illetve tárolja a fűrészárút. Mivel az igényekkel egy szárító-tárló épület megépítése után a klaszter saját maga gazdálkodhatna, ezért a faárút jobb minőségben és magasabb áron tudná értékesíteni a hazai és külföldi piacokon. Jelenleg Magyarországon alig van olyan komplex szolgáltatás a faiparban, mely a nyersanyagból készterméket készít és azt értékesíti saját termelési tevékenysége során.

Exportpiaci lehetőségek A klasztertag vállalatok jelentős része folytat export tevékenységet. A klasztermenedzsment számára kulcskérdés a tagvállalatok segítése, hogy azok kilépjenek a globális piacokra, azaz konkrétabban megfogalmazva az export növelése és a célországok számának növelése A faiparban különösen célravezető a folyamatos hazai termékfejlesztéssel párhuzamosan a külföldi piacok meghódítása. Tévedés lenne azt hinni, hogy csak a nagyvállalatok értékesíthetnek nemzetközi szinten. A kis- és középvállalkozások lehetősége a piaci szegletek meghódításában rejlik. Amennyiben az együttműködő vállalkozások további feldolgozott termékekkel tudják bővíteni szolgáltatási palettájukat, úgy a közös beruházásokra van szükség, mely akkor térül meg, ha azt exportra tudják értékesíteni. Magyarország a nemzetközi piacon Horvátországgal versenyez a külpiaci megrendelésekért. Horvátországban jellemzően nagyobb mennyiségben, vegyes minőségben termelnek és olyan megrendeléseket képesek teljesíteni, melyeket csak nagyüzemben előállított gyárak tudnak. Ezzel szemben Magyarországon nagy, komplett szolgáltatást nyújtó fűrészárú üzemek nincsenek, így csak kisebb számú megrendeléseket tudnak teljesíteni.

A faipari specifikumai! Magyarországon minden lakosra körülbelül egy fél focipálya területű erdő jut, köszönhetően annak, hogy az erdeink területe hosszú évtizedek óta folyamatosan növekszik. A legjobban erdősült vidékek az Északi- és a Dunántúli-középhegység, illetve a Nyugat- és Dél-Dunántúl, azonban az észak-alföldi területeken is megközelíti az erdősültség a 12%-ot

Térségi és magyarországi fejlesztések logikája CAP Common Agriculture Programme - Az EU vidékfejlesztési politikája alapvetése: a vidéki területek kiegyensúlyozott fejlesztése révén, az ottani életforma megtartó erejének megőrzésére törekszik Az uniós országok meghatározzák saját vidékfejlesztési prioritásaikat, és költségvetésük legalább 10%-át agrár és erdészeti ágazataik versenyképességének fellendítésére, 25%-át a környezetvédelem és a vidék fejlesztésére, valamint további 10%-át pedig a vidéki gazdaság diverzifi kációjára kell fordítaniuk. Az EU közös agrárpolitikájának korábbi termelésösztönző szabályozásából áttolódott a súlypont a vidékfejlesztési intézkedésekre, ami a lakosság foglalkoztatottságát és helyben maradását is szolgálja. Pályázati lehetőségek a Leader és MVH programokban a Klaszter számára!

Munkahelyteremtés lehetősége A fatermesztés és fahasznosítás értékteremtő láncolatában az erdőtelepítéstől a fatermékek életútja végéig lehetőség van munkaerő mozgósítására Ha áttekintjük a teljesség igénye nélkül a faiparhoz kötődő iparágakat, például fűrészipar, lemezipar, bútoripar, építőipar, épület- és asztalosipar, papíripar vagy akár a fajáték- és hangszergyártás, láthatjuk, hogy a hazai erdős területek növelésével számos munkahely teremtődhet.

Művelt területek megoszlása Magyarországon

A faipar előrelátható magyarországi fejlődési pályája Magyarország teljes erdőterülete 1,9 millió hektár, amelyet az ország természeti adottságainak köszönhetően túlnyomórészt lombos erdők alkotnak. Leggyakoribb őshonos fafajaink a kocsányos és kocsánytalan tölgyek, a bükk, valamint a csertölgy. Ezek más őshonos fafajokkal elegyedve változatos erdőtársulásokat alkotnak. Erdeink igen nagy része ültetvényszerű állományokból áll, amelyek főfafajai az akác és a nyárak, illetve nagy területen fordul még elő az erdei- és feketefenyő Ezek a faállományok élővilágukat tekintve szegényebbek a hazai erdőtársulásoknál, azonban legtöbbször olyan termőhelyeken találjuk őket, amelyeken zárt erdőtársulást hazai fafajaink nem tudnának alkotni. Az erdők 58%-a az állam, vagy közösségi intézmények tulajdonában van, 42%-a pedig magántulajdonban. A védelmi vagy közjóléti rendeltetésű erdők a teljes terület több mint 35%-át teszik ki, a többi erdőben pedig a faanyag termelése a gazdálkodás elsődleges, de nem kizárólagos célja Erdeink élőfakészlete (térfogata) 355 millió m3, amelyen évente 13,2 millió m3 növedék keletkezik. Ebből éppen csak a felét termeljük ki, ami által az erdőkben megtalálható famenynyiség folyamatosan növekszik.

Erdő és faanyag lehetséges szerepe a klímavédelemben A bioszféra egyensúlyát fenntartó hatalmas anyagáramok közül a szénciklusban a növények, és köztük a fák, fontos szerepet töltenek be. Az erdei ökoszisztémában zajló fatermesztés alapvető célja a gazdasági erdők esetében a társadalom faanyag igényének kielégítése, a fahasznosítás. Ez a fahasznosítás a fa feldolgozása és a fatermékek használata által létrehoz egy, a természetben egyébként nem létező, csak az ember által működtetett antropogént, vagy más néven civilizációs szénciklust, mely hatással van a bioszférára, így a légkör CO2 tartamára is. A kedvező, a légkör szén-dioxid tartalmát csökkentő hatást, a folyamatos és folyton bővülő, zárt szénciklusú fenntartható fagazdálkodás, azaz a növekvő fatermesztés és növekvő fahasznosítás biztosíthatja.

Fa Co2 életciklus termelő ábrája

A fa, mint megújuló energiaforrás Az emberiség fejlődésével megnövekedett energiaigények hosszú távon a természeti erőforrások kimerüléséhez vezetnek. Ezért alapvető energiagazdálkodási cél, hogy a kimerülőben lévő fosszilis energiahordozókat részben helyettesítsük, miközben növeljük az energiaellátás biztonságát a megújuló energiaforrások részarányának emelésével A rendelkezésünkre álló nagy mennyiségű megújuló energiahordozók megfelelő hatékonysággal történő felhasználása elősegíti az energiahatékonyság növelését is Az Európai Unió 2008 decemberében az ún. Klímacsomagban megfogalmazta, hogy a megújuló energiaforrások részarányát 2020-ig 20%-ra kell növelni (Magyarországon 13%-ra) az összes energiaforráshoz viszonyítva. Nem tűnik nagynak Magyarország 13%-os vállalása, ugyanakkor a jelenlegi ~7%-os felhasználásról történő elmozdulás sürgős intézkedéseket indokol Átfogó, minden energiaforrásra kiterjedő energiastratégia hiánya azonban hátráltatja a megújuló energiák részarányának növelését.

Fa, mint az energetikai biomasszamix fő bázisa Megújuló energiaforrásnak tekintjük azon energiaforrásokat, melyeket a természet saját maga, vagy a természet segítségével az ember állít elő, folyamatosan újratermelődik és ezáltal folyamatosan rendelkezésre áll. Köztudott, hogy az energiaellátás biztonságát fenyegető, kimerülőben lévő földgáz (primerenergia-felhasználáson belül mintegy 42%-ot tesz ki) közel végesnek mondható, mely a megújuló energiaforrások használatát felértékeli. Annak ellenére várható felértékelődés, hogy sok esetben nagyobb beruházást igényelnek, mint a hagyományosnak mondott fosszilis (földgáz, kőolaj, szén) energiahordozók. Hazánk sajátosságai miatt öt fő megújuló energiaforrás térnyerésével számolhatunk hosszabb-rövidebb távon: biomassza, földhő, nap, szél és a víz. A faalapú energiahordozók a kimeríthető megújuló energiaforrások közé sorolandók, ellentétben például a széllel, vagy a nappal. Ezért szükséges, hogy az energetikai felhasználás mellé a fenntartható erdőgazdálkodás is kapcsolódjon. Ez nem csak azt jelenti, hogy tartamos erdőgazdálkodást kell végeznünk, hanem azt is, hogy az erdő fennmaradása mellett ismétlődő fahasználat valósuljon meg, így a mindenkori emberi igények kielégítése ne okozzon problémát, segítse a természetes CO2 körfolyamat és az emberiség fennmaradását.

Fából történő hő előállítás fő lehetőségei A fából történő energia előállításkor a fotoszintézis során tárolt 19271 MJ/ tonna napenergiát szabadítjuk fel. Ennek megfelelően a fa fűtőértéke abszolút száraz fa esetén fafajtól függően átlagosan 17,5-18,9 MJ/kg érték körül alakul. 2 kg abszolút száraz fa fűtőértéke közel azonos 1 m3 átlagos földgázéval. Ez azonban természetesen csak ideális esetre vonatkozik, hiszen abszolút száraz fa, fahulladék nem fordul elő a felhasználás során, ezért figyelembe kell venni a víztartalmat is, amely a fűtőértékét nagymértékben csökkenti (50%-os nedvességtartalmú tűzifánál 9-11 MJ/ kg fűtőérték vehető számításba). A faanyagot használhatjuk közvetlenül tüzelési és gáztermelési célra (melyek során hő és villamos energia nyerhető ki) és üzemanyag előállítására is.

Faalapú hulladékok/melléktermékek nemesítése (brikettálás, pelletálás) A különböző biomassza hulladékokból tömörítési eljárásokkal, kötőanyag nélkül állíthatunk elő nagy fűtőértékű, a tűzifánál nagyobb energiasűrűségű energetikai alapanyagokat. Ezeket brikettálással (jellemzően 6-10 cm átmérőjű) és pelletálással (6-14 mm átmérőjű és 2-4 cm hosszúságú termék) hozhatjuk létre. A leggyakoribb alapanyagnak a faalapú por-forgácsok tekinthetők. A nemesítés során energiát viszünk be az egyes berendezések működtetése miatt. A bevitt energiát nagymértékben befolyásolja például az alapanyag (más préselési nyomás szükséges különböző faanyagok esetében) nedvességtartalom (14% nedvességtartalom felett szárítani kell, melyhez nagy mennyiségű hő szükséges), vagy éppen az alapanyag szemcseösszetétele (sok esetben szükséges darálás és utándarálás). A pelletálás átlagos villamos energiaszükséglete 100-250 kwh/ tonna (360-900 MJ/tonna). Szárítás esetén ez természetesen kiegészül a szárítási hő előállításához szükséges energiával. Abban az esetben ha például 30%-os nedvességtartalmú alapanyagot kell leszárítani 10-12%-ra, akkor ehhez 200-250 kwh hőmennyiség szükséges, melyet például földgáz vagy saját apríték felhasználással állíthatunk elő. A birkettálás ennél alacsonyabb, mintegy - számításaink alapján - 50-100 KWh villamos energiaszükséglettel jár. Ezen költségekhez adódik még egyéb rezsiköltség, karbantartási költség, bérköltség stb. is. Pelletálás esetében a tonnánkénti önköltség például elérheti a 25-35.000 forintot is, mely a gazdaságos termelési minimum (1-1,5 tonna/ óra) előállítása esetén igaz (természetesen az alapanyagár, energiaárak és energiafelhasználások jelentősen módosíthatják a kiadásokat). Teljesen más értéket kapunk, ha saját faipari termelésünkből rendelkezésre áll az alapanyag, hiszen ilyen esetben értelemszerűen nem kell az alapanyagot megvásárolni. A nemesítéssel előállított energiahordozók felhasználása esetében azonban megfelelő tüzelőberendezéseket is szükséges üzembe helyezni. A hagyományos biomassza tüzelésű berendezéseknél a megfelelő hatásfok elérése érdekében tüzeléstechnikai problémák merülhetnek fel, legyen szó akár az automatikus adagolásról (alapvető célja a pellet felhasználásnak, hogy a földgázfelhasználás során tapasztalható kényelmi fokozatot megközelítsük), vagy akár a tűztér speciális kialakításáról (égetőserleg). Közös projekt lehetősége

FAFELDOLGOZÓ ÉS KÉSZTERMÉKGYÁRTÓ ÜZEM LÉTREHOZÁSA A BAKONYBAN Jelen prezentáció és hatásvizsgálatban bemutatott példák jól mutatják, hogy a erdő- és a fagazdaság, a fatermékek gyártása, a klímavédelem és a vidékfejlesztés igazi nagy lehetősége. Ezt a lehetőséget kívánja kiaknázni a Bakony Faipari Klaszter Európában egyedülálló fajgazdagságú, sokszínű lombos erdeink gyönyörű fáinak termesztése és okos, jó minőségű feldolgozásban nemcsak új munkalehetőségeket, de komoly export lehetőségeket is teremthet.

A klaszter fő tevékenységi területe: Fűrészipar A hazai fűrészáru gyártás termelése 2012 I-III. negyedévében 31,6%-kal emelkedett, az egy évvel korábbi csökkenést követően. A hazai értékesítés 23,5%-kal, az export 42,3%-kal nőtt, a 2011 I-III. negyedévi gyenge bázison. A fűrészüzemi struktúra sokat változott az elmúlt két évtizedben. A szocialista tervgazdálkodás nagyüzemei, néhány kivétellel, sorra bezártak, helyükön változó sikerrel magánvállalatok jöttek létre. A másik megfigyelhető tendencia, a rönktermőhelyek közelében létesülő lombos fa feldolgozásra szakosodott kisüzemek, melyeknek egyike-másika komoly sikerekkel büszkélkedhet. Ilyen tevékenységet végző klasztertag: Szilvási Zoltán e.v. Folyamatos fejlesztéseiknek és a tudatos vállalatirányításnak köszönhetően jelentős exportpiacokat hódítottak meg. Általában a magasabb hozzáadott értékű termékeket előtérbe helyező vállalatok prosperálnak a legjobban(tölgy, bükk, kőris szárított bútorléc, parkettfríz és egyéb nagy értékű tömör fa burkolatok alapanyagai). Nagy általánosságban azonban a standard termékek gyártása folyik, éles árversenyben(lombos fűrészáru, nyár raklapelem stb...).

Falemez gyártás A falemezgyártás termelése, mely a fafeldolgozó-ipar termelésének közel negyedét adja, 2012 I-III. negyedévében 7,3%- kal csökkent. A belföldi értékesítés és az export elmaradt az egy évvel korábbi alacsony bázistól. Az európai lap-lemez gyártásnak egy igen csekély részét képezi hazánk kapacitása, mégis a belföldi piac néhány szegmensét jelentősen befolyása alatt tartja. Faforgácslap gyártás két helyen folyt az országban Szombathelyen és Vásárosnaményban. Ez a cégcsoport(kronospan) vásárolta meg hazánk egyetlen farostlemezgyárát Mohácson, ahol egy nagy volumenű technológiai beruházás eredményeként jelentős kapacitásnövelést hajtott végre. A magyarországi rétegelt lemez gyártás lényegében egy olasz tulajdonban lévő cégre koncentrálódik, akik nyárból készítik termékeiket. Jó gyakorlat vizsgálata

Tároló fatermékgyártás A tároló fatermékek termelésében és export értékesítésében pozitív tendenciák mutatkoztak 2010- ben, illetve 2011-ben. 2012 első három negyedévében ezek a tendenciák folytatódtak, tovább erősödtek. A termelés 17,6%-kal növekedett. A kivitel változatlanul a növekedés motorja volt, 22%- os bővülésével. A belföldi értékesítés is lendületes növekedésbe kezdett, mértéke 17,2%-os volt. Ez a terület az a faiparon belül, ami talán a leggyorsabban heverte ki a válság első sokkos időszakát. Két fő területre osztható, ami a raklapgyártás és az ipari csomagolótermékek gyártása. A raklapgyártás egy árérzékeny kis jövedelmezőképességű piaci szegmens, míg az ipari csomagolástechnika elsősorban a gépipar speciális igényeire szakosodott nagyobb hozzáadott értékű termékeket gyártó terület. Az itt megszerzett szakmai ismeretek egyre nagyobb arányban teszik exportképessé csomagolós cégeinket. A csomagolástechnikában jelentős eredményeket elért balatonfűzfői vállalkozás (Poligran Kft) ügyvezetője jelen prezentáció elkészítése során konzultációs lehetőséget biztosított. Potenciális klasztertag

Épületasztalosipar A fafeldolgozó ipar egyharmadát kitevő épületasztalos-ipari termékek gyártásában a 2008 utolsó negyedéve óta tartó kedvezőtlen tendencia szinte a mai napig tart. Némi reménysugárt a kivitel bővülése jelenthet. 2012 első kilenc hónapjában a termelés 3,4%-kal mérséklődött, a belföldi értékesítés 6,9%-kal tovább csökkent, míg az export 0,9%-kal bővült, a múlt évi alacsony bázishoz képest. A hazai építőipari recesszió teljes súlyával nehezedik rá az ágazatra. A termelők túlélését a hazai piacon a lakásfelújítások jelenthetik, illetve a külpiacok növekvő felvevőképessége. Fő területe a homlokzati és beltéri nyílászáró gyártás. A homlokzati nyílászáró gyártásban komoly kapacitások jöttek létre a rendszerváltás óta, s mára a jelentősebb gyártók termékei minőségben is versenyképesek a nyugat-európai üzemek produktumaival. Beltéri ajtók tekintetében más a helyzet, sok kis cég készít egyedi gyártásban különböző kategóriájú terméket, nagyüzemi gyártás azonban csak néhány helyen van, ezek közül a legjelentősebb jó ideje egy világcég(jeld Wen) tulajdonába került.

A Bakony Faipari Klaszter erőssége: Parkettagyártás A parkettagyártás területén a KSH adatok nem értékelhetők hitelesen. Ez az egykori sikeres terület az elmúlt években ismét erőre kapott. 3-4 jelentős gyártónk mellett egyre több a kiváló minőségű tömör fa padlóburkolatokkal megjelenő kis üzem, akik, a nagyokkal együtt, elsősorban az export piacoktól várják sikereik kiteljesedését. Nem alaptalanul, hisz a hazai építőipar hosszan tartó gyengélkedése nem sok babért teremne számukra.

Cégek és munkavállalók száma A fafeldolgozó ipar regisztrált szervezeteinek száma 1998-2009 között folyamatosan csökkent. 2010-től a tendencia fordult, évről évre kis növekedést regisztráltak (1-2%). Jelenleg hozzávetőleg 5400 cég működik a fafeldolgozó ipar területén, ebből 4900 az 1-9 főt foglalkoztatók közé tartozik, 360 a 10-49 fős alkalmazotti kategóriába, és körülbelül 40 cég van aki 50 fő fölötti létszámot foglalkoztat. Az ágazatban a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak száma közel 23.000 fő

A fafeldolgozás stratégiai előnye hulladékmentesség - LEHETŐSÉG A modern kor egyik problémája, amely a műanyagok fokozottabb felhasználásával az utóbbi évtizedekben sarkalatossá vált, a hulladékok kezelésének, égetésének a környezetbarát megoldása. A korábbi évtizedekben a faipar volt az egyik legnagyobb hulladéktermelő ágazat. Az új kutatások és gyakorlati eredmények igazolják, hogy a fának nincs hulladéka: a keletkező másodnyersanyagok és elhasznált termékek ismét bevonhatók a hasznosítási láncba ( biomassza sorbakapcsolás ). A klímavédelem érdekében csak többszöri újrahasznosítás után célszerű a faanyag energetikai hasznosítása. Hulladék fa és/vagy papír cseppfolyósításával értékes ragasztó készíthető.

LEHETŐSÉG A 2009-ben megtermett 13,2 millió m3 famennyiségből 6,8 millió m3-t vágtak ki Magyarországon. A kivágott mennyiség nem teljes egészében hasznosul, hiszen a nagyon vékony ágak, a kéreg egy része, és egyéb kieső farészek az erdőben maradnak. A felhasználható mennyiség 5,9 millió m3, amelynek kevesebb, mint a negyede alkalmas magas minőséget követelő ipari felhasználásra, a maradék pedig tűzifa illetve gyenge minőségű ipari faként hasznosul. Az erdőtervek szerint évente kitermelhető 9 millió m3 fa helyett csak 6-7 millió m3-t termelünk ki. Nem élünk a fakitermelési lehetőségeinkkel, mert nincs a fára kereslet. Fából készült faablakok tízezreit dobáltuk tűzre, ahelyett, hogy javítottunk volna a hőszigetelésükön. Beépítjük helyettük az olcsóbb műanyag ablakokat, melyek fosszilis nyersanyagbázison készültek.

A fafeldolgozóüzem feladata Egy adott pontban koncentrálódó anyagmennyiség adottságoktól és körülményektől függő hányadának a leggazdaságosabb feldolgozása, a lehetőségek adta legjobb eredménye elérése céljából. Ezt a feladatot csak úgy láthatjuk el, ha a fafeldolgozó és késztermékgyártó üzem egy üzemként működik

A Faipar integrált gazdaságfejlesztése a Dunántúli Régióban pályázati lehetőségek A faipar tekintetében és általánosságban is a régiók között a Dunántúl kivételes helyet tölt be, mert magas fokú az erdősültsége és jelentős a favagyona; teljes képzési struktúrával rendelkezik (szak-iskolák, szakközépiskolák, egyetem); magas a faiparral foglalkozók száma; kedvezőek földrajzi adottságai, Magyarország egyedüli Európai Uniós határrégiója. A fentiek alapján jó esély van a regionálisan integrált fagazdaság fejlesztés sikeres magyarországi megvalósításához. Miért nagy érték a fa? Az új évszázadban a nemzetgazdaság egyik stratégiai feladata a nagyobb léptékű fafelhasználás. Ez összhangban áll a következő EU irányelvvel: A korszerű, ökonómiailag megalapozott erdőgazdálkodás előfeltétele a magas színvonalú fafeldolgozás. A hazai favagyon gazdaságos felhasználása az ország nemzeti érdeke. A fa ősidők óta, ma is az emberiség egyik legfontosabb nyersanyaga. A fa újratermelhető környezetbarát anyag. A fa szép struktúrája, szilárdsága, hajlékonysága, tartóssága, jó megmunkálhatósága más anyaggal nem pótolható. A fa melegsége, kellemes tapintása, hangulatos mindig egyedi rajzolata igen alkalmas belsőterek díszítésére és különböző használati tárgyak készítésére. A faanyag széleskörű felhasználása jellemzi Észak-Amerikát, Japánt és a fejlett európai országokat. Az Új-Zélandi gazdasági csodához döntően hozzájárult az eredményes faprogram. A fejlett országokban az éves fafelhasználás 1,3 m3/fő, Magyarországon 0,7 m3/fő. Lemaradásunk csökkentése komoly feladat. Vertikális Integráció A fafeldolgozás az erdőből indul és ha a teljes folyamatot vizsgáljuk, akkor a piacon a termék eladásával fejeződik be. Az ábrán látható modell csupán szemléltetni kívánja a rendszert. Akkor járunk el helyesen, ha a teljes termékkört felvázoljuk a hozzájuk tartozó termelési (technológiai) folyamattal, feltüntetve a folyamat egyes megmunkálási szakaszait. Az így nyert integrációs hálóból számos következtetés olvasható ki a vállalkozók számára. Az integrációs háló tulajdonképpen megmutatja, hogy az egyes vállalkozók melyik termék gyártásában vesznek részt, hol kapcsolódnak (vagy kapcsolódhatnak) az előállítás folyamatába. Az ehhez szükséges információkat célszerű összegyűjteni, az egyes termelési folyamatokra a klasztertagokat rászervezni.

Bakonyerdő Zrt Hárswood Kft Fagus 2002 Bt Hársfiúk Faipari Kft. Signum parkett K Oláh Dezső e.v. Haik Róbert e.v Szilvási Zoltán e.v

A fa kémiai adottságai A fotoszintézisben keletkező fatestet alapvetően négy elem alkotja: C (48,5-50,4%), H (5,8-6,3%), O (43,4-44,5%), N (0,04-0,26%). Ezekből az elemekből épül fel a fatestet képező páratlan biokompozit a lignocellulóz, melyet három természetes polimer a cellulóz (48-50%) a hemicellulóz (12-28%) valamint a lignin (18-38%) alkot. Kisebb (0.1-0.5%) arányban hamualkotók (Ca, K, Na, Mg) is előfordulnak a fában. Az úgynevezett nyomelemek (pl. vas, réz, cink) pedig csupán alig mérhető mennyiségben vannak jelen. A lignocellulóz mellett néhány százalékban előfordulnak egyéb szerves anyagok is a fában (pektin, keményítő, gyanták, viaszok, nyersgumi, zsírok, olajok, fl avonoidok stb.) Ezek adják egy-egy fafaj fájának a sajátos színét, illatát és egyéb különleges, egyedi tulajdonságait. Ma a különböző sokszor pótolhatatlan értékű műanyag tárgyak, eszközök, ragasztók, lakkok stb. kőolaj bázison kerülnek előállításra. Erre még több évtizedig lesz szükség. De, mi lesz azután? Erre már most gondolni kell, és a fa most is kéznél van. A fa (és a többi lignocellulóz tartalmú anyag) kémiai összetétele jó alapot ad arra, hogy a mai műanyagokhoz hasonló szigetelő, ragasztó és egyéb anyagokat, termékeket állítsunk elő belőlük. Ma is elsősorban fából (cellulózból) készül a papír, a karton, a műselyem (viszkóz). Ismert, de tömegesen nem alkalmazott eljárás a fa gázosítása fagáz-motorok hajtására, vagy a pirolízis, melynek terméke a pirolízis olaj, ugyanolyan kiinduló anyaga lehet pl. a műanyaggyártásnak, mint a kőolaj. De itt kell megemlíteni a második generációs (azaz nem élelmiszer alapanyagokból, pl. gabonából, készült) bioüzemanyag, a cellulózetanol előállítását is. A sor folytatható még, hiszen a fa kémiai komponensei alapján alkalmas takarmány célú proteingyártásra, márpedig az éhező világban igen nagy szükség van fehérjére. A jövő szempontjából azonban nemzetközileg is összefogottabb, nagyobb léptékű kutatásokra van szükség a fakémiában rejlő ezer lehetőség feltárására és gyakorlati alkalmazására!

A fa fizikai, mechanikai adottságai A növényi eredetnek megfelelően a faanyag egy inhomogén, porózus szilárd test. A porozitással és a rostos szerkezettel összefüggésben korlátozott mértékben képes zsugorodni és dagadni a víz felvétel és leadás függvényében. Fontos sajátossága ennek az anyagnak, hogy vannak benne kristályos, orientált szerkezetű részek (cellulóz) és amorf, rendezetlen szerkezetű alkotók (lignin). Ennek köszönhetően a faanyag tulajdonságai a tér egymásra merőleges három irányában sajátosan eltérőek (tehát a faanyag ortogonálisan anizotróp). Pl. a nedvességet elveszítve egy tölgyfa a rostokkal párhuzamosan 0,4; sugár irányban 4,0; húr irányban 7,8 százalék mértékben képes összezsugorodni. A különböző fafajok fizikai anyagtulajdonságai igen jelentősen eltérnek. A mindössze mintegy 1000 fajjal rendelkező fenyők fái viszonylag homogénebbek, a mintegy 30 000 fajt számláló lombos fák tulajdonságai viszont igen széles skálán mozognak. Pl. a balsafa sűrűsége 130, az ébenfáé 1200 kg/m3. A fajok közötti fizikai, esztétikai eltérések komoly szakmai felkészültséget igényelnek, de egyúttal különleges lehetőségeket is jelentenek a differenciáltabb, fafaj centrikus termékgyártásnak. A faanyagok szilárdsági, rugalmassági jellemzőit az egyéb anyagokhoz hasonlóan a terhelés módjainak (húzó, nyomó, hajlító, csavaró, nyíró statikus, dinamikus, tartós és ciklikus) megfelelően vizsgálják. Megállapítható, hogy a tömegéhez (súlyához) viszonyítva a fa fajlagos szilárdsága rendkívüli. Gondoljuk el a fák törzsének hóban, szélben, viharban is tartani kell az ágakat, a koronát. Néha ez több tonna terhet jelent. (Pl. egy 30 m magas bükkfa esetében a tő közelében 600-700 knm hajlító nyomaték keletkezik.) Nem véletlen, hogy a fák fajlagos szilárdsága 3-4-szer nagyobb, mint az acélé. Így a könnyű és szilárd faanyag nélkülözhetetlen a tetőszerkezetek, különböző bútorok és más teherviselő szerkezetek létrehozásához. Az üreges, porózus szerkezetnek megfelelően a faanyag kiváló hő-, hang- és elektromos szigetelő képességű. Ilyen szempontból különösen előnyösek az alacsony sűrűségű fák (pl. nyárak, füzek, luc- és jegenyefenyő). A faanyag a környező hőmérséklet és a páratartalom alapján képes felvenni vagy leadni a nedvességet. E tulajdonsága hozzájárul a faházban a kedvező klímaszabályozáshoz.

A fa fizikai, mechanikai adottságai (Lehetőségek) Nem szabad azonban arról sem elfelejtkezni, hogy a szorpciós nedvesség változása a faanyag méreteinek és alakjának változását is eredményezi (zsugorodás, duzzadás, vetemedés). Pl. a kék gumifa képes a térfogatát 30%-kal összezsugorítani vagy megnövelni. E jelenségnek megfelelően a fatermékek nedvességtartalmát a gyártási folyamat során a felhasználási körülmények igényei szerint kell beállítani. Így a belső térben (pl. lakások, irodák) a fatermékek optimális nedvessége 8%, a fűtetlen építményekben 12% (pl. színek, raktárak) a szabadban levő szerkezeteknél 18-22% (pl. fahidak, rakodólapok, ládák). Gyakran okoz kellemetlenséget ablakaink, faajtóink vetemedése, gerendáink repedése, parkettáink, padlóink közötti hézagok megjelenése stb. Ezek mind a faanyag nem megfelelő szárításával állnak kapcsolatban. A faanyagok szárítása egyúttal védelmet is jelent a gombák, rovarok támadása ellen, mivel a száraz faanyagban nincsenek meg az életfeltételeik. A fa kiváló akusztikai tulajdonságait már ősidők óta felhasználja az emberiség a különböző hangszerek előállításakor. A szakszerű, tartamos erdőgazdálkodás és a fahasznosítás összhangját hivatottak megteremteni az erdő- és fatermék certifikációs rendszerek.

A hengeres faanyag feldolgozási módjai A faanyag feldolgozás első bázisa a legtöbb esetben a fűrészüzem. Itt az erdőben kivágott hengeres alakban megjelenő faanyagot gerendákra, deszkákra fűrészelik. A további feldolgozás előtt a deszkákat leszárítják, esetleg gőzölik. A szárítás nagyon fontos eleme a fafeldolgozásnak, mert higroszkópos anyag lévén a faanyag a nedvesség hatására változtatja a méreteit. Ezért repedhetnek meg a frissen készült bútor vagy ajtó elemei, keletkezik rés a parketták között és reped szét a fából készült kerítésoszlop. A kellemetlen hatások elkerülése érdekében igyekszünk a faanyag nedvességtartalmát az adott hely klímájához igazítani. Megfelelő szárítással a faanyag repedése megelőzhető. A hazai fűrészüzemekben ma 1,3-1,4 millió m3 rönköt dolgoznak fel. A legvastagabb, hibátlan rönkből furnért hámoznak rétegelt lemezek, idompréselt bútorelemek (pl. székülések, széktámlák) gyártására. A legértékesebb, dekoratív rajzolatú fák egy részéből (pl. dió, tölgy, kőris) vékony színfurnérokat hasítanak a bútorok látható felületének szebbé tételére. Sajnos a hazai furnérgyártás csak igen szerény mértékben (30-40 ezer m3) használ fel rönk anyagot. Az alacsonyabb minőségű és vékonyabb hengeres fákat nagy rakásokban (sarangokban) tárolják (cca. 1,1 millió m3). Az ilyen anyagokból forgács- és farostlemezek, valamint papíripari cellulóz készül. A különböző falemezeket a bútor és az építőipar nagy tömegben használja. A hengeresfa feldolgozásából nyert fűrészáru, furnér, rétegelt lemez, forgács- és farostlemez biztosítja az alapanyagot a faépítészethez és a különböző fatermékek előállításához

Faszárítás Szárító épület tervezése, építése, mint közös beruházás

Kiindulópont: A faépítémények jelentőségének növekedése napjainkban A hegyvidékeken évezredek óta nagy hagyománya van a fával való építésnek. A Kárpátokban, Alpokban is az épületek nagy része fából készül és készült. Norvégiában mindmáig a lakóházak több mint 90% faház. A fával való építésnek számos előnye van: környezetbarát anyag, feldolgozása nem károsítja a környezetet; megfelelő kidolgozásban esztétikus szép anyag; súlyához képest kiemelkedően nagy szilárdságú; jó hőszigetelő képességgel rendelkezik; higroszkóposságának köszönhetően kellemes klímát biztosít; tartós, a levegő szén-dioxidjából származó szént akár több száz évig is tárolhatja; földrengés biztos. Ezek az előnyök a leginkább a gerenda vagy boronafalas faházakban élvezhetőek. A leggyakoribb mai alkalmazása a vázszerkezetes épületekben, ahol szintén kiválóan tölti be a funkcióját. néhány évtizedes élettartammal szolgálják a tulajdonost, a műanyag ablakokról ez még nem derült ki. Jelentős fatermék paletta található a padló és falburkolatok területein. A leggyakoribb alkalmazás a parketták terén bontakozik ki. A hagyományos csaphornyos parketta magasabb ára és nagyobb lerakási munka igénye ellenére is megtalálható a termékek között. Nagyon sok házban még ilyen halszálka mintára rakott parketta található. Ha sikerül a vizet távol tartani a parkettától, akkor akár száz évig is kifogástalanul működnek. Természetesen alkalmankénti felcsiszolása és újralakkozása sokban járul hozzá esztétikai értékének megőrzéséhez. Szintén tiszta fából készülnek a svéd padlók, hajópadlók és a két- illetve háromrétegű szalagparketták. Ez utóbbi kategória a legelterjedtebb a vásárlók körében ma Magyarországon a tömörfa parketták közül. A laminált parketták alsó hordozó rétegének alapanyaga legtöbbször szintén fa, rostosított és préselt formában, de járó rétege színezet, esetleg erezet nyomott műanyag fólia. A nagy felületi keménysége és kopásállósága ellenére mégsem tekinthető természetes anyagnak. A parketták között számos extra kivitelű is megjelenik, mint az intarzia parketta, bütü vagy korongparketta stb.

A felsorolt kategóriákon túl számos kisebb mennyiségben előforduló fatermék található a lakásokban. A konyha eszközök között szinte felsorolhatatlan típusú, fajtájú jelenik meg a vágódeszkától a kések nyeléig. A karnisok, csillárok, képkeretek esetében is általában fából készültek a legelegánsabbak. TERMÉKFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGE

Technológia: A mágneses rezonancia tomográfia gyakorlati alkalmazási lehetőségei a fűrésziparban Magyarországon évente 8-9 millió köbméter hengeresfa egyenértékű faterméket hasznosítanak, amelynek 20%-a fűrészipari alapanyag, 14%-a forgácslap, farostlemez alapanyag, 1%-a furnér- és rétegelt lemezipari rönk. A felsorolt hengeresfa feldolgozási területeken az alapanyaghoz kapcsolódóan a következő legfontosabb tevékenységi területeket szükséges megkülönböztetni (Denig, 1993): az alapanyag felmérése és osztályozása, a fa hibáinak felismerése alapján, minimális minőségi és mennyiségi károsodásokkal járó tárolás, a feldolgozás módjának kiválasztása (optima-lizálás) a beszállított alapanyag minőségének függvényében, mely korlátozza és csökkenti a hibák hatását a feldolgozás kihozatalánál és az osztályozásnál. Közismert, hogy a világon mindenhol csökkent a feldolgozható alapanyag mennyiség, minőség és az átmérő-méret az elmúlt évtizedek intenzív fakitermelésének következtében. Ennek ellensúlyozására a feldolgozás mennyiségi és minőségi kihozatalát kell növelni, különféle új módszerek alkalmazásával. Az előbbiek alapján egyértelmű, hogy a faanyag feldolgozásánál az egyik legfontosabb tényező, amit figyelembe kell venni, az alapanyag minősége, és ezen belül a faanyag szöveti szerkezete, ezért szükséges a szöveti szerkezet eltérések vizsgálata. Ennek fontossága növekedett az elmúlt években, ugyanis felismerték az optimalizálás fontosságát a faanyag feldolgozás minden fázisában, egészen a késztermékig.

MÁGNESES REZONANCIA

Fafeldolgozási hulladékok kezelése, felhasználhatósága Magyarországon alapvetően a következő faalapú hulladékokra helyeznek hangsúlyt: csomagolási hulladék bontott fa építőipari faalapú hulladék lakossági, ipari és kereskedelmi tevékenységből származó használt fa. E hulladékokat a következő szempontok szerint lehet feldolgozni, melyek közül a legfontosabbak a következők: reuse, azaz újrafelhasználás recycling, azaz újrahasznosítás, energy generation, azaz energiaelőállítás, disposal, azaz megsemmisítés. Magyarországon a feszültség sok esetben az újrahasznosítás és az energia előállítás között keletkezik, hiszen a helyes arányokat nehezen lehet meghatározni (pl. a forgácsból forgácslap készüljön, vagy energiahordozóként funkcionáljon fűtési rendszerekben).

ÉRVEK A HULLADÉK FELHASZNÁLÁSA MELLETT Egyértelmű, hogy a harmadik lehetőség, az ún. megsemmisítés (disposal) az egyik legrosszabb megoldás az üvegházhatás szempontjából. Ekkor ugyanis a fát vagy hulladékként, vagy komposztálóanyagként kezelik, esetleg elégetik anélkül, hogy energiaforrásként hasznosítanák tehát kikerül a szén körforgásból. A további felhasználás már nem lehetséges, és ha hulladékként kezelik, akkor jelentős mennyiségű metán és más üvegházhatású gáz szabadul fel. A kibocsátás csökkentése tehát erről az oldalról ragadható meg leginkább és ezzel értékes másodlagos nyersanyagokat menthetünk meg. Az újrahasznosításra és az energetikai hasznosításra hatalmas piac épült ki, bár vannak korlátozó tényezők. Ilyen például, hogy a veszélyes anyagokkal kezelt fák esetében nehezen megoldható az újrahasznosítás lehetősége, a bennük levő védőszer összetétele miatt (pl. réz, arzén, króm, stb.). Alapvetően szem előtt kell tartani, hogy a fában lévő kötött szenet minél tovább megőrizzük, és csak legvégső esetben engedjük vissza az atmoszférába, ahonnan a fák (esetleg a tenger, a sarkok jégsapkái, stb.) ismét elnyelik. A folyamat nem csak környezetvédelmi szempontokból fontos. Gazdasági, társadalmi szempontból bizonyított, hogy ha összegyűjtik és hasznosítják az anyagot, akkor ennek a költsége kisebb, mintha csak begyűjtenék, és elraktároznák (pl. hulladéklerakóba kerül, ahol ugyanúgy lebomlik, de a belőle nyerhető energiát nem hasznosítjuk viszont a CO2ugyanúgy felszabadul). Természetesen egy vállalatnak akkor gazdaságos az újrahasznosítás, ha a kinyert másodlagos nyersanyag olcsóbb, mint az elsődleges. Sokszor ez a szempont segít igazán eldönteni a kérdést: újrahasznosítás vagy égetés?

Fa termék újra-használat visszaforgatott energiaforrás A faalapú hulladékok hasznosíthatóságának tisztázása szükségessé tette a hulladék és melléktermék megkülönböztetését, hiszen ez a besorolás alapvetően befolyásolja a hasznosítására irányuló mozzanatokat. Éppen ezért egy általános folyamatmodell elkészítése segíthet eldönteni, hogy mit tekintünk hulladéknak és mit mellékterméknek. A faalapú hulladékoknak Magyarországon nincs kiforrott osztályozási módja, ezért ennek megfogalmazása és kialakítása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a faalapú hulladékok/melléktermékek minőségi és mennyiségi kérdéseiről. Ugyanígy fontos kérdés a faalapú hulladékok veszélyessége. Sok esetben első kérdés kell hogy legyen, hogy veszélyes, vagy nem veszélyes faalapú hulladékról van-e szó. Napjaink problémája a hazai faiparban az, hogy maguk a szakemberek sem tudják eldönteni, hol lehet a határ az energetikai felhasználás és az újrahasznosítás között. A jelenleg nem túl egyértelmű határ megfogalmazásakor ki kell emelni a faalapú hulladékok/melléktermékek minél tovább történő életben tartását, a hasznosítási/ártalmatlanítási alaphierarchia fenntartása mellett. Ehhez nyilván szükséges mindkét fél területét megismerni, beleértve ebbe az energetikai hasznosítási lehetőségeket, azok összes előnyével és hátrányával együtt.

A fafeldolgozás során, a faalapú hulladékokkal/melléktermékekkel egy időben keletkező más összetételű hulladékok problémáját is tárgyalni szükséges. Az ezekre alkalmazható komplex hulladékhasznosítási lehetőségeket folyamatmodellek segítségével egyszerűbben érthetővé kívántuk tenni a szakemberek számára a jogi aspektusok maximális figyelembevétele mellett. Ha a faipari hulladékokról beszélünk mindenképpen ki kell térni a teljesség kedvéért az ún. öregfa ( Altholz ) kérdésére (keletkezési körülményei, begyűjthetőség) is, mely az elhasználódott fatermékek, faalapú csomagolási hulladékok gyűjtő neve. A faalapú hulladékok tekintetében a forgácslapban történő újrafelhasználás tekinthető mérvadónak, természetesen az üzemen belüli melléktermékek újrafeldolgozását követően. A kutatás ezen szegmensében arra törekedtünk, hogy a hulladékból melléktermékké váló anyagoknak a forgácslapgyártás termelési folyamatába integrálásának lehetőségeit felderítsük. A hulladékok tudatos kezelését már képződésük előtt el kell kezdeni. Alapvető fontosságú az alapanyag racionalizálását célzó, a megelőzésre irányuló vizsgálat, melyet SIMUL8 termelés szimuláló szoftver segítségével végezhetünk el. Célszerű tisztázni, hogy mi számít hulladéknak és mi mellékterméknek? termék: olyan anyag, amelyet egy termelési folyamat során szándékosan állítanak elő. Gyakran meghatározható egy vagy több elsődleges termék, ami alatt az előállított legfontosabb anyago(ka)t kell érteni. termelési maradékanyag: olyan anyag, amelynek az előállítása nem cél az adott termelési folyamatban, ez az anyag azonban nem feltétlenül hulladék. melléktermék: olyan termelési maradékanyag, ami nem minősül hulladéknak Több országban, köztük Magyarországon, a faiparban is bebizonyosodott, hogy a hulladék nem megfelelő módon történő meghatározása gazdasági károkat okozott, nem beszélve a környezeti károkról. Szükséges tehát a melléktermék definiálásának bővítése azon a megfogalmazáson túl miszerint az anyagot hasznosításra vagy ártalmatlanításra szánják-e, illetve azon, hogy az anyagnak van-e gazdasági értéke vagy sem hisz ez nem biztosítja kellően magas szinten a környezet védelmét.

Termék meghatározás ábrája

Annak a feltétele tehát, hogy a faiparban egy, az elsődleges feldolgozásból származó anyagot mellékterméknek tekintsünk, az, hogy magában az elsődleges termelésben, vagy egy másik integrált termelési folyamatban biztosan újrafelhasználható legyen. Ha egy anyagot vissza kell nyerni, vagy újra fel kell dolgozni esetenként szennyeződésektől megtisztítani hogy alapanyagként szolgáljon, akkor azt hulladéknak kell tekinteni. Ilyen megfogalmazásban pl. a lakosságnál keletkező ún. Altholz egyértelműen hulladéknak tekinthető, egészen addig, amíg az újrafeldolgozás vagy visszanyerés meg nem történik. Ezen döntéseket követően merül fel többek között az, hogy a faalapú hulladékok/melléktermékek kezelésének, hasznosításának melyik módja hasznosabb gazdaságilag, társadalmilag rövid-, közép-, illetve hosszútávon? Miért? Lehet-e egyértelműen válaszolni ezekre a kérdésekre? Ezek után összegzésképpen meg lehet fogalmazni a faalapú hulladék és melléktermék közti különbséget, mely az egyes hasznosítási eljárások alkalmazhatóságának eldöntéséhez elengedhetetlenül szükséges. A faalapú hulladék életútja során melléktermékké változhat a kezelési és hasznosítási eljárások megkezdésével. Faalapú hulladéknak nevezhető minden olyan tárgy, anyag, anyaghalmaz, mely a termelés során a termék mellett, valamint a termék elhasználódása során keletkezik, újrafelhasználása (reuse) és újrahasznosítása (recycling) megoldhatatlan, és az közvetlenül vagy közvetve veszélyezteti a környezetet. Faalapú mellékterméknek tekintünk minden olyan tárgyat, anyagot, anyaghalmazt, mely a termelés során a termék mellett valamint a termék elhasználódása során keletkezik, újrafelhasználása (reuse) és újrahasznosítása (recycling) megoldható, és az közvetlenül vagy közvetve sem veszélyezteti a környezetet. A faalapú melléktermék feldolgozásának folyamatában mindenképpen vannak olyan műveletek, melyeket a további hasznosítás érdekében el kell végezni. Amennyiben ezek a műveletek a termelési folyamat szerves részét képezik, az eközben keletkező anyag még mellékterméknek tekinthető. Ha azonban további visszanyerésre van szükség a későbbi felhasználás végett, még abban az esetben is, ha a felhasználás biztos az anyagot általánosságban hulladéknak kell tekinteni az alapanyag visszanyerés befejezéséig.

Jó gyakorlat K+F Sajnálatos módon kevésbé közismert a fatermékek széntárló (és ebből fakadóan légköri CO2 csökkentő) képessége, amely különösen a nagy tömegű termékek, mint pl. faházak, bútorok esetében jelentős. Hazai és európai viszonylatban leginkább a faépítészet fejlesztésétől várható kedvező hatás. Ezért hirdette meg a CEI Bois (az Európai Faipari Szövetség) jelszavát, melyhez a FAGOSZ (Faipari Gazdálkodók Országos Szövetsége) is csatlakozott: Küzdj a klímaváltozás ellen: használj fát. A TÁMOP 4.2.2 projekt keretében vizsgálták a faállományok (erdők) és a fatermékek széntároló képességét. Megállapították, hogy az erdők élőfakészletében (térfogatában) 87 millió, a fatermékekben 31 millió tonna szén tárolódik. Ezen készletek együttesen a hazai szénkibocsátás 10-12%-ának tartós megkötését biztosítja évente. A faanyag tehát a szénciklus, és így a klímavédelem fontos szereplője.

Faipari termékek, hulladékok/melléktermékek életútjának folyamatmodellje

Újrahasznosítás vagy energetikai hasznosítás? A mai magyar faipar és a faalapon működő erőművek között érdekellentétek alakultak ki, melyek a közös alapanyagbázis miatt adódtak. Az érdekellentétek feloldása céljából állítottuk össze a Hasznosítási és ártalmatlanítási lehetőségek kapcsolata a faalapú hulladékokkal című folyamatmodellt, mely segít abban a döntésben, hogy az adott hulladékot milyen módon kell ésszerűen hasznosítani. A faalapú hulladékok esetén elsődlegesen szem előtt kell tartani, hogy zárt napenergia és a CO2 körforgás biztosítása miatt célszerű a fát minél többször visszaforgatni, új terméket előállítani, és csak végső esetben tehát amikor más megoldás nem jöhet szóba a hulladék szennyezettsége, illetve az újrahasznosítás magas költségei miatt energetikailag hasznosítani. Ennek érdekében fontos lenne egy olyan törvényjavaslat, támogatási rendszer kidolgozása, amely fokozottan támogatja az energiaültetvények elterjedését, így segítve a fahulladékok nagyobb arányú újrahasznosítását. Az energetikai hasznosítás és újrahasznosítással összefüggésben elmondható, hogy maguk a szakemberek sem tudják eldönteni, hol lehet a határ az energetikai felhasználás és az újrahasznosítás között. Sokan esetleg korainak, sőt eltúlzottnak tartják a vészharangok megkongatását. Mindenesetre kijelenthető, hogy bár a megújuló energiaforrások, ezen belül a biomassza hasznosítása fontos, sőt munkahely-teremtő ágazat kormányzati szinten lépéseket kell tenni annak megakadályozására, hogy miközben új munkahelyeket teremtünk, még több ember veszíti el munkáját faipari cégek bezárása miatt, az alapanyag bázisának csökkenése, illetve árának növekedése okán. A faipari hulladékokba zárt napenergia és a CO2 körforgás biztosítása miatt célszerű a fát minél többször felhasználni, és csak végső esetben tehát amikor más megoldás nem jöhet szóba a hulladék szennyezettsége, illetve az újrahasznosítás magas költségei miatt energetikailag hasznosítani. Mint ahogy azt szakemberek megállapították: ha ma biomasszáról beszél valaki, mindenki azonnal a fára gondol. Bár kétségtelen, hogy a biomasszába tartozó alapanyagok közül a fának van az egyik legmagasabb fűtőértéke, nem szabad az egyszerűbb végét megfogni a dolgoknak. Számos mezőgazdasági hulladékot nem hasznosítanak, amelyek összegyűjtése, hasznosítása a magyar mezőgazdaságnak is újabb bevételi forrást jelentene.

Újrahasznosítás, hulladékmentesség, a faanyag csodálatos adottsága Az emberiség és a faanyag évezredek óta szimbiózisban él egymással: használja a természet adta fát, de gondozza is az erdőállományt. A kölcsönösség sajnos nem minden korszakban valósul(t) meg, kezdetben természetesen az erdők csupán kiszolgálták az embereket, majd az utóbbi évszázadokban tudatos visszatáplálás, erdőtelepítések, és gondozás valósult meg az erdőgazdálkodás révén. A Kiotói Klímaegyezmény (1997) számos változást hozott a tagállamok energiagazdálkodásában, és előtérbe került a biomassza fűtőanyagú elektromos áramot termelő erőművek állami szintű támogatása, amely jelentős hatást gyakorolt az erdők ill. a kitermelt faanyag felhasználására. Ezek értelmében a biomassza, azon belül is a faanyag jelentősége megnőtt a benne tárolt szén mennyisége miatt. Így válnak fontos széntároló pufferré a faalapú termékek is, hiszen azok, amíg használatban vannak valamilyen formában, addig őrzik a beléjük zárt szenet). A faanyagra támaszkodó iparágak ily módon részt vesznek a szén-dioxid körforgásában, és hosszabbrövidebb időre az elsődleges ill. az újrahasznosítás/újrahasználat révén megkötik a szenet a légkörből. A faanyagok, fatermékek nyílvánvaló klímavédelmi szerepe felértékelte a korábban nehezen hasznosítható melléktermékeket (fűrészpor, darabos hulladék) és előtérbe helyezte a korszerű újrahasznosítás megoldási kérdéseit.

Faanyagfelhasználás lehetőségei

Következtetések Ha összehasonlítjuk a kitermelt faanyag ipari felhasználását az energetikaival, akkor nemzetgazdasági szempontból egyértelmű különbség állapítható meg mind hozzáadott érték, mind pedig a foglalkoztatottság tekintetében A biomassza szekvenciális használatának előnyeit az alábbiakban foglalhatjuk össze: Potenciálisan csökkentheti a CO2 emissziót ha/év tekintetben. Javítja a CO2 csökkentési költségeket. Magasabb anyagi nyereség hosszútávon, nemzetgazdasági szinten. Magasabb foglalkoztatottsági ráta. Ezek kapcsán javasolt kerülni a tisztán energetikai célú faanyag felhasználást, figyelembe kell venni a faalapú termékek értékláncát a lehető leghosszabb széntárolás miatt, így ezáltal is teszünk a klímaváltozás ellen. Módosítani kell a támogatási rendszert a szocio-ökonómiai tényezőket is figyelembe véve, támogatni kell a faalapú melléktermékek és visszanyert fa (újra) hasznosítását.

A fatermék gyártási energiaszükséglete A XIX. században kezdődött ipari fejlődés szakadatlan erősödése, a folyamatos tudományos és technikai haladás, mindezidáig lehetővé tette a gyorsan növekedő igények kielégítését a nagy mennyiségű alapanyagfeldolgozás és árutermelés árán. Mindezek miatt hatalmas méretűvé nőtt mind a lakossági, mind a termelő szektor energia igénye. A XX. század végére világossá vált, hogy az energia-, anyag- és környezetgazdálkodásnak ez a formája továbbra fenntarthatatlan, és kényszerítő erővé vált a racionalizálás, a hatékony energia- és anyaggazdálkodás, a szigorú természetvédelem és a természettel történő ésszerű együttműködés. A szükségletetek megteremtéséhez, az újfajta életvitel kialakításához jelentős változtatásokra van szükség. Ennek egyik legfontosabb területe az energiatermelés és felhasználás átalakítása. Első lépésben megkezdődött a megújuló energiaforrások (biomassza, víz-, szél-, nap-, geotermikus energia) fokozottabb igénybe vétele, valamint az energia- hatékonyság növelése. Mindezek a feladatok természetesen a fafeldolgozás terén is megjelentek.

A termékelőállítás energiaigénye A faanyag kiváló műszaki tulajdonságai, könnyű elérhetősége és megmunkálhatósága miatt mindig alapvető nyersanyaga és energiaforrása volt az embernek. A különböző termékek megítélését most az előállításukhoz szükséges energiamennyiség alapján végezzük Az energiaigény csökkentéséhez, és az energiahatékonyság fokozásához azonban pontosan ismernünk kell azokat az alapanyagokat és gyártástechnológiákat, amelyek igen jelentősek az energetikai problémák szempontjából. A faanyag, köszönhetően annak, hogy képződése a fotoszintézisben ingyenes energiával a napfény segítségével történik, valamint, hogy az erdészeti műveletek energia szükséglete is csekély, szerencsére nem tartozik ezek közé az anyagok közé. A fafeldolgozás energia szükséglete már más képet mutat, az egyes területek között (pl. forgácslap és fűrészáru gyártás) lényeges különbség lehet, ezért az értékelésnél differenciáltabban kell eljárni. Alapvető tény azonban, hogy minden fatermék az életút végén anyagában nagyobb energiatartalommal rendelkezik, mint amennyi energiát a bölcsőtől a sírig ráfordítottak, azaz úgynevezett plusz energia termék. Különféle technológiákkal aztán lehetőségünk van ezt a fában tárolt energiát kinyerni, fűtésre és/vagy villamos áram termelésre felhasználni. Ilyenek lehetnek pl. a kogenerációs erőművek, ahol kapcsolt energiatermelés (hő-, és villamos energia) valósítható meg.

A hazai faipar energiafelhasználásának szerkezeti bemutatása Az iparágon belül már régóta fő törekvés volt az energiafelhasználás csökkentése. A fafeldolgozó üzemekben felhasznált energia alapvetően hő- és villamos energiára különíthető el, melynek aránya az 1980-as években az általános 80/20%-ról (hő-, és villamos energia arány) felmérésünk szerint több modern üzem esetében 50/50%- ra, vagy akár 40/60%-ra módosult. A villamos energia felhasználók - a technológiákon belül - az alábbiak: Faipari termelőgépek és berendezések, illetve azok üzemfenntartásához nélkülözhetetlen gép és szerszámkarbantartás energiafelhasználása. Technológiai anyagmozgatás, raktározás gépei és berendezései. Technológiát kiegészítő, kisegítő gépészeti berendezések, mint: általános épületgépészet világítás kalorikus készülékek sűrített levegő ellátás hidraulikus berendezések por-forgácselszívó és szállítórendszerek szellőztető rendszerek gőz-gáz elszívó rendszerek brikettálás, pelletálás berendezései egyéb berendezések (pl. kisgépek stb.) Hőt hasznosító felhasználók: Technológiai berendezések termikus hőkezelő berendezések (szárítók, gőzölők, fanemesítők stb.) prések

Egy általános bútoripari cég villamos energiaszükségletének megoszlása

Egy általános bútoripari cég hőigényének megoszlása

Szénlábnyom és a fatermékek A globális felmelegedési potenciállal azonos tartalmú, de sokkal kifejezőbb fogalom a szénlábnyom (carbon footprint). A szénlábnyom egy termék vagy szolgáltatás teljes élettartama során keletkező szén-dioxid és más üvegházhatású gázok (ÜHG) mennyisége CO2 egyenértékben (kg CO2eq) kifejezve. Fűrészáru esetében mutatkozó negatív értékű szénlábnyom azt jelenti, hogy a faanyag keletkezésénél a fotoszintézis során elnyelt CO2 mennyisége sokkal nagyobb, mint a fűrészáru gyártásával bezárólag az életút során jelentkező összes ÜHG kibocsátás. A szénlábnyom különösen azoknál az anyagoknál nagy (pl. alumínium, acél) melyek gyártása jelentős energiafogyasztást igényel. A fűrészáru további feldolgozása során a különféle fatermékek gyártása elkerülhetetlenül ÜHG kibocsátással jár. Mint minden termék, így a fatermékek is, ökológiai hátizsákjaikban összegyűjtik és magukkal cipelik a teljes életút során összegyűlt ÜHG kibocsátásokat. Ezért aztán a fűrészáruból készített végtermékek már más kibocsátást mutatnak. A 9.5 ábrán különböző fapadlók szénlábnyomát láthatjuk. Az ökomérleg most abban segít, miután a faanyag mellett már döntöttünk, hogy felmérhessük, melyik fapadló típusnak legkisebb a szénlábnyoma. A szénlábnyom azonban nemcsak a klímatudatos tervezésben és vásárlásban van segítségünkre, hanem nagyon fontos eszköz a helyettesítési potenciál meghatározásánál. A helyettesítési potenciál ismeretében számszerűsíthető az a hatás (szubsztitúciós effektus) mely légköri CO2 csökkentést eredményez.

Közös beruházás lehetősége: PELLETGYÁRTÓ ÜZEM A Bakony Faipari Klaszter tagjai a pellet gyártó üzem létesítése céljából megvásárol egy bányaterületet. A telkek összevonása után elkészíti az üzem engedélyezési terveit.

A projekt indoklása Magyarországon a pellet nagyüzemi gyártásának nincs előzménye. A fapellet tulajdonképpen rönkfából készített nagy fűtőértékű tüzelőanyag, melyet aprítással, szárítással és préseléssel állítanak elő. A végtermék kb. 5mm átmérőjű 0.5-1.0 cm hosszúságú pellet rudacska. A gyártását követően a fapellet ideiglenesen tranzit tartályokban tárolják. Innen vagy tartálykocsiba ömlesztve szállítják el, vagy a készáru kezelőben csomagolják.

Munkahelyteremtés A telepnek része a dolgozók részére kialakított irodaépület, melyben irodák és tárgyaló mellett az öltöző és zuhanyzó blokk is elhelyezésre kerül. A telepen három műszakban max. 15 fő férfi és 2 női irodai személyzet fog dolgozni.

Tervezés Közművek: A telek jelenleg víz, gáz és elektromos közművel ellátott, a szennyvízcsatorna kiépítése folyamatban van. Épület felépítése: A telken az épületek szabadonállóan, a szükséges védőtávolságok betartásával lettek elhelyezve.

Pelletgyártó üzem Helyiségkimutatása