Van-e fenntartható urbanisztika, történelmi háttér, kérdések és megoldások.

Van-e fenntartható urbanisztika, történelmi háttér, kérdések és megoldások. Vagy elhagyjuk azt a hajót amely a nem fenntartható fejlődés felé vette az irányt és a Föld Charta felhívására fenntartható életvitelnek nevez és amit az Andok jó életnek neveznek, vagy el kell fogadni annak kockázatát, hogy az emberi élet kizáródik bolygónk egy egy meghatározó részén. 1

MIRŐL IS LESZ SZÓ? 1. Szavak és értelmük Alapfogalmak 2. Klimaváltozás 3. Erőforrásgazdálkodás energia természeti erőforrások. Az európai térség a kohéziós politika alapja annak tudományos háttere és jövőképe. 4. Van-e fenntartható urbanisztika? történelmi háttér, kérdések és megoldások. 5. Fenntartható város és urbanisztika? 6. Fenntartható urbanisztika a szabványozásban. 7. Város, urbanisztika és mobilitás 8. A fenntartható régió és területfejlesztés. 9. Az európai térség mind a kohéziós politika alapja annak tudományos háttere és jövőképe. 10. Jó gyakorlat néhány példa 11. Néhány nagyon jónak látszó rossz ötlet 12. Helyzetértékelés és szempontok. 13. A megoldás a Fenntartható Fejlődés Kultúrforradalma 2

SZAVAK ÉS ÉRTELMÜK Az emberiséget érő legnagyobb bajok félreértések következményei, Azonban a legnagyobb félreértések abból születnek, amikor a szavak értelmét keverjük össze. Nem lehet a kifejezéseket megszokásból, felületesen alkalmazni, mivel minden a szavakon dől el, a szó legszorosabb értelmében. Denis de Rougemont : Néhány meghatározás, hogy tisztán lássunk. A fenntartható fejlődés új fogalom és elsősorban az ember belső szellemi fölemelkedését értjük alatta. Itt az embert nem mind általános definíciót használjuk, hanem az európai Atyák filozófiája a perszonalizmusra vonatkoztatva. A személy ellentétben az egyénnel nem a magunkra való túlzott összpontosítás, hanem egy olyan életforma, amely megvalósulásában a másik az elsőrendű. A te az ami magammal megismertet, és bennem az ént kifejezi. A személy nem tárgy! 3

SZAVAK ÉS ÉRTELMÜK Mit is értünk fejlődés alatt? A fejlődés a kultúrák és a civilizációk átstrukturálása bizonyos értékek és érdekek nyomására. A fejlődés ezért tartalmilag elsősorban a felfogások, a tradíciók, a szervezetek, a politikai rendszerek stb. belső átalakulása. A fejlődés (développement) fogalma franciául a «kicsomagol, kibont, lerántja a leplet, kicsírázik» (désenvelopper) fogalmakhoz nyúlik vissza. Ebből kifolyólag a gondolatmenetbe be kell «iktatnunk» a «csíra» fogalmát, ami arra késztet minket hogy terveinkben ne hagyjuk figyelmen kívül a kibontakoztatásból következő gondolat menetet. A fejlődésre a legjobb példa az európai városok a XIX. század előtt és növekedésük a ipari társadalom befolyására. 4

ALAPFOGALMAK Rendszerelmélet. A rendszer főbb jellemzői Rendeltetése és funkciói viselkedésmódja, a határvonalán megfigyelhető anyag-, energia-, információ-, és más csere, struktúrája, állapottere, teljesítőképessége, a rendszer és környezete közötti kölcsönhatások, elemek, alrendszerek és részrendszerek együttműködése, viszonylatai. A rendszer környezete A rendszeren kívüli, de annak működését befolyásoló elemek és relációk. Környezet A környezet hatása a rendszerre RENDSZER Kimenet a rendszer válasza a környezeti hatásra A rendszer határa 5

ALAPFOGALMAK Holisztik Holizmus. A holizmus kifejezés (a görög holos szóból) a teljesség figyelembevételét jelenti. 20. századi anti-dialektikus idealista filozófiai irányzat, amely szerint a világmindenség egymástól függetlenül létező egységes egészekből épül fel a társadalmi jelenségeket mint az egész és a részei közötti kapcsolatokat ezek kölcsönös összefüggéseiben vizsgáló szociológiai és urbanisztikai elmélet. A redukcionizmus természetfilozófiájában a véletlen kap döntő szerepet. A holizmusnál a döntő szerep az okságé (kauzalitás) és a célszerűségé (teleonomia). Irányzatok : Holisztik Holizmus : A területfejlesztésben és urbanisztikában. Az urbanisztika és a területfejlesztés is egy holisztikus megközelítés tehát nem véletlen, hogy gyakran használnak vele kapcsolatban biológiai metaforákat. A területfejlesztésről való gondolkodásnak, az urbanisztika tudományának is interdiszciplináris természetűnek kell lennie: egy várostervezőnek, városépítésznek, városkutatónak egyszerre kell szociológiai, jogi-politikai, építészeti, műszaki-technikai, környezetvédelmi, élettani, sőt antropológiai megfontolásokat szem előtt tartania. 6

ALAPFOGALMAK Holisztik Holizmus. Sőt, túl kell lépnie a konvencionális tudományok, a problémamegoldó gondolkodás rutinjain, és a várost művészi egészként is kell tekintenie - és nem hanyagolhatja el a spirituális vonatkozásokat sem. Rendszertechnika A műszaki alkotások tudatosságra törekvő kifejlesztésének, megvalósításának, működtetésének és továbbfejlesztésének objektív összefüggéseit, szabályszerűségeit, törvényszerűségeit, tipikus, valamint a belső és külső kölcsönhatások, közeli és távolabbi következmények feltárásának, prognosztizálásának, a tapasztalatok gyors kiértékelésének és visszacsatolásának lehetőségeit, módszereit és eszközeit vizsgáló tudományterület. Vállalat mind rendszer. Az iparvállalat egymással kölcsönös kapcsolatban lévő célszerűen elrendezett erőforrások halmaza. 7

ALAPFOGALMAK A rendszer elemei : lakosság (mind munkavállaló, fogyasztó stb.) - befektetők beruházások készletek források termékek anyagi és információs folyamatok (tervezés, irányítás, előkészítés, végrehajtás, számbavétel, ellenőrzés, elemzés. (ellenőrzés, elemzés, irányítás visszacsatolás jellegű információs folyamatok), - vállalati információs rendszer. Visszacsatolás nélküli rendszer (nyílt hurok) Input Output Feldolgozó folyamat Visszacsatolással rendelkező rendszer (zárt hurkú) Input Vezérlő Feldolgozó folyamat Érzékelő Output 8

FENNTARTHATÓ BEVEZETÉS SZAVAKFEJLŐDÉS ÉS ÉRTELMÜK 9

Területfejlesztés Fejlesztési törekvések IPAR ENERGIA Ingatlan politika Befektetések irányítása Hatékony energia gazdálkodás IPP Integrált harc a IPP Integrált harc a szennyezés ellen. Integrált hulladékgazdálkodás SEVESO I I I Kockázat menedzsment szennyezés ellen. Megújuló energiák Új célok : CO2, SO2, Nox nukléáris hulladék csökkentés Energia takarékossági és EMS Környezeti Menedzsment hatékonysági intézkedések,. KÖZLEKEDÉS ÉS KERESKEDELEM Intermodal Mobilités Közelségi áruforgalmazás MEZŐGAZDASÁG SZOLGÁLTATÁ- Agrár-környezet Kímélő gazdálkodás. Harc a nyomor ellen SOK TURIZMUS infrastruktúra javítása Hagyományos termékek Tömegközlekedés és Fenntartható mezőgazdaság Külterjes és bio gazdálkodás Fogyasztók jobb tájékoztatása Környezetbarát közlekedési LCA Életciklus elemzés. Hagyományörző és tudásalapú társadalom. Közelségi és környezetbarát szolgáltatások és turizmus Épített és természeti eszközök örökség védelme Termelés közeli értékesítés Igazságos kereskedelem. Rendszer Kulturális örökség Mobilitás. Fejleszt ések környezeti t ényez ői és hatásai Társadalmi és demográfiai mutat ók és hatások. Talaj Társadalom Levegő Promiszkuitás Természet Zaj Hulladék Vizek Kockázatok Fenntartható Fejlődés 10

AZ EURÓPAI TÉRSÉG MIND A KOHÉZIÓS POLITIKA ALAPJA ANNAK TUDOMÁNYOS HÁTTERE ÉS JÖVŐKÉPE. DATAR 1968 Direction de l Aménagement du Territoire et á l Action Régionale Területfejlesztési és regionális akcióprogram igazgatósága. 11

AZ EURÓPAI TÉRSÉG MIND A KOHÉZIÓS POLITIKA ALAPJA ANNAK TUDOMÁNYOS HÁTTERE ÉS JÖVŐKÉPE. Az európai regionális és kohéziós politikának alakulása, jelene és jövője a városok jelentősége alapján. A tanulmány főbb elemei : népesség népességi változások gazdasági jelentőség kulturális jelentőség kutatás fejlesztés városok nagysága és hatásköre gazdasági vonzáskör az európai régiók összefüggései, folytonosságai és szakadásai GDP/fő népesség és GDP áralmatok általános besorolás a gazdaság tendenciái a régiók elérhetősége híradástechnikai teljesítmény potenciális jövőkép 12

AZ EURÓPAI TÉRSÉG MIND A KOHÉZIÓS POLITIKA ALAPJA ANNAK TUDOMÁNYOS HÁTTERE ÉS JÖVŐKÉPE. DATAR 2003 Gazdasági jelentőség 13

FENNTARTHATÓ VÁROS A város történelmileg organikusan fejlődött és mindig rendelkezett egy háttér régióval, mely gondoskodott energia, alapanyag ellátásáról és a városban keletkező hulladék kezeléséről. A kifejezés latin eredete a civitas az ókorban egy szabad emberekből álló független település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van. Alapvető jellegzetessége, hogy egyetlen faj igényeit hivatott kiszolgálni: az emberét Az ember számára a város az egyetlen olyan élőhelytípus, ahol nagy egyedszámban és sűrűségben, lényegében természetesen van jelen. A város ezért a legtöbb diszciplína, például a történelem, szociológia, orvostudomány, a mérnöki tudományok (például várostervezés /urbanisztika / mobilitás...) a közgazdaság-tudomány és a természettudományok művelői számára egyaránt jelentős kutatási terepnek számít. De a város lehet a központ és a periféria ellentétei között feszültségek jelképe is. 14

LÉTEZIK-E FENNTARTHATÓ URBANISZTIKA? Az urbanizáció egy történelmi folyamat amely párhuzamos a társadalom átalakulásával a népesség áramlásával a periféria (vidék) felől a központ (városok) irányába. Az urbanizáció főleg a már meglévő és kulturálisan, történelmileg, gazdaságilag vagy éppen vallásilag attraktív városok felé indul. Néhány gombaváros kikötők, természeti erőforrások, vagy éppen ipari gócpontok köré szerveződtek. Az urbanizációt mindig egy exponenciális növekedés és zónabesorolás jellemzi a XIX. század óta, melyet a társadalom, mind a politikai és értelmiségi elit, mind egy fátum él meg. A II. világháborút követően a termelési eszközök és a széles tömegek lakáskérdésének megoldását jelölte meg legfontosabb feladatának. Nagy jelentőségű célkitűzéssé vált a lakáskörülmények javítása, a kisemberek" kulturált és egészséges lakáshoz juttatása. A tömegek számára építendő kislakások kérdése világszerte előtérbe került. Az urbanizációs folyamat fő hajtóereje, a vidéki lakosság migrációja a városok felé amelyet a központ vezető szerepe csak felgyorsít (Abidjan Elefántcsontpart). 15

LÉTEZIK-E FENNTARTHATÓ URBANISZTIKA? John Beddington professzor (hvg.hu) : A növekvő népesség egyre nagyobb része költözik majd városokba, amely tovább fokozza a víz iránti igényt. Ez a folyamat önmagát erősítheti, a vízforrások kimerülésével ugyanis egyre több vidéki kényszerülhet majd otthona elhagyására, hogy városokban folytassa az életét. Az emelkedő életszínvonal egyben azt is jelenti, hogy a tehetősebb emberek egyre több kényelmi szolgáltatást vesznek igénybe, amelyekhez szintén energiára van szükség. Az előrejelzés a lehető legrosszabb helyzettel számol, amely mindenképpen egy valós fenyegetés nyilatkozta a BBC-nek David Pink professzor a Warwick University munkatársa Beddington prognózisáról. A népességszaporulattal kapcsolatban van némi vita ugyan, az azonban tény, hogy egyre többen vagyunk a bolygón, ezért az élelmiszer-ellátás komoly problémákat okozhat. Az általános felvetés, mely szerint számos kritikus tényező együttállása fenyeget, helytálló fejtette ki Jules Pretty professzor az Essex egyetem szakértője. A világ kormányai arról beszélnek, hogy 2050-re ennyi és ennyi százalékkal csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátásunkat. Nincs ennyi időnk, minél hamarabb lépnünk kell, az emberiségnek ugyanis még nem kellett ilyen komoly és összetett problémával szembenéznie! Barcelona, Delémont 16

AZ URBANIZÁCIÓk BIZTONSÁGPOLITIKA GAZDÁLKODÁSA. Urbanizáció és biztonságpolitika. (Management of Urban Security Policy) Az emberiség nagy többsége városi környezetben él és a nemzetbiztonsági kérdések alapjául is az urbánkörnyezet a, vagy lesz a mérvadó. Húsz év alatt az urbánkörnyezet lett minden veszélyközpontja (a külvárosok biztonsági problémáiról könyveket lehetne írni). Az eddigi biztonságpolitikák megmutatták határaikat mert nem rendszerben és az összefüggésekben lettek kialakítva hanem szektorálisan, rendőrség, szociálpolitika...). A kihívás abban áll, hogy megváltoztassuk a probléma megközelítését és az összetettben tudjunk gondolkozni és az elemek kapcsolataiból, kölcsönhatásaiból és összefüggéseiből alakítsuk ki azt a szakértelmet amely a városi biztonságpolitika megalapozásához vezet. Az alábbi megfontolások éppen a várospolitikai összefüggések kritikusmegértésére alapozva kell, hogy elvezessenek a védelmi és biztonsági politika kialakításához. Arra kell ösztönözze az érdekelteket egy olyan urbanisztikai kultúrát alakítsanak ki melynek meghatározó része a lakosság biztonságérzete. 17

AZ URBANIZÁCIÓk BIZTONSÁGPOLITIKA GAZDÁLKODÁSA. Új urbanisztikai ismeretek szükségesek ahhoz, hogy : azonosítsuk a különféle helyzetekben rejlő bizonytalanságokat és kockázatokat, meghatározzuk a szolgáltatásunk elhelyezkedését és fontosságát a közbiztonság területén, párbeszédet folytatni intézményi és nem intézményi partnerekkel a közös biztonság megalapozásáról, ihletni a különböző szereplőket egy összehangolt biztonságpolitikai erőforrásgazdálkodásra. Kikkel? a város-biztonságpolitika legjobb szakembereivel minden területen. A város mind a félelmek és bizonytalanság színhely. Az urbanizáció és a város mind a kockázatok színtere és a közbiztonsági kérdések kollektív problematikája. Ebből kifolyólag a rendőrség, a tervezés, ellenőrzési szervek, szereplők és és így tovább, igyekeznkk kidolgozni városi politikákat és a kockázatkezelési kultúrákat. 18

AZ URBANIZÁCIÓk BIZTONSÁGPOLITIKA GAZDÁLKODÁSA. A városi, mint a megfelelő szintű elemzés és kockázatkezelés: vissza a fogalmakhoz. Az urbanizmus új koncepciója megkívánja, hogy azonosítsuk és világosan megnevezzük a szereplőket, eltulajdonítsuk és leírjuk a rendszer fogalmait, mint például az erőszak, a bizonytalanság, udvariatlanság, a veszély, megelőzése, ellenőrzése és irányítási eszköz, beleértve az erőszakkezelését. Ebben az összefüggésben szintén meg kell határozni a használt fogalmakat és szavakat, melyeket a városbiztonsággal használunk. A város és a biztonságérzés : helyzetértékelés A XXI. század urbanizmusa halmozza a potenciális kockázatokat. Ennek függvényében azonosítani kell a kockázatokat egy társadalmi paradigmaváltás folyamatában. A teljesség igénye nélkül néhány megvizsgálandó kérdés az új biztonságpolitika kialakítása során : kezelni a tudományos információkat és az ezekből származó forrásokat, milyen informatikai adatbázisok állnak rendelkezésre, mind például a CALIS (Computer-Assisted Learning for Information Searching). 19

AZ URBANIZÁCIÓk BIZTONSÁGPOLITIKA GAZDÁLKODÁSA. az éghajlatváltozás és az antropikus (emberi eredetű) veszélyek, az éghajlatváltozás okozta kockázatok komoly problémák elé fogják állítani a gazdag mind a Déli államokat, technológiai kockázatok, ökológiai veszélyek, gazdasági környezet terhelés a különböző környezeti elemekre és az erőforrásokra, város és erőszak, az urbanisztikai egység felbomlása. A társadalmi és területi szétesés (szecesszió) magát a városi egységet és identitást veszélyezteti, szituációs megelőzés, a szituációs megelőzés feltételezi az urbanisztikai kialakítás jó kezelését ami a térbeli biztonsághoz vezethet (útvezetés, közvilágítás, videokamera...), kábítószer elleni küzdelem, milyen megelőzési politikát kell kidolgozni? milyen politikákat és intézkedéseket kell hozni a terepen való harcban? szervezett bűnözés, a globalizált világban a bűnözés is világméreteket vett az államoknak, régióknak és városoknak tehát egy közös frontot kell építeni a szervezet bűnözés és terrorizmus ellen, 20

AZ URBANIZÁCIÓk BIZTONSÁGPOLITIKA GAZDÁLKODÁSA. Cyber (számítógépes)-bűnözés, a valós környezettel párhuzamosan, társadalmunk kialakított egy virtuális világot melyben szintén élnünk kell és melyet a bűnözés sem hagyott kihasználatlanul, közúti biztonság, néhány éves sikeres megelőzéspolitika után egy bizonyos visszaesés észlelhető (városi rodeók, kábítószer,...), urbanisztika és közegészségügy, kapcsolatok kutatása az urbanisztika közegészségügyre való kölcsönhatásáról, az egészségügyi válságok kezelése? milyen reflexek alakultak ki a társadalomban, az általános- és vészhelyzetek kezelésében? globális urbanizáció szemben a terrorista fenyegetéssel, a 2000-es évek óta a város megjelent mind tömegpusztító terrorizmus célpontja, a hadsereg mind a urbánpolitika egyik szereplője, a város mint minden konfliktus színhelye melyben a hadseregnek új közbiztonsági szerep jutott. Melyek lesznek az új operációs eljárások? ki irányít kit? fontos események biztonságának szavatolása, milyen módon kezeljük a rendezvényeken résztvevő szimpatizánsokat, vagy tüntetőket? 21

AZ URBANIZÁCIÓk BIZTONSÁGPOLITIKA GAZDÁLKODÁSA. az urbanizáció létfontosságú infrastruktúrájának védelme, a jelentős infrastruktúrák biztonsága a biztonságpolitika egyik alapköve, információ és kommunikáció, a média szerepe a biztonsági kérdésekkel kapcsolatban, kommunikálni nem csupán szükséges, hanem egyik alapja a biztonságérzetnek. Mik a jellemzői a válság, vagy krízishelyzetekben való kommunikációnak? tudományos- és technikai információk védelme, ma már elengedhetetlen az érzékeny információk védelme helyi szinten. Végül és nem utolsó sorban de a fentiek ismeretében alapvető eleme egy urbanisztikai tervezésnek és már a legelemibb fázisban két alappillérből álló diagnózis kidolgozása : egy szektorális biztonsági diagnózis, alapvető az integrált védelem szempontjából, hogy a területi, mind társadalmi, vagy gazdasági ágazati politikák készüljenek és egy integrált biztonsági diagnózis, meghatározza a térség minden szereplőjére érvényes politikát. 22

FENNTARTHATÓ VÁROS ÉS URBANISZTIKA ÚJ ESZKÖZÖK. Néhány eszköz a fenntartható város és urbanisztika megvalósítására. Fenntartható városnegyedek azok az alap egységek melyeknek keretében egy fenntartható város vagy urbanizáció megvalósítható. Ez az a mikrokozmosz és infrastruktúra amely a mindennapi életben kínál és teszi lehetővé az azonosítási alapot a lakosok és a látogatók számára. Ez a környezet adja a társadalom, a gazdasági és ökológia egyensúlyának alapját, az élet és a munka minőségét, de képezi egyúttal a szereplők elvárásainak alapján képződő feszültségek alapjait is. A fenntartható városnegyed 5 fő iránya épület ökológia ökologikus mobilitás organikus, spekulációt megelőző, térségfejlesztés fenntartható társadalom és fenntartható gazdaság. Ezek a szerkezeti és szervezeti intézkedések a városnegyed következetesen kell kezelje, tekintettel a kiválasztott szempontokra és a társadalmi elvárásokra. 23

FENNTARTHATÓ VÁROS ÉS URBANISZTIKA ÚJ ESZKÖZÖK. A területi szerkezeti és szervezeti feszültségek és ellentmondások : a tendencia a zöldövezetekben való letelepedésre fokozódik, ami ellenáll a városnegyedben lévő munkaerőpiac jobb kihasználásának és újabb zónabesorolást hoz magával, a mobilitás igénye ezzel növekszik a lakóhely és a munkaerőpiac között, az időszak az ingatlanbefektetések és döntések között igen rövid ahhoz, hogy egy minőségi és fenntartható társadalmi részvételt lehessen biztosítani a kultúra és az infrastruktúra harmonizációjára, a bevándorlási nyomás növekedése, társadalmi feszültségekhez vezet, növekedő igények lakófelület / személy, valamint munkafelület per dolgozó, emelkedő komfort igények, térklíma és meleg víz, egyre nagyobb hulladékmennyiség és emelkedő energiaigények a háztartási gépek és elektronikai eszközök állandó emelkedése, magas befektetési hozamok és gyors megtérülés, CO2 kibocsájtásmentes és világos épületek és persze zajmentes biztonságos környeze, érintetlen természetes környezet és így tovább. 24

FENNTARTHATÓ VÁROS ÉS URBANISZTIKA ÚJ ESZKÖZÖK. Ajánlás a gyakorlati megközelítéshez. Területfejlesztés és mobilitás 1 2 3 4 5 Erőforrások és Környezet Fenntarthatóság és befektetések Építészet és társadalom Társ. részvétel és megvalósít hatóság Szervezet és politika szükségletek elképzelések megtározása elemzések célok meghatározása intézkedések eredmények ellenőrzése / visszacsatolás 25

FENNTARTHATÓ VÁROS ÉS URBANISZTIKA ÚJ ESZKÖZÖK. Alaptételek fenntartható városnegyedek fejlesztéséhez. A társadalmi, környezeti és gazdasági igények együttes kezelése alapfontosságú egy modern várostervezésben, mert csak így biztosíthatjuk a jövő nemzedékek városi életminőségét. Ennek megvalósításához a alábbi alaptételek vezetnek : a fenntartható városnegyed alapja, hogy a helyi társadalom azonosuljon vele és a közeli környezetével, a városnegyed fenntarthatósága nem a gazdasági teljesítménytől, hanem a gazdaság és életminőség egyensúlyától függ, az épületek, terek, szabadterek és a kereskedelmi ajánlatok amelyek meghatározói az életminőségnek, a mobilitás nem csak olaj, hanem ugyan akkor homok is a város gépezetében. A fenntartható városnegyed az az egység ahol még meglehet szervezni a társadalmi részvételt mert ott élnek, dolgoznak és szórakozna, de megvalósítását nehezíti, hogy cselekvésre nem egy független politikai tér hanem a város része. és így tervei, szükségletei és lehetőségei ez utóbbinak alávetettek. És végül de nem utolsósorban a fenntarthatóság még inkább csak elméleti koncepció. 26

FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉS A SZABVÁNYOSÍTÁSBAN. Szabványosítási kezdeményezések : 0. Ministère de l Ecologie, de l Energie, du Développement durable et de la Mer 92055 La Défense Cedex Tél. : 01 40 81 21 22 1. ÚTMUTATÓ SD 21 000 2. AFNOR AFAQ-1000NR 3. Synergy 21 000 Az útmutatók és szabványok elengedhetetlen eszközök a fenntartható fejlődés helyi hatóságok általi értékelésére és a különböző Agenda 21-ek összehasonlíthatóságára. A szabvány alkalmazása és egy harmadik fél általi független, pártatlan megítélése a vele járó tanácsokkal nagyban segíti a helyi Agenda 21 tervezését, bevezetését és működtetését. 27

FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉS A SZABVÁNYOSÍTÁSBAN. A fenntartható fejlődés értékelése.

FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉS A SZABVÁNYOSÍTÁSBAN. Eljárások és gyakorlatok értékelése Leírni mit csináljunk és megcsinálni amit leírtunk Átfogó irányítási rendszer kiépítése, amely magában foglalja a tevékenységek különböző aspektusait a tevékenységeket és azok teljesítményét. Világos elképzelést készítése : célok ok-okozati összefüggések és stratégiai prioritások. Bizonyítani a "megfelelést" A hatékonyság értékelése

FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉS A SZABVÁNYOSÍTÁSBAN. AFAQ 1000NR értékelési modell Értékelési folyamat 1. Stratégiai megközelítés és menedzser gyakorlat : 5 kritérium 2. Indikátorok Eredmények : 3 kritérium 1.1Jövőkép és stratégia 2.1 Társadalmi indikátorok 1.2 A politika kidolgozása és célok 2.2 Környezeti indikátorok 1.3 Termelési eljárások és fogyasztási szokások 2.3 Gazdasági indikátorok 1.4 Helyi kötődések 1.5 Emberi erőforrások kezelése

FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉS A SZABVÁNYOSÍTÁSBAN. AFAQ 1000NR értékelési folyamat Előkészítés Értékelés Restitúció - A célok meghatározása, tisztázása -Nyitóértekezlet - Záróértekezlet -Első adatgyűjtés - Az érdekelt felek azonosítása, külső és belső érdekelt felek, kapcsokat felvétel vagy találkozás -Helyszíni értékelések, interjúk és szemlék - Adatgyűjtás - Az erősségek a javítani valók a gyengeségek értékelése, szintézis : mérleg és felelősségek - Számszerűsített végjelentés - Az adatok elemzése - Az értékelés pontos tervezése Helyszínen és telephelyen kívül Helyszínen Telephelyen kívül

HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS SZEMPONTOK Városok és régiók ahol jó élni. A városok életminőségének nemzetközi skálája : TÁRSADALOM ÉS KULTÚRA Szociális kontextus (egészségügy, bűnözés, iskolák, 25 kórházak...) Felsőoktatás (egyetemek, főiskolák...) A politikai helyzet 17 (a korlátozás, amely a szabadságon, a cenzúrát, ) Fenntartható Fejlődés 20 (Agenta 21, stratégia, politika, megvalósítás...) 20 Kikapcsolódási és kulturális kínálat 31 Emberi léptékűség 10 Jó társadalmi szomszédság 12 Nyugalom, csend, békesség 15 Jó tömegközlekedés 14 32

HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS SZEMPONTOK KÖRNYEZET (természet, víz, levegő minőség, zaj, rezgés...) Általánosságában jó környezet 21 Sértetlen és tiszta természeti környezet 18 Tiszta környezeti elemek 17 (víz, levegő...) A természet közelsége 14 Mérsékelt forgalom 14 Nyugalom 15 (zaj, rezgés...) Természeti és épített környezet (történelmi egység, 18 harmonikus fejlődés...) GAZDASÁG Gazdasági keretek és tevékenység 51 Szolgáltatások minősége 21 Megélhetési költségek 21 Üzleti tevékenységek közelsége 17 Jó infrastruktúra 25 33

VÁROS, URBANISZTIKA ÉS MOBILITÁS. A mobilitás egy szükséglet vagy csak egy igény? A mobilitási igények csökkenthetőek, részben magának a mobilitásnak a menedzselésével, részben a környezettudatosság növelésével, illetve olyan szabályozó rendszerek (adó, díjak és illetékek...) bevezetésével. Rövid távú ingázó Az urbanizációs és a szuburbanizációs folyamatok hatása a helyi mobilitás problémáira, a kertváros fenntarthatóságának megkérdőjelezéséhez vezet. Hosszú távú business és turisztika A túl erős és túl hirtelen érkező külső hatások nem szolgálják, hanem felbomlasztják a belső struktúrákat (Manuel Castels) A fenntarthatóság követelménye a mobilitás lehetőségeinek a szűkítését jelenti. A helyi és a régión belüli tömegközlekedési kapcsolatok fejlesztése. 34

FENNTARTHATÓ MOBILITÁS, ÁLOM VAGY RÉMÁLOM? Svájc komoly erőfeszítéseket tesz a közlekedésből eredő széndioxid kibocsájtás és energia felhasználás csökkentésére és milliárdokat fektet be a tömegközlekedés és szállítás fejlesztésére. Ennek ellenére a közúti forgalom 2007-be 3%-al és 2008-ban több mind 1 %-kal növekedett,talán a gazdasági konjunktúra hatására. A dugók főoka az úthálózatok túlterheltsége, de a megoldás nem az úthálózat kapacitásának növelése, mivel a kis keresztmetszetet mindig a célpont a város, vagy település jelenti, Zürichben egy évben 278 nap volt közlekedési zavar. A gépjárművek környezeti teljesítményének növelése nem oldja meg a városi közlekedés problémáját mivel nem csökkenti az úthálózat túlterheltségét, ha csak nem térünk vissza a Le Corbusier (annak idején forradalminak tartott jó ötletéhez bontsuk le Párizs öreg negyedeit és építsünk egy az Athéni chartának megfelelő várost. 35

TÁRSADALMUNKBAN VAN-E FENNTARTHATÓ MOBILITÁS? A mai mobilitás társadalmi költségei, a svájci példa. 2005-ben a svájci állam közlekedési kiadásai 82 milliárd a svájci adófizetők számlájára (11 000 per adizatè/év), ebből a közúti közlekedésre 70.5 és a vasúti közlekedésre 11.4 milliárd. Ebből : Közlekedési eszközök 53.6 milliárd Infrastruktúra (NLFA) 11.7 milliárd Baleset és balesetelhárítás 10 milliárd Környezeti károk 6.5 milliárd A fentiekből a közút ön költség fedezet 92 % a vasúté 93 % A személyszállítási költségek közúton személygépkocsiba 54 cts, tömegközlekedés 59 cts. vasút 40 cts. Teherszállítás közút 57 cts vasút 24 cts. Egy összehasonlítás amely önmagáról tanúskodik : Magyarország (HVG2009/5/30) : Az eddiginél nagyobb arányban fizettetné meg az állam az utasokat (tarifaemelés, járatcsökkentés) ugyan akkor, Svájcban : hogy elősegítse az áruszállítás áthelyezését a vasútra (alkotmányos kötelezettség, a vasúti támogatást 24-ről 90 -ra emelte konténerenként 36

FENNTARTHATÓ MOBILITÁS, ÁLOM VAGY RÉMÁLOM? A személyszállítás externáliáinak költségei A teherszállítás externáliáinak költségei 37

JÓ GYAKORLATRA NÉHÁNY PÉLDA. A Grenelle de l'environnement. A politika figyelme a fenntarthatóság felé fordult az Ökológiai demokrácia megvalósítása érdekében. Kerekasztal munkák A klímaváltozások elleni harc - egészség és környezet - funkcionális és újrahasznosító gazdaság - biodiverzitás és a természetes energiaforrások megóvása, a mezőgazdasági termelés fenntartható pályára ösztönözése Megvalósítás : 2008 júniusában megszületett és a minisztertanácstól és a felsőháztól már egyhangúlag elfogadott, úgynevezett Grenelle kerettörvény 1 és 2009 január 7.-én a Grenelle kerettörvény 2, L éco-prêt logement social programot melynek keretében 800 000 lakást hőszigetelnek ennek keretében a hőenergia 230 kwhep/m2/évről 150 kwhep/m2/évre fog csökkenni. fenntartható fogyasztás fenntartható fogyasztás 38

JÓ GYAKORLATRA NÉHÁNY PÉLDA. Energia takarékosság Genfben az energia felhasználás 50%-át az épületek teszik ki, a genfi kormány (453 439 lakos) 14 millió -ot (kb. 4 milliárd Ft.) támogatást juttat épületek hőszigetelésére. A támogatásból tetőket, homlokzatokat hőszigetelnek, valamint megújuló energiákat aknáznak ki (nap, geotermikus... ). A svájci állam 2008-ban 14 millió (1 = 272 Ft.) 2009-ben 100 millió támogatást nyújtott, és 2010-től tíz évre 200 milliót biztosít energiatakarékossági befektetésekre. Ehhez az összeghez nagyjából a 6 szorosát teszi hozzá a magánszféra. ( 2009-ben kb. 84 millió ) A genfi ENSZ negyed (Projet Genève-Lac-Nation) fűtésének és hűtésének több mind 90 %-át 2005-től a genfi tó fogja szolgáltatni (a CO2 kibocsájtás 13 000 tonnával csökken) 6 km vezeték, 37 m vízkitermelési mélységé 9 fokos víz, a projekt európai díjat kapott. Egy már létező létesítmény Merc-Serono. 39

JÓ GYAKORLATRA NÉHÁNY PÉLDA. Issy-les-MoulieauX Az Issy-les- Moulineaux katonai erődítmény helyére az önkormányzat egy kibernetikai erődítményt tervez, melynek központja éppen egy jobb mind passzív építményű iskola, melynek a jellemzői : Energia fogyasztás 7 kwh/m2/év. Autonómia 100% a gyermekek azok akik a tanórák alatt a tantermek hőszükségletét ellátják. Napelemek szolgáltatják az irodák, folyosók, illemhelyek, valamint a melegvíz ellátáshoz szükséges energiát. Az épületek anyaga teljes mértékben megújuló és kevés szürke energiát igénylő építőanyagok, mind a fa, fa-, vagy cellulóz gyapjú, padló újrahasznált kerámia, vagy parafa, stb. A hőszigetelésre kizárólag szalmát használnak fel. az épületek szerkezeti és tűzellenállási képességeit a CSTB (Centre Scientifique et Technique du Bâtimant) vizsgálja. 40

JÓ GYAKORLATRA NÉHÁNY PÉLDA. Napelemek A napelemek állami támogatása nagyban hozzájárult a Német napelemipar gyors kibontakozásához és versenyképessége növeléséhez. Új technológiák. A társadalmi szereplők jobb ellenőrzési lehetősége, lokális energiák lokális felhasználása. A nagy energiaszolgáltatók háttérbeszorítása. SolarImpulse. EPFL Bertrand Piccard (Auguste Piccard 1884/1962 svájci fizikus. Léggömbök segítségével tanulmányozta a kozmikus sugárzást, 1932-ben 16,2 km-es magasságot ért el. 1947-től mélytengeri kutatásokba kezdett, Jacques Ernest-Jean Piccard 1922/2008, svájci mélytengeri kutató és oceanográfus. Tanulmányai a genfi egyetemen végezte. 1946 48 között a közgazdasági tanszéken dolgozott, mint tanársegéd, valamint a mélytengeri kutatásokkal foglalkozó amerikai szervezetek konzultánsa volt.) André Borschberg. és 1 500 kg (sandwich de carbone). 12 000 napelemborítás, teljesen új technikájú elemek. 80m szárnyfesztáv és 70 millió. 41