A magyar agráriumnak is üzen a tudományos világ: hiba tiltani a GMO-kat!

A magyar agráriumnak is üzen a tudományos világ: hiba tiltani a GMO-kat! Mint ismeretes a skót kormányzat bejelentette azt a szándékát, hogy megtiltják a géntechnológiával nemesített (GM) növények termesztését. Ez a szakmai alapokat nélkülöző politikai döntés erős tiltakozást váltott ki, amit nagy tekintélyű egyetemek, tudományos testületek, gazdaszervezetek mellékelt levele is megfogalmaz. A levél üzenete, a tiltással szemben felhozott érvek szinte mindegyike a hazai GMO-ellenes törvénykezési és kormányzati döntések kritikája is. Habár a magyarországi GMO-ellenesség nem váltott ki a skóciai javaslattal kapcsolatos reakcióhoz hasonló nemzetközi visszhangot, hazánk számára is fontos útbaigazítás a skót kormány illetékes miniszterének írt tiltakozó levél, amely megalapozott tényeket sorakoztat fel a génnemesített szervezetek hasznossága mellett. Tekintettel a tudományos kutatás eredményeire, és az agrárinnováció meghatározó irányaira a világban, nem lehet kétségünk afelől, hogy a géntechnológia sokban segíthet egy olyan mezőgazdasági gyakorlat kialakításában, amely a magyar gazdák érdekeit, valamint tágabb értelemben a fenntartható fejlődést és a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklését szolgálja. Mint a közelmúltban oly gyakran, a becslések szerint az idén is nagy (30-40%) a kánikula által okozott termésveszteség a kukoricában Magyarországon. Éppen ezért nehéz belátni, hogy miért kell a magyar gazdákat az aszálytűrő GM hibridek vetésétől eltiltani. Nem is beszélve arról, mennyire félrevezető és káros a GMO-mentes tejjel kapcsolatos szinte már komikus kormányzati kampány. A GMO-k tiltásából fakadó közvetlen károkon túl, azonban még nagyobb problémát jelent a kutatás és az innováció lehetőségeinek beszűkülése, mint azt a levél írói is kiemelik. Hazánk agráriuma és gazdasága érdekében előbb vagy utóbb el kell fogadnunk a mellékelt levél indokait, és idehaza le kell állítani a GMO-ellenes kormányzati kampányokat. Szükség van arra, hogy a média megtévesztő hírei helyett a tudomány tényeit ismerjék meg az emberek. Az új technológiák ideológiai alapon történő elutasítása gátat szabad versenyképességünknek, és megfoszt számos egészség- és környezetvédelmi előnytől. Nagyon indokolt elvárás, hogy a döntéshozók álljanak szóba a biotechnológia, növénynemesítés, növénytermesztés, állattenyésztés szakembereivel, és a magyar kormány kezdeményezze a GMO-kérdés sokoldalú, tudományos megalapozottságú elemzését. Dudits Dénes A Zöld Biotechnológia Hírlevél főszerkesztője 1

sense about science science and evidence in the hands of the public 11. évf. - 2015/7-8. július-augusztus 2015. augusztus 17. http://www.senseaboutscience.org/data/files/gm/letter_to_mr_lochhead_17_aug_2015.pdf Elektronikus levél Richard Lochhead úrnak, a skót kormány vidékügyi és környezetvédelmi miniszterének Tisztelt Lochhead Úr! Bejelentése, amely szerint a skót kormány indítványozza minden genetikailag módosított növény termesztésének tilalmát, tekintet nélkül az egyes alkalmazások hasznára vonatkozó meglévő, vagy később szerzendő bizonyítékoktól, azzal a veszéllyel jár, hogy Skóciában korlátozódik a kutatás, és Skócia többé nem fér hozzá azokhoz a mezőgazdasági újításokhoz, amelyek másutt a világon fenntarthatóbbá formálják a gazdálkodást. Ahogy Ön és mások is jelezték, ez politikai döntés, amelynek alapját nem a tudományos módszerekkel végzett kockázatbecslés alkotja. Ez természetesen az Ön előjoga. A bizonyítékokhoz való olyan hozzáállás ez, amely tudósokat és nem tudósokat egyaránt meglep és kiábrándít. Skócia a XVIII. században, a felvilágosodás korában szerzett vezető szerepet a tudományokban, és ez jelenleg is tovább él világszínvonalú egyetemein és kutatóintézeteiben. A növények genetikai módosítása mára jól kidolgozott módszer lett, amelynek eredményeit húsz éve biztonságosan alkalmazzák világszerte, ahogy ez az European Academies Science Advisory Council (Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete) Planting the Future (A jövő vetése) című jelentésében is olvasható. A tudósok új növénynemesítési módszereket dolgoznak ki, amelyeket a jövőben GM-nek minősíthetnek. Ebben a tudományos fejlődésben skót kutatók és mezőgazdasági kihívások is szerepet játszottak, például a burgonyavész és különféle fák betegségeinek vizsgálatában. Ők a jövőben nem járulhatnak többé hozzá ehhez a munkához? Jelenleg is folyik olyan tulajdonságok kutatása, amelyeknek a skót gazdák, fogyasztók és környezet is hasznát látná ilyen például a kevesebb gombairtó szer használata mellett termeszthető burgonya, valamint az omega-3 zsírsavakban gazdagabb olajos magvak, amelyek fenntarthatóbb takarmányforrásként használhatók a lazactenyésztésben. Ezeken kívül még sok más betegséggel és kártevővel szemben ellenálló és szélsőséges éghajlati viszonyok között is jól termeszthető növényfajta kifejlesztésére lenne szükség, ahol jól alkalmazható a GM technológia. Ha Skóciában betiltják a GM növények termesztését, az ország nem tudja hasznosítani az innováció eredményeit a mezőgazdaság, a haltenyésztés és az egészségügy területén, és a régi módszerek további alkalmazására lesz ítélve. Ezért nagyon aggasztónak találjuk a skóciai döntés lehetséges negatív hatását a tudományos kutatásra. Javasoljuk, hogy sürgősen hívjanak össze egy megbeszélést, ahol a kutatók megvitathatják ezeket a problémákat Önnel, és mérlegelhetik, hogyan lehetne megvédeni a tudomány szabadságát és integritását, valamint politikai döntésekben való alkalmazását Skóciában. Tisztelettel: Academia Europaea, Biochemical Society, British Society of Plant Breeders, Durham Crop Improvement Centre, European Academies Science Advisory Council, Institute of Food Science and Technology, John Innes Centre, National Farmers Union, National Institute of Agricultural Botany, Cambridge, National Institutes of Bioscience, Public Research and Regulation Initiative, Robert Gordon University, Rothamsted Research, Royal Society of Edinburgh, Society for Applied Microbiology, Society for Experimental Biology, School of Biosciences at the University of Kent Science Council, Science Team, Eden Project, Sense About Science, The Roslin Institute, The Sainsbury Laboratory, Norwich, UK Plant Science Federation, University of Bangor, University of Dundee, University of Edinburgh, University of Hertfordshire, Wissenschafterkreis Grüne Gentechnik (WGG) 2

Magyar Nemzet 2015. augusztus 1. http://mno.hu/magyar_nemzet_magazin/acelos-fajtak-1298011 Acélos fajták Testi-lelki egészség Vita a génmódosított növényekről szerző: Molnár Csaba Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Az [előző] bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal ( ) segíti elő áll az alkotmány huszadik cikkelyében. Ennek értelmében tehát hazánkban tilos génmódosítással nemesített növényfajtákat termeszteni. Kérdés azonban, hogy ezt a rendelkezést alátámasztják-e a tudományos adatok. A génmódosítás előítéletektől, ideológiáktól mentes értékelésére kértük fel a téma két, a közvélekedés szerint markánsan eltérő álláspontot képviselő kutatóját. Dudits Dénes, akadémikus, címzetes egyetemi tanár. A Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület alapító elnöke, az MTA Mezőgazdasági Biotechnológiai Tudományos Bizottsága tagja. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézet kutató professzora. A géntechnológia csak egyike az új növényfajták előállítására szolgáló megannyi nemesítési módszernek (miközben a klasszikus szelekción, keresztezésen alapuló módszerek is megmaradnak), és ezt sajnos sem a közvélemény, sem a politikusok nem tudatosítják. Az eddig közölt nagyszámú tudományos vizsgálat alapján készített elemzés (úgynevezett metaanalízis) szerint világszinten a génmódosított (GM-) növények alkalmazása 22 százalékkal emelte a terméshozamot, 68 százalékkal növelte a gazdálkodás nyereségességét és 37 százalékkal csökkentette a felhasznált kémiai növényvédő szerek mennyiségét. Létezik három olyan GM-növény (két kukorica és egy krumpli), amelynek kifejezetten nagy gazdasági előnyei lennének a magyar mezőgazdaság számára. Az egyik egy kukoricabogárnak ellenálló hibrid, amely szükségtelenné tenné a kukoricabogár elleni kémiai védekezésre költött, manapság évente négymilliárd forintot, és még a környezetet sem szennyeznénk. A másik a szárazságtűrő kukorica, a harmadik pedig a burgonyavésszel szemben rezisztens krumpli. Ha e három növény megkapja az uniós termesztési engedélyt, a nálunk GM-ügyben sokkal nyitottabb Csehországban, Szlovákiában, Romániában vélhetően elkezdik termeszteni őket. A magyar gazdák pedig egyedül maradnak a versenyben, ha nem lépünk. Melyek a mezőgazdasági génmódosítás hátrányai? A kukoricának 32 ezer génje van, mindannyiukat lehet módosítani. Minden géntechnológiai beavatkozásnak Melyek a mezőgazdasági génmódosítás előnyei? 3

más és más lesz a hatása. A legnagyobb probléma e kérdés megítélésében az, hogy nem lehet általánosságban beszélni előnyökről és hátrányokról. Csak konkrét fajták konkrét génjeit illetően, egyedileg lehet tudományos adatokkal alátámasztható vitát folytatni. Csupán azért, mert egy növényt géntechnológiával nemesítettek, még nem mondhatjuk rá, hogy jó vagy rossz. Vannak példák arra, hogy olyan génkombinációval foglalkoztak egy ideig, amelyről kiderült, hogy nem használható. Ám azokat még a nemesítés fázisában kidobták, hiszen a GM-növények sokkal szigorúbb, többlépcsős ellenőrzési folyamaton mennek keresztül, mint a hagyományos módon nemesített fajták. Hátrányként szokták emlegetni, hogy szupergyomok alakulhatnak ki, amelyek rezisztenssé válnak az adott növényvédő szerrel szemben. A biológia törvényei szerint az élő szervezetek, így a gyomok tömegében valóban genetikai variánsok tűnhetnek fel erős szelekciós nyomás alatt. Amerikában meg is jelentek a glifozát nevű gyomirtó szernek ellenálló gyomok. Ez viszont teljesen egyszerűen megoldható probléma, ha permetszert és GM-növényt váltunk (hiszen más hatóanyagra nem rezisztens a szupergyom). A GM- és a nem GM-növények közötti átkereszteződés esélye fajonként változik, amit még idegen beporzók esetében is meg lehet akadályozni védősáv vetésével. Ezért volt katasztrofálisan dilettáns döntése az agrárvezetésnek, amikor több ezer hektár kukoricát kiszántottak, mert egy-két génmódosított növényt lehetett találni egy táblában. Veszélyes-e a génmódosítás az egészségre? Az eddig kereskedelmi forgalomba került GM-növények egyikénél sem igazolódott még be soha semmilyen káros egészségügyi hatás. Egy tanulmány szerint 2000 és 2011 között több mint százmilliárd háziállatot etettek GM-takarmánnyal, mindenféle kedvezőtlen hatás nélkül. Egyébként vagy másfél évtizede a magyar vásárlók is génmódosított szójából készített termékeket fogyasztanak, ugyanis azokat behozni szabad (600 ezer tonna GM-szóját importálunk évente), csak itt termeszteni tilos. Ez hatalmas ellentmondás. Szükség van-e rá? Az évszázad közepére kilencmilliárd ember fog élni a földön, és táplálásuk érdekében meg kell duplázni a világ élelmiszer-termelését. Ezt a problémát tetézi a klímaváltozás, amely még inkább megnehezíti a megbízható mezőgazdasági termelést. Elemi érdekünk, hogy a termesztett növények biológiai képességeit (a bennük rejlő tartalékokat) a legteljesebb mértékben kihasználjuk. Egy angol tanulmány szerint az ottani búzatermésátlagokat hat tonna/hektárról húszra is fel lehet tornázni. A géntechnológia az újabb zöldforradalmat készítheti elő, és éppen az éhínségek megelőzése miatt káros minden olyan propaganda, amely megfélemlíti és a géntechnológia ellen hangolja a közvéleményt. Hol lát esélyt kompromisszumra a felek között? A legnagyobb probléma az ismeretek hiánya. Biztos vagyok benne, hogy az e kérdésben döntést hozók zömének fogalma sincs a növénynemesítés, géntechnológia lényegéről. Tehát itt főképp ismeretterjesztésre, a tudomány tényeinek kommunikációjára lenne szükség. És arra, hogy a politikusok szóba álljanak a tudósokkal. Ez sokat segíthetne abban, hogy közeledjenek az álláspontok. Idővel maga a tapasztalat oldja a feszültséget. Mi a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület szervezésében vittünk ki magyar gazdákat Romániába, Szlovákiába, hogy megnézzék, a GM-kukoricatábla pont olyan, mint az összes többi kukorica, és nyugodtan belegyalogolhatnak, nem fogja leharapni a lábukat. Nagy előrelépés lenne az is, ha a biogazdálkodók felismernék, hogy a géntechnológia nem az ellenségük, már ha komolyan gondolják a vegyszerek mellőzését a gazdálkodásban. Változott-e az idők során a véleménye a génmódosításról? Én a Harvard Egyetem vendégprofesszoraként ismerkedtem meg a génsebészettel. Hazajőve 1986-ban ké- 4

szítettük el az első magyar génmódosított növényt, egy lucernát. Azóta folyamatosan ilyen kutatásokat végzünk, és a világtendenciák ismeretében is meg vagyok győződve a technológia hasznosságáról. Persze itthon nem mindig egyszerű a géntechnológiai kutatók élete. Nemrégiben szegedi búzanemesítő kollégákkal létrehoztunk egy szárazságtűrő GM-búzát, s tudományos cikket írtunk róla. A hazai GMO-ellenesség miatt a szabadföldi kísérleteket nem tudtuk idehaza elvégezni, arra kényszerültünk, hogy egy francia cég közreműködésével Amerikában történjék az új növények értékelése. Ez nyilván azt jelentette, hogy a növényhez fűződő sok jogunkról le kellett mondanunk a francia cég javára. Hogy ez menynyiben szolgálja Magyarország érdekeit, nem tudom. Minket mindig is a jobbítás, az embereket jobban szolgáló növények előállítása vezérelt. A tudományt politikai eszközökkel, politikai szándékkal megállítani nem lehet. Ez már a micsurini, liszenkói áltudományos tanok idejében sem működött. Darvas Béla, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, címzetes egyetemi tanár. A GMO-kerekasztal és a Magyar Ökotoxikológiai Társaság alapító elnöke. Melyek a mezőgazdasági génmódosítás előnyei? A génmódosítás eddigi formáit csak egyedileg értékelhetjük. A megítélés szempontjából határozott különbségeket látok a transzgenikus és ciszgenikus növények között, amelyeket az uniós jogi szabályozás nem kezel külön. A transzgenikus növények idegen fajból származó gént használnak, és a létrejövő módosított fajtában új fehérje (fehérjetoxin, enzim stb.) jelenik meg, míg a ciszgenikus növényekbe azonos fajból származó gént (allélt) ültetnek vissza. Míg a transzgenikus növényekkel szemben fenntartásaim vannak, a ciszgenikusakat barátságosabban tudom fogadni. Az első generációs módosított növényekkel kapcsolatban kialakult, mereven elutasító engedélyezési álláspontot az új fajták esetében mindig felül kellene vizsgálni. Melyek a mezőgazdasági génmódosítás hátrányai? Mint ahogy az előnyök, a hátrányok szempontjából sem lehet generális véleményt formálni. Ez a politikusok tévedése. A növényvédelmi célra módosított növények például jogosan kifogásolhatók. A Btnövények [olyan transzgenikus kukorica, amely a Bacillus thuringiensis nevű baktérium génjét hordozza, ezáltal rovar kártevők elleni mérget termel M. Cs.] által termelt fehérjetoxin igen nagy mennyiségben, a növény minden részében megjelenik; a károsító rovar szempontjából is szükségtelenül. Egyes fajták pollenje hatással van más rovarok, például védett lepkék lárváira is. Haszonállataink velünk együtt szükségtelenül fogyaszthatnak olyan fehérjetoxint, amelyet korábban nem, s a májra gyakorolt hatást illetően nincs tudományos konszenzus. A gyomirtó szerre toleráns növényekben vegyszermaradék vagy annak bomlástermékei halmozódnak fel. Korábban az ilyen hatóanyagokkal (pl. glifozát) kezelt növény elszáradt, így fogyasztásra nem került, most viszont szermaradékkal együtt túlél, és így fogyasztható. A glifozát hatóanyagot ma már többféle krónikus hatással vádolják, a magzatok károsítása és a rákkeltő hatás gyanúja is árnyékolja. Nem gyűlik hasonló súlyú terhelő adat az összetételükben módosított növényekkel kapcsolatban, és a szárazságtűrő növények kritikai elutasítását még nem látom körvonalazódni. Idegenbeporzó növényeknél a fajta- (pl. kukorica) és fajhibridek (pl. repce és rokonsága) keletkezése valóságos probléma. A fajtahibrid-képződés veszélyezteti a fajtatisztaságot, ami leginkább az ökológiai gazdálkodóknál támaszt jogos ellenérzést. Önbeporzó növényeknél ez a megítélés sokkal kedvezőbb lehet. Határozott hátránynak látom a fajtaszabadalmat, amely az európai politikai elutasítás alapja, hiszen az országok a saját fajtakincsüket látják veszélyeztetve, illetve a vetőmagon keresztül a növénytermesztés fajtatulajdonosi befolyásolásától tartanak. Az is igaz viszont, hogy a hazai, nem módosított fajták után is kell 5

fajtapénzt fizetni még akkor is, ha a gazda maga termeli meg a vetőmagját, de fémzárolt vetőmagot vásárolt az előző gazdálkodási évben. Veszélyes-e a génmódosítás az egészségre? Az elemzéseknél a veszély mellett annak valószínűsége is lényeges. Környezetünk nagyfokú öszszetettsége miatt a veszély létezése sokszor bizonyítható, de a kockázatot egyesek alacsonynak, mások jelentősnek tartják. Hazánk törvényei szerint a védett állatok élőhelyének minősége nem változtatható meg, vagyis ez a jogi forma a valószínűségen alapuló megítélést kizárja, egyszerűen nem engedi meg a veszélyt eredményező technológia használatát. Az Egyesült Államokban engedélyezett növények akut toxicitása kizárható, vagyis nem beszélhetünk munkavégzés és fogyasztás kapcsán azonnal kialakuló hatásról. A kukoricapollen általános allergizáló hatása természetesen felvetődött, és egyszeri fogyasztásra is leírtak már hatást, de az eredmények értékelésében nincs tudományos konszenzus. Hasonló a helyzet a takarmányozási vizsgálatokban talált krónikus hatások megítélésében, egymással szemben álló tudományos értékelések léteznek. Mindez az unióban elégséges az elővigyázatosságon alapuló átmeneti tiltásra. Szükség van-e rá? Első generációs, növényvédelmi célú fajtacsoportokra szerintem nincs szükségünk. Felkészült növényvédelmi szakembereink vannak, akik egyszerűbb módszerekkel elvégezhetik ezt a munkát. A kukoricamoly nem jelentős kártevő Magyarországon. A kukoricabogár érdekesebb kérdés, de a megoldásra agrotechnológiai megoldások léteznek. Bizonytalan vagyok a módosított beltartalmú növények kapcsán. Azt gondolom, hogy ebben a táplálkozási és takarmányozási szakértőknek kell dönteniük. Kifejezett érdeklődéssel várom a szárazságtűrő növények megjelenését, felnyithatja a jelenlegi európai elzárkózást. Hol lát esélyt kompromisszumra a felek között? A kutatók, a köztisztviselők és a politikusok közötti párbeszéd az egyetlen megoldás, mert a hazai törvénykezés jelenlegi előítéletessége nem tagadható. Messze összetettebb géntörvényre lenne szükség, amely szét- választja, ami nem tartozik öszsze. Ehhez a kutatók véleményét kell figyelembe venni, mert tapasztalataim szerint a hazai szakirányítás és jogalkotás valamiféle téves missziót teljesít be. Megvédi az embereket, de mitől is? A szakpolitikus csak elutasítani akar, mert a fogyasztók (választók) többsége elutasító. Mára nálunk a módosított növény engedélyezése valami olyasmi, mint a rendszerváltáskor a dunai vízlépcső volt. Aki mellette szólt, kommunistának bélyegezték, most a multik szekértolójának. Azt gondolom, a tudományos tények alapján kell dönteni, s nem politikusoknak felüllicitálni egymást elutasításban, egymástól átvéve a félig megértett érveket. Változott-e a véleménye az idők során a génmódosításról? Annyira, amennyire a géntechnológia eredményei változtak. Glükózintoleráns vagyok. Ha szükségem lesz rá, génmódosított szervezetek által termelt inzulint is használni fogok. Ez saját kockázatértékelésem eredménye. A táplálkozásban sokféle lehetőség versenyez egymással. A módosított élelmiszerek vásárlását nem igazán favorizálom, meglehetősen konzervatív ízlésű vagyok. Hozzátehetem azt is, hogy a szép, de ízetlen, igaz, hagyományos nemesítéssel készült paradicsomfajtákat, az íz- helyett vízgazdag csirkéket és a vegyszermaradék kockázatát rejtő fejes salátát is kerülöm. Szóval értük biopiacot is látogatok. Kifejezett érdeklődésemre számíthatnának az acélos búzafajták, amelyekből hasonlóan ropogós héjú kenyér és kifli lenne süthető, mint gyerekkoromban, vagyis a jobb ízű termékek érdekelnének, és nem a szebbek. A globális felmelegedéshez jobban alkalmazható növényeket is türelmesen várom. 6

2015. június 11. http://risk-monger.blogactiv.eu/2015/06/11/a-letter-to-kumi-naidoo-ongreenpeaces-gmo-position-moral-character-will-be-your-legacy/ Levél Kumi Naidoo-nak a Greenpeace GMO-kkal kapcsolatos álláspontjáról: Ön erkölcsi jellemet hagyhat örökségül! David Zaruk Owen Paterson korábbi brit környezetvédelmi miniszter elítélte Neil Young dalszerzőt, aki a világot a GMO eszközöktől, például az aranyrizstől megfosztani kívánó aktivisták követőjévé szegődött. Paterson u- gyanettől a szándéktól vezérelve levelet intézett Kumi Naidoo-hoz, a Greenpeace International ügyvezető igazgatójához, és arra kérte, hogy a GMO-k ügyében hallgasson a tudomány tiszta hangjára, és segítsen legalább részben visszaállítani a Greenpeace hitelességét. Kedves Kumi! Tudom, hogy Ön olyan ember, aki szeret erős jellemnek látszani, legyen szó akár Nelson Mandelához fűződő barátságáról, akár az apartheid elleni (Oxfordból vívott) küzdelméről, vagy arról, hogy a Greenpeace történetének ezen a fontos fordulópontján átveszi a szervezet vezetését. A történelem azonban erkölcsi szilárdsága alapján fogja megítélni az Ön nagyságát, és azt fogja vizsgálni, hogy volt-e bátorsága azt tenni, ami helyes. Azért írok Önnek, hogy arra kérjem: a GMO-kat illetően hallgasson a tudomány tiszta hangjára, és segítsen legalább részben visszaállítani a Greenpeace hitelességét. Régóta hangoztatom, hogy a GMO-k elutasítása nem tudományos álláspont, hanem ökológiai-vallásos rögeszme, és az elhúzódó ellenállás és obstrukció etikai következményekkel jár. Én a magam részéről az emberiség elleni bűnként bélyegeztem meg a Greenpeace Nyilván Ön is látta a Panorama hírprogram nemrég sugárzott, Félelmet terem a GM élelmiszer című adását, amelyben Stephen Tindale, a Greenpeace UK korábbi vezetője, aki korábban az Önök GMO-ellenes kampányait vezette Angliában, a következőket állította: A tudósok túlnyomó többsége úgy véli, hogy a GM-technológia biztonságos. Szerintem az új technológiák elleni kiállás elfogadhatatlan, morálisan elfogadhatatlan. Aggódom a Greenpeace és a többi zöld szervezet miatt, mert annak alapján, hogy ilyen erőteljesen fellépnek a GM-technológia ellen, úgy tűnhet, hogy az ideológiát a humanitárius cselekvés szükségessége elé helyezik. Mielőtt arra utasítja követőit, hogy intézzenek személyes támadást Tindale úr ellen, olvassa el figyelmesen, mit is mondott. Ön az emberi élet és a fejlődés elé teszi az ideológiát, és ez erkölcsileg elfogadhatatlan. 7

Ugyanebben a programban az Európai Bizottság elnökének korábbi tudományos főtanácsadója helyesen azzal vádolja az Önéhez hasonló civil szervezeteket, hogy kitalált vádakkal illetik a GMO-kat a kampányaik sikere érdekében. Az Önök szervezetének GMO-kkal kapcsolatos álláspontja egyre tarthatatlanabb, és a Greenpeace-nek, mint mozgalomnak a hitelességét nagyban rontja az, ahogy folytonosan tagadják a tényeket, a bizonyítékokat és a tudományos eredményeket. Igen kétes győzelem megnyerni a kampányt (amire az Önök propagandagépezete vitathatatlanul képes) úgy, hogy közben elveszítik tagjaikat, jó vezetőiket és az emberek tiszteletét. Az Önök saját tudósa, Doug Parr azt állította, hogy ha a Greenpeace téved a GMO-k ügyében, az csak annyit jelent, hogy pár évig kevesebb osztalék jutott a multinacionális vállalatok részvényeseinek, majd arról filozofált, milyen rossz is lenne, ha a GMO-k valóságos veszélyt jelentenének. Nos, Önök immár két évtizede tévednek a GMO-k ügyében, és nemcsak a részvényeseknek jutó nyereség elmaradása, hanem az A-vitaminhiányban elpusztult gyermekek halála is a lelkükön szárad. Lehetséges, kedves Kumi, hogy más tudósokra kellene hallgatnia? A tudományos eredmények alapján nyilvánvaló, hogy a GMO-k kevés kockázattal számos előnyt kínálnak a fogyasztóknak és a szegény népeknek, és hozzájárulnak az élelmiszer-biztonsághoz. Az elmúlt két évtized folyamán a tudomány az összes kiagyalt félelmükre választ adott. Önök pedig tovább harcoltak a tegnapi kampányok céljaiért, közben pedig szükségtelenül félelmet gerjesztettek amúgy is sérülékeny népekben. És mindezt miért? Önöknek és csapataiknak a holnap problémáival kellene küzdeniük, nem pedig tizennyolcadik századi technológiákkal megbéklyózni a globális mezőgazdaságot, amely a növekvő népesség élelmezéséről próbál gondoskodni. Egy erkölcsi tartással rendelkező vezető ilyen helyzetben reménysugár próbálna lenni; ehelyett Önök a hajthatatlanság és a luddizmus jelképévé válnak. Értem én, hogy megpróbálja a felszínen tartani a süllyedő hajót, miközben a frakciók belülről szerteszét szaggatják a Greenpeace-t. Ám most van az ideje annak, hogy példát adjon vezetésből és jellemességből, és ne bújjon a tegnapi problémák mögé. Vágja ki a szervezetből ezt a romboló hatású tályogot (korábban, a bálnák ügyében már sikerült egyszer a Greenpeace-nek). Ismerje fel, hogy erkölcsileg tönkremennek, ha tovább kampányolnak a GMO-k, a tudomány és sok-sok szegény nép sorsának jobbrafordulása ellen. A valódi vezető érti azt, hogy a bátor döntések nem mindig könnyűek, de az erkölcsi erő jellemességre utal a Greenpeace önkéntesei ezt keresik elkeseredetten a vezetőikben. Ön előtt most fontos lehetőség nyílik arra, hogy sok rosszat jóvátegyen egy pillanatnyi tisztességgel. A Greenpeace nem a párbeszédre való hajlandóságáról híres. Ezt megváltoztathatná azzal, hogy meglátogatja ezeket a GMO-kutatókat, és egyszerűen meghallgatja őket (különösen a Nemzetközi Rizskutató Intézetben dolgozókat) örömmel fogják fogadni. Ehelyett Ön a saját magányos tudósára, Dr. Parr-ra hallgat, aki nem igazán tudja megmagyarázni, hogy Önök miért is szennyezték be a jó hírüket ezzel az üggyel. Mi lenne, ha holnap Ön kijelentené: a Greenpeace újraértékeli a GMO-kkal kapcsolatos álláspontját (nem kell minden GMO-t elfogadniuk, de legalább ismerjék el a biotechnológiában rejlő nagy lehetőségeket, és a szegény országok népeinek jogát ahhoz, hogy hozzáférjenek)? A világ nem állna meg. De lehet, hogy megállna az Ön hitelességének romlása a tudományos közösségben. Lehet, hogy megállna a lelkiismerettel rendelkező Greenpeace-igazgatók folyamatos elszivárgása, és az Önök anyagi támogatottságának csökkenése. És igen, megszűnne az Ön és a Greenpeace iránt érzett megvetésem! 8

http://www.soyconnection.com/newsletters/soy-connection/health-nutrition/ summer-2013/biotech-labeling-separating-scientific-fact-from-fiction GMO jelölés: tények és mesék A biotechnológiai módszerekkel nemesített vagy génmódosított (GM) növényekből készített élelmiszerek jelölése forró téma. Ilyen élelmiszerek fogyasztása már 15 éve biztonságosan folyik, mégis vannak, akik továbbra is kételkednek a GM összetevőket tartalmazó élelmiszerek biztonságosságában. Ez a cikk azt vizsgálja, hogy mit mondanak az adatok és mi a tudományos konszenzus arról, vannak-e fizikai különbségek a hagyományos és a GM növényekből nyert élelmiszerek között. Az élelmiszerek címkézéséről 1906-ban született meg az első nemzeti hatáskörű rendelet. A Pure Food and Drug Act (Tiszta élelmiszerekről és gyógyszerekről szóló törvény) célja az volt, hogy ne jelenhessenek meg félrevezető állítások az élelmiszerek címkéjén. Ma a fogyasztók többsége (60%-a) elégedett az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerhatósága (FDA) jelenleg érvényes, tudományosan megalapozott jelölési politikájával, amely csak azon élelmiszerek kötelező megjelölését rendeli el, amelyek olyan fontos, vagy fizikai különbséget mutatnak, amely hatással van egészségességükre, biztonságosságukra, vagy a belőlük készülő élelmiszer tápértékére. Meg van lepve, 1 tisztelt olvasó? Meg is lehet lepve, hiszen a GM élelmiszerek jelölése szenzációt keltő téma. A probléma bonyolultsága részben abból adódik, hogy a kötelező jelölés kulcsszava a fizikai szó, amely különböző emberek számára mást és mást jelent. Vannak, akik szerint a fizikai különbség valamilyen mérhető eltérés az élelmiszertermék összetételében (például alacsonyabb zsírtartalom vagy magasabb omega-3-zsírsavtartalom), míg mások számára az élel- miszer előállítása során alkalmazott (pl. biodinamikus) eljárás(ok) ismeretét jelentheti. Az Egyesült Államokban benyújtott, The Genetically Engineered Food Right-to- 2 Know (Amit a genetikailag módosított élelmiszerekről jogunk van tudni) szövetségi szintű címkézési törvényjavaslat a GM összetevőket tartalmazó élelmiszerek kötelező jelölésére szólít fel. A rendelet szövege a következő állítást tartalmazza: Az ehető organizmusok genetikai módosításának folyamata fizikai változásokat idéz elő az ilyen organizmusokból származó élelmiszerekben. Azonban világszerte tudományos vizsgálatok százai bizonyítják cáfolhatatlan bizonyítékokkal, hogy a genetikai módosítás nem okoz fizikai változást a GM növényekből származó élelmiszerekben. Bár a GM növényeknek lehetnek egyedi tulajdonságaik vagy fizikailag különböző jegyeik, ilyen például a Bacillus thuringiensis toxin kifejeződése okozta rovarrezisztencia, amely megvédi a növényt a lepkehernyók kártételétől, a GM organizmusokból származó élelmiszerekről nem mutatták ki, hogy egészségesség, biztonságosság vagy tápérték szempontjából különböznének a genetikailag nem módosított növényekből készült élelmiszertől. A Világegészségügyi Szervezet (WHO), az Egyesült Államok Tudományos Akadémiája (NAS), az Amerikai Orvosszövetség (AMA), az Amerikai Egyesület a Tudományok Támogatására (AAAS), valamint több száz, a GM élelmiszerek egészségességével és biztonságosságával foglalkozó, független orvosi tanulmány megállapította, hogy a genetikailag módosított összetevők felhasználásával készült élelmiszerek biztonságosak és egyenértékűek a 9

hagyományos változatokkal. A jelenlegi törvények szerint az FDA nem követelheti meg azt, hogy a címkéken az előállítási módszerekkel kapcsolatos információ is szerepeljen, ha az élelmiszer nem mutat csak az előállítás módszerének tulajdonítható különbséget. Az önkéntes eljárásalapú címkézési programok (pl. kóser, organikus) engedélyezettek, feltéve, hogy nem hamisak vagy félrevezetők. GM élelmiszereken végzett biztonságossági vizsgálatok Különféle weboldalak, blogok és politikai hirdetések szerint a GM élelmiszerekkel nem végeztek biztonságossági vizsgálatokat, és a vetőmaggyártó vállalatok kipróbálatlan GM növényeket forgalmaznak. Ezek az állítások azonban nem a tényeken alapulnak. A GM (transzgenikus) és nem transzgenikus (más szóval hagyományos) növények összetételbeli egyenértékűségének vizsgálata 1993 óta folyik. Az AAAS szerint a 3 GM élelmiszernövények az élelmiszerkészletünkbe valaha bekerült legalaposabban megvizsgált növények. Az elmúlt 20 év során az FDA 4 által megvizsgált mind a 148 transzgén/transzgenikus növény kombináció (közöttük az összes kereskedelmi forgalomba került GM növény) egyenértékű a hagyományos megfelelőivel. Japán törvényhozók az Egyesült Államoktól függetlenül azonos eredményre jutottak az általuk megvizsgált 189, engedélyezésre benyújtott növény esetében. Ezek a vizsgálatok kiterjedtek a GM kukorica, szója, gyapot, olajrepce, búza, burgonya, lucerna, rizs, papaya, paradicsom, káposzta, paprika, málna és gomba vizsgálatára, amelyekben új tulajdonságként herbicid-, szárazság- és hidegtolerancia, rovar- és vírusrezisztencia, megnövelt tápanyagtartalom és proteáz-inhibitorok kifejeződése fordult elő. Számos vizsgálat úgy találta, hogy a hagyományos nemesítés és a környezeti körülmények okozta variáció sokkal nagyobb, mint a genetikai módosítás következtében az összetételben megfigyelt 5 változások. Független tudósok is számos vizsgálatot végeztek világszerte, és hatalmas mennyiségű tudományos eredmény gyűlt össze ebben a témában. E szakmailag lektorált közlemények között még felületes internetes kereséssel is több száz élelmiszer-biztonsági vizsgálat található, amelyeket egy sor különféle fajon végeztek, többek között laboratóriumi rágcsálókon, csirkén, fürjön, sertésen, juhon, tehénen, húsmarhán, kecskén, nyúlon, bivalyon és halakon, és amelyekben mérték az állatok táplálékfelvételét, emésztését, teljesítményét és egészségi állapotát. E vizsgálatok túl- 6 nyomó többsége, közöttük néhány több generációra kiterjedő és sok évig eltartó, hosszú távú vizs- 7 gálat a jelenleg rendelkezésre álló GM növények fogyasztásának semmilyen káros hatását nem mutatta ki. Emellett az állati termékek (hús, tej és tojás) összetételében sem találtak különbséget a hagyományos és a GM növényekkel vagy az azokból készült 8 termékekkel etetett állatok között. Vannak, akik szerint a GM növények túl vannak szabályozva, tekintettel arra, hogy már közel 20 évi biztonságos felhasználás áll mögöttük, és azt a pénzt, amelyet arra költenek, hogy újra és újra bebizonyítsák, hogy az egyes új GM növényfajták fizikailag nem különböznek hagyományos megfelelőiktől, inkább értelmesebb célokra, más, dokumentált élelmiszer-biztonsági kockázatok vizsgálatára és kezelésére kellene fordítani. 9 Az Európai Bizottság egyik 2011-ben kiadott 10 összefoglaló jelentése, amely 25 évi kutatás, 130 kutatási projekt és 500 kutatócsoport eredményeit fogja át, arra a következtetésre jutott, hogy nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a genetikailag módosított növények nagyobb kockázatot jelentenének a környezetre és az élelmiszer- és takarmánybiztonságra, mint a hagyományos növények és más organizmusok. Ez a jelentés azt is megállapította, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a GM élelmiszereknek több nemzedéken át vizsgálva bármilyen káros vagy hosszú távú hatása lenne. Ugyanezt az álláspontot képviseli az a nyilatkozat, amelyet több mint 3500 tudós, közöttük 25 Nobel-díjas írt alá. 10

Eközben az európai fogyasztók a kelleténél évente összesen kb. 3-5 milliárd euróval többet fizetnek az élelmiszerekért a GM mezőgazdasági termékekre kivetett EU-tilalom miatt. 11 A 2012 októberi helyzet szerint a nemzetközi kereskedelmi forgalomban lévő szója 99%-a GM szóját termesztő országokból származik. Az EU-ban fel- 12 használt állati takarmány mennyiségének kb. 80%-a import, és ennek több mint a fele Brazíliából, az Egyesült Államokból és Argentínából importált GM növényekből készül. Az EU-ba takarmányozás céljára im- 13 portált szójadara több mint kétharmada GM eredetű. A GM szója aránya az állati takarmányokban még ennél is magasabb az Egyesült Államokban, ahol a 2012- ben termesztett szója 93%-a és a kukorica 88%-a GM 14 fajta volt. Érzékeny analitikai módszerekkel sem sikerült különbséget kimutatni a GM és hagyományos takarmánnyal etetett állatok húsa, teje vagy tojásai között. Azt, hogy egy állat fogyasztott-e GM takar- 15 mányt, csak úgy lehet kimutatni, ha magának a takarmánynak az eredetét vizsgálják, mivel maguk az állati termékek megkülönböztethetetlenek. Az Amerikai Orvosszövetség (AMA) úgy nyilatkozott, hogy a genetikai manipuláció nem nyilvánítható eleve kockázatosnak, és hogy a rekombináns DNS technológia egészségügyi és gazdasági haszna messze felülmúl minden kockázatot. A Világegészségügyi Szervezet hangsúlyozza, hogy a nemzetközi piacon jelenleg rendelkezésre álló GM élelmiszerek nem veszélyeztetik az emberi egészséget, és szigorú biztonságossági felmérésen mentek keresztül. Az ellenkező állítások ellenére a világszerte közölt tudományos bizonyítékok elsöprő többsége azt mutatja, hogy a GM élelmiszerek nem jelentenek új vagy szokatlan veszélyt a környezetre vagy az emberi egészségre nézve. Miért maradnak fenn az alaptalan sztorik? Tavaly francia kutatók, Seralini és munkatársai a sajtóban felkapott cikkükben azt állították, hogy a Roundup herbicidet tartalmazó ivóvíz és a GM kukorica fogyasztása nagyméretű daganatokat okozott kétéves 16 patkányokban. A kísérletben használt patkánytörzsről azonban ismert, hogy ezek az állatok az életkor előrehaladásával hajlamosak a tumorképződésre. A 17 kutatócsoport nem olyan patkánytörzset használt, amely a kétéves, hosszú távú kísérlethez megfelelő túlélési rátával rendelkezett volna, és ezt nem is vették figyelembe adataik értelmezéséhez. Ráadásul nem ír- 18 ták le, hogy hasonló daganatok a kétéves, nem kezelt kontroll patkányokban is előfordultak. Végül pedig nem végeztek statisztikai analízist a tumorképződés rátájának összehasonlítására a kezelt és kontroll csoport között. Független tudósok az elemzés elvégzésekor nem találtak szignifikáns különbséget a csoportoknak sem a daganatképzési, sem a mortalitási rátái között. Seralini és munkatársai szenzációs, de rosszul megtervezett munkája súlyos kritikát kapott számos ország független tudósaitól és szabályozó hatóságaitól. 18,19 Snell és munkatársai 20 jól megtervezett, közpénzből finanszírozott, hosszú távú és többgenerációs 20 állatetetési vizsgálat metaanalízisét végezték el, amely közvetlenül Seralini és munkatársai cikke előtt jelent meg, és arra a következtetésre jutott, hogy nem került közlésre váratlan káros hatás, és a GM növények táplálkozási szempontból egyenértékűek hagyományos megfelelőikkel. Snell vizsgálatát a Francia Nemzeti Tudományos Központ (CNRS), a Mezőgazdasági, Élelmezési és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Párizsi Egyetem finanszírozta. Seralini és csoportja nem foglalkozott azzal, hogy eredményeik miért mondanak ellent sok más, különféle országokban tevékenykedő 11

kutató vizsgálatainak, közöttük egy olyan kétéves patkányetetési vizsgálatéinak is, amelyben daganatképződésre nem hajlamos patkánytörzset használtak. Ez a vizsgálat hasonló hosszúságú (104 hetes) időszakot vizsgált, és nem találta káros hatását a GM szója alapú 21 étrendnek. Nem állták ki az alapos tudományos felülvizsgálat próbáját más szenzációs tanulmányok és anekdoták sem, amelyek azt állították, hogy állatoknál a GM takarmánnyal való etetés daganatokat, emésztési rendellenességeket, sterilitást és korai pusztulást okozott, és nem is ismételte meg senki ezeket. Nem közölték az egyik színvonalasan lektorált folyóiratban, és széles körben bírálták azt az orosz vizsgálatot, amely azt állította, hogy a GM szója veszélyezteti a patkányok termékenységét és utódaik túlélését és növekedését. A 22 tudósok az igazságot firtatva gyakran egymáshoz fordulnak kérdéseikkel, és ha egymásnak ellentmondó híreket hallunk, a legjobb valamilyen tudományos társaságnál, például az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájánál (NAS) érdeklődni. Ezek a független tudományos társaságok állásfoglalásaikat az adott téma összes tudományos bizonyítékának gondos mérlegelésére alapozzák, nem pedig egyetlen vizsgálat eredményeiből vezetik le. Címkézési kérdések Ha ekkora a zűrzavar és az izgalom a GM növényekből származó összetevőket tartalmazó élelmiszerek körül, miért ne lehetne egyszerűen megjelölni ezeket? Szükség van-e a GM technológián alapuló címkézéshez jogi felhatalmazásra, amikor a termékkel kapcsolatban semmilyen ismert probléma vagy fizikai különbség nem ismert? A címkézés nem csak annyiból áll, hogy némi tintát juttatunk egy csomagra. Költségei vannak az ellátási lánc szétválasztásának, a nyomonkövetésnek, és a kötelező (értsd: nem önkéntes) eljárásalapú címkézésre kötelezett termékek hibás címkézésének jogi költségei is lehetnek. Ez különösen igaz lenne a GM összetevők esetében, tekintve, hogy a becslések szerint az egyesült államokbeli élelmiszerboltokban kapható csomagolt termékek kb. 70%- a tartalmaz ilyen komponenseket. Már most is megengedett olyan, különleges érdeklődésre számot tartó, marketinggel kapcsolatos állítások önkéntes címkézése (pl. GMO-mentes, organikus, igazoltan biodinamikus), amelyek nincsenek fizikai hatással az egészségre, a biztonságosságra vagy a tápértékre, feltéve, hogy a címke nem valótlan vagy félrevezető. Ugyanúgy, mint a többi önkéntes, eljárásalapú címkézés, mint pl. a kóser, a halal és a humánusan tartott esetében, a címkézésnek és az ellátási lánc szétválasztásának a költségei az adott választást gyakorló fogyasztóra hárulnak, nem pedig azokra, akik nem osztják az adott preferenciát. Az önkéntes eljárásalapú címkézés és a piaci ösztönzésű megközelítések (ilyen például a Whole Foods nemrég tett bejelentése, hogy 2018-ig GM címkével fogja ellátni az általa forgalmazott termékeket, beleértve a húsokat és a tejtermékeket is, ha az állatokat GM szemestakarmánnyal etették) jelenleg biztosítják a vá- 23 lasztás lehetőségét az egyesült államokbeli fogyasztók számára. A bíróságok úgy találták, hogy tényleges egészségügyi probléma híján a fogyasztói kíváncsiság nem elegendő az eljárásalapú címkézés 24 megköveteléséhez. Az eljárásalapú címkék kötelezővé tételéhez átfogóbb jellegű aggályok is kapcsolódnak: azt sugalmazza, hogy a GM technológia növénynemesítésben való használata valamilyen módon eltérővé teszi az eredményeként megjelenő élelmiszerterméket, és ezért jogos a megkülönböztetés. Ha a címkét 12

anélkül teszik kötelezővé, hogy a fogyasztókat felvilágosítanák a címke jelentéséről, ez nem különösebben segíti a fogyasztói választást, különösen a GM termékeket övező zűrzavar és félreinformálás fényében. Emellett az anyagi források a tényleges élelmiszer-biztonsági problémáktól az eljárásalapú címkék szabályozására és ellenőrzésére fordítódnának, előkészítve más, a fogyasztókat esetleg aggasztó termelési eljárásokon alapuló, kötelező címkézések bevezetését. Idevágó eset a Tudomány a közérdekért Központ (USA) egy 2011-ben készült felmérése, amelyből kiderült, hogy több embert (76%) érdekelt az, hogy az élelmiszer rovarirtó szerrel permetezett növényekből készült-e, mint az, hogy GM növényekből gyártották-e (70%). Ugyanez a felmérés azt is megállapította, hogy a válaszadók 53%-a akarta azt, hogy a címkéken legyen feltüntetve, hogy a gazdálkodók alkalmaztak-e talajeróziót okozó módszereket, és csak 40%-uk akarta a keresztezett (hibrid) kukoricatartalom 25 jelölését a címkén. Van valami oda nem illő abban, ha olyasmit tesznek kötelezővé, ami bármiféle táplálkozási előny nélkül minden fogyasztó számára növeli az élelmiszerek árát, és mindezt teszik a fogyasztók egy olyan alcsoportjának választása alapján, akik maguk nem választanák a címkézett termékeket, miközben már létezik önkéntes, piaci ösztönzésű címkézés. Egyesült államokbeli fogyasztók körében egy 2012- ben készített felmérés szerint 76%-uk nem tudott olyan további információt megjelölni, amelynek meg kellene jelennie az élelmiszerek címkéin. A több részletre kíváncsi 24%-nak csak 3%-a (a teljes minta kevesebb mint 1%-a) hivatkozott a GM növényekből/állatokból származó élelmiszerek eljárásalapú címkézésére. 1 A GM növényekből készült élelmiszerek címkézése nem élelmiszer-biztonsági probléma, és az egyesült államokbeli élelmiszergyártók és élelmiszerkereskedők érthető módon tartanak az ellátási lánc szétválasztásával, a komplianciavizsgálatokkal, valamint a szabályok be nem tartásából eredő lehetséges pereskedésekkel kapcsolatos költségektől. Valószínűleg amiatt is aggódnak, hogy GM-nek címkézett termékeiket és márkáikat démonizálni fogják a GM-növényeket ellenző csoportok. Ez a félelem nem alaptalan, mivel Európában a GM élelmiszerek kötelező címkézésének bevezetését használták a különérdekeket védő csoportok arra, hogy az élelmiszerboltokat rákényszerítsék a GM termékek eltávolítására. Ezzel gyakorlatilag korlátozták a fogyasztók piaci választási lehetőségeit. Talán az AMA egészségügyi szakértői fejezték ki legjobban a GM élelmiszerek címkézéséről szóló jelentésükben: A genetikailag módosított élelmiszerek 26 különleges címkézése tudományosan nem indokolható. Irodalomjegyzék 1. (IFIC) IFIC. Consumer Perceptions of Food Technology Survey. http://www.foodinsight.org/content/5438/final%20exe cutive%20summary%205812.pdf, International Food Information Council (IFIC), 2012. 2. DeFazio. H.R. 1699: Genetically Engineered Food Right to Know Act. 1st Session of the 113th Congress ed, 2013; https://www.govtrack.us/congress/bills/113/hr1699/text. 3. Organization for Economic Cooperation and Development (OECD). Safety evaluation of foods derived by modern biotechnology: concepts and principles. Paris: Organisation for Economic Cooperation and Development, 1993. 4. American Association For the Advancement of Science (AAAS). Statement by the AAAS Board of Directors on 13

Labeling of Genetically Modified Foods. http://www.aaas.org/news/releases/2012/media/aaas_g M_statement.pdf: American Association For the Advancement of Science (AAAS), 2012. 5. Herman RA, Price WD. Unintended Compositional Changes in Genetically Modified (GM) Crops: 20 Years of Research. J Agric Food Chem 2013. 6. Flachowsky G, Chesson A, Aulrich K. Animal nutrition with feeds from genetically modified plants. Arch Anim Nutr 2005; 59: 140. 7. Brake DG, Evenson DP. A generational study of glyphosatetolerant soybeans on mouse fetal, postnatal, pubertal and adult testicular development. Food and Chemical Toxicology 2004; 42: 2936. 8. Einspanier R, Klotz A, Kraft J, et al. The fate of forage plant DNA in farm animals: a collaborative casestudy investigating cattle and chicken fed recombinant plant material. European Food Research and Technology 2001; 212: 129-134. 9. Kuntz M, Ricroch A. Is it Time to Adjust the Current Regulatory Risk Assessment for GM Food and Feed? ISB News Report, Agricultural and Environment Biotechnology 2012: 14. 10. EU Commission Report. A decade of EUfunded GMO research (2001 2010) http://ec.europa.eu/research/biosociety/pdf/a_decade_of_e ufunded_gmo_research.pdf, 2011. 11. Graff GD, Hochman G, Zilberman D. The political economy of agricultural biotechnology policies. AgBioForum 2009;12:http://www.agbioforum.org/v12n1/v12n1a04graff. htm. 12. United States Department of Agriculture. World Agricultural Supply and Demand Estimates. http://www.usda.gov/oce/commodity/wasde/, 2013. 13. Masip G, Sabalza M, Pérez Massot E, et al. Paradoxical EU agricultural policies on genetically engineered crops. Trends in plant science 2013. 14. James C. Global Status of Commercialized Biotech/GM Crops: 2012. ISAAA Brief No 44, ISAAA: Ithaca, NY 2012;http://www.isaaa.org/resources/publications/briefs/44 /. 15. Nemeth A, Wurz A, Artim L, et al. Sensitive PCR analysis of animal tissue samples for fragments of endogenous and transgenic plant DNA. J Agric Food Chem 2004; 52: 6129-6135. 16. Séralini GE, Clair E, Mesnage R, et al. Long term toxicity of a Roundup herbicide and a Roundup tolerant genetically modified maize. Food Chem Toxicol 2012; 50: 4221-4231. 17. Brix AE, Nyska A, Haseman JK, et al. Incidences of Selected Lesions in Control Female Harlan Sprague Dawley Rats from Two-Year Studies Performed by the National Toxicology, Program. Toxicologic Pathology 2005; 33: 477-483. 18. European Food Safety Authority (EFSA). Review of the Séralini et al. (2012) publication on a 2year rodent feeding study with glyphosate formulations and GM maize NK603 as published online on 19 September 2012 in Food and Chemical Toxicology. EFSA Journal 2012; 10: 2910. http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/2910.htm 19. Arjo G, Portero M, Pinol C, et al. Plurality of opinion, scientific discourse and pseudoscience: an in depth analysis of the Séralini et al. study claiming that Roundup Ready corn or the herbicide Roundup cause cancer in rats. Transgenic Res 2013; 22: 255-267. 20. Snell C, Bernheim A, Berge JB, et al. Assessment of the health impact of GM plant diets in longterm and multigenerational animal feeding trials: a literature review. Food Chem Toxicol 2012; 50: 1134-1148. 21. Sakamoto Y, Tada Y, Fukumori N, et al. [A 104week feeding study of genetically modified soybeans in F344 rats]. Shokuhin Eiseigaku Zasshi 2008; 49: 272-282. 22. Marshall A. GM soybeans and health safety[mdash]a controversy reexamined. Nat Biotech 2007; 25: 981-987. 23. Beecher C. Whole Foods to Require Labeling of GMO Foods, http://www.foodsafetynews.com/2013/03/wholefoodstoreq uirelabelingofgmofoods/#. UaAIo2znUk, 2013. 24. International Dairy Food Association vs. Amestoy 92 F.3d 67. http://openjurist.org/92/f3d/67, 1996. 25. Center for Science in the Public Interest (CSPI). Poll Shows Broad But Limited Support For Labeling of Bioengineered Foods. http://www.cspinet.org/new/labeling_gefoods.html, 2001. 26. American Medical Association. Report 2 of the Council on Science and Public Health: Labeling of Bioengineered Foods. http://download.amaassn.org/resources/doc/csaph/a12cs aph2bioengineeredfoods.pdf, 2012. 14