A HUDI20007 Besnyői löszvölgy

A HUDI20007 Besnyői löszvölgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014

Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168 E-mail: dinpi@dinpi.hu Web: http://www.dinpi.hu Felelős tervezők Baranyai Zsolt Fábián Zsófia Vezető szakértők Fábián Zsófia (természetvédelem) Baranyai Zsolt (agrár) Közreműködő szakértők Riezing Norbert Petrányi Gergely Csihar László Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2013 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

Tartalomjegyzék A HUDI20007 BESNYŐI LÖSZVÖLGY NATURA2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE ELŐREHALADÁSI JELENTÉS I. Natura 2000 fenntartási terv... 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név... 5 1.2. Azonosító kód. 5 1.3. Kiterjedés... 5 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek... 5 1.5. Érintett települések... 5 1.6. Egyéb védettségi kategóriák... 5 1.7. Tervezési és egyéb előírások.. 6 2. Veszélyeztető tényezők... 7 3. Kezelési feladatok meghatározása.. 9 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése.. 9 3.2. Kezelési javaslatok... 9 3.2.1. Élőhelyek kezelése. 9 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés. 14 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések 14 3.2.4. Kutatás, monitorozás.. 14 3.2.5. Mellékletek. 14 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében.. 14 3.3.1. Agrártámogatások.. 14 3.3.2. Pályázatok.. 15 3.3.3. Egyéb.. 15 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja.. 15 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök.. 15 3.4.2. A kommunikáció címzettjei... 15 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel.. 16 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció... 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése... 18 1.1. Környezeti adottságok. 18 1.1.1. Éghajlati adottságok. 18 1.1.2. Vízrajzi adottságok... 18 1.1.3. Talajtani adottságok. 18 1.2. Természeti adottságok. 18 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek... 18 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok.. 20 1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok.. 21 1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok.. 21 1.1. Területhasználat... 22 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás... 22 1.3.2. Tulajdoni viszonyok. 22 1.3.3. Területhasználat és kezelés. 22 2. Felhasznált irodalom 24 3. Térképek.. 25

I. Natura 2000 fenntartási terv

1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Besnyői löszvölgy jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (kjktt) 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI20007 1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 40,99 ha 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek: Síksági pannon löszgyepek (6250) * SDF adatlapon nem szereplő, a 2013. évi élőhely térképezés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő élőhelyek: Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210) * 1.4.2. Jelölő fajok (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi állatfajok) csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria) * 1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település Érintett terület (ha) Település területének érintettsége (%) FEJÉR MEGYE Beloiannisz 28,02 6,17 Besnyő 12,97 0,29 1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus Kód Név Ökológiai háló Kiterjedés (ha) Védetté nyilvánító jogszabály száma MT magterület 40,85 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési 5

Típus Kód Név ex lege földvár Kiterjedés (ha) Tervről Védetté nyilvánító jogszabály száma Bolond-vár 2,6 még nincs 1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv Nincs a területre vonatkozó jóváhagyott természetvédelmi kezelési terv 1.7.2. Településrendezési eszközök Besnyő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2005 (XII.15) Önkormányzati Rendelete Besnyő Község Helyi Építési Szabályzatáról, valamint a 260/2005 (XII.1.) Önkormányzati Határozat Besnyő Község Szerkezeti Tervéről. 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek A 612. sz. Sárosdi Erdészeti Tervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes 2008. január 1. 2017. december 31.) 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 918/2008. ügyszámú szakhatósági hozzájárulás a Sina-Dunavölgye Földtulajdonosi Közösség (2453 Sinatelep) 10 éves vadgazdálkodási üzemtervéhez (2008.) 1.7.5. Halgazdálkodási tervek A területet érintő halgazdálkodási terv beszerzés alatt áll. 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.9 Közép-Duna részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság 1.7.7. Egyéb tervek 1.7.8. Jogerős engedélyek 6

2. Veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező neve A 02.03 Gyepterület átalakítása szántóvá A 03.03 Kaszálás felhagyása/hiánya Jelentősége Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? M 5 Síksági pannon löszgyepek (6250), eltűnés L 5 Síksági pannon löszgyepek (6250), degradáció, gyomosodás, inváziós fajok megjelenése A 04.02.02 Alullegeltetés birkával H 30 Síksági pannon löszgyepek (6250), Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210) degradáció, gyomosodás, inváziós fajok megjelenése A 07 Biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata B 01.02 Beerdősítés/fásítás idegenhonos fafajokkal D 02.01 Villany- és telefonvezetékek M 20 Síksági pannon löszgyepek (6250), Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210), a bemosódó műtrágyák gyomosodást okoznak, a növényvédő szerek a diverzitás csökkenéséhez vezetnek H 20 Síksági pannon löszgyepek (6250), eltűnés L 1 Síksági pannon löszgyepek (6250), fenntartáshoz kapcsolódó közlekedés E 03.01 Háztartás hulladék L 1 Síksági pannon löszgyepek (6250), gyomosodás, degradáció F 03.01 Vadászat M 1 Síksági pannon löszgyepek (6250), vadászathoz kapcsolódó közlekedés F 03.01.01 Vadak károkozása M 20 Síksági pannon löszgyepek (6250), gyomosodás, degradáció G 05.01 Emberi taposás, túlhasználat I 01 Idegenhonos inváziós fajok jelenléte M 5 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210), élőhely degradáció, gyomosodás H 15 Síksági pannon löszgyepek (6250), Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210), Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) degradáció, fehér akác (Robinia pseudoacacia), bálványfa (Ailanthus 7

altissima), keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) térhódítása és folyamatos terjedése. Foltokban selyemkóró (Asclepias syriaca), magas aranyvessző (Solidago gigantea), melyek terjedése várható. J 01.01 Leégés L 10 Síksági pannon löszgyepek (6250), degradáció K 01.03 Kiszáradás M 5 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) K 02.01 Fajösszetétel változás, szukcesszió L 10 Síksági pannon löszgyepek (6250), csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria), természetes cserjésedési folyamatok 8

3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A területen kiemelt cél a löszgyep fragmetumok további károsodás nélküli megőrzése, illetve kiterjedésének és fajkészletének fejlesztése. Ennek stratégiai szintű eszközei az idegenhonos fajok kizárása és a spontán erdősülés megakadályozása, valamint a terület degradált élőhelyfoltjainak átalakításával a belső fragmentáció csökkentése. A természetvédelmi kezelés a területen szétválaszthatatlanul fonódik össze a fenntartható tájhasználattal (elsősorban a gyep- és erdőgazdálkodással), mely az értékes élőhelyek mintázatának stabilizálását is jelenti. 3.2. Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. 5. pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. 3.2.1. Élőhelyek kezelése Az élőhelyek kezelésére először a nem gazdálkodáshoz köthető javaslatokat adjuk meg. Ide tartoznak beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, valamint az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek és kritikus pontok azonosítása. Ezt követően a mezőgazdasági tevékenységekhez köthető javaslatok következnek, melyeket először kezelési egységek, majd művelési ágak szerint csoportosítva adunk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot hívjuk, ami igényeikben azonos, egyforma kezelést igénylő élőhelyeket foglal össze, melyek tartozhatnak külön élőhelykategóriába, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet. A javaslatokat az 1. táblázatban összefoglaljuk, bemutatva a két csoportosítási szempont metszéspontjait. A mezőgazdaság után az erdő-, víz- és vadgazdálkodásra vonatkozóan is javaslatokat teszünk. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: - A területen az ipari, valamint bányászati tevékenység nem javasolt. - Új épület és építmény létesítése a természetvédelmi célú bemutatás és kezelés érdekében létesítendő építményeken kívül nem javasolt. - A gépjármű közlekedés csak az arra kijelölt utakon és a gazdálkodáshoz közvetlenül kapcsolódó mértékben nem károsítja a területet. - ex lege földvárszerkezetének megőrzése végett erdőfelújításoknál talaj-előkészítés nem javasolt. Általánosságban elmondható, hogy a területen a legsürgősebb beavatkozást egyrészt a túlszántott szántók jelenti, azaz a földhivatali nyilvántartás szerint gyep művelési ágba tartozó területeket is szántóként hasznosítják a szegélyeken. A gyepeken általános a legeltetés hiánya és a legelő állatok alacsony száma, valamint a terület jelölő élőhelyeit veszélyeztetik az üzemtervezett erdők kötelező fehér akáccal (Robinia pseudoacacia) történő felújítása, mely faj, inváziós tulajdonságai miatt, erőteljesen terjeszkedik az erdőn kívüli gyepterületeken is. Mezőgazdaság Kezelési egységek szerint 1. szántó a. javasolt a túlhasznált szántók visszagyepesítése megfelelő típusú gyepkeverékkel a földhivatali nyilvántartás szerint 2. legelőterület 9

a. az élőhely fennmaradása érdekében a Pannon löszgyepen a legeltetés ismételt megjelenése szükséges b. fokozott figyelemmel javasolt lenni az inváziós fajokra, azok kiszorítása a területről mechanikus (esetenként vegyszeres) megoldással javasolt. c. a téli legeltetés a területen nem támogatandó 3. fás állomány a. üzemtervezett erdők meghatározó állománya az fehér akác (Robinia pseudoacacia). Az erdőfelújítások során előtérbe javasolt helyezni az őshonos fajokkal történő helyettesítést. Művelési ág szerint: - erdőterület művelési ág: Kód Kategória Erdőterületekre vonatkozó előírások E05 egyéb Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. E06 egyéb Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. E07 egyéb Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. E25 fajvédelem Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). E30 állománynevelés Az idegenhonos vagy tájidegen fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az őshonos fafajok minden egyedének megőrzése az alsó- és a cserjeszintben is. E47 felújítás Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása. E50 felújítás A vágásterületen történő égetés tilos. E51 felújítás Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. E54 felújítás Idegenhonos fafajú faállomány csak természetesen újítható fel. E62 felújítás Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során hangsúlyt kell fektetni a természetes cserje- és lágyszárú szint kíméletére, valamint a talajtakaró megóvására. E63 felújítás Tájidegen fafajokból álló erdősítés legalább 20% elegyarányban tájhonos fafajokkal elegyítendő. E65 felújítás Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható. E69 inváziós növényfajok visszaszorítása A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. 10

E70 E73 inváziós növényfajok visszaszorítása inváziós növényfajok visszaszorítása Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. Alkalmazás a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren a gyalog akác (Amorpha fruticosa) kivételével kizárólag fainjektálással. Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. Inváziós fásszárú növényfajok visszaszorítása során csak a növények sikeres vegyszeres irtását követően kerülhet sor a mechanikai eltávolításra. - vadgazdálkodás Kód Kategória Erdőterületekre vonatkozó előírások VA02 A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni. VA03 A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos. - gyepek: Kód Kategória 1 Kategória 2 Gyepterületekre vonatkozó előírások GY01 GY02 GY03 korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek agrotechnika agrotechnika agrotechnika Felülvetés nem megengedett. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Műtrágyázás nem megengedett. 11

GY05 korlátozra javasolt mg-i műveletek agrotechnika Tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos. Kiszántás nem megengedett. GY13 korlátozra javasolt mg-i műveletek agrotechnika GY15 korlátozra javasolt mg-i agrotechnika Tűzpászták létesítése nem megengedett. műveletek GY16 korlátozra javasolt mg-i agrotechnika A gazdálkodási tevékenység során a műveletek gyepfelszín maradandó károsítása tilos. GY18 javasolt mg-i műveletek használat Kizárólag legeltetéssel történő hasznosítás. GY24 javasolt mg-i műveletek avarosodás megakadályozása A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. GY26 javasolt mg-i műveletek Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. GY28 javasolt mg-i műveletek A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. GY29 javasolt mg-i műveletek Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. GY30 javasolt mg-i műveletek A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. GY31 javasolt mg-i műveletek A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. GY34 javasolt mg-i műveletek Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (áprilismájus) kell elvégezni. GY42 GY45 GY59 a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások legeltetési sűrűség lelegeltetési időszak legeltetési mód Legeltetési sűrűség 0,4-0,6 ÁE/ha. A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges. Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. 12

GY68 a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások legeltethető állatok Legeltethető állatfaj: juh. GY117 rekonstrukció Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni szükséges. - szántó Kód Kategória Szántóterületekre vonatkozó előírások SZ54 élőhelyrekonstrukció Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. Művelési ág/kezelési egység Erdő Gyep Szántó szántó 54 legelőterület E69; E70; E73 GY01, GY02, GY03, GY05, GY13, GY15, GY16, GY18; GY24; GY26; GY28; GY29; GY30; GY31; GY34, GY42, GY45, GY59, GY68, GY117 fás állományok E Vadgazdálkodás: optimális vadállomány vadfajonkénti létszáma: vadgazdálkodás-vadászat o időbeni: o módbeli: o eszközbeli természetvédelmi korlátozás: vadgazdálkodási berendezések elhelyezése: vadföldek kialakítása: vad kibocsátására és meglévő zárt téri vadtartásra vonatkozó természetvédelmi feltételek: Vízgazdálkodás A területen nem folyik vízgazdálkodás. 13

3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések A kaszálások során fontos a búvósávok megtartása, a megfelelő sarjúmagasság (legalább 10 cm) meghagyása, valamint a vadriasztó lánc használata. 3.2.4. Kutatás, monitorozás - EU-s ciklusonként élőhelytérkép készítése 3.2.5. Mellékletek 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében - 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről - 61/2009 (V.14) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről (MTÉT, AKG): GY54-79/2004 (V.4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól: VA02; VA03 - A 612. sz. Sárosdi Erdészeti Tervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes 2008. január 1. 2017. december 31.) - 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről: GY103-269/2007. (X.18) Kormányrendelet a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól: GY02, GY03, GY04, GY05, GY06, GY08, GY10, GY13, GY14, GY15, GY16, GY24, GY26, GY42, GY83, GY84, GY85, GY87, GY93, GY107, GY115-128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól: GY01, GY02, GY07, GY09, GY11, GY12, GY28, GY29, GY30, GY31, GY34, GY51, GY65, GY68, GY71, GY80, GY108; GY109; GY112-2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról: E05; E06; E07; E25; E30; E50; E51; E54; E62; E63; E65; E69; E70; E73 3.3.1. Agrártámogatások 3.3.1.1. Jelenleg működő agrártámogatási rendszer A gazdák jelenleg a területalapú támogatást és a Natura 2000 támogatást tudják igénybe venni a területre. A támogatási forrásokról a gazdák tudnak. Jelenleg a gazdák a területen a nem vesznek igénybe sem AKG sem Natura 2000 támogatást. 14

3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer Az élőhelyek mozaikos eloszlása miatt gazdának pillanatnyilag nem éri meg a élőhelyek szerint eltérő módon művelni a területet. A hektár alapú támogatási rendszer helyett a területfüggő támogatás javasolt. A gazdák értékmegőrző tevékenységet végeznek, és a jelenlegi támogatási összeg mellett nem éri meg a gazdálkodás. Kis, értékes területekre a nagyobb támogatási összeg motiválttá teheti a gazdákat, mert nehezebb kezelni és betartani az előírásokat kis területen, mint sok száz hektáron. Jelenleg kevesebb a kompenzáció, mint a költség. A támogatások szeparálása előnyösen hatna a terület művelésére, mivel a jelenlegi támogatási rendszer a nagy területeken gazdálkodóknak kedvez. 3.3.2. Pályázatok - A területet érintő pályázat jelenleg nem fut 3.3.3. Egyéb 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök A Besnyői löszvölgy (HUDI20007) Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészítése és az egyeztetési folyamat során az alábbi megkeresések történtek: - 2013. május 13-án az illetékes járási hivatal írásbeli megkeresése történt, melyben a falugazdász közreműködésében bíztunk. A kérdéseket tartalmazó lista mellékletként megküldésre került a falugazdász részére. Nem kaptunk választ. - A tervhez szükséges erdészeti adatok beszerzése érdekében 2013. november 26-án a NÉBIH Erdészeti Igazgatóságánál Wisnovszky Károly igazgató úr írásbeli megkeresése történt meg, melyben részletezve, területenként az útmutatóban szereplő adatok rendelkezésünkre bocsátását kértük. A 2013. december 30-án visszaérkezett válaszlevél szerint azonban az adatszolgáltatásnak díja van, amit a pályázati előírás szerint nem lehet elszámolni, így az adatok beszerzése sikertelen volt. - A terület megismerése érdekében 2013. június 25-én megtörtént a terület bejárása, melynek során a gyep aktuális állapotának felmérése, és az általános problémák megtárgyalása történt meg. 3.4.2. A kommunikáció címzettjei Az Ácsi gyepek Natura 2000 terület fenntartási terv egyeztetése során a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által az alább felsorolt érdekeltek megkeresése történt meg. A beérkezett válaszokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. A megkeresettek a következők: - Fejér Megyei Kormányhivatal Dunaújvárosi Járási Hivatala - Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága Eszköz típusa Célcsoport Címzett Időpont + kapott észrevétel terepbejárás a területileg érintett Gerecsei Tájegység 2013.06.25. nemzeti park igazgatóság gazdafórum gazdálkodók, települési Besnyő, Beloiannisz 2014.04.01-06.30. önkormányzatok önkormányzati gazdálkodók, Besnyő, Beloiannisz 2014.07.01-07.15. közzététel tulajdonosok, települési önkormányzatok 15

honlap lakosság 2013.01.01 2014.08.31. érintettek levélben vagy falugazdászok; erdészeti Fejér Megyei 2013.05.13: nincs e-mailben történő igazgatóság Kormányhivatal visszajelzés megkeresése Dunaújvárosi Járási 2013. 11.26: adatszolgáltatásnak Hivatala; díja van, sikertelen Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az egyeztetések eredményeinek összegzése: - A járási hivataloktól nem érkezett válasz, aminek oka lehet, hogy az új hivatali struktúra kialakulatlan és hivatalon belül sem egyértelmű, hogy a falugazdászoknak mi a munkaköre, és mely hatóság alá tartoznak. - Az Erdészeti Igazgatóság válaszlevelének legfontosabb következtetése, hogy az államigazgatás összehangolt működése nem valósul meg, ugyanis az adatigénylés nem minősül belföldi jogsegélynek. Mivel ennek díja a pályázatban nem elszámolható költségtípus, így a terv által kért információk beszerzésére nincs fedezet. 16

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A Besnyői löszvölgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUDI20007) Besnyő és Beloiannisz település közigazgatási határába esik, Ercsi településhatárával szomszédos. A 41 hektáros terület két részre tagolódik, melyeket a Budapest-Pécs vasútvonal választ el egymástól. A természeti tájak rendszertani felosztása szerint a Besnyői löszvölgy a Mezőföld középtájhoz, azon belül az Észak-Mezőföld kistájcsoporthoz, illetve a Váli-víz síkja elnevezésű kistájhoz tartozik (MAROSI SOMOGYI 1990). A terület a kistájon, a kistájcsoporton és a középtájon belül egyaránt peremi helyzetű: a mezőföldi löszplató keleti szélénél foglal helyet. Ez a térség a Pentelei-táblarög északkeleti pereme, amelyet a Váli-víz völgye határol. Az Észak-Mezőföldet átszelő Váli-víz és Szent- László vízfolyás itt ér ki az adonyi alluviális síkság süllyedékterületére (ÁDÁM 1959). A féloldalasan megbillent Pentelei-táblarög meredek lejtővel végződik el a Duna síkja felé. A táblarög meredek pereme a Régi-Váli-víz mentén Iváncsától Beloianisszig húzódik, majd a Váli-víz mentén tovább északnyugati irányban. A Besnyői löszvölgy ennek a peremnek a Beloiannisz belterületi határától észak felé mintegy 1200 méteren keresztül húzódó szakaszát, valamint az ettől nyugatra eső löszvölgyeket és platórészeket foglalja magába. A Besnyői természetmegőrzési területen húzódó löszvölgyek a Pentelei-táblarög meredek pereme felé tartanak, majd a Váli-víz völgyébe torkollanak, így a Duna egykori árterületére érnek ki. A területen két nagyobb és egy kisebb völgy halad keresztül. A nagyok közül az egyik a terület északnyugati sarkától délkelet felé tart, míg a másik nyugat-délnyugat felől érkezik, és nagy kanyart véve délnyugat felől torkollik a másikkal együtt a Váli-víz völgyébe. A kisebbik löszvölgy ezek torkolatától délre, kb. 500 méterre található, nyugat-keleti lefutású, hossza alig éri el a 400 métert. 1.1.1. Éghajlati adottságok Száraz és mérsékelten meleg éghajlatú. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,5 C, a tenyészidőszaké 17,2 17,4 C. A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékletének átlaga 34 C körüli, a leghidegebb téli napok abszolút minimumainak átlaga -16 C. Az évi csapadékösszeg 540 mm körüli, a nyári féléve 310-330 mm. Az ariditási index 1,28 körüli. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s A hőmérsékleti maximumok és minimumok alapján a Mezőföld a Dunántúl legkontinentálisabb tája. Ehhez még hozzájárul, hogy a csapadék mennyisége Adony környékén a legalacsonyabb a Mezőföld többi vidékéhez képest: 500-550 mm körüli. Ezért valószínű, hogy a Mezőföld löszvidékeinek nagyobb részére egykor jellemző tatárjuharos lösztölgyesek helyett a Penteleitáblarög térségben inkább a lösztölgyes és pusztai cserjés foltokkal tarkított löszpuszták jelentették a potenciális növénytakarót (ZÓLYOMI 1989).. 1.1.2. Vízrajzi adottságok A Besnyői löszvölgy területére eső löszplatón nincsenek állandó vízfolyások. A plató pereme alatti területrész már a Váli-víz völgyében foglal helyet. Az itt elterülő mocsárrétekről egy kis árok vezeti el a csapadékvizeket, ami aztán a Régi-Váli-vízbe torkollik 1.1.3. Talajtani adottságok A területre a lösz alapkőzetnek és az éghajlatnak megfelelően a mészlepedékes csernozjom talaj jellemző. A területtel szomszédos Váli-víz völgyében azonban már réti öntéstalaj alakult ki. 1.2. Természeti adottságok 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: 18

Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése Reprezentativitás (A-D) 6250 Síksági pannon löszgyepek C SDF adatlapon nem szereplő, a 2013. évi élőhely térképezés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése Reprezentativitás (A-D) 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidealelőhelyei 6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei Élőhely neve Síksági pannon löszgyepek Élőhely kódja: 6250 Élőhely előfordulása a területen: elszórtan nagy kiterjedésben, viszonylag összefüggő foltokat alkotva Élőhely területi aránya: 21% Élőhely kiterjedése a területen: 8,5 ha Figyelembe vett élőhelyfoltok Á-NÉR kategóriái: H5a, H5axH4 kiterjedésének fele, H5axP2b, H5a(xS6). SDA alapján: 12,3 ha Élőhely jellemzése: A-NÉR 2011 kódja: H5a Társulástani besorolás: Salvio Festucetum rupicolae Az állományalkotó fajok közül a leggyakoribb a pusztai csenkesz (Festuca rupicola), kunkorodó árvalányhaj (Stipa capillata), árva rozsnok (Bromus inermis), fenyérfű (Bothriochloa ischaemum). Délies kitettségű, meredek lejtőkön kisebb foltokban állományalkotó lehet az taréjos tarackbúza (Agropyron pectinatum) is. A keskenylevelű réti perje (Poa angustifolia) helyenkénti szubdominánssá válása a zavarás jele. A Festuca rupicolá-t több helyen a sovány csenkesz (Festuca pseudovina) helyettesíti. A völgyalj felől gyakran felhúzódik a löszgyep állományokba a francia perje (Arrhenatherum elatior). Zavartabb vagy kissé árnyékos, üdébb helyeken jellemző a csomós ebír (Dactylis glomerata). A kétszikűek közül jellemző a mezei zsálya (Salvia pratensis), tejoltó galaj (Galium verum), réti útifű (Plantago media), magyar kutyatej (Euphorbia pannonica), ligeti zsálya (Salvia nemorosa), az egykor erősen legeltetett helyeken gyakori a fehér pemetefű (Marrubium peregrinum), mezei iringó (Eryngium campestre), tövises iglice (Ononis spinosa). Élőhely természetességi degradáltsági értékelése: Az állományok többnyire közepesen leromlottak, fajkészletükből hiányoznak a színezőelemek; ezek az állományok 3-as természetességi értékkel rendelkeznek. Csak egyes foltokban jelennek meg ritkább, jellegzetesebb fajok (hengeresfészkű peremizs (Inula germanica), kardos peremizs (Inula ensifolia), érdes csűdfű (Astragalus asper)/ és szorulnak háttérbe a gyomok, ezek 4-es természetességi kategóriába sorolhatók. Előfordulnak 2-es kategóriájú, erősen leromlott, gyomos, fajszegény állományok is, amelyek már az OC élőhelytípus felé való átmenetet képviselik. Élőhely veszélyeztetettsége: Közepes mértékben veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: A02.03, A03.03, A04.02.02, A07, B01.02, D02.01, E03.01, F03.01, F03.01.01, G05.01, I01, J01.01, K01.03, K02.01 19

Élőhely neve Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco- Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei Élőhely kódja: 6210 Élőhely előfordulása a területen: elszórtan kis foltokban Élőhely területi aránya: 3,4% Élőhely kiterjedése a területen: 1,4 ha Figyelembe vett élőhelyfoltok Á-NÉR kategóriái: H4, H5axH4 kiterjedésének fele. Élőhely jellemzése: Á-NÉR 2011 kódja: H4 Társulástani besorolás: Euphorbio pannonicae Brachypodietum pinnati Az állományalkotó fajok közül a legfontosabb a tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum), amelyhez a pusztai csenkesz (Festuca rupicola) társul. Gyakran előfordul benne az francia perje (Arrhenatherum elatior) és a csomós ebír ( Dactylis glomerata). Konstans eleme a magyar kutyatej (Euphorbia pannonica), jellemző még a koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris), tarka koronafürt (Coronilla varia), magyar cickafark (Achillea pannonica), tejoltó galaj (Galium verum), homoki gurgolya (Seseli annuum), budai imola (Centaurea sadleriana). Élőhely természetességi degradáltsági értékelése: Az állományok többnyire közepesen leromlottak, viszonylag fajszegények; 3-as természetességi értékűek. Van néhány jobb állapotban fennmaradt állományfolt, amely a 4-es természetességet ugyan alig éri el, fajkészlete sem nagyobb lényegesen, de kevésbé gyomos, mint a többi állomány. Erőteljes taposás és legelés hatására egyes állományai sztyeppesedtek, és a xerofil löszgyephez hasonló állományokká alakultak át. Élőhely veszélyeztetettsége: Nagy mértékben veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: A04.02.02, A07, G05.01, I01 Élőhely neve Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Élőhely kódja: 6440 Élőhely előfordulása a területen: két egybefüggő foltot alkot, követve a Váli-víz medrét. Élőhely területi aránya: 5,3% Élőhely kiterjedése a területen: 2,2 ha Figyelembe vett élőhelyfoltok Á-NÉR kategóriái: D34, D34xH5a Élőhely jellemzése: Á-NÉR 2011 kódja: D34 Társulástani besorolás: Cirsio cani Festucetum pratensis Állományalkotó faj az réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), réti csnkesz (Festuca pratensis), francia perje (Arrhenatherum elatior), kiszáradó állományokban a közönséges tarackbúza (Agropyron repens). A löszvölgyek közül csak az egyik völgyaljában figyelhető meg, de ott is csak szárazodó, relatíve fajszegény típusa. A szebb állományok a lösztábla pereme alatti síkon élnek. Élőhely természetességi degradáltsági értékelése: A Váli-víz völgyében található állományfoltok üdébbek, fajgazdagabbak, természetességük 4-es. A kelet-nyugati irányban húzódó löszvölgy aljában élő állományfolt leromlottabb, természetessége 3-as. Élőhely veszélyeztetettsége: Kis mértékben veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: K01.03, I01 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok A tervezési területen közösségi jelentőségű növényfaj előfordulásáról nincs tudomásunk. 20

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete Faj név Population (A-D) II. csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria) C Faj magyar neve (tudományos neve) csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria) Irányelv melléklete: II Faj előfordulása a területen: összesen 4 ponton került elő, ott viszont nagyobb csoportot alkotva Állománynagyság (jelöléskor): 100-500 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): 30 egyed Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: kis mértékben veszlyeztetett Veszélyeztető tényezők: K02.01 1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név Tudományos név Védettség (V, FV) Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen) selyemkóró Asclepias syriaca - Inváziós faj, potenciális veszélyeztető tényező. érdes csűdfű Astragalus asper V karcsú orbáncfű selymes peremizs Hypericum elegans oculus- Inula christi csillag őszirózsa Aster amellus V borzas len Linum hirsutum V selymes boglárka Ranunculus illyricus tavaszi hérics Adonis vernalis V V V V 21

1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás Ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ág megoszlás művelési ág terület (ha) szántó 5,34 gyep 7,19 erdő 31,02 kivett 2,77 1.3.2. Tulajdoni viszonyok 1.3.3. Területhasználat és kezelés 1.3.3.1. Mezőgazdaság A területen a korábban működő mezőgazdasági termelőszövetkezet elsősorban legeltetéssel, kisebb mértékben kaszálással foglalkozott. Megszűnését követően a területek magántulajdonba kerültek. A területek alapvetően még elfogadható állapotban vannak, rendszeres használat ugyanakkor nem történik rajtuk. A területeken több foltban spontán szukcessziós folyamatok indultak, amit alapvetően az őshonos cserjék jellemeznek. 1.3.3.2. Erdészet, erdőgazdálkodás A tervezési területen nagy területi kiterjedéssel magán erdők találhatók. Az erdők gazdasági és talajvédelmi rendeltetésűek, a Natura 2000 rendeltetés másodlagosan jelenik meg. A faállományban alapvetően az idegenhonos akác dominál. A fafaj összetétel alapvetően veszélyezteti a terület jelölő élőhelyeit (magszórás, gyökérsarjak terjedése), illetve fajait, ezért célszerű megvizsgálni a véghasználatok során a fafajcserét, lösztölgyesekké alakításukat. 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, vadászat, halászat, horgászat Vadászatra jogosult a Sina-Dunavölgye Földtulajdonosi Közösség. A hatályos vadgazdálkodási üzemterv alapján a területen vadgazdálkodási létesítmény, illetve vadkibocsátó hely nem létesíthető. A területen a vadgazdálkodás alapvetően a legnagyobb problémát okozó vaddisznóállomány apasztására terjed ki. Őzből és gímszarvasból évente néhány egyed kilövésére kerül sor. Apróvad vadászata a területen folyik, ennek közvetlen kedvezőtlen hatásairól nem beszélhetünk. Halászati, horgászati tevékenység nem folyik a területen. 1.3.3.4. Vízgazdálkodás A területen állandó jellegű vízfolyás nem található. 1.3.3.5. Turizmus Szervezett turisztikai hasznosítás a területen nem folyik. 1.3.3.6. Ipar Nincs a területen. 1.3.3.7. Infrastruktúra A területet kettévágja a Budapest-Pusztaszabolcs vasútvonal, a mezőgazdasági használathoz kötődő földutak a terület szélén húzódnak. A területen 20kV-os szabad légvezeték (szigetelés nélkül) halad át. 22

1.3.3.8. Egyéb védett területek, anyagbányák Országos, illetve helyi jelentőségű védett természeti terület nincs a Natura 2000 területen belül, ugyanakkor itt található a Besnyői Bolond-vár ex lege földvár. Anyagbánya nincs a területen. 23

2. Felhasznált irodalom Marosi S. Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. Zólyomi B. 1989: Természetes növénytakaró. In: Magyarország Nemzeti Atlasza (szerk.: Pécsi M.). Kartográfiai Vállalat, Budapest. pp. 89. Ádám L. 1959: A Mezőföld Duna Sárvíz közti területe. In: Ádám L. Marosi S. Szilárd J. (szerk.): A Mezőföld természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 58-96. Horváth A. 2002: A mezőföldi löszvegetáció términtázati szerveződése (Synbiologica Hungarica 5.). Scientia Kiadó, Budapest. Horváth A. 2010: Validation of description of the xeromesophilous loess grassland association, Euphorbio pannonicae Brachypodietum pinnati. Acta Botanica Hungarica 52: 103-122. Kállayné Szerényi J. 2008: Váli-víz síkja. In: Magyarország földrajzi kistájainak növényzete (szerk.: Király G. Molnár Zs. Bölöni J. Csiky J. Vojtkó A.). MTA ÖBKI, Vácrátót. p. 26. Lendvai, G. Horváth, A. (2010) 2011: Adatok a Mezőföld löszflórájához II. Kitaibelia 15: 119-132. Marosi S. Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. Terei Gy. Nováki Gy. Mráv Zs. Feld I. Sárközy S. 2011: Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig. http://www.fejermegye-varai.hu/beloiannisz_bolondvar Bálint (1996): A Kárpát-medence nappali lepkéi 1., MME, Budapest, pp. 185+XII. Buschmann et Szabóky (2011): Hazai nagylepkéink magyar nevei. In: Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumi Adattár 37., Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szolnok, pp. 102. Gozmány (1968): Nappali lepkék Diurna. - In: Kaszab (ed.) Fauna Hungariae XVI/15. Akadémiai kiadó, Budapest, pp. 204. Karsholt et Razowski (1996): The Lepidoptera of Europe. A Distributional Checklist. Apollo Books, Stenstrup. pp.380. Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Vojtkó A. (szerk.) (2008): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót Kovács (1953): A magyarországi nagylepkék és elterjedésük. In: Rovartani Közlemények Folia Entomologica Hungarica, Tom.6., Nr.2. p.76-164 Kovács (1956): A magyarországi nagylepkék és elterjedésük. II. In: Rovartani Közlemények Folia Entomologica Hungarica, Tom.9. Nr.4. p. 89-140 Rakonczay ed. (1989): Vörös könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény és állatfajok. Akadémiai kiadó, Budapest. Ronkay (1997): Lepkék. In: Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer. VII. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 71. Rötschke (2004): Die Tagfalter Europas und Nordwestafrikas: nach Tolman / Lewington, ergänzt mit Karsholt für Osteuropa. CD-ROM. Verlag für Interaktive Medien, Spaichingen. 1810 photo, 505 spp. Simon (1992): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok Virágos Növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 892. Tolman (1997): Butterflies of Britain and Europe. Harper Collins Publishers, London, pp 320. Varga, Ronkay, Bálint et László (2004): A magyar állatvilág fajjegyzéke. 3. kötet, Nagylepkék, Macrolepidoptera. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. pp. 111. Varga ed. (2010): Magyarország nagylepkéi. Heterocera Press, Budapest, pp. 253. 24

3. Térképek 1. melléklet: Besnyői löszvölgy (HUDI20007) Natura 2000 terület átnézeti térképe 2. melléklet: Besnyői löszvölgy (HUDI20007) Natura 2000 terület élőhelytérképe 25