MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 56. PUSZTAY JÁNOS

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 56. PUSZTAY JÁNOS EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Fonetikai Tanszék 1998 1

Sorozatszerkesztő: Bolla Kálmán Technikai szerkesztő: Földi Éva Munkatárs: Markó Alexandra Módos Péter ISBN 963 463 233 5 Bolla Kálmán Kiadja az ELTE Fonetikai Tanszéke. Felelős kiadó: Dr. Bolla Kálmán. Hozott anyagról sokszorosítva. Balogh és Társa Kft. Szombathely 2

PUSZTAY JÁNOS 3

4

PUSZTAY JÁNOS VALLOMÁSA PÁLYÁJÁRÓL Csak játék, mondja dalomra a kortárs, s a jövő mit se szól rá, elfeled. Verseimet ajánlom a falaknak, úgy írtam, ahogy nekem jólesett. (Weöres Sándor) 1948. július 22-én születtem Szombathelyen, és az érettségiig szülővárosomban folytattam tanulmányaimat, majd ezután az ELTE Bölcsészettudományi Karára vettek föl magyar orosz szakra. Idővel felvettem harmadik szakként a finnugor nyelvészet szakot is, és így végeztem 1972-ben. Időközben azonban kétszer egy esztendőt töltöttem ösztöndíjakkal külföldön: orosz részképzésen voltam Vlagyimirban egy évet, és egy évet Finnországban, Helsinkiben mint finnugor szakos. Az egyetem elvégzése után a Bölcsészettudományi Karon, a Finnugor Tanszéken maradtam; végigjártam az egyetemi docens beosztásig minden grádicsát a beosztásoknak. Az itteni tevékenységemet azonban időről időre megszakították egyéb más munkák, munkalehetőségek, így '75 és '78 között például Göttingában voltam magyar lektor; aztán ösztöndíjakkal voltam külföldön: általában Németországban, például Hum-bold-ösztöndíjjal. '85-től '88-ig a Tudományegyetemi Osztályt vezettem az akkori Művelődési Minisztériumban, 88-tól bár közben docensként az ELTE-n dolgoztam felkérést kaptam a pécsi egyetem rektorától, hogy alapítsam meg ott az Uralisztikai Tanszéket. Természetesen ennek a kérésnek eleget is tettem nagyon szívesen, hiszen viszonylag fiatalon kaptam arra lehetőséget, hogy saját műhelyt, tanszéket hozzak létre. Ez az állapot '91-ig tartott, és akkor kaptam meghívást szülővárosomba, ahol a tanárképző főiskolán nyílt arra lehetőség, hogy megint tanszékalapításra kerüljön sor, illetőleg megválasztottak az intézmény főigazgatójának ebben a tisztségben dolgoztam '96 végéig. '97-től ugyancsak ott, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán vagyok tanszékvezető. Időközben egyetemi tanár lettem, Széchenyi-professzori ösztöndíjat, Apáczai-díjat kaptam és így tovább; tehát ebben a pillanatban, amikor ezt a visszatekintést adom, Szombathelyen dolgozom egyetemi tanárként. A tevékenységemre rátérve e szikár életrajzi adatok után, talán azt érdemes előrebocsátani, hogy mivel én a különböző beosztások, megbí- 5

zások, munkák miatt nem csupán a tudományos életben, a felsőoktatás eleve rám szabott szűk területén tehát, hogy nyelvészetet tanítok tevékenykedtem, hanem, ahogy az előbb említettem, voltam minisztériumban vezető, ahol a Tudományegyetemi Osztályt vezettem, illetőleg főigazgatóként elég élénken részt kellett vennem a magyar felsőoktatás elég nehéz időszakában a felsőoktatás-politikában. Ezen belül voltam a főigazgatói konferenciának is elnöke, ami elég nagy feladat volt. És mivel Szombathelyen egyetlen főiskola van, így én úgy gondoltam, hogy ennek az egyetlen főiskolának a vezetője részt kell, hogy vegyen a helyi politikai elsősorban kultúrpolitikai, tehát nem pártpolitikai életben. Így aztán az ember óhatatlanul kapcsolatba kerül a szakmán kívül, régiópolitikai és egyéb más feladatokkal, elképzelésekkel. Tehát a pályafutásom, ha szabad így jeleznem vagy aposztrofálnom az eddigi működésemet, voltaképpen három területre oszlik, amely területek azonban egymástól talán nem választhatók vagy nem választandók el: a finnugor nyelvészet, ennek a konkrét művelése, illetőleg a műveltetése tudománypolitikai, tudományszervezési tevékenység révén, aztán a város-, illetve régiópolitika. A szakmai tevékenységemhez az alapot az ELTE Bölcsészettudományi Karán szereztem, ahol azt kell mondanom, nagy szerencsém volt, hiszen remek tanárok kezébe kerültem. A Finnugor Tanszéknek akkor a vezetője Lakó György akadémikus volt, aki ha szabad jellemeznem a pályafutását, az úgynevezett klaszszikus vagy hagyományos finnugor nyelvészetnek, azt hiszem a legnagyobb magyarországi alakja. Mellette a tanszéken Velenyák Zsófia nevét kell említenem, akinek mindmáig nagyon sokat köszönhetek, aki adjunktusként tanított engem, még mint magyar szakost a kötelező finnugor stúdiumokra. És voltaképpen neki köszönhetem azt, hogy finnugor szakos lettem, annak ellenére, hogy az egyetemre kerülésemig én a finnugor nyelvrokonságról szégyellve be kell vallanom nagyon keveset tudtam, mondhatni szinte semmit. A következő talán nem is felsorolásképpen mondom, hanem aki talán azóta is a legnagyobb hatással volt és van rám: Bereczki Gábor professzor, akit mind a mai napig atyai barátomnak és mesteremnek tekinthetek, annak ellenére, hogy őhozzá viszonylag kevés órára jártam, viszont nagyon nyitott volt minden konzultációs kérdésben. Diákként, fiatal oktatóként, de még most is nagyon sokszor konzultálok meg vele kérdéseket, és az a nyugodtság, higgadtság, a sokoldalú tájékozottság, az azok iránt a területek iránti nyitottsága is, amelyekkel ő maga nem foglalkozik, nagyon sokat jelentett számomra, mint ahogy például a pályám kezdetén az a sokoldalúság, ahogy ő a finnugrisztikához viszonyult. Te- 6

hát ő nemcsak nyelvész volt, hanem fordított irodalmat, népköltészetet, állított össze irodalmi antológiákat, népköltészeti antológiákat is, mindent megtéve annak érdekében, hogy a finnugor népek irodalma, művészete, népköltészete és köztük elsősorban, talán azt mondhatnám, az észt és a finn irodalom minél szélesebb tömegekhez eljuthasson. Aztán mikor már magam is tanítottam az ELTE Finnugor Tanszékén, kerültem közelebbi kapcsolatba a sajnos már közel tíz éve elhunyt Balázs János professzorral, akit én a Bölcsészettudományi Kar utolsó, mondjuk így, reneszánsz típusú professzorának tartok. Hihetetlen menynyiségű tudás párosult személyében lenyűgöző egyszerűséggel, közvetlenséggel azt hiszem, igen nagy vesztesége a magyar tudományosságnak, hogy ő már nincs köztünk. Ha egy emléket fölidézhetek vele, számosat lehetne természetesen, de egy olyat választok, amelyik a szakmához köt, illetve kötődik. Valamikor a '80-as évek elején meghirdetett egy areális nyelvészeti szemináriumot, amely váltott előadókkal zajlott. A meghívott előadók között volt ő maga természetesen, Bereczki Gábor, Abaffy Erzsébet a magyar nyelvészetről, és fiatal oktatóként vettem én részt ebben a körben, és egymásnak, illetőleg a Nyelvtudományi Intézetből vagy akár itt, az ELTE hallgatóságából betévedő hallgatóknak adtuk elő a mondandónkat minden idő- és tematikai korlátozás nélkül. Amikor az egy-két szemeszteres kurzusnak vége szakadt, akkor Balázs János azt mondta, hogy ebből egy kötetet kell csinálni. Azóta is sokat idézett kötetté vált az Areális nyelvészeti tanulmányok, amelyben hát az előbb említett szerzők szerepelnek, illetőleg még egy: az azóta szintén elhunyt Rot Sándor, aki a Kárpát-medence nyelvi képével gazdagította azt az összeállítást. Tehát jó helyről, jó környezetből indultam és tevékenykedhettem hosszú éveken keresztül, közel két évtizeden át, leszámítva azokat a megszakításokat, amelyeket külföldön vagy mondjuk a minisztériumban töltöttem, de akkor sem szakadtam el természetesen az alma matertől. Aztán még valamit az indulásról. Tudniillik az indulás és a között a helyzet között, amelyben most pl. a finnugrisztikában vagyok, igen nagy a különbség. Egy teljesen hagyományos, konzervatív beállítottságú témakörrel indultam el: jövevényszó-kutatás és így tovább, és így tovább, amiből a göttingai évek rántottak ki ha szabad így mondanom. Amikor lektorként dolgoztam ott az egyetem finnugor tanszékén, akkor kerültem közelebbi kapcsolatba olyan személyekkel, akik ráirányították más kérdésekre is a figyelmemet; illetőleg nyilván van az emberben egyfajta érési folyamat, amelynek a következtében akár témákat és szemléletet is tud váltani. Így jutottam el olyan kérdésekhez, amelyek egyrészt szinte 7

tabuként szolgálnak a magyar finnugrisztikában vagy még akár nemzetközileg is: az alapnyelvi rekonstrukció számos, száz éve axiómává vált kérdéséhez, ezeknek gyakorlati és elméleti vonatkozásaihoz; illetőleg a figyelmem akkor fordult a paleoszibériai nyelvek felé, amelyekben vagy amelyek segítségével már akkor is valamiféle megoldást kívántam, próbáltam találni a finnugor nyelvészeten, nyelvcsaládon belüli kérdéseknek a megválaszolására. Dehát az ember útja soha nem teljesen egyenes a tudományos területen sem: ott is volt egy "félrelépésem". Schlachter professzorral, aki az én lektori időmben (vagy annak egy részében) vezetője volt a göttingai Finnugor Tanszéknek, elkezdtünk dolgozni egy német magyar kontrasztív igekötő-vizsgálaton, ami aztán az én lektorságom után néhány évvel, Schlachter professzornak a nyugdíjas évei alatt, készült el és jelent meg magyarul vaskos monográfia. A téma azóta is kísért egyébként, és minél többet foglalkozom a közép-európai régióval (Szombathelyről ezt nem nehéz megcsinálni, mert azt mondjuk, hogy mi Közép-Európa közepén vagyunk, ugye a borostyánkőút mentén: a tanszéktől 150 méterre még mindig megvannak a rómaiak által épített borostyánkőútnak a maradványai), tehát ez a kontrasztív témakör azóta is sokszor előjön nálam is, illetőleg biztatom munkatársaimat, hogy ezekkel a kérdésekkel érdemes foglalkozni. De a nagy váltás az tulajdonképpen az a váltás volt, amikor a paleoszibériai nyelvekkel megismerkedve megpróbáltam újrafogalmazni az uráli nyelvek, és főképpen az uráli alapnyelv e képzelt és rekonstruált idióma távolabbi nyelvi kapcsolatait, és azon nyomban olyan kérdésekbe ütközött az ember, hogy például honnan származik az uráli nyelvcsalád, hogy alakult ki az a bizonyos uráli alapnyelv, s ezzel összefüggően, hogy hol van vagy hol lehetett az uráli népek őshazája. Ezek nagyon izgalmas kérdések, és nagyon vitatott megoldások születtek, akár azok a megoldások, amelyeket én fogalmaztam meg, akár az ennek nyomán vagy ettől függetlenül, párhuzamosan végzett kutatások eredményei észt és finn kollégák utóbbi években elért eredményeiről van szó. Ezeket a szakmában erősen vitatják. Én úgy gondolom, hogy az viszi előre a tudományt, hogyha vitatkozunk kérdésekről, hisz ha mindenki mindenben egyetért, akkor az rendkívül unalmas dolog, akkor minden meg van oldva. Ez az időnként szinte provokatív szinten újat keresés viszonylag korai munkásságomtól vagy tevékenységemtől kezdve jellemez. Én nem próbáltam igazodni irányzatokhoz, személyekhez sem. Ennek természetesen vannak előnyei, vannak hátrányai, hiszen egyfajta közegben él az ember. Engem mindig olyan kérdések foglalkoztattak, amelyek akár hobbiként is izgathattak volna, vagy izgattak, mert én a finnugrisztikát, 8

uralisztikát azért és úgy művelem, mert nekem így tetszik. Ez nem biztos, hogy tudomány-erkölcsi alapon elfogadható álláspont, de én így élvezem, és talán ebből még ki is sül valami pozitívum. Ami a másik nagy, ilyen szemfelnyitó élményem volt, az a minisztériumi tevékenység, két okból. Ugye ez '85 88, amikor már a Kádár-rendszer eléggé fellazult. '85 88-ban megismertem a döntéshozó, döntés-előkészítő mechanizmusokat, megismertem azokat a szervezeteket, személyeket, akik a döntéseket előkészítették országos, persze főképpen a felsőoktatásra vonatkozó kérdésekről van szó. Nagyon elkeserítő volt, hogy milyen szellemi színvonalú garnitúra hozta meg a nemzet sorsát meghatározó kérdéseket. De ez a fele most kevésbé izgalmas, hanem sokkal izgalmasabb a pályám további része szempontjából az, hogy a minisztériumban tetőtől talpig megismerhettem a magyar felsőoktatást, amit mondjuk egy átlagos magyar egyetemi adjunktus nem biztos, hogy meg tud tenni akkor még, ugye adjunktus voltam az ELTE-n. Ebből az információból éltem azt persze mindig naprakész állapotra hozva a különböző felsőoktatás-politikai pozícióimban, tehát tanszékvezetőként, főigazgatóként, főigazgató-konferencia elnökeként és így tovább. Innen a minisztériumból indult aztán az a pálya, ahol már magam is a felsőoktatáson belül vezetői pozíciókat tölthettem be. Pécsre kaptam meghívást 1988-ban, ahol először nyílt arra alkalmam, hogy olyan műhelyt teremtsek magamnak, ahol oktatás és kutatás, tudományszervezés az én felelősségem, amilyen műhelyt én magamnak meg akarok teremteni. Így utólag belátva, talán hirtelen túl sokat terveztem Pécsre. Lehet, hogy nem láttam reálisan a nehézségeket, a problémákat; mindenesetre akárhogy is van ez a hároméves korszak, ami nem volt túl hosszú, hozott eredményeket is, de kudarcokat is, mert számos elképzelt ügyet nem tudtam végigvinni ezt azóta se tudtam lezárni magamban, pedig hát azóta eltelt hét év. És '91-ben megváltunk egymástól, mert láttam: a programot Pécsett, úgy ahogy én elképzeltem, nem tudom megcsinálni vagy nem tudjuk együtt megcsinálni. Szombathelyre kerültem, ahol a főiskola célul tűzte ki az egyetemmé válást, és oda egyetemi szintű vagy jellegű tanszékeket kellett létrehozni, és hát a finnugrisztika, mondjuk egy bölcsész területen eléggé fontos tanszék lehet megfelelő tudományos súllyal; aztán megnyertem a főigazgatói pályázatot is. Azóta folyamatosan Szombathelyen dolgozom. Nagyon izgalmas volt a dolog. Én akkor azt úgy fogalmaztam, hogy tanszéket már alapítottam, egyetemet még nem, nézzük meg, hogy sikerül ez, hogy egyáltalán lehet-e Magyarországon egyetemet csinálni. Nos, azóta kiderült, hogy nem nagyon, mert meg kell nyerni a helyi intézmé- 9

nyi erőket, meg kell nyerni a helyi politikai erőket és meg kell nyerni hozzá az országos politikát. (Azonkívül egy millió pártot is most már ahhoz, hogy az ember a kormányig eljusson.) És Magyarországon nagyon sokszor szeretik halogatni a döntéseket. Nos, hogy miért kellett ott vagy miért kellene még mind a mai napig aktuálisan, például egyetemet alapítani a Nyugat-Dunántúlon, mondjuk így, de hát ha már egyszer Szombathelyen van az ember, akkor azt mondja, hogy Szombathelyen, mert az ország kettészakadt. Tudjuk, hiszen a napi hírekben állandóan azt halljuk, hogy a nyugati és a keleti országrész a GDP meg a minden egyéb tekintetében hatalmas távolságra van egymástól a nyugat javára. Ha megnézzük a tudományos és a felsőoktatási hálózatunkat, akkor viszont pont ellenkező irányú kettészakadást látunk. Az ország keleti felében sokkal több az egyetem, a kutatóintézet, mint az ország nyugati felében. Ez történetileg alakult így, századunk elejétől, tudniillik a '908-ban meghirdetett egyetemszervezési, - alapítási programot amely keletről indult el, az akkori Nagy- Magyarország keleti részéről, nem lehetett végigvinni Nyugat- Magyarországig, mert közben kitört a háború, utána Trianon lett stb., stb. Azóta sem sikerült pótolni a hiányokat. Na most mi úgy gondoltuk, hogy a nyugat-magyarországi régiónak kell legalább egy, esetleg két egyetem. Győrrel van mindig a verseny, vagy állítanak egymással szembe időnként bennünket: Szombathelyet és Győrt. Én úgy gondolom, hogy az a kulturális hagyomány, az a gazdasági potenciál, amellyel az országnak az a fele rendelkezik, legalább ezt a két plusz egyetemet elbírja, el kell, hogy bírja. Ennek ellenére nagyon kevés történik e téren. Persze elkezdtük. Nagyon sok mindent megpróbáltunk teremteni, próbáltunk létrehozni Szombathelyen. Megcsináltuk a tudományos társaságot, amelyik összefogja a megye és a város vezető tudományos erőit. Itt két nagy központról van szó: a Markusovszky Kórházról, amelyik két orvosi egyetemnek is gyakorlókórháza, számos professzorral, nagyon sok tudományosan minősített munkatárssal; és hát a Tanárképző Főiskola, amelynek állományában a tudományosan minősítettek aránya az én ottlétem alatt legalább megkétszereződött. A jövő az izgalmas, tudniillik a PhD-s hallgatók, tehát a doktoranduszok számát tekintve a mi főiskolánk élenjáró intézmény, tehát tőlünk járnak a legtöbben ilyen kurzusokra, ami azt jelenti, hogy két-három év múlva a főiskola oktatói létszámának a fele ha meg tudjuk tartani ezeket a fiatalokat tudományosan minősített lesz. Ez egy egyetemi bázis nélküli közegben rendkívül nagy eredmény, azt hiszem. 10

De hoztunk létre olyan kiadót, amely kiadó a Savaria University Pressről van szó egyre inkább országos ismertségre tesz szert, a magyar szellemi élet számos jeles alakja nemcsak szombathelyiek, és főképp nem szombathelyiek publikálnak itt. És ez a kiadó adja ki egyébként, a már említett tudományos társaságnak a felolvasó ülései után keletkezett kéziratokat is, kis monográfiák formájában. És így tovább, és így tovább lehetne sorolni az eredményeket, illetőleg azokat a feltételeket, amelyek közepette mi működünk. Így az ember óhatatlanul kapcsolatba kerül a főiskolai léten, a főiskolai vezető poszton keresztül a helyi és a regionális politikával, mert az volt az alapelvem most is ezt vallom, bár nem vagyok főigazgató, hogyha egy városban van egyetlen felsőoktatási intézmény, akkor annak az egyetlen felsőoktatási intézménynek a vezetője kötelességének kell, hogy tartsa, hogy a helyi közéletben, a hozzá legközelebb álló területen, tehát a kultúrpolitikában, oktatás-, felsőokta-tás-, tudománypolitikában hallassa a hangját, elmondja a véleményét; és én ezt nagyon komolyan is vettem. Más a helyzet egy olyan városban, ahol két, három, négy vagy tizenöt egyetem, főiskola van, akkor ezek a feladatok esetleg megoszlanak az egyes intézményi vezetők, illetőleg a kiemelt kutatók, tudósok között. Szombathelyen nagyon kevesünknek kell nagyon sok mindent csinálni, mert a háttér, infrastruktúra, szellemi kapacitás még nem kellő mértékű. Most, hogy egyszerű tanszékvezető vagyok, a korábbiaknál nagyobb súlyt tudok fektetni a szakmai munkára; nemcsak a saját, és talán nem is elsősorban a saját szakmai tevékenységemre, hanem a tanszék tudományos tevékenységére, illetőleg a tudományszervező munkára. Nagy örömömre szolgál, hogy az új felsőoktatási törvény értelmében mi kellő akkreditáció után megkaphattuk a finnugor nyelvészet egyetemi szak indítási jogát. A főiskolán tudunk egyetemi diplomát kiadni két szakon is: a finnugor nyelvészet mellett az alkalmazott nyelvészeten. Úgyhogy a nagy egyetemi álmokból ennyi már megvalósult, majd meglátjuk, hogy aztán így szakonként tudunk-e araszolni tovább, ez a jövő titka. Viszont a tanszéken belül, az immár egyetemi szintű képzés mellett továbbra is foglalkoztunk tudományszervezéssel. Nálunk évente két-három, esetleg négy többnyire nemzetközi konferencia van, mindig valamely meghatározott témában: a kontrasztív nyelvészettől kezdve, a kis népek és nyelvek problematikáján át különböző uráli nyelvészeti kérdésekig. De emellett az idén ötödször rendeztük meg például a két hetes orosz nyelvű Hungarológiai Nyári Egyetemet (azért orosz nyelvű, mert az oroszországi finnugor népek képviselőinek szervezzük), azzal a céllal, hogy megmutassuk, a magyar történelemben 11

és kultúrtörténetben elénk tornyosult akadályokat mi hogy küzdöttük le, illetve bizonyos kérdésekre milyen választ adtunk. Ezek a kérdések más társadalmi-gazdasági körülmények között ugyan, de az egyre nagyobb politikai önállósággal rendelkező oroszországi finnugor népek esetében is fölmerülnek, s akkor talán valamiféle analógiát tudunk szolgáltatni ezért az érdeklődés a rendezvény iránt. Ami maradandó nyoma, mondjuk a tanszék működésének, azok a kiadványok. Ebben a pillanatban a tanszéken hat sorozat van. Ezek közül három még Pécsett jött létre, aztán ahogy Szombathelyre mentem, magammal vittem az addigi mindhárom sorozatból két-két kötetet tartalmazó szériákat. Hat sorozat, a fennisztikától kezdve az észt és cseremisz külön sorozaton át a Specimina Sibirica általános tematikájú sorozatáig. A legújabb a Folia Baltica, mert mi a borostyánkőút projekt alapján úgy gondoljuk, hogy az észt mellett nekünk vállalnunk kell a másik két balti nyelvnek, a lettnek és a litvánnak is a művelését. Úgyhogy számos dolgot mi készítettünk el először az országban, és adtunk ki: itt született az első magyar nyelvű lett grammatika, az egykori lett lektorunk jóvoltából, de itt készült el az első teljes magyar nyelvű észt leíró nyelvtan; itt készültek el az első észt magyar, illetve magyar észt szótárak; most készül az első lett magyar szótár; most már néhány éve folyik Beke Ödön akadémikus, aki már harmincegynéhány éve meghalt cseremisz szótárának a kiadása. Ez a cseremisz nyelvnek a legnagyobb tudományos szótára, a harmadik kötet most a napokban jelenik meg, és még lesz körülbelül négy-öt kötete. Vázlatosan talán ennyit tudok elmondani magamról, abban bízva, hogy bár az ember a kenyere javát (ahogy mondani szokás) megette, és túl van a delelőn még azért adatik néhány esztendős aktív tevékenység, amelynek során be tudjuk fejezni vagy tovább tudjuk folytatni azt a munkát, amit megkezdtünk, és aminek legalábbis mi ott helyben értelmét látjuk. A videofelvétel 1998. szeptember 24-én készült, szövegét Módos Péter jegyezte le. 12

PUSZTAY JÁNOS MUNKÁSSÁGJEGYZÉKE (Válogatás) Monográfiák, tanulmányok és egyéb írások (A jegyzék nem tartalmazza a napilapokban közzétett írásokat és fordításokat) 1971. A mai magyar irodalom finnországi visszhangja. Életünk 6. 572 4. 1972. A nyenyec nyelv hangsúlyának történetéhez. NyK 74. 395 406. Bereczki Gábor: Cseremisz (mari) nyelvkönyv. NyK 74. 461 3. (Ism.) 1973. A finn kulturális híd története. Filológiai Közlöny 19. 207 10. 1974. Finnországi jegyzet. Tudományos tudósítóink jelentik. Szerk. Pataki Béla Pál. Budapest, 83 100. Domokos Péter: Szöveggyűjtemény A finnugorság ismertetése c. gyakorlatok tárgykörből. NyK 76. 443 4. (Ism.) Finn költők antológiája. Kritika 6. 25. p. (Ism.) Szibériai folklór : Sámándobok, szóljatok. Új Írás 6. 126 8. 1975. Vlijanie russkogo jazyka na neneckij jazyk (s parallel'ami iz finnougorskih jazykov). AUB SLingu X, 85 92. A determinálás kifejezése az uráli nyelvekben. Nyr 99. 356 64. Vázlatpontok a magyar nyelvhasonlítás történetéhez. Valóság 12. 56 66. Suomen lyriikkaa unkariksi [Finn líra magyarul]. Kanava 4. 239 41. Gondolatok a szamojéd népekről és népköltészetükről. Forrás 3. 33 6. Műfordítások a szamojéd népköltészetből. Forrás 3. 37 9. (Ford.) A szamojéd népek irodalmáról. Tiszatáj 9. 41 3. Népköltészetből született... Életünk 6. 483 5. 1976. Bemerkungen zur Frage der Aspekte in den uralischen Sprachen. Finnisch- Ugrische Mitteilungen 1. 153 9. Material aus dem Wald-Dialekt des Jurak-Samojedischen. Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Göttingen, I. Klasse, Nr. 10, Göttingen, 31 p. 13

Jegyzetek a balti finnekről és népköltészetükről. Forrás 9. 61 4. Meine Reise zu den Tscheremissen im Herbst 1976. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 1. 107 14. Finn drámatendenciák és tendenciadrámák a XIX. század második felében. Filo- lógiai Közlöny 22. 90 8. A lappok szépirodalma. Filológiai Közlöny 22. 215 24. Domokos Péter: Az udmurt irodalom története. Filológiai Közlöny 22. 435 40. (Ism.) 1977. Az "ugor-török háború" után. Magvető, Budapest. (Gyorsuló idő) A mari irodalomtörténet vázlata. Életünk 6. 541 52. Harald Haarmann: Die finnisch-ugrischen Sprachen : Soziologische und politische Aspekte ihrer Entwicklung. NyK 79. 372 74. (Ism.) 1978. Wörterverzeichnis des Jenissej-Samojedischen (Enzischen). Fenno-Ugrica 5. Hamburg. (Társszerző: Michael Katzschman) Kleines Jenissej-samojedisches Material. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 2. 3 30. A homonímia kérdéséről az uráli, a finnugor és az ugor alapnyelvben. NyK 80. 105 16. Finnisch-ugrische Traditionen in der modernen ungarischen Lyrik. Die zeitgenössischen Literaturen Südosteuropas. Südosteuropa-Jahrbuch 11. München, 91 9. Das literarische Leben und die Literatur der Tscheremissen. Neohelicon VI, 215 34. 1979. Giljakisch Uralisch? Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica 12. Festschrift für Wolfgang Schlachter zum 70. Geburtstag. Szerk. Chr. Gläser és Pusztay János. 231 42. Domokos Péter: Uralisztikai olvasókönyv. (Uralistisches Lesebuch). Finnisch- Ugrische Mitteilungen 3. 81 4. (Ism.) Castrenianumin Toimitteita 1 18. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 3. 173 88. (Ism.) 1980. Az uráli-paleoszibériai kapcsolatok kérdéséhez. Budapest. (MNyTK 158.) Sandhi in den uralischen Sprachen. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 4. 125 33. Über die Kiseljowskaja Mundart des Waldjurakischen. AUB SLingu XI, 43 70. Hajdú Péter Domokos Péter: Uráli nyelvrokonaink. Filológiai Közlöny 26. 387 91. (Ism.) 1981. 14

A számjelölés fejlődéséhez (Paleolingvisztikai rekonstrukció az uráli és a paleoszibériai nyelvek alapján). In: Tanulmányok a magyar nyelv múltjáról és jelenéről. Emlékkönyv Benkő Loránd születésének 60. évfordulójára. Budapest, 285 91. Sprachgeschichtliche Arealien im sibirischen Sprachraum. In: Congressus Quintus Internationalis Fenno-Ugristarum. Pars VII, Turku, 251 6. 1982. Magyar nyelvű Kalevalák. Kritika 2. 28 9. Károly Rédei: Zyrian Folklore Texts. Filológiai Közlöny 28. 610 2. Shamanism in Siberia. Filológiai Közlöny 28. 612 6. (Ism.) Hajdú Péter: Az uráli nyelvészet alapkérdései. Filológiai Közlöny 28. 616 9. (Ism.) 1983. Morpho-semantische Untersuchung des ungarischen Verbalpräfixes el-. (Auf dem Hintergrund deutscher Entsprechungen). Budapest. (MNyTK 167. Társszerző: Wolfgang Schlachter) Areális nyelvi kapcsolatok Szibériában. (Egyezések az uráli és a paleoszibériai nyelvek névszói tartományában). In: Areális nyelvészeti tanulmányok. Budapest, 237 44. Verbalpräfixe im Deutschen und Ungarischen. Ein Beitrag zum Thema: Ungarisch als Fremdsprache. In: Ungarn Deutschland. Studien zu Sprache, Kultur, Geographie und Geschichte. Studia Hungarica 24. München, 63 76. Über den sogenannten Ergativ der paläosibirischen Sprachen. In: Languages in Function. Materials of the XIIIth Annual Conference of the Societas Linguistica Europaea, 3 6. IX. 1980, Budapest. Budapest, 241 8. Az alapnyelvi szószerkezetről. MNy 79. 185 97. A grammatikai és a lokális kázusok genetikai kapcsolatáról. In: Urálisztikai Tanulmányok Hajdú Péter 60. születésnapja tiszteletére. Szerk. Bereczki Gábor Domokos Péter. Budapest, 315 22. A paleoszibériai népek és irodalmuk. (Ua. Klny. 1984, Folklór, folklorisztika és etnológia 77.). Filológiai Közlöny 29. 137 51. Finnugor rokonságunk emlékeiből: A sámánizmus. Magyartanítás 26/2. 69 76. Finnugor rokonságunk emlékeiből: A medvekultusz és a medveünnepi színjátékok. Magyartanítás, 26/5. 221 34. 15

1984. Die Pur-Mundart des Waldjurakischen. Grammatikalischer Abriss aufgrund der Materialien von T.V. Lehtisalo. SUA 23. Szeged. Gedanken zu einem einheitlichen morphologischen Beschreibungsmodell der uralischen Dialekte. Mitteilungen der Societas Uralo-Altaica 6. Hamburg, 79 89. Érték és mérték a szamojédban. NyK 86. 229 37. Praefixa idea. Zu den Funktionswerten der Verbalpräfixe und der Präfixlosigkeit. AUB SLingu XV, 181 8. Előzetes közlemény az el- igekötős igék magyar-német kontrasztív vizsgálatáról. MNy 80. 17 25. Társszerző: Wolfgang, Schlachter Analóg vonások az uráli és a paleoszibériai nyelvek névszói rendszerében. Kandidátusi értekezés tézisei. Budapest. "Ich fürchte die Komparation": Zwei sibirische Isoglossen. NyK 86. 414 20. A világ és az ember keletkezése. Magyartanítás 27/2. 56 64. Az uráli népek epikus énekei. I. A hősénekek. Magyartanítás 27/3. 102 13. Symposion "Dialectologia Uralica" in Hamburg. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 8. 219 23. 1985. Sprachentwicklungstendenzen in den agglutinierenden Sprachen aufgrund des Nominalsystems der uralischen und paläosibirischen Sprachen. SAIS Arbeitsberichte. Heft 8. Kiel, 153 66. Gedanken zu einem einheitlichen morphologischen Beschreibungsmodell der uralischen Dialekte. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica 20. Wiesbaden, 49 56. Wörterverzeichnisse aus den tschuktscho-kamtschadalischen Sprachen. A Kerekisches Wörterverzeichnis. AUB SLingu XVI, 45 74. Tabuszavak a szamojéd nyelvekben. (Ua. Folklór, folklorisztika és etnológia. Klny. 1985.) Filológiai Közlöny 31. 95 106. A hun-mondától a finnugor rokonságig. In: Az őshazától a Kárpátokig. Szerk. Szombathy Viktor. Budapest, 27 71. Az uráli népek eposzai (II.): Kalevipoeg, az észt nemzeti eposz. Magyartanítás 28/1. 8 21. Finnugor hagyományok a magyar irodalomban. Magyartanítás 28/4. 154 67. 1986. Benennungen von Genitalien und Schimpfwörter im Samojedischen. AUB SLingu XVII, 67 75. Sechzig : Ein Zahlwort in den paläosibirischen Sprachen. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 10. 323 8. Az ősi magyar-szamojéd egyezésekről; E.A. Helimszkij: Drevnejšie vengerskosamodijskie jazykovye paralleli. MNy 82. 236 42. (Ism.) 16

1987. Analóg vonások az uráli és a paleoszibériai nyelvek névszói rendszerében. Budapest. (MNyTK 173.) Wörterverzeichnisse aus den tschuktscho-kamtschadalischen Sprachen. B Alju- torisches Wörterverzeichnis. AUB SLingu XVII, 133 75. Väinö Kaukonen: A Kalevala születése. Filológiai Közlöny 32 33. 1986 1987, 104 9. (Ism.) Az uráli népek irodalma: Péter Domokos: Handbuch der uralischen Literaturen Péter Domokos: Itäisten suomalais-ugrilaisten kansojen kirjallisuudesta. Filológiai Közlöny 32 33. 1986 1987, 12 7. (Ism.) Az anyanyelvi képzésről egy nyugatnémet műegyetemi kísérlet kapcsán. Felső- oktatási Szemle 36. 226 32. Eretnek gondolatok a tanárképzésről és a tanárhiányról. Felsőoktatási Szemle 36. 565 70. A hungarológia oktatása és kutatása hazai szervezésének helyzete. A VII. Magyar Lektori Konferencia előadásai 1987. VIII. 25-26. Budapest. A hungarológia oktatása 1. 9 13. 1988. Tudományos külkapcsolataink egy fejezete. (Magyarország és az Alexander von Humboldt Alapítvány). Budapest. Magánvélemény a tanárképzés néhány kérdéséről. Budapest. "Ha Én szólok, Észak beszél..." (Tanulmányok nyelvrokonaink népköltészetéről és hiedelemvilágáról). Pécs. Két enyec nyelvjárás grammatikai vázlata. In: Uralisztikai tanulmányok 2. (Bereczki Emlékkönyv. Szerk. Domokos Péter Pusztay János). Budapest, 301 8. Grammatikalischer Abriss eines enzischen (Jenissej-Samojedischen). Idiolekts (Potapovo). AUB SLingu XIX, 245 51. Sibirien Schmelztiegel von Sprachen? Specimina Sibirica I. [Materialen des Colloquium Sibiricum], 153 8. Folklore-Tradition in der neuen ungarischen Literatur. Berliner Beiträge zur Hungarologie 3. Budapest Berlin, 199 217. Tantervi irányelvek; mennyiség és minőség, kétszakosság egyszakosság a tanárképzésben. Felsőoktatási Szemle 37. 195 203. A tanárszakos képzés gondjai az egyetemeken. Köznevelés 44/22. 11 2. Magyarország és az Alexander von Humboldt Alapítvány. Felsőoktatási Szemle 37/7 8. 490 504. Az egyetemi tanárszakos képzés gondjairól. Felsőoktatási Szemle. 37/9. 520 8. Perspektiven und Aufgaben einer Hungarologie in der Bundesrepublik Deutschland aus ungarischer kulturpolitischer Sicht. A hungarológia oktatása 4. 31 5. Az NDK magyar hungarológiai vegyesbizottság. A hungarológia oktatása 4. 84 90. 17

1989. Zur Stellung des Mordvinischen. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 12 13, 1988/1989, 99 116. A hungarológia oktatása és kutatása hazai szervezésének helyzete. In: Hungarológiai Ismerettár 1: A hungarológia-oktatás elmélete és gyakorlata, Budapest, 38 44. 1990. Nyelvek bölcsőjénél. Budapest. Bemerkungen zur einheitlichen Beschreibung der Dialekte der uralischen Sprachen. Mitteilungen der Societas Uralo-Altaica. 10. Hamburg, 65 7. Die paläosibirischen Sprachen und die Uralistik. CSIFU, 1B, Sessiones plenares et Symposia. Debrecen, 236 8. Zur Herausbildung des Protouralischen. Specimina Sibirica III, Gedenkschrift für Irén N. Sebestyén (1890-1978). 157 67. 1991. Zur Analyse des protouralischen Wortschatzes aufgrund des Uralischen Etymologischen Wörterbuchs. Linguistica Uralica 27. 157 76. Nyelvi-kulturális megújulás a mariknál. Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály Kiss Jenő. Budapest, 543 5. Kapcsolataink a Baltikummal és a finnugor népekkel. Életünk 29/1. 74 8. A finnugor népek nemzeti ébredésének dokumentumai: 1. A marik. Életünk 29/11. 1026 36. A IV. Nemzetközi Uráli Fonológiai Szimpózium. MNy 87. 240 2. 1992. Vorschläge zur protouralischen Rekonstruktion. Fenno-Ugristica 18. Tartu, 82 91. Arktischer Sprachbund in der vorprotosprachlichen Zeit. Specimina Sibirica V, The Arctic, 211 4. Lesz-e szölkup újjászületés? Festschrift für Károly Rédei zum 60. Geburtstag. (Emlékkönyv Rédei Károly 60. születésnapjára.) Szerk. Pál Deréky et al. Wien Budapest, 367 70. (Studia Uralica 6.) A felsőoktatás és a tanárképzés néhány kérdéséhez I. Magyar Felsőoktatás 4. 24 5. A felsőoktatás és a tanárképzés néhány kérdéséhez II. Magyar Felsőoktatás 5. 24 5. A tanárképző főiskola helyzete és jövője. Vasi Szemle 46. 233 43. Hochschule im Grenzgebiet. In: A határmenti együttműködés és az oktatás. Tudományos tanácskozás, Szombathely, 1992. április 27 29. Grenzüberschreitende Zusammenarbeit und Bildung: wissenschaftliche 18

Tagung. Szombathely, 27 29. April 1992. Szerk. Forray R. Katalin Andreas Pribersky. Budapest, 82 5. 1993. SuomUnkaKonTut (Suomalais-unkarilaisia kontrastiivisia tutkimuksia /magyar finn kontrasztív tanulmányok/). Specimina Fennica IV, Szombathely. Selkupskij razgovornik (Narymskij dialekt). Specimina Sibirica VII, Szombathely. (Társszerző: Simon Kuper) Észt magyar kisszótár. Lexica Savariensia, Szombathely. (Társszerző: Anu Nurk) Zu den finnisch-ungarischen kontrastiven Untersuchungen. Hungarologische Beiträge 1. Jyväskylä, 29 44. Rövid észt nyelvtan. In: Anu Nurk Pusztay János: Észt magyar kisszótár. Szombathely, 269 313. (Lexica Savariensia) Rendszerkényszer és logika. Megjegyzések az uráli nyelvek személyes névmásai- hoz. Névtani Értesítő 15. 269 70. Einleitende Worte zur Konferenz "Die Wege der finnisch-ugrischen Völker ur politischen, kulturellen und sprachlichen Autonomie". In: Die Wege der finnisch-ugrischen Völker zur politischen, kulturellen und sprachlichen Autonomie. Specimina Sibirica VIII, 5 6. Introductory Remarks to the First Conference of the Recors from Finno-Ugric Countries. Specimina Sibirica Supplementum II, 21 9. A. N. Zhukova: Korjakskij jazyk. NyK 93. 1992 3, 236 7. (Ism.) A nyelvtanár-képzés néhány kérdéséről. Magyar Felsőoktatás 2. 28. p. Zum Begriff Mitteleuropa. Das "Bernsteinstrasse-Projekt." Semiotische Beiträge. Jg. 17. Wien, 407 10. A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola fejlesztési tervei. In: A régió felsőoktatásának jelene és jövője. A MTA Veszprémi területi bizottsága ankétja. Veszprém, 1992. november 27. 25 7. Hochschule auf neuen Wegen. In: Brückenschläge Hídverés. Szombathely Zams, 273 324. A felsőoktatási intézmények problémái: Körkérdés. Educatio 3. 516 7, 520 1, 525 6, 530 1. 19

1994. Könyv az észt nyelvről. Folia Estonica III, Szombathely. Szellemi alapkőletétel. Életünk Könyvek. Szombathely. A szölkupok. Minoritates mundi. Szombathely. Lingvističeskaja model' opredelenija prarodiny ural'skih narodov. Finnougrovedenie 1. Joskar-Ola, 17 22. Das Bernsteinstrasse-Projekt. In: Das sprachliche Bild der Bernsteinstrasse- Region. Szombathely, 5 8. Das sprachliche Bild der Bernsteinstrasse-Region. In: Das sprachliche Bild der Bernsteinstrasse-Region. Hrsg. von János Pusztay. Szombathely, 68 76. Unkarin prefiksilliset verbit ja niitten vastineita suomen kielessä. KAUKO- VERTAILUJA. Specimina Fennica V/Colloquia Contrastiva II, 103 13. Einführende Bemerkungen zur Konferenz über "Die Vorgeschichte der uralischen Völker". Specimina Sibirica X, "Die Vorgeschichte der uralischen Völker", 7 10. Látlelet a finnugor népek helyzetéről. Életünk 1 2. 165 72. A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Uralisztikai Tanszéke mint tudományos műhely. Vasi Szemle 48/2. 285 92. Lettünk-e finnugorok? Hozzászólás Bakay Kornél: Hogyan lettünk finnugorok? című tanulmányához. (Életünk 1994. 8. sz.). Életünk, 3212. 1071 8. 1995. Nyelvrokonság és nemzeti tudat. Dissertationes Savarienses 5. Szombathely. Diskussionsbeiträge zur Grundsprachenforschung. (Beispiel: das Protouralische). Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica 43. Wiesbaden. Magyar észt kisszótár. Szombathely. (Lexica Savariensia. Társszerző: Tiina Rüütmaa) Ovatko uralilaiset kielet tempuskieliä? Minor Languages und Cultures in Contact. Abstracts of the Tempus-Conference. Tartu, 25. p. Vorwort/Előszó. In: Beke Ödön: Mari szövegek/tscheremissische Texte II. Bibliotheca Ceremissica I, Szombathely, 9 11. 1996. Az észak-eurázsiai nyelvi övezet areális és paleolingvisztikai vizsgálata. Habilitációs tézisek. Szombathely. Einige Fälle von Suppletiverscheinung in der nordeurasischen sprachlichen Zone (NEASZ). In: Ünnepi Könyv Domokos Péter tiszteletére. Ural.Tanulmányok 7. Budapest, 205 7. Zu den Verbalpräfixen in den uralischen Sprachen. In: Ünnepi Könyv Mikola Tibor tiszteletére. Szeged, 257 9. Zur Entwicklungsgeschichte des Ungarischen. In: Uralic Languages in European and Siberian Linguistic Context. Fenno-Ugristica 20. Tartu, 85 9. 20

Zusammenhang zwischen Partizip, Tempus und Aspekt. (Aufgrund der uralischen Sprachen). In: Uralic Languages in European and Siberian Linguistic Context. Fenno-Ugristica 20. Tartu, 90 3. SCLOMB und Mittel-Europa. In: SCLOMB und Mittel-Europa. Bernsteinstraße. Szombathely, 83 94. Identitás, anyanyelv és nemzeti kultúra a kisebbségi uráli népeknél. In: Nyelvi tudat, identitástudat, nyelvhasználat. Bibliotheca Slavica Savariensis III, Szombathely, 188 92. Szép-e? (Eldöntendő kérdő mondat az uráli nyelvekben) In: Nyelv, nyelvész, társadalom. Emlékkönyv Szépe György 65. születésnapjára... Pécs, 231 6. A magyar és az észt nyelv összehasonlító vizsgálatához. Folia Estonica IV, Colloquia Contrastiva III, Savariae (Szombathely), 79 85. Areale Linguistik und die uralischen Sprachen. Specimina Sibirica XII, Szombathely, 223 30. Die sprachliche Situation bei den samojedischen Völkern. Specimina Sibirica XII, Szombathely, 121 5. Közép-Európa nyelvi képe. In: Nyelvek és nyelvoktatás a Kárpát-medencében. (A VI. Országos Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia anyagai), 1. kötet. Nyíregyháza, 11 28. A narimi szölkupoknál. Néprajzi Hírek XXII, 75 8. A pannon régió kérdéséhez. Vasi Szemle 1. 19 23. A nyugat-magyarországi régió felsőoktatásának néhány aktuális kérdése. In: Magyarország és Észak-Dunántúl fejlődésének fő irányai, sajátosságai az ezredfordulón és a 21. század elején. (Tudományos konferencia 1995. október 11.). Veszprém, 66 8. Felsőoktatás és tudomány, kutatásfejlesztés Vas megyében. In: Átalakulás Vas megyében. Tények esélyek. Szombathely, 347 67. (Társszerző: Csapó Tamás) Die pannonische Region. In: Europa und seine Regionen. Hrsg. Elisabeth Vyslonzil Gottfried Stangler. Frankfurt am Main Berlin Bern New York Paris Wien, 136 42. 1997. A paleoszibériai nyelvek kutatásának jelentősége az uráli nyelvészet számára. * Nyelvi helyzet, nyelvi tervezés a kis uráli népek körében. Habilitationes Savarienses 2. Szombathely. Az uráli őshaza rekonstruálásának egy lehetséges nyelvészeti modellje. Életünk 3. 410 20. Nyelvünk rokonítási kísérletei. In: Pannon Enciklopédia: Magyar nyelv és iroda- lom. Budapest, 41 2. Ajatus uralilaisten kansojen ketjumaisesta alkukodista. (A chain model for the origins of the Uralic peoples). In: Kyösti Julku (red.): Itämerensuomi eurooppalainen maa. Studia Historica Fenno-Ugrica 2. Oulu, 9 22. 21

A magyar nyelv fejlődéstörténetéhez. In: Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok. Ada, 1996. október 10 12. Ada, 19 25. Zum Geleit. In: Beke Ödön: Mari nyelvjárási szótár/tscheremissisches Dialektwörterbuch I. Bibliotheca Ceremissica IV, Szombathely, 5 6. Szombathely regionális szerepe, kulturális helyzete. Válaszok a Vasi Szemle körkérdésére. Vasi Szemle 51/5. 602 6. Einige aktuelle Fragen zum ungarischen Hochschulwesen. In: Ost-Dokumentation. Bildungs- und Wissenschaftspolitik. Österreichisches Ost- und Südost-europa-Institut, Zweigstelle Niederösterreich, Klosterneuburg. 2. 71 9. Megjegyzések az integrációhoz. Magyar Felsőoktatás 9. 10 2. Hungarologie und Estologie im Seminar für Uralistik der Berzsenyi-Hochschule Szombathely. Fenno-Ugristica 21. Tartu, 1997, 80 4. "A mocsarakat nekünk kell kiszárítanunk". (Interjú) Bár. Társadalomtudományi és művészeti folyóirat 1 4. Szombathely, 142 56. 1998. Urbi et regioni. Szombathely. Finn-magyar szójegyzék az EU Magyarországról írt véleményéhez. EUVocS [EU-Vocabularium Savariense]. Szombathely. Német-magyar szójegyzék az EU Magyarországról írt véleményéhez. EUVocS [EU-Vocabularium Savariense]. Szombathely. On the development of the Hungarian language. In: Zur Entwicklungsgeschichte der uralischen Sprachen. Specimina Sibirica XIV, Savariae (Szombat- hely), 93 101. Keresetlen szavak Bereczki Gáborról mert a lexikonok szerint 70 éves lett. In: Bereczki Gábor. Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások 7. Szerk. Bolla Kálmán. Budapest, 26 31. Szerkesztés Egyedi kötetek Schlachter Festschrift. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. 1979. (Társszerk. Chritoph Gläser) Bereczki-Emlékkönyv. Uralisztikai Tanulmányok 2. Budapest, 1988. (Társszerk. Domokos Péter) 22

Sorozatok Tanszéki sorozatok: SPECIMINA SIBIRICA (1988 1990 között Pécsett, 1992-től Szombathelyen jelenik meg. 1. A Colloquium Sibiricum konferencia anyaga. 1988. 3. Gedenkschrift für Irén N. Sebestyén (1890-1978). 1990. 4. Irén Hegedüs: Bibliographia Nostratica 1960 1990. 1992. 5. The Arctic. Papers of an International Conference, Syktyvkar, 16 18 May, 1991. 1992. 6. Uralic Mythology. Papers of an International Conference, Syktyvkar, 6 9. August, 1992. 1993. 7. Simon Kuper-Pusztay János: Selkupskij razgovornik. (Narymskij dialekt). 1993. 8. Die Wege der finnisch-ugrischen Völker zur politischen, kulturellen und sprachlichen Autonomie. Materialien eines Internationalen Symposions, 15. 17. Oktober 1992 in Szombathely. 1993. 9. Elena Skribnik: Bibliographia Sibirica. 1994. 10. Die Vorgeschichte der uralischen Völker. Materialien eines Internationalen Symposions, 14.-16. Oktober in Szombathely. 1994. 11. Anna Widmer: Studien zum Nizjam-Ostjakischen. 1996. 12. Die sprachliche Situation bei den uralischen Völkern. 1997. 13. Nikolaeva, Irina: Yukagir Texts. 1997. 14. Zur Entwicklungsgeschichte der uralischen Sprachen. 1998. SPECIMINA SIBIRICA SUPPLEMENTUM 1. Die Wege der finnisch-ugrischen Völker zur politischen, kulturellen und sprachlichen Autonomie. (Thesen des Symposions). 1992. 2. Conference of Rectors from the Fenno-Ugric Countries and Republics. Szom- bathely, 27-29. September 1993. 1993. SPECIMINA FENNICA (1989 1990-ben Pécsett, 1992-től Szombathelyen jelenik meg.) A fennológia helyzete Magyarországon. 1989. A finn magyar folklore-konferencia anyaga. Pécs, 1989. 1990. Vilmos Voigt: 60 kaunista unkarilaista kansanlaulua. (60 szép magyar népdal) 1992. János Pusztay: SuomUnkaKonTut. (Finn-magyar kontrasztív nyelvészeti tanulmányok. A Jyväskyläi Egyetemen 1993-ban tartott alőadások anyaga) 1993. Kaukovertailuja. (Fernvergleiche). (A magyar finn kontrasztív konferencia anya- ga. Szombathely, 1993, május 20 21.) 1994. 23

Suomi 75 vuotta. (a Finnország függetlenségének 75. évfordulója alkalmából a budapesti Finn Nagykövetség által szervezett előadássorozat anyaga) 1994. AZ URALISZTIKAI TANSZÉK KIADVÁNYAI (Az 1 2. kötet /1990 1991/ Pécsett jelent meg, a 3. kötettől /1991/ Szombathelyen.) 1. Munkácsi Bernát: A votják nyelv szótára. (Reprint). 1990. 2. Lakó György: A magyar mondatszerkezet finnugor sajátságai. 1991. 3. Zsigmond Németh: 96 gleiche Texte in uralischen Sprachen. (Vaterunser) 1991. 4. Bereczki Gábor: A Névától az Urálig. 1994. 5. Jávori Jenő: Az uráli népek irodalmának bibliográfiája (1975 1994). 1995. 6. Heverdle László: Adalékok Hunfalvy Pál életéhez. (Tudományos tevékenységének eszmei előképei 1850-ig). 1998. FOLIA ESTONICA (Kezdettől fogva Szombathelyen jelenik meg.) 1. Észtország a fordulat előtt. 1992. 2. Észtország a fordulat után. 1994. 3. Pusztay János: Könyv az észt nyelvről. 1994. 4. Észt magyar összevetés. 1996. BIBLIOTHECA CEREMISSICA (Kezdettől fogva Szombathelyen jelenik meg.) 1. Beke Ödön: Mari szövegek II. 1995. 2. Pomozi Péter: (Megj. előtt) 3. Glukhova Natalia: Structure and style in Mari charms. 1997. 4 1. Beke Ödön: Mari nyelvjárási szótár I. 1997. 4 2. Beke Ödön: Mari nyelvjárási szótár II. 1997. FOLIA BALTICA 1. N tina, Daina: Könyv a lett nyelvről. 1998. A Savaria University Press (Szombathely) sorozatai közül: LEXICA SAVARIENSIA 1. Anu NURK PUSZTAY János: Észt magyar kisszótár. 1993. 2. PUSZTAY János Tiina RÜÜTMAA: Magyar észt kisszótár. 1995. 24

BERNSTEINSTRASSE 1. Das sprachliche Bild der Bernsteinstraße-Region. (Az 1993 szeptemberében Szombathelyen rendezett konferencia anyaga). 1994. 2. SCLOMB und Mittel-Europa. (Az 1995 augusztusában Szombathelyen rende- zett konferencia anyaga) 1996. MINORITATES MUNDI 1. Pusztay János: A szölkupok. 1994. DISSERTATIONES SAVARIENSES (A Societas Scientiarum Savariensis előadásainak sorozata.) 1. A Societas Scientiarum Savariensis (Szombathelyi Tudományos Társaság) és előzményei. 1994. 3. Zielbauer György: A legújabb kori népvándorlás Magyarországon (1940 1950). 1994. 4. Salamon Antal: A sebgyógyulás biológiája. 1995. 5. Pusztay János: Nyelvrokonság és nemzeti tudat. 1995. 6. Gráfik Imre: Jelünk a világban: Kultúránk. 1995. 7. Varga László: A vastagbélrák megelőzésének lehetőségei és korlátai. 1995. 8. Kovács László: Bay Zoltán, a kísérleti fizikus. 1995. 9. Gyulavári Oszkár: A kukorica rezisztenciára nemesítése kártevők és betegsé- gek ellen. 1995. 10. Horváth Boldizsár: Peripartialis streptococcus B fertőzések kezelési lehetősé- gei. 1996. 11. Káldy János: A gyomnövények számbavétele és a vegyszeres gyomirtás. 1996. 12. Kovács L. Gábor: Kábítószer hozzászokás: miért felelősek az agy molekulái? 1996. 13. Nowinszky László Tóth György: A Hold befolyása a rovarok repülésére. 1996. 14. Künnap, Ago: On Samoyed Languages. 1996. 15. Stinner, Arthur: Contextual Settings, the History of Science, and Physics Education. 1996. 16. Prugberger Tamás: A jogalanyiság, a dologi jog és a kötelmi jog kapcsolatának funkcionális elmélete. 1997. 17. Abonyi Iván: A kozmikus dinamótól a reaktorok hűtéséig. 1997. 18. Rácz Péter: A glaukoma kezelésének mai lehetőségei. 1997. 19. Márkus Béla: Az onkológiai sebészet aktuális kérdései. A gyomorrák sebészete. 1997. 20. Lőrinczy Huba: A magyar Buddenbrook-ház. Márai Sándor: A Garrenek műve. (Féltékenyek Az idegenek). 1997. 25

HABILITATIONES SAVARIENSES (A Szombathelyen és Vas megyében tevékenykedő habilitált szakemberek habilitációs előadásainak sorozata.) 1. Varga László: A hasnyálmirigy-gyulladás. 1997. 2. Pusztay János: A paleoszibériai nyelvek kutatásának jelentősége az uráli nyelvészet számára. * Nyelvi helyzet, nyelvi tervezés a kis uráli népek körében. 1997. 3. Rácz Péter: A látóidegfő opthalmoneurológiai jelentőségű kóros elváltozásai. 1997. 4. Salamon Antal: Nyílt törések. 1997. Megjelenés előtti konferencia-előadások 1997: The Roots of the Northern European Peoples and Languages, Turku. Előadás: Zur Herausbildung des sprachlichen Bildes Europas. Észt-magyar kontrasztív konferencia II. Előadás: Az imperatívuszi állítmányú magyar mellékmondatok észt megfelelői. (Morpho)Syntax der uralischen Sprachen. Előadás: Ausdruck der Finalität in den uralischen Sprachen. 1998: Nemzetközi szlavisztikai konferencia, Szombathely. Előadás: Orosz hatás az uráli nyelvekben. VIII. Országos Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia, Szombathely. Előadás: Kontrasztív vizsgálatok az uráli nyelvek körében. Towards a European Terminology, Budapest Előadás: Zur Frage des Schaffens der Terminologie in den uralischen Sprachen. European Co-operation: Driving Force behind a Reform of Higher Education, Bonn. Előadás: Über die ungarische Hochschulreform. 26

Pusztay János, a tanítvány Pusztay János kedves tanítványom. Hogy a többiek zokon ne vegyék, csak egyik legkedvesebb. Ennek ellenére olyanformán vagyunk mi egymással, mint ahogy Karinthy kisdiákja írja a dolgozatában, hogy tudniillik a fecske éppen olyan költöző madár, mint a gólya, csak sokkal kisebb és nem hasonlít rá. Egyben talán mégis. Mindig igyekeztem az elődöknél tovább lépni, újat mondani szaktudományunk területén, sosem fogadtam el automatikusan a hagyományosan elfogadottat. E téren Pusztay Jánosban hű követőre találtam. Ő esetleg azt se tartja szentnek, amit én mondtam, vagy amit én hiszek, dehát, tetszik, nem tetszik, így megy előre a világ. Pusztay János nemcsak bátor a tudomány küzdőterén, de a kockázatot is vállalja, sőt talán egy kicsit keresi is. Mikor fiatal oktató korában megkeresett, s elmondta, miről akar kandidátusi disszertációt írni, én igyekeztem lebeszélni a témáról. Ő ugyanis egy kevéssé kutatott kérdésről, az uráli és a paleoszibériai nyelvek közötti párhuzamokról akart írni. Volt neki egy másik, kevésbé "rázós" témája is, a szamojéd nyelvek esetragjainak funkcióingadozásai. Én ezt ajánlottam neki, de ő a kockázatosabbat választotta. Nehézségekkel, s némi emberi rosszindulattal kellett megküzdenie, de végül mégiscsak nyert, az elsőként említett témából védte meg kandidátusi disszertációját. Mindig távol állt tőlem, hogy kizárólag csak szűk nyelvészeti szakterületemmel foglalkozzam. Ki-kitekintettem a népköltészet és a szépirodalom irányába is. E tekintetben Pusztay János egy utat jár velem. Elég egy pillantást vetni bibliográfiájára, mindjárt kiderül belőle, hogy elsősorban nyelvész, de jól megfér nála egy gyékényen a szépirodalom, a népköltészet és a tudományos ismeretterjesztés is. Írt a balti finn népköltészetről, a finn tendenciadrámákról, a lappok szépirodalmáról, felvázolta a cseremisz (mari) szépirodalom történetét, írt a művelt nagyközönségnek az ugor török háborúról. Általában véve rengeteget írt. Vannak, akikből kínkeservesen lehet kivasalni egy-egy cikket. Ő nem ilyen, ha felmerül benne egy cikk vagy egy nagyobb lélegzetű mű ötlete, gondolata, nem sokat teketóriázik, leül és megírja. Meg kell vallanom, hogy én nagyon hátul álltam, mikor a szervezői talentumot osztogatták, Pusztay János az elsők között részesült belőle. Évekig dolgozott a minisztérium egyetemi főosztályán elismerést víva 27

ki magának ezen a területen, de szervezőkészségét leggyümölcsözőbben a könyvkiadásban kamatoztatta. Kiadványainak száma légió. Specimina Sibiricája már a XIV. számnál tart, s hány fontos, általa rendezett konferenciának, szimpoziumnak az anyagát közölte bennük. Írásaimban egyre többet kell hivatkoznom rájuk, s nem csak nekem. Észt tárgyú kiadványai is nagy hiányt pótolnak. Beke Ödön hatalmas és páratlan értékű cseremisz nyelvjárási szótára évtizedekig hiába várt kiadóra. Pusztay János belevágott, s a mostanáig megjelent négy részben már csaknem ezer oldal látott belőle napvilágot. Az első füzet megjelenése után rendezett könyvbemutatón mondtam, hogy ha E. Itkonen Bekét der groβe Sammler-nak, a nagy gyűjtőnek nevezte, akkor Pusztay János a der groβe Herausgeber, a nagy kiadó. Jól emlékszem Pusztay Jánosra, a diákra. Cseremiszt tanult nálam, s az első kollokviumon, miután beírtam a jelest, előhúzott a táskájából egy ürmöst, s letette az asztalra, gondolván, hogy szolgáltatásért köszönet jár. Azóta se akadt követője. Mindenben részt vett, szavalt mi mindent a tanszéki rendezvényeken, mikor pedig már tanársegéd volt, zokszó nélkül fogta a Bécsből hozzánk származott, Schaumbad feliratú műanyag flaskát, s telehozta jó vörösborral a sarki állami gazdasági borozóból, hogy jobban gördüljön a szó egy-egy születésnapi vagy névnapi összejövetelen. Kedvemért még furulyázni is megtanult, s ma már félnék versenyre kiállni vele. Száz szónak is egy a vége, a diák Pusztay Jánosból a férfikor derekán járó professzor lett. Szívből kívánok neki friss, jó egészséget és további töretlen munkakedvet. Bereczki Gábor 28