KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZLÖNY

2007. évi 4. különszám 2007. október KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZLÖNY Komárom-Esztergom megye önkormányzatának közoktatási intézkedési terve 2008-2013. A KOMÁROM - ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2008-2013. 1 1. Bevezetés 1.1. A terv célja A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: KT) 85. (4) bekezdése kötelezı érvénnyel írja elı a helyi önkormányzatok számára intézkedési terv készítését. Ezt hangsúlyozza a 88. (1) bekezdése is: "A megyei fejlesztési tervben önálló fejezetként jelenik meg az e törvény 86-87. -ában meghatározott kötelezı megyei önkormányzati feladatok ellátására, ennek keretei között a nyolcadik évfolyam elvégzése után középfokú tanulmányok folytatása iránti igények teljesítésére vonatkozó terv." Az intézkedési terv törvény szerinti funkciója a közoktatási feladat-ellátással, intézményhálózat-mőködtetéssel és fejlesztéssel összefüggı önkormányzati döntések tudatos és tervszerő elıkészítésének biztosítása. 1.2. A terv hatálya Az intézkedési terv hatálya a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat fenntartásában mőködı oktatási-nevelési intézményekre terjed ki. A benne foglaltak a megyei fejlesztési terv közgyőlési elfogadásával válnak érvényessé. Az intézkedési terv 2008-tól 2013-ig tartalmazza az önkormányzatunk közoktatási feladatellátásával kapcsolatos terveket, feladatokat. 1.3. Az intézkedési terv korrekciója A KT 86. (4) bekezdése 2 évente kötelezı jelleggel írja elı a felülvizsgálatot és a szükséges módosítást. 1.4. A módosítás eljárási kérdései Az intézkedési terv korrekciója a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés elnökéhez írásban benyújtott módosító indítvánnyal kezdeményezhetı. Kezdeményezıje közoktatási intézmény igazgatója, illetve a Közgyőlés Mővelıdési, Oktatási és Sport Bizottságának elnöke lehet. 2. Az önkormányzat közoktatási feladatellátási tevékenysége 2.1. A megyei önkormányzat kötelezı feladatai A Kt 86. és 87. -ának bekezdései sorjázzák a megyei önkormányzat kötelezı feladatait. "A megyei önkormányzat köteles gondoskodni: a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról, a középiskolai és szakiskolai ellátásról, a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátásáról, a felnıttoktatásról, az alapfokú mővészetoktatásról, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a gyógytestnevelésrıl abban az esetben, ha a községi, városi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye területén nem megoldott." 1 A 264/2007. (X. 25.) számú közgyőlési határozat melléklete 1. oldal

Ugyancsak a megyei önkormányzat kötelezı feladata gondoskodni: az általános iskolát követıen azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltásáról, akiknek a lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei; a középiskolai és szakiskolai felvételekkel összefüggı tájékoztató tevékenységrıl; az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatásról; a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatásról; azoknak a sajátos nevelési igényő gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt; a képzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételekrıl; gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás megszervezésérıl, a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs tevékenységrıl, továbbá a konduktív pedagógiai ellátásról; a többi gyermekkel együtt nem foglalkoztatható, valamint a képzési kötelezettség alá tartozó gyermekekkel való foglalkozás, továbbá a gyógytestnevelés feladatainak ellátásához szükséges utazó szakember hálózat mőködtetésérıl. A feladatsorból látható, hogy a megyei önkormányzat részint ugyanolyan közoktatási feladatellátásra kötelezett, mint a települési önkormányzatok, részint sajátos területi kötelezettségei is vannak. A felsoroltakon túl ilyen területi kompetenciák még: a megyei fejlesztési terv készítése és gondozása; a települési intézkedési tervek módosításának, felülvizsgálatának, továbbá az intézményátszervezéseknek a megyei fejlesztési tervre alapozott szakvéleményezése; az iskolai rendszerő szakképzés koordinációjának biztosítása; a helyi önkormányzatok közötti együttmőködés társulások kezdeményezése; a felsıoktatási ösztöndíjrendszer, a Bursa Hungarica Felsıoktatási Ösztöndíjpályázat megyei koordinálása; a Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Közalapítvány mőködtetése. 2.2. A közoktatási feladatellátás módja és formái Megyei önkormányzatunk kötelezı közoktatási feladatainak többségében önálló fenntartású intézménnyel, a pedagógiai szakszolgálati intézmények tekintetében pedig túlnyomórészt társulásos formában fenntartott intézménnyel tesz eleget. 2.2.1. Középfokú nevelési-oktatási intézmények 2.2.1.1. Kollégiumok 2.2.1.2. Gimnáziumok 2.2.1.3. Szakközépiskolák 2.2.1.4. Szakiskolák 2.2.2. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmények 2.2.2.1. Általános Iskola 2.2.2.2. Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon 2.2.3. Alapfokú mővészetoktatási intézmények 2.2.4. Pedagógiai szakszolgálat 2.2.5. Pedagógiai-szakmai szolgáltatás Az oktatási-nevelési intézmények jórészt vegyes profilú, többcélú intézményként funkcionálnak: így például gimnázium és szakközépiskola; szakközépiskola és szakiskola; vagy szakközépiskola, szakiskola és kollégium; általános iskola, diákotthon és gyermekotthon mőködik egymás mellett. 2. oldal

3. Az intézmények elhelyezkedése, tulajdonviszonya, gazdálkodása 3.1. Az önkormányzatunk által fenntartott közoktatási intézmények a megye területén szétszórtan, ám különbözı arányú koncentrációban vannak jelen. Ezt jól szemlélteti a városokban található intézményeink száma: Komáromban hét (7), Tatán négy (4) közoktatási intézményünk van, s mindegyik önálló fenntartású. Ezzel szemben Kisbéren egyáltalán nincs intézményünk, Oroszlányban pedig társulási formában veszünk részt intézménymőködtetésben (3). Esztergomban viszont két (2 ) önálló és két (2) társulási formában, Dorogon két (2) önálló és két (2) társulási formában, Nyergesújfalun egy (1) önálló és egy (1) társulási formában mőködı, Kömlıdön egy (1) és a megyeszékhelyen is egy (1) önálló fenntartásban lévı intézményünk mőködik. 3.2. Saját fenntartású intézményeink közül mindösszesen hét (7) mőködik a megyei önkormányzat tulajdonát képezı épületben. Ezek: Bottyán János Mőszaki Szakközépiskola, Esztergom, Jávorka Sándor Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola, és Kollégium, Tata Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon, Tata, Nevelési Tanácsadó, Tata Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság, Tatabánya, Hegyháti Alajos Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon, Kömlıd, Középfokú Kollégium, Komárom. 11 intézményünk viszont a települési önkormányzat tulajdonában lévı épületben végzi mindennapi munkáját, s éli meg a más a fenntartó és más a gazda páros nyőgös helyzetét. 3.3. Közoktatási intézményeink túlnyomó része (15) a gazdasági szervezetek (GSZSZ) megszüntetésével immár ismét önállóan gazdálkodó költségvetési szervként mőködik. A részben önállóan gazdálkodó intézmények aránya minimálisra csökkent: 17 % (3). Finanszírozásukat a tanulólétszám függvényében biztosítja önkormányzatunk. Az állami normatíva jellemzıen a bérek finanszírozására elégséges, kivált a sajátos nevelési igényő gyermekeket ellátó intézmények, illetve a szakképzı és alapfokú mővészetoktatási intézmények esetében igen nagyarányú az önkormányzati támogatás. Ilyenformán a mőködési költségek fedezetén túl alig jut lehetıség a szakmai, infrastrukturális fejlesztésekre. Hosszú idı óta az egyetlen nagy volumenő, címzett támogatásból megvalósuló közoktatási intézményt érintı beruházása önkormányzatunknak az esztergomi Bottyán János Mőszaki Szakközépiskola 2007-ben elkezdett rekonstrukciója. Intézményvezetıink és munkatársaik szakmai becsvágyának köszönhetıen számos pályázati forrásból, így a Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Közalapítványhoz, valamint a Regionális Szakképzési Alaphoz benyújtott pályázatokból nyertek, nyernek fejlesztési lehetıséget. Ugyanekkor az intézményi költségvetések készítésekor a saját bevételek tervezésétıl sem tekinthet el önkormányzatunk. Az intézményi bevételek növelése érdekében a bevételek 40 %-át az intézményeknél hagyjuk a pályázati önerı forrásaként, illetve kisebb léptékő javítási feladatok elláttatására. 4. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat intézmény-hálózatának alakítása Önkormányzatunk már 1998-ban tervet készített annak érdekében, hogy a kötelezıen ellátandó feladataihoz hozzáigazítsa intézményhálózatának kapacitását. A tervkészítés során az intézmények optimális kihasználtságán túlmenıen figyelemmel voltunk a várható demográfiai, gazdasági és jogszabályi változásokra, valamint azok kezelésére. Ezt a következetes intézmény-fenntartói hozzáállást példázta az intézményhálózat 1999-tıl folyó, közgyőlési határozatokon alapuló átalakítása, illetve annak a 2001-ben elkészített megyei intézkedési tervben is elırevetített folytatása. 3. oldal

4.1. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérıl szóló 1991. évi XXXII. törvény végrehajtásának részeként megtörtént a sajátos nevelési igényő tanulókat nevelıoktató gyógypedagógiai intézményünk -Általános Iskola, Tata - épületére pénzbeni megváltási igényt bejelentı Magyar Kapucinus Rendtartomány állami kártalanítása. Így az épület Tata Város Önkormányzatának tulajdonába került. Közgyőlésünk 87/2004. (V. 27.) sz. határozatának 6. pontjában foglalt rendelkezés értelmében: lefolytattuk a tárgyalásokat Tata Város Önkormányzatával a gyerekek egyéb iskolák integrált osztályaiban történı elhelyezésérıl a 2005/2006. tanévtıl; illetve 2005. július 1-tıl gondoskodtunk fogadásukról a tatai Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon intézményében (Tata, Új u. 21.). 4.2. A települési önkormányzatoktól átvett, illetve részükre átadott intézmények 4.2.1. Átvettük 2007. augusztus 1-jei dátummal a korábban társulási keretben mőködtetett csolnoki Német Nemzetiségő Zene- és Mővészeti Iskola zeneiskolai feladat-ellátását. A feladatellátás az új tanévtıl kizárólag zeneoktatást jelent a dorogi Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény csolnoki telephelyén. 6 2008 szeptemberétıl Tatabánya Megyei Jogú Város területén is ellátjuk a fogyatékosság szőrését, a fogyatékosságnak megfelelı ellátásra szóló javaslattételt, s az ellátás megszervezésének biztosítását. 4.2.2. Átadtuk 2006. szeptember 1-jétıl a nevelési tanácsadás pedagógiai szakszolgálati feladatot a Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulásnak. 2006. szeptember 1-jétıl a Komárom-Bábolna Többcélú Kistérségi Társulás a logopédiai szakszolgálati feladat ellátását vette át önkormányzatunktól. 2007. július 1-jei hatállyal átadtuk Esztergom Város Önkormányzata fenntartásába a 4, 5 illetve 8 évfolyammal igen eredményesen mőködı Dobó Katalin Gimnáziumot. 4.3. Megszüntetett, illetve átszervezett intézmények 2005. április 1-jével a tatabányai székhelyő Gyermekotthont megszüntettük, feladatát a Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonai intézményi körébe vontuk. 2005. július 1-jével a Bajóti Körzeti Zeneiskolát megszüntettük, s a feladat ellátásával megbíztuk a nyergesújfalui illetve a dorogi mővészetoktatási intézményünket. 2006. július 31-ével az esztergomi Géza Fejedelem Szakközépiskola és Szakiskola kollégiumát szüntettük meg, a feladatot átadtuk a városi fenntartásban mőködı Kırösi László Középiskolai Kollégiumnak. 2007. június 30-ával a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményünket, a Komárom Esztergom Megyei Pedagógiai Intézetet szüntettük meg. Önkormányzatunk a törvény szabta szolgáltatási kötelezettségét a jövıben vásárolt szolgáltatás formájában teljesíti. 2005. július 1-jétıl összevontuk a tatai Eötvös József Gimnázium és Szakközépiskolát az intézménnyel pedagógiai-szakmai és tanulói összetétel tekintetében is teljességgel összetartozó József Attila Középfokú Kollégiummal. 2005. november 1-jétıl sikerült a tatai Nevelési Tanácsadó szakmai szempontból is megfelelı elhelyezését biztosítanunk az Új úti Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon, Diákotthon épületében. 2005. szeptember 1-jétıl Tatabánya-Dózsakertben biztosítottuk a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság elhelyezését. 4. oldal

4.4. Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. június 28-ai ülésén kinyilvánította szándékát arról, hogy a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság, a tatai és a komáromi nevelési tanácsadó összevonásával egy új, többcélú intézményt kíván létrehozni. A közoktatási törvényben elıírt kötelezı vélemények beszerzése után még a 2007-es évben várható végleges döntés e kérdésben. 5. Az intézmények mőködési feltételeinek intézményenkénti bemutatása 5.1. Gimnáziumok 5.1.1. Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Tata A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 1996 januárjától fenntartója az intézménynek. Az Eötvös József Gimnázium közös igazgatású, többcélú közoktatási intézmény, melynek jelenlegi formája 2005. július elsejével jött létre két korábbi önálló intézmény, az Eötvös József Gimnázium és Szakközépiskola, valamint a József Attila Középfokú Kollégium összevonásával. A gimnáziumban mőködı oktatási formák: négy évfolyamos hagyományos gimnáziumi oktatás; öt évfolyamos két tanítási nyelvő oktatás angol és német nyelven; öt évfolyamos Arany János Tehetséggondozó Program; érettségi utáni OKJ-s szakképzés. A négy évfolyamos, normál tantervő osztályokban mőszaki matematika, közgazdasági matematika, mőszaki informatika, természettudományi, humán, valamint általános és emelt szintő idegen nyelvi csoportok mőködnek. Az Arany János Tehetséggondozó Program középpontjában a hátrányos helyzető tehetséges tanulók esélyteremtésének biztosítása áll; a tanulmányi célok mellett nagy hangsúlyt helyezve a személyiség- és képességfejlesztésre is. Sajnálatos módon, mivel a tanulók számára a kollégiumi bentlakás kötelezı, a programra való beiskolázás, az Eötvös gimnázium kollégiumának mőszaki állapota miatt a 2008/2009-as tanévtıl szünetel. A sokféle oktatási forma és az egyedi tantervő csoportok közötti választásban a szülı és a diák számára a lehetı legnagyobb szabadság érvényesül. Az alapító okiratban meghatározott maximálisan felvehetı tanulólétszám: 950 fı. A tanulók összlétszáma 2001-ben 1124 fı volt; a 2007/2008-as tanév (osztályok, illetve oktatási formák megszüntetése miatt): 800 fıvel indult. A felvállalt intézményi feladatokhoz a speciális végzettségő és szakképzettségő pedagógusok biztosítottak, szám szerint 60 fı. Az intézmény elkötelezett a tehetséggondozás iránt, diákjaikat elsısorban a továbbtanulásra, az értelmiségivé válásra kívánják felkészíteni. Nagy hagyománya van az intézményben az iskolai tanulmányi versenyek szervezésének (pl. Öveges József Emlékverseny, Országos Spanyol Nyelvő Vers és Prózamondó Verseny, Cum Scientia Történelemverseny); diákjaik is nagy számmal szerepelnek és érnek el jó eredményeket a különbözı megyei és országos tanulmányi versenyeken. Az intézmény nyitott az innovatív oktatási formák kipróbálása és bevezetése terén. A Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP programjának több pontjára is sikeresen pályáztak, így részt vesznek a Térségi Iskola-és Óvodafejlesztı Központ (kompetencia alapú tanításitanulási programok elterjesztése, kipróbálása); a Fejlesztı feladatok az iskolában (új típusú feladatok kipróbálása) és az SDT-monitor (Sulinet Digitális Tudásbázis anyagainak használhatósága) elnevezéső programok megvalósításában. A kollégium elsıdlegesen a gimnázium diákjainak ellátását biztosítja (fıleg az AJTP miatt). Ennek megfelelıen ebben az intézményegységben is a tehetséggondozás és a képességfejlesztés kerül a középpontba. A kollégium, a megyében egyedüliként, sikeresen építette ki 2003-ra a COMENIUS I. minıségbiztosítási modellt. A nevelıtanárok létszáma jelenleg 10 fı, a tanulólétszám 173 fı, a kollégium befogadóképessége 180 fı. Az intézmény épületegyüttese a 18. századból származó, majd késıbb bıvített, ma kollégiumnak használt hajdani piarista rendházból, az 1912-ben elkészült gimnáziumi 5. oldal

fıépületbıl, valamint az 1980-ban megépült új épületrészbıl s az ahhoz 1990 óta kapcsolódó sportcsarnokból áll. A régi épületrészek nagyon rossz mőszaki állapotban vannak, de a mőemléki épületek rekonstrukciója kizárólag külsı erıforrás bevonásával lehetséges. Az intézmény felszereltsége és eszközellátottsága megfelelı, ütemterv alapján kiegészítésre kerül. 5.1.2. Jókai Mór Gimnázium, Komárom Komárom Város Önkormányzatától 2004 júliusában vettük át az intézményt. A gimnáziumban a nevelés-oktatás hat és négy évfolyamos formában mőködik. A hat évfolyamos gimnáziumi oktatást 1993-ban kezdte el az iskola, évfolyamonként egy osztállyal. A hagyományos oktatási formák elınyben részesítése miatt azonban a 6 évfolyamos oktatásra a beiskolázás a 2007/2008-as tanévtıl már nem lehetséges. Négy évfolyamos oktatás évfolyamonként két osztályban van. Ezekben az osztályokban általános gimnáziumi, emelt szintő nyelvi (német, angol), emelt szintő informatikai és belügyi rendészeti csoportok mőködnek. Az iskola öt évfolyamos nyelvi elıkészítı osztály indítására a korábbi fenntartótól engedélyt kapott, de még nem tudott ilyen osztályt indítani. A gimnázium beiskolázási körzete elsısorban Komárom város és a környezı falvak, de az egész megye területérıl, Szlovákiából és más megyékbıl is érkeznek ide tanulók. Az alapító okiratban meghatározott maximálisan felvehetı tanulólétszám: 530 fı. A tanulólétszám a 2007/2008-as tanévben 392 fı. A pedagógusok jelenlegi engedélyezett létszáma: 31,5 fı. A szakos ellátottság a törvényben elıírtaknak megfelel, a fluktuáció átlagosnak tekinthetı. A gimnázium alapfeladatának az érettségi vizsgára, a munkába állásra és a felsıfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítést tekinti. Az alapfeladatokon túl az iskola kiemelt célja a modern idegen nyelvek, különösen az angol és a német, valamint a számítástechnika emelt szinten való mőveléséig eljuttatni a diákokat. Kiemelkedı az intézményben az idegennyelv oktatás, mind színvonalát, mind a választási lehetıségeket tekintve (angol, német, francia, olasz, orosz, szlovák, latin, spanyol nyelv). Az iskola specialitásai közé tartozik a pszichológia tanítása kötelezı, valamint az utazás és turizmus és a belügyi rendészeti ismeretek tanítása választható tantárgyként a 11-12. évfolyamokon. A gimnázium több szempontból is kedvezı fekvéső; az épület mellett lévı park, a belsı kert és udvar kellemes, esztétikus környezetet nyújt az iskolának. Az épület összkomfortosnak tekinthetı és teljes mértékben alkalmas funkciójának ellátására (23 tanterem, tornaterem, nyelvi labor, számítógépes terem, elıadótermek, szaktantermek, stúdió, könyvtár). Az iskola eszközellátottsága jó. 5.1.3. Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola, Dorog Dorog Város Képviselıtestülete 1996-ban adta megyei fenntartásba az intézményt. Az iskolában évfolyamonként kettı négy évfolyamos gimnáziumi osztály mőködik, melyek közül az egyik általános tantervő, a másik emelt szintő nyelvi osztály. E két gimnáziumi osztály mellett 2001. szeptember 1-jétıl évfolyamonként egy-egy szakközépiskolai osztály is indul. Az intézmény az érettségizett fiatalok számára 13. és 14. évfolyamon informatikai jellegő OKJ-s szakképzéseket szervez. Az alapító okiratban meghatározott maximálisan felvehetı tanulólétszám 435 fı. 2001-ben összesen: 264, 2007-ben 341 tanulója van az intézménynek. Az engedélyezett pedagóguslétszám 28 fı. Jelenleg a szakos ellátottság a törvényben elıírtaknak megfelel, bár a személyi állomány fluktuációja mint probléma az utóbbi idıben ismét jelentkezett. A Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola tanulói Dorog város és az egykori dorogi szénmedence településeirıl érkeznek. Az évszázados iskolaváros, Esztergom közelsége is meghatározza az iskola tanulóinak összetételét és az ebbıl adódó pedagógiai feladatokat. Ezek a tényezık determinálják, hogy az intézmény nem vállalhatja az elitképzés 6. oldal

feladatát; többi gimnáziumunkhoz képest itt a hátránykompenzáció és felzárkóztatás nagyobb szerepet kap a tehetséggondozásnál. Az iskola épülete lehetıvé teszi az általánosan nevelı-oktató középiskola mőködési feltételeinek megvalósulását (zöldfelület, park, sportpályák), bár mőszaki állapota miatt egyes részeinek felújítása, javítása napjainkra sürgetı feladattá vált. Felszereltsége, eszközbeli ellátottsága az eszközjegyzékben ütemezettek szerint biztosítható. 5.2. Szakközépiskolák és szakiskolák Valamennyi szakképzı intézményünk jogszabályi változás miatt két nagy volumenő változás elıtt áll: - az új Országos Képzési Jegyzék alapján felmenı rendszerben a szakképzési szerkezet átalakítása, - felkészülés a vállalati szakképzési fejlesztési támogatás fogadásának megváltozott módjára, mely a fenntartóra jelentıs feladatot ró. 5.2.1. Jávorka Sándor Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Tata Az 1996 óta fenntartásunkban mőködı oktatási-nevelési intézmény épületei és tangazdasága is önkormányzatunk tulajdonát képezik. Több éven át tartó átmeneti állapot után a 2004/2005-ös tanévben valamennyi szakközépiskolai és szakiskolai tanuló egy épületegyüttesben, az intézmény székhelyén kezdte meg a tanulást. Részben a világbanki programnak köszönhetı, valamint az intézmény kiváló külsı vállalativállalkozói kapcsolatrendszerének eredménye az iskola jó tárgyi felszereltsége, különös tekintettel a gyakorlati képzés területére. Tulajdonképpen a tárgyi szakmai eszközfejlesztés egyetlen forrása a vállalati fejlesztési támogatás. A szakos ellátottság megfelelı, beleértve az idegen nyelvek, valamint az informatika oktatását is. Az iskola emelt szintő idegen nyelvi osztály indítását is tervezi. A tankötelezettség teljesítéséhez az intézmény e térségben fontos bázisként szolgál. Szakiskolai, szakközépiskolai mezıgazdasági szakképzés fontos központja az intézmény a régióban. A szakiskolai és szakközépiskolai oktatás-nevelés, képzés mezıgazdasági és élelmiszeripari szakmákban folyik, melyhez kollégiumi háttér is biztosított. Az intézmény profiljában jelentıs helyet foglal el a szakmai vizsgáztatás, a tanfolyami felnıttképzés, szaktanácsadás. Az alapító okiratban meghatározott maximális tanulói létszám 570 fı. 2001-ben 591 tanulója volt az iskolának, a tavalyi tanév 537 fıvel indult. Pedagógusok létszáma 2001-ben 69 fı, 2004-ben 58 fı, tavaly 49 fıállású tanára volt az intézménynek. Önkormányzatunk 2003-ban közgyőlési határozat alapján kezdeményezte az intézmény átadását a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak. Kezdeményezésünk sikertelen maradt. Az intézmény mőködtetése az állami normatíván felül jelentıs önkormányzati támogatást tesz szükségessé, melynek elsıdleges oka a szakmai profilból adódó un. folyamatos üzem. 5.2.2. Bottyán János Mőszaki Szakközépiskola, Esztergom Az épület a kényszerő átalakítások ellenére is teljes külsı-belsı rekonstrukcióra szorult, ezért immár ötödik alkalommal nyújtottunk be címzett támogatásra pályázatot, mely elfogadást nyert és ez év nyár elején elkezdıdhetett az épület teljes rekonstrukciója. Az épület a megyei önkormányzat tulajdonában van. A 2000 szeptemberétıl megvalósított iskola-összevonás (Hell-Bottyán) átmenetileg 700 fı feletti tanulói létszámot jelentett, amely ma kevesebb, mint 500 tanuló. A szakképzés tárgyi feltételei különösen az informatika területén rendkívül korszerőek. E szakterület szinten tartása is folyamatos fejlesztést igényel. Az oktatás-képzés személyi feltételei jók, e tekintetben is kiemelkedik az informatika. 7. oldal

Az intézmény által ellátott feladatok: szakközépiskolai oktatás-nevelés informatika, elektrotechnika, szakmacsoportokban, majd erre épülı érettségi utáni négy különbözı OKJ-s szakmában. Az intézmény a CISCO Hálózati Lokális Akadémia helyi képzési központja. A hálózatépítıi informatikus szakma iránt rendkívül nagy a piaci kereslet. Az iskolában a tanulók többsége az angol nyelvet tanulja, de a német is választható. Az intézmény több éven át akkreditált felsıfokú mérnökasszisztens képzést is folytatott, mely jelenleg a beiskolázás eredménytelensége miatt szünetel. Helyi nagyvállalati kezdeményezésre az iskola e tanévtıl mechatronikai szakképzést is indított. Esztergom Város Képviselı Testülete határozatot fogadott el arról, hogy az intézmény fenntartói jogát legkésıbb 2008. szeptember 1-jétıl átveszi. Az alapító okiratban engedélyezett maximális tanulói létszám 550 fı. 2001-ben 649 tanulója volt az iskolának, a tavalyi tanévben 472 fı. A pedagógusok létszáma 2001-ben 70 fı, 2004- ben 48 fı, tavaly 39 fı. 5.2.3. Géza Fejedelem Ipari Szakképzı Iskola, Esztergom Az intézmény 1996-ban került fenntartásunkba, melynek kollégiuma 2006 augusztusától az alacsony kihasználtság miatt megszőnt. Az iskola kollégista diákjai a városi kollégiumban kerültek elhelyezésre. A feladatellátást szolgáló ingatlan változatlanul Esztergom város tulajdonát képezi. Az épületegyüttes felújításra szorul. Kivételt képez a tanmőhely, amely szakképzési fejlesztési támogatásból szinte teljesen megújult. Az oktatás-képzés személyi és tárgyi feltételei jók. Szakoktatói területen viszonylag nagy a fluktuáció. Az autós, gépész és automatizálás szakma tárgyi feltételei kiemelkedıen jók. Esztergom és a városkörnyék számára ezt az intézményt jelöltük ki a tankötelezettség teljesítéséhez bázis-intézménynek. Az intézmény szakközépiskolája gépészet és közlekedés szakmacsoportos oktatást kínál, melyre az érettségi után kilenc különbözı OKJ-s szakképzés épül. A szakiskola szakmacsoportja: építészet, faipar, elektrotechnika, gépészet, közlekedés, könnyőipar, egyéb szolgáltatás. A szakképzı évfolyamra lépéskor több mint húsz különbözı OKJ-s szakma közül választhatnak a diákok. Az iskola nem középiskolai tanulói jogviszony keretében gépipari mérnökasszisztens, iskolarendszerő felsıfokú szakképzést folytat a gyıri Széchenyi István Egyetemmel közösen. E képzés mind tartalmi, mind gazdasági szempontból eredményes. Az intézmény alapító okiratában engedélyezett maximális tanulólétszám 1200 fı. Az iskola tanulói létszáma 2001-ben 1139 fı, 2004 szeptemberében 1151 fı, tavaly 1028. A pedagógusok létszáma ugyanezen idıszakban 70, 76, illetve 72 fı. 5.2.4 Széchenyi István Közgazdasági-Informatikai Szakközépiskola, Komárom Az intézményt Komárom város 2004 nyarán adta át megyei fenntartásba. Ez csak a feladatellátás kötelezettségét jelenti, az ingatlan tulajdonosa továbbra is a város. A kis létszámú oktatási intézmény személyi és tárgyi feltételei jók, a szakmai képzést magas színvonalon szolgálják. Megfelelı mérető és felszereltségő saját tornaterem hiányzik. Az iskolában évfolyamonként 2-2 párhuzamos osztályban közgazdasági és informatikai szakmacsoportban folyik az oktatás, melyre érettségi után négy OKJ-s szakképzési irány választható. Választható idegen nyelvek: angol és német. Az intézmény 2004-tıl idegen nyelvi elıkészítı osztályt is indít. Az iskola diákjai egyre nagyobb számban rendelkeznek ECDL-vizsgával, valamint szakmai anyaggal bıvített középfokú nyelvvizsgával. Az iskola saját tanirodája a legkorszerőbb eszközökkel van felszerelve. Az alapító okiratban engedélyezett maximális tanulói létszám 325 fı. Tanulói létszám a 2004/2005-ös tanévben 305 fı, a pedagógusok száma: 27 fı, tavaly 325, illetve 25. 8. oldal

5.2.5. Kultsár István Szakközépiskola, Komárom Az intézményt Komárom Város Képviselı Testülete 2004 nyarán megyei fenntartásba adta át. Az ingatlan tulajdonosa változatlanul Komárom város maradt. A korábban csak szakiskolaként mőködı intézmény tiszta profilú szakközépiskolává alakult át. A tárgyi feltételek kielégítıek, különösen érvényes ez a szakmai tárgyak és az idegen nyelvek oktatására. A személyi feltételek tekintetében is megfelelıek a feltételek. A nevelıtestület létszáma, összetétele, képzettsége biztosítja az iskola pedagógiai programjában meghirdetettek megvalósulását. Az iskola ügyviteli, kereskedelmi-marketing és informatika szakmacsoportban képez évfolyamonként három osztályt. Az érettségi után tíz OKJ-s szakmát kínál az iskola diákjainak. 2004-tıl idegen nyelvi elıkészítı osztályt is indítottak. Választható idegen nyelvek: angol és német. Az alapító okiratban engedélyezett tanulói létszám 450 fı. A 2004/2005-ös tanévben 397 fı a tanulók száma, a pedagógusok száma: 32 fı, tavaly 413, illetve 32 fı. 5.2.6. Alapy Gáspár Szakiskola és Szakközépiskola, Komárom Az intézményt a 2004/2005-ös tanévtıl vettük át Komárom várostól. Az ingatlan tulajdonosa továbbra is a város maradt. Az épület fejújításra szorul. Az iskola névfelvételére e tanévtıl került sor. Az iskola oktató tevékenységét a két szárnyból álló iskolaépületen kívül két telephelyen négy tanmőhelyben, illetve helyi vállalkozóknál végzi. Csupán a fodrász és a diagnosztikai tanmőhely van az iskola telephelyén. Az intézmény épületének jellege, technikai felszereltsége az alapkövetelményeknek megfelel. Az iskola tanárai, elméleti oktatók felsıfokú szakirányú végzettséggel rendelkeznek. A gyakorlati oktatók érettségivel és szakirányú végzettséggel, mestervizsgával rendelkeznek. A szakközépiskolában gépészeti és informatikai szakmacsoport közül választhat a tanuló, majd érettségi után gépésztechnikus és informatikus a két szakirány. 2001 szeptemberétıl a gödöllıi Szent István Egyetemmel együttmőködve az akkreditált felsıfokú mőszaki menedzserasszisztens képzést is beindították, mely jelenleg az érdeklıdés hiánya és a gazdaságtalan mőködés miatt szünetel. A szakiskolások számára amely változatlanul az iskola fı profilja is két képzési szint van: - a 8. évfolyam + 16. év betöltése után 6 OKJ-s szakképzési irány közül választhatnak a tanulók, - a 10. évfolyamot végzett tanulók jelenleg tizennégy szakma közül választhatnak. Az iskola a végzett szakiskolai tanulók számára nappali tagozatos rendszerben az érettségi vizsgára való felkészítést is kínálja. Az iskolának kiterjedt vállalati kapcsolatrendszere van, amely a szakképzés feltételeinek megteremtésében, fejlesztésében érdemi segítséget jelent. Az alapító okiratban meghatározott maximális tanulói létszám 580 fı. A tavalyi tanévben 501 tanulója és 43 pedagógusa volt az intézménynek. Az ezt megelızı évben 533, illetve 41. 5.3. Kollégiumok 5.3.1 Önálló kollégiumok Középfokú Kollégium, Komárom Az 1991 óta fenntartásunkban és önkormányzati tulajdonú épületünkben mőködı kollégium Komárom szınyi városrészében helyezkedik el. Általános típusú kollégium, alaptevékenységének fı területe: a középfokú oktatási intézményekben tanulók kollégiumi ellátása, tehát a középiskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételek biztosítása azok számára, akiknek erre lakóhelyükön nincs lehetıségük. A kollégium Komárom város középfokú intézményeibıl fogadja a tanulókat. Az alapító okiratban meghatározott felvehetı maximális tanulólétszám 138 fı. 2001-ben a 9. oldal

tanulólétszám 172 fı volt (magasabb volt a maximálisan felvehetı tanulók száma is), 2007- ben - az országosan tapasztalható tanulólétszám-csökkenés, ill. stagnálás miatt - 105 fıre csökkent. Személyi feltételek tekintetében kiegyensúlyozottnak tekinthetjük a kollégiumi nevelımunkát, az engedélyezett pedagóguslétszám 7 fı. Az intézménynek igen jelentıs a szociális és ifjúságvédelmi funkciója, a hátrányos vagy veszélyeztetett helyzető tanulók száma az össztanulói létszám 50%-a. Közülük sokan halmozottan hátrányos helyzetőek. Így a kollégium fı feladata a felzárkóztatás; a tehetséggondozás ennél kisebb teret kap az intézményben. 2007-ben a kollégium olyan nevelési program megvalósításába fogott, amely alapján a nevelıtanárok minden tanulóra egyéni nevelési tervet készítenek. Az épület adottságai, berendezése és felszereltsége jó. A törvényben elıírt kötelezı eszközök és felszerelések döntı többségével az intézmény rendelkezik. A 2008-ig történı beszerzések inkább a menet közben elhasználódott felszerelések és eszközök pótlását, valamint korszerősítését, a minıség javítását szolgálják (pl.: számítógéppark bıvítése). Az intézmény gazdaságilag stabil, költséghatékonysági mutatói jók. 5.3.2. Intézményi kollégiumok Önálló kollégiumunkon kívül intézményi kollégiumainkban biztosítunk még - igény szerint - kollégiumi ellátást. Intézményi kollégiumaink: Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Tata Jávorka Sándor Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Tata. (A Géza Fejedelem Ipari Szakképzı Iskola kollégiuma kihasználatlansága miatt 2006-ban megszüntetésére került, az iskola tanulói az esztergomi Kırösy László Kollégiumban kaptak elhelyezést.) 5.4. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmények 5.4.1. Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon, Tata A jelenleg többcélú gyógypedagógiai nevelési-oktatási, gyermekvédelmi intézményt a Komárom Megyei Tanács alapította 1987-ben azzal a céllal, hogy bentlakási lehetıséggel ellátást nyújtson azon enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek számára, akiknek lakóhelyén nem biztosítottak a tankötelezettség teljesítésének feltételei. Az akkori építészeti normatívák szerint, s az eredetileg is erre a funkcióra készült épületegyüttes e feladatellátáshoz jó feltételeket, környezetet biztosított. A tanulók létszáma évrıl-évre növekedett, a 2001/2002-es tanévben 152, 2004/2005-ben 157, 2007/2008-ban pedig 203 volt. Az intézményi feladatok is bıvültek, differenciálódtak az évek során. 2005. július 1-tıl az önkormányzat a tatai 6. számú Általános Iskolát jogutóddal megszüntette, feladatait az Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon vette át. A 8 évfolyamos alapiskolai oktatásra épülve ma már lehetıség van a 9-10. évfolyamot követıen 3 különbözı OKJ-s szakmai képesítés megszerzésére (bırtárgykészítı, kerti munkás, számítógép kezelı-felhasználó). Az iskola külön csoportban, illetve integráltan autista gyermekek oktatását is végzi. A tanórán kívüli foglalkozások viszonylag széles kínálatával segíti a fogyatékos gyerekek hátrányainak kompenzálását, a szabadidı hasznos eltöltését. Tanulóinak 1/5-e gyermekvédelmi gondoskodásban lévı átmeneti vagy tartós nevelt, akik az intézmény épületében, 4 lakásotthonban kaptak elhelyezést. Esetükben a hagyományos diákotthoni ellátást felváltotta a különleges, valamint az otthont nyújtó ellátás. Az intézmény az alapítványának tulajdonában lévı házban, valamint a lakásotthonokban szükség és igény szerint utógondozói ellátást is biztosít. A feladat növekedésével együtt járt a személyi és tárgyi feltételek fejlesztése. Különösen igaz ez a speciális szakiskolai képzés területére, s azon belül is a gyakorlati foglalkoztatás feltételrendszerére. 10. oldal

Az iskolában a képesítési mutatók jók. A szakos ellátottság szinte teljes körően lefedi a nevelı-oktató munka területeit. Az épületben 2005-ben több tízmilliós beruházást, felújítást, korszerősítést végzett el a fenntartó önkormányzat, ennek köszönhetıen jelentısen javultak a mőködés feltételei. Azonban az egyes szerkezetek meghibásodása, a bútorzat nagyfokú igénybevétele miatt folyamatos korszerősítésre, szükség esetén cserére szorul. A helyiségek berendezése, felszereltsége, eszközellátottsága a jogszabályi elıírásokkal összevetve közepes szintőnek jellemezhetı. 5.4.2. Hegyháti Alajos Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztı Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon, Kömlıd A középsúlyos fogyatékos/értelmileg akadályozott gyermekeket nevelı-oktató többcélú gyógypedagógiai intézményt 53 éve alapította a Komárom Megyei Tanács. Kezdettıl fogva megyei fenntartású, mőködési területe is az egész megyére kiterjedı. Óvodáskortól az alapiskola 1-8 évfolyamán keresztül az elıkészítı készségfejlesztı speciális szakiskola 12. évfolyamának befejezéséig biztosít oktatást-nevelést, diákotthoni elhelyezést, illetve a gyermekvédelmi gondoskodásban lévı gyermekek és fiatalok számára otthont nyújtó ellátást a megépült 32 fıs gyermekotthonban. A tanulók létszáma a 2007/2008-as tanévben: 120 fı. A mőemlék jellegő kastélyépülethez hozzátoldott épületszárnnyal - a jelenleg oktatási célokat szolgáló iskolaépület megépítésével - és a 90-es évek tornaterem-építési akció -ja keretében átadott tornateremmel az intézményi épületegyüttes meglehetısen eklektikus képet mutat. Ezekbıl a jelenleg diákotthoni elhelyezést biztosító épületrészek, egyes helyiségek állapota igen rossz. A szobák többsége nagy belmagasságú, berendezése jórészt elavult. Az iskolaépület tantermei tágasak, berendezésük az oktatási céloknak megfelelı. Kettıs kihasználtságúak, a délutáni foglalkozások színterei is. Az oktató munka személyi feltételei jók. A gyógypedagógiai tanári végzettségen belül kedvezı az egyes szakok közötti megoszlás is. A pedagógusok nagyfokú leterheltsége miatt azonban létszámfejlesztésre van szükség pedagógus munkakörben és a nevelı-oktató munkát közvetlenül segítı alkalmazottak körében is. A diákotthoni feladatellátás nem nélkülözheti a szakszerő pedagógiai iránymutatást és a nevelıtanári munkát. Itt évek óta létszámhiány mutatkozik. 5.4.3. Móra Ferenc Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Készségfejlesztı Speciális Szakiskola, Komárom Az iskola 2004 júliusától mőködik önkormányzatunk fenntartásában. A tanulók létszáma a 2007/2008-as tanévben: 132 fı. Alapfeladatként sajátos nevelési igényő tanulók alapiskolai és speciális szakiskolai oktatását-nevelését látja el 1-12. évfolyamon. Korlátozott számban értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) tanulók számára is biztosítja a tankötelezettség teljesítését. Szakiskolájában a hátrányos helyzető, tanulási nehézségekkel küzdı tanulóknak szakmaszerzési lehetıséget biztosít. Az intézmény mindent elkövet annak érdekében, hogy a sajátos nevelési igényő tanulók számára olyan tanulásra, fejlıdésre alkalmas légkört teremtsen, mely ugyan szegregált formában biztosítja a speciális képzést, de megteremti az integráció lehetıségét a képzés bármely szakaszában. A tanulók differenciált, képességeik, igényeik szerinti képzésben vesznek részt, biztosítják számukra a felzárkóztatás és a tehetség kibontakoztatásának lehetıségét. Tartalmas szabadidıs, kulturális és sporttevékenységek szervezésével nem csak oktatják gyermekeiket, hanem számos egyéb lehetıséget teremtenek fejlıdésükre. Délutáni napközis és tanulószobai foglalkozásokon szakképzett pedagógusok foglalkoznak a tanulókkal. Korlátozott számban logopédiai és gyógytestnevelés órákon segítik ıket. A 29 fı pedagógus állományból 18 fı szakirányú végzettséggel rendelkezı gyógypedagógus, 4 fı szakoktató, 2 fı testnevelı, 3 fı tanári végzettségő (szakiskola), s csak 2 fı tanítói végzettségő pedagógus lát el napközis feladatokat. 11. oldal

A városi tulajdonú, eredetileg nem oktatási célra épült viszonylag jó állapotú intézmény jó, de korántsem ideális feltételt biztosít az oktató-nevelı munkához. 3 tanterem, és a szakiskolai oktatás gyakorlati képzését szolgáló 2 tanmőhely bérlésére kényszerülnek. 4 tanterem olyan kicsi, hogy a közoktatási törvényben meghatározott átlaglétszám befogadására alkalmatlan. A melegítı konyha és ebédlı mőszaki állapota jónak mondható. Belsı felújítása, felszerelése, korszerősítése után megfelel a szigorú minıségi elvárásoknak. Sajnos azonban maga az épület rossz állapotban van, falai salétromosak. 1994-tıl 2007. júniusáig jól mőködı kapcsolatot ápolt egy berlini intézménnyel, ahol szintén hátrányos helyzető tanulók szakképzése folyt. A kapcsolat a 2007/2008. tanévtıl az intézmény megszőnése miatt megszakadt. Új nemzetközi kapcsolat kiépítésén dolgozik a tantestület. 5.4.4. Társulásban mőködtetett gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményeink: Benedek Elek Általános Iskola és Elıkészítı Speciális Szakiskola Oroszlány, Montagh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola Esztergom telephely: Dorog 5.4.5. Korai fejlesztés, képzési kötelezettség Megyei önkormányzatként feladatellátási kötelezettségünk a korai fejlesztés, gondozás megszervezése, és a fejlesztı felkészítés teljesítéséhez szükséges feltételekrıl való gondoskodás. A családban élı, ellátásra szorulók esetében az ehhez szükséges feltételeket a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság biztosítja. Intézményi elhelyezés esetén ez az adott intézmény feladata. Korai fejlesztést és fejlesztı felkészítést (képzési kötelezettség) nyújt saját intézményünk közül: a Szent Rita Fogyatékosok Otthona, Esztergom. 5.5. Alapfokú mővészetoktatási intézmények 5.5.1. Erkel Ferenc Zeneiskola, Dorog Az iskola 1953 óta mőködik: a kezdeti néhány tanszakhoz képest igen számottevı a jelenlegi 26 tanszakon folyó oktatás. Évfolyamai (12), növendékei (605) és zenetanárai (25 fıállású és 17 részfoglalkozású) számát tekintve is jelentıs intézmény az Erkel Ferenc Zeneiskola, amely a székhelyén kívül további 8 tagintézményben lát el zeneoktatási feladatot. Az intézmény a szakmai feladatát igényesen látja el: nagy figyelmet fordít a növendékek képességének kibontakoztatására, a tehetséggondozásra, a zenét értı és szeretı emberek nevelésére. Az iskola épülete, amely a települési önkormányzat tulajdona, eleve kizárja az intézmény szakmai profiljának további bıvítését (más mővészeti ág meghonosításának lehetıségét). Tárgyi felszereltségében nem sok hiány mutatkozik; az eszközök pótlását a legutóbbi eszközfejlesztési tervben már ütemezte önkormányzatunk. Számottevıbb és költségesebb a személyi feltételek terén jelentkezı hiány - korrepetitor, zongorakísérı tanár: 2 fı; hangszerész: 2 fı pótlása. A bajóti, majd a csolnoki zeneiskola megszüntetését követıen az ismert létszám-fejlesztésen túl a további feladat ellátásához megteremtettük a mőködési feltételeket. Az iskola az alapfokú mővészetoktatási intézmények elıminısítési eljárásán tovább jutott, minısítését kérelmeztük. Az intézmény részben önálló gazdálkodású. 5.5.2. Szabolcsi Bence Zeneiskola, Nyergesújfalu Kiváló mőködési adottságokkal rendelkezı zeneiskola, melynek jelenleg 272 növendéke, 11 fıállású és 10 részfoglalkozású zenetanára, 12 évfolyama, 22 oktatott tanszaka és 2 12. oldal

telephelye (Lábatlan, Bajót) van. Az önálló zeneiskola múltja 1987-ig vezethetı vissza (korábban a dorogi zeneiskola tagintézményeként folyt zeneoktatás a településen). Az intézmény zenepedagógiai tevékenysége jól kimunkált pedagógiai dokumentumok alapján folyik, amelynek eredményességét céltudatos és következetes zenetanári munkával biztosítják. A bajóti zeneiskola fenntartói átvételébıl adódó feladatbıvüléshez a személyi feltételeket biztosítottuk. Az iskola az alapfokú mővészetoktatási intézmények elıminısítési eljárásán zavartalanul jutott tovább, minısítését kérelmeztük. Az intézmény részben önálló gazdálkodású. 5.6 Pedagógiai szakszolgálati intézmények 5.6.1. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság, Tatabánya Az intézmény Tatabányán a Gyermekvédelmi Szakszolgálat Csecsemıotthonának egy épületrészében, az egész megyére kiterjedı hatáskörrel mőködik. Feladata: A sajátos nevelési igény megállapítása céljából komplex szakértıi vizsgálatok (szakorvosi, pszichodiagnosztikai és gyógypedagógiai) végzése. A vizsgálat eredménye alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történı ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. Vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét Az elhelyezési körülmények szőkösek, nem rendelkeznek megfelelı számú vizsgáló helyiséggel. A meglévı helyiségek berendezése megfelelı. Az eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltakhoz viszonyítva a különféle pályázati lehetıségek kihasználásának köszönhetıen is az intézmény jó szinten áll. A jelenlegi munkatársak megfelelı, a tevékenység végzéséhez igazodó szakképesítéssel rendelkeznek, ám létszámuk a megnövekedett feladathoz mérten - fejlesztést kíván. 5.6.2. Nevelési Tanácsadó, Tata Az intézmény 1996 januárjától van a megyei önkormányzat fenntartásban. Ingatlan nélkül vettük át a feladatot Tata várostól. A késıbbiekben a József Attila Középfokú Kollégium épületében nyert elhelyezést az intézmény. Jelenleg a tatai Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon egyik épületrészének helyiségeiben folytatják munkájukat. A mőködési területe Tata város és a vonzáskörzeti települések. Feladata: a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdı gyermekek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermekek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülı bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi. A nevelési tanácsadó feladatai ellátásához a korábbinál jobb feltételekkel rendelkezik. A megnövekedett szolgáltatási igények és a szakszolgálati törvény változása miatt szükség lehet vizsgáló és foglalkoztató helyiségek számának növelésére, valamint a személyi feltételek áttekintésére. A jelenlegi alkalmazotti közösség a feladatellátáshoz szükséges szakképesítéssel rendelkezik. Az itt dolgozók folyamatos továbbképzéseken vesznek részt. 5.6.3. Nevelési Tanácsadó, Komárom A pedagógiai szakszolgálat intézménye 2004. január 1-jétıl mőködik önkormányzatunk fenntartásában. Mőködési területe Komárom város és a vonzáskörzeti települések. Feladata: a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdı gyermekek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermekek rehabilitációs 13. oldal

célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülı bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi. Az intézmény a város jól megközelíthetı, központban lévı társasházának elsı emeletén mőködik. Az eredetileg lakások céljára épült helyiségekben csak részben tud megfelelni a szakmai jogszabályban elıírt elhelyezési feltételeknek. A nagyszámú szolgáltatási igény kielégítése a jelenlegi személyi feltételekkel, létszámmal nem egyszerő feladat. 5.6.4. Társulásban fenntartott pedagógiai szakszolgálati intézmények: Pedagógiai Szakszolgálat, Oroszlány Pedagógiai Szakszolgálat, Dorog, Majer István Pedagógiai Szakszolgálat, Esztergom, Nevelési Tanácsadó, Nyergesújfalu. 5.7. Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény Önkormányzatunk a Kt 87. (1) bekezdés c/ pontjában rögzített kötelezettségének a korábban már jelzett intézmény-megszüntetést követıen a pedagógiai-szakmai szolgáltatás megvásárlásával tesz eleget. Az OKKER Pedagógiai Szolgáltató Intézet Tatabányán, a Megyeháza épületében mőködteti megyei szolgáltató irodáját - OKKER Pedagógiai Szolgáltató Iroda: OPSZI -, s személyesen, illetve honlapján és az elektronikus levelezés útján tart kapcsolatot a nevelési-oktatási intézményekkel, illetve fenntartóikkal. Az OPSZI a megyei tanácsadókkal is felvette a kapcsolatot annak érdekében, hogy a szolgáltatást igénybe vevık számára minél teljesebb körő pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújthasson. A korábban a pedagógiai intézet által ellátott pályaválasztási tanácsadó szakszolgálati feladatot a többcélú kistérségi társulások látják el. 6. A kötelezı közoktatási feladatellátásban megoldásra váró feladatok Intézményhálózatunk átalakításakor a kötelezı alapfeladatok megerısítését, az önként vállalt feladatok elhagyását tartjuk szem elıtt. A pedagógiai szakszolgálati feladatok minél teljesebb körő átadására törekszünk a többcélú kistérségi társulásoknak. Megvizsgáljuk az Eötvös gimnáziumban tanuló diákok kollégiumi ellátásának és az Arany János Tehetséggondozó Program továbbvitelének lehetıségét. A közoktatási törvény 2007. évi módosítása alapján intézményfenntartói szakképzési társulás létrehozását tervezzük. Szorgalmazzuk a pályázatokon való részvételt, melyek segítségével intézményeinkben a szükséges felújítások, átalakítások, fejlesztések megvalósíthatók. Az Európai Unió támogatásával finanszírozott pályázatokon való eredményes részvétel érdekében megvalósíthatósági tanulmányokat készítünk az intézmények vonatkozásában. Közoktatási helyzetelemzés és intézkedési terv elkészíttetése azon intézmények számára, ahol ezt a pályázati kiírások megkövetelik. Önkormányzatunk esélyegyenlıségi terv készíttetését, valamint munkaerı-gazdálkodási terv készítését és mőködtetését tervezi. 7. Az önkormányzati minıségirányítási programban (ÖMIP) szereplı célkitőzések megvalósítását szolgáló feladatok A fenntartói minıségirányítási program új stratégiai dokumentumként meghatározóan befolyásolja az intézkedési tervet. A kijelölt minıségcélokból következıen feladatokat határoz meg mind a fenntartó, mind az intézmények számára. 14. oldal

Intézkedési tervünkben ezért egy új fejezet tartalmazza az ÖMIP-bıl eredı célkitőzéseket, feladatokat. Általános célok és feladatok Minden intézmény gondoskodjon a hátránykompenzációról és/vagy a tehetséggondozásról. Feladat: A hiányosságok és a tehetséggondozás jelenlegi helyzetének felmérése. Az egyéni fejlesztési irányok dokumentált kidolgozása. Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások, illetve tehetséggondozó szakkörök szervezése, igény szerinti bıvítése. Az OKÉV-mérések eredményének elemzése. A minıségirányítási rendszer mőködtetésével és folyamatos fejlesztésével segítse elı minden intézmény a minıségpolitikai célkitőzések megvalósítását. Feladat: A minıségcélok megvalósulásához szükséges intézkedési terv elkészítését követıen az abban foglaltak megvalósítása. A minıségirányítási rendszer gyakorlati beválásának folyamatos figyelemmel kísérése, szükséges korrekciójának elvégzése. 7.1. Gimnáziumi ellátás A gimnáziumi oktatási rendszerben elınyben részesítjük a hagyományos négy évfolyamos és a tiszta profilú gimnáziumi oktatást. Fontosnak tartjuk a gimnáziumi intézményhálózat eredményességének megırzését, további növelését, különös figyelemmel a központi mérések eredményeire. Célkitőzéseink között szerepel az uniós elképzelések és a középtávú közoktatási-fejlesztési stratégia gimnáziumokra vonatkozó részének adaptálása, a makro- és mikrokörnyezeti adottságoknak és a fenntartó finanszírozási lehetıségeinek megfelelıen. Feladatok: Gimnáziumainkban az oktatás méltó tárgyi és felszereltségbeli feltételeinek megteremtése, javítása. Az eredményesség fenntartása, fejlesztése érdekében feladatunknak tekintjük a pedagógusok szakmai fejlıdésének, az intézmény pályázatokban való részvételének támogatását. Támogatjuk azokat az oktatási elképzeléseket, amelyek a kulcskompetenciák, az idegen nyelv és számítástechnika fejlesztését állítják a középpontba. Az oktatás minıségének fejlesztése érdekében feladatunk a tájékozódás az ÖMIP-ben foglaltak megvalósulásáról, az intézményekben folyó pedagógiai, nevelıi munka eredményeirıl és a központi méréseken elért eredményekrıl. 7.2. Szakközépiskolai, szakiskolai ellátás Cél: az önkormányzatunk által fenntartott középfokú szakképzési intézményhálózat hatékonyabb mőködtetése. A szakképzésben résztvevık számára piacképes szakmai ismeretek nyújtása. Feladatok: A szakképzı intézmények alapfeladatainak megerısítése: ezzel egyidıben a párhuzamos képzések megszüntetése. Szakképzés-szervezési fenntartói társulás létrehozása. Felkészülés az új Országos Képzési Jegyzék felmenı rendszerben történı folyamatos bevezetésére. Szakközépiskolákban a 9-10. évfolyamon gyengén teljesítı tanulók számára a 10. évfolyamra épülı OKJ-s szakképzés felajánlása. Az idegen nyelvek oktatásának bıvítése, érettségi utáni szakmai alapfokon is. A nappali tagozatos rendszerbıl kikerülık számára távoktatási kínálat biztosítása. 15. oldal

7.3. Kollégiumi ellátás Célunk a kollégiumi intézményhálózat fenntartása, a minıségi és hatékony kollégiumi feladatellátás feltételeinek biztosítása. Önkormányzatunk számára fontos, hogy kollégiumaink nevelési céljai a jogszabályokkal, valamint a makro- és mikrokörnyezeti adottságokkal és kihívásokkal összhangban legyenek. Célkitőzéseink között szerepel, hogy fokozottan figyelmet fordítsunk intézményeink kapcsolatrendszerének bıvítésére, mőködtetésére. Feladatok: Kollégiumainkban a lakhatási és oktatási feltételek további folyamatos javítása a feladat, megkülönböztetett figyelemmel az Eötvös József gimnázium kollégiumának mőködési feltételeire. Az Arany János Tehetséggondozó Program továbbvitelének vizsgálata. Feladatunk továbbá a tájékozódás az ÖMIP-ben foglaltak megvalósulásáról, az intézményben folyó pedagógia, nevelıi munka eredményeirıl. A színvonal megırzése érdekében továbbra is támogatjuk a továbbképzéseken és a pályázatokon való részvételt; valamint ösztönözzük és nyomon követjük kollégiumaink szakmai és nemzetközi együttmőködésének alakulását. 7.4. Sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók ellátása A saját- és társulásban fenntartott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményeink fejlesztése legyen összhangban az intézményi pedagógiai és minıségfejlesztési programokban megjelölt célokkal Valósuljon meg a korai fejlesztéstıl, gondozástól a szakmaszerzés lehetıségéig a fogyatékos gyermekekrıl, tanulókról való megkülönböztetett gondoskodás. Biztosítsunk olyan elhelyezési és ellátási körülményeket, ami a sajátos szükségletekhez igazodó, s lehetıséget nyújt a hátrányok kompenzálására. Kapjon nagyobb hangsúlyt az alapkészségek fejlesztése, s mellette fordítsanak kiemelt figyelmet az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs fejlesztésekre. Legyen folyamatos a pedagógiai módszertani kultúra fejlesztése, alkalmazása a gyakorlatban a hátrányok kompenzálása céljából. Készüljenek fel a sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelésének fokozottabb elterjedésébıl, valamint a többségi általános iskolák 1-4 évfolyamán a tanulók folyamatos továbbhaladási lehetıségébıl adódó helyzetek kezelésére. Feladatok: A célkitőzések eléréséhez szükséges, s a jogszabályi elıírásokhoz igazodó feltételrendszer kialakítása. Ennek megteremtéséhez elvárjuk intézményeink együttmőködı és tevıleges közremőködését, a forrás-kiegészítésre szolgáló pályázatokon való részvételét. Az intézmények személyi állományának szükségszerő fejlesztése mellett elengedhetetlen a szakirányú végzettség megszerzésére való ösztönzés. Intézményeink legyenek nyitottak, felkészültek és fogadókészek a gyógypedagógiai szakmai innovációs törekvésekre. Fenntartóként és intézménymőködtetıként fokozott együttmőködés kívántatik Komárom város önkormányzatával a Móra Ferenc Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Készségfejlesztı Speciális Szakiskola tárgyi feltételrendszerének kialakításában. 7.5. Alapfokú mővészetoktatás Célunk: alapfokú mővészetoktatási intézményeink biztosítsák a mőködési körzetükbıl érkezı tanulók felvételét; a tanulmányok során alapozzák meg növendékeik mővészi kifejezı készségét; a kiemelkedı tehetségő növendékeket készítsék fel a szakirányú továbbtanulásra. 16. oldal

Feladat: Rendszerezett zenei ismeretek közvetítése. Zenei mőveltség megalapozása. Mővészeti neveléssel feltárni a mővészet megörökítı, átörökítı szerepét, emberformáló erejét. Lehetıség biztosítása aktív/társas muzsikálásra, zenehallgatásra. 7.6. Pedagógiai szakszolgálat biztosítása Célunk, hogy feladatellátási területünkre kiterjedıen jó színvonalú szolgáltatást nyújtsanak intézményeink az igénybe vevıknek. Feladat: Megteremteni a megfelelı tárgyi, és a megnövekedett ellátási igényekhez igazodó személyi feltételeket, növelve ezzel a partneri elégedettséget. Az intézményekben dolgozó munkatársak szervezett továbbképzéseken való részvétellel és folyamatos önképzéssel fejlesszék módszertani kultúrájukat, legyenek nyitottak az új feladatok vállalására. Továbbra is hathatós segítséget tudjanak nyújtani a nevelési-oktatási intézményeknek a sajátos, speciális feladataik ellátásához. 7.7. Pedagógiai-szakmai szolgáltatás biztosítása Pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó partnerünktıl elvárjuk, hogy szolgáltatási kínálatával igazodjon az intézményi és fenntartói igényekhez; nyújtson piacképes, minıségi szolgáltatásokat: ily módon is elısegítve a költségvetési egyensúly megteremtését. Feladat: Folyamatosan lássa el Komárom-Esztergom megye közoktatási intézményeit szakmai, módszertani információkkal honlapján keresztül illetve elektronikus levelezés útján és kiadványokkal. Biztosítson intézmény-közeli, helybevitt, valamint kistérségi és regionális pedagógiaiszakmai szolgáltatást, továbbképzéseket. Országosan meghirdetett pályázatok megírásának segítésével, igény szerinti elkészítésével segítse a megye közoktatási intézményeit a pályázatokon való eredményes részvételben. Koordinálja a hátrányos helyzettel, esélyegyenlıséggel, integrációval kapcsolatos megyei szakmai tevékenységet. 8. A Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Közalapítvány mőködésének biztosítása A Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Közalapítvány a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyőlése hozta létre 1997-ben. A közalapítvány alapító okiratban megfogalmazott céljai: A nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, mint közhasznú tevékenység megyei közoktatás-fejlesztési tervben megfogalmazott körzeti, térségi feladatainak támogatása. A megye közoktatásának tartalmi, szervezeti modernizációja. A megye területén a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételének segítése. A pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatos megyei közoktatási feladatok segítése. A tanulói tehetséggondozás támogatása. A közalapítvány a központi költségvetésbıl évente kapott támogatást - a kuratórium által meghatározott témákban - pályázatok útján továbbítja a megyei közoktatási intézményeknek. Bevételei között szerepel még az önkormányzatok támogatása (évente változó összegő). A központi támogatás és az önkormányzati támogatások összegét az alábbi táblázat mutatja. 17. oldal

Év Központi támogatás Önkormányzati összege támogatás összege 2000 142 435 475 330 000 2001 139 480 061 450 000 2002 124 695 234 300 000 2003 63 029 020 1 425 000 2004 63 210 190 895 000 2005 62 205 485 1 115 000 2006 45 928 399 565 000 18. oldal