9. témakör. Digitális modulációs rendszerek



Hasonló dokumentumok
Digitális adatátvitel analóg csatornán

9. témakör. Digitális modulációs rendszerek

OFDM technológia és néhány megvalósítás Alvarion berendezésekben

Digitális modulációk vizsgálata WinIQSIM programmal

Alapsáv és szélessáv. Számítógépes Hálózatok Amplitúdó-moduláció. Szélessáv

Gigabit Ethernet, 10 Gigabit Ethernet. Jákó András BME EISzK

π π A vivőhullám jelalakja (2. ábra) A vivőhullám periódusideje T amplitudója A az impulzus szélessége szögfokban 2p. 2p [ ]

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Híradástechnika I. 2.ea

Kommunikációs hálózatok 2

Informatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

11. Orthogonal Frequency Division Multiplexing ( OFDM)

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt.

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése

Frekvencia tartományok. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. Frekvencia tartományok rádió kommunikációhoz

FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ 1.

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Számítógépes Hálózatok

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN)

MERRE TART A HFC. Koós Attila Gábor, Veres Zoltán , Balatonalmádi

Hírközléstechnika 2.ea

FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ

Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel

Elektronika Előadás. Modulátorok, demodulátorok, lock-in erősítők

IP alapú távközlés Átviteltechnika (vázlat)

Digitális mérőműszerek

Hálózatok I. (MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME. Segédlet a gyakorlati órákhoz. 2.Gyakorlat. Göcs László

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

2011. május 19., Budapest UWB ÁTTEKINTÉS

Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel

10 Gigabit Ethernet. Jákó András

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése

Hálózati architektúrák és protokollok

Számítógépes Hálózatok ősz Fizikai réteg Alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel

FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ 1.

DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök

Szenzorok jelátvitele

Wireless technológiák Meretei Balázs

Adatátviteli rendszerek Mobil távközlő hálózatok hozzáférési szakasza (RAN) Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet

Szignálok, Adatok, Információ. Számítógépes Hálózatok Unicast, Multicast, Broadcast. Hálózatok mérete

Számítógépes Hálózatok 2008

Számítógépes Hálózatok Fizikai réteg Alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE. BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék MTA-BME Lendület Jövő Internet Kutatócsoport

Mérési útmutató az Újgenerációs hálózatok szakirány Labor 1 méréseihez

Híradástechnika I. 7.ea

5. témakör. Szögmodulációk: Fázis és frekvenciamoduláció FM modulátorok, demodulátorok

Vezetéknélküli átvitelben használt modulációs eljárások

Helymeghatározás hullámterjedés alapján - Áttekintés

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban. Előadó: Putz József

Az LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat

JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI.

Ellenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz

4. Csatlakozás az Internethez. CCNA Discovery 1 4. fejezet Csatlakozás az internethez

Választható önálló LabView feladatok 2013 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János

Fénytávközlő rendszerek és alkalmazások

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

Vezeték nélküli helyi hálózatok

12. ADSL szolgáltatás

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Választható önálló LabView feladatok 2017

Számítógépes hálózatok

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Kommunikációs hálózatok 2

A DRF 13/03-06 típusú digitális mikrohullámú rádiórelé rendszer

Digitális műsorszórás. Digitális adattovábbítás. Tanfolyam tematika. A mai nap programja: Alapsávi. Szinuszos vivőjű

1. Ismertesse az átviteltechnikai mérőadók szolgáltatásait!

Távközlı hálózatok és szolgáltatások

A fizikai réteg. Hardver építőelemek. Az adat kommunikáció elméleti alapjai

12. ADSL szolgáltatás

JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, május 19., Budapest

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

OFDM-jelek előállítása, tulajdonságai és méréstechnikája

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Gyakorlat, demó

UWB. Bevezetés Elmélet Alkalmazások

Searching in an Unsorted Database

KÁBELHÁLÓZATOK FEJLŐDÉSE GRÓF RÓBERT HFC TECHNICS KFT.

Sávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában. Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, május.

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Optikai hozzáférési hálózatok

Választható önálló LabView feladatok A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat

Híradástechikai jelfeldolgozás

Alapsáv és szélessáv. Számítógépes Hálózatok Egy digitális szélessávú átvitel struktúrája. Egy digitális alapsávú átvitel struktúrája

A klasszikus Ethernet leggyakoribb típusai. 185 m BNC. 10Base-T sodrott érpár 100 m RJ45 A kábel 4 érpárjából 2 érpárat használ.

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése

4. témakör. Amplitúdó moduláció AM modulátorok, demodulátorok

Műholdas - VSAT. Vez. nélküli, pl. 26GHz többpontos hozzáférés - LMDS. xdsl helyi hurkon. Szélessávú kábel - KTV

Műholdas - VSAT. Vez. nélküli helyi hurok, Vez. nélküli, pl. 26GHz többpontos hozzáférés - LMDS. xdsl helyi hurkon. Szélessávú kábel - KTV

Fizikai szintű kommunikáció. Bitfolyamok továbbítása hírközlő csatornákon

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Kommunikációs hálózatok 2 Telefonmodemes adatátvitel ADSL

MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés

Hálózatok. Alapismeretek. Átviteli közegek

Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA. 1.ea

Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat

Átírás:

9. témakör Digitális modulációs rendszerek

Digitális adatátvitel analóg csatornán A digitális modulácó feladata a digitálisan tárolt adatok nagy távolságú átvitele. Az adatátviteli csatorna a valóságban létez csavart érpár, koax, rádió csatorna, optika, stb... A digitális információk átvitelére szolgáló rendszereket két nagy csoportra oszthatjuk: Alapsávi modulációs rendszerek: a jelet alulátereszt jelleg csatornán továbbítjuk (kábel, TDM) Vivs modulációs rendszerek: a jelet sávátereszt jelleg csatornán továbbítjuk (telefoncsatorna, rádiócsatorna, FDM) A forrásból T idközönként érkez {dk} szimbólumokból a modulátor elállítja az s(t) modulált jelet. A modulált jelet a csatornán különböz zavaró és torzító hatások érik (additív zaj, lineáris és nemlineáris torzítás), majd a jel demodulálásra kerül. A demodulátor feladata a { dk} becsült szimbólumsorozat elállítása.

Alapsávi modulációs rendszerek Alapvet pulzus-vivj modulációk: Pulzus amplitúdómoduláció (PAM) Pulzus szélesség moduláció (PDM vagy PWM) Pulzus fázismoduláció Pulzus számosságmoduláció A rendelkezésre álló sávszélesség és jel-zaj viszony mellett a lehet legnagyobb adatátviteli sebességet kis hibaaránnyal a PAM rendszerekben lehet elérni, így erre fókuszálunk.

Pulzus-amplitúdó moduláció Adó oldalon a soros bitfolyam 0 és 1 szimbólumait T idközönként a modulátor bemenetére vezetjük és a bittartalomtól függen a kimeneten pozitív ill. negatív impulzusok jelennek meg, amelyeket bizonyos jelformálás után átküldünk a csatornán. Ez az eljárás a kétszint PAM. A vev oldalon T periódusidvel mintavételezzük a jelet és a minta eljelébl következtetünk a küldött szimbólumra. Az adó jelformálása alulátereszt szrvel valósul meg, amely az impulzusok spektrumát sávhatárolja (mivel a csatornán is véges a rendelkezésre álló sávszélesség). Ez az adószr a modulátor része. A vevben célszer egy vevszrt alkalmazni, mely szintén alulátereszt jelleg, és a sávon kívüli zajok és zavarok kiszrésére szolgál, amely a döntés helyességét elronthatja. Ez is végezhet kiegyenlítést is. A PAM adatátvitel modellje:

Impulzus-amplitúdó moduláció Lehetséges több állapotú PAM létrehozása is, így egy elemi id alatt több bitnyi információ és átvihet, de az állapotok számának növelésével a döntési szintek közelebb kerülnek egymáshoz, a tévesztés valószínsége megn. Maradván a kétszint PAM vizsgálatánál, a digitális modulációnál nem az alakh jelátvitelre törekszünk, hanem, hogy a vev oldalon a mintavételi idpillanatokban a helyes döntéseket meg tudjuk hozni, minél kisebb hibaaránnyal. Ami zavaró, hogy a T idközönként a rendszer átviteli karakterisztikájából ered impulzusalakok lecseng, ill. sin(x)/x szerint leng szakaszai egymásra hatnak, egymásba átnyúlnak. Ezt nevezzük szimbólumközi áthallásnak (Intersymbol Interference: ISI) Cél az ISI kiküszöbölése legalább az nt mintavételi idpillanatokban! Amire törekszünk, azt idtartományban a következképp lehetne szemléltetni. Az ered idfüggvény ezeknek az elemi jeleknek az összege minden idpillanatban:

ISI mentes csatorna A modulátor diszkrét idej bemenettel és folytonos kimenettel rendelkezik. Az impulzus válasz függvénye ha(t). Az üzenetekkel való gerjesztés egy-egy egységimpulzusnak tekinthet a bemenetén. Erre a súlyfüggvényével arányos jellel válaszol. A modulátor súlyfüggvényét tulajdonképp egy adószr határozza meg. A bemeneten a 0 és 1 szimbólumok a -1 és +1 értékre konvertálódnak. Ez a bemen üzenethalmaz. A modulátor kimen jele: Az adószr átviteli karakterisztikája a ha(t) Fourier transzformáltja: Megjegyezzük, hogy a H(f) függvényt a korábbiakban K(j)- nak jelöltük! A vevszr esetében:

ISI mentes csatorna Az adó és a vevszr kaszkád kapcsolása miatt az ered átviteli karakterisztika: A mintavételez bemenetén a jel: (A súlyfüggvények pedig konvolválódnak) Az ered függvényt a csatorna karakterisztikája is befolyásolhatja! A mintavételez kimenetén a jel a kt-ik idpontban (a zajtól most eltekintve): ISI mentes átvitel akkor valósulhat meg, ha olyan h(t)-t választunk, amelyre igaz:

ISI mentes csatorna A követelményt triviálisan kielégíti egy ideális alulátereszt szr karakterisztika. Ilyen azonban nincs a valóságban. A szr H(f) átviteli karakterisztikával és az inverz Fourier transzformációval meghatározható h(t) súlyfüggvénnyel rendelkezik: h( t) 1/ 2T = H ( jϖ )( azaz _ T ) e j2πft π ) 1/ 2T df sin( π (1/ T ) t) = (1/ T t H(f) h(t) T -1/2T 1/2T -3T -2T -T T 2T 3T t

ISI mentes csatorna Nyquist nevéhez fzdik, hogy az ideális karakterisztikát nem kell megvalósítani az ISI kiküszöböléséhez, csupán az alábbi Nyquist kritériumot kell betartani. Mivel a végpontok között nézve mintavételes rendszerrl beszélünk az átviteli karakterisztika periodikus. Erre a periodikus esetre kell, hogy érvényes legyen: Szavakban: A mintavételezésbl adódó periodikus kiterjesztés következtében fellép átlapolódás az átviteli karakterisztikában olyannak kell lenni, hogy kiadódjon a konstans 1 érték.

ISI mentes csatorna Ennek a feltételnek minden olyan karakterisztika eleget tesz, amely alulátereszt jelleg és páratlan szimmetriájú (pontszimmetrikus) az 1/2T és a -1/2T pontokhoz tartozó 0,5 függvényértékekre (ezt hívják Nyquist pontnak). Látható, hogy végtelen sok karakterisztika eleget tesz a Nyquist kritériumnak, mivel a frekvencia eloszlásra nem ír el semmit. Látható, hogy az ISI nem szüntethet meg, ha 1/2T sávszélességnél kevesebb áll rendelkezésre. Látható az is, hogy 1/T-nél nagyobb sávszélességre nincs szükség, mert akkor nem érvényesül a kritérium

ISI mentes csatorna A Nyquist kritérium szemléltetése id és frekvenciatartományban: A szrkarakterisztikák megválasztásánál figyelembe kell venni, hogy az ered átviteli karakterisztika: Ha túl meredek, akkor nagy lesz az idtartományban az idfüggvény belengése, ami kis idzítési bizonytalanság esetén is nagy tévesztési valószínséget visz a rendszerbe Ha túl lankás, akkor pedig nagy sávszélességet igényel a csatornától Jó kompromisszum az emelt-koszinusz csatorna karakterisztika (ld. elz oldali H(f))

ISI mentes csatorna Emelt koszinusz csatorna karakterisztikával megvalósított súlyfüggvény. Ez nem kauzális de eltolással azzá tehet, mint ahogy az ideális szr esetében láttuk. 1 C(f) 0.9 0.8 0.7 0.6 0.5 0.4 0.3 0.2 0.1-1 -0.5 0 0.5 1 normalizált frekvencia, T/t 1 0.8 β=0.1 β=0.35 β=0.5 β=0.75 β=1 β=0 β=0.5 β=1 0.6 0.4 0.2 a lekerekítési paraméter 0-0.2 20 40 60 80 100 120 140 160

ISI mentes csatorna Amennyiben az oszcilloszkópot a kinyert órajellel szinkronozzuk és felrajzoljuk egymásra a vonali jelalakokat, akkor a szemábrához jutunk. A szemábra jól mutatja azt az optimális idpillanatot, amikor a legnagyobb valószínséggel tudunk helyes mintát venni. Ez a szem legnagyobb nyílása. A mintavételi idpillanatban, ha ISI mentes a csatorna, akkor az aktuális szimbólum tisztán 1 vagy -1 értéket ad, a megelz szimbólumok lengései ekkor 0 additív értéket hoznak a mintavételbe. optimális mintavételi idpillanat (nt) A zaj és a jitter a jelhez adódva csökkentik a szem nyílását, így a döntés jóságát.

ISI mentes csatorna Különböz lekerekítési paraméterek esetében a szemábra: 1.5 Eye Diagram 1.5 Eye Diagram 1 1 0.5 0.5 Amplitude 0 Amplitude 0-0.5-0.5-1 -1-1.5-0.5-0.4-0.3-0.2-0.1 0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 Time -1.5-0.5-0.4-0.3-0.2-0.1 0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 Time 2 Eye Diagram 1.5 1 0.5 Amplitude 0-0.5-1 -1.5-2 -0.5-0.4-0.3-0.2-0.1 0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 Time

A bithiba valószínsége Eddig nem foglalkoztunk az ISI mentes csatorna additív zajával. Most ennek hatását vizsgáljuk. Additív Gauss zajt feltételezve keressük annak valószínségét, hogy a vett üzenet nem egyezik meg a küldött üzenettel. Az eredményt grafikusan, a jel-zaj viszony függvényében adjuk meg.

Vonali kódok ITU-T G703 2Mb/s-os interfészen Az átviteltechnikában az alábbi f szempontokat is figyelembe kell venni: A vonali jelnek ne legyen DC tartalma Az órajel kinyerhet legyen, ne legyen sok 0 egymás után a vonalon Ennek megfelelen nem kétszint PAM-ot használnak hanem AMI (Alternate Mark Inversion) álháromállapotú kódokat. Az értékkészlet: -1, 0, +1. A vonalon a bipoláris szabálynak megfelelen minden 1 impulzus eljelét ellenkezre váltják. Így a DC nulla lesz. A hosszú 0 sorozatokat pedig különleges bipoláris szabály sértésekkel jelölten, impulzus mintázatokkal váltják ki (pl. HDB3). Így az órajel kinyerése is biztosított, és nem függ az információtartalomtól.

Vonali kódok ITU-T G703 2Mb/s-os interfészen 2Mb/s-os ITU-T G703 (E1) interfész jel (75 Ohm-on) A vételi oldalon a kiegyenlítés után (zajmentes. szimulált és additív zajjal terhelt eset): Nem optimálisan kiegyenlített vonal szemábrája:

Vonali kódok Ethernet interfészeken Az Internet protokoll stack: Az Ethernet keret: Soros átvitel. A byte-ok átvitele felülrl lefelé történik. A bitek átvitele az LSB-tl az MSB felé történik.

Vonali kódok Ethernet interfészeken Réz alapú Ethernet átvitelé fejldése: 1990: 10BASE-T 1995: 100BASE-TX 1999: 1000BASE-T (gigabit over UTP) 2006: 10GBASE-T (10gig over UTP) Átviteli közegek (max. 100m-re): Class C, Cat-3: 100 Ohm csavart érpár, max. 16MHz-ig specifikált Class D, Cat-5: 100 Ohm csavart érpár, max. 100MHz-ig specifikált Cat-5e: 100 Ohm csavart érpár, max. 100-200MHz-ig specifikált Class E, Cat-6: 100 Ohm csavart érpár, max. 250-650MHz-ig specifikált Class F, Cat-7: 100 Ohm csavart érpár, max. 600-1200MHz-ig specifikált A specifikáció az áthallás paramétereket is tartalmazza (NEXT, FEXT) Jelölések (rég-új): Magyarázat: UTP -U/UTP UTP: unshielded twisted pair FTP -F/UTP FTP: foil screened twisted pair S-FTP -SF/UTP STP: shielded twisted pair S-STP -S/FTP

Vonali kódok Ethernet interfészeken 10Base-T: Egy érpár TX, egy érpár RX Két állapotú Manchester vonali kódolás 10Msymbol/s 1 bit/szimbólum átvitel Adatátviteli sebesség: 10Mb/s 100Base-TX (FE): Egy érpár TX, egy érpár RX MLT-3 vonali kódolás 125Msymbol/s 4B/5B blokk-kód: 0,8 bit/symbol Adatátviteli sebesség: 100Mb/s Min 80MHz sávszélesség: Cat-5, Cat-5e

Vonali kódok Ethernet interfészeken 1000Base-T (GE): Négy érpár TX, négy érpár RX (hybrid, DSP visszhang elnyomás) 4D-PAM5 vonali kód 125Msymbol/s érpáronként 5x5x5x5=625 konstellációs pont 256 használt, azaz 8bit/symbol id (a többi redundancia) Adatátviteli sebesség: 1Gb/s Min 80MHz sávszélesség: Cat-5e, Cat-6 10GBase-TX (10GE): Négy érpár TX, négy érpár RX 4D-PAM16 vonali kód 800Ms/s érpáronként 16x16x16x16=65536 konstellációs pont blokk-kód után 4x3,125bit=12,5bit/symbol id Adatátviteli sebesség: 10Gb/s Min 500MHz sávszélesség: Cat-6, Cat-7

Vonali kódok Ethernet interfészeken FE átvitel esetén példa a kiegyenlítés jelentségére: Cat-5e kábel csillapítása (100m) A kiegyenlít áramkör átviteli karakterisztikája és az ered átviteli karakterisztika

Vonali kódok Ethernet interfészeken 100Base-T kiegyenlítés nélkül és kiegyenlítéssel (mért szemábrák)

Vonali kódok Ethernet interfészeken Idegen zajok és áthallások elleni védekezés jelentsége GE rendszerekben megn, 10GE rendszerekben pedig kritikus!

Vivs modulációs rendszerek Lehetvé válik a csatorna többszörös kihasználása a vivfrekvenciák szerint elválasztva. Bináris jel továbbítása az ismert analóg modulációs módszerekkel az alábbiak szerint lehetséges. Ebben az esetben a PAM impulzusok egy modulátor bemenetére kerülnek: Amplitúdó billentyzés (ASK) Amplitude Shift Keying Frekvencia billentyzés (FSK) Frequency Shift Keying Fázis billentyzés (PSK) Phase Shift Keying AM/DSB a moduláló PAM jel alapsávi impulzusformálás után A legutóbbi módszer igényli a legkisebb átviteli sávszélességet, hiszen a moduláló jelet sávkorlátoztuk, praktikusan a Nyquist kritériumnak megfelelen.

Vivs modulációs rendszerek Jelalakok a bemen bináris adatok függvényében:

ASK Véletlen bináris jellel modulálva a teljesítménysrség spektrum (Gd(f) a moduláló jel teljesítménysrség spektruma): Ez maga a viv Koherens demoduláció: igényli a viv fázishelyes ismeretét Nem koherens demoduláció: burkolódetektor

PSK Véletlen bináris jellel modulálva a teljesítménysrség spektrum (Gd(f) a moduláló jel teljesítménysrség spektruma): Annyiban különbözik az ASK spektrumától, hogy nem tartalmaz fc-n vivt. A sávszélesség igény ugyanaz. Koherens demoduláció szükséges ebben az esetben: a demodulátor igényli a viv fázishelyes ismeretét.

PSK Négyállapotú fázismoduláció: 4PSK vagy QPSK A fázis egy referenciajel fázisához, vagy a megelz jelfázishoz is viszonyítható (DPSK) Mivel nem kell külön referencia vivt átvinni, a DPSK gyakrabban alkalmazzák. Ekkor az elz jelállapot fázisához viszonyított megváltozás hordozza a dibit információt.

FSK A modulált jel folyamatos fázisú FM hullámforma. Kis sebesség adatátvitelt tesz lehetvé Sávszélesség kihasználása nem olyan jó, mint a PSK esetében. Nem koherens demoduláció: egyszer frekvenciamérés, egyszer konstrukció

Kvadratúra moduláció A kvadratúra modulátor és demodulátor az alábbi ábrán látható. Ezen az elven két független csatorna jele vihet át úgy, hogy a sávszélesség igény nem változik. Diszkrét idej rendszerek esetében a bemenetekre PAM impulzussorozat kerül.. Az AM esetében tanult elvek alapján a demoduláció koherens. Ha nem tudnánk biztosítani a viv fázishelyes detektálását, áthallás keletkezne a csatornák között. A bemeneti csatornák jelei sávkorlátozottak.

QPSK moduláció A QPSK kvadratúra fázisbillentyzéses modulációt két PAM modulátorral és egy kvadratúra modulátorral hozhatjuk létre. A QPSK modulátor és demodulátor: A bemeneti PAM-ok kétszintek. A konstellációs ábra:. A demoduláció lehet koherens, de választhatjuk a DPSK módot is. Ebben az esetben nem kell a vivót külön átvinni. A dibitek a fázisváltozáshoz lesznek hozzárendelve.

QAM A kvadratúra amplitúdó moduláció a QPSK-ból származtatható, de a PAM állapotok kettnél több állapotot is felvehetnek. Ha négy állapotot különböztetünk meg csatornánként, akkor kapjuk a 16- QAM-et. A kostellációs ábra 16-QAM esetében:. A demodulátorok kimenetén, a mintavételez, dönt áramkör után eláll a PAM állapotokhoz rendelt bináris tartalom. A modulátorban a PAM impulzusok jelalak-formálásával redukálható a jel sávszélesség igénye és elállítható az ISI mentesség (Nyquist).

QAM 16-QAM konstellációs ábrák megjelenési formái:. Négyzetes elrendezés 16-QAM 16 állapotú APSK Léteznek 64...1024 pontos QAM rendszerek is. De minél nagyobb a pontsrség, annál kiesebb zaj engedhet meg a csatornákban, amely a döntéseket meghamisíthatja.

QAM 128 állapotú QAM (ITU-T V32bis., 14,4 kbps) konstellációs ábrája: Modulációs sebesség = 1/T=2400 Baud Adatátviteli sebesség = 2400*6=14400 bit/s Egy elemi jel id alatt (T) 7 bitnyi információt vihetünk át. A 7 bitbl 1 redundancia a hibajavítás érdekében.. Az ITU-T V.34-es modem 1664 konstellációs pontot használ. Adatátviteli sebesság=33,6 kbit/s.

ADSL ADSL: Asymmetric Digital Subscriber Line vagyis Aszimmetrikus Digitális Elfizeti Vonal. 256-QAM modemek egymás mellett. 4.3125 khz-es frekvencia raszter. 8bit. Modulációs sebesség=4 kbaud, Adatátviteli sebesség=4000*8=32kbit/s modemenként. Max 256 viv definiált. Adaptív modemvezérlés. POTS esetében: Downstream (letöltés): max 223 viv. Adatátviteli sebesség max. 7136 kbit/s. Upwnstream (feltöltés): max 26 viv. Adatátviteli sebesség max 832 kbit/s.

xdsl Az xdsl technológiák spektrális jellemzi és az adatátviteli sebességeik a réz érpár hosszának függvényében:.

Ethernet L1 (optika) 100Base-X (100M optikai interfészek) (SFP) 100Base-SX (850nm, MM, max 550m) 100Base-FX (1310nm, SM, max 2-10km) Without signal Processing With Signal processing 1000Base-X (1G optikai interfészek) (SFP) 1000Base-SX (850nm, MM, max 220 m (62.5/125 µm fiber) és 550 m (50/125 µm fiber)) 1000Base-LX (1310nm, SM, max 5-10km) 1000Base-ZX (1550nm, SM, max 70-80km 10GBase-X (10G optikai interfészek) (SFP+, XFP) 10GBase-SR (850nm, MM, max 80 m (62.5/125 µm fiber) és 300 m (50/125 µm fiber)) 10GBase-LR (1310nm, SM, max 10-25km) 10GBase-ER (1550nm, SM, max 40km) 10GBase-ZR (1550nm, SM, max 80km)

Ethernet L1 (optika) 40GBase-X (40G optikai interfészek) Kliens LAN és vonali oldalon is (CFP) Fix vonali adók DWDM 50G raszterhez 100GBase-X (100G optikai interfészek) Kliens LAN oldali CFP-k (4 lambda WDM) Fix vonali oldali adók: 100G DWDM LH OCLD, 50G raszter (ld. következ slide)

100G Ethernet PHY (Ciena megoldása) Elnyök: 100G interfész olcsóbb (lesz!), mint 10x10G WDM rendszerekben jobb hullámhossz kihasználás Optikai szál, mint fizikai közeg kell sávszélességet biztosít FEC (Forward Error Correction) alkalmazása a zajérzékenység csökkentése érdekében Követelmény: 50GHz-es DWDM raszterhez illeszkedjen, ne növekedjen a sávszélesség igény DSP és A/D áramkörök fizikai sebességkorlátait is figyelembe kell venni Moduláció: DP-QPSK (dual polarization quadrature phase shift keying ) QAM elv, koherens vev! Két OFDM viv egy 50G raszteren belül 100Gbps / 8 modulációs sebesség (8 csatorna) Nem sokkal rosszabb terjedési paraméterek a 10G-nál! Duál polarizáció egy optikai szálban:

100G Ethernet PHY Adó (Modulátor) sematikus vázlatok: Koherens vev (Demodulátor) sematikus vázlatok:

Csatornakapacitás Az információ közlésének sebessége: Egy üzenet továbbítására szánt id: T Az üzenetek továbbításának sebessége a modulációs sebesség: Az adatátviteli sebesség (információátviteli sebesség, ha az entrópia max.): Soros csatornán: Párhuzamos csatornán:

Csatornakapacitás Valóságos, folytonos jelet átviv, zajos csatornát feltételezve: Belátható, hogy ha a modulációs sebességet növeljük, akkor az üzeneteket reprezentáló jelelemek (impulzusok) szélessége csökken, így a jel sávszélesség igénye n. Határt szab tehát a csatorna sávszélessége. Ha az üzenethalmazban az üzenetek számát (s) növeljük, akkor pedig a csatorna zaja korlátoz. A maximális információátviteli sebesség és a csatorna fizikai jellemzi közötti kapcsolatot Shannon írta le (1948) (A csatornán fehérzajt feltételezve!)

Csatornakapacitás Grafikusan ábrázolva:

Csatornakapacitás Értelmezése, jelentsége: 1. C-t megszabja a B és a Pjel/Pzaj 2. A B és a Pjel/Pzaj egymásra átválthatók. (kisebb B is elég, ha javul a jel/zaj viszony) 3. A C egy elméleti határ. Nem érjük el, mert -A modulációink hatékonysága nem maximális -Nem mindig maximális az entrópia -A fehérzajon kívül még más zavaró tényezk (zaj) is jelen vannak a csatornán. Példa: Egy POTS (hagyományos telefon) összeköttetés csatornakapacitására: Ma ezt a sebességet csak megközelíteni tudjuk, amennyiben modemkapcsolatban állunk egy partnerrel a telefonhálózaton keresztül (nem ADSL!).

Multiplex eljárások A teljesség igénye nélkül: Kezdetben dedikált trunk vonalak és áramkörök FDM (Frequency Division Multiplexing) TDM (Time Division Multiplexing) WDM (Wavelength Division Multiplexing) + TDM SST-CDMA (Spread Spectrum Technique-Code Division Multiple Access) OFDM (Orthogonal Frequency Division Multiplex)

FDM Frekvenciaosztás elvén jobb sávszélesség-kihasználás Pont-pont kapcsolatok, fként rézen, mikrohullámon De alacsony stabilitás, kis megbízhatóság Vannak alkalmazások, ahol továbbra is van létjogosultsága 1 2 3 4 5 6 FDM MPX 1 2... 6... f FDM DMPX 1 2 3 4 5 6 f1 f2 f1 f2

TDM Idosztás elvén alapuló jobb sávszélesség-kihasználás Összetett struktúrák, rézen, mikrohullámon, optikán Magas fokú stabilitás, nagy megbízhatóság, védelmi képességek A digitális technika minden elnyét kihasználja PDH, SDH 1 2 TDM MPX 1.cs. jele 2.cs. jele 3.cs. jele 4.cs. jele 1.cs. jele t TDM DMPX 1 2 3 3 4 4

WDM Hullámhossz osztás elvén alapuló jobb sávszélesség-kihasználás Összetett struktúrák, optikán Magas fokú stabilitás, nagy megbízhatóság, védelmi képességek TDM technológiával ötvözve a digitális technika és az optikai átvitel elnyeit nyújtja DARPA projekt: 100 hullámhosszon 100G Ethernet, egy optikai szálon 10Tbit/s!!!!! fekete-fehér intf. színezett interfész C1 TP λ λ TP C1 C2 C3 TP TP λ λ WDM Multiplexer λ λ λ λ WDM Demultiplexer λ λ TP TP C2 C3 C4 TP λ λ TP C4

WDM ITU-T G652 optikai szál (single mode) csillapítás-karakterisztikája. A CWDM rendszerek (Coarse WDM) 8, 16 ill. 18 csatornát biztosítanak (1310nm-1610nm) A DWDM rendszerek (Dense WDM) 40, 80 ill. 160 csatornát biztosítanak (100, 50, 25GHz raszter)

SST-CDMA Pl. 3G, UMTS rendszerek (5MHz sávszélesség igény) Az adatátviteli sebesség növelése a cél a rádiós rendszerekben: A csatornakapacitás jelentségébl: A B és az S/N átválthatók egymásba. A B növelése hatékonyabb, mert nem logaritmikusan alakul. B-t a szükségesnél jobban növelve a jelteljesítmény nagy frekvenciatartományon szóródik szét. A jelspektrum a zajspektrum alá is kerülhet! A keskenysávú zavarokra, interferenciákra érzéketlen. Jól elrejthet, titkosítható. Spektrumszórás kódolással vagy frekvencia ugrásokkal. Ortogonális kódokkal több csatorna adható össze ugyanabban a frekvenciasávban. Ezzel növekszik a teljesítménysrség spektrum. Az összegjelet az ortogonális kódokkal külön-külön demodulálva, megkapjuk az eredeti információt. Ez a kódosztás (CDMA).

OFDM IEEE 802.11a, g, n szerinti WLAN eszközök használják Sávszélesség: B=N/T Keskenysávú ortogonális vivket alkalmaz egy csatornán belül. Ez is SST. Nagy számú, a többutas terjedésbl adódó interferencia miatt kis sebesség átviteli csatorna A vivfrekvenciák nagyon közel vannak egymáshoz. Megoldás: Nyquist feltétel érvényesítése a frekvenciatartományban. Így ahol az egyik vivnek maximuma van, ott a többi zérushellyel rendelkezik. FFT, IFFT alkalmazása A szimbólumok az egyes vivket QAM modulálva párhuzamosan kerülnek átvitelre.

Ajánlott irodalom Géher: Híradástechnika Elek-Kovács: Híradástechnika példatár Dr Henk-Németh: Távközl hálózatok Dr. Dárdai: Mobil távközlés