9. témakör. Digitális modulációs rendszerek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "9. témakör. Digitális modulációs rendszerek"

Átírás

1 9. témakör Digitális modulációs rendszerek

2 Digitális adatátvitel analóg csatornán A digitális modulácó feladata a digitálisan tárolt adatok nagy távolságú átvitele. Az adatátviteli csatorna a valóságban létező csavart érpár, koax, rádió csatorna, optika, stb... A digitális információk átvitelére szolgáló rendszereket két nagy csoportra oszthatjuk: Alapsávi modulációs rendszerek: a jelet aluláteresztő jellegű csatornán továbbítjuk (kábel, TDM) Vivős modulációs rendszerek: a jelet sáváteresztő jellegű csatornán továbbítjuk (telefoncsatorna, rádiócsatorna, FDM) A forrásból T időközönként érkező {dk} szimbólumokból a modulátor előállítja az s(t) modulált jelet. A modulált jelet a csatornán különböző zavaró és torzító hatások érik (additív zaj, lineáris és nemlineáris torzítás), majd a jel demodulálásra kerül. A demodulátor feladata a { dk} becsült szimbólumsorozat előállítása.

3 Alapsávi modulációs rendszerek Alapvető pulzus-vivőjű modulációk: Pulzus amplitúdómoduláció (PAM) Pulzus szélesség moduláció (PDM vagy PWM) Pulzus fázismoduláció Pulzus számosságmoduláció A rendelkezésre álló sávszélesség és jel-zaj viszony mellett a lehető legnagyobb adatátviteli sebességet kis hibaaránnyal a PAM rendszerekben lehet elérni, így erre fókuszálunk.

4 Pulzus-amplitúdó moduláció Adó oldalon a soros bitfolyam 0 és 1 szimbólumait T időközönként a modulátor bemenetére vezetjük és a bittartalomtól függően a kimeneten pozitív ill. negatív impulzusok jelennek meg, amelyeket bizonyos jelformálás után átküldünk a csatornán. Ez az eljárás a kétszintű PAM. A vevő oldalon T periódusidővel mintavételezzük a jelet és a minta előjeléből következtetünk a küldött szimbólumra. Az adó jelformálása aluláteresztő szűrővel valósul meg, amely az impulzusok spektrumát sávhatárolja (mivel a csatornán is véges a rendelkezésre álló sávszélesség). Ez az adószűrő a modulátor része. A vevőben célszerű egy vevőszűrőt alkalmazni, mely szintén aluláteresztő jellegű, és a sávon kívüli zajok és zavarok kiszűrésére szolgál, amely a döntés helyességét elronthatja. Ez is végezhet kiegyenlítést is. A PAM adatátvitel modellje:

5 Impulzus-amplitúdó moduláció Lehetséges több állapotú PAM létrehozása is, így egy elemi idő alatt (T) több bitnyi információ és átvihető, de az állapotok számának növelésével a döntési szintek közelebb kerülnek egymáshoz, a tévesztés valószínűsége megnő. Maradván a kétszintű PAM vizsgálatánál, a digitális modulációnál nem az alakhű jelátvitelre törekszünk, hanem, hogy a vevő oldalon a mintavételi időpillanatokban a helyes döntéseket meg tudjuk hozni, minél kisebb hibaaránnyal. Ami zavaró, hogy a T időközönként a rendszer átviteli karakterisztikájából eredő impulzusalakok lecsengő, ill. sin(x)/x szerint lengő szakaszai egymásra hatnak, egymásba átnyúlnak. Ezt nevezzük szimbólumközi áthallásnak (Intersymbol Interference: ISI)

6 Impulzus-amplitúdó moduláció Cél az ISI kiküszöbölése legalább az nt mintavételi időpillanatokban! Amire törekszünk, azt időtartományban a következőképp lehetne szemléltetni. Az eredő időfüggvény ezeknek az elemi jeleknek az összege minden időpillanatban: t

7 ISI mentes csatorna A modulátor diszkrét idejű bemenettel és folytonos kimenettel rendelkezik. Az impulzus válasz függvénye ha(t). Az üzenetekkel való gerjesztés egy-egy egységimpulzusnak tekinthető a bemenetén. Erre a súlyfüggvényével arányos jellel válaszol. A modulátor súlyfüggvényét tulajdonképp egy adószűrő határozza meg. A bemeneten a 0 és 1 szimbólumok a -1 és +1 értékre konvertálódnak. Ez a bemenő üzenethalmaz. A modulátor kimenő jele: Az adószűrő átviteli karakterisztikája a ha(t) Fourier transzformáltja: Megjegyezzük, hogy a H(f) függvényt a korábbiakban K(jω)- nak jelöltük! A vevőszűrő esetében:

8 ISI mentes csatorna Az adó és a vevőszűrő kaszkád kapcsolása miatt az eredő átviteli karakterisztika: A mintavételező bemenetén a jel: (A súlyfüggvények pedig konvolválódnak) Az eredő átviteli karakterisztikát a csatorna karakterisztikája is befolyásolja, de az adó és vevő szűrőnél kisebb mértékben. (h(t) nt-vel eltolva) A mintavételező kimenetén a jel a kt-ik időpontban (a zajtól most eltekintve): n=k ISI mentes átvitel akkor valósulhat meg, ha olyan h(t)-t választunk, amelyre igaz:

9 ISI mentes csatorna A követelményt triviálisan kielégíti egy ideális aluláteresztő szűrő karakterisztika. Ilyen azonban nincs a valóságban. A szűrő H(f) átviteli karakterisztikával és az inverz Fourier transzformációval meghatározható h(t) súlyfüggvénnyel rendelkezik: h( t) 1/ 2T = H( j )( azaz _ T) e j2 ft ) 1/ 2T df sin( (1/ T) t) = (1/ T t H(f) h(t) T -1/2T 1/2T -3T -2T -T T 2T 3T t

10 ISI mentes csatorna Nyquist nevéhez fűződik, hogy az ideális karakterisztikát nem kell megvalósítani az ISI kiküszöböléséhez, csupán az alábbi Nyquist kritériumot kell betartani. Mivel a végpontok között nézve mintavételes rendszerről beszélünk az átviteli karakterisztika periodikus. Erre a periodikus esetre kell, hogy érvényes legyen: Szavakban: A mintavételezésből adódó periodikus kiterjesztés következtében fellépő átlapolódás az átviteli karakterisztikában olyannak kell lenni, hogy kiadódjon a konstans 1 érték.

11 ISI mentes csatorna Ennek a feltételnek minden olyan karakterisztika eleget tesz, amely aluláteresztő jellegű és páratlan szimmetriájú (pontszimmetrikus) az 1/2T és a -1/2T pontokhoz tartozó 0,5 függvényértékekre (ezt hívják Nyquist pontnak). -1/(2T) 1/(2T) Látható, hogy végtelen sok karakterisztika eleget tesz a Nyquist kritériumnak, mivel a frekvencia eloszlásra nem ír elő semmit. Látható, hogy az ISI nem szüntethető meg, ha 1/2T sávszélességnél kevesebb áll rendelkezésre. Látható az is, hogy 1/T-nél nagyobb sávszélességre nincs szükség, mert akkor nem érvényesül a kritérium

12 ISI mentes csatorna A Nyquist kritérium szemléltetése idő és frekvenciatartományban: A szűrőkarakterisztikák megválasztásánál figyelembe kell venni, hogy az eredő átviteli karakterisztika: Ha túl meredek, akkor nagy lesz az időtartományban az időfüggvény belengése, ami kis időzítési bizonytalanság esetén is nagy tévesztési valószínűséget visz a rendszerbe Ha túl lankás, akkor pedig nagy sávszélességet igényel a csatornától Megvalósítható: emelt-koszinusz csatorna karakterisztikával (ld. következő oldali H(f))

13 C(f) ISI mentes csatorna Emelt koszinusz átviteli karakterisztika és súlyfüggvénye: b=0.1 b=0.35 b=0.5 b=0.75 b= normalizált frekvencia, T/t b=0 b=0.5 b= β a lekerekítési paraméter

14 ISI mentes csatorna Amennyiben az oszcilloszkópot a kinyert órajellel szinkronizáljuk és felrajzoljuk egymásra a vonali jelalakokat, akkor a szemábrához jutunk. A szemábra jól mutatja azt az optimális időpillanatot, amikor a legnagyobb valószínűséggel tudunk helyes mintát venni. Ez a szem legnagyobb nyílása. A mintavételi időpillanatban, ha ISI mentes a csatorna, akkor az aktuális szimbólum tisztán 1 vagy -1 értéket ad, a megelőző szimbólumok lengései ekkor 0 additív értéket hoznak a mintavételbe. optimális mintavételi időpillanat (nt) A zaj és a jitter a jelhez adódva csökkentik a szem nyílását, így a döntés jóságát.

15 Amplitude Amplitude Amplitude ISI mentes csatorna Különböző lekerekítési paraméterek esetében a szemábra: 1.5 Eye Diagram 1.5 Eye Diagram Time Time 2 Eye Diagram Time

16 A bithiba valószínűsége Eddig nem foglalkoztunk az ISI mentes csatorna additív zajával. Most ennek hatását vizsgáljuk. Additív Gauss zajt feltételezve keressük annak valószínűségét, hogy a vett üzenet nem egyezik meg a küldött üzenettel. Az eredményt grafikusan, a jel-zaj viszony függvényében adjuk meg.

17 Vonali kódok ITU-T G703 2Mb/s-os interfészen Az átviteltechnikában az alábbi fő szempontokat is figyelembe kell venni: A vonali jelnek ne legyen DC tartalma Az órajel kinyerhető legyen, ne legyen sok 0 egymás után a vonalon Ennek megfelelően nem kétszintű PAM-ot használnak hanem AMI (Alternate Mark Inversion) álháromállapotú kódokat. Az értékkészlet: -1, 0, +1. A vonalon a bipoláris szabálynak megfelelően minden 1 impulzus előjelét ellenkezőre váltják. Így a DC nulla lesz. A hosszú 0 sorozatokat pedig különleges bipoláris szabály sértésekkel jelölten, impulzus mintázatokkal váltják ki (pl. HDB3). Így az órajel kinyerése is biztosított, és nem függ az információtartalomtól.

18 Vonali kódok ITU-T G703 2Mb/s-os interfészen 2Mb/s-os ITU-T G703 (E1) interfész jel (75 Ohm-on) A vételi oldalon a kiegyenlítés után (zajmentes. szimulált és additív zajjal terhelt eset): Nem optimálisan kiegyenlített vonal szemábrája:

19 Vonali kódok Ethernet interfészeken Az Internet protokoll stack: Az IEEE szerinti Ethernet keret: Soros átvitel. A byte-ok átvitele felülről lefelé történik. A bitek átvitele az LSB-től az MSB felé történik.

20 Vonali kódok Ethernet interfészeken Réz alapú Ethernet átvitelé fejlődése: 1990: 10BASE-T 1995: 100BASE-TX 1999: 1000BASE-T (gigabit over UTP) 2006: 10GBASE-T (10gig over UTP) Réz alapú, csavart érpáros LAN átviteli közegek (max. 100m-re): Class C, Cat-3: 100 Ohm csavart érpár, max. 16MHz-ig specifikált Class D, Cat-5: 100 Ohm csavart érpár, max. 100MHz-ig specifikált Cat-5e: 100 Ohm csavart érpár, max MHz-ig specifikált Class E, Cat-6: 100 Ohm csavart érpár, max MHz-ig specifikált Class F, Cat-7: 100 Ohm csavart érpár, max MHz-ig specifikált A specifikáció az áthallás paramétereket is tartalmazza (NEXT, FEXT) LAN kábel jelölések (rég => új): Magyarázat: UTP => U/UTP U: unshielded (nincs árnyékolás); UTP: unshielded twisted pair FTP => F/UTP F: foil screened (>30MHz zavarok ellen fémfólia); FTP: foil screened twisted pair S-FTP => SF/UTP S: shielded (kisebb frekv. zavarok ellen fémszövet); STP: shielded twisted pair S-STP => S/FTP Új jelölés: [a kábelt körülveszi] / [az érpárokat körülveszi]

21 Vonali kódok Ethernet interfészeken TIA/EIA szabvány szerinti LAN kábelek és RJ45-ös csatlakozók bekötése: Egyenes kábelbekötés: Kereszt kábelbekötés: 10/100Mbps Ethernet esetben lehet automatikus detekció is az interfészen: Auto Sense

22 Vonali kódok Ethernet interfészeken 10Base-T: Egy érpár TX, egy érpár RX Egyenes és keresztkábelezés (szegmensben max. 100m) Két állapotú Manchester vonali kódolás 10Msymbol/s 1 bit/szimbólum átvitel Adatátviteli sebesség: 10Mb/s

23 Vonali kódok Ethernet interfészeken 100Base-TX (FE): Egy érpár TX, egy érpár RX Egyenes és keresztkábelezés (szegmensben max. 100m) MLT-3 vonali kódolás 125Msymbol/s 4B/5B blokk-kód: 0,8 bit/symbol (tartalma: adat, jelzés és redundancia) Ld. táblázat: Adatátviteli sebesség: 100Mb/s Min 80MHz sávszélesség: Cat-5, Cat-5e

24 Vonali kódok Ethernet interfészeken 1000Base-T (GE): Négy érpár TX, négy érpár RX (hybrid, DSP visszhang elnyomás) Csak egyenes kábelezés! (szegmensben max. 100m) 4D-PAM5 vonali kód 125Msymbol/s érpáronként 5x5x5x5=625 konstellációs pont 256 használt, azaz 8bit/symbol idő (a többi jelzés és redundancia) Adatátviteli sebesség: 1Gb/s Min 80MHz sávszélesség: Cat-5e, Cat-6

25 Vonali kódok Ethernet interfészeken 10GBase-TX (10GE): Négy érpár TX, négy érpár RX Csak egyenes kábelezés! (szegmensben max. 100m, de a gyakorlatban ez kivitelezhetetlen) 4D-PAM16 vonali kód 800Msymbol/s érpáronként 16x16x16x16=65536 konstellációs pont blokk-kód után 4x3,125bit=12,5bit/symbol idő (a többi jelzés és redundancia) Adatátviteli sebesség: 10Gb/s Min 500MHz sávszélesség: Cat-6, Cat-7

26 Vonali kódok Ethernet interfészeken Idegen zajok és áthallások elleni védekezés jelentősége GE rendszerekben megnő, 10GE rendszerekben pedig kritikus! A fogadott jel a kábel átviteli karakterisztikája miatt csillapítást szenved.

27 Vonali kódok Ethernet interfészeken FE átvitel esetén példa a kiegyenlítés jelentőségére: Cat-5e kábel csillapítása (100m) A kiegyenlítő áramkör átviteli karakterisztikája és az eredő átviteli karakterisztika

28 Vonali kódok Ethernet interfészeken 100Base-T kiegyenlítés nélkül és kiegyenlítéssel (mért szemábrák)

29 Power over Ethernet Eszközök DC tápellátása réz alapú LAN kábelezésen: IEEE 802.3af szabvány: PoE, 48 VDC névleges egyenfeszültség, max 15,4W, min. Cat3 IEEE 802.3at szabvány: PoE+, 48 VDC névleges egyenfeszültség, max 30,0W, min Cat5 Kábel ér kiosztás: 10/100M Ethernet nem használ két érpárján (mode B) vagy a jelvezetékeken (mode A) 1000M Ethernet esetén a jelvezetékeken (mode B vagy mode A)

30 Autonegotiation Ennek segítségével a kábel két végéhez csatlakozó berendezés automatikusan el tudja dönteni, hogy mekkora sebességgel és milyen duplexitással működjön, mielőtt még az Ethernet kommunikáció valójában felépülne. Ezen kívül megbeszéli a két állomás azt is, hogy használnak-e flow controlt. Mindkét állomás közli a másikkal, hogy szándékozik-e pause kereteket küldeni, illetve hogy támogatja-e az asszimetrikus flow controlt (amikor a két állomás közül csak az egyik küld pause kereteket). Az autonegotiation funkció nem kötelezően implementált, és megléte esetén is kikapcsolható.

31 Vivős modulációs rendszerek Lehetővé válik a csatorna többszörös kihasználása a vivőfrekvenciák szerint elválasztva. Bináris jel továbbítása az ismert analóg modulációs módszerekkel az alábbiak szerint lehetséges. Ebben az esetben a PAM impulzusok egy modulátor bemenetére kerülnek: Amplitúdó billentyűzés (ASK) Amplitude Shift Keying Frekvencia billentyűzés (FSK) Frequency Shift Keying Fázis billentyűzés (PSK) Phase Shift Keying AM/DSB a moduláló PAM jel alapsávi impulzusformálás után A legutóbbi módszer igényli a legkisebb átviteli sávszélességet, hiszen a moduláló jelet sávkorlátoztuk a Nyquist kritériumnak megfelelően, tehát a csatorna ilyen módon ISI mentesíthető.

32 Vivős modulációs rendszerek Jelalakok a bemenő bináris adatok függvényében:

33 ASK Véletlen bináris jellel modulálva a teljesítménysűrűség spektrum (Gd(f) a moduláló jel teljesítménysűrűség spektruma): Ez maga a vivő Koherens demoduláció: igényli a vivő fázishelyes ismeretét Nem koherens demoduláció: burkolódetektor

34 PSK Véletlen bináris jellel modulálva a teljesítménysűrűség spektrum (Gd(f) a moduláló jel teljesítménysűrűség spektruma): Annyiban különbözik az ASK spektrumától, hogy nem tartalmaz fc-n vivőt. A sávszélesség igény ugyanaz. Koherens demoduláció szükséges ebben az esetben: a demodulátor igényli a vivő fázishelyes ismeretét.

35 PSK Négyállapotú fázismoduláció: 4PSK vagy QPSK A fázis egy referenciajel fázisához, vagy a megelőző jelfázishoz is viszonyítható (DPSK) Mivel nem kell külön referencia vivőt átvinni, a DPSK gyakrabban alkalmazzák. Ekkor az előző jelállapot fázisához viszonyított megváltozás hordozza a dibit információt.

36 FSK A modulált jel folyamatos fázisú FM hullámforma. Kis sebességű adatátvitelt tesz lehetővé Sávszélesség kihasználása nem olyan jó, mint a PSK esetében. Nem koherens demoduláció: egyszerű frekvenciamérés, egyszerű konstrukció

37 Kvadratúra amplitúdómoduláció (QAM) A kvadratúra modulátor és demodulátor az alábbi ábrán látható. Ezen az elven két független csatorna jele vihető át úgy, hogy a sávszélesség igény nem változik. Diszkrét idejű rendszerek esetében a bemenetekre PAM impulzussorozat kerül.. Modulátor kimenő jele: Az AM esetében tanult elvek alapján a demoduláció koherens. Ha nem tudnánk biztosítani a vivő fázishelyes detektálását, áthallás keletkezne a csatornák között.

38 QPSK moduláció A QPSK kvadratúra fázisbillentyűzés (valójában 4QAM) modulációt két PAM modulátorral és egy kvadratúra modulátorral hozhatjuk létre. A QPSK modulátor és demodulátor: A bemeneti csatornák jelei sávkorlátozottak. Van adó és vevőszűrő is. Így biztosítható a csatornánkénti ISI mentesség, a Niquist kritérium betartásával. QPSK esetében a bemeneti PAM-ok kétszintűek. A konstellációs ábra:

39 QAM A kvadratúra amplitúdó moduláció a QPSK-ból származtatható, de a bemeneti PAM impulzusok kettőnél több állapotot is felvehetnek. Ha négy állapotot különböztetünk meg csatornánként, akkor kapjuk a 16-QAM-et. A konstellációs ábra 16-QAM esetében (modulált jel amplitúdó és fázishelyzete kt mintavételi időpillanatokban): A demodulátorok kimenetén, a mintavételező, döntő áramkör után előáll a PAM állapotokhoz rendelt bináris tartalom. Gray kód alkalmazása esetén a szomszédos konstellációs pontok Hamming távolsága 1 (egy bitben különböznek).

40 QAM Példa egy másik 16QAM Gray kódolásra: ISI és vonali zaj hatása a mintavételi időpillanatokban:

41 QAM 16-QAM konstellációs ábrák megjelenési formái:. Négyzetes elrendezésű 16-QAM 16 állapotú APSK Léteznek pontos QAM rendszerek is. De minél nagyobb a pontsűrűség, annál kiesebb zaj engedhető meg a csatornákban, amely a döntéseket meghamisíthatja.

42 QAM 128 állapotú QAM (ITU-T V32bis., 14,4 kbps) konstellációs ábrája: Modulációs sebesség = 1/T=2400 Baud Adatátviteli sebesség = 2400*6=14400 bit/s Egy elemi jel idő alatt (T) 7 bitnyi információt vihetünk át. A 7 bitből 1 redundancia a hibajavítás érdekében.. Az ITU-T V.34-es modem 1664 konstellációs pontot használ. Adatátviteli sebesság=33,6 kbit/s.

43 xdsl Az xdsl technológiák spektrális jellemzői és az adatátviteli sebességeik a réz érpár hosszának függvényében:. Modulációs mód: DMT (Discrete Multi-tone. (ld. OFDM!)

44 ADSL ADSL: Asymmetric Digital Subscriber Line vagyis Aszimmetrikus Digitális Előfizetői Vonal. 256-QAM modemek egymás mellett khz-es frekvencia raszter. 8bit. Modulációs sebesség=4 kbaud, Adatátviteli sebesség=4000*8=32kbit/s modemenként. Max 256 vivő definiált. Adaptív modemvezérlés. POTS esetében: Downstream (letöltés): max 223 vivő. Adatátviteli sebesség max kbit/s. Upwnstream (feltöltés): max 26 vivő. Adatátviteli sebesség max 832 kbit/s.

45 Csatornakapacitás Az információ közlésének sebessége: Egy üzenet továbbítására szánt idő: T Üzeneteket reprezentáló elemi jelek állapota: s Az üzenetek továbbításának sebessége a modulációs sebesség: Az adatátviteli sebesség (információátviteli sebesség, ha az entrópia max.): Soros csatornán: Párhuzamos csatornán:

46 Csatornakapacitás Valóságos, folytonos jelet átvivő, zajos csatornát feltételezve: Belátható, hogy ha a modulációs sebességet növeljük, akkor az üzeneteket reprezentáló jelelemek (impulzusok) szélessége csökken, így a jel sávszélesség igénye nő. Határt szab tehát a csatorna sávszélessége. Ha az üzenethalmazban az üzenetek számát (s) növeljük, akkor pedig a csatorna zaja korlátoz. A maximális információátviteli sebesség és a csatorna fizikai jellemzői közötti kapcsolatot Shannon írta le (1948) (A csatornán fehérzajt feltételezve!)

47 Csatornakapacitás Grafikusan ábrázolva:

48 Csatornakapacitás Értelmezése, jelentősége: 1. C-t megszabja a B és a Pjel/Pzaj 2. A B és a Pjel/Pzaj egymásra átválthatók. (kisebb B is elég, ha javul a jel/zaj viszony) 3. A C egy elméleti határ. Nem érjük el, mert -A modulációink hatékonysága nem maximális -Nem mindig maximális az entrópia -A fehérzajon kívül még más zavaró tényezők (zaj) is jelen vannak a csatornán. Példa: Egy POTS (hagyományos telefon) összeköttetés csatornakapacitására: Ma ezt a sebességet csak megközelíteni tudjuk, amennyiben modemkapcsolatban állunk egy partnerrel a telefonhálózaton keresztül (nem ADSL!).

49 9. témakör (folyt.) Optikai átvitel alapjai

50 Optikai szál Optikai szálak két alapvető típusa: Multimódusú szál (MM: Multimode). Ebben több módus is terjedhet. Magátmérő: 50um v. 62,5um Olcsó. Rövid távolságokra alkalmas, mert a több módus eltérő csoportsebessége optikai jeltorzulást okoz. Ezt nevezik módusdiszperziónak. Monomódusú szál (SM: Singlemode). Ebben csak egy módus terjedhet. Magátmérő: 9um Nagyobb távolságokra is alkalmas. Drágább.

51 Optikai szál A fény hullámhossza a frekvenciából számítva, vákuumban (a gyakorlatban ezt használjuk): Azonban a fény terjedési sebessége az üvegszálban csak 2/3 x c! Optikai szálak Rayleigh szórásból eredő csillapítása bizonyos hullámhosszokon: nm, Multimode nm, Multimode nm, Singlemode nm, Singlemode ITU-T G652 optikai szál (single mode) csillapítás-karakterisztikája:

52 Optikai szál Optikai szálak csillapítása más tényezőktől is függ: Makrohajlat veszteség Mikrohajlat veszteség Abszorpció Csillapítás hőmérsékletfüggése (légkábeleknél okoz gondot, földkábeleknél nem) Egyéb csillapítás okozó tényezők: Csatlakozók csillapítása Csatlakozók reflexiója Hegesztések csillapítása Diszperziók (jelalak torzulást okozó tényezők): CD (Chromatic Dispersion): A kromatikus diszperzió az egyes hullámhosszak eltérő késleltetéséből eredő jelalak torzulás. Ez jól kompenzálható. PMD (Polarization Mode Dispersion): A polarizációs módus diszperzió a szál geometriai egyenetlenségeiből adódik, amely miatt a fényhullám kétféle polarizációjának fázissebessége eltér és így jelalak torzulást okoz. Kompenzálása bonyolultabb. Valójában 10Gbps modulációs sebesség felett jelenthet problémát.

53 Ethernet optikai adó-vevő interfész modulok

54 Optikai adó-vevő modulok Nem koherens optikai átvitelben standard NRZ fénymoduláció alkalmazása: E-O-E (Elektromos-Optikai-Elektromos) viszonylatban a 2 állapotú PAM esetében az ISI mentességet biztosítani kell.

55 Optikai adó-vevő modulok 100Base-X (100M optikai interfészek) (SFP: Small Form Factor Pluggable) 100Base-SX (850nm, MM, max 550m) 100Base-FX (1310nm, SM, max 2-10km) 1000Base-X (1G optikai interfészek) (SFP) 1000Base-SX (850nm, MM, max 220 m (62.5/125 µm fiber) és 550 m (50/125 µm fiber)) 1000Base-LX (1310nm, SM, max 5-10km, MM: max 550m) 1000Base-EX (1310nm, SM, max 40km) 1000Base-ZX (1550nm, SM, max 70-80km 10GBase-X (10G optikai interfészek) (SFP+ és XFP: 10Gbit SFP) 10GBase-SR (850nm, MM, max 80 m (62.5/125 µm fiber) és 300 m (50/125 µm fiber)) 10GBase-LR (1310nm, SM, max 10-25km) 10GBase-ER (1550nm, SM, max 40km) 10GBase-ZR (1550nm, SM, max 80km) GE és 10GE modulokból létezik 120km-es és 200km-es speciális változat is CWDM és DWDM színes modulok is léteznek, a hullámhosszak szerint SFP, SFP+ nézeti képe: (LC optikai csatlakozóval) XFP nézeti képe: (LC optikai csatl.)

56 Optikai adó-vevő modulok 40 és 100Gbps Ethernet technológia PHY (Physical Layer, rézkábelen, MM és SM optikai kábeleken): IEEE 802.3ba 40Gbps-os optikai modulok

57 Optikai adó-vevő modulok 40Gbps-os optikai modulok

58 Optikai adó-vevő modulok 100Gbps-os optikai modulok evolúciója

59 Optikai adó-vevő modulok 100Gbps-os optikai modulok evolúciója

60 Optikai adó-vevő modulok 100Gbps-os optikai modulok 100GBASE-LR4 és ER4: A CFP-ben benn van a 10G/25G multiplexer. Itt 10x10G az elektromos interface (CAUI). Az ennél kisebb modulokban (CFP2.QSFP28) csak a 4x25G interfész van benne transzparens. A kártyán van a multiplexer. Persze az optikai WDM mux/demux ott van. Az SR10-ben nincs mux. Az 10x10 elektromos csatorna be és 10x10 optikai ki.

61 100G koherens Ethernet PHY 100Gbit/s koherens Ethernet vonali interfészek (LH: long haul) Fix és moduláris (CFP2) vonali oldali adó-vevő modulok: 100G DWDM LH Előnyök: 100G interfész olcsóbb (lesz!), mint 10x10G DWDM rendszerekben jobb hullámhossz kihasználás Optikai szál, mint fizikai közeg, megfelelő sávszélességet biztosít FEC (Forward Error Correction) hibajavító kódolás alkalmazása a zajérzékenység csökkentése érdekében Követelmény: 50GHz-es DWDM raszterhez illeszkedjen a sávszélesség igény (ITU-T G.694.1) Modulációs sebességet alacsonyan kell tartani a diszperziók hatásának minimalizálása miatt DSP és A/D áramkörök fizikai sebességkorlátait is figyelembe kell venni

62 100G koherens Ethernet PHY Moduláció: DP-QPSK (dual polarization quadrature phase shift keying ) QAM elv, koherens vevő! Adatátviteli sebesség a redundanciával együtt 128Gbps Modulációs sebesség: 32GBaud (28-32GBaud rendszertől függően), 4 bit/szimbólum Nem sokkal rosszabb terjedési paraméterek a 10Gbps-nál! (főleg a PMD miatt) Ethernet PHY adatátviteli sebesség: 100Gbps DP: Duál polarizáció egy optikai szálban: QPSK: 4 konstellációs pont:

63 100G koherens Ethernet PHY Adó (Modulátor) sematikus vázlatok: Koherens vevő (Demodulátor) sematikus vázlatok:

64 Optical Signal-To-Noise Ratio 100G koherens Ethernet PHY Koherens vevő: Sajnos a fény fázishelyes vételét még technológiailag nem tudják megoldani, így a fázishelyes vivő detektálásának hibáját DSP algoritmus kompenzálja CD és PMD kompenzációt is a DSP algoritmusokkal oldják meg úgy, hogy akár 3500km-es optikai szakasz áthidalása is lehetővé válik A FEC hibajavító kódolás még 1E-2 BER (bit error rate) esetén is képes biztosítani a nagyságrendekkel jobb, elvárt átviteli minőséget. Az EDFA optikai erősítők optikai zajt visznek az összeköttetésbe (OSNR: Optical Signal-To-Noise Ratio), amellyel a méretezésnél számolni kell. Példa az egyes OSNR értékeknél elérhető BER szintekre (FEC nélkül):

65 100G koherens Ethernet PHY Ma a Long haul DWDM rendszerek többsége az alábbi módon biztosítja a 100Gbps-os koherens Ethernet átvitelt: DWDM C sávban, max. 48 csatorna, 100GHz raszter (vivőfrekvenciák közti távolság): max. 4,8Tbps egy optikai szálpáron DWDM C sávban, max. 96 csatorna, 50GHz raszter (vivőfrekvenciák közti távolság): max. 9,6Tbps egy optikai szálpáron DWDM C sávban, max. 128 csatorna, 37,5GHz raszter (vivőfrekvenciák közti távolság): max. 12,8Tbps egy optikai szálpáron Rendszertől függően km áthidalása O-E-O átalakítás nélkül, csupán közbülső optikai jelerősítőkre (EDFA ill. RAMAN) van szükség

66 200G koherens Ethernet PHY Moduláció: DP-16QAM (dual polarization quadrature amplitude modulation ) QAM elv, koherens vevő! Adatátviteli sebesség a redundanciával együtt 256Gbps Modulációs sebesség: 32GBaud (28-32GBaud rendszertől függően), 8 bit/szimbólum Nem sokkal rosszabb terjedési paraméterek a 10Gbps-nál! (főleg a PMD miatt) Ethernet PHY adatátviteli sebesség: 200Gbps DP: Duál polarizáció egy optikai szálban: QPSK: 16 konstellációs pont:

67 200G koherens Ethernet PHY 200Gbit/s koherens Ethernet vonali interfészek (LH: long haul) Fix és moduláris (CFP2) vonali oldali adó-vevő modulok: 200G DWDM LH Ma már elérhető termék! A 400Gbps-os interfész a következő lépés! A DSP algoritmusok ugyanúgy használatosak, mint a 100Gbps Ethernet IF esetében. Ma a Long haul DWDM rendszerek többsége az alábbi módon biztosítja a 200Gbps-os koherens Ethernet átvitelt: DWDM C sávban, max. 48 csatorna, 100GHz raszter (vivőfrekvenciák közti távolság): max. 9,6Tbps egy optikai szálpáron DWDM C sávban, max. 96 csatorna, 50GHz raszter (vivőfrekvenciák közti távolság): max. 19,2Tbps egy optikai szálpáron DWDM C sávban, max. 128 csatorna, 37,5GHz raszter (vivőfrekvenciák közti távolság): max. 26,6Tbps egy optikai szálpáron Rendszertől függően km áthidalása O-E-O átalakítás nélkül, csupán közbülső optikai jelerősítőkre (EDFA ill. RAMAN) van szükség

68 9. témakör (folyt.) Multiplex rendszerek

69 Multiplex eljárások és rendszerek A teljesség igénye nélkül: Kezdetben dedikált trunk vonalak és áramkörök FDM (Frequency Division Multiplexing) TDM (Time Division Multiplexing) WDM (Wavelength Division Multiplexing) SST-CDMA (Spread Spectrum Technique - Code Division Multiple Access) OFDM (Orthogonal Frequency Division Multiplex)

70 FDM Frekvenciaosztás elvén jobb sávszélesség-kihasználás Pont-pont kapcsolatok, főként rézen, vagy rádiós rendszerekben Bizonyos rendszerek továbbra is van használják pl: Analóg rádió műsorszórás FDD rádiós átviteli rendszerek Uplink és Downlink sávjainak elválasztása 2G mobil (GSM) csatornák (FDM és TDM együttes alkalmazása) FDM MPX f FDM DMPX f1 f2 f1 f2

71 TDM Időosztás elvén alapuló jobb sávszélesség-kihasználás Összetett hálózati struktúrák, rézen, mikrohullámon, optikán Magas fokú stabilitás, nagy megbízhatóság, hibafelfedés, hibajavítás, védelmi képességek A digitális technika minden előnyét ki tudja használni PDH, SDH, OTN 1 2 TDM MPX 1.cs. jele 2.cs. jele 3.cs. jele 4.cs. jele 1.cs. jele t TDM DMPX

72 TDM PDH (Plesiochronous Digital Hierarchy): Alapvetően réz alapú, pont-pont, pleziokron átviteli mód 2,048Mbps: 32 x 8bit IR x 8000 keret/s; 1 keretszinkron kódszó és 31 x IR (64kbps adatcsatorna) Nehézkes multipexelési struktúra, így a magasabb rendű jelfolyamokat ma már nem használják 2M-s (E1) átvitelt még ma is használják (PDH, SDH és csomagalapú hálózati átvitel is (SAToP, CESoPSN)) SDH (Synchronous Digital Hierarchy) / SONET (Synchronous Optical Networking): Optikai átvitelre épülő, szabványosított szinkron átviteli mód, 10Gbps-ig Keretekben menedzsment célú csatornák és hibafelfedő kódolás PDH alrendszerek jeleinek továbbítása, később Ethernet átvitel szabványosítása 10GE-ig SDH jelfolyamok egyszerű multiplexelése, alrendszer jelekhez való gyors hozzáférés SDH kapcsolási képesség OTN (Optical Transport Network): Optikai átvitelre épülő, szabványosított aszinkron átviteli mód, 100Gbps-ig Korszerű keretezési struktúra, FEC (Forward Error Correction) hibajavító kódolás Minden optikai alapú interfész jeleinek továbbítása: SDH 10G-ig, Ethernet 100Gig, FC 16G-ig, Video stream OTN jelfolyamok egyszerű multiplexelése, alrendszer jelekhez való gyors hozzáférés OTN kapcsolási képesség

73 TP TP TP TP TP TP TP TP WDM Hullámhossz osztás elvén alapuló rendszerek, jobb sávszélesség-kihasználás Összetett hálózati struktúrák, optikai alapú hálózatokon Magas fokú stabilitás, nagy megbízhatóság, védelmi képességek TDM technológiával ötvözve a hullámhosszak jobb kihasználását teszi lehetővé (ma már főleg OTN) WDM berendezésekben TDM és hullámhossz kapcsolási képesség (WSON: Wavelwngth Switched Optical Network) A gyors fejlődés elindítója volt egy DARPA projekt: legalább 100 hullámhosszon 100G Ethernet szürke interfész. színezett interfész C1 1 1 C1 C2 C3 2 3 WDM Multiplexer 1, 2, 3, 4 WDM Demultiplexer 2 3 C2 C3 C4 4 4 C4

74 WDM A CWDM rendszerek (Coarse WDM) 8, 16 ill. 18 csatornát biztosítanak (1310nm-1610nm). Olcsóbbak. A DWDM rendszerek (Dense WDM) ma általában 48, 96 ill. 160 csatornát biztosítanak (100, 50, 25GHz raszter: távolság a vivőfrekvenciák között) A C és L band erősíthető EDFA ill. RAMAN eszközökkel.

75 SST-CDMA Az adatátviteli sebesség növelése a cél a rádiós rendszerekben. Tekintsük a már jól ismert Shannon csatornakapacitás képletét: A csatornakapacitás jelentőségéből: A B és az Pjel/Pzaj átválthatók egymásba. A B növelésével hatékonyabban növelhető a C. A Pjel/Pzaj javulásával csak logaritmikusan tudjuk befolyásolni a C -t. B-t a szükségesnél jobban növelve a jelteljesítmény nagy frekvenciatartományon szóródik szét. Ez az SST. A keskenysávú zavarokra, interferenciákra érzéketlen. A jelspektrum a zajspektrum alá is kerülhet, így az SST spektrum jól elrejthető (katonai alkalmazások). Spektrumszórás kódolással vagy frekvencia ugratással lehet elérni.

76 SST-CDMA CDMA: Több csatorna jele adódik össze ugyanabban a frekvenciatartományban. Ezzel növekszik a teljesítménysűrűség spektrum. Az összegjelet az ortogonális kódokkal külön-külön dekódolva, megkapjuk az eredeti információtartalmat. Alkalmazás pl. CDMA2000 mobil rádiós rendszerekben 3G mobil rendszerekben (UMTS: Universal Mobile Telecommunication System) UMTS (3GPP szabványok): 5MHz sávszélesség csatornánként Uplink és Downlink külön frekv. Sávban Kódolással történő spektrumszórás CDMA Teljesítménysűrűség spektruma a következő: (minden készülék plusz teljesítményt jelent)

77 OFDM Nagy adatátviteli sebességű jelfolyam több, kisebb sebességűre osztható. Az alvivők modulációja egyedi, de egyidejű. Az alvivők adatátviteléhez tartozó szimbólumidő az eredeti többszöröse lesz, így a részcsatornák átvitele ellenállóbb a rádiós csatorna többutas hullámterjedés okozta problémáival és a zajokkal szemben. Az adatátvitel az egyes alvivők QAM modulációjával, párhuzamosan lebontva valósul meg. Nagyon jó sávszélesség kihasználás: Valójában FDM, de az egyes részcsatornák frekvenciasávjai közel kerülnek egymáshoz és át is lapolódnak. Ennek következtében hagyományos szűréssel már nem választhatóak el egymástól. Megoldás: Nyquist kritérium megvalósítása a frekvenciatartományban és az FFT/IFFT alkalmazása. Ahol az egyik vivőnek maximuma van, ott a többi zérushellyel rendelkezik. Az alvivők egymással kölcsönösen ortogonálisak (függetlenek). Ez biztosítja az ICI (InterCarrier Interference) mentességet.

78 OFDM A keskenysávú részcsatornák összes sávszélesség igénye egy csatornán belül: B=N/T. ISI (InterSymbol Interference) mentesség biztosítása: A szimbólumok közötti védőidőzítéssel oldják meg. OFDM adó és vevő: A csatornák jeleit IFFT algoritmus segítségével állítják össze és a dekódolás FFT segítségével történik. Egy szimbólumidő (T) alatt az együttesen megjelenő alvivők frekvenciája (f1 fn) az 1/T egész számú többszöröse, így az FFT időablakba (T) egész számú jelperiódusok kerülnek. Az FFT témakörénél tanultak szerint vonalas fedés esete áll elő minden alvivőre (a sin(x)/x ekvivalens átviteli függvények zérushelyei 1/T távolságban lesznek egymástól és a maximumok az 1/T egész számú többszörösein helyezkednek el). Az ICI mentesség tehát FFT algoritmussal biztosítható.

79 OFDM OFDM spektruma:

80 OFDM OFDM adó egyszerűsített blokkvázlata: OFDM vevő egyszerűsített blokkvázlata:

81 OFDM OFDM alkalmazása pl: IEEE a, g, n, ac (>1Gbps), ad (>5Gbps) WLAN szabvány szerinti (Wi-Fi) eszközök WiMAX technológia (nem terjedt el) 4G mobil hálózatok (LTE: Long Term Evolution) ADSL technológia (előfizetői réz érpárokon: DMT) DVB rendszerek (Digital Video Broadcasting) PLC (Power Line Communication)

82 Ajánlott irodalom Géher: Híradástechnika Elek-Kovács: Híradástechnika példatár Dr Henk-Németh: Távközlő hálózatok Dr. Dárdai: Mobil távközlés

Digitális adatátvitel analóg csatornán

Digitális adatátvitel analóg csatornán Digitális adatátvitel analóg csatornán A digitális modulácó feladata a digitálisan tárolt adatok nagy távolságú átvitele. Az adatátviteli csatorna a valóságban létez csavart érpár, koax, rádió csatorna,

Részletesebben

9. témakör. Digitális modulációs rendszerek

9. témakör. Digitális modulációs rendszerek 9. témakör Digitális modulációs rendszerek Digitális adatátvitel analóg csatornán A digitális modulácó feladata a digitálisan tárolt adatok nagy távolságú átvitele. Az adatátviteli csatorna a valóságban

Részletesebben

OFDM technológia és néhány megvalósítás Alvarion berendezésekben

OFDM technológia és néhány megvalósítás Alvarion berendezésekben SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk. OFDM technológia és néhány megvalósítás

Részletesebben

Gigabit Ethernet, 10 Gigabit Ethernet. Jákó András goya@eik.bme.hu BME EISzK

Gigabit Ethernet, 10 Gigabit Ethernet. Jákó András goya@eik.bme.hu BME EISzK Gigabit Ethernet, 10 Gigabit Ethernet Jákó András goya@eik.bme.hu BME EISzK Agenda Előzmények Gigabit Ethernet 1000Base-X 1000Base-T 10 Gigabit Ethernet Networkshop 2002. Gigabit Ethernet, 10 Gigabit Ethernet

Részletesebben

Alapsáv és szélessáv. Számítógépes Hálózatok 2007. Amplitúdó-moduláció. Szélessáv

Alapsáv és szélessáv. Számítógépes Hálózatok 2007. Amplitúdó-moduláció. Szélessáv Alapsáv és szélessáv Számítógépes Hálózatok 2007 4. Fizikai réteg Alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel Alapsáv (baseband) A digitális szignál direkt árammá vagy feszültségváltozássá

Részletesebben

Digitális modulációk vizsgálata WinIQSIM programmal

Digitális modulációk vizsgálata WinIQSIM programmal Digitális modulációk vizsgálata WinIQSIM programmal Lódi Péter(D1WBA1) Bartha András(UKZTWZ) 2016. október 24. 1. Mérés célja Mérés helye: PPKE-ITK 3. emeleti 321-es Mérőlabor Mérés ideje: 2016.10.24.

Részletesebben

Informatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla

Informatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla Informatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla Kódolás Moduláció Morzekód Mágneses tárolás merevlemezeken Modulációs eljárások típusai Kódolás A kód megállapodás szerinti jelek vagy szimbólumok rendszere,

Részletesebben

π π A vivőhullám jelalakja (2. ábra) A vivőhullám periódusideje T amplitudója A az impulzus szélessége szögfokban 2p. 2p [ ]

π π A vivőhullám jelalakja (2. ábra) A vivőhullám periódusideje T amplitudója A az impulzus szélessége szögfokban 2p. 2p [ ] Pulzus Amplitúdó Moduláció (PAM) A Pulzus Amplitúdó Modulációról abban az esetben beszélünk, amikor egy impulzus sorozatot használunk vivőhullámnak és ezen a vivőhullámon valósítjuk meg az amplitúdómodulációt

Részletesebben

Frekvencia tartományok. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. Frekvencia tartományok rádió kommunikációhoz

Frekvencia tartományok. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. Frekvencia tartományok rádió kommunikációhoz Frekvencia tartományok Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök 2007 5. Fizikai réteg Médium közös használata, példa: ADSL LF (Low Frequency) = LW (Langwelle) = hosszúhullám MF (Medium Frequency) =

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2014. szept. 22. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 1.1 Bemutatkozás, játékszabályok, stb.

Részletesebben

Híradástechnika I. 2.ea

Híradástechnika I. 2.ea } Híradástechnika I. 2.ea Dr.Varga Péter János Spektrum ábra példa Híradástechnika Intézet 2 A kommunikációban használt fontosabb fogalmak A sávszélesség A sávszélesség az a frekvenciatartomány, amelyben

Részletesebben

Az LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat

Az LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat Az LTE és a HSPA lehetőségei Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat Author / Presentation title 08/29/2007 1 Áttekintés Út az LTE felé Antennarendszerek (MIMO) Modulációk HSPA+ LTE

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 3. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János Digitális modulációk 2 A digitális moduláció célja a lehető legtöbb információ átvitele a legkisebb sávszélesség felhasználásával, a legkisebb hibavalószínűséggel.

Részletesebben

Elektronika Előadás. Modulátorok, demodulátorok, lock-in erősítők

Elektronika Előadás. Modulátorok, demodulátorok, lock-in erősítők Elektronika 2 10. Előadás Modulátorok, demodulátorok, lock-in erősítők Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök, Műszaki

Részletesebben

Kromatikus diszperzió mérése

Kromatikus diszperzió mérése Kromatikus diszperzió mérése Összeállította: Mészáros István tanszéki mérnök 1 Diszperziós jelenségek Diszperzió fogalma alatt a jel szóródását értjük. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bemeneti keskeny

Részletesebben

Fénytávközlő rendszerek és alkalmazások

Fénytávközlő rendszerek és alkalmazások Fénytávközlő rendszerek és alkalmazások 2015 ősz Történeti áttekintés 1 A kezdetek 1. Emberré válás kommunikáció megjelenése Információközlés meghatározó paraméterei Mennyiség Minőség Távolság Gyorsaság

Részletesebben

MERRE TART A HFC. Koós Attila Gábor, Veres Zoltán , Balatonalmádi

MERRE TART A HFC. Koós Attila Gábor, Veres Zoltán , Balatonalmádi MERRE TART A HFC Koós Attila Gábor, Veres Zoltán - 2018.11.07, Balatonalmádi TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Frekvenciasávok bővítése 3. HFC hálózatok fejlődése 4. Docsis technológiák, szabványok 5. Legújabb

Részletesebben

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt.

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális jel esetében?

Részletesebben

IP alapú távközlés Átviteltechnika (vázlat)

IP alapú távközlés Átviteltechnika (vázlat) IP alapú távközlés Átviteltechnika (vázlat) Emlékeztető: Analóg jelek digitális átvitelének elvi vázlata analóg jel A/D digitális kódolás tömörített dig. csatorna kódolás hibajav. kódolt töm. dig. jel.

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA I. 2. Dr.Varga Péter János 2 Modulációk Miért van szükség modulációra? 3 hullámokat megfelelő hatásfokkal sugározhassuk ha minden adó ugyanazon a frekvencián sugározna, az eredmény az lenne,

Részletesebben

Hírközléstechnika 2.ea

Hírközléstechnika 2.ea } Hírközléstechnika 2.ea Dr.Varga Péter János Modulációk 2 Miért van szükség modulációra? hullámokat megfelelő hatásfokkal sugározhassuk ha minden adó ugyanazon a frekvencián sugározna, az eredmény az

Részletesebben

Hálózatok I. (MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME. Segédlet a gyakorlati órákhoz. 2.Gyakorlat. Göcs László

Hálózatok I. (MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME. Segédlet a gyakorlati órákhoz. 2.Gyakorlat. Göcs László (MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME Segédlet a gyakorlati órákhoz 2.Gyakorlat Göcs László Manchester kódolás A Manchester kódolást (Phase Encode, PE) nagyon gyakran használják, az Ethernet hálózatok ezt a kódolási

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2010. okt. 4. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. PSTN, ISDN hálózatok áttekintése 3.

Részletesebben

Kommunikációs hálózatok 2

Kommunikációs hálózatok 2 Kommunikációs hálózatok 2 A fizikai rétegről Németh Krisztián BME TMIT 2017. márc. 27. Hajnalka névnap Színházi világnap A whisk(e)y világnapja :)* *Skót, kanadai, japán: whisky, ír, amerikai: whiskey

Részletesebben

11. Orthogonal Frequency Division Multiplexing ( OFDM)

11. Orthogonal Frequency Division Multiplexing ( OFDM) 11. Orthogonal Frequency Division Multiplexing ( OFDM) Az OFDM (Orthogonal Frequency Division Multiplexing ) az egyik legszélesebb körben alkalmazott eljárás. Ez az eljárás az alapja a leggyakrabban alkalmazott

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Németh Krisztián BME TMIT 2015. szept. 14, 21. A tárgy felépítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Történelmi áttekintés

Részletesebben

Mérési útmutató az Újgenerációs hálózatok szakirány Labor 1 méréseihez

Mérési útmutató az Újgenerációs hálózatok szakirány Labor 1 méréseihez Mérési útmutató az Újgenerációs hálózatok szakirány Labor 1 méréseihez OFDM mérés Mérés helye: Hálózati rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Mobil Kommunikáció és Kvantumtechnológiák Laboratórium I.B.113.

Részletesebben

Adatátviteli rendszerek Mobil távközlő hálózatok hozzáférési szakasza (RAN) Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet

Adatátviteli rendszerek Mobil távközlő hálózatok hozzáférési szakasza (RAN) Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet Adatátviteli rendszerek Mobil távközlő hálózatok hozzáférési szakasza (RAN) Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet 2G rádiós interfész (Um) Um TDMA elvű, UL és DL külön vivőn

Részletesebben

FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ 1.

FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ 1. FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ 1. Bitfolyamok továbbítása hírközlő csatornákon 2013.február 21. Dr. Simon Vilmos adjunktus BME Hálózati Rendszerek és svilmos@hit.bme.hu 2 Az anyag beosztása (1) Bevezető áttekintés,

Részletesebben

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN)

Kommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN) Kommunikációs rendszerek programozása Wireless LAN hálózatok (WLAN) Jellemzők '70-es évek elejétől fejlesztik Több szabvány is foglalkozik a WLAN-okkal Home RF, BlueTooth, HiperLAN/2, IEEE 802.11a/b/g

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 2.ea. Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 2.ea Dr.Varga Péter János 2 Digitális jelek előállítása Digitális jelek előállítása 3 Híradástechnika I. (prezentáció) jegyzet 48.dia Digitális jelek előállítása 4 Híradástechnika I.

Részletesebben

10 Gigabit Ethernet. Jákó András jako.andras@eik.bme.hu

10 Gigabit Ethernet. Jákó András jako.andras@eik.bme.hu 10 Gigabit Ethernet Jákó András jako.andras@eik.bme.hu Tartalom MAC XGMII WIS 8B/10B PCS LDPC PCS PHY AN MDI Medium Medium Medium Medium 10GBASE-R 10GBASE-W 10GBASE-X 10GBASE-T Networkshop 2006. 10 Gigabit

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök

DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök Az elektronikus kommunikáció gyors fejlődése, és minden területen történő megjelenése, szükségessé teszi, hogy az oktatás is lépést tartson ezzel a fejlődéssel.

Részletesebben

Híradástechnika I. 7.ea

Híradástechnika I. 7.ea } Híradástechnika I. 7.ea Dr.Varga Péter János Hálózatok 2 Távközlő hálózatok 3 4 Távközlés története Magyarországon 1939-ig Telefonhírmondó, 1938 10%-os telefonellátottság 1945-1990-ig Szolgáltatások

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2014. szept. 23. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és

Részletesebben

2011. május 19., Budapest UWB ÁTTEKINTÉS

2011. május 19., Budapest UWB ÁTTEKINTÉS 2011. május 19., Budapest UWB ÁTTEKINTÉS Mi az UWB? Hot new topic. Más elnevezések: impulzus rádió, alapsávi rádió, vivő- mentes rádió. Az USA védelmi minisztériuma használta először az UWB elnevezést

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2009. szet. 23. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv

Részletesebben

Digitális mérőműszerek

Digitális mérőműszerek KTE Szakmai nap, Tihany Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt KT-Electronic MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális TV jel esetében? Milyen paraméterekkel

Részletesebben

FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ 1.

FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ 1. FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ 1. Bitfolyamok továbbítása hírközlő csatornákon 2014.február 20. Dr. Simon Vilmos docens BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék svilmos@hit.bme.hu Az anyag beosztása

Részletesebben

Digitális műsorszórás. Digitális adattovábbítás. Tanfolyam tematika. A mai nap programja: Alapsávi. Szinuszos vivőjű

Digitális műsorszórás. Digitális adattovábbítás. Tanfolyam tematika. A mai nap programja: Alapsávi. Szinuszos vivőjű Digitális műsorszórás Tanfolyam tematika Előadó: Dr. Kovács Imre Videójel, videó formátumok, digitalizálás Videó és audió kompresszió Egyetemi adjunktus Híradástechnikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Szenzorok jelátvitele

Szenzorok jelátvitele PTE Műszaki és Informatikai Kar DR. GYURCSEK ISTVÁN Szenzorok jelátvitele Forrás és irodalom Lambert Miklós: Szenzorok elmélet (ISBN 978-963-874001-1-3) Bp. 2009 A. Bharathidasan V. A. S. Ponduru: Sensor

Részletesebben

Vezeték nélküli helyi hálózatok

Vezeték nélküli helyi hálózatok Vezeték nélküli helyi hálózatok Számítógép-hálózatok Dr. Lencse Gábor egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék lencse@sze.hu ELMÉLETI ALAPOK Vezeték nélküli helyi hálózatok Dr. Lencse

Részletesebben

Sávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában. Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, 2015. május.

Sávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában. Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, 2015. május. Sávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, 2015. május. A szélessávú távközlés jövőképe a 90-es évekből A távközlési hálózatok átviteli sebessége

Részletesebben

5. témakör. Szögmodulációk: Fázis és frekvenciamoduláció FM modulátorok, demodulátorok

5. témakör. Szögmodulációk: Fázis és frekvenciamoduláció FM modulátorok, demodulátorok 5. témakör Szögmodulációk: Fázis és frekvenciamoduláció FM modulátorok, demodulátorok Szögmoduláció Általánosan felírva a vivőfrekvenciás jelet (AM-nél megismert módon): Amennyiben a vivő pillanatnyi amplitúdója

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. Átviteli közegek

Hálózatok. Alapismeretek. Átviteli közegek Hálózatok Alapismeretek Átviteli közegek Az átviteli rendszer kiválasztásának főbb szempontjai: Sávszélesség Átviteli hibaarány (pl. zajérzékenység) Link maximális hossza Terjedési késleltetések (átviteli

Részletesebben

Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel

Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel Németh Krisztián BME TMIT 2016. február 23. A tárgy felépítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Technikatörténeti áttekintés Mai

Részletesebben

FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ

FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ FIZIKAI SZINTŰ KOMMUNIKÁCIÓ Hírközlő csatornák a gyakorlatban Fizikai szintű kommunikáció 2.2013.február 26. Dr. Simon Vilmos adjunktus BME Hálózati Rendszerek és svilmos@hit.bme.hu 2 Az előző előadáson

Részletesebben

Adatátviteli eszközök

Adatátviteli eszközök Adatátviteli eszközök Az adatátvitel közegei 1) Vezetékes adatátviteli közegek Csavart érpár Koaxiális kábelek Üvegszálas kábelek 2) Vezeték nélküli adatátviteli közegek Infravörös, lézer átvitel Rádióhullám

Részletesebben

JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI.

JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI. 216. okóber 7., Budapes JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI. Alapfogalmak, fizikai réeg mindenki álal ismer fogalmak (hobbiból azér rákérdezheek vizsgán): jel, eljesímény,

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Gyakorlat, demó

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Gyakorlat, demó Távközlő hálózatok és szolgáltatások Gyakorlat, demó Németh Krisztián BME TMIT 2009. okt. 7. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon 3. VoIP 4. Kacsolástechnika

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok

Számítógépes Hálózatok Számítógépes Hálózatok 2. Előadás: Fizikai réteg Based on slides from Zoltán Ács ELTE and D. Choffnes Northeastern U., Philippa Gill from StonyBrook University, Revised Spring 2016 by S. Laki Fizikai réteg

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok ősz Fizikai réteg Alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel

Számítógépes Hálózatok ősz Fizikai réteg Alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel Számítógépes Hálózatok ősz 2006 4. Fizikai réteg Alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel 1 Alapsáv és szélessáv Alapsáv (baseband) A digitális szignál direkt árammá vagy feszültségváltozássá

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Optikai hozzáférési hálózatok

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Optikai hozzáférési hálózatok Távközlő hálózatok és szolgáltatások Optikai hozzáférési hálózatok Németh Krisztián BME TMIT 2016. ápr. 4. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő, kábel-tv és optikai hálózatokon

Részletesebben

MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés

MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés A berendezés felépítése A rádiórelé berendezés osztott kivitelű: egy beltéri KF Modem egységből és egy kültéri RF konténerből áll, melyeket egy

Részletesebben

Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel

Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel Németh Krisztián BME TMIT 2017. február 14. A tárgy felépítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Technikatörténeti áttekintés Mai

Részletesebben

1. Ismertesse az átviteltechnikai mérőadók szolgáltatásait!

1. Ismertesse az átviteltechnikai mérőadók szolgáltatásait! Ellenőrző kérdések A mérés elején öt kérdésre kell választ adni. Egy hibás válasz a mérésre adott osztályzatot egy jeggyel rontja. Kettő vagy annál több hibás válasz pótmérést eredményez! A kapcsolási

Részletesebben

Szignálok, Adatok, Információ. Számítógépes Hálózatok Unicast, Multicast, Broadcast. Hálózatok mérete

Szignálok, Adatok, Információ. Számítógépes Hálózatok Unicast, Multicast, Broadcast. Hálózatok mérete Szignálok, Adatok, Információ Számítógépes Hálózatok 2008 3. Alapfogalmak, Fizikai réteg: Digitális kódok, önütemező kódok, alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel Információ

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2008

Számítógépes Hálózatok 2008 Számítógépes Hálózatok 2008 3. Alapfogalmak, Fizikai réteg: Digitális kódok, önütemező kódok, alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel 1 Szignálok, Adatok, Információ Információ

Részletesebben

AMP NETCONNECT XG Rendszer Korszerő kábelösszekötık, végelzárók.

AMP NETCONNECT XG Rendszer Korszerő kábelösszekötık, végelzárók. AMP NETCONNECT XG Rendszer Korszerő kábelösszekötık, végelzárók. MEE elıadás 2009 április 15. Endrész Viktor Strukturált Kábelezési Rendszer 3-as ép. Épület Belépési Pont Szinti Rendezı 2-es ép. Szinti

Részletesebben

HiCap a legjobb megoldás ha Gigabit Ethernetről

HiCap a legjobb megoldás ha Gigabit Ethernetről HiCap a legjobb megoldás ha Gigabit Ethernetről van szó. Ezzel kezdődött az Ethernet Source: 10 Gigabit Ethernet Alliance Az Ethernet fejlődési fokai 10Mbit/s 10Base 2, 10Base5, 10BaseT, 10BaseF 100Mbit/s

Részletesebben

OFDM-jelek előállítása, tulajdonságai és méréstechnikája

OFDM-jelek előállítása, tulajdonságai és méréstechnikája OFDM-jelek előállítása, tulajdonságai és méréstechnikája Mérési útmutató Kidolgozta: Szombathy Csaba tudományos segédmunkatárs Budapest, 2016. A mérés célja, eszközei A jelen laborgyakorlat célja sokvivős

Részletesebben

Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban. Előadó: Putz József

Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban. Előadó: Putz József Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban Előadó: Putz József A fejlődés motorja HD műsorok száma nő 3DTV megjelenése- nagy sávszélesség igény Új kódolás- sávszélesség igény csökken Interaktivitás

Részletesebben

HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2015-16. tanév 1.

HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2015-16. tanév 1. HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz 2. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék 2015-16. tanév 1. félév Koaxiális kábel: A koaxiális kábel egy belső és egy külső vezetőből

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok Számítógépes hálózatok 3.gyakorlat Fizikai réteg Kódolások, moduláció, CDMA Laki Sándor lakis@inf.elte.hu http://lakis.web.elte.hu 1 Második házi feladat 2 AM és FM analóg jel modulációja esetén Forrás:

Részletesebben

4. Csatlakozás az Internethez. CCNA Discovery 1 4. fejezet Csatlakozás az internethez

4. Csatlakozás az Internethez. CCNA Discovery 1 4. fejezet Csatlakozás az internethez 4. Csatlakozás az Internethez Tartalom 4.1 Az internet fogalma és miként tudunk csatlakozni 4.2 Információ küldése az interneten keresztül 4.3 Hálózati eszközök egy NOC -ban 4.4 Kábelek és csatlakozók

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok Fizikai réteg Alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel

Számítógépes Hálózatok Fizikai réteg Alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel Számítógépes Hálózatok 2007 3. Fizikai réteg Alapsáv, szélessáv, moduláció, vezetékes és vezeték nélküli átvitel 1 Alapsáv és szélessáv Alapsáv (baseband) A digitális szignál direkt árammá vagy feszültségváltozássá

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2013. szept. 24. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 1.1 Bemutatkozás, játékszabályok, stb.

Részletesebben

Adatátviteli rendszerek Vezetékes kommunikációs interfészek. Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet

Adatátviteli rendszerek Vezetékes kommunikációs interfészek. Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet datátviteli rendszerek Vezetékes kommunikációs interfészek Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet Konzol portok URT alapú USB Konzol portok Konzol port Konzol port Primer PCM

Részletesebben

JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, 2011. május 19., Budapest

JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, 2011. május 19., Budapest JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI. 2011. május 19., Budapest Alapfogalmak, fizikai réteg mindenki által l ismert fogalmak (hobbiból azért rákérdezhetek k vizsgán): jel,

Részletesebben

A kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek

A kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek Dr. Maros Dóra A kommunikáció evolúciója A mobilok generációi ahhoz képest, amivel kezdődött.. Az a fránya akksi Mobil kommunikáció a II. világháborúban Mobil távközlés 1941 Galvin Manufacturing Corporation

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2015. szept. 28-30. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő

Részletesebben

12. ADSL szolgáltatás

12. ADSL szolgáltatás 12. ADSL szolgáltatás Az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line) vagyis Aszimmetrikus Digitális Előfizetői Vonal, egy a hagyományos telefonvonalak kihasználására létrehozott gyors adatátviteli technológia.

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Németh Krisztián BME TMIT 2011. szet. 12. A tárgy feléítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Történelmi áttekintés Mai

Részletesebben

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE. BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék MTA-BME Lendület Jövő Internet Kutatócsoport

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE. BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék MTA-BME Lendület Jövő Internet Kutatócsoport INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE ALAPFOGALMAK VEZETÉKES HOZZÁFÉRÉS Dr. Babarczi Péter egyetemi adjunktus BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék MTA-BME Lendület Jövő Internet Kutatócsoport

Részletesebben

Számítógép hálózatok Alternatív valóság Kovács Ákos

Számítógép hálózatok Alternatív valóság Kovács Ákos Számítógép hálózatok Alternatív valóság Kovács Ákos 10+ Tb/s 6,4 Tb/s 1,6 Tb/s 1 Tb/s Hálózatok 800 Gb/s 100 Gb/s 2010 40 Gb/s 2010 400 Gb/s 2017? 200 Gb/s 2018-2020? 50 Gb/s 2018-2020? 25 Gb/s 2016? A

Részletesebben

Előfizetői hálózatok jövője, Avagy merre tovább GPON?

Előfizetői hálózatok jövője, Avagy merre tovább GPON? Előfizetői hálózatok jövője, Avagy merre tovább? Nagy Sándor - Magyar Telekom FA-SSC 2018.04.18 EQUICOMferencia Amiről szó lesz 01 Miért 02 Mit 03 Hogyan Lehetséges igények Egyre több és magasabb sebességű

Részletesebben

4g rá dio s interfe sz me re se 2.

4g rá dio s interfe sz me re se 2. 4g rá dio s interfe sz me re se 2. 1. Rajzolja fel egy OFDM adó blokkvázlatát, nevezze meg az elemeket, és ismertesse röviden a feladataikat! Másik beszédesebb ábra: Kódolás és átszövés: Átviteli hibák

Részletesebben

Műholdas - VSAT. Vez. nélküli, pl. 26GHz többpontos hozzáférés - LMDS. xdsl helyi hurkon. Szélessávú kábel - KTV

Műholdas - VSAT. Vez. nélküli, pl. 26GHz többpontos hozzáférés - LMDS. xdsl helyi hurkon. Szélessávú kábel - KTV lab xdsl technológiák Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem xdsl technológiák helye Központ távolsága Műholdas - VSAT 10km 5km Vez. nélküli helyi hurok,

Részletesebben

Műholdas - VSAT. Vez. nélküli helyi hurok, Vez. nélküli, pl. 26GHz többpontos hozzáférés - LMDS. xdsl helyi hurkon. Szélessávú kábel - KTV

Műholdas - VSAT. Vez. nélküli helyi hurok, Vez. nélküli, pl. 26GHz többpontos hozzáférés - LMDS. xdsl helyi hurkon. Szélessávú kábel - KTV lab xdsl technológiák Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem xdsl technológiák helye Központ távolsága Műholdas - VSAT 10km Vez. nélküli helyi hurok, 5km

Részletesebben

Wireless technológiák. 2011. 05. 02 Meretei Balázs

Wireless technológiák. 2011. 05. 02 Meretei Balázs Wireless technológiák 2011. 05. 02 Meretei Balázs Tartalom Alapfogalmak (Rövidítések, Moduláció, Csatorna hozzáférés) Szabványok Csatorna hozzáférés PTP - PTmP Mire figyeljünk Az építés új szabályai SNR,

Részletesebben

Vezetéknélküli átvitelben használt modulációs eljárások

Vezetéknélküli átvitelben használt modulációs eljárások Vezetéknélküli átvitelben használt modulációs eljárások Előírt laboratórium, önálló feladat Kivonat Egy elméleti összefoglaló arról, hogy a jelenleg használt Wi-Fi és Bluetooth modemek milyen modulációs

Részletesebben

Ellenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz

Ellenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz Ellenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz 1. Hogyan lehet osztályozni a jeleket időfüggvényük időtartama szerint? 2. Mi a periodikus jelek definiciója? (szöveg, képlet, 3. Milyen

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA I. 7. Dr.Varga Péter János 2 Hálózatok 3 Távközlő hálózatok PSTN - Public Switched Telephone Network 4 PSTN - kapcsolt közcélú hálózat A telefonhálózatokat korábban tervezték, kizárólag

Részletesebben

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK BME Műszaki menedzser mesterszak Információmenedzsment szakirány INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK Vezetékes és vezetéknélküli szélessávú kommunikáció c. egyetemi tanár Dr. Babarczi Péter egy.

Részletesebben

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Műszaki menedzser alapszak (BSc) INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE Infokommunikációs alapfogalmak Vezetékes beszédkommunikáció Dr. Babarczi Péter - Dr.

Részletesebben

UMTS RENDSZER ÉS INTERFÉSZEK. UMTS KÓDOSZTÁS ALAPJAI. W-H KÓDOK, KÓDFA. KÓDOSZTÁS, SPEKTRUMSZÓRÁS

UMTS RENDSZER ÉS INTERFÉSZEK. UMTS KÓDOSZTÁS ALAPJAI. W-H KÓDOK, KÓDFA. KÓDOSZTÁS, SPEKTRUMSZÓRÁS UMTS RENDSZER ÉS INTERFÉSZEK. UMTS KÓDOSZTÁS ALAPJAI. W-H KÓDOK, KÓDFA. KÓDOSZTÁS, SPEKTRUMSZÓRÁS 2011. május 19., Budapest A HÁLÓZAT FELÉPÍTÉSE, SZOLGÁLTATÁSOK 2011. május 19., Budapest Felépítés felhasználói

Részletesebben

A fizikai réteg. Hardver építőelemek. Az adat kommunikáció elméleti alapjai

A fizikai réteg. Hardver építőelemek. Az adat kommunikáció elméleti alapjai A fizikai réteg Hardver építőelemek Az adat kommunikáció elméleti alapjai 1 Matematikai bevezetés (Emlékeztető lin. algebrából) Skaláris szorzatos terek Norma Ortogonalitás Fourier-együtthatók Legjobb

Részletesebben

12. ADSL szolgáltatás

12. ADSL szolgáltatás 12. ADSL szolgáltatás Az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line) vagyis Aszimmetrikus Digitális Előfizetői Vonal, egy a hagyományos telefonvonalak kihasználására létrehozott gyors adatátviteli technológia.

Részletesebben

Kommunikációs hálózatok 2

Kommunikációs hálózatok 2 Kommunikációs hálózatok 2 Telefonmodemes adatátvitel ADSL Németh Krisztián BME TMIT 2017. febr. 28. Antónia, Elemér névnap A tél utolsó napja :) Finnország: a Kalevala napja A tárgy felépítése 1. Bevezetés

Részletesebben

Járműinformatika Multimédiás buszrendszerek (MOST, D2B és Bluetooth) 4. Óra

Járműinformatika Multimédiás buszrendszerek (MOST, D2B és Bluetooth) 4. Óra Járműinformatika Multimédiás buszrendszerek (MOST, D2B és Bluetooth) 4. Óra Multimédiás adatok továbbítása és annak céljai Mozgókép és hang átvitele Szórakoztató elektronika Biztonsági funkciókat megvalósító

Részletesebben

6. témakör. Mintavételezés elve Digitális jelfeldolgozás (DSP) alapjai

6. témakör. Mintavételezés elve Digitális jelfeldolgozás (DSP) alapjai 6. témakör Mintavételezés elve Digitális jelfeldolgozás (DSP) alapjai A mintavételezés blokkvázlata Mintavételezés: Digitális jel mintavevô kvantáló kódoló Átvitel Tárolás antialiasing szűrő Feldolgozás

Részletesebben

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

Hálózati Technológiák és Alkalmazások Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland BME TMIT 2016. szeptember 7. Előadók Vida Rolland egyetemi docens, tárgyfelelős IE 325, vida@tmit.bme.hu Moldován István IB 229, moldovan@tmit.bme.hu

Részletesebben

Hálózatok I. Várady Géza. Műszaki Informatika Tanszék Iroda: K203 Email: varady.geza@mik.pte.hu

Hálózatok I. Várady Géza. Műszaki Informatika Tanszék Iroda: K203 Email: varady.geza@mik.pte.hu Hálózatok I. Várady Géza Műszaki Informatika Tanszék Iroda: K203 Email: varady.geza@mik.pte.hu Vezeték nélküli előfizetői hurok LMDS Milliméteres hullámok miatt tiszta rálátás kell Falevelek felfogják

Részletesebben

Wireless hálózatépítés alapismeretei

Wireless hálózatépítés alapismeretei Wireless hálózatépítés alapismeretei Tények és tévhitek 2008. 04. 05 Meretei Balázs Tartalom Érvényes Hatósági szabályozás (2006. 10. 1.) Alapfogalmak (Rövidítések, Moduláció, Csatorna hozzáférés) Kábelek,

Részletesebben

DOCSIS és MOBIL békés egymás mellett élése Putz József Kábel Konvergencia Konferencia 2018.

DOCSIS és MOBIL békés egymás mellett élése Putz József Kábel Konvergencia Konferencia 2018. DOCSIS és MOBIL békés egymás mellett élése Putz József Kábel Konvergencia Konferencia 2018. Tartalomjegyzék Digitális átállás a földi műsorszórásban LTE 800 rendszer tapasztalatai Mérés LTE800 rendszeren

Részletesebben

Helymeghatározás hullámterjedés alapján - Áttekintés

Helymeghatározás hullámterjedés alapján - Áttekintés Távközlési és Médiainformatikai Tanszék () Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Helymeghatározás hullámterjedés alapján - Áttekintés Moldován István Navigációs és helyalapú szolgáltatások és

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A kommunikáció alapjai (általános távközlés-technikai fogalmak)

Hálózatok. Alapismeretek. A kommunikáció alapjai (általános távközlés-technikai fogalmak) Hálózatok Alapismeretek A kommunikáció alapjai (általános távközlés-technikai fogalmak) Telekommunikáció: Adó és vevő között információ átvitele adott távolságon Az adatot elektromágneses energia képviseli

Részletesebben

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után Hálózati architektúrák és rendszerek 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm. Az

Részletesebben

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

Hálózati Technológiák és Alkalmazások Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland BME TMIT 2016. február 23. Bemutatkozás Vida Rolland egyetemi docens, tárgyfelelős IE 325, vida@tmit.bme.hu 2 Fóliák a neten Tárgy honlapja: http://www.tmit.bme.hu/vitma341

Részletesebben

Csomagok dróton, üvegen, éterben. Szent István Gimnázium, Budapest Tudományos nap Papp Jenő 2014 április 4

Csomagok dróton, üvegen, éterben. Szent István Gimnázium, Budapest Tudományos nap Papp Jenő 2014 április 4 Csomagok dróton, üvegen, éterben Szent István Gimnázium, Budapest Tudományos nap Papp Jenő 2014 április 4 Az Internet, a legnagyobb csomagalapú hálózat Az Internet, a legnagyobb csomagalapú hálózat Csomag

Részletesebben