ÜZLETI JOG I. 2013/14

ÜZLETI JOG I. 2013/14 12.. előad adás Az oltalmi jogok Iparjogvédelem III. Áttekintés: I. A HASZNÁLATI MINTAOLTALOM I.1 Használati mintaoltalom A.) Az oltalom tárgya B.) Az oltalom sajátosságai I.2 Jogi tartalma A.) A használati mintaoltalom tartalma: személyhez fűződő és vagyoni jogok B.) Jogok és kötelezettségek a mintaoltalom alapján C.) A használati mintaoltalom megszűnése, egyéb kérdések I.3 A mintaoltalom keletkezése és megszűnése A.) A mintaoltalmi eljárás B.) A használati mintaoltalom megszűnése, egyéb kérdések II. A MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐ TERMÉKEK TOPOGRÁFIÁJÁNAK OLTALMA II.1 A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája és jogvédelme A.) Az oltalmazható topográfia B.) A topográfia és szerzője II.2 Az oltalom jogi tartalma A.) Az oltalmazható topográfia és szerzője B.) Jogok átszállása, bitorlás II.3 Az oltalom keletkezése és megszűnése A.) A lajstromozás B.) Az oltalom megszűnése C.) Eljárások az oltalommal összefüggő ügyekben II.4 Összegzés III. A FORMATERVEZÉSI MINTÁK OLTALMA III.2 A mintaoltalom keletkezése és megszűnése A.) A formatervezési mintaoltalom keletkezése B.) A formatervezési mintaoltalom megszűnése III.3 Összegzés IV. VÉDJEGYJOG FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.1 A védjegy jogi alapjai A.) A védjegy gazdasági funkciója B.) A védjegy jogi fogalma, a védjegyoltalom feltételei C.) Kizárás a védjegyoltalomból D.) Feltétlen kizáró okok E.) Viszonylagos kizáró okok F.) Egyes speciális védjegyfajták I. G.) Egyes speciális védjegyfajták II. IV.2 A védjegyoltalom jogi tartalma A.) A védjegyoltalmi jogviszony B.) A védjegyoltalom korlátai I. D.) A védjegy és oltalma a vagyoni forgalomban E.) Bitorlás IV.3 A védjegyoltalom keletkezése és megszűnése A.) A védjegyoltalom keletkezése B.) A védjegyoltalom formái C.) Az SZTNH eljárása D.) A védjegyoltalom megszűnése IV.4 A földrajzi árujelzők oltalma A.) A földrajzi árujelző fogalma B.) Az oltalom keletkezése a kizárás esetei C.) Az oltalom jogi tartalma D.) Az oltalom megszűnése, az oltalommal kapcsolatos hatósági, bírósági eljárások IV.5 Összegzés III.1 A formatervezési mintaoltalom A.) A formatervezési mintaoltalom fogalma, jellege B.) A mintaoltalom feltételei C.) A mintaoltalom megítélése D.) A szerző személyhez fűződő jogai E.) A szerző vagyoni jogai F.) A mintaoltalom korlátjai, kimerülése; a szolgálati és alkalmazotti minta 2

I. A HASZNÁLATI MINTAOLTALOM I. A HASZNÁLATI MINTAOLTALOM I.1 Használati mintaoltalom A.) Az oltalom tárgya - Általános értelme: a találmányi szintet el nem érő, új elgondolások jogi védelme ( kistalálmányok ) > 1991. évi XXXVIII. tv. (*) - Fogalma: használati mintaoltalomban részesülhet valamely tárgy kialakítására vagy szerkezetére, ill. részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás ha: ~ új > belföldön nem tartozik a technika állásához (figyelemmel kell lenni az európai szabadalmi bejelentésekre is) ~ feltalálási lépésen alapul > a mesterségben jártas személy számára nem nyilvánvaló ~ iparilag alkalmazható > ha valamely iparágban (a mezőgazdaságot is ide értve) előállítható vagy hasznosítható (*) számos, elsősorban az eljárásjogi kérdéseket érintő módosítással (pl. 2006. évi CIX. tv. 2007. évi CXLII. tv., 2009. évi LVI. tv. ) 4

I. A HASZNÁLATI MINTAOLTALOM I.1 Használati mintaoltalom B.) Az oltalom sajátosságai - A használati mintaoltalomból való kizárás esetei: termék esztétikai kialakítása ipari mintaoltalom tárgya állat- és növényfajta az olyan minta, melynek hasznosítása jogszabályba vagy közerkölcsbe ütközik -Alanyok: feltaláló (aki a mintát megalkotta) a feltaláló jogutódja több alkotó/jogutód esetén közösen illeti meg - Alkalmazotti minta: - Szolgálati minta: a feltalálónak munkaviszonyból vagy más jogviszonyból eredő kötelezettsége a minta megalkotása a mintaoltalom a munkáltatót illeti 5 I. A HASZNÁLATI MINTAOLTALOM I.2 Jogi tartalma A.) A használati mintaoltalom tartalma: személyhez fűződő és vagyoni jogok - Személyhez fűződő jogok: névjog, feltalálói minőség, a mintaolt. iratokon neve feltüntetése, titokban tartás Integritás az integritáshoz való jog itt is korlátozottan érvényesül a szabadalmi törvény megfelelő szabályait kell alkalmazni - A mintaoltalom alapján a jogosultnak kizárólagos joga van arra, hogy A JOGSZABÁLYOK KERETEI KÖZÖTT a mintát hasznosítsa a hasznosításra másnak engedélyt adjon - A hasznosítás a minta szerint termék: kereskedelmi előállítása használata behozatala forgalomba hozatala - A vagyoni jogok: átszállnak átruházhatók megterhelhetők 6

I. A HASZNÁLATI MINTAOLTALOM I.2 Jogi tartalma B.) Jogok és kötelezettségek a mintaoltalom alapján - A mintaoltalom jogosultjának kötelezettségei: a minta megfelelő feltárása (közlése) hasznosítás megszegése kényszerengedély magadásához vezethet fenntartás díjfizetés - Bitorlás: minta bitorlása: ha a mintaoltalmi bejelentés vagy a mintaoltalom tárgyát jogosulatlanul mástól veszik át SZANKCIÓJA: ÁTRUHÁZÁS mintaoltalom bitorlása: jogosulatlan hasznosítás SZANKCIÓJA: SZABADALOMBITORLÁS - Nemleges megállapítás: aki attól tart. hogy ellene mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítanak ennek megindulásáig a bíróságtól kérheti annak kimondását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék nem ütközik az általa megjelölt mintaoltalomba 7 I. A HASZNÁLATI MINTAOLTALOM I.3 A mintaoltalom keletkezése és megszűnése A.) A mintaoltalmi eljárás - A bejelentés napjára visszamenő hatállyal akkor keletkezik, mikor a bejelentő a mintára mintaoltalmat kap > az eljárás mente 8

I. A HASZNÁLATI MINTAOLTALOM I.3 A mintaoltalom keletkezése és megszűnése B.) A használati mintaoltalom megszűnése, egyéb kérdések - Ex nunc hatállyal: oltalmi idő lejárta fenntartási díj meg nem fizetése lemondás - Ex tunc hatállyal: a mintaoltalmat megsemmisítették jogerős határozattal szabadalmat adtak a mintaoltalmi bejelentésből származtató/származtatott bejelentésre szabadalmat adnak - A megsemmisítés: részben vagy egészben ha a mintaoltalom tárgya ~ nem felel meg az oltalom törvényi követelményeinek, vagy kizárt az oltalomból ~ a leírás nem fele meg a törvényes feltételeknek - Egyebekben (érdemi és eljárási kérdések) a szabadalmi tv. előírásai irányadók 9 II. A MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETF LVEZETŐ TERMÉKEK TOPOGRÁFI FIÁJÁNAK OLTALMA

II. A MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐ TERMÉKEK TOPOGRÁFIÁJÁNAK OLTALMA II.1 A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája és jogvédelme A.) Az oltalmazható topográfia - 1991. évi XXXIV. tv: az oltalom indoka az alkotói erőfeszítés (a meglévőknél jobb áramköri elrendezési minta létrehozása) és a gazdasági hasznosság (jövedelemforrás, további kutatások előmozdítása) - A topográfia: a mikroelektronikai félvezető termékek elemeinek (amelyek közül legalább egy aktív elem) és összeköttetéseinek, vagy annak egy részének bármely formában való térbeli elrendezése vagy egy gyártásra szánt félvezető termékhez készített ilyen térbeli elrendezés 11 II. A MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐ TERMÉKEK TOPOGRÁFIÁJÁNAK OLTALMA II.1 A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája és jogvédelme B.) A topográfia és szerzője - A jogvédelem előfeltétele: az eredetiség saját szellemi alkotómunka eredménye megalkotása idején az iparban nem szokásos > A SZOKÁSOS RÉSZEKBŐL ÁLLÓ TOPOGRÁFIA IS OLTALMAZHATÓ, HA AZOK ELRENDEZÉSE EREDETI -Szerző: aki megalkotta, ill. megalkották (több szerző), jogutódaik szolgálati topográfia: ha a szerzőnek munkaviszonyból származó kötelezettsége a topográfia megalkotása SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK, OLTALMI IGÉNY, SZOLGÁLATI TOPOGRÁFIA EGYEBEKBEN AZ SZ ELŐÍRÁSAIT KELL ALKALMAZNI 12

II. A MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐ TERMÉKEK TOPOGRÁFIÁJÁNAK OLTALMA II.2 Az oltalom jogi tartalma A.) Az oltalmazható topográfia és szerzője - Az oltalom jogosultjának kizárólagos joga, hogy a topográfiát hasznosítsa (topográfia a félvezető termékben való megtestesítése révén vagy más módon való kereskedelmi célú többszörözése, ill. kereskedelmi célú behozatala, forgalomba hozatala) és erre másnak hasznosítási engedélyt (licencia) adjon - Az oltalom terjedelme: a lajstromozott topográfia ábrázolása határozza meg kiterjed ~ topográfia önállóan használható eredeti részeire ~ arra az eszközre, ami a topográfiát elválaszthatatlanul hordozza nem terjed ki ~ a topográfia alapját képező elem, eljárás, rendszer, a félvezető termékben tárolt információ ~ a topográfiaelemzés, értékelés vagy oktatás céljára való többszörözése, az annak alapján eredeti topográfia ~ a topográfiával azonos, harmadik személy által attól függetlenül alkalmazott topográfia ~ a jogosult által, vagy hozzájárulásával forgalomba hozott topográfia/félvezető termék behozatala, forgalomba hozatala 13 II. A MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐ TERMÉKEK TOPOGRÁFIÁJÁNAK OLTALMA II.2 Az oltalom jogi tartalma B.) Jogok átszállása, bitorlás - Jogok átszállása a szerző személyéhez fűződő jogai kivételével a jogok átszállhatnak, átruházhatók, megterhelhetők jogutódlás, hasznosítási szerződés, közös oltalom az SZT rendelkezéseit kell alkalmazni - Bitorlás: a topográfia az oltalom > NEM BITOROL AZONBAN AZ, AKI TUDATLANUL BITORLÁSSAL TÖBBSZÖRÖZÖTT ARUT BEHOZ. FORGALOMBA HOZ - A topográfia esetén is helye van a nemleges megállapításnak (Szt. szerint) 14

II. A MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐ TERMÉKEK TOPOGRÁFIÁJÁNAK OLTALMA II.3 Az oltalom keletkezése és megszűnése A.) A lajstromozás - Az oltalom lajstromozással keletkezik: visszahat a bejelentés napjára, ill. a bármely országban történt első nyilvános hasznosítás napjára, s az attól számított 10 évig tart - Az SZTNH előtt eljárás: bejelentés (kérelem, azonosításra alkalmas ábrázolás, mellékletek külön isz. szerint) vizsgálat (megfelel-e az alaki és érdemi követelményeknek) esetleges hiánypótlás ELUTASÍTÁS ~ a bejelentés annyira hiányos, hogy arra jogot alapítani nem lehet ~ ill. a hiányosságokat nem pótolták) vagy LAJSTROMOZÁS (tanúsító okiratkiadása és a hivatalos lapban meghirdetés) 15 II. A MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐ TERMÉKEK TOPOGRÁFIÁJÁNAK OLTALMA II.3 Az oltalom keletkezése és megszűnése B.) Az oltalom megszűnése - Az oltalom megszűnik: az oltalmi idő lejártával ill. lemondással > ex nunc megsemmisítéssel > ex tunc - Megsemmisítés: a topográfia már eredetileg sem lett volna oltalmazható külföldi személyt nem illette meg az oltalom a topográfiát nem az első nyilvános hasznosítást követő 2 éven belül jelentették be a bejelentés nem tartalmazott a topográfia azonosítására ábrát HA A MEGSEMMISÍTÉSI FELTÉTELEK CSAK RÉSZBEN ÁLLNAK FENN: KORLÁTOZÁS 16

II. A MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐ TERMÉKEK TOPOGRÁFIÁJÁNAK OLTALMA II.3 Az oltalom keletkezése és megszűnése C.) Eljárások az oltalommal összefüggő ügyekben - A topográfia oltalmával összefüggő ügyekben az SZTNH jár el speciális kivételekkel a szabadalmi eljárásara vonatkozó szabályokat kell alkalmazni - Az SZTNH hatásköre: a topográfia lajstromozása az oltalom megszűnésének megállapítása az oltalom megsemmisítése a nemleges megállapítás a topográfia ábrázolásának értelmezése az oltalom nyilvántartása HATÁROZATOK FELÜLVIZSGÁLATA, OLTALOM MEGSZÜNTETÉSE, OLTALOMMAL ÖSSZEFÜGGŐ PEREK, JOGVITÁK > bírósági hatáskör > főszabályként Itt is) a Fővárosi Bíróság jár el 17 II. A MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐ TERMÉKEK TOPOGRÁFIÁJÁNAK OLTALMA II.4 Összegzés - Összegzés: a szabadalommal szemben támasztott követelményektől eltérve az iparjogvédelem egyes műszaki alkotásokra speciális oltalmi rendszereket alakított ki a használati mintaoltalom lényege: a találmányok műszaki színvonalát el nem érő műszaki alkotások jogvédelmének biztosítása a jogvédelem megszerzésére (bejelentési eljárás) és megszűntére a szabadalmi joghoz hasonló megoldások alakultak ki, és sok esetben konkrétan a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni mikroelektronikai félvezető termékek térbeli elrendezése az elrendezés egyediségét helyezi oltalom alá: arra a topográfiára szerezhető oltalom, mely valamilyen egyéni, eredeti jelleget tud felmutatni e jogok harmadik személyre átruházhatók, a bitorlás ellen a szabadalmi joghoz hasonlatos módon lehet fellépni 18

III. A FORMATERVEZÉSI MINTÁK K OLTALMA III. A FORMATERVEZÉSI MINTÁK OLTALMA III.1 A formatervezési mintaoltalom A.) A formatervezési mintaoltalom fogalma, jellege -Fogalma: valamely termék külső kialakításának, megjelenésének jogi védelme a dolog külső sajátos formája meghatározó a műszaki jelleg háttérbe szorul a termék külső kialakítása akkor részesül formatervezési oltalomban, ha formatervezői (design) tevékenység eredményeként jön létre - A jogi szabályozás jellege: a szerzői jog és az iparjogvédelem határán helyezkedik el - A 2001. évi XLVIII. tv. szerinti mintaoltalmi követelmények: ha minta új egyéni jellegű 20

III. A FORMATERVEZÉSI MINTÁK OLTALMA III.1 A formatervezési mintaoltalom B.) A mintaoltalom feltételei -Minta: valamely termék egészének vagy részének megjelenése melyet magának a terméknek, ill. díszítésének külső jellegzetességei eredményeznek -Termék: bármely ipari, kézműipari árucikk csomagolás, kikészítés, grafikai jelzések, nyomdai betűformák > ÖSSZETETT TERMÉK IS - Újdonság: ha az elsőbbség időpontját megelőzően azonos minta nem jutott nyilvánosságra - Egyéni jelleg: ha az elsőbbség időpontja előtt nyilvánosságra jutott bármely mintához képest a tájékozott felhasználóra eltérő benyomást tesz 21 III. OLTALMI JOGOK III.3 A formatervezési minták oltalma C.) A mintaoltalom megítélése - Az újdonság és egyéni jelleg megítélésekor nem vehető figyelembe a mintának az elsőbbségi időpontját legfeljebb 12 hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha ~ az a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye, vagy ~ a bejelentő, a jogelődje vagy tőlük származó tájékoztatás, cselekmény eredményeként harmadik személy hozta nyilvánosságra - Az összetett termék alkotóelemét képező mintát akkor kell újnak, egyéni jellegűnek tekinteni, ha: az alkotóelem az összetett termékbe való beillesztését követően is látható marad rendeltetésszerű használat során látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek 22

III. A FORMATERVEZÉSI MINTÁK OLTALMA III.1 A formatervezési mintaoltalom D.) A szerző személyhez fűződő jogai - A szerző: aki a mintát megalkotta ha több alkotó: ~ a szerzőségi részarányt ~ ellenkező kikötés hiányában ~ egyenlőnek kell tekinteni - A személyhez fűződő jogok: forgalomképtelenek névjog szerzői minőség elismerésének joga nyilvánosságra hozatal joga integritás joga (korlátozottan) a PTK szabályai szerint fellépés lehetősége azokkal szemben, akik jogait megsértik 23 III. A FORMATERVEZÉSI MINTÁK OLTALMA III.1 A formatervezési mintaoltalom E.) A szerző vagyoni jogai - Vagyoni jogok: kizárólagos jogok a minta szerinti ipari vagy kézműipari termék előállítására forgalomba hozatalára a hasznosítás más részre való engedélyezésére ~ a minta szerinti termék előállítása ~ használata, forgalomba hozatala ~ forgalomba hozatalra való > felkínálás > behozatala >kivitele > e célból raktáron tatása hasznosításért a szerzőt díjazás illeti meg - A kizárólagos jog alapján: a szerző bárkivel szemben felléphet aki engedélye nélkül hasznosítja a mintát - A vagyoni jogok: forgalomképesek átruházhatók átszállhatnak 24

III. A FORMATERVEZÉSI MINTÁK OLTALMA III.1 A formatervezési mintaoltalom F.) A mintaoltalom korlátjai, kimerülése; a szolgálati és alkalmazotti minta -Korlátok: a mintaoltalom jogosultja nem tilthat el mást magánhasználat céljából, ill. gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményektől idézés és iskolai oktatás céljából végzett cselekmények (ha azok összeegyeztethetők a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal) a mintaoltalom hatálya nem érvényesül tranziteszközök és olyan külföldi áruk vonatkozásában, melyek belföldön nem kerülnek forgalomba VISZONOSSÁG ESETÉN - A mintaoltalom kimerülése: a kizárólagos használati jog nem terjed ki a jogosult, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával más általi belföldön forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre - Szolgálati és alkalmazotti minta: szolgálati minta: a szerző munkaviszonyból eredő kötelezettsége, hogy a minta tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki a munkáltatót jogutódként illeti meg alkalmazotti minta: annak a mintája, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelezettsége lenne olyan mintát alkot mely munkáltatója tevékenységi körébe tartozik > az oltalom a szerzőt illeti, a hasznosításra a munkáltató jogosult s erre másnak is engedélyt adhat 25 III. A FORMATERVEZÉSI MINTÁK OLTALMA III.2 A mintaoltalom keletkezése és megszűnése A.) A formatervezési mintaoltalom keletkezése - Keletkezés és időtartam: ex tunc hatállyal, ha megadás után az SZTNH a minta lajstromozását elrendeli időtartama: 5 év, ami 4 alkalommal, további 5-5 évre meghosszabítható - Az SZTNH eljárása: bejelentés (díjfizetés) alaki és érdemi vizsgálat: kielégíti- e az előírt alaki követelményeket ha igen > újdonságkutatás > jelentéssel zárul a bejelentés közzététele: az elsőbbség napjától számított 9 hónap után > észrevételezhető észrevétel alapján nincs-e kizárva az oltalomból ha nincs kizáró ok: a mintaoltalom megadása: a közzétételtől számított 1 hónapon belül sor kerül > bejegyzés a lajstromba, közzététel az SZTNH hivatalos lapjában 26

III. A FORMATERVEZÉSI MINTÁK OLTALMA III.2 A mintaoltalom keletkezése és megszűnése B.) A formatervezési mintaoltalom megszűnése - Az ideiglenes mintaoltalom megszűnése: a mintaoltalmi bejelentést jogerősen elutasítják a bejelentő az oltalomról lemond ex tunc hatállyal - A végleges mintaoltalom megszűnik: az oltalmi idő megújítás nélkül lejár az oltalom jogosultja lemond az oltalmat megsemmisítették 27 III. A FORMATERVEZÉSI MINTÁK OLTALMA III.3 Összegzés - Összegzés: a formatervezési mintaoltalom valamely termék egészének vagy részének új és egyéni jellegű külső megjelenését részesíti sajátos oltalomban az egyéni jelleg megítélésében a tájékozott használóra tett összbenyomás a döntő: ez a gyakorlatban tág teret ad a bíróság jogértelmező lehetőségének az oltalom jogi tartalma a mintaoltalom hasznosíthatóságának kizárólagossága: a hasznosítási jogot általában licencia szerződés útján ruházzák harmadik személyekre át a bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kell megtenni, mely ha a jogszabályi feltételek fennállnak határozott időre biztosítja a mintaoltalmat 28

IV.. VÉDJEGY V ÉS S A FÖLDRAJZI F ÁRUJELZŐK OLTALMA IV. VÉDJEGYJOG FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.1 A védjegy jogi alapjai A.) A védjegy gazdasági funkciója -A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája, a piacgazdaságban az iparjogvédelem egyik legfontosabb jogintézménye, mint árujelző > ALKALMAS az egyes áruk, szolgáltatások ~ azonosítására ~ egymástól való megkülönböztetésére a fogyasztók tájékoztatásának előmozdítására > EREDET/SZÁRMAZÁS, VÁLLALATHOZ KÖTŐDÉS, MINŐSÉG, REKLÁM, PIACI BEVEZETÉS A magyar szabályozás alapja - a közösségi jog szabályaival összhangban az 1997. XI. törvény 30

IV. VÉDJEGYJOG FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.1 A védjegy jogi alapjai B.) A védjegy jogi fogalma, a védjegyoltalom feltételei - Fogalma: olyan grafikailag ábrázolható megjelölés amely alkalmas áruknak vagy szolgáltatásoknak más áruktól, szolgáltatásoktól való megkülönböztetésére és amelynek használata kizárólagos jelleggel a védjegyoltalom jogosultját illeti meg - A védjegyoltalom feltételei: grafikailag ábrázolható megjelölés legyen, mely megkülönböztető jelleggel bírj > a védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet (taxatív!): ~ szó, szóösszetétel (személynevek, és jelmondatok is), ~ betű, szám, ábra, kép, sík vagy térbeli alakzat (beleértve az áru csomagolását vagy formáját is) ~ szín, színösszetétel, fényjel, hologram, hang ~ mindeme megjelölések összetétele 31 IV. VÉDJEGYJOG FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.1 A védjegy jogi alapjai C.) Kizárás a védjegyoltalomból - Bizonyos jelzések nem részesülhetnek jogi oltalomban KIZÁRÁS feltétlen, abszolút jellegű: az árujegyzéktől függetlenül kell figyelembe venni viszonylagos, relatív: csak azonos vagy hasonló áruk esetén érvényesülnek 32

IV. VÉDJEGYJOG FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.1 A védjegy jogi alapjai D.) Feltétlen kizáró okok - Feltétlen kizáró okok ha a megjelölés grafikailag nem ábrázolható vagy nem tartozik a tv.-ben taxatív módon meghatározott megjelölések közé ha a megjelölés nem rendelkezik megkülönböztető képességgel közrendbe, közerkölcsbe, jogszabályba ütközik a származás, fajta, minőség vagy egyéb tulajdonság vonatkozásában alkalmas a fogyasztók megtévesztésére rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra a PUE-ben meghatározott ~ állami felségjelekből ~ hatóságot, nemzetközi szervezetet megillető jelzésből álló megjelölések ~ olyan kitüntetésre, jelvényre, címre vonatkozó jelzésből áll. megj., melynek használatához közérdek fűződik DE! > ha csak a védjegy elemét képezik és az illetékes szerv ehhez hozzájárul, LEHET! intenzív szimbólum tartalom (pl. vallási jelkép) 33 IV. VÉDJEGYJOG FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.1 A védjegy jogi alapjai E.) Viszonylagos kizáró okok - Viszonylagos kizáró okok az azonos, vagy hasonló árukra érvényesülő lajstromozási akadályok korábbi védjeggyel azonos, későbbi elsőbbségi megjelölés olyan megjelölés, amelyet a fogyasztók korábbi védjeggyel összetéveszthetnek ~ a megjelölés és a védjegy azonossága és hasonlósága ~ a szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága > zsinórmértéke: a fogyasztókban általában kialakuló megítélés 34

IV. VÉDJEGYJOG FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.1 A védjegy jogi alapjai F.) Egyes speciális védjegyfajták I. -Jóhírű védjegyek: a belföldön jó hírnevet élvező, korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű védjegy eltérő áruk, szolgáltatások esetén sem részesülhet oltalomban, ha annak használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené, ill. tisztességtelenül kihasználná - A korábbi védjegy: belföldön lajstromozásra bejelentetett ill. a PUE alapján belföldön a lajstromozástól függetlenül közismertté vált más személyhez fűződő jogát, szerzői vagy iparjogvédelmi jogát sértené 35 IV. VÉDJEGYJOG FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.1 A védjegy jogi alapjai G.) Egyes speciális védjegyfajták II. - Együttes védjegy: a társadalmi szerkezet, köztestület, egyesülés tagjainak áruit különbözteti meg mások áruitól vagy szolgáltatásaitól > az együttes védjeggyel megjelölt áru vagy szolgáltatás minősége, származása, egyéb tulajdonsága alapján különbözteti meg oltalomból kizárás: ~ a megjelölés jelegét, jelentőségét illetően megtéveszti a fogyasztót ~ ha a használatáról keletkező szabályzat közrendbe, közerkölcsbe, jogszabályba ütköző előírást tartalmaz - Tanúsító védjegy: meghatározott minőségű vagy egyéb jellemzőjű árukat, szolgáltatásokat azzal különböztet meg más áruktól vagy szolgáltatásoktól, hogy e minőségüket vagy jellemzőjüket tanúsítja oltalomból kizárás: a tanúsított áru gyártója, forgalmazója, azok a vállalkozások, akik velük e körben tartós kapcsolatban állnak vagy összefonódtak - MINDKÉT KÖRBEN: a védjegyjogosult a védjegyet nem használhatja használatát ellenőrizni köteles a használat feltételeiről szabályzat rendelkezik 36

IV. VÉDJEGYJOG FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.2 A védjegyoltalom jogi tartalma A.) A védjegyoltalmi jogviszony - A védjegy árujelző funkciójából adódóan csak vagyoni jogosultságok kizárólagos jog arra, hogy árujegyzéken belül a védjegyként oltalmazott megjelölést árukon alkalmazza, felhasználja, a felhasználásra engedélyt adjon ill. mindenki más ettől eltiltson akkor is, ha fennáll az összetéveszthetőség veszélye - Igényjogosult: az oltalom azt illeti meg aki azt törvényes eljárásban lajstromoztatja - Ha többen kérik: közös védjegyoltalom több jogosult: eltérő rendelkezéshiányában részarányukat egyenlőnek kell tekinteni 37 IV. VÉDJEGYJOG FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.2 A védjegyoltalom jogi tartalma B.) A védjegyoltalom korlátai I. - A védjegyjog kizárólagos jog, de nem korlátlan: a védjegytulajdonos nem tilthat el mást attól, hogy a kereskedelemben használja a természetes személy a nevét és címét az áru, szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási idejére, egyéb jellemzőire vonatkozó jelzést a védjegyet, ha az a termék/szolgáltatás rendeltetésének jelzésére (különösen tartozékok, alkatrészek esetén) szükséges - A védjegyoltalom kimerülése: csak árukkal összefüggésben azokat a védjegytulajdonos hozza belföldi forgalomba, vagy erre engedélyt ad - Belenyugvás: hallgatólagos hozzájárulás 5 éves belföldi használat esetén a fellépési jog elvesztését eredményezi 38

IV. VÉDJEGYJOG FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.2 A védjegyoltalom jogi tartalma D.) A védjegy és oltalma a vagyoni forgalomban - A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállhatnak, átruházhatók, megterhelhetők ~ átszállás jogi személy jogutódja ~ átruházás szerződéssel, az árujegyzék valamely résére is > A SZERZŐDÉS SEMMIS, HA A FOGYAZSTÓK MEGTÉVESZTÉSÉT EREDMÉNYEZHETI ~ megterhelhetőség jelzálogjog (írásba foglalt szerződés, védjegylajstromba bejegyzés) több jogosult: saját hányadával bármely jogosult rendelkezhet, de a többi jogosultat elővásárlási jog illeti meg minden jogosult önállóan is használhatja, társainak azonban részesedésük arányában megfelelő díj fizetésére köteles harmadik személyek részére használatra csak közösen adhatnak engedélyt > A HOZZÁJÁRULÁST A BÍRÓSÁG ENGEDÉLYE PÓTOLHTJA költségek: a jogosultak részesedési arányukban viselik 39 IV. VÉDJEGYJOG FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.2 A védjegyoltalom jogi tartalma E.) Bitorlás - Védjegybitorlás védjegybitorlásnak minősül a jogosultat megillető kizárólagos használati jog bármely megsértése kombinált (több elemből álló) védjegy bitorlása: nem az egyes elemek, hanem a védjegy valamennyi elemének a vásárlókra gyakorolt összbenyomása dönti el jogkövetelmények ~ objektív: a bitorlás megtörténtének bírói megállapítása, abbahagyás, eltiltás, adatszolgáltatás, elégtételadás nyilvánosság előtt, eszközök, anyagok, termékek, csomagolóanyagok lefoglalása, jogsértő mivoltuktól való megfosztása, megsemmisítése, indokolt esetben értékesítése ~ szubjektív: ha a bitorló magatartása felróható volt, kártérítés követelése a Ptk. szabályai szerint ~ vámjogi: a jogosult külön jogszabály alapján követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk belföldi forgalomba kerülésének megakadályozására ha a jogosult másnak használati engedélyt ad, s a jogosult 30 napig felhívása ellenére nem tesz lépéseket, a használó saját nevében léphet 40

IV. VÉDJEGYJOG FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.3 A védjegyoltalom keletkezése és megszűnése A.) A védjegyoltalom keletkezése - A védjegyoltalom a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban keletkezik bejelentés kérelem árujegyzék mellékletek a bejelentés napja: ha az SZTNH-hoz beérkezett bejelentés legalább tartalmazza utalás az igényre a bejelentő azonosítására alkalmas adatok megjelölés és árujegyzék (egy megjelölésre egy védjegyoltalom kérhető) -Elsőbbségi nap: a bejelentés napja (általában) a PUE által meghatározott esetekben az MK-ban közzétett esetekben a megjelölés kiállításának napja (a bejelentési napnál max. 6 hónappal korábban) kiállítási elsőbbség (igazolással) a bejelentő azonos megjelölésre vonatkozó, korábbi, folyamatban lévő védjegybejelentésének 6 hónapnál nem korábbi bejelentés napja, ha azzal kapcsolatban más igényt nem érvényesítettek (belső elsőbbség) 41 IV. VÉDJEGYJOG FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.3 A védjegyoltalom keletkezése és megszűnése B.) A védjegyoltalom formái 42

IV. VÉDJEGYJOG FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.3 A védjegyoltalom keletkezése és megszűnése C.) Az SZTNH eljárása - A védjegyoltalom keletkezése, az SZTNH eljárása: a benyújtást követően az SZTNH megvizsgálja: ~ a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek ~ megfizették-e a bejelentési díjat ~ benyújtották-e a magyar nyelvű árujegyzéket ha nem: ~ hiánypótlás határidő tűrésével ~ ha ez nem történik meg: visszavontnak kell tekinteni ha kielégíti a bejelentési nap elismeréséhez szükséges feltételeket: hatósági tájékoztatás közzététele a hivatalos lapban ÉSZREVÉTELEK alaki és érdemi vizsgálat módosítási tilalom: a megjelölés megváltoztatása és az árujegyzék bővítése a bejelentés megosztása: ha egy bejelentésben több megjelölésre igényel oltalmat vagy az árujegyzékeket szétválasztva meghatározott áruk, szolgáltatások vonatkozásában külön-külön érdemi határozat lajstromozás, védjegyokirat kiadás 43 IV. VÉDJEGYJOG FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.3 A védjegyoltalom keletkezése és megszűnése D.) A védjegyoltalom megszűnése -A megszűnés esetei: az oltalmi idő megújítás nélkül lejárt a védjegyjogosult az oltalomról lemond a védjegyet törölték a jogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta a védjegy elvesztette megkülönböztető képességét vagy megtévesztővé vált - Részleges megszűnés: csak az árujegyzékben meghatározott áruk, szolgáltatások vonatkoztatásában kérnek megújítást - A védjegy nem törölhető: olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelyet a törlési eljárás idején nem használtak megfelelően vagy olyan korábbi védjeggyel, nem lajstromozott megjelöléssel vagy egyéb joggal ütközik, amelynek jogosultja ~ tudott a védjegy lajstromozásáról, és ~ egymást követő 5 éven át tűrte annak használatát ~ kivéve, ha a későbbi védjegy jogosultja rosszhiszeműen járt el - Ha a védjegyoltalom ex tunc hatállyal szűnik meg: a védjegyjogosult által jelzett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni amelyet a védjegy használatából gazdasági előnyök nem fedeznek 44

IV. VÉDJEGYJOG FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.4 A földrajzi árujelzők oltalma A.) A földrajzi árujelző fogalma - Jelentősége, fogalma: a földrajzi jelzés és az eredet-megjelölés gyűjtőfogalma földrajzi árujelzésként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban: a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és az eredet-megjelölés - Földrajzi jelzés: valamely táj, helység, ország neve, amelyet az e helyről származó (meghatározott földrajzi területen termelt és feldolgozott, ill. előállított) olyan termékmegjelölésére használnak, és amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a származásnak tulajdonítható > MINŐSÉG JELZÉSÉRE CSAK KÖZVETVE ALKALMAZHATÓ - Eredet-megjelölés: közvetlenül is utal az áru származási helyéből adódó jellegzetességek (természeti feltételek, emberi tényezők) vagy minőségi tulajdonságaira (egri bikavér, gyulai kolbász, herendi porcelán) az élelmiszerekre hagyományosan használt földrajzi nevek és a Lisszaboni Megállapodás alapján korábban lajstromozott magyar eredet-megjelölések is oltalomban részesíthetők 45 IV. VÉDJEGYJOG FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.4 A földrajzi árujelzők oltalma B.) Az oltalom keletkezése a kizárás esetei - Az oltalom keletkezése ha a földrajzi árujelző és annak bejelentése megfelel a törvényi feltételeknek és nincs kizárva a törvényi oltalomból, oltalomban kel részesíteni > A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ OLTALMA A BEJELENTÉS NAPJÁRA VISSZAMENŐ HATÁLLYAL A LAJSTROMOZÁSKOR KELETKEZIK ÉS KORLÁTLAN IDEIG TART oltalmat szerezhet: bármely természetes jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság > külföldi személy: csak nemzetközi szerződés, viszonosság esetén amely az árujelzőben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel vagy állít elő, amelynek megjelölésére az árujelzőt használják - Ki van zárva az oltalomból: azonos termékek tekintetében a korábbi földrajzi árujelzővel vagy védjeggyel azonos, későbbi elsőbbségű földrajzi árujelző azonos vagy hasonló termékek esetében a korábbival azonos vagy hasonló későbbi elsőbbségű földrajzi árujelző, ha azt a fogyasztók a korábbival összetéveszthetik eltérő termékek tekinttében a belföldön jó hírnevet élvező, korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű földrajzi árujelző, ha annak használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené, ill. tisztességtelenül kihasználná 46

IV. VÉDJEGYJOG FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.4 A földrajzi árujelzők oltalma C.) Az oltalom jogi tartalma - Az oltalom jogi tartalma: az oltalom alapján a jogosultaknak kizárólagos joguk van a földrajzi árujelző használatra, de arra másnak ENGEDÉLYT NEM ADHATNAK jogosultak bármelyike felléphet bárkivel szemben, aki a kereskedelmi forgalomban az oltalom alatt álló árujelzőt utánozza, utaló módon használja, hamis vagy megtévesztő megjelölést használ aki az árujelzőt jogosulatlanul használja: bitorlás ( VÉDJEGYBITORLÁS) 47 IV. VÉDJEGYJOG FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.4 A földrajzi árujelzők oltalma D.) Az oltalom megszűnése, az oltalommal kapcsolatos hatósági, bírósági eljárások - Az oltalom megszűnése: oltalmat törölték (ex tunc) a jogosultak megsértették a termékleírásban előírt követelményeket (a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszamenő hatállyal) - Az oltalommal kapcsolatos hatósági, bírósági eljárásokra: LÉNYEGÉBEN A VÉDJEGYELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT KELL eltérésekkel - MEGFELELŐEN ALKALMAZNI a földrajzi árujelzők használatára vonatkozó követelmények ellenőrzése külön jogszabályban meghatározott szerv hatáskörébe tartozik 48

IV. VÉDJEGYJOG FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.5 Összegzés - Összegzés a védjegy és a földrajzi árujelzők joga nem hagyományos értelemben vett szellemi alkotásokat oltalmaz, hanem valamely termék, szolgáltatás megkülönböztetésére alkalmas megjelölését védjegyoltalomban megkülönböztethető és grafikailag ábrázolható megjelölés részesülhet a védjegyoltalom a jogosultat alap esetben 10 évre illetheti meg, amely további 10-10 évekre korlátozás nélkül meghosszabbítható. az oltalom lényege a jogosult kizárólagos hasznosítási joga, mely kiterjed a hasznosítás szerződésben való átruházására is a védjegyoltalom nemzeti, nemzetközi, és európai úton szerezhető: mindhárom esetben kérelemhez kötött, formális eljárás keretében lehet rá szert tenni 49